Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-03-08 / 10. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM «ül*20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. MÁRCIUS 8 AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZETRŐL Irta: RÉV AY GYÖRGY (Az alábbi érdekes Írást a magyar és az osztrák Tudomá­nyos Akadémia egyik akadémikusa küldte be lapunkhoz) Amikor beléptem ebbe a kö­zösségbe, megálltam egy pilla­natra az ajtóban, hogy a bent­­lévők arcvonásait tanulmányoz­zam. Az újonnan jött kíváncsi­sága és objektivitása, a sok ér­dekes arcvonás, a sok részlet mellett ezen közösség egy nagy potenciális lehetőségét és ezzel párosult felelősségét vettem észre. Amerika, s közelebbről New Jersey állam magyarsága abban a helyzetben van, hogy egy Ma­gyar Intézetet mondhat magáé­nak a New Jersey állami egye­tem, a Rutgers keretében. En­nek a ténynek a tudata felvilla­­nyozóan, érdekfeszítően és talán büszkeséget táplálva hat egy messziről jöttre . .. Mert hiszen, megjárva egy pár országot, a magyar kultúrának egy ilyen magas síkban elhelyezett bás­tyájával alig találkoztam! Felvillanyozza az embert a tudat, hogy itt Ady fekete zon­gorájának hangjaival, Arany Welszi bárdájainak bátor lant­­csengésével, Kossuth Lajos klasszikus beszédeivel és az ősi halotti ének tömör igazságaival fog találkozni. Érdekfeszitőnek mutatkozott a magyar nyelv propagálása az amerikai diákok felé, a magyar nyelvoktatás szerepe és helyzete egy idegen főiskolán és ennek továbbfejlődéseképpen a ma­gyar nyelv szerepe ebben a kö­zösségben. És hogyne töltené el büszke­séggel az idegenből jöttét annak képzete, hogy itt van érdeklődés a magyar nyelv iránt, beszéd és vita tárgya a magyar kultúra és hogy csöppnyi nemzedékünk tud­ja hallatni hangját az. emberek milliói között. . .! ... És mikor beléptem a ka­pun, hogy ezen gondolatok viszfényét keressem az arcokon, a visztény mellett mást is észre­vettem. Mint később kiderült, magyarjaink részben nincsenek tisztában ennek a Magyar Inté­zetnek jelentőségével. Vagy, ha kevesen tisztában is vannak ve­le, akkor a nehézségek, sokszor a meg nem értés, a pénzügyi helyzet elvonja őket a fejlesztés, a segítés és támogatás színteré­ről. Pedig mi sem vagyunk képte­lenek. Van itt Atléta Klub és sok más klub, különböző nőegylet, diákszövetség és sok más magyar egyesület New Jersey minden részében. Ezek az egyesületek jól prosperálnak, nem beszélve a különböző cserkész-csapatok­ról, melyek az amerikaiak köz­­tiszteletében állanak. És láttuk és megtanultuk a tízegynéhány éves szovjet elnyomás alatt, hogy lehet sok erkölcsi és anya­gi támogatás nélkül is kultúrát, eszméket és szellemi gócponto­kat fenntartani. Miért ne tudnánk itt, a világ egyik legmagasabb életszínvona­lú országában magyar kultú­ránk bástyáját fenntartani, tá­mogatni és érte áldozni? Mert: “nyelvében él a nemzet” .— és talán hozzátehetjük: nyelv nélkül kihal a nemzet! Betettem az ajtót és ezen tár­sadalom tagja lettem ... Az újonnan jött szemlélődése és büszkesége talán csökkent, de uj gondolatok értek meg, alakultak ki bennem. Hogy a logika éles e­­lemeit használjam e gondolatok összefoglalására, a következőket kell leírnom: 1. A magyar érzés, a magyar gondolkodás nem halt ki egyi­künkben sem, függetlenül, hogy hány éve vagyunk szülőhazánk­tól távol. 2. Ez az érzés részünk és al­kotóelemünk, ez kihat imánkra, napi munkánkra és minden meg­­nylatkozásunkra. 3. Egy ember, ha nem ismeri érzés- és gondolatvilágának ere­dőjét és mibenlétét, nem tud ön­tudatos ember lenni, nem tudja magát kormányozni, egyszóval: nem homo sapiens. 4. A három előbbi pont kon­klúziója tehát: származásunk szerinti érzéseinket, gondola­tainkat, illetve azokőnak alapját, a magyar kultúrát ápolnunk, táplálnunk és fejlesztenünk kell akkor is, ha ezt csak kemény munka, áldozatok és lemondások árán érhetjük el! Magyar nyelvünk és kultú­ránk előretolt bástyája az Ame­­merikai Magyar Intézet. E mellé az intézet mellé kell felsorakoz­nunk mindnyájan! És helytelen lenne bármilyen ok, kifogás és előítélet miatt annak hátat for­dítani ! A legfontosabb cél: az intézet fejlesztése, nívójának, a magyar tanszék hallgatói létszámának e­­melése, hogy részvételünk által a vérkeringés meginduljon, mely magával hozza az Intézet tekintélyének, mérvadóságának emelkedését. Ezirányu törekvé­sében Molnár Ágoston tanár u­­rat, az Intézet vezetőjét, támo­gatnunk kell! A magyar kultúrának fejlesz­tését elvárják tőlünk az óhazá­ban raboskodó magyar milliók is. Vájjon, ha egyszer számon­­kérik érdekükben tett tényke­déseinket, lehajtott fővel és pi­rulva, avagy büszkeséggel szá­molhatunk-e be a végzettekről? Az elnyomás nem engedi igazi kultúránk fejlődését Magyaror­szágon, de itt van rá lehetősé­günk! Bizakodva abban, hogy gon­dolataim megértésre találnak mindazoknál, akiknek elmond­tam s Amerika, közelebbről pe­dig New Jersey állam magyar­sága átlátja a helyzet komolysá­gát és jobbját nyújtja ehhez a munkához, hiszem — Petőfivel: “A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hméhez.. Lukács Pál újra filmen Lukács Pál, a budapesti Víg­színház volt művészé, aki évti­zedek óta él az Egyesült Álla­mokban, de az utóbbi években betegsége miatt nem filmezett, újra szerepel a “Tender is the Night” cimü nagy filmben. Elzárva a világtól Az amerikai tengerészet há­rom önkéntese — Robert Cas­per, Joseph Ceglédi és James Finacciro — 14 napot töltöttek egy légmentesen és hirmentesen elszigetelt, állandóan forgó épít­ményben, Floridában. A kísér­letnek az volt a célja, hogy meg­állapítsák az emberi szervezet elváltozásait egy hosszabb űrha­jó-utazás alatt. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! 389 amerikai katona van Vörös-Kina fogságában A Koreai Háború óta még mindig 389 amerikai katona van a vörös-kinai kormány fog­ságában. Az Egyesült Államok ismételt felszólításaira sem ad­tak semmiféle választ a kínaiak. Kórházi vezetőség feje ERNEST R. HANSEN a Perth Amboy Savings Insti­tution alelnöke lett a Perth Amboy General Hospital kor­mányzói tanácsának az elnöke, a közelmúltban megtartott vá­lasztás eredményeképen. Mr. Hansen az elhunyt Charles Gregory lapkiadó helyét tölti be a hatalmas átalakítási és ki­bővítési munkálatok alatt álló amboyi kórház vezetőségének élén. A kórházvezetőség többi tagjai (újraválasztva): James O. DeLancey, August F. Grei­ner, Lórin Kemp, Isadore Greenspan és Walter J. Riel­­ley. Öt uj tagot is választottak a tanácsba: Jack Wigle, Ro­bert Wilentz, Camillo LaZizza, Richard M. Hale és Erl Suiter. Továbbra is tagjai a vezetőség­nek ezenkívül: V. Rév. George H. Boyd, Rabbi Max Davidson, Rt. Rev. James S. Foley, Max Wurtzel, Marcus Leon, Irving A. Hansen, Norman Tanzman, Albert V. Anderson és George T. Dover. A kórház kormányzói taná­csának hat volt tagját tiszte­letbeli tanácstagokká válasz­tották: Leon Hess, Axel Olsen, John J. Quinn, John E. Toolan, Wallace Wilck és David T. Wi­lentz. Mr. Hansen 1958-óta tagja a vezetőségnek. Diplomáját a Columbia és Rutgers egyete­meken szerezte, mint bank­­szakember. Elnöke a Perth Amboy YMCA-nek, alelnöke a Perth Amboy Chamber of Commerce-nek és elnöke a United Fund gyüjtőkampány­nak. Metuchenben lakik csa­ládjával. Czukor Adolf 90 éves A Paramount filmszínház el­nöke, a magyar Czukor Adolf most ünnepelte 90-ik születés­napját Hollywoodban. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Máté Jenő ismét a televízión szerepel Máté Jenő, a kitűnő hangú magyar énekes, aki most egy éve Thegze Gerber Miklós ze­neszerzővel járt vidékünkön s hangversenyezett, március 13- án este a Channel 4, NBC tele­vízió-állomáson, a “Dick Pow­ell Show” keretében lép fel. Három másik magyar müvész­­szel, Ifj. Beregi Oszkárral, Ge­­ray Istvánnal és a Budapestről nemrég idemenekült Fóti Jacques jazz- zongoristával együtt egy francia csempész­­bandának egyik tagját alakit* ja egy érdekes, bünügyi-tár­­gyu televíziós-darabban. A Dick Powell Show márci­us 13-iki, kedd esti előadását joggal nevezhetjük “magyar estnek.” Máté Jenő énekesünk és a három másik magyar sze­replő fellépése folytán. Máté Jenőt régen szivébe zárta már Kelet-Amerika m a g y arsága; egykor Zilahy Sándor színtár­sulatával járta magyar telepe­inket s remek hangjával sok­sok tapsot, sok-sok örömet szerzett. Annakidején, a máso­dik nagy világégés után az el­ső menekült hontalanok érke­zésekor a “kobzosokkal” lépett fel s Thegze Gerber csodaszép dalával: “Szállj, szállj, sólyom­madár, az én hazámba messze szállj ...” egy csapásra szi­vünk mélyéig ért kellemes bari­tonhangja. A kiváló amerikai-magyar színésznek és énekesnek erre a televíziós szereplésére felhív­juk olvasóink figyelmét. Ked­den este — a pontos időt min­denki megnézheti a szaklapok­ban — kapcsoljuk rá a Dick Powell Show-t a 4-es NBC ál­lomáson . . . s viszontláthat­juk Máté Jenőt . . . messzi Hollywoodból. Kruscsov, a béke­angyal ... Az 50 megatonos atombom­bákat csörtető, nagyhangú, harcias orosz kommunista dik­tátor Nyugat elszánt összefo­gására és mindenre felkészült megállj-kiáltására e g y s z e rre megszelídült. Az amerikai Űr­repülő óriási sikere óta pedig egyre-másra küldi “béke”-ja­­vaslatait a nyugati államférfi­akhoz. Először is azt javasolta, hogy közösen kutassa az űrt a Szovjet és a Nyugat . . . Az­­ntán azt ajánlotta, hogy ülje­nek össze a világ vezető állam­­férfiai a “béke” és a leszerelés feltételeinek a megtárgyalá­sára (az ilyen tárgyalásokat eddig, mint ismeretes, mindig a vörösek torpedózták meg!). Legújabban újra megismételte ezt a javaslatát. Végül is Ken­nedy elnökünk és MacMillan angol miniszterelnök válaszol­tak Kruscsovnak. Kennedy azt válaszolta, hogy nem zárkózik el a találkozás elől, de először a külügyminiszetreknek kell eredményt elérni. MacMillan viszont azt üzente, hogy min­den előfeltétel nélkül hajlandó leülni a vörös cárral. Hírek szerint március végén (24, vagy 25-én) Kennedy elnök televízión beszél az oroszok­hoz s ugyanakkor Kruscsev az amerikai televíziók műsorán “szerepelne.” Legújabb hírek szerint azonban e televíziós beszédeket néhány hónappal elhalasztották. Oka: Kruscsov megharagudott, mert Kennedy elrendelte az atomrobbantási kísérletek elkezdését. “A Philadelphiai Egyezmény” UJ ALAPSZABÁLYT FOGADOTT EL AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG PHILADELPHIÁBAN MEGTARTOTT KONVENCIÓJA. — 1945-ÖS ÉS 56-OS ME­NEKÜLTEK A VEZETŐSÉGBEN — BÁCHKAI BÉLA FŐTITKÁRT MEGTARTOT­TA HIVATALÁBAN AZ UJ IGAZGATÓSÁG Philadelphiában, a “testvéri szeretet városában” az elmúlt pénteken, 1962 március 2-án tartotta meg háromévenkénti közgyűlését (konvencióját) az Újból kinevezve ID. BÍRÓ PÉTER a hirneves “Biró Péter és Fiai” New Brunswick-i utazási, in­gatlanforgalmi, pénzküldő és közjegyzői iroda feje további két évre megkapta kinevezé­sét a Middlesex Megyei Vá­lasztási Tanácsba Richard J. Hughes kormányzótól. Biró Pé­ter, mint jó demokrata, 1955- óta tagja a Megyei Választási Tanácsnak, ahol pozícióját mindenkinek a megelégedésé­re tölti be. Gratulálunk a mi kedves Pé­ter barátunknak újbóli kine­vezéséhez s kérjük a jó Istent, hogy adjon neki erőt, egészsé­get, hogy még sokáig tölthesse be ezt az állást mindnyájunk örömére és büszkeségére. Bár minél több ilyen emberünk le­hetne a különböző megyei és állami pozíciókban, hogy ma­gyarságunk, amely jelentős számra rúg ebben az állam­ban, méltóképen képviselve le­gyen mindenütt! Márciusi ünnepély Trentonban A Trentoni Magyar Egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsá­ga és Trenton összmagyarsága — mint már megírtuk — már­cius 18-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel rendezi meg a szokásos Márciusi Magyar Ün­nepélyt a Szent István Hall­ban (volt Magyar Ház). A Nagybizottság nívós prog­ramot állított össze, amely va­lóban méltó lesz a márciusi magyar szabadság-eszmékhez. Angol-nyelvű ünnepi szónok lesz Judge Conner French. A magyar-nyelvű beszédet Főt. Béky Zoltán, az Amerikai Ma­gyar Református Egyház püs­pöke fogja tartani. Kondor Mariska, a magyarság régi kedves énekesnője (New York­ból) hazafias énekszámokat ad elő. Demkó (Rotter) Anna énekszámait Orosz Lili zongo­raművésznő kiséretével fogja előadni. Az ünnepély teljes programját lapunk jövőheti számában foguk ismertetni. Készüljön minden magyar erre a nagy ünnepélyre, már­cius 8-án, vasárnap délután! Amerikai Magyar Szövetség. A konvenciót megelőzően délelőtt az Igazgatóság ülése­zett, Főt. Borshy Kerekes György elnökletével. Közvetlen ebéd után Falussy Alajos New York-i ügyvéd, a Szövetség ed­digi ideiglenes elnöke nyitotta meg a konvenciót, mely szü­net, vagy vacsora-idő nélkül, egyfolytában egészen éjfélig tartott. A konvenció bezárása után pedig az uj igazgatóság tartott rövid gyűlést néhány fennmaradt ügy elintézése és a titkár-választás tárgyában. Éj­jel 1 óra után ért véget az amerikai magyarság képvisele­tében Philadelphiában orszá­gos tanácskozásra összeült egyházi és világi vezetőembe­rek nagygyűlése, melynek egyik legfontosabb eredménye­képen létrejött a most már “Philadelphiai Egyez mény­­nek” is nevezhető Alapszabály, mely az Amerikai Magyar Szö­vetség jövendőbeli munkájá­nak, gyarapodásának, erősödé­sének útját van hivatva kije­lölni és mutatni. Az uj Alapszabály a réginek (a 3 év előttinek!), valamint az alapszabály-módosító javas­latok összeállításával megbí­zott philadelphiai bizottság ál­tal készített teljesen uj terve­zetnek a keveréke, aszerint, ahogy azt a közgyűlés pontról­­pontra átvette, megtárgyalta, megvitatta és megszavazta. Hosszú órák munkája volt ez az összeegyeztetés; olykor he­ves viták, indokolások előzték meg az egyes pontok feletti szavazást, de végül is hol az egyik fél engedett, hol a másik “oldal” ment bele egy-egy kompromisszumba és létrejött az, amit igy joggal nevezhe­tünk “egyezménynek.” A régi-amerikás magyarok képviseletében megjelent egy­házi és világi emberek, az 1945 után érkezett magyar testvérek egyházi és világi képviselete, valamint az 56-os szabadságharc után jött mene­kült magyarok érdemes és ér­telmes emberei egyeztek meg Philadelphiában, 1962 március 2-án s minden okunk meg van hinni abban, hogy ez az egyez­mény kiindulópontja, elkezdé­se a józan, értelmes és becsüle­tes gondolkozásu magyarok egymástmegértő, e g y m á ssal kezet fogni tudó testvéri össze­fogásnak! Aki nem a mát és nem a holnapot, de a holnap­­utánt, a távolabbi amerikai magyar jövendőt is szem előtt tartja, az jól tudja, hogy egy ilyen összefogásnak, testvéri találkozásnak nagyon is itt volt már az ideje;-félretenni végre minden akadékoskodó szőr­­szálhasogatást s a jövőre, ma­gyarságunk jövendőjére gon­dolni, tervezni s aszerint mun­kálkodni együtt, egyöntetűen! Aki ez ellen egy szót is szól, aki ez ellen áskálódni mer, az nem való közénk, az most már kiközösítendő az amerikai ma­gyar életből örökre .. . mert az az egyetemes magyar érdekek ellen dolgozik! New Yorktól Chicagóig, Bridgeporttól Detroitig minden nagyobb magyarlakta körzet képviselve volt az Amerikai Magyar Szövetség konvenció­ján. Cleveland, Pittsburgh, New Jersey állam, stb., olyan férfiakkal voltak képviselve, akiket tisztel és becsül a ma­gyarság, akiknek szavára hall­gat és szava után megy a ma­gyarság. így kétségbe nem von­ható még ellenségeink által sem az, hogy ami Philadelphi­ában ezen a napon történt, az az óriási többség megnyilatko­zása volt. Az amerikai ma­gyarság hallatta itt szavát, férfias, kemény szavát és hiá­ba ir akármit most már akár­melyik szélsőséges újság, hiába “bojkottálja” ezt a konvenciót akár a Magyarországról pén­zelt new yorki vörös lap, akár más: a békát le kell nyelniük, nem sikerült más torkán ledug­­niok azt! A Szövetség áll, él, dolgozik tovább, még pedig felujulva, uj erőkkel felfrissül­ve, uj, erős lendülettel viszi to­vább a kötelező magyarmentő munka terhét! A konvenció utolsó pontja­ként a vezetőség és uj igazga­tóság megválasztása állt. A je­lölő bizottság tagjai, akik a plénum elé terjesztendő listát összeállították — amely mellé, természetesen a közgyűlés más jelölteket is állíthatott — a kö­vetkezőkből állott: Főt. Gáspár János (Passaic, N. J.), Nt. Kecskeméthy József (Wash­ington, D. C.), Szegedy István (Bridgeport, Conn.), Dono András (Cleveland, O.) és Ko­réh Ferenc (New York). A Szövetség országos elnöki tisztjére két jelölt volt: Molnár Béla (Philadelphia) és Falussy Alajos, az eddigi ügyvezető el­nök. Molnár Béla nem fogadta el a jelölést, amire a közgyű­lés egyhangúlag Falussy Ala­jos New York-i ügyvédet vá­lasztotta meg az Amerikai Ma­gyar Szövetség elnökévé a kö­vetkező 3 évre. (A korelnöki tisztet ezen választás ideje alatt Nt. Daróczy Sándor töltötte be.) Három alelnököt választott az uj Alapszabály értelmében a konvenció. Ezek, egyhangú megválasztással a következők: Sinkó Jánosné (Chicago), Dr. Székely Imre, a philadelphiai osztály érdemes reprezentánsa, az Alapszabály-módosító bi­zottság előadója és Nádas Já­nos (Cleveland), az ottani osz­tály elnöke és a Magyar Tár­saság ügyvezetője. Pénztárnok (az uj Alapsza­bály szerint a közgyűlés által választva) : Eszenyi László, aki' eddig is pénztárosa volt a Szö­vetségnek s akinek nagyszerű munkájáért elismeréssel adó­zott a közgyűlés. Ellenőrök: Nt. Kecskeméthy József, Dono András és Szabó János (Pittsburg). Jogtaná­csos: Dr. Márk Béla (New York). Az Igazgatóság tagjai: a William Penn, az Amerikai Magyar Református Egyesület és az Amerikai Életbiztosító Egyesület részéről kiküldendő két-két tag, valamint: Főt. Gáspár János (Passaic, N. J.), Nt. Dr. Szabó István (Cleve­land), Főt. Dr. Béky Zoltán püspök (Trenton, N. J.), Nt. Nagy Ferenc, Vincze Sándor, Brachna Gábor, Dr. Márk Bé­­(Folyt, a U-ik oldalon) American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom