Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-12-27 / 52. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM «HHgi»9 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. DECEMBER 27 Ma is oly aktuális, amit száz év előtt irt.. . KOSSUTH LAJOS: ÜZENET AZ EMIGRÁCIÓHOZ ACÉLÁRAK ÉS KÖZÉRDEK Kennedy elnök megbotrán­kozása afelett, hogy a U. S. Steel Corporation tonnánként 6 dollárral emelte fel az acél árát: “Jogosulatlan és felelőt­len szembehelyezkedés a köz­érdekkel,” feleleveníti más elnökök hasonló és emlékezetes kijelentéseit. Jackson Andrew lesújtó kri­tikát mondott korának bankár­jairól és Theodore Roosevelt “a gazdagok gaztetteiről”; F. D. R. kikelt a “pénzügyi kiskirályok” ellen, akik elgán­csolták a New Deal közérdekű reformjait. Woodrow Wilson azzal vádolt bizonyos millio­mosokat, hogy a kormány szék­helyét Washingtonból a Wall Streetre kívánnák áthelyezni. Elnökeink azokat a nagyva­­gyonu konzervatív elemeket támadták, akik a természetes haladással s z e mbehelyezked­­ve, a történelem óramutatóját visszatolni igyekeztek. Az Egyesült Államokban, valamint más, iparilag fejlett országokban, a ma uralkodó irányzat a tőke és a munka képviselőinek békés együttmű­ködését keresi, amelyben a kormány csak összeegyeztető szerepet vállal. A súlyos össze­ütközésekkel járó osztályhábo­­ru napjai szerencsésen letűn­tek. A legtöbb vállalkozó ma már készséggel elismeri a szakszervezetek létjogosultsá­gát és békés közreműködésükre törekszik. Ma már a2 ország érdekeit nézik mindkét szár­nyon és egyre kevesebb lesz azoknak a száma, akik szerint “the public be damned.” A kormány kötelessége őrködni afelett, hogy ez igy is legyen és küzdenie kell a vállalkozók vagy a munkások önző és rövid­látó tulkövetelései ellen. Bár a Taft-Hartley Act egyes rendel­kezései ellen jogos kifogás emelhető, a Kongresszus e tör­vénnyel a vállalkozók és mun­kások harmóniáját kívánta biztosítani. Ez volt a törekvése a tröszt-ellenes törvényeknek is, amelyek a szabad vállalko­zást és vesrenyt védik Ameri­kában. Az eszme tehát, hogy az or­szág érdeke az, ami mindenek felett áll, nem Kennedytől ered, de ő mindenesetre gyak­rabban hangoztatja, mint egyes elődei. Az áprilisban tar­tott sajtó-konferencián például igy nyilatkozott: “Amikor a szakszervezete­ket rábírtuk arra, hogy bérkö­veteléseiket mérsékeljék és mi­kor minden polgárunktól ön­megtartóztatást és áldozatokat követelünk, az amerikai nép — velem együtt — nem fogja el­tűrni, hogy egy pár acélgyári igazgató, akiknek hatalmi vá­gya és nyereségszomja na­gyobb mint az erkölcsi felelős­sége, 185 millió amerikai pol­gár érdekeinek fittyet hány­jon !” Az acélárak fellett kitört vi­har két filozófiai rendszer összeütközésének a következ­ménye: a liberalizmus és kon­­zervatizmus harcának. így van ez ma minden ipari államban s igy volt ez Amerikában is Tho­mas Jefferson és Alexander Hamilton összeütközése óta. Ha a liberalizmus felé haj­lik a kormány rúd ja, a kon­­zervativek görcsösen kapasz­kodnak az akadályokba. Amerian Council A szociális biztosítás érdekes adatai KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK az életbiztosítással kapcsolatban Nemzetünk nem halhat meg a szenvedések alatt, melyek reá mérettek. A magyar kér­désnek történelmi alapja is van, jogi alapja is van, földlei­­rati, népességi, politikai, szám­tani alapja is van: e kérdés Eu­rópa szabadságának, Európa hatalmi egyensúlyának érde­keivel kapcsolatos. E kérdések belekiáltanak a világtörténe­lem logikájába. E kiáltást ideig-óráig az erőszak elfojt­hatja, de a kérdést ki nem tö­rölheti az események számla­könyvéből, hová azt a történe­lem beírta. E kérdés helyet fog követelni magának Európa kérdései közt mindaddig, amig jog és igazság szerint meg nem oldatik, vagy a nemzet ró­la le nem mond. így gondolkoztam én is és igy gondolkozott az összes ma­gyar emigráció. Bármi viszá­lyok keserítették is a már ma­gában is keserű hontalan éle­tet; bár elszóródtunk a föld há­tán, mint egy második Izrael; bár legtöbbünknek vállait a ha­zafi-bánat nehéz terhén kívül, a becsületes megélhetés bi­zonytalanságának keresztje is nyomta, amint tapostuk a nyo­morúság változatos útjait — idegenek közt idegenek — e gondolkozásban mindig, min­denhol, mindannyian egyetér­tettünk: mint akár barátilag összetartva, akár barátságta­lanul szertehuzva egyetértet­tünk abban, hogy a magyar emigrációra számkivetésében a rendületlen hazafiság tevé­kenységének szent kötelessége vár. Élő tiltakozást kell képeznie a magyar haza állami életének eltiprása ellen Isten és a világ előtt. Szólalnia kell a némaságra kárhoztatott, cselekednie a bi­lincsre vert nemzet javára. Fennen kell lobogtatni a zászlót, melyet “névtelen félis­teneinknek” honszeretettől iz­­mosult karjai enyészhetetlen dicsfénnyel vettek körül — és melynek bukása gyászoló meg­döbbenést keltett a világ népei­nél. Fenn kell tartam a magyar kérdést a világtörténelem azon kérdései közt, melyek annak természetétől megoldást köve­telnek, az erkölcsi világrendet kormányzó örök törvények örök igazsága szerint. Jelképeznie kell a magyar politikai vallásának ama hit­ágazatát, hogy ha a hármas hegy országunk címerében mártírok vérével áztatott Gol­­gothává lett is 49-ben, mint volt már többször ezelőtt: a ke­reszt, mely e Golgothán emel­kedik, most sem sirfejfája, ha­nem a feltámadás jelvénye. Hirdetnie kell hitét nemzete független jövendőjében, misze­rint a világ is higyjen benne s mert hiszen, a magyar nemze­tet számba is vegye! S mig ernyedetten tevékeny­sége által a bátorítás delejfo­lyamát önti hazafelé, hogy a nemzet el ne csüggedjen a szenvelések alatt, meg kell ma­gában a magyar nemzet jog- és természetszerű aspirációit tes­tesítenie és kapcsot képeznie ezek közt és a világesemények közt. Nem mondhatom, hogy a magyar emigráció “házi élete” egészen ment volt azoktól a gyarlóságoktól, melyekkel a száműzetések tört éneimében mindenhol, minden időben ta­lálkozunk. Emberek vagyunk s az ember gyarló teremtés. És annak a szabályszerütlen tár­sadalomnak, mely a “szám­­üzöttek nemzetének” lett elne­vezve, kényszerű ziláltsága na­gyon kevéssé alkalmas az em­beri gyarlóságot fékentartani. De a számkivetettség apró­lékos nyomorúságai csak amo­lyan tünékeny buborékok, me­lyek a történelem lapjára ma­radandó foltot nem nyomnak. Ellenben azon elismeréssel tartozik a magyar emigráció­nak a történelem, hogy a haza iránti hivatásának híven meg­felelt, kötelességeit becsülete­sen teljesítette . . . Meghalt Pohárnok I // • r Jenő iro Pohárnok Jenő ismert ma­gyar iró, 64 éves korában, gyo­­mormütét közben a németor­szági Münchenben meghalt. Versei, fordulatos meseszövésü elbeszélései, regényei évtizede­ken át jelentek meg a budapes­ti és vidéki lapokban. Legked­veltebb műfaja azonban a gyermekirodalom volt. Felesége és két gyermeke gyászolják. November 17-én te­mették el Münchenben. Páter Fidelius prédikációiból Volt vala a Damaskus mel­letti Chicla-Chica városban a templomnak két fiatal papja, akiknek élete a híveknek nagy megbotránkozására lett volna, mivelhogy földi javak miatt gyakran marakodának, egy­mást durván szidalmazák és tettlegesen is ütlegelék vala ... Mikor egyházi felettesük meg­­hallá mindezeket, szólt vala hozzájuk ezenképen: “Nem vagytok ti Istennek igaz szol­gái, hanem sátánnak meg­tévedt cimborái! Ezért szét­szórlak és hoszu vezeklésre ítéllek titeket . . . Előbb me­gyen az egyik és utána nemso­kára útilaput kötök a másik­nak talpára is!” Ha Istennek minden szolgá­ja valóban hivatásának ma­gaslatán állana: akkor Krisz­tus országa már régen elérke­zett volna a földre. De kétezer éves vágyunk és imánk mind hiába való Isten országa után, ha Isten szolgái maguk is a bűnöknek mérges viperáit táp­lálják az ő lelkűkben és a ma­gasztosság helyett ők is a földi bűnök posványában merülnek el.-K Istennek méltatlan szolgája az, aki gyűlölködést szit, hara­got tart, pártoskodik a hívek között, pletykahordók lerako­dó helyévé válik és szivének csak a folyton adakozók ked­vesek. . . . Isten szolgája nem lehet hárembasája hiveinek. Nem osztogathat kegyeket és nem vonhatja meg kegyeit a hívektől, mert Istennek gyüle­kezetében mindenkit egyforma hely illet meg! HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Gyakran megtörténik, hogy 62 évnél idősebb ember elvesz­ti az állását, miért is munkanél­küli segélyhez van joga. Ugyanakkor azonban Social Security nyugdijat is igényel­het. A Social Security hivatal nem szállítja le a nyugdijat azért, mert az alkalmazott munkanélküli segélyt vesz igénybe, épenugy, mintha más­féle nyugdíj-illetményhez vagy járadékhoz volna joga. Van azonban 13 állam az Egyesült Államokban, ahol a munkanélküli segélyből bizo­nyos százalékot levonnak az olyan munkanélküliek eseté­ben, akik Social Security nyug: dijt kapnak. E 13 állam közül néhány a Social Securitytől hú­zott teljes nyugdijat, a többi pedig annak csak egy részét tartja vissza. A 13 állam a kö­vetkező : Colorado, Idaho, Iowa, Loui­siana, Minnesota, Mississippi, Missouri, Nebraska, Oklaho­ma, Texas, Utah, Washington és Wisconsin. Minthogy a 13 állam idevo­natkozó szabályai eltérőek, a fenti államokban lakó munka­­nélküliek érdeklődjenek az állami Labor Department-nál további felvilágosításért. Aki a többi 37 állam egyiké­ben lakik (s New Jersey is ide tartozik), vegye igénybe úgy a munkanélküli, mint a Social Security segélyt, ha ezekre egyébként meg van a jogosult­sága. American Council Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóiiíkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Lehár Antal halála Bécsben, november 12-én, 87 éves korában meghalt Lehár Antal ny. tábornok, Lehár Fe­rencnek, a világhírű zeneszer­zőnek testvére. Lehár Antal neve négy évti­zeddel ezelőtt valamennyi vi­láglap első oldalán szerepelt, mint aki parancsnoka volt an­nak a csapatnak, mely IV. Ká­rolyt, az utolsó magyar királyt második magyarországi vissza­térésekor a nyugatmagyaror­szági Dénesfától Budaörsig ki­sérte. A király visszatérésének kisérlete meghiúsulása után Lehár Antal Bécsben telepe­dett le s ott élt visszavonultan haláláig. Az í. világháborúban a Mária Terézia Rend nagyke­resztjével tüntették ki. U Thant-ra bízták a magyar ügyet (FEC) A magyar kérdés helyzete december 18-án meg­változott az Egyesült Nemze­tekben: Leslie Munro, illetve az őt kiküldő Közgyűlés keze­léséből az ügy átkerült — leg­alább is egyelőre — a főtitkár kezébe. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek idei köz­gyűlése is felvette a magyar kérdést tárgysorozatára és úgy határozott, hogy az ügy meg­vitatását a Politikai Bizottság­ra bízza, amely lényegében kis közgyűlésnek nevezhető, hi­szen minden tagállam képvi­selteti magát benne. Ez a Politikai Bizottság tár­gyalta a kérdést három hivata­los okmány alapján. Az egyik az Egyesült Államok memoran­duma volt, melyben még au­gusztusban megindokolta a magyar kérdés felvételét, a másik Leslie Munro utolsó je­lentése és a harmadik az Egye­sült Államok határozati javas­lata, amelyet december 17-én nyújtott be a Politikai Bizott­sághoz. Ez a határozati javaslat rö­vid és egyszerűbb szövegezésű volt. Egyfelől megállapította, hogy a Szovjetunió és Magyar­­ország nem működött együtt az Egyesült Nemzetek külön ki­küldöttjével, másfelől megerő­sítette az Egyesült Nemzetek eddigi döntéseit a magyar kér­désben, dátumok és okmány­számok szerint utalva ezekre a határozatokra. Mindezek alapján aztán felkérte a fótit-, kárt, hogy a magyar kérdéssel kapcsolatban vegye át a kez­deményezést és cselekedjen a legjobb belátása szerint. Okos nőnek nem a tükör, ha­nem környezete szemevillogá­­sa a tájékoztatója. Majdnem minden tragédia a fele szereplőjének komédia. Az alábbiakban néhány kér­dést közlünk, amelyeket ame­rikai családapák intéztek hoz­zánk és amelyekre az Institute of Life Insurance szövegezte meg a feleletet. KÉRDÉS: Véletlenül jutott eszembe, hogy életbiztosításom dija esedékessé vált, mert a biztositó társaságtól semmiféle figyelmeztetést nem kaptam. Mi történt volna, ha nem fizet­tem volna meg a dijat? FELELET: É 1 e t b iztositási dijak megfizetésére általában véve 30-napi határidőt engedé­lyeznek. Ennek elmúltával az egylet, vagy a társaság értesí­tette volna, hogy az esedékes összeget nem kapta meg. Ha erre ön megfelelő magyarázat­tal beküldte volna a dijat, a társaság minden bizonnyal is­mét érvénybe helyezte volna a biztosítást. Sok társaság azon­ban csak abban az esetben te­szi ezt meg, ha egészségi álla­pota kielégítő. A biztosítási dijak esedékességéről a társa­ságok értesítést küldenek a fe-Páter Fidelius prédikációiból Istennek egyik legszebb ajándékja a remény. “Credo . . . vitám aeternam!” “Hiszek az örök életben!” A hit ak­kordjai a reményben győzelmi énekké magosulnak. Keltsd fel magadban a reménykedést és el fogod venni annak isteni ko­szorúját! * Az év végén kétféle száma­dásra vagyon szüksége min­denkinek: lelki számadásra és a világi számadásra. Ezt tegye minden hivő és ezt tegye a hí­vők lelkipásztora is. A hivő te­gyen számadást róla, hogy lel­ke hányszor emelkedett fel Is­tenhez és a hitnek ápolására világiakból mennyit áldozott? —A hitnek pásztora pedig te­gyen tanúságot a híveknek gyülekezete előtt, hogy a ke­zére bízott világi pénz javakkal miként sáfárkodott! * Az önző vagy érzékies lélek mindig elvezet Krisztustól. Mig a tiszta lélek mindig újabb és újabb krisztusi talál­kákra vezet, az önző lélek még a jó cselekedetekben is lehet önző, mert a jót nem a jóért, hanem a dicsőségért teszi. Az önző lélek még az imában is csak önmagát keresi Isten he­lyett és azt hiszi, hogy imájá­val Istent megvesztegetheti. Ne zúgolódjunk Istennek rendelései ellen. Gyakran lel­künkre kell borulnia a gond­nak, a bánatnak, hogy érezhes­­sük az örök élet fuvalmait, hogy láthassuk az Égből való sugárzást, hogy oszladozzon a lelkűnkben az eredendő sötét­ség és felragyogjanak az örök hajnal fényküllői, mert csak igy tárulhat fel lelkűnkben az a látás, mely Isten országa felé vezet. * Nem elég vágyódni Jézus után. Jézust a lelkűnkbe kell zárni és Jézusnak lelkűnkben kell oltárt emelni, ha valóban benne akarunk élni és valóban érteni, bírni akarjuk őt! Mert Jézusban az igaz lélek átlénye­gül, eltűnik az ösvény és bezá­rulnak az égi kapuk. leknek, de kötelezve erre nin­csenek és lehetséges az is, hogy egy másik közlemény elvész. A dij megfizetése a biztosított fél kötlessége és megtörténhetik, hogy fizetés hijján a biztosí­tást elveszítjük. Ajánlatos te­hát, hogy mindenki jegyezze fel magának esedékes kötele­zettségeinek időpontját és ezek közt a biztosítási dijak lejártát is. Jövedelmünk észszerű be­osztását is elősegíti ez a mód­szer. Megbízhatjuk bankunkat is, hogy az esedékesség idején átutalja a biztosítási dijakat takarékbetétünkről, vagy a csekk-folyószámlánkról. KÉRDÉS: Barátainktól hal­lottuk, hogy már olyan bizto­sítás is van, amely a család minden egyes tagjára kiterjed. Apára, anyára és gyermekek­re. Van tényleg ilyen biztosí­tás? FELELET: A “Családi köt­vény” újfajta életbiztosítás, amely a család minden egyes tagját felöleli és még olyan gyermekek életét is biztosít­ja, akik a biztosítás lekötése után jönnek a világra — ez esetben a dijak felemelése nél­kül. Az apa halála esetén 5,000 dollárt fizetnek, vagy ennek többszörösét, az anya vagy va­lamelyik gyermek elhalálozá­sakor 1,000-1,000 dollárt, vagy annak többszörösét. Az utób­biak azonban u. n. “term” biz­tosítások, mert ha a családapa 65-ik életévét, vagy a gyerme­kek 21-ik életévüket elérik, a biztosításnak ez a része meg­szűnik. Ha az apa előbb hal meg, a család megkapja az 5.000 dollárt és a család többi tagjainak biztosítása megma­rad, minden további díjfizetés nélkül a “term” lejártáig. KÉRDÉS: Mi történnék, ha elveszíteném biztosítási kötvé­nyemet? A kedvezményezet­tek elesnek a biztosítástól? FELELET: Ha ez megtörtén­nék, másolatot kell kérni a tár­saságtól, vagy ügynökétől. Elő­vigyázatosságból jegyezzük fel a biztositó egylet, vagy társa­ság nevét és a kötvény számát és tartsuk ezt a jegyzéket más biztos helyen. Kell, hogy csa­ládunk tujda, hogy hol fekszik a kötvény; végre is az ő érde­kükben kötöttük a biztosítást, hogy a legnehezebb időkre át­segítse őket. Félmillió magyar Jugoszláviában (FEC) Az Újvidéken megje­lenő Magyar Szó, Jugoszlávia magyar-nyelvű napilapja is­merteti az 1961. március 31-én végrehajtott népszámlálásnak az eredményeit: “Jugoszláviának 18,549,291 lakosa van . . . Az országban 7,806,600 szerb, 4,294,000 hor­­vát, 1,589,000 szlovén, 1,045,- 000 macedón és 514,000 crna­­gorac él. A tavaly végzett nép­­számlálás adatai szerint az or­szágban 973,000 mohamedán él. 317,000 ember nem hatá­rozta meg nemzetiségi hova­tartozását. A nemzetiségek kö­zül legszámosabbak a siptá­­rok, akik 915,000-en vannak. Ezenkívül 504,000 magyar, 183.000 török, 86,000 szlovák, 61.000 román, 62,000 bolgár, 23.000 olasz, 30,000 cseh és 143.000 egyéb nemzetiségű la­kosa van Jugoszláviának.” Csak egy levél... Uram, bizonyosra veszem, hogy az irgalmas szamaritánus nemcsak elvitte a sebesültet a vendégfogadó házba, nemcsak pénzzel támogatta, hanem irt neki később levelet is, mert értett valamit a felebaráti szeretethez. Uram, taníts meg a felebaráti szeretet levél utján és levélben gyakorolt művészetére. Szentjeid közül sokan nagy levelezők voltak. Éjszakákat áldoztak arra, hogy sercegő tollal bátorítsanak, reményt keltsenek, hitet erősítsenek, örömet szerezzenek, szeretetet gyújtsanak! (* Ismeretlen magyarországi költő verse) Segíts meglátnom, hol vár valaki tőlem levelet! Uram, ajándékozd nekem azt a kegyelmet, hogy minden levelem szivem egy darabját vigye! Hiszen bennünket, gyermekeidet, voltaképen arról kellene felismerni, hogy szeretjük egymást — levélen keresztül is. S, ahogy Pál, a nagy levelező írja, igazában levél kellene, hogy legyünk mi magunk is: “Krisztus levele, — nem tintával, hanem az élő Isten Leikével írva!” P. R. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom