Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-02-08 / 6. szám
lit Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM Ten Cents per Copy— $4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. FEBRUÁR 8 Tito ajánlata elképesztő: hajlandó guerilla hadviselésre kiképezni az Indiában menedéket élvező tibetieket . . . Természetesen, a tibetiek a kínai kommunisták vizeit zavarnák a Himalája rejtett ösvényein, átjáróin. De ez Titót, a kommunistát nem zavarja. Mert a Mao féle kommunisták gyarapodása nem érdekli a Tito féle kommunistákat, anynyira nem, l|ogy igy — közvetve — hajlandók borsot is törni egymás orra alá. A Tito féle kommunistákat látható lag bosszantja a Mao féle kommunizmus jelentkezése a szomszédos Albániában. Enver Hodzsa különben is leleplezte a Kruscsev és Tito közti titkos levelezést, éppen a magyar forradalomról. Szóval Tito szeretne egy kicsit ártani Maonak, de nem azért, hogy megtért báránykává vedlett. Használni szeretne Kruscsevnek és, persze, önmagának ; ez a maoizmus már kissé az idegeire megy. Tito jelleméről mindenki alkothat saját véleményt, de a lényeg az, hogy marják már egymást s még a kárörvendő világgal sem törődnek sokat. Már mondtuk egyszer ezeken a hasábokon, hogy a kommunizmus hanyatlása megkezdődött. Ezt a véleményt még egyszer aláhúzzuk. A keletnémetek lázadása most nem volna kizárt, ha bíznának abban, hogy valamelyes segítséget kapnak nyugatról. De nem bíznak. Pontosan tudják, hogy a Nyugat újból csak karbatett kezekkel nézné — esetleg szemérmesen elfordulna, — hogy elszánt férfiak, asszonyok és gyermekek puszta ököllel mennek neki a harckocsiknak. A németek emlékezete nem kurta: 953-ban már ezt a fajta küzdelmet megpróbálták és Nyugatról mégcsak egy kovás puskát sem dobtak át a határon. Figyelték a magyar nép harcát is 1956-ban. Nem, a Nyugat ezúttal sem volt hajlandó magának kényelmetlenséget szerezni. Keletnémetországban az élelemért sorba kell állni -— nincs krumpli, vaj, gyümölcs és még sok minden nem kapható az állami boltokban. Az emberek elégedetlenek, dühösek. Aki viszont nem nyeli le a dühét, viszik a börtönbe. Uj börtönöket építenek, erőltetett ütemben. A politikai foglyok száma a múlt nyár óta megkétszereződött. A lázadás alapfeltételei tehát adva volnának. De, természetesen, nem lesz semmi. A keletnémetek nagyon is alaposan ismerik a közelmúlt történelmét. Washington gondjai bokrosak, — a kormány javaslatokkal árasztja el a kongresszust, a törvényhozók tiszteletreméltó testületé pedig megpróbálja az idők kerekeit, ha nem visszaforgatni, legalább megállítani, ha nem is állandó jelleggel. Az öregek betegsegélyéből az idén, úgy látszik, nem lesz semmi, mert a kongresszus ellenáll és Kennedy javaslatát elássák, ember legyen a talpán, aki még egyszer kikaparja. Kevés kilátás van arra is, hogy a városok uj minisztériumát elfogadja a törvényhozói testület. Pedig valljuk meg, az amerikai városokra csakugyan ráférne már egy kis tervezés, szépítés, egységes irányítás. A tegnapi falvakból csupa városok lettek és holnap Amerika egészen a városok országa lesz. De a kongresszus nem enged. Vannak a földkerekségen nyomorult kis országok, ahol kétszer-háromszor annyi a minisztériumok száma, mint Amerikában. De a kongresszus makacsul ragaszkodik a tegnaphoz. És a kongresszus nem lelkesedik azért sem, hogy Amerika és Nyugateurópa gazdasági együttműködése szorosabb legyen. Az elnök — majd hoszszu harc után — egyféle felhatalmazást kap, de távolról sem kapja meg azt, amit kért. Tehát Kennedy elnök nagy, fiatalos lendületéből amolyan bicegés féle marad. Legalább is egyelőre. “Sztálintalanitás” Sztálinvárosban Magyarországról kapott jelentések nyomán az osztrák sajtó is közölte hogyan játszódott le a “sztálintalanitás” Sztálinvárosban, mely korántsem ment olyan simán, mint ahogy akkoriban a MTI jelentette. Hírek szerint amint a munkások között elterjedt a hir, hogy a pártbizottság kérte a város átkeresztelését, a munkások tömeggyülésen követelték az intézkedés azonnali végrehajtását. A tüntetők azonnal hozzáláttak s kalapácsokkal, vésőkkel eltávolították Sztálin nevét az igazgatósági épületről, valamint Sztálinnak egy olvasztókemencébe beépített szobrát is, miközben a kemence is erősen megrongálódott. A gyárvezetőség megkísérelte először a gyárépületeket lezárni. Mivel nem birt a munkásokkal, a rendőrséghez fordult segítségért, de a rendőrök nem tudták magukat a munkások között átvágni. Végül is miután kiderült,, hogy a szomszédos laktanyában lévő magyar katonaság hadgyakorlaton volt, szovjet csapatokat hívtak segítségül, melyek mintegy 20 kilométerre állomásoznak a várostól délre. Csak a szovjet katonák megjelenése tudott véget vetni a munkások tüntetésének. Itt említjük meg, hogy megérkezett Magyarországról a legújabb vicc is ezzel kapcsolatban. (Magyar népünknek van egy utánozhatatlan “akasztófarumora,” ami még a legnagyobb bajok és nyomorúság idején sem hagyja el!) A szóbanforgó vicc ez: Összeült a vörös kupaktanács, hogy ha a volt Dunapentelét már nem szabad többé Sztalinvárosnak hívni, mire kereszteljék el. A vita hevében megszólal egy atyafi s azt mondja: — Van Sátoraljaújhelyünk ... legyen hát Dunapentele neve: Kruscsevaljaujhely Az érelmeszesedést okozó koleszterol-nevü anyagról eddig csak rossat mondtak az orvosok. Egy Kaunitz nevű német doktor most az állítja, Washingtoni képviselő-jelöltünk EDWARD J. PATTEN lett a leendő 15-ik kongreszszusi kerület (Middlesex) demokrata jelöltje az előválasztáson. Az elmúlt vasárnap összegyűltek a megye demokrata vezetői s döntöttek a kérdésben: ki legyen a párt jelöltje? Végül is Patten nyerte el a jelölést. Otlowski, aki már vagy fél éve bejelentette, hogy pályázik, az előválasztáson Patten ellen fog szaladni, de alig hihető, hogy a párt jelöltjét ki tudja buktatni. Patten rendkívül népszerű ember; volt amboyi polgármester, megyei főjegyző és a Meyner kormány állam-minisztere (Secretary of State). Bizonyos, hogy ő lesz a képviselőnk. Végh Imre New York-i bankár meghalt Végh Imre ismert New York-i magyar közgazdász és pénzügyi szakember február 3-án, 55 éves korában meghalt. Budapesten született, ott végezte 1928-ban az egyetemet, majd Angliában, a hires Cambridge Egyetemen folytatta tanulmányait s 1930-ban jött Amerikába, ahol mint pénzügyi szakember vált híressé saját befektetési ügyeket intéző cégével. Kevesen tudják, mert szeretett névtelen maradni, hogy minden jótékonycélu és érdemes magyar ügyhöz hozzájárult Sokszor tetemes pénzbeli adományával. Hátrahagyott kívánsága az volt, hogy ravatalára ne küldjön senki virágot, hanem ahelyett a pénzt küldjék az Amerikai Magyar Intézet, illetve az American Hungarian Studies Foundationnak, a Rutgers Egyetemre. Hogy mennyi tisztelője és barátja volt Végh Imrének, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Magyar Intézet pár napon beül többszáz' dollár adományt kapott koszorumegváltás címén. Az Intézet történetében egyébként ez már a második eset, amikor valaki utolsó kívánságaként koszorumegváltás-pénzeket hagy az Intézetre; a tavaly elhunyt Báró Ullmanh temetése után szintén szép adomány érkezett New Brunswickra a Magyar Intézethez. hogy az emberi szervezetnek a koleszterolra egyenesen szüksége van, mert az erek belső falának sérüléseire gyógyító, az egyenetlenségeket kiegyenlítő hatása van. Érelmeszesedést okoz? Erjedés, bűz a kommunizmus hordó jában... A 23. moszkvai kongresszus óta olyan erjedési folyamat indult meg a kommunizmus hordójában, aminek bűze most már az egész világon érezhető. A Szovjet kormány, miután kiadta a rendeletet úgy belföldön, mint a vasfüggönyön belül levő országokban, hogy Sztálin nevét le kell kaparni mindenhonnan, szobrait el kell távolítani, könyveket, melyek róla szólnak, vagy amelyekben neve említve van, át kell Írni, oldalakat kell kitépni dokumentum-írásokból és könyvekből, ahol a “nagy tanító” neve és munkája szerepel . . . most elrendelte azt is, hogy minden utcanevet, gyár, vagy helységnevet, amely a Kruschev politikáját nem elég radikálisan követő Molotov, Malenkov, Kaganovics és Vorosilov nevét viseli, azonnal meg kell változtatni. Szabályos formák között kiadott törvényben történt ez a rendelkezés. Közben jött a hir, hogy Molotov azért nem ment vissza a bécsi állomáshelyére, mert szívrohammal kórházba került. S e hir után siri csend: alig lehet valamit hallani Moszkvából. Mi megy ott most végbe, pontosan senki sem tudja. Csak találgatás minden az egész vonalon. A párt központi bizottsága március 5-én fog ülésezni s akkor, feltételezhető, hogy fog történni valami. A nemzetközi kommunista fronton azonban tovább folyik a bűzös erjedés. És Moszkvának a kommunista világfrontban játszott eddigi központi és vezetöszerepe és egész “monopóliuma” nagy veszélyben van! Mao kínai kommunista Kínája s a mögéje felsorakozó kiskornak: Albánia, esetleg Tito Jugoszláviája, stb., egyre nagyobb szerephez jut, egyre hangosabb és merészebb. Albánia egymásután kürtői világgá leleplezéseket a Szovjet belső dolgairól, stiklijeiről — hogyan nevezték ki Moszkvában Kádárt magyarországi főmuftivá, stb. — s igy lassan-lassan kinyílik a szeme a kommunistáknak mindenfelé a világon. . . . Persze azért ők csak kommunisták maradnak ... de elszakadnak, elhúzódnak Moszkvától. Ha Moszkva ezt engedi s nem csap közéjük valamiképen. Mert még az is lehetséges, hogy a vörösek hajbakapnak s lesz olyan cirkusz, hogy nézheti a világ. A világ, amelynek még a végén haszna lehet valamilyen formában ebből a bűzös erjedésből! Meghalt Fritz Kreisler Fritz Kreisler, a 20-ik század egyik legnagyobb hegedűművésze 87 éves korában aggkori gyengeségben, New Yorkban csendesen elhunyt. A bécsi születésű virtuózó 1888-89-ben koncertezett először Amerikában heti 37 dollárnyi tiszteletdijért. Pályafutása későbbi szakaszán koncertenkint $3,000-t keresett. 65 éves müvészkarrierje alatt Kreislert kétszer fényegette a halál: az első világháborúban a kozákok súlyosan megsebesítették, 1941-ben pedig egy teherautó elütötte, amelynek következtében látása és hallása Romboló csillaghullás A nap körül sokezer kisebb csillag (asteroid) kering épugy, mint a nap bolygói, köztük a mi földünk is. Ezeknek a csillag-darabkáknak a nagysága 100 lábtól 20 mérföld átmérőig is terjed. Ha, például, a földről kilőtt valamelyik nagyerejű rakéta-löveg egy nagyobb méretű ilyen asteroidot kizökkentene utjából, amelyben évmilliók óta kering s az a földünkre hullna, egész országokat elpusztíthatna. Ha egy ilyen csillag, például, Kentucky államra zuhanna, elpusztítaná fél Amerikát, Bostontól Miamiig, Duluthtól New Orleansig, Washington, D. C.-től Omaháig. Ha pedig az Atlanti óceán partja közelében zuhanna le, a felkorbácsolt viz és óriási szökőár elborítaná nemcsak az Egyesült Államok keleti partvidékét, hanem Nyugat-Európa egy részét is. Dandridge M. Cole, a General Electric Co. rakéta- és űrhajó-kutatási osztályának főnöke és tudósa előadást tartott nemrég “az ember pusztító erejének lehetőségeiről” s az ő fejtegetéseiből vettük a fenti adatokat. Szerinte már 10 éven belül ott tarthat az emberiség, hogy ezek a szempontok a legkomolyabban figyelembe veendők. Cole számítása szerint a csillag lecsapó ereje 8 milliószőr millió-tonna dinamit feszítőerejének felelne meg. Emellett egy 100-megatonos (100 millió tonnás) hydrogén bomba alig több, mint egy paszulypisztoly. HÉTFŐ FEBRUÁR 12: LINCOLN ÁBRAHÁM születésnapja NEMZETI ÜNNEPÜNK ANEKDOTÁK LINCOLNRÓL Amikor Lincoln az illinoisi törvényhozás tagja volt, egy politikai konvención kellett megjelennie, springfieldi lakásától messzi távolságban. Lovat kellett bérelnie, de a helyi istálló tulajdonosa az ellenpárthoz tartozott. Igen lassú lovat adott hát Lincoln alá, remélve, hogy lekési a gyűlést. Lincoln azonban éjjel-nappal lovagolva mégis idejében ért el céljához. Visszajövet azután megkérdezte : — Ugy-e ezt a lovat csak temetésekre szokták használni? — Dehogy is! — felelte a ravasz lócsiszár. — Akkor rendben van! — felelte Lincoln — mert ez a ló a halottat nem tudná sírba szállítani a feltámadás előtt! Elnökké beiktatási ünnepélye után Lincoln megérkezett a Fehér Házba és bár az ország a polgárháború küszöbén állott, előszobáját álláskeresőkkel találta tele. “Úgy érzem magam — mondotta — mint a szálloda tulajdonos, aki a bejáratnál szobákat ad ki, miközben a háza lángokban áll!” ‘Bélyegek kiküldése deviza-bűntett’ A polgárháború közben nagybefolyásu politikusok áskálódtak Grant tábornok ellen, irigyelve tőle a vezérséget. Grant azonban akkortájt épen nagy vereséget okozott a Délieknek s általában jobb katonai eredményeket ért el, mint bármelyik más északi tábornok. Ellenségei különösen azzal vádolták Lincoln előtt, hogy iszákos. — Szóval Grant túlsókat iszik? — kérdezte az elnök az egyik gáncsoskodó kritikustól. — De mennyire! — felelte a politikus — s ezt be is tudom bizonyítani! — Kár volna az időt ezzel vesztegetni — mondotta erre Lincoln. — Tudja meg, miféle whiskeyt fogyaszt Grant, mert abból hordószámra szeretnék küldeni minden tábornokunknak! A mai kommunista Magyarországon ma már oly mértékben dühöng a szabadság, hogy az állam jóformán mindenbe beleüti az orrát, a magánéletbe és az egyén egészen magánjellegű ügyeibe épugy, mint minden másba. Az “állam” mondja meg, hogy mit tehetsz és mit nem: mennyit szabad aludnod, pihenned, mit szabad enned, milyen szenvedélyeid lehetnek s ha vannak, azoknak milyen mértékben hódolhatsz, stb. Erről a szabad, boldog népi Magyarországról jön most az alábbi érdekes — bélyeggyűjtőkre nézve azonban szomorú -— hir: “A Legfelsőbb Bíróság kimondotta, hogy postabélyegeket Magyarországról csak a külkereskedelmi miniszter engedélyével szabad kivinni, vagy külföldre kiküldeni. Bűntettet követ el, aki bármi árut, tehát bélyegeket is, engedély nélkül juttat ki külföldre. A bélyeggyűjtők a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége és a Magyar Nemzeti Bank megállapodása alapján, bizonyos meghatározott értékig cserélhetnek külföldiekkel bélyegeket. Ez azonban csak a Bélyeggyűjtők Szövetségén keresztül bonyolitható le. A bélyegeket tartalmazó leveleket a Szövetség továbbítja és a külföldi cseretársaknak bélyesulyosan megromlott.— Fényes csillag tűnt le századunk nagy müvészegyéniségeinek egéről — mondotta Mischa Elman, ugyancsak világhírű hegedűművész, —- nem hiszem, hogy az ő játékstílusát valaki valaha is átveheti. geiket a Szövetség címére kell küldeni. Ha a külföldi gyűjtő mégis közvetlenül belföldi eseretársa cimére küldi a bélyeget, az ilyen küldeményt ellenőrzés céljából felbontatlanul be kell mutatni a Szövetségnek. Uj magyar bélyegsorozatok kibocsátása napján bárki vásárolhat meg nem határozott számú sorozatokat, ha azokat levélboritékra felragasztva küldi ki külföldre. Ezeket az úgynevezett elsőnapos borítékokat továbbítás előtt be kell mutatni a Szövetségnek. Aki ezektől a rendelkezésektől eltérően küld ki külföldre bélyeget, a devizagazdálkodásról szóló törvény rendelkezései alapján bűntettet követ el.” Vagyis: a szegény jámbor magyar bélyeggyűjtő azt a levelet, amiben külföldi bélyegtársa bélyeget küld neki, felbontatlanul köteles a Szövetségnek bemutatni ... De honnan tudja, hogy van-e benne bélyeg, vagy nincs, ha a levelet nem bonthatja fel? Van itt kérdezni való ezzel a bárgyú magyarországi kommun ista rendelkezéssel k a p c solatban bőven, de . . . kérdezze, vagy érdeklődjön utána az, akit érdekel. Minket nem. Mert ilyen alapon ki akarhat “bélyegezni” . . . pláne: a kommunista magyar kormánnyal? Nem törvény, még csak nem is rendelet Amerikában, de lassan-lassan becsület-kérdés és tisztességérzet - m e g á llapitó szabály lesz ez: bűnt követ el a szabad világ ellen az, aki uj kiadású magyar bélyegért, vagy bármely vasfüggöny mögötti ország bélyegéért: pénzt, dollárt ad ki! A polgárháború idején mondotta egyszer Lincoln: — Tudom, hogy sokan panaszkodnak, hogy a katonai fegyelmet lazítom meg azzal, hogy ismételten gyakorlom kegyelmi jogomat. De a keserves napi gondok és küzdelem után megnyugvást szerez és friss erőt kölcsönöz, ha enyhítő körülményt tudok felfedezni, mely egy ember életét megmentheti. A meggyilkolását megelőző délután is kegyelmet adott az elnök egy fiatál katonának, akit szökés miatt halálra Ítélt a katonai törvényszék,- “Azt hiszem, több szolgálatot tehet még ez a fiú a földön, mint a föld alatt” -— voltak a nagy mártíréi nők szavai. American Council HELYREIGAZÍTÁS Lapunk multheti számába a New Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub polgárosodási tanfolyamának b e f e j eztével kapcsolatos cikkünkbe két sajnálatos hiba: névelirás csúszott be. Varga Lajos volt elnöknek a nevét Varga Gyulának irtuk, Bankó Sándorné sz. Mészáros Ida tanítónak pedig a nevét Bankó Jánosnénak irtuk. Meg kell jegyeznünk, hogy a cikkeket utolsó percben küldtük , a nyomdába és a nagy sietségben még csoda, hogy “csak” ennyi hiba csúszott bele. Nagyon kérjük úgy Varga Lajos, mint Bankó Sándorné szives, megértő elnézését az elírásért! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
