Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-10-25 / 43. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly la the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. XLIX. ÉVFOLYAM NO. 48. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage-Amerikai szellemű magyar újság paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. OKTÓBER 25 Carelli Gábor a Magyar Intézet vacsoráján Mialatt Rómában a Vatikán világhirü, évezredes Szt. Péter Bazilikájában a világ katolikusságának főpapjai és a keresztény egyházak képviselői istenfélelemről, szeretetről, békességről tanácskoznak ... a világ minden népe a lét és nem-lét legközvetlenebb, legreálisabb módon elénktorpant kérdését latolgatja . . . Olyan világot, olyan napokat élünk, hogy például: kedden este nem tudjuk bizonyossággal azt mondani, hogy holnapután, csütörtökön reggel elkezdhetjük-e ennek a lapnak a nyomását? Nem tudjuk, vájjon mire e sorok nyomtatásban megjelennek, mi lesz a világgal? Ennél nagyobb veszélyben soha az emberiség nem forgott ! A modern civilizáció meghozta a sokat emlegetett legszörnyübb pillanatok lehetőségét és legreálisabb valóságát: minden pillanatban kitörhet egy atombombás világháború, amelyben igazi győztes senki sem lesz, nem lehet . . . amelyben elpusztulhat millió és millió ember percek alatt és elpusztulhat maga a civilizáció is. És ami a legborzalmasabb az egészben: egyetlen embertől függ az, hogy igy kell-e ennek történnie. 1946-ban azt irtuk a mi kis magyar újságunkban, hogy ha az orosz okvetetlenkedik, Truman elnökünk küldjön ultimátumot Sztálinhoz, adjon neki 24 órai időt s ha nem csinálja a vén gazember azt, amit mi mondunk, ha nem húzódnak vissza a vörös hordák országuk határai mögé, küldjünk egy atombombát a Kremlinre. Azt az atombombát, amiből akkor még csak nekünk volt és amiből egy évvel azelőtt már használtunk kettőt a japánok ellen, még pedig mindenre pontot tevő alapossággal. Megemlítettük akkor azt is, hogy ha most nem tesszük meg ezt, egy napon lesz az orosznak is atombombája, egy napon ők lesznek azok, akik azzal megfenyegetnek minket. . . Bekövetkezett! Pontosan az történt ... A szovjet ellopta atomtitkunkat, megcsinálta a bombát, sokmilliószor nagyobb, erősebb hidrogénbombája is van már . . . s meg is fenyegetett már jónéhányszor azzal, hogy felégeti egész Amerikát, elpusztít valamennyiünket! 1956 október 23-án és az azt követő napokban, pontosan hat évvel ezelőtt, jó alkalma lett volna Amerikának arra , hogy a mostanihoz hasonló eréllyel odakiáltson a Szovjetnek: “Megállj, ne tovább ! Rá ne merj törni a szabadságáért mindenre kész, hősi halált halni bátor kis magyar népre, amely lerázta bilincseit, mert lövünk!” Elmulasztottuk ezt, mert két héttel a választások előtt ak elnök nem akart “bonyodalmat” . . . Elmulasztottunk akkor egy olyan alkalmat, amellyel az egész világ nyugalmát és viszonylagos biztonságát szerezhettük volna meg. Elmulasztottuk akkor az alkalmat, amely megállíthatta volna a vörösek előretörését az egész világon s nem lett volna talán kubai kérdés se . . . Viet-Nam se . . . Laos se . . . Kongó se. Elejét vehettük volna a bajoknak már akkor! Hat évvel ezelőtt ami Budapesten, Magyarországon történt azon a november 4-én, előrevetette árnyékát arra, ami ma történik Kuba körül . . . s holnap talán Berlin körül .. . ki tudja hány helyen a világon. Ha most sikerül megállítani a vörösöket, ha elnökünk kemény öklü odacsapása eredményes lesz, Amerika még megmentheti a világot a kommunista veszedelemtől. Ha pedig atomvilágháborut hoz magával ez az elmulaszthatatlan és már eddig is túl hosszúra elodázott lépésünk . . . Kruscsev és társai ielkiismerete legyen rajta! Mi tudjuk, jónéhányszász millióan tudjuk, hogy ez igy van s hogy ez most már máskép nem történhetett. Amit elnökünk tett, mindnyájunk nevében tette s helyesen tette! Széchenyi álmai válnak valóra... Jugoszlávia és Románia tervbevette egy hatalmas vizierőmü építését a Duna vaskapui szakaszán. A 300 millió dolláros vizierőmüre vonatkozó megegyezést még ebben az évben megkötik. Bulgária is érdeklődést tanúsított a tervezet iránt. Ez az erőmű Európában a legnagyobb lenne és évi 10 millió kilowatt villanyáramot szolgáltatna Románia, Jugoszlávia és Bulgária számára, továbbá a folyó hajózhatósági korlátáit is kibővitené. Százegynéhány évvel ezelőtt a mi Széchenyi Istvánunknak voltak nagy álmai és tervei a Vaskapuval, illetve a Duna kiszélesítésével és könnyen.hajózhatóvá tételével kapcsolatban. A tervek egy részét meg is valósította az ő nagy alkotóképessége. Persze akkor még elektromos erőmüvekről álmodni fantasztikus lett volna, de a munka, amit ő elkezdett a Vaskapunál, az alapját képezi a mai román-jugoszláv terveknek. Az Amerikai Magyar Intézet javára 1962. november 11- én, vasárnap New Brunswickon, a Magyar Amerikai Atléta Klub dísztermében rendezendő bankett iránt egyre nagyobb az érdeklődés nemcsak kimondottan New Brunswick és környékén, de távolabbi vidékeken is. New Yorkból is számosán bejelentették részvételüket a fényes díszvacsorára. A vacsorán és az azt követő táncmulatságon a Kára-Németh zenekar fog muzsikálni, amiről előző cikkeinkben még nem volt alkalmunk Írni, de ami magában véve is jelentőségteljes. Ahol a Kára-Németh zenekar muzsikál, ott mindig jó hangulat van s annak a “rendezvénynek” a sikere mindig előre biztosra vehető! CARELLI GÁBOR Örömmel jelenthetjük most még azt is, hogy a banketten részt fog venni Carelli ’Gábor, a new yorki Metropolitan Operaház magyarszármazásu hires énekese is, aki nemcsak rövid beszédet intéz a vendégekhez, de a beszédnél még ékesebben hangzó művészi énekével is gyönyörködtetni fogja a hallgatóságot. A november 11-i Magyar Intézet Vacsorára jegyek igényelhetők (személyenként $3.00- ért) a Rendező Bizottság tagjainál, valamint magyar egyházaink és egyleteink vezető tisztivselőinél és e lap központi irodája utján is (216 Somerset St., New Brunswick). Tanácsos, hogy mindenki jóelőre szerezze be jegyét, mert csak meghatározott számú jegyek adhatók el. EMLÉKEZZÜNK NOVEMBER 4-RE! Kérjük meg amerikai egyházak papjait, lelkészeit : rázzák fel a közvéleményt, nehogy a U.N. elkenje a magyar ügyet anélkül, hogy az oroszok kivonulnának! Országszerte méltó keretek között emlékezett meg a magyarság az 1956-os dicsőséges szabadságharc hatodik évgordulójáról, október 23-ikáról. Még alig halkultak el a történelmi eseményekben résztvettek, és a szemtanuk szónoklatai, a börtönköltőket újból megszólaltatok szavalatai — és máris újabb összefogásra, magyar lelkek egymáshoz simulására van szükség. Mert akárcsak a U.N. uj ülésszakánák megnyitását megelőzően, most sem ok nélkül verjük félre a harangokat. A veszedelem most még az akkorinál is nagyobb! A kommunisták éber taktikával, fondorlatos céltudatossággal az afrikai és ázsiai uj országok delegátusait mindenképen igyekeznek megnyerni a maguk számára és ez nagyrészt sikerült is nekik. Mivel pedig a kis országoknak éppenugy egy-egy szavazatuk van a New Yorkban ülésező immár 108 tag-államot számláló nemzetközi fórumban, mint a nagyhatalmaknak — a színesek gefolyása a világ alakulására immár felmérhetetlen. A magyar kérdés is náluk szenvedett hajótörést . . . A nyugati országok delegátusai szokott szalon-finoman, állandóan megbékélést, kompromisszumot hangoztatva, inkább védekeztek, mintsem igazuk és a tények birtokában erélyesebben követeltek volna. A kommunis(Folyt. a 3-ik oldalon) Amerika ütésre emelte öklét! KENNEDY ELNÖKÜNK ‘MEGÁLLJT’ KIÁLTOTT A KOMMUNISTÁKNAK: HA KUBÁBAN FOLYTATJÁK A TÁMADÓ CÉLÚ BÁZIS-ÉPÍTÉST, TELJES KATONAI ERŐNKKEL AVATKOZUNK BE. — KUBA SZIGETÉT KÖRÜLVETTÜK S MINDEN HAJÓT, MELY HADIANYAGOT SZÁLLÍT ODA, VISSZATÉRÍTÜNK. BÁRMILYEN ELLENÁLLÁS VÉGZETES LEHET S MAGÁVAL HOZHATJA EGY BORZALMAS VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉT. — A “BÉKÉSCÉLU” SZOVJETEN MÚLIK: LESZ E HÁBORÚ, VAGY NEM ... 1962 október 22, hétfő történelmi jelentőségű napja volt a világnak. Ezen a napon, este 7 órakor John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke rádión és televízión beszédet intézett az ország népéhez és a világhoz, bejelentve, hogy olyan kétséget kizáró adataink és bizonyítékaink vannak arra, Világrengető események napjait éljük s éppen most, a választások előtt pár héttel — akárcsak 1956-ban — olyan fejlemények következtek be a nemzetközi fronton, amelyek jövőnkre és az egész világ jövőjére kihatással bírnak ... És ugyanígy kihatással bir Amerika s közelebbről az itteni magyarság életére nézve is az, hogy kit és kiket küldünk Washingtonba, a törvényhozásba, hogy minket képviseljenek. Feltétlenül régi, kipróbált embert kell választanunk a magunk képviselőjévé, akiről tudjuk, hogy ismeri jól a község, a megye, az állam és a szövetségi kormány dolgait és problémáit épenugy, mint azokat, akik őt megválasztják, tehát minket, a szavazókat. Edward J. Patten, Perth Amboy város volt polgármestere, Middlesex megye volt főjegyzője, New Jersey állam volt “államtitkára” a Meyner adminisztráció két terminusán át, jogvégzett ügyvéd-ember, volt tanár, stb. — mint köztudomású — a demokrata párt kongresszusi képviselőjelöltje az idei választáson abban a 15-ik kongrsszusi választókerületben, amelyet a népességszaporulat következtében most állítottak fel: Middlesex megyében. Ed Patten hosszú évtizedek óta közeli kapcsolatban áll a magyarsággal, számtalan esetben járt közbe, segített, jótékonykodott, tett meg mindent sok-sok magyar honfitársunk dolgában és érdekében, aki előtt a magyarság nagy tiszteletben áll és akit szeret és becsül is a magyarok óriási tömege ebben a megyében. Az előválasztások alkalmával a magyarság már megmutatta, hogy mögötte áll. Patten óriási fölénnyel győzött az előválasztáson s ehhez a győzelemhez sok-sok magyar szavazata is hozzájárult. Ezt elismerte és meg is köszönte annakidején a magyarságnak Mr. Patten, aki most arra kér minket, hogy biztosítsuk őt továbbra is bizalmunkról és szeretetünkről azzal, hogy november 6-án őreá adjuk ismét szavazatunkat. Attól eltekintve, hogy a Kennedy-kormánynak szüksége van egy olyan törvényhozásra, mely demokrata többségű s igy hogy Kubában a vörösek nem védelmi, de támadó célú atomlöveg-kilövő bázist építenek, mely az egész amerikai földrészt (Észak- és Dél-Amerikát) közvetlenül veszélyezteti és ezt tovább tétlenül nem nézhetjük. Kuba szigetének legteljesebb körülzárását rendelte el az elnök; csatahajóink, rea kormány minden jó tervét keresztül tudja vinni — ami szintén fontos^ szempont!— nagyon fontos az is számunkra, hogy akit képviselőnknek küldünk Washingtonba, valóban a “mi emberünk” is legyen. Az Egyesült Államok érdekeit épugy szivén viselje, mint azokét az egyes polgárokét, akik őt megválasztották. Ilyen emberre találunk Edward J. Pattenben, akinél jobb képviselőt nem is küldhetnénk a törvényhozásba ! Nézzük csak, ki ez az ember, mit tett a népért, milyen a “múltja”? Ed Patten-t, amikor Perth Amboy népe 1928-ban a város polgármesterévé v á 1 a sztotta, sokan előre ^megjósolták róla, hogy nagy karriert fog csinálni, a nép szolgálatában munkája megbecsült és értékelt lesz. És valóban: polgármestersége idején kezdték el a szövetségi kormány által tervezett és finanszírozott U. S. Public Housing alacsonybérü lakóházak építését Perth Amboyban, amely a legeslegelső volt az egész országban! És ki került annak élére, mint igazgató? Egy magyar ember, még pedig egy magyar újságíró és lapkiadó: Zámbory Sándor, a mi amboyi lapunknak, a Híradónak akkori szerkesztő-tulajdonosa, akiről még halála előtt utcát nevezett el a város ott, a Housing ottho(Folyt, a 3-ik oldalon) Dr. Márk Béla gyásza Súlyos csapás érte Dr. Márk Béla közismert new yorki magyar ügyvédet, az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatóságának sok-sok év óta köztiszteletben álló, minden szép magyar ügyben lelkesen közöttünk munkálkodó tagját. Felesége, hosszas betegeskedés után a közelmúltban meghalt. Dr. Márk Bélánét férjén kívül fia, valamint számos közeli és távolabbi családtag gyászolja. Mi pedig, akik sok évtizede ismerjük Márk Bélát és az ő önzetlen, igaz munkásságát az amerikai magyarság életében, őszinte részvéttel osztozunk gyászában. pülőgép-anyahajóink, bombázógépeink, harci repülőink, tengeralattjáróink akcióra készen állnak s bárhonnan jövő, bármilyen ország hajóját feltartóztatjuk, átvizsgáljuk és ha hadianyagot szállít a “békés szándékú Kubába,” visszatérítjük. Ha ellenáll, elsülyesztjük. Kennedy beszédében arra kérte a Szovjet főembereit és elsősorban Kruscsevet, hogy most, a legeslegutolsó percben forduljanak vissza arról az útról, amelyen haladnak, adják fel világhódító, világot elkommunizáló tervüket, amig még nem késő . . . mert ha nem: pusztulásba taszítják a félvilágot . . . önmagukat is! Másnap, kedden, az egyesült Államok kérésére összeült az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa s előbb Stevenson amerikai főmegbizott mondotta el helyzetismertető, a II. világháború végétől' mindent felsoroló vádbeszédét, majd Kuba kiküldöttje s végül a Szovjet megbízottja válaszoltak az Egyesült Államok vádjára. Amint várható volt, mindent tagadtak, cáfoltak s visszájára fordítva vádjainkat azt állították, hogy mi vagyunk a “támadók,” mi akarjuk a világot fejetetejére Diákjaink nyilatkozata az évfordulón A Magyar Diákok a Rutgers Egyetemen és a Magyar Öregdiák Szövetség közös nyilatkoaztot adott ki az 1956-os Forradalom hatodik évfordulója alkalmából, mely magyarul igy hangzik: 1. 1956 október 23-án a magyar nép spontán forradalomban tört ki a nemzet szabadságának, függetlenségének és emberi jogainak megteremtéséért. A forradalmat és az azt követő szabadságharcot a szovjet csapatok vérbefojtották és egy jnég ma is uralmon levó diktátor-rendszert hoztak létre Magyarországon. 2. Mint ahogy azt Sir Leslie Munro a közelmúltban az ENSZ-nek jelentette: még mindig 40,000 főnyi szovjet katonaság tartózkodik Magyarországon, mig Kádár bábkormánya az ország kb. 0.1 százalékát tartja politikai börtönökben, kiskorúakkal együtt. 3. Sem a mai magyar kormány, sem a magyar ENSZ- küldöttség nem képviselője a magyar nemzetnek. Legtöbbjük nem is magyar, hanem szovjet állampolgár. 4. Ez évben a magyar ügy ismét az ENSZ napirendjén van. Fel óhajtjuk hívni a figyelmet arra, hogy a kommunista veszély ma közelebb van, mint 1956-ban volt és arra, hogy ha meg akarjuk őrizni békénket és szabadságunkat, akkor szabadságot, függetlenséget és emberi jogokat kell kivívnunk minden egyén és nép, igy p magyar n^p számára is! állítani, nekünk vannak kisnemzeteket eltipró “kalóz” szándékaink, stb. Kennedy elnökünk kedden este irta alá a “kvarantin” szerda délelőtt 10 órakor életbe léptető rendeletét és ettől kezdve (október 24) akármelyik percben akármi történhet . . . Egyetlen buta mozdulat a vörösek részéről, akár Kuba környékén, akár Berlinben, bárhol a világ' bármely részén s kitör a megállíthatatlan háború . . . Az összecsapás, a legmodernebb borzalmas atomfegyverekkel való szörnyű viadal, amit évek óta emlegetünk, akármelyik percben elkezdődhet s romba döntheti a világot. A kubai szakállas diktátor, Castro azzal felelt Kennedy beszédére, hogy a szigetország minden katonáját mozgósította. (A bolha prüszköl.) Kruscsev pedig sietve Amerikára hárított minden felelősséget, bármi történjék, ők, a megatonos atom-bombákat csörtető, békésszándékú, áldott jó vörösek azt akarják egy percre is elhitetni a világgal, hogy nem ők azok, akik a támadócélu lövegbázisokat építik az amerikai kontinenstől alig 90 mérföldnyire, nem ők azok, akik háborút provokálnak , hanem Amerika a gonosz, mi vagyunk a világ letiprására törekvők ... mi sodorjuk romlásba az emberiséget egy atomháború elkezdésével. Amerika, sok-sok nagyon jó alkalom elmulasztása után, amikor a vöröseket sokkal könnyebben meg lehetett volna állítani, végre ütésre emelte az öklét s “megálljt” kiáltott nekik. Hallgatnak-e erre, vagy nem, senki sem tudja előre megjósolni. Megáll-e a Szovjet Világhódító tervével és aknamunkájával most, amikor valóban elérkezett az utolsó perc, utolsó alkalom, nem tudhatjuk. . . . Egy azonban feltétlenül bizonyos — Amerika nem fog meghátrálni, Kennedy elnökünk lépése — amelyet a nép óriási többsége és a népet képviselő törvényhozás csaknem 100-százalékosan helyeselt és magáévá tett — végzetes lesz úgy ennek az országnak a jövőjére, mint az egész világra nézve! Mi jön ki belőle, mi lesz a következménye, ma még csak találgatni sem lehet. A mi szempontunkból e I v i t a t h atatlan, hogy erre a lépésre rá kellett határoznunk magunkat, mert ha nem, később még veszedelmesebb, még csúnyább módon kényszeritettek volna erre az elhatározásra a kommunisták. VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! A nyári időszámításnak ezen a héten vége lesz s viszszatérünk a rendes Standard időre. Szombatról vasárnapra virradó éjszakánk egy órával hosszabb lesz, mert a tavasszal magunktól megvont egy órai időt, amikor az óramutatót előretoltuk, most visszakapjuk. Az óramutatót tehát egy órával vigye vissza mindenki, mert vasárnap már a standard időszámítás lesz ismét érvényben. VÁLASSZUK MEG EDWARD J. PATTEN KONGRESSZUSI KÉPVISELŐ JELÖLTET! Eddie Patten a magyarok régi, igaz barátja, akiben végre szószólót nyerünk hazánk fővárosában és a törvényhozás házában!
