Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-10-04 / 40. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J. 1962. OKTÓBER 4 Buffalo magyarsága példamutató módon valósította meg a “magyar egység” álmát: megalakították ott a magyar egyházak és egyletek nagybizottságát, amely magába foglalja úgy a régi, mint az uj és legújabban bevándorolt magyarok csoportjait, sőt, a másodgenerációs, ittszületett magyarokat is. “Nagy-Buffalo Magyar Egyházainak és Egyesületeinek Bizottsága,” a benne képviselt 20-nál több magyar egyházzal és polgári, világi testülettel körülbelül 15,000 magyart képvisel, elnöke pedig egy másodgenerációs magyar: Taylor József üzletember, a Wm. Penn Egylet fiókelnöke, régi konvenciós kiküldöttje. Az egyház- és egyletközi Nagybizottsággal Buffalo (N. Y.) magyarságának tevékenysége és “ereje” nagy mértékben hatványozódik. Együttesen és egységesen léphet akcióba, cselekedhet, tevékenykedhet igy egy-egy város és magyarlakta-környék magyarsága úgy önmaga javára és érdekében, mint kommunista rabságban szenvedő óhazai magyar véreink érdekében és az egész világon szétszóródva élő magyarság egyetemes érdekében. A példa előttvnk áll! Buffalóból, az első nagy amerikai magyar “nemzetgyűlés” városából (1929) ismét egy üzenet röppent fel, magyarok felé, bárhol is éljünk ebben az országban : egységesnek kell lennünk, egymásra kell végre találnunk, kéz a kézben együtt kell munkálkodnunk, ha komoly eredményt akarunk elérni bármilyen téren, magyarok! A széthúzás, a torzsalkodás, az egymásra acsarkodás, egymásra leglehetetlenebb valótlanságokat mondás és hasonló testvérhez nem illő gonoszságok szelleme és ördöge el kell végre tűnjön közülünk s egységet kell teremtsünk portáinkon! Itt is, New Jerseyben! Az amerikai magyarság előretörése és őt megillető méltó helyének kivívása az amerikai társadalomban, politikában és minden vonalon csak igy válik lehetségessé! Ez pedig teljesen tőlünk függ. Csak önmagunkra számíthatunk, másra nem! Pusztán a saját erőnkbe vetett hittel és bizalommal tervezhetünk bármi nagyot komolyan s csak igy szerezhetünk megbecsülést, támogatást közös ügyünk diadalraviteléhez! Szülőhazánkon és odaáti testvéreinken is csak úgy segíthetünk, ha azt itteni belső viszonyaink szilárdságára és megbontathatatlan magyar egységre építjük fel! A magyar egység kérdése és szükségessége hovatovább egyre jobban mutatkozik minden vonalon. Itt, New Jersey államban egy egész csomó olyan magyar-lakta környék van, melyeknek egyházai, egyletei, intézményei komoly erőt jelenthetnének, lélekszám szerint pedig óriási számot mutathatnak fel, de csak akkor, ha együtt vagyunk. Vájjon nem lehetséges-e, legalább is megpróbálni valamilyen egység létrehozását? Vájjon New Jersey magyarsága, vagy egyegy város és környéke magyarsága nem kezdhetné-e el valamilyen “nagybizottság - féle” megszervezését? (Trentonban, a fővárosban már régen meg van egy ilyen Nagybizottság és évek óta példásan működik is!) A háború után majd pedig az 56-os szabadságharc után jöttek között ezrek vannak, akik itt telepedtek le, New Jerseyben. De szétszórtan ,a maguk apró csoportusulásában élik “magyar életüket” s fejtik ki aktivitásukat. Elporlad, jelentéktelenné lesz minden, amit tesznek, az idők távlatában. Ha azonban mind együtt lennénk, együtt cselekednénk, együtt rendeznénk egy-egy nagy magyar ünnepélyt, megmozdulást . . . milyen hatalmas nagy jelentősége lenne annak! A jövőbe tekintve is! És bármi történjék is, ha hireteln cselekednünk kell, egységes magyar állásponton kell lennünk valamilyen előre nem látott dologban, lenne egy Nagybizottságunk, mely mindnyájunk nevében intézkedhetne, cselekedne. Milyen szép álom s milyen szép lenne a megvalósulása! A széthúzás helyett, az egyre-másra alakított és alakuló csoportok helyett ha egy nagy csoportban lennénk, magyarok, mennyivel máskép lehetne minden! Gondolkozzon ki-ki maga ezen, aludjunk rá egyet — ahogy mondani szokás — és akinek van ezzel kapcsolatos mondanivalója, indítványa, talpraesett gondolata, közölje velünk, szívesen, készséggel közreadjuk lapjainkban. Nem uj valaminek a létrehozására gondolunk, Isten ments, hanem a sok-sok meglevő réginek (és újabbnak), a sok-sok egyháznak, egyletnek, klubnak, csoportnak egységesítésére, közös nevezőre hozására, “egy kalap alá vonására!” Próbáljuk meg! Hátha sikerül! Serényi István volt távfutó legújabb “országos” nagy teljesítményéről írnak a “magyar nemzeti” lapok. Ezek szerint ez a gentleman szeptemer 11-én azzal indult el gyalogosan San Franciscoból, Amerika nyugati partjaitól, hogy 75 nap múlva New Yorkba, az ország keleti partjaihoz érkezik. Tehát már javában gyalogol. A mintegy 3,000 mérföldnyi utat végig gyalog akarja megtenni, minden nap átlagosan 40 mérföldet (kb. 70 km.) kutyagolva. Ez a Serényi, — aki civilben hol a Szabad Magyarság nevű, magyart magyar ellen, keresztényt keresztény ellen uszító, egységromboló kiadvány igazgatóságának a tagja, hol pedig egy másik kiadvány szerkesztőjének a meggratulálója, akivel és amelyikkel emez vad polémiát folytat s még bíróságon is perrement — ez a Serényi István egyszer már “bravurozott” egy New York-Washington közötti távfütással. 1956-ban, a magyar szabadságharc előtti hetekben volt ez s akkor csúnyán megjártuk vele. A magyar sajtó számára (Folyt, a 4-ik oldalon) MI A VÁLASZTÓK VÉLEMÉNYE? A politikusok minden választás előtt igyekeznek a szavazók véleményét megismerni a szőnyegenforgó kérdésekről és a jelöltek személyéről. Bizonyos, hogy Kennedy elnök egész hivataloskodása alatt élénken érdeklődik az iránt, hogyan gondolkozik a nemzet többsége bizonyos közéleti kérdésekről. Megválasztása előtt is sűrűn vette igénybe a közvéleménykutató intézetek szolgálatait, úgy a demokrata párti jelölés, mint a Richard Nixonnal való versenye idején. Egyes államokban a véleménykutató szervek jelentései szabták meg a demokrata párt korteskedésének az irányát. West Virginiából, például, azt jelentették a kutatók, hogy Kennedy jelölésének a legnagyobb akadálya a felekezeti elfogultság. Kennedy, aki addig óvatosan kerülte a kérdést, nyíltan megtámadta azokat, akik felekezeti kérdést igyekeztek kovácsolni a választásokból. És nyert. Az 1962. évi választások előtti hetekben az ország legtöbb részében folytatnak le ilyen kö z v é 1 emény-kutatást, legalább is olyan helyeken, ahol az eredmény kétséges lehet. Megállapítják a próbaszavazások segítségével, kik azok a jelöltek, akiket a választók előnyben részesítenek, hány szavazó van, aki még nem alkotta meg véglegesen a véleményét és mi ennek az oka? Azt is megállapítják, milyen politikai kérdések érdeklik leginkább a szavazókat és milyen megoldást akarnak. Abban a 38 államban, ahol szenátori választások lesznek az idén, majdnem mindenütt lesznek próbaszavazások. Csak ott nem alkalmazzák ezt a módszert, ahol máris egészen bizonyos, hogy kit fognak megválasztani és a november 6-i választás csak megpecsételi a már ismert tényeket. A demokratikus köztársaság ereje vezéreinek tehetségétől és energiájától függ. Nemcsak azért ültették őket a hivatalba, hogy a nép akaratát megvalósítsák, hanem azért is, mert bizonyos mértékben az ő ítélőképességükre bízzák magukat. Az elnöknek lehetnek olyan értesülései, melyekről a nagyközönség semmit sem tud. Az elnök tehát nem engedheti meg magának, hogy sutba dobja a népakaratot, viszont nem titkolhatja el a saját egyéni véleményét sem. Ellenkező esetben nem igazi államférfi — és nem is fogják még egyszer megválasztani. A közvéleményt kutató próbaszavazások tehát, melyeket pártatlan magánszervezetek folytatnak le, igen fontos szolgálatot teljesítenek. American Council Eltűnt nyugatnémet rakéta szakember Heinz Krug világhírű német rakéta-szaktekintély, szeptember 15-én nyomtalanul eltűnt. A müncheni hir szerint Krug, aki 1958-tól 1961-ig a stuttgarti Fizikai Kutató Intézetnek volt munkatársa és jelenleg saját villamossági üzeme van Münchenben, szeptember 15-én üzeméből azzal ment el, hogy egy üzleti tárgyaláson fog résztvenni. Valószínűnek tartják, hogy a kommunisták elrabolták a hires rakéta szakembert. HÍREK MONDATBAN A KELET-NÉMET katonai erők egyik vezető tagja, Martin Loeffler ezredes, az I. sz. motorizált gyalogsági hadtest parancsnoka nyugatberlini területre szökött át és politikai menedékjogot kért és kapott. A világhírű “Hungarian Quartet” hangversenye New Brunswickon, november 14-én este New Brunswickon, a Rutgers egyetemi “Magyar Hét” keretében nov. 14-én este, a Vorhees Chapel-ben hangversenyezik a világhírű “Hungarian Quartet”; Székely Zoltán és Kuttner Mihály hegedűművészek, Koromzay Dénes violahegedű művész és Magyar Gábor cselló-művész. Ez a vonósnégyes az öt világrész minden magasabb igényű zenekedvelőjét meggyönyörködtette játékával. A New York Times szigorú zenekritikusa azt irta róluk, hogy: “Nem sok vonósnégyes hangversenyére emlékszünk, amelyik ennyi szépséget és élvezetet nyújtott . . A Christian Science Monitor pedig a “nagy zenemüvek nagy előadóinak” nevezte őket, akik számtalan hangversenyükkel s hanglemezükkel egy olyan standardot állítottak fel, mely a zenei kifejezéstechnika és zeneértés legmagasabb foka. A fentiek előrebocsátásával s elmondásával már el is mond-Hatszor a föld körül Szerdán, október 3-án sikerrel tette meg hatszoros földkörüli útját, több mint 100 mérföldre kint az űrben a harmadik amerikai asztronat Walter Schirra. Úgy a kilövés, mint a föld légkörébe visszaérkezés és az előre megjelölt helyen leereszkedés a legteljesebb tökéletességgel ment végbe olyannyira, hogy a rá várakozó repülő-anyahajótól alig 3 mérföldnyire esett a tengerbe a visszaérkező ürlöveg s abból vidáman, sértetlenül szállt ki Schirra. Az Egyesült Államok ezzel a sikeres újabb felderítő világür-löveggel óriási lépéssel jutott előre a Hold felé vezető utján. tunk mindent erről a vonósnégyesről, amit mondanunk szükséges a novemberi 14-i new brunswicki hangversenyükkel kapcsolatban. Mindössze még azt füzzük hozzá, hogy a jegyek rohamosan kelnek erre a hangversenyre és azokat elővételben a Rutgers Egyetem “Concert Office”-án lehet igényelni (CHarter 7-1766 telefonhívással). Aki szereti az igazán szép, mesteri zenét, el ne mulassza ezt a hangversenyt. Hívjuk fel barátainki ismerőseink figyelmét is erre! A Magyar Hét egyik nevezetessége lesz a világhírű magyar vonósnégyes: brunswicki szereplése. Nyugat-Berlin idegenforgalma Nyugat-Berlin idegen forgalma az elmúlt nyáron szinte elképzelhetetlen méreteket öltött, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a kommunista diktátor, Ulbricht gettófalát mindenki közvetlen közelről szeretné látni. A turisták számának ugrásszerű emelkedése azzal járt, hogy a volt birodalmi fővárosban soha nem tapasztalt gazdag választék várja azokat, akik berlini emléktárgyakat akarnak magukkal hazavinni. Kapható Willy Brandt főpolgármester fába faragott feje, mint diszdugó, a berlini medve számtalan : változatban és gondosan lezárt üres befőttesüvegek, ezzel a felírással: “Berlini levegő.” Az emléktárgyipar dicséretére legyen mondva, hogy a gyalázatos falról semmiféle emléktárgy nem készült, semmilyen formában. VASZARI PIROSKA, a filmjeiből Amerikában is évtizedek óta jól ismert magyar színésznő, aki nemrégen Kanadában telepedett le, október 28-án Pittsburghban fog szerepelni, az ottani Egyetemi Magyar Szoba Bizottsága műsoros délutánján. LESTER HOLZMANN washingtoni képviselő javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amelyben indítványozza, hogy minden év október 1-ét .nyilvánítsák “Nagyszülők Napjává.” KELET-Németország kommunista diktátora, Walter Ulbricht elrendelte, hogy a játékkártyákat újakkal kel kicserélni, amelyeken a királyok helyett a “szocialista munka hőseit,” a királynők képe helyett pedig egy-egy élenjáró traktoroslány képmását kell ábrázolni. (Hülye,!) I.'. . ~ f A CSEH Filharmonikus Zenekar svájci vendégszereplése során a zenekar két tagja úgy döntött, hogy nem megy viszsza a kommunista* paradicsomba, hanem nyugaton marad és politikai menedékjogot kértek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK területén ez idő szerint 65 millió személyautó és mintegy 13 millió tehergépkocsi szalad és van beregisztrálva. AZ EGÉSZSÉGÜGYI Világszervezét közlése szerint több mint 2 millió ember hal meg rákbetegségben a földgolyón és ez a szám, az orvosi tudomány előrehaladása dacára is évrőlévre pő. A “SOVETSKAYA” c. kommunista újság írja» hogy a Szovjet egyes területein az idei aratási eredmények kétségbeejtően rosszak s merészen hozzáteszi a moszkvai lap, hogy: “A népnek kenyér kell, nem pedig Ígéret 1” “Csak annak a nemzetnek van jövője, melynek vértanúi is vannak ... A Szabadság Fáját, hogy viruljon s bő gyümölcsöt teremjen, a hős hazafiak vérének kell öntöznie . . . Ahol hősi halál van, akármilyen reménytelen ott a jelenben az élet, akármilyen kétségbeejtően pusztít is ott a szolgaság, fel fog ott virradni a feltámadás dicsőséges reggele! . . . ” Ezek az örökbecsű szavak jutnak akaratlanul is eszünkbe, Magyar Október idején, amikor az 1849 október 6-án, a vérszomjas Haynau parancsára vértanúhalált halt hőseinkre gondolunk s amikor, ugyanekkor, az alig néhány év előtti októberi magyar szabadságharc megannyi elesett hősének emlékét idézzük. Az 1848-49-es és 1956-os szabadságharcok hőseinek, vértanúinak emléke minden igaz magyar előtt szent ... A magyar szivek mélyéből — bárhol is lakjék a magyar e földkerekségen — nem lehet kitörölni az ő emléküket! . . . Élni fognak ők, az igaz hősök és vértanuk, évszázadokon át, időtlen-időkig, örök dicsőségben! “EM-ÁJ-ESZESZ-ÁJ-ESZESZÁJ-PIPI-ÁJ” Az amerikai elemi iskolákban korán elkezdik a “szpelolást,” a szavak hangosan kiejtett kibetüzését, hogy a gyermekek a sokféleképen írandó sokféle angol szó helyes leírását megtanulják. S szerte az országban, az iskolákban az ilyen betüzés példaszava “Mississippi” — amit cikkünk címszavaként, magyarul kimondott betüzésben adunk — az egyik hires (most már hírhedt) déli állam és hasonnevű nagy amerikai folyó neve. Amilyen népszerűvé tették az iskolai “szpelolások” ezt a nevet, oly népszerűtlenné és utálatossá vált az az elmúlt rövid egy hét leforgása alatt. Mert ami ott történt a múlt vasárnap este és éjszaka, az valósággal világ szégyene! Nem Amerika szégyene a világ előtt, hanem Mississippi állam és fehérbőrű lakóinak világraszóló szégyene! A próbatétel itt voltaképen nem az volt, hogy az “integráció,” a négerek fehérekkel való összekeverése az iskolákban — ez esetben a Mississippi Egyetemen — simán keresztül megy-e, mint ment nagyon sok déli államban, hanem az, hogy a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság által kimondott véghatározattal szembe áll-e, szembe szállhat-e bárki is ebben az országban? A válasz erre oly egyszerű és világos, oly logikus: nem! Ezt azonban a történelem kerekét 100 évvel viszszaforgatni akaró, ki tudja mire oly büszke Mississippi-ek nem akarták, vagy nem tudták megérteni. S hiába beszélt hozzájuk közvetlenül, a televízión maga az Egyesült Államok elnöke: mialatt beszélt, a diákok, összekeveredve egy sereg közelről és távolról összegyűlt huligánnal, közelharcot kezdtek a szövetségi kormány marshall jaival és a szövetségi kormány által átvett “honvédek” (National Guard) osztagaival, akik a néger Meredith nevű diákot bekísérték az egyetem területére, a diákházak egyikébe, hogy az másnap formálisan beregisztráljon. A közelharcban, amely a szövetségi kormány emberei részéről főleg könnybombázásból állott, de amelyet a diákok és a Walker volt ál-tábornok vezetése alatt álló csőcselék fegyverdurrogtatásokkal, éles lövésekkel folytatott, tucatszámra sebesültek meg mindkét oldalon, két személy pedig: egy francia (külföldi) ujságriporter és egy helybeli “szemlélő,” még azon az éjszakán belehalt sebeibe. Hiába volt és későn érkező volt már az ostoba kormányzó meghátráló és a néger fiú egyetemi felvételébe beleegyező nyilatkozata és kiáltványa, hiába volt később ugyanennek a kormányzónak a rádiószózata a néphez, a tömeghisztéria hatalmába kerítette az előzőleg fokozatosan felbőszített diákokat és “rebelliseket,” akik valóságos csatatérré tették az Oxford városkában levő Mississippi Egyetem területét. Walker ex-tábornokot, — aki ez év tavaszán lemondott ragjáról, kiállt a hadsereg kötelékéből s egy csapásra a világ szélsőjobboldali bolondjainak imádott, egekig magasztalt főhülyéje lett (a vasárnapesti és éjszakai gyalázatos magaviseletéért letartóztatták és néplázitásért, az amerikai haderő és kormányhatalom elleni lázitásért fogják bíróság elé állítani, hacsak időközben bolonddá nem nyilvánítják (valószínű, hogy nem épelméjű!). Mississippi állam 1962 szeptember 30-án éjszaka csúnya, véres, halálos szégyenbélyeget kapott az Egyesült Államok történelmében. Az Egyesült Államok pedig, ugyanakkor, tisztázta magát a külföldön, a kommunisták által oly ostobán bemocskolni igyekvő propaganda-vád alól, hogy ebben az országban a négereket elnyomják, utolsónak, senkiknek tekintik, stb. Az Egyesült Államok minden szárazföldi, légi, tengeri ereje s maga az elnök állt egyetlen néger fiú igazsága mögé és meg is védte azt! Minden áron, bármilyen áron, de megvédte! Van-e még egy ilyen ország bárhol a világon? Olcsóbb telefonhívások este A New Jersey Bell Telephone Co. újítást vezetett be, melynek folytán az állam területén belül este 9 óra után egy még olcsóbb rátát számítanak a telefonhívásokért. Az állam területén levő bármely két telefon összekapcsolásáért és egy 3-perces beszélgetésért nem számitanak többet, mint 35 centet. Nem számit ide a személyes hívás, vagy “collect” hívás. Az este 9 óra utáni olcsó telefonálás reggel fél 5-ig van érvényben, bármely napon.
