Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-09-27 / 39. szám

In If* 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. SZEPTEMBER 27 Lehetetlen e rovat keretében még összesü­­ritve is elmondani és tárgyalni mindazt, ami egy-egy hét alatt a világban és Amerikában tör­ténik. Meg se próbálkozunk vele s igy kommentálni sem tu­dunk mindig mindent. Pedig, hajh, de sok “hozzáfűzniva­lónk” lenne! Az Egyesült Nemzetek közgyűlése a múlt héten meg­nyílt. Előzőleg hire járt, hogy az őszi ülésszak megnyitására maga Krushchev is ideérkezik, pocakjával együtt, Moszkvá­ból, de nem érkezett. A felte­vés azonban még mindig az, hogy eljön “mihelyt jelenlété­re szükség lesz” s hogy Kenne­dy elnök és Kruscsi találkozó­jára mégis sor fog kerülni a berlini, az ázsiai s most már a kubai kérdések, valamint az atomkisérletek mindkét oldali beszüntetése és a hidegháború több más fontos kérdésének megtárgyalására. Aztán ott van ismét Vörös Kina felvételének a kérdése is, amely elől sehogy sem lehet kitérni s hovatovább úgy néz ki a dolog, hogy nem kapunk elég szavazatot ahhoz, hogy távol tartsuk a világ leg­népesebb, de abszolút vörös uralom alatt nyögő országát a UN-tagságtól. A “magyar ügy” újbóli tárgyalása az agendán van, de hogy mi lesz abból, ne­héz előre megmondani. U Thant főtitkár megnyitó beszé­de valami olyasmit sejtet, hogy mégis csak készül valami “cse­­rebere-egyezmény”-féle. “Nyu­gatnak meg kell találnia a megegyezés módját a Szovjet­tel” — makogta U Thant . . . s ez nekünk azért nem tetszik sehogysem, mert mögötte vala­hol ott rejtőzik a mi “magyar ügyünk,” amit ennek fejében talán ő maga is sietve elejtene. Cuba ügye a héten ismét erőteljesen előre­vetette árnyékát Castroék egy­szerűen bejelentették, világgá kürtölték, hogy a Szovjet segít­ségével egy hatalmas uj kikö­tőt építenek Cuba szigetén, ahol az Atlantic óceáni “orosz halászat hajói fognak tanyáz­ni” s ott lesz azok javitó-állo­­mása is. Ez pontosan annyit je­lent, hogy a szovjet “halászha­jók” — ami alatt atomlöveges buvárhajókat és csatahajókat kell érteni — az gyesült Álla­mok partjaitól alig néhány mér­­földnyire fognak vidáman hem­zsegni. Hogy azután ezt Ame­rika milyen szemmel fogja nézni, vagy nézi-e, türi-e egyál­talán, az az elkövetkező napok titka. A háború veszélye egyre nagyobb, komolyabb és a Szovjet minél hangosabban emlegeti a békét és békés szán­dékokat, annál inkább meg­győz bennünket arról, hogy szándékai célirányosan a leg­borzalmasabb atom-világhábo­­ru felé viszik az emberiséget. NOV. 11-17: “MAGYAR HÉT” A RUTGERS EGYETEMEN NOV. 11-ÉN, VASÁRNAP AZ ATLÉTA KLUB DÍSZ­TERMÉBEN A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA RENDE­ZENDŐ BANKETTEL KEZDŐDIK A “MAGYAR HÉT” New Brunswickon, a Rutgers Egyetemén már évek óta sike­res Magyar Hetet rendeznek az itt tanuló magyar diákok, az öregdiákokkal és más diák­­szervezetekkel, valamint az Amerikai Magyar Intézettel karöltve. Ebben az évben az állam egyetemén a Magyar Hetet az Amerikai Magyar In­tézet fogja rendezni, az emlí­tett diákszervezetek szoros együttműködésével és teljes be­kapcsolódásával. A Magyar Hét 1962 novem­ber 11-17 napjain lesz, művé­szi kiállítással, különböző elő­adásokkal, koncerttel, stb., az egyetem, illetve a Douglass College campusán levő külön­böző épületekben. A nevezetes hét megnyitó nagy eseménye pedig az a fényes díszvacsora lesz, amelyet tavaly a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub kezdeményezésére, az összes brunswicki magyar egyházak és szervezetek közre­­--------------1----------------------------­Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj« pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. működésével rendezett a ma­gyarság a Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet ja­vára és amelyet ebben az év­ben is ugyanígy, közös össze­fogással rendez a magyarság. A Magyar Hét folyamán, szerdán, november 14-én este a Vorhees Chapel-ben a világ­hírű “Hungarian Quartet” fog hangversenyt adni, melyre a jegyeket a Rutgers Egyetem Universiy Concert Office-a már árusítja is. Csütörtökön, nov. 15-én és pénteken, 16-án, ugyancsak a Vorhees Chapel­­ben tart előadást Prof. Mac­­cartney, a hírneves oxfordi tu­dós és világpolitikai szakte­kintély, a magyar sorskérdések tanulmányozója és jól ismerő­je, a magyarság nagy angol barátja. Színes magyar mozi­film bemutatása is tervbe van véve a Magyar Hét során, vala­mint más alkalmas műsorok. A művészi kiállítás rendezése és összeállítása Dr. Szafir Pálné (Nagy Éva festőmüvésznő) szakavatott vezetésével máris folyamatban van. A november 11-én tartandó fényes díszvacsora Rendező Bi­zottsága már megalakult és Puskás Béla, az Atléta Klub elnöke agilis vezetésével több gyűlést tartott, a meghívók és jegyek is elkészültek már. Jö­vőheti számunkban erről bő­vebben Írunk. Juharos István fes­tőművész ujabh sikere Amerikába érkezése után évekig itt élt közöttünk, New Jerseyben, családjával Juharos István, a hírneves magyar fes­tőművész, akinek csodás keze­­munkája sok-sok magyar ház­ban maradt itt utána. Juharos, aki 1949-ben, mint menekült érkezett e szabad országba fe­leségével, jelenleg egy maga­tervezett gyönyörű saját ott­honában lakik, Arizona állam­ban, amint arról a Californiai Magyarság c. lapból értesü­lünk. De tudtunkra adja a kis tudósítás egyben azt is, hogy Juharos a Perrypolis, Pa.-i 500- éves (?) bizánci stilusu St. Ni­cholas templom 50-láb magas oltárképét, amely Krisztus Urunk feltámadását és menny­­bemenetelét ábrázolja, nemrég fejezte be. Ezzel kapcsolatban a Pitts­burgh Press hosszas ismertetőt közölt nemrég a magyar mű­vész gyönyörű alkotásáról. A cikk egyben azt is megemlíti, hogy Juharos István Eisenhow­­er-kompoziciója jelenleg a gettysburgi President’s Hall-t díszíti. (Ez az a bizonyos kép, amelynek átadási és leleplezési ünnepélyes aktusával kapcso­latban az amerikai magyarság óriási többsége előtt teljesen ismeretlen, de annál nagyobb hangú new yorki lapocska Báchkai Bélát, az Amerikai Magyar Szövtség washingtoni főtitkárát mindenféle ostoba vádakkal illette, melyek alól a Szövetség Igazgatósága annak­idején egyhangú szavazattal tisztázta Báchkait, a szóban­­forgó lapocska azonban nem­hogy leközölte volna az idevo­natkozó jegyzőkönyvi kivona, tot, de azóta is vesszőparipá­jaként lovagol saját ostobasá­gán. A kép pedig továbbra is ott hirdeti Gettysburgban Ju­haros István festőművész nagy­ságát.) Megjegyzendő, hogy a Ca­liforniai Magyarság cikkecs­kéje Juharos újabb sikerével kapcsolatban kissé sántít, vagy legalább is “el van Írva.” A cikk szerint Amerika felfede­zése előtt 40 évvel épült az a St. Nicholas bizánci stilusu templom, a mai Pennsylvania áliam Perrypolis nevű városá­ban, amelynek uj oltárképét most Juharos festette. (Az 500 év helyett bizonyára néhány száz évvel kevesebb értendő, a St. Nicholas templom korát il­letőleg!) Nyaralás, magyar vidéken Az Európában nyaralók kö­rében nagy sikere volt az idén az osztrák Burgenlandnak, a Magyarország mentén húzódó vasfüggöny tövén. Százszámra árasztották el az üdülők a Fer­tő-tó környékét, a kis falvakat, ahol ösztövér gémeskutaknál legelésző libákban, eredeti ma­gyar cigánymuzsikában gyö­nyörködhettek és a világhírű magyar konyha inyencfalatait hamisítatlan dunántúli borok­kal öblögették. Sok magyar tu­rista is járt a környéken, akik kellő szakértelemmel megálla­pították, hogy amióta Nyuga­ton élnek, a vasfüggönyön kí­vül, ennyire otthon még soha­sem érezték magukat. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL ÉPÜL AZ UJ ERZSÉBET HID BUDAPESTEN Budapesten az Erzsébet-hid újraépítése szépen halad előre. A budai oldalon a pilléreken már állnak az egyenként 40 ton­nás hid-saruk és a pillérre ke­rülő acél-kapuzatok is már ösz­­szeállitás alatt vannak. A Krisz­­tina-körut felől. ,a tabáni fák mögött már látszik az uj ut, amely a hidra vezető forgalmat fogja lebonyolítani. Az uj Er­zsébet-hid, állítólag, a régi, ere­detinél is szebb lesz, holott az nemcsak Budapest, de egész Eu­rópa egyik legcsodálatosabb mérnöki alkotása volt. HALÁLOZÁS DR. BULLA BÉLA egyetemi tanár, földrajztudós, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke 56 éves korában Budapesten el­hunyt. DIENES ANDRÁS iró, iro­dalomtörténész és ismert Pető­­fi-kutató meghftlt. Szeptember 4-én temették. MAGYARI BÉLA (néhai Magyari Imre fia) és Rácz Béla hírneves cigányprímásokat egy napon temették; Magyarít Deb­recenben, apja mellé, Rácz Bé­lát Budapesten. Hány alelnökből lett elnök? Az amerikai történelem iránt érdeklődők gyakran vetik fel a kérdést: hány alelnökből lett elnök, elődje halála után? A felelet meglepőén sok: hét. Az első John Taylor volt, aki William Henry‘Harrisont kö­vette 1841-ben. Harrison el­nöksége volt a legrövidebb: mindössze 31 napig tartott, mert beiktatásakor tüdőgyulla­dást kapott s mert akkor még nem ismerték a penicillint, meghalt. Willard Fillmore volt a második, elődje, Zachary Taylor elhunyta után, aki tí­fuszjárvány áldozata lett. Há­rom elnökünket gyilkos fegy­vere terítette le s igy a velük egyszerre megválasztott alel­­nökök a Fehér Házba jutottak, így Abraham Lincoln-t An­drew Johnson-követte (akit ké­sőbb vád alá helyeztek, de nem Ítéltek el), James Abra­ham Garfield-et ( a 20-ik elnö­köt) Chester Alan Arthur és William McKinleyt Theodore Roosevelt. Az utóbbi volt az el­ső elnök, aki szakított Amerika izolációs politikájával, ő volt egyszersmind' az első elnök, kit később a saját jogán is elnökké választottak. Calvin Coolidge (aki kategorikus kijelentései­ről nevezetes, mint pl.: “I do ont choose to run”), Warren Távollétben is szavazhatnak! A különböző megyei jegyzők felhívják a nagyközönség fi­gyelmét arra, hogy mindazok, akiknek szavazati joguk van (tehát be vannak véve a vá­lasztói névjegyzékbe), akadá­lyoztatásuk esetén az úgyne­vezett “Absentee Ballot” sza­vazólapon szavazhatnak, me­lyek a megyei jegyzői hivatal­tól igényelhetők egy erre a célra szolgáló űrlapon, de nem később, mint 8 nappal az Álta­lános Választások napja előtt (amely ez évben november 6- án lesz). Akik kórházban, vagy otthon betegen feküsz­­nek, vagy bármilyen okból nem tudnak a választás napján szavazni menni, ha igazolni tudják ezt az okot, igényelhe­tik a távollétbeni szavazólapot. Katonák távolléti szavazó­lapjukat a választások napjá­ig bármikor igényelhetik az il­lető megyei jegyzői hivataltól, ahol civil életbeli lakhelyük van és be vannak jegyezve a választói névjegyzékbe. Ajánlatos tehát, ha minden­ki, aki a fenti kategóriák vala­melyikébe esik, azonnal Írjon a megyei jegyzői hivatalba és kérje a távolléti szavazólapot igénylő kérvénylapot. Harding halála után került a Fehér Házba és Harry Truman szintén alelnökből lett elnökké, amikor Franálin Delano Roose­­veltet agyszélhüdés érte. A fenti listát még három név­vel kell kiegészíteni. Még há­rom elnökünk volt ugyanis, aki előzőleg már alelnökként szol­gálta a nemzetet, de később elnökké is megválasztották. Ezek: John Adams, Thomas Jefferson és Martin Van Buren. American Council A 80 éves Ravasz László ref. püspök köszöntése A mai Magyarországon élő, elnémított nagyjaink között a legelsők és legnagyobbak sorá­ban említhető Ravasz László volt budapesti református püs­pök, aki most töltötte be 80-ik életévét. Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület szeptember 4-én, Ligonierben tartott évi közgyűlésén külön megemlékeztek a nagy főpap, bölcselő és hajdani nagy szónok 80-ik születésnapjáról és a Lel­készegyesület ünnepi áhítattal köszöntötte őt ebből az alka­lomból. (Ezt a köszöntést való­színűleg a Voice of America, vagy a Free Europe rövidhullá­mú rádióadásában is továbbit­­tatták az amerikai magyar protestáns lelkészek Ravasz püspökhöz, aki visszavonultan él valahol Magyarországon. — Szerk.) A Lelkészegyesület vissza­választotta tisztikarát Szigethy Béla elnököt (Flanders, N. P.), Vitéz Ferenc alelnököt (Perth Amboy, N. J.), Dr. Harsányi András titkárt (Carteret, N. J.), Dr. Ludwig Arthur jegy­zőt (Indiana Harbor, Ind.) és Bodnár Viktor pénztárost (Brownsville, Pa.) A közgyű­lés lépéseket tett az irányban, hogy a jövő nyáron többnapos konferenciát rendeznek lel­készcsaládok számára. A ligonieri többnapos lel­kész-találkozón számos értékes előadás hangzott el, Hamza András new yorki lelkész veze­tésével pedig egyik este a ma­gyar költészet tárgyköréből vett érdekes műsort hallgattak végig a résztvevők. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban seket szerda estig telefonon hozhatjuk. Keretes hirdeté­(Lgy résztvevő beszámolója a mg Indian, IN. Y.-ban levő Casimir’s Lodge-ba történt, remekül sikerült kétnapos ki­rándulásról, amely után a 150 kiránduló közül egyetlen egy sem akadt, aki bármire is panaszkodott volna . . . ) Beszámolót írni egy 150 sze­mé 1 y e s csoport-kirándulásról nem könnyű feladat, különösen akkor, ha a szerkesztő kiadja az utasítást, hogy: csak rövi­den, tömören, de írjak minden­ről és mindenkiről. Másfélszáz nevet ha leírok, az már magá­ban véve egy kész cikk. És ha azt az írást megtűzdeljük apró fényképfelvételekkel (kihagy­va közülük azokét, akikről nem jól sikerült a felvétel) ha­ragost szerzünk magunknak, az bizonyos. De vállaljuk, a szerkesztő is, e sorok írója is. A Kára-Németh banda . . . Casimirék saját bevallása szerint: ilyen magyar zenekar még sohasem játszott mulatójukban. És valóban: a Kára-Németh fiuk zenekara igazán elemében volt szombaton este ott fenn a hegyekben . . . Azt az éjszakát sokan, sokáig njem fogják elfelejteni! “Cross over the bridge” jel­szóval jöttek vissza Kázmérék­­től a jólsikerült kirándulás résztvevői, két kellemesen, vi­dám hangulatban eltöltött, vic­ces, zenebonás, dalos-táncos nap után. Szombaton, szept. 15-én reg­gel, gyönyörű verőfényes nap-Mrs. Kára, Bakosné és a többiek társaságában sütésben indult el New Bruns­­wickról a három nagyszerű Public Service autóbusz a csak­nem 160 mérföldnyire levő Big Indian-felé, a new yorki Cats­­kill hegyek legszebb völgyében levő Casimir’s Lodge-ba. Azok, akik a lapokban évek óta olvas­sák ezt a gyönyörű meghatáro­zást, de eddig még nem jártak ott, most meggyőződhettek az összes dicséret és szép jelző igaz voltáról. Az Amerikai Ma­gyar Női Demokrata Kör által, Kára Péterné és tisztikara ve­zetésével remekül kitervezett s levezetett kirándulás résztve­vői az egész idő alatt láthatták és érezhették, hogy a legkisebb részletre kiterjedő pontosság­gal és figyelmességgel volt az egész kétpapos program előre lefektetve. Minden úgy ment, mint a karikacsapás! Egyetlen egy dolog kivételé­vel, amit azonban végül is ügyesen “áthidaltak” a veze­tők. A tervek szerint pontosan ebédidőre érkeztünk volna meg a Lodge-ba, a három busz kara­­vánszerüen haladt is szépen a Thruway-n, de amikor a kis hídhoz érkeztünk, közvetlenül Kázmérék paradicsoma előtt, egyszerre csak elénk állt egy kis tábla, amely azt mondotta, hogy a hid csak 4 tonna súlyt bir el. A mi autóbuszaink min­degyike pedig üresen is többet nyomott 10 tonnánál. Kázmé­rék fogadtatásunkra a hídhoz előreküldött emberei csak biz­tattak, hogy menjünk át a hí­don, a buszok vezetői azonban fejüket csóválgatták. Az öreg vajda, Kára Péter is, aki pedig civilben tűzoltó parancsnoka nagy New Brunswick városá­nak, hol a hídon állva, hol a hid alatt, szemlélgette, mérle­gelte a helyzetet . . . aztán pa­rancsnokhoz méltó határozott­sággal kiadta a parancsot, hogy minden utas szálljon ki a buszból, gyalogosan menjen át a hídon, az üres buszok pedig szépen egymásután átkeltek a 4-tonnás tábláju kis hídon. A A South Riveriek csoportja: Mrs. Edwin, Vizer Anna, a Szmutko há­zaspár és Mészár Györgyné túlsó parton pedig visszaült mindenki s mire felértünk a Lodge-ba, már csengettek az ebédhez. Az étkezésről, a nagyszerű magyaros ételekről és a kiszol­gálásról meg kell mondjuk, hogy aki csak résztvett ezen a kiránduláson, mindenki hihe­tetlennek mondja még ma is, hogy hogyan lehetett ezt igy megcsinálni. Igazán remek volt minden! Kázmérék igazán ki­tettek magukért s olyan ven­dégfogadást adtak valameny­­nyiünknek, amit sokáig nem fogunk elfelejteni! (Folyt, a 3-ik oldalon) KÉPEKKEL SZÍNEZETT BESZÁMOLÓ a Catskill-hegyekbe történt 3-autóbuszos, cigányzenekaros csoport-kirándulásról American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom