Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-30 / 35. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. AUGUSZTUS 30 MEGSZAVAZTA A TERVEZETT CSATLAKOZÁST A “BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG” KONVENCIÓJA A “Bridgeporti Szövetség amerikai biztositó társasághoz csatlakozásának kérdése verte fel Magyar-Amerika “csend­jét” az elmúlt néhány hét alatt. Ennek a régi, magyar-alapitá­­su biztosítási egyletnek tagsá­gát legközelebbről érintő össze­olvadási tervnek, — amely igy végeredményben az egylet bel­ső financiális ügye — számos ellenzője, sőt: ádáz ellenzője akadt a keleti tengerparttól a nyugatiig mindenfelé Ameriká­ban. De nemcsak földrajzi ér­telemben vett távolságok szűn­tek meg a Bridgeportiak “be­­csalakozásának” ellenzéki ol­dalán, hanem elvi és minden más távolság és különbség is semmivé lett s a new yorki ma­gyar nyelven irt kommunista újság együtt cikkezett heteken át a “csatlakozási terv” ellen a pittsburghi kis nyilas lappal olyannyira, hogy egymás cik­keit idézgették szaporán . . . S mert tagjai között többségben még mindig magyarok vannak, a bridgeporti egylet amerikai biztositó társaságba beolvadá­sát a magyarság veszteségének mondották és jósolták még amerikai magyar közéletünk­ben élenjárónak ismert és elis­mert kiváló vezetőembere­ink is. A higgadt, megfontolt és — azt hisszük — a helyes ma­gatartás azonban az volt, amit a kérdést és ezt az egész kér­dés-komplexumot eléggé nem ismerő nagy többség tanúsított: megvárni a fejleményeket, mi lesz a rendkívüli közgyűlésen, amit a vezetőség összehívott, mit határoznak ott az egyesü­let vezetésére megválasztottak és a tagságot képviselő kikül­döttek? Ezt tettük mi is, a New Jersy-i magyar sajtó. A rendkívüli konvenció a Connecticut állami biztosítá­si ügyosztály beleegyezésével, az előírás szerinti időben és he­lyen megtörtént a múlt héten. És a konvenció alkotó tagjai, az egylet vezetésére és ügyeinek intézésére megválasztott tiszt­viselők, az igazgatóság és a ki­küldött delegátusok 56:4 sza­vazatarányban úgy határoztak, hogy a Szövetség beolvadását a Cleveland-i Investment Life Insurance Company of Ameri­ca cégbe jóváhagyták. A több­ség a tagság anyagi érdekeinek legjobb védelmét és biztosítását ebben az egyesülésben látta és az egyesülési terveket jóvá­hagyta. Az egyesülés pedig aszerint fog végbemenni, aho­gyan azt a két állam biztosítási ügyosztályai engedélyezik és jóváhagyják. Ha jónéhányezer magyarnak, főleg öregedő magyarnak anyagi érdeke azt kívánta, hogy a Bridgeporti Szövetség ilyen “viszontbiztosítást” kös­sön egy amerikai céggel s ezt nemcsak a vezetőség, nemcsak az igazgatóság tagjai, nemcsak az egyesület actuary-ja (bizto­sítási szakembere) látta jónak, hanem a rendkívüli konvenció delegátusai is (4 kivételével!), akkor annak bizonyára jónak, valóban előnyösnek kell len­nie. És egy ilyen belső “üzleti sakkhuzásba” aligha lehet kí­vülről beleszólása bárki más­nak, mint azoknak, akik törvé­nyesen beleszólhatnak és bele is szóltak a rendkívüli konven­ción. A négy ellenzéki delegá­tus a konvenció egész ideje alatt hallatta is szavát bőven; az egyik tiltakozott, cáfolt, el­lenzett, vitatkozott, ahogy csak tudott s habár a közgyűlés ki­mondotta, hogy egy-egy dele­­gáts legfeljebb csak kétszer szólalhat fel, ez az ember any­­nyiszor szólalt fel, hogy azt már számon se lehetett tarta­ni. Az amerikai magyarság egyik régi, íratlan törvénye az, hogy egyleteink belső gazda­sági ügyeibe nem szól bele sen­ki, aki erre nem jogos. Mióta van megengedve az, hogy akár a magyar sajtó, akár egy ma­gánszemély beleszólhat abba, vagy kérdezősködhet afelől, hogy miért épit vagy miért nem épit pl. a William Penn egylet felhőkarcolót Pittsburghban? Vagy miért adta el s mennyiért adta el washingtoni székházát, a Kossuth Házat a Református Egyesület s milyen uj székhá­zat szándékozik épitetni, mi­lyen költséggel? Hogy érezné magát, vagy mit szólna akár­melyik említett nagy egyle­tünk elnöke, vagy bármelyik főtisztviselője, ha ilyen kérdé­seket kezdenénk intézni hozzá­juk. Nem teljes joggal felelhet­nék-e nekünk azt, hogy “ön­nek, Uram, ehhez semmi köze, ez az egyesület belső gazdasá­gi ügye. Az erre hivatottak és ezzel megbízottak dolga dönte­ni ilyen kérdésekben!” Ha egy napon azzal jönne hozzánk valaki — mondjuk egy amerikai lapvál­lalat feje — hogy olvasszuk be a mi régi, magyar-alapitásu jerseyi lapjainkat az ő válla­latába, ilyen és ilyen ránknéz­ve is előnyös feltételek mellett és annak biztosításával, hogy e lap olvasóit semmiféle károso­dás nem fogja érni ... és ha mi úgy határoznánk, hogy el­fogadjuk az ajánlatot, vájjon kinek lehetne ebbe beleszólá­sa? Vagy szólna-e bele ebbe bárki is? Pedig ez igy magyar ügy. Pedig ez is a magyarság ügye (kellene, hogy legyen!). Vagy ha beleszólna valaki, tö­rődnénk mi azzal? Semmi köze hozzá, ez lapvállalatunk belső gazdasági ügye! Slussz! Szegedy L. Istvánnak, a Bridgeporti Szövetség elnöké­nek. jó magyarságában soha nem volt okunk kételkedni és bizonyára ezután se lesz. Ott volt ő mindig az elsők sorai­ban, ahol az amerikai magyar­ság valami szépet, valami ne­meset, nagyot tett és alkotott. A háború utáni segélyakciók vezetőségében épugy ott talál' tűk őt, mint Amerikai Magyar Szövetségünk, vagy Magyar Intézetünk iga zgatóságában, még pedig nem is csak úgy vé­letlenül, hanem azért, mert az anyagi támogatók és támogatá­sok juttatóinak egyike volt ő mindig. Egyesülete vezetőségét meg tudta mindig győzni ar­ról, hogy ezen magyar intéz­ményeink hathatós támogatása elsőrendű fontosságú. És ami­kor az egyesület beolvadási kérdése nyilvánosságra került és a támadások pergőtüzébe nem annyira a Bridgeporti Szövetség vezetősége, mint (Folyt, a 4-ik oldalon) A “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life In­surance Association, régi ma­gyar-alapitásu testvéri biztositó egyesület Igazgatósága által 1962 augusztus 24-ére, múlt hét péntekjére összehívott rendkívü­li közgyűlése 5’6-4 szavazat­­arányban megszavazta a Cleve­land, Ohio-i Investment Life In­surance Company of America nevű biztosító-társasággal való egyesülés tervét oly módon, aho­gyan azt Connecticut, illetve Ohio államok Biztosítási Ügy­osztályai jóváhagyják. A rendkívüli konvenciót At­lantic City-ben, az Ambasador Hotel egyik termében tartották meg s azon a központi tisztvise­lők és igazgatók: Szegedy Ist­ván elnök, Chopey G. Jenő szám­vevő, John P. Evans titkár, Frank E. Gerry pénztárnok, Ja­nik Lajos alelnök, valamint Katziáner Zsigmond, Molockó Pál, Dr. Molnár Kálmán, Nagy József, Paulovics János és Nor­man Tolson igazgatók és az osz­tályok kiküldött delegátusai vet­tek részt. (New Jersey bői: An­tal Ferenc, Garfield, Chanti Mi­hály, Roebling, Czizmár Sándor, Garfield, Mrs. Helen Kessel, Perth Amboy, Mrs. Helen Saso­­vetz, Carteret és Yanish János, Hamburg — vettek részt a kon­vención az itteni tagság képvi­seletében). A rendkívüli közgyűlést d.e. 10:15-kor Szegedy István elnök nyitotta meg, aki rövid beveze­tő beszédében ismertette a köz­gyűlés összehívásának okát. Az igazoló bizottság a közgyűlés al­kotó tagjai névsorának felolva­sása után megállapította, hogy azok összesen 60 szavazatot kép­viselnek (az elnökkel együtt, aki csak szavazategyenlőség esetén szavaz, 61-et). A közgyűlés jegyzőjéül Mrs. Sara Cress­­well-t választották meg, majd az egyesület titkára felolvasta a rendkívüli közgyűlés összehívá­sát megokoló jelentést. Elnök névszerint bemutatt a Study Committee tagjait, akik az egye­sület hivatalos^ lapjának 1962 júniusi számában is közzétett e­­gyesülési tervezetet teljes terje­delmében és alaposan áttanul­mányozták, a legkisebb részletre is kiterjedő alapos vizsgálat alá vették és akik valamennyien el­fogadásra ajánlották azt a tag­ságnak, illetve a közgyűlésnek. Az Investment Life Insurance Company of America biztositó társasággal való egyesülés, illet­ve az abba való beolvadás és ez­által történő “viszontbiztosítás” terve került ezután “bonckés alá.” A delegátusok a legkülön­bözőbb kérdéseket tették fel en­nek során, még pedig olykor a legrealisztikusabb, vagy úgy is mondhatjuk “legdarabosabb” formában. És amikor arra került a sor, hogy az egyik delegátus megkérdezte, hogy tulajdonké­pen kik és milyen emberek azok, akik a clevelandi bizto­sító-társaság élén állnak, Sze­gedy István elnök behivatta a közgyűlésre ideérkezett Robert Schenkelberget, az Investment Life elnökét, valamint Thomas Brenner titkárt (Cleveland) és Joseph Osberger-t (Cincinnati, Ohio) az Igazgatóság egyik tagját. Schenkelberg elnök pedig is­mertette a konvenció tagjaival nemcsak társasága rövid, de annál sikeresebb üzleti “múlt­ját” és eddig elért eredménye­it, anyagi erősségét és nagy­szerű jövendőbeli kilátásait, hanem egyenként felsorolta azt is, hogy kik azok névszerint és üzleti és társadalmi pozíció szerint is, akik ennek a bizto­sitó társaságnak az élén állnak. Ebből azután megtudták a de­legátusok, hogy legtöbbjük egyetemet végzett, kiváló üzleti eredményeket elért, a Knights of Columbus és más szerveze­tekben vezető szerepet vivő nagyszerű férfiú, olyan embe­­(Folyt. a 4-ik oldalon) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL BUDAPESTI INGAT­LAN-ÁRAK (FEC) Sokan, kik Budapes­ten laknak, vagy oda szeretné­nek költözni, öröklakást épít­tetnek. Az ilyen öröklakások építkezésénél 40,000 forintot készpénzben előre le kell fizet­ni, a körülbelül fennmaradó 40,000-60,000 forintot PTB kölcsönnel lehet fedezni. Kétszobás kis ház, összkom­forttal, de központi fűtés nél­kül kb. 160,000 forint. A két­szobás öröklakások építése en­nél jóval kevesebb, 80,000- 120,000 forint között mozog. De mindkét megoldásnál kü­lön költség a fűtés megoldása. Viszont például a Rózsadom­bon beköltözhető három szobás összkomfortos villa 300,000 fo­rint, Újpesten magánház, két szoba, konyha »vízvezeték az udvaron: 120,000 forint. HÍREK, röviden DR. LAKY DEZSŐ volt köz­ellátási miniszter, a háború előtt ny. egyetemi tanár, neves statisztikus 75 éves korában Budapesten elhunyt. M GÖMRI VILMA, a Nemzeti Színház neves művésze 77 éves korában Budapesten elhunyt. * DUNA- és tengerjáró-hajót bocsájtottak vízre, amely ma­gyar színek alatt járja a Dunát és a világ tengereit. A hajót úgy építették, hogy a hidak alatt is tud közlekedni. * HUSZKA JENŐ eddig isme­­ertlen “Füredi Keringő”-jével nyitották az idei Anna-bált Balatonfüreden, A hagyomá-* nyos füredi Anna-bálok sorá­ban ez volt immár a 137-ik. Diszruhás lovasfutárok, egyko­rú jelmezbe öltözött bálozók, diszpalotás, első-bálozó lányok nyitása emelte a nagysikerű bál fényét—jelentette a budapesti rádió. * BUDAPEST belső kerületei­ben megkezdik a magasházak (“felhőkarcolók”) építését, a harmadik ötéves terv keretén belül. A városkép egyensúlyo­zása céljából ezeket a magas­házakat elszórtan és egyenlő­en építik a különböző kerüle­tekben. * BUDAPESTEN a közönség panaszai nyomán betiltották a táskarádiók használatát az au­tóbuszokon és villamosokon. “Az amerikai külügyminiszté­rium sohasem tárgyalt engedékenyen a magyar ügyben a Szovjettel” AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG INTÉZŐBI­ZOTTSÁGA FONTOS TÁRGYALÁST FOLYTATOTT A WASHINGTONI STATE DEPARTMENTBEN — ERŐTELJES DIPLOMÁCIAI VONALVEZETÉST VÁR AMERIKÁTÓL A VILÁG MAGYARSÁGA Csütörtökön, 1962 augusztus 23-án délután több mint egy ó­­rás beható megbeszlésen vett részt az Amerikai Magyar Szö­vetség Intézőbizottsága a wa­shingtoni Külügyminisztérium­ban. A kelet-európai ügyosztály főtisztviselőinek élén Harold Vedeler osztályfőnök, Robert McKisson, a magyar-román-ju­goszláv ügyek igazgatója és az Egyesült Nemzetek ügyeivel foglalkozó főosztály tanácsosa, Burtus Wabeke fogadták a kül­döttséget. 1962 augusztus 27 újabb történelmi nevezetességű napja az amerikai tudománynak. Ezen a napon, hétfőn a hajnali órákban ugyanis Cape Cana­veral, Floridából kilőtték az el­ső amerikai világürlöveget a Vénus-bolygó irányába, még pedig, az előjelekből Ítélve: a legteljesebb sikerrel. A Mariner II nevű amerikai Vénus-löveg komplikált mű­szerek egész sorát viszi magá­val, köztük több rádióhullámo­kat felfogó és kisugárzó készü­léket, melyekkel a löveg irá­nyát, sebességét, stb., változtat­ni lehet. Az egyik rádió-szerke­zet úgy van a lövegbe besze­relve, hogy az csak a Vénus bolygó közelébe érkezése ide­jén fog működésbe jönni, hogy visszaküldje földünkre mind­azokat a lemért adatokat, ami­ket a löveg műszerei ott felfog­nak. Az egyik műszer ponto­san le fogja mérni azt a hő­mérsékletet, amit a Vénus nap­sütötte oldalán “észlel.” A vi­lág tudósai, érdekes mind a mai napig nem tudták megállapíta­ni azt, hogy a Vénus milyen gyorsan forog saját tengelye körül; egyes tudósok 225 nap­ra teszik a Vénus tengelye kö­rüli forgásának idejét, mások a földünkéhez hasonló sebesség­re. Minthogy a Vénust egy ál­landó felhőréteg, pontosabban: széndioxid és nitrogén-bur­kolat borítja, teleszkopikus ké­peink semmit magáról a Vé­­nusról nem mutatnak s igy fo­galmunk sincs arról, hogy mik ott a légköri viszonyok, van-e egyáltalán levegő, lehetséges-e élet a napnak ezen a bolygó­ján. Ez a legfontosabb adat, amire ez idő szerint szüksé­günk van a Vénust illetőleg és az amerikai Vénus-löveg kikül­désének ez a fő célja. A Vénus és a föld közötti leg­közelebbi távolság akkor, ami­kor napkörüli útjában a két bolygó “egymás mellett” ha­lad, mintegy 37 millió mérföld. Ez a helyzet minden 18 hónap­ben egyszer áll elő s ezért kel­lett a löveget pontosan most Falussy Alajos, az AMSz. or­szágos elnöke vezette a delegá­ciót, melynek tagjai voltak: Dr. Székely Imre alelnök Philadel­phiából; Dr. Nádas János alel­nök Clevelandból; Eszenyi Lász­ló szövetségi főpénztárnok, aki az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület tisztikarát is kép­viselte; Doné András a Cleve­­land-i Egyesült Magyar Egyle­tek képviseletében és mint szö­vetségi ellenőr, továbbá Bách­­kai Béla központi titkár, aki a fogadást előkészítette. A ma­kilőni, hogy a 181-millió mér­­földes utat kb. 110 nap alatt megtehesse. Számítások szerint a Mariner II 1962 december közepe táján ér a Vénus köze­lébe, amely bolygó “mellett” mintegy 10,000 mérföldnyire fog elsuhanni, ha minden a tervek szerint megy. Már a ki­lövésnél észrevették és a mű­szerek mutatták, hogy a löveg iránya valamennyire eltér a számára kijelölt útvonaltól, de ezt a lövegben elhelyezett kis jet-motorok üzembehozásával szabályozni lehet. A szabályo­zási műveletet rádió-hullá­mokkal a jövő héten fogják véghezvinni s ha ez megtörtént, potnosan tudni fogjuk, hogy december melyik napján érke­zik lövegűnk a Vénus közvet­len közelébe s küldi vissza nagyjelentőségű adatait, ami­ket ott műszereivel lemért. Az első amerikai Vénus­­löveg jelentősége abban van, hogy mig az oroszok elhamar­kodott “első” lövegének mű­szerei és rádiója már az első napon felmondta a szolgála­tot és az egész orosz löveg ki­ment a világűrbe céltalanul és érték nélkül, addig a mi löve­gűnk sikeresen indult és halad, minden rajta levő szerkezet tökéletesen működik és állandó rádió-kapcsolatban v a g y u nk vele. Ha semmi előre nem lá­tott akadályba nem ütközik — mint pl. a világűrben száguldó meteorok millióinak egyikébe, amely egy szempillantás alatt megsemmisítheti a löveget, vagy egy olyan hőmérsékválto­­zás, ami elolvaszthatja, vagy megbéníthatja a műszerek mű­ködését — a Mariner II. el fog jutni a Vénus közelébe és azt mintegy 10,000 mérföldnyi tá­volságra fogja útjába ejteni, majd pályáját az idők végéig fogja folytatni kint a világ­űrben. Mialatt az oroszok nem ki­mondottan békés szándékkal asztronatokat küldenek fel űr­hajóikban a föld légkörén kívü­li körutazásokra s ezeket visz­­(Folyt. a 4-ik oldalon) gyár kérdés diplomáciai részé­nek legalaposabb ismerője, Dr. Bartók László volt magyar követ tanácsadóként vett részt a nagy­­fontosságú értekezleten. A Szövetség ez alkalomra ké­szült memorandumának átta­nulmányozása után a jelenlevő amerikai diplomaták megtették észrevételeiket, majd a magyar küldöttség mindegyik tagja kér­déseket intézett a külügyi szak­emberekhez. Számos kérdésre kapott válasz után a delegáció egyhangúan arra kérte a ma­gyar ügy sorsát irányítókat, hogy a lehető leghatározottabb formában támogassák a kedvező elintézést a United Nations köz­gyűlésén. A küldöttség meg­nyugvással vette tudomásul, hogy az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma sohasem tár­gyalt a Szovjettel olyan érte­lemben, miszerint U Thant meg­erősítése, illetőleg bármely más engedmény fejében a magyar ügynek az Egyesült Nemzetek­ben tárgyalásra kitűzésétől a washingtoni kormány elállana. A beható eszmecsere után az Intézőbizottság tagjai azzal kö­szöntek el, hogy a magyar ügyet az amerikai kormány a tárgya­lás alkalmával kifejtett elvek a­­lapján fogja szorgalomazni to­vább. A küldöttség nevében Do­­nó András a magyarság köszö­netét tolmácsolta Senator Frank Lausche-nak, aki szintén sokat fáradozott az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövet­ség kívánatra bárkinek készség­gel megküldi az átnyújtott me­morandumot, melynek lényege az alábbi 9 pontban foglalható össze: 1) Dinamikusabb amerikai vonalvezetést kérünk a UN köz­gyűlésén. 2) A dolgok eddigi halogatása nem lehet kifogás, hogy ezentúl ne szorgalmazzák az ügyet hathatósabban. 3) Az önrendelkezési jogot lehetetlen­ség továbbra is kizárólag gyar­mati népek érdekében hirdetni, ugyanakkor az ezeréves Magyar­­ország népétől megtagadni. 4) Semmit sem változott a helyzet a UN 1133 számú, 1957 szep­tember 14-én hozott határozatai óta, hiszen Budapestet ma is szovjet hadsereggyürü veszi kö­rül. 5) Intézményesen fosztják meg a magyarságot nemcsak jo­gaitól, hanem boldogulásától is, pedig Kádár 1962 március 4-én maga is beismerte, hogy a törpe kisebbségben levő kommunisták uralkodnak. 6) Mivel Kádár nem képviseli a népet, a nemzeV közi ellenőrzés melletti szabad választások megtartását köve­teljük. 7) Foglalkozzanak ko­molyan és hajhatatlanul a kér­dés tisztességes megoldásával, ne úgy kezeljék, mint valami hidegháborús másodrangu ese­ményt, hiszen egy egész nemzet életéről van szó. 8) Feltétlenül ragaszkodjanak Sir Leslie Mun­­ro magyar megfigyelői megbíza­tásához, hiszen ami enyhülés történt, az is nagyrészt ennek köszönhető. 9) Semmiképen se ismerjük el teljes joggal a Ká­dár kormány delegátusait a UN-ben, mig eleget nem tettek a követelményeknek. Kilőttük az első amerikai Vénusz-löveget DECEMBER KÖZEPÉRE VÁRHATÓK A LÖVEG MŰSZEREINEK ÉS RÁDIÓJÁNAK A VÉNUS KÖZELÉBŐL VISSZAKÜLDÖTT JELEI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom