Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-02-16 / 7. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. Ten Cents per Copy— $3.00 per Year ______ Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. FEBRUÁR 16 Az Amerikai Magyar Intézet George Washington Emlék-Vacsorája DR. MASON W. GROSS a Rutgers Egyetem elnöke Az amerikai tudományos vi­lág és az Amerikában élő ma­gyar tudósok első tiszteletadá­sa lesz az a vacsora, amelyet február 20-án rendez az Ame­rikai Magyar Intézet, illetve az American - Hungarian Studies Foundation, Dr. Mason W. Gross-nak, a Rutgers Egyetem elnökének és Dr. Kármán Tó­dornak, a légmozgatástan és re­püléstan világhirü magyarszár­­mazásu tudósának tiszteletére. Ez alkalommal nyújtja át ne­kik az Intézet az első “George Washington Award”-ot, a bu­dapesti Washington - szobor mintájára készült emlékérem formájában. A vacsora este 7 órakor kezdődik New York­ban, a Columbia University Clubban (4 West 43rd St., a 5th Ave. közelében). A vacsora ünnepi szónokai között elsőnek Dr. Gábriel Ast- Nrik premontrei kanonok, a Notre Dame Egyetem Közép­kori Intézetének igazgatója, mint az Amerikai Magyar In­­. tézet alelnöke méltatja Dr. Ma­son W. Gross érdemeit. Dr. Kármán Tódor munkásságának és a tudomány terén szerzett érdemeinek ismertetését Dr. Peter C. Goldmark, a CBS La­boratories elnöke vállalta. Ez alkalommal kívánja az DR. KÁRMÁN TÓDOR a légmozgástan tudósa Intézet feleleveníteni az emlé­két a mai kor egyik legnagyobb matematikusának, a magyar­­származású Dr. Neumann Já­nosnak is, aki a Princeton Egyetemnek volt korai halálá­ig kiváló tudósa. Az ő emlékét, valamint az Amerikában élő magyar tudósok munkásságát Dr. Henry DeWolf Smyth mél­tatja, aki a Princeton Egyetem Research Boardjának elnöke. Az amerikai és amerikai­magyar élet számos kiválósága jelentette be máris megjelené­sét, kihangsúlyozva ennek az ünnepélynek azt a jelentőségét, ami az Intézetnek is célja volt annak megrendezésével, hogy összegyűjtse az Intézet köré mind&zokat a kiváló tudósokat, akik magyar származásukat tudományos sikereik mellett sem tagadták meg, vagy pedig ha nem magyar származásúak, de hivatali állásukban, vagy tudományos tekintélyükkel elő­segítették az egyetemes ma­gyarság ügyét. Áz Award-vacsorára meghí­vók igényelhetők a Rendező Bizottság elnökétől, Stevan Do­­hanos, festőművésztől ezen a címen: American Hungarian Studies Foundation, P. O. Box 1084, New Brunswick, N. J. Nagy Március 15-iki Ünnepélyre készül a trentoni magyarság MÁRCIUS I9-ÉN, VASÁRNAP LESZ A SZABADSÁG­ÜNNEPÉLY A SZT. ISTVÁN TEREMBEN (a volt Magyar Házban) A Trentoni Egyházak és Egyletek Nagybizottsága ez év január 28-án megtartott gyűlésén elhatározták, hogy ebben az évben is megrende­zik a szokásos március 15-iki ünnepélyt. Trenton és környé­ke magyarságának márciusi ünnepélye ezidén március 19- én, vasárnap lesz a Szent 1st-Kennedy és a Biblia Sokan csodálkoztak Kenne­dy elnök beiktatási ceremóni­ájánál, hogy az eskütételnél az elnök nem tette balkezét a bib­liára. Mindazonáltal ez a kö­rülmény nem volt törvényes alaki mulasztás. Az amerikai törvény egyszerűen nem Írja elő a beiktatandó elnöknek a kézrátételt. Az csupán hagyo­mány és Kennedy elnök való­színűleg nem gondolt rá. De más tekintetben viszont szigo­rúan követte a hagyományt: a pulpituson nagyanyjának, egy Fitzgerald családi biblája fe­küdt. ván Teremben (volt Magyar Otthonban.) Megfelelő szép műsort fog kidolgozni a bizott­ság. A gyűlésen a tisztviselők be­számoltak multévi ténykedé­sükről, majd megválasztották a tisztikart 1961-re. Az Egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsá­gának tisztviselői erre az évre a következők: Radványi Fe­renc elnök, Ft. Kish A. Gyula és Főt. Béky Zoltán püspök tb. elnökök, Takács János, Túri András és Vágott István alel­­nökök, Nemes Károly titkár és jegyző, Dobos László pénztár­nok, Radványi János és Papp Mihály ellenőrök. A Nagybizottság kéri a trentoni és környékbeli ma­gyarságot, hogy készüljön és legyen ott a márciusi ünnepé­lyen s mindenképen támogassa a Nagybizottság önzetlen és fá­radságos munkáját. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! Tollas Tibor jövetelére... Csendesen kopogtat egy em­ber . . . Nem jön harsonákkal, nem követik az önmagukat szenttéavatók kísérői. Utipod­­gyásza is csak egy tarisznya istenáldotta szó. Felétek int küzdő jobbjával, melynek uj­jait elvitte a második világhá­ború és mosolyogni fog, mert költő-lelke ráül ábrázatára, melyet nem torzított el az el­szenvedett kin, nem ráncositott meg a bántás. Jön csendesen. Van-e valaki, aki előtt be kell mutatnom őt? Fülünkbe itt cseng még haza­szeretete, családi-szentély tisz­telete, az elvesztett harc sziv­­busitó jaj ja, a magyar szélzu­­gás és mindannak visszhangja, ami előttünk szent ma is. Vala­ki kopogtat a sziveinken — a Költő és az Ember: Tollas Tibor. Messziről jön, álmaink or­szághatáráról, ahonnan még át­viszi a szél a kiáltást, ő az utol­só vártánálló őr, aki utoljára kiáltotta el, hogy elveszett min­dén, s aki elsőnek kiáltja majd felénk, hogy vár a régi rög, hogy szabad a határ, hogy a soproni Ferenceseknél Te-Deu­­mot sir a nép s aki szürke uti­­ruhában elmegy majd a világ szellemi vezéreihez, hogy tá­mogatást kérjen az önmagát áldozó magyar nemzet javára. Néger nagyköve­teink lesznek Adlai Stevenson, a U. N.-hez kinevezett uj amerikai nagy­követ egy-két kiváló négert kí­ván maga mellé venni munka­társul. Azok egyikét pedig nagyköveti rangra kívánná emeltetni. Ez igy helyes is, mert a U. N.-ben egyre gyara­podnak az afrikai tagállamok és egyre parancsolóbb a szük­sége annak, hogy azok delegá­tusai és az Egyesült Államok között szorosabb kapcsolatokat teremtsenek. Ebben az utolsó félmondatban rejlik Tollas Tibor emberfe­letti munkájának célja. Tollas Tibor szűk baráti kö­rével négy éve küzd a már­­már elfelejtett magyar Igazsá­gért. ő és környezete látta át először, hogy emigrációs cso­porttörekvésekkel szemben, nagy és átfogó célokért kell küzdeni. Barátokat kell sze­rezni, olyan barátokat, akik­nek, mint szellemi vezéreknek, beleszólása lesz az elkövetke­zendő világrendezésbe. Politi­kai pártok cserélődnek szinte naponta. A szellem óriásai még haláluk után is parancsolnak, ők a letéteményesei azoknak az erkölcsi fundamentumok­nak, melyeket mellőzni egy civilizált világrendezés esetén lehetetlen. A bécsi szoba-konyhás la­kásban felesége a második gyermeket várja. A volt hu­szártiszt lánya ingecskét foltoz az eljövendőnek ... És Tibor jön, mert neki csak az jutott ki osztályrészül, ami a parancs­vivő katonának . . . Gyere Tibor, mi nagyon sze­retünk és várunk téged. Hozzál pékünk egy kis megértést, egy kis melegséget. Hozd el Milton “Elveszett Paradicsomát,” ami­ről álmodtunk és ígérd meg nekünk, hogy lesz még egy­szer ünnep a világon, amit nél­küled hinni már fáradtak va­gyunk. j S. Koósa Antal (Detroiti Újság) Flotta-gyakorlat a Csendes-oceánon Február 15-22 között lesz a nagy amerikai flottagyakorlat a Fülöp-szigetek körül, a Ha­waiiból, Japánból és Okinawá­­ból összevont U. S. tengerésze­ti haderőkkel és flottaegysé­gekkel. A “Long Pass”-nak keresztelt flottamanőver veze­tője Harry D. Felt tengernagy, csendesóceáni parancsnok lesz. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A MUNKÁSSÁGOT NEM ÉRDEKLI A KOMMUNIS­TA SZAKSZERVEZET (FEC) A magyar forrada­lom első nagy vívmányai közé tartoztak a munkástanácsok, melyeket a munkások demok­ratikusan megszerveztek órák alatt, s a meginduló élet motor­jai lettek. A szovjet beavatko­zás első napjaiban még Kádár sem mert hozzájuk nyúlni, csak később, mikor a szovjet hadse­reg már vérbefojtotta a magyar szabadságot. Amilyen gyorsan talpraállt a munkásság a for­radalom alatt és példát muta­tott a demokratikus újjászüle­tésre, annyira távol taxija most magát a ráerőltetett kommunis­ta müszakszervezetektől, me­lyeknek a munkásság érdek­­védelméhez semmi közük. A “Munka” cirnü folyóh'at alább idézett soi'ai ezt a hangulatot tükrözik: “ . . . Számos üzemünkben csak formálisan éi'vényesül a demokrácia. Vannak termelési­­értekezletek, üzemi tanácsülé­sek, ahol a tervek, vagy ered­mények, stb. ismertetése olyan formális, hogy az embeimek az az érzése támad, “itt bizo­­nyitani akarják, hogy a mun­kások úgysem tudnak beleszól­ni a gazdasági vezetes dolgá­ba’.” “Sajnos az üzemi szakszer­vezetek sem mutatnák sok he­lyen jó példát, nem gondoskod­nak mindenütt arról, hogy a dolgozók részletesen: is megis­merjék például az igazgatói alap, a jutalmak és a szakszer­vezeti tagdijak helyzetét és jo­gaikkal élve irányítsák felhasz­nálásukat. A SZOT az alap­szervek demo kratizmusának fejlesztése érdekében ez évben olyan hatái-ozatot hozott, hogy az alapszervek teljesen önnál­­lóan gazdálkodhatnak és a ve­zetőségek ezirányu munkáju­kért nem a felettes szervek­nek, hanem saját tagságuknak tartoznak beszámolni, felel­ni.” KUBAI MAGYAR FILM­CSERE EGYEZMÉNY (FEC) A budapesti rádió hiradáas szerint aláírták az el­ső kubai-magyar filmcsere egyezményt, melynek eredmé­­nyeképen hamarosan elküldik az első magyar filmeket Ku­bába. A magyar “filmművé­szet alkotásai” közül “Rákóczi hadnagyát” és a “Kölyök”-öt szánták kubai bemutatásra, mig Magyarországon a kubai forx-adalomról szóló “doku­mentum filmeket” fogják be­mutatni. A Kubában járt ma­gyar film-szakemberek abban (Folyt, a 4-ik oldalon) CSÓK ISTVÁN MEGHALT A budapesti rádió jelenti, hogy Csók István február 1-én 96 éves korában Budapesten elhunyt. Csók Istvánnak, a je­lenkori magyar képzőművé­szet legnagyobb alakjának mű­vészetét nemcsak Magyaror­szágon, de számos külföldi or­szágban is ismerték és értékel­ték. Még a magyarországi rendszer is kényszerült meg-i becsülni művészetét és a Kos­suth díjjal is kitüntette. Washington György “ELSŐ A HÁBORÚBAN, ELSŐ A BÉKÉBEN ÉS ELSŐ HONFITÁRSAI SZIVÉBEN” 1775 április közepén a mas­­sachusettsi Lexington“*és Con­cord közelében, elszánt ameri­kai hazafiak szembeszálltak az angol birodalom vöi'ös-egyen­­ruhás zsoldosaival. Kitört az amei’ikai függetlenségi harc. Ralph Waldo Emerson, a ki­tűnő amerikai filozófus és köl-Hosszú telünk lesz Amerikában azt tartja a népmese, hogy ha február 2-án süt a nap és a vakond (ground­hog) meglátja az árnyékát, szépen visszabuvik a vackába s tovább folytatja téli álmát, ami azt jelenti, hogy még legalább 6 hétig fog tartani a hideg téli időjárás. Ha a vakond nem megy vissza aludni, kox-ai ta­vasz várható. Nos, ebben az évben Groundhog napján sü­tött a nap, szép idő volt és igy megkaptuk a jóslatot a hosszú télre. Stella Adorján Amerikába jön Stella Adorján, a jónevü uj­­ságii'ó útlevelet kapott a ma­gyarországi vörösektől Ameri­kába való látogatásra. Utjának célja: ripox-tkészités. Stella pa­píron párttag, de a párt-életben nem vesz részt. .Ausztriába szóló látogatási útlevelet kapott állítólag Kal­lós János is, a “Pesti Tőzsde” volt szerkesztője, aki a háború után a Kis Újság igazgatója volt. Utlevélkérelmét Dinnyés Lajos, a volt miniszterelnök támogatta. Molotov bécsi követ lesz Prágai osztrák diplomaták értesülése szerint a Szovjet V. M. Molotov külügyminisztert bécsi nagykövetté nevezi ki. Ez a moszkvai választás azután történt, miután Hollandia és Görögország v i s s zautasitotta Molotov személyét, mint nagy­követet. Úgy hiszik, hogy a semleges Ausztria elfogadja őt. Molotov ezidőszerint mint a nemzetközi atomerő kirendelt­ség szovjet kiküldöttje szex*epel Bécsben. Ü\T•• •• •• Vörös ügyek ügyosztálya” Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumában szó van arról, hogy a világ kommunista oi-szágait érintő ügyeknek egy uj ügyosztályt állítanak fel, amelynek élére Charles E. Bohlen, volt moszkvai nagykö­vet kerülne. Bohlen ezidősze­rint a szovjetügyek szakértője a k ü 1 ü g y m i nisztériumban. Dean Rusk, az uj külügymi­niszter már akkor ajánlotta ezt a megoldást, amikor Bohlen Manilából visszatéxt Washing­tonba, 1959-ben. tő szerint: “a Lexingtonban el­hangzott puskalövéseket az egész világon meghallották.” Az amerikai forradalom kitö­rése és lefolyása valóban sok nemzet történelmére hatással lett és az első forradalom vissz­hangjai gyakran még ma is ér­zékelhetők. Ez a forradalom nemcsak politikai megmozdulás volt, ha­nem egyszersmind erkölcsi el­vek diadalái’a is vezetett. A Függetlenségi Nyilatkozat, me­lyet Thomas Jefferson szer­kesztett “magától értetődő alapigazságnak” nyilvánította ki, hogy Isten az embereket egyenlőknek teremtette s hogy mindannyiunknak Istentől nyert jogunk van az élethez, szabadsághoz és boldogulás­hoz. Ezéi’t az igazságért szállt siki'a Washington György, aki­nek 228-ik születésnapját ün­nepeljük február 22-én. A fe­hérparókás, külsejével is tisz­téletet' parancsoló férfi nem­csak az amerikai nemzet ve­zére lett, hanem' minden más nemzeté is, amely felszabadu­lásra áhítozott. Nem csoda, hogy Európából sok nemzet fiai csatlakoztak az amerikai szabadságharchoz. Ott volt a francia Lafayette márki, aki a gyakorlatlan amerikai felkelőket a katonai tudományokra oktatta, Tade­­usz Kosciuszko, lengyel sza­badsághős, aki csakhamar Washington adjutánsa lett, Wilhelm von Steuben, a porosz tábornok ,aki gyakorlatoztatta a lerongyolódott, éhes amerikai szabadsághősöket és a magyar Kováts Mihály ezredes, aki életét is feláldozta az amerikai szabadságért. Magában Angliában is sokan akadtak, akik jogosultnak te­kintették az amerikaiak köve­teléseit, mint a történelmi fej­lődés szüségszerü következmé­nyét. Nemsokára Latin-Ameri­­kára, majd Ázsiára és Afrikára is eljutottak a megmozdulás hullámai, hiszen az egyenlő­ség és az emberi jogok nem múló jelszavak, hanem örök­­életü igazságok. George Wash­ington szelleme mindenütt a világon ezeknek az óhajtott kiváltságoknak megtestesítője lett. Amerika szerencséje, hogy válságos időkben ilyen fia akadt, akinek önzetlensége, áll­hatatos 'és észszerű politikája a veleszületett igazságérzettel párosulva minden időkre példát szolgáltatott itt és az egész világon. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak? valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkeaünk a postaha­­hatóságnál. vásároljon azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszl KÖSZÖNJÜK A BIZTATÁST Bejelentésünkre, hogy saját nyomdát szei'etnénk fel­állítani lapjainknak és kérésünkre, hogy ehhez járuljanak hozzá olvasóink több évi előfizetés előre beküldésével — annál is inkább, mei*t 1961 március i.-tol kezdve lapunk előfizetési ára évi $4.00 lesz — sok-sok levél és bennük sok-sok egy-, két és több-évi előfizetési összeg érkezett már eddig is. A levelek között számos olyan van, amelynek tartalmát, vagy részleteit később idézni fogjuk, mint meg­annyi igaz megnyilatkozását a magyar testvéri összetax’­­tásnak és a romlatlan, szép, tiszta érzéseknek. Köszönjük olvasóinknak, kedves előfizetőinknek, szelhetett magyar testvéreinknek ezt a mindennél többet mondó biztatást! Megéreztük ebből is, hogy vannak még bőven barátaink, velünk érző jó magyar testvéreink, akik­nek érdemes itt újságot csinálni és akikéi’t annyi éven át éi'demes volt éjt nappallá tevő keserves munkával — amit az amerikai magyar újságírás jelent, — dolgozni. . . . Megértettük ezekből a levelekből, hogy van értelme mun­kánknak és nem céltalan annak a feladatnak a végzése, amit lapjaink hétről-hétre jól kitei’vczett megírása és pon­tos elkészítése jelent. Ha csak néhány hűséges olvasónk és előfizetőnk ma­radna, akkor is volna értelme munkánknak. De mert a beérkező levelek tömege azt bizonyítja, hogy ezrek áll­nak mögöttünk és mellettünk és ezrek vannak velünk el­gondolásunkban, hogy New Jersey magyar lapjainak le­gyen saját nyomdája . . .' ezzel egy olyan biztatást kap­tunk, ami mindennél többet ér! Szívből köszönjük s ígér­jük, nem leszünk méltatlanok bizalmukra soha! A szer­kesztő és a lapok tulajdonosa Ígéri ezt, aki ebben az évben lesz negyedszázada, hogy “eljegyezte” magát az ameri­kai magyar betűvel és aki ez alatt a 25 év alatt minden írásával, mondatával, szavával hűséggel szolgálta az ame­rikai magyarság érdekeit és soha egy jottányit el nem tért az egyenes útról ... se balra ... se jobbra! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság yOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom