Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-10-12 / 41. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J., 1961. OKTÓBER 12 A Legfőbb Bíróság és a Kommunista Párt Magyar katolikus pap gyilkosság Nagy Imre félelem nélkül ment az akasztófa alá... Kruscsev étvágya nem csillapul. Borotvaélen táncol a béke. Igaz, hogy még béke, mert ezt az állapotot az emberek igy hívják. Nem hull az atombomba, legaláb is nem a mi fejünkre, tehát béke van. Ez még Klausewitz szerint sem háború. És mégis az. A Szovjetunió újból előnyomul, újból teret hódit. Kruscsev rakétát csörtet, atombombákat puffogtat a levegőben és ma már Washingtonban készek bizonyos engedményekre. Pl., a keletnémet bábkormány “majdnem tényleges tudomásulvételére”, — de ne tévesszen meg bennünket ez a cikornyás megfogalmazás. A napok múltával egyszerűsödik majd. Mert Kruscsev nem enged. Néha úgy látják Washingtonban, hogy a szovjet diktátor mintha jobb hangulatban volna, de aztán kiderül, hogy a pillanatnyi ellágyulást újból felváltja a kemény követelőzés, a zsarolás. így megy ez nap-nap után, hónapról hónapra. Nyugati oldalról egy kicsit mindig engednek, abban a reményben: hátha Moszkvában mégis felülkerekedik “a jobb belátás.” Kruscsev őrjöng, Konyev elutasít Berlinben, Gromikó figyelmeztet . . . Pedig a Nyugat szerénysége egyenesen elképesztő. Ez már nem is szerénység, hanem valami más. Kruscsev már eddig is rengeteg nyereséget vágott zsebre, minden tárgyalás és minden különösebb erőfeszítés nélkül. Pár hónappal ezelőtt úgy látszott, hogy a Nyugat erélyesen követelni fogja az önrendelkezés jogának érvényesítését a vasfüggöny mögötti népeknél, elsősorban a keletnémeteknél. Erre épült volna nyugati részről a diplomáciai támadás stratégiája. Hol vagyunk már ettől? Az önrendelkezési jog követelése elmarad, a Nyugat — ha nem is MEGÉRTE? Az Egyesült Államokban megtelepedett u g ynevezett “DP” bevándoroltak, akiknek idehozatala a kormánynak, jobbén mondva az amerikai adófizetőknek, mintegy húszmillió dollárjába került, jövedelmi adóba eddigelé ennek az összegnek már kb. huszonötszörösét fizették vissza. Az 56-os magyar szabadságharc menekültjeinek kihozatala és egy ideig a Camp Khmerben, valamint egy brooklyni szállodában történt ellátása költségeit is adójukkal már visszafizették magyarjaink. A dolgok “pénzügyi része” tehát igy már el lenne intézve. Marad még az erkölcsi oldal, de ezt ki-ki egyenként maga kell elintézze Samu Bácsival, illetve eldöntse lelkiismerete szerint: tartozik-e hálával ennek a nagyszivü hazán a k ? Hazaszeretetünkkel, ehhez az országhoz ragaszkodásunkkal, polgári kötelességeink becsületes teljesítésével, az ország és a nemzet zászlajának, hagyományainak őszinte tiszteletben tartásával fejezhetjük ki érzéseinket leghívebben. jelenti ki nyíltan — tudomásul veszi, hogy a vasfüggöny mögött Kruscsev a korlátlan ur, ebben az úgynevezett jogában őt nem háborgatja senki. Még hivatalos helyről elhangzott szavakkal sem. Hol van az a korszak, amikor még arról volt szó, hogy a “kommunistákat visszaüzik . . .”? Rég volt. Már csak kevesen emlékszünk rá és rosszaié pillantásokat kapunk, ha másokat is emlékeztetünk. És ez Kruscsev óriási nyeresége, amit teljesen ingyen, bérmentve, — hogy úgy mondjuk — házhozszállitva kapott. A magyar forradalmat, a történelem talán legnagyszerűbb tényét, valljuk be férfiasán, elég gyorsan elfelejtette a szabad világ. Ezt a számvetést megtehetjük most, a forradalom ötödik évfordulóján. Vannak szivmelegitő példák, persze, az ellenkezőjére is. Szörnyű volna, ha nem volnának. A világ egyik leghíresebb lapja, a Neue Züricher Zeitung első oldalán fordul felhívással a népekhez, hogy gyűjtsenek aláírásokat, szabadságot, önrendelkezést követelve a magyar nemzetnek . . . Hasonló esetre aligha volt példa ennek a lapnak a történetében. Európában nem felejtik olyan könnyen a magyar forradalmat, mert elsősorban az öreg földrész testébe nyilait bele akkor a fájdalom. Másrészt a kis népek érzik át igazán ezt a nagy történelmi tettet. A kis nép szívverése egészen más, mint a nagy népeké. A nagyhatalmak kockajátéka nálunk nélkül megy végbe s örülünk, ha néha egy-egy jó szót kapunk, puszta udvariasságból. Mi, amerikai magyarok, ne szűnjünk meg küzdeni. Kevés módunk van rá, de végezzük el azt, amit lehet. Főleg nem széthúzva, torzsalkodva, sokszor egymás ellen. Ne egymást marcangoljuk végre, hanem lássuk meg az igazi ellenséget. így ünnepeljük meg 1956 október 23-ikát. Nt. Hamza András kinevezése Nagy megtiszteltetésben részesült Nt. Hamza András, a New York-i Első Magyar Presbyteriánus Egyház lelkipásztora: a 2,600 tagot számláló Madison Avenue Presbyterian Church adminisztrátorává nevezték ki. Rev. Hamza továbbra is végezni fogja a magyar gyülekezet pásztori munkáját, de amellett betölti ezt a fontos amerikai egyházi pozíciót is. Feladatkörébe tartozik a Madison Avenue-i egyház hat-tagu lelkészi karának és munkaprogramjának k o o r dinálása, gazdasági ügyeinek felügyele-' te, valamint 38 teljesidejü alkalmazottjának irányítása és az egyház havi lapjának szerkesztése is. Az egyhangú meghíváshoz a magyar presbitérium szintén egyhangú szavazással járult hozzá és a kinevezést a new yorki egyházmegye október 2-i gyűlésén véglegesítette. MAGYARORSZÁGRÓL! VONULJON KI AZ OROSZ Az amerikai legfőbb bíróság minden év októberében kezdi meg rendes ülésszakát, amely a következő év közepe táján záródik be. Az elmúlt ülésszak a legtöbb periratot tárgyalta le a bíróság történelmiében: 253 ügyben mondott ki végleges döntést és sok más ügyben közbevető határozatot. A döntések között sok izgalmas is akadt: a kommunizmus, v a llásoktatás, cenzúra, közerkölcsök, bűnvádi eljárás és faji megkülömböztetés kérdéseiben. Húsz évvel ezelőtt a Kongresszus törvénybe iktatta az u. n. Smith Act-ot, amely bűntettnek minősítette az olyan párthoz való csatlakozást, mely az amerikai államforma erőszakos megdöntésére buzdít; 1950-ben pedig az u. n. “Internal Security Act” lépett életbe, amely kimondotta, hogy minden olyan szervezet, amelyet az igazságügyminiszter előzőleg “lényegében külföldről irányított, cselekvő-kommunista szervezetnek” bélyegzett meg, köteles magát Washingtonban bejegyeztetni, jövedelmi forrásait, nyomdahelyiségének és tisztviselőinek címét bejelenteni. Az e két törvény ellen indított perekben a legfőbb bíróság az elmúlt ülésszakban döntött. A határozat nagyjelentőségű, jóllehet a kommunista párt Amerikában tartózkodó tagjainak száma igen alacsony. Ezek szerint a legfőbb bíróság öt szavazattal négy ellenében megerősítette mindkét törvény alkotmányosságát. A panaszosok azzal érveltek, hogy az Alkotmány és különösen annak első módosítása, biztosítja a teljes gyülekezési és szólásszabadságot. A bíróság azonban Jackson főbiró elméletére támaszkodott, mely szerint az az első módosítás (First Amendment) sem kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy öngyilkosságot kövessen el: hogy az egyéni szabadság nevében sem követelhető az, hogy külföldről irányitqtt összeesküvést eltűrjön, amelynek célja, hogy az amerikai kormányt megdöntse és idegen hatalommal helyettesítse. Ugyanakkor azonban a bíróság gondosan meghatározta a törvények határait. Az 1942- iki Smith Act-ra vonatkozóan kimondotta, hogy a kommunista pártban való tagság maga nem bűntett, de felforgató tevékenységben való részvétel igen. Különbséget kell tehát tenni aktiv tagság és elméleti vagy passzív tagság között. Az 1950-iki törvényt illetően pedig úgy határozott, hogy a kommunista párt köteles ugyan bejegyeztetni magát, de nyomdáját, a rádiót, a televíziót, a postát szabadon használhatja és normális politikai tevékenységet folytathat, sőt adományokat is elfogadhat. A panaszosok azzal is érveltek, hogy a két törvény az Alkotmány Ötödik Módosításába is ütközik, mert nem követelhető senkitől sem, hogy maga ellen olyasmit valljon, amiért bűnvádi eljárást indíthatnak ellene. Szerintük azok, akik a második törvény értelmében bejegyeztetnék magukat, felfednék tagságukat, ami pedig az első törvény alapján bűnvádi eljárásnak tenné ki őket. A legfőbb bíróság úgy határozott, hogy elvont kérdésekben nem dönt, hanem csak a bejegyeztetés megtörténte után foglalkozhat az eléje kerülő esetekkel. “Semleges lelkiismeretük” Keating New York-i republikánus szenátor nyilatkozatában intette a “semleges” nemzeteket, hogy jóllehet semlegességük azt jelenti, hogy nem csatlakoznak egy nagyhatalom külpolitikájához sem, de nem jelentheti azt, hogy felelőtlenül viselkedjenek, magukat a világ lelkiismeretének nevezzék és amikor szeptember elsején a Szovjetunió ujrakezdte atombomba - robbantásait, lelkiismeretüket a belgrádi' csúcskonferenciájukon egyszerűen elhallgattassák. Uj kémfőnök Kennedy elnök leváltotta az amerikai kémelháritó, a CIA főnökét, Allen W. Dullest és a helyére John A. McCone-t nevezte ki. McCone ismert keménységéről, mely már eddigi beosztásában is sok vereséget okozott a kommunistáknak. Most a sikertelen kubai inváziós kísérlet után Kennedy vele akarja az amerikai kémszolgálat ütőerejét és megbízhatóságát visszaszerezni a vörösökkel szemben. áldozata lett Amerikai lapok közlése szerint Gyarmathy János, 72 éves katolikus plébános holttestét a rendőrség az autója csomagtartójában találta Coloradoban, Walden közelében. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy a halált erőszakos folytogatás okozta. A meggyilkolt lelkész Magyarország szülöttje volt, hosszú ideig a kongoi katolikus misszió szolgálatában állott, majd később a St. Louis-i Szt. István magyar egyházközség plébánosa lett, ahol két évtizeden át működött. Öt éve Colorado Springs-ben élt nyugalomban. Meghalt Grősz József kalocsai érsek Október 3-án, szivszélhüdés következtében 74 éves korában meghalt Ma gyarországon Grősz József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar feje, aki nemrégiben tartotta aranymiséjét. 1927-ben győri segédpüspök lett, 1936-ban a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátorává, majd püspökké nevezték ki és 1943- ban lett kalocsai érsek. A legnehezebb időkben, tragikus körülmények között sulyosodott vállára ennek a szelidlelkü, jóságos, kiegyensúlyozott gondolkozásu és egyéniségű érseknek a főegyházmegye kormányzási gondja, akinek tisztje végzetes jelentőségűvé vált azáltal, hogy 1949 elejétől kezdve, Mindszenty József hercegprímás bebörtönzése és elitélése óta reá hárult a magyar püspöki kar vezetése és a magyarországi katolikus egyház irányítása. Grősz érsek bátran ellenállott a katolikus egyház elnyomására irányuló kommunista törekvéseknek, de a papság elhurcolásával fenyegetve végül is kénytelen volt esküt tenni a kommunista állam alkotmányára. 1951-ben “államellenes összeesküvés” címén őt is plifélték, de ’55-ben kiengedték s később amnesztiát kapott. , () Szíria önálló lett ■ A-Középkelet forrong. Szíria fellázadt Nasser önkényuralma ellen és kilépett az arab unióból. Törökország és Jordánia rögtön elismerték az uj sziriai kormányt. Az amerikai elismerés késett, mert a külügyminisztérium várt, mig a sziriai helyzet teljes kialakult. Nasser először katonákat küldött a forradalom leverésére, de azután visszarendelte őket,, mondván, hogy nem akar “arab vért ontani.” Argentína ellen Floridába érkezett Fidel Cástro volt diplomatája, Vitalio de la Torre. A menedékjog megkapása után kijelentette, hogy ■■ Fidel Castro Moszkva utasítására meg akarja dönteni az argentínai kormányt. Torre fontos bizonyító iratokat adott át az amerikai hatóságoknak az argentínai eseményekre vonatkozólag. A Nagy Imre-per részleteit sokáig teljes homály fedte. Még az sem volt bizonyos, hol tartották a tárgyalást, mikor s milyen körülmények között. De a kommunista vérbirák sem tudtak lakatot tenni szájukra és bizalmas közléseik nyomán Budapesten ma már elég széles körben ismeretesekké váltak a per részletei is. Erről kaptunk kerülő utón ismertetést, amit itt adunk: A per kiemelkedő hősi alakja maga Nagy Imre volt, aki utolsó pillanatig félelem nélkül, igazságának teljes tudatában képviselte a forradalom alatti magatartását. Magát a nép törvényes miniszterelnökének tartotta, kormányát a magyar nép törvényes kormányának. Ragyogó logikával és éles szarkazmussal a vádlottak padjára ültette a bírókon keresztül az egész Kádár-féle gyarmati rendszert. Kádárt kifejezetten a forradalom árulójának bélyegezte. Tanaiból és elveiből semmit sem vont viszsza. Egy pillanatig sem mutatott semmi félelmet a halállal szemben, az akasztófa alá úgy ment, mintha csak sétálni menne. A kivégzők megdöbbenten látták, hogy az utolsó pillanatban is nagy lelki nyugalommal állt, szemrebbenés nélkül. Idegesség, félelem csak a bírák és az őrök arcán volt látható. “Magyar Hét” a Rutgers egyetemen New Brunswickon, a Rutgers állami egyetemen tanuló magyar diákok és az öregdiákok szövetsége rendezésében, több más intézmény közreműködésével október 23-29 hetében “Magyar Hét” lesz, melynek keretében az egyetem Ledge épületében rajzkiállitás, októberi emlékünnepély, magyar zeneest, filmbemutató és vitaest lesz a hét különböző napjain. A “Magyar Hét” eseményeire belépődíj nem lesz. A látogatóknak a Bibó István munkásságát és az 1956-os szabadságharc külföldi visszhangját angol nyelven ismertető kiadványát fogják átnyújtani a magyar diákok s ugyanekkor aláírásokat gyűjtenek az Egyesült Nemzetekhez szóló beadványhoz, amelynek világmozgalma most van folyamatban. Szalay Lajos rajzkiállitása október 23-29 napjain lesz nyitva reggel 9 órától éjfélig a Ledge-ben és a Douglass College művészeti galériájában. Október 23-án, hétfőn este 8 órai kezdettel a magyar szabadságharc 5-ik évfordulója alkalmából emlék-est lesz, neves szónokkal. Október 26-án este 7:30-kor a “Magyarország Lángokban” c. film bemutatása és megbeszélés. Október 27-én este 7:30-kor “Nemzetközi Fórum.” “Mit jelent a szabadság?” — vita-est, UN kiküldöttek részvételével. A nemzetközi diákok házában a Magyar Hét alkalmából fényképkiállitás lesz “A szabad magyar egyetemisták története” címmel. A “Magyar Hét” kállitásainak megtekintésére és eseményeire mindenkit szívesen lát és szeretettel hiv a Rendezőség. Ugyanúgy, kemény katonaként halt meg Maiéter Pál hadügyminiszter, valamint Gimes Miklós és Szilágyi József is. Nekik sorban végig kellett nézni az előttük levők akasztását. Nagy Imre nagy lelki nyugalma mindnyájukra átragadt. Hamisítás volt különben a kormányzat jelentése, hogy a per vádlottai közül valaki is visszavont volna valamit és megbánást mutatott volna. A bidáktól kiszivárgott hírek szerint minden egyes vádlott büszkeséggel vállalta forradalmi szereplését, magatartását és nem sajnálkozással. Az ítéleten nem lehetett változtatni, azt Moszkvából készen kapták. Nagy Imrén és Maiéter Pálon kívül még két párttagot kellett halálraitélni, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a kedvét minden kommunistának attól, hogy Moszkva ellen lázadjon. A bírák ezt a két tagot “szabadon” választhatták ki a vádlottak közül. így esett a választás Gimesre és Szilágyira azon az alapon, hogy ők még november 4-ike után is ellenállást szerveztek a szovjet megszállással szemben. Ft. Szabó Miklós meghalt Ft. Szabó Miklós ny. görög katolikus lelkész, a Perth Amboy-i Szt. Mihály g. k. egyházközség, valamint a Toledo, Ohiio-i Szt. Mihály egyházközség volt lelkésze szombaton, október 7-én woodbridgei otthonában meghalt. 1913-ban jött Amerikába, 1932-ben lett az amboyi egyház lelkésze, ahol szép templomot építtetett és ahonnan 1946-ban helyezte püspöke Toledoba. Évek óta nyugalomba vonultán élt Woodbridgen feleségével. Özvegyén kívül három fia, öt lenya, két fivére, három nővére és családjaik gyászolják. Temetése kedden, okt. 10-én ment végbe az amboyi Szt. Mihály templomból. Főt. Elko Miklós püspök végezte a gyászszertartást s az egyházközség temetőjében helyezték örök nyugalomra. Botrány Moszkvában A szovjet autóeladók nagy bajba kerültek. Kiderült, hogy az évente legyártásra kerülő 150,000 orosz személyautót megvesztegetés alapján “adták el” az elmúlt esztendőben. Egyesek évek óta várakoznak a listákon, mások pedig ajándékokkal megvesztegették az eladókat és igy jutottak autóhoz. A személyautók ára majdnem megfizethetetlen, csak a nagykeresetű vezető emberek és a párt által futtatott szakemberek jöhetnek számításba az autók megvételénél. Októberi emlékünnepély N. Y.-ban A magyar szabadságharc 5-ik évfordulója alkalmából New York magyarsága október 22-én este 7 órai kezdettel hatalmas emlékünnepélyt rendez a Hunter College dísztermében (68-ik utca és Park Ave. sarkán). Utána tüntetés lesz a Szovjet delegáció épülete előtt. BIZTATÁS (EGY MAGYARORSZÁGON ÉLŐ KÖLTŐ VERSE) Keményítsd meg a szivedet, Aki sir ma az nem tud élni, Nyelj le mindent mi fáj neked, S ha bírsz még, próbálj jót remélni. Félelmetes világot élünk, De ki kell bírni valahogy És kell, hogy együtt jöjjön velünk Az is, aki már összerogy. Nehéz felelősség ma lenni Nincs idő sírni túl sokat, Roskadsz, de kötelező menni És vinni, vinni másokat. Mindenről számot kell, hogy adj Ha elmúlik majd mind e kin Nehogy tisztátalan maradj! Anyád, s más anyák könnyein, Minden riadt tekinteten, Minden jajszón, mely száll az égnek S csöndön, mit szül a félelem, Mig rémitő nagy vádak égnek, Énekelj olyan éneket, Hogy az aléltba lelket öntösn, S ha úgy érzed: már nem lehet, ~ Fölösleges vagy itt a földön! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
