Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-08-17 / 33. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM «Süä*20 a . i ■ .......... ■■ J-Ten Cents per Copy—$4.00 per Year A nagy zsarolások korszaka elérkezett, hozzá kell szoknunk egy egészen uj világhoz, amely­ben minden, de minden meges­­hetik. S annak az ellenkezője is. A régi fajta élet, amikor a nagy­szülők majdnem pontosan kör­vonalazták az unoka életét, min­den esetre anyagilag megalapoz­hatták azt, most erős, talán vég­zetes megrázkódtatást szenved. Moszkva nem vár! Kruscsev már öreg, nincs sok ideje. Még szeretné megérni azt a napot, a­­mikor eltemeti szőröstül-bőrös­­tül a szabad gazdálkodási rend­szeren alapuló világot, — ahogy megígérte. A zsaroló ordítását ezentúl szakadatlanul halljuk majd. Még sokáig és egyre erősebben. Halljuk majd a világűrből, a­­hogy a vörös ember átrepül a fe­jünk felett; a Kremlből, amint üvöltözve, toporzékolva követeli a térdrehullást. Szokjunk csak hozzá ehhez az élethez. Mindent meg lehet szokni és igy ezt is. Bizonyos idő múlva eljutunk oda, hogy nem is halljuk a zsaroló ordítá­sát. Az első világháború idején kint az arcvonalban nyugodtan aludtak a katonák, bent a fede­zékben, miközben bömböltek az ágyuk, ropogtak a géppuskák, ugattak az aknavetők. És ha hir­telen csend lett, felriadtak ál­lmukból. “Hiányérzetük” tá­madt. Eljutunk oda, hogy mi is nyugtalanítónak ta­láljuk majd, ha Kruscsev nem ordít, hanem csendes napokat rendez magának. Érzékszer­veinknek nem tetszik majd ez a csend és inkább a vad zenebo­nát akarjuk, nem a nyugtalaní­tó némaságot. Persze, annál biztatóbb lesz ez a zenebona, ha mi sem hagy­juk nyugton Kruscsev idegeit. Értésére kell adnunk nem egy­szer és nem kétszer csupán, hogy az orditozástól nem esünk hanyatt és még attól nem ria­dunk meg, ha a hurt pattanásig feszíti. A berlini dráma uj felvonásai váltogatják egy­mást és benne minden jelenet megdöbbentő, idegekremenő; ir­­tózattal tölt el mindenkit. Ezt rendelte Hruscsov a világnak, mint nézőközönségnek. Hogy reszkessen és hulljon térdre a szovjet hatalom előtt, különben elpusztul. Idegháboru, vagy hideghábo­rú? Vájjon melyikbe lehet sorol­ni a nagy berlini játszmát? A Nyugat szeret kategóriákat ál­lítani, osztályozni, mert ponto­san meg akarja jelölni, hogy ép­pen most milyen háborút is ví­vunk. De nehéz ez az osztályozási mesterség is. Hruscsov és körü­lötte a többi őrültek nem logi­kus emberek, legalább is nyuga­ti értelemben véve nem.Eszeve­­szetten ordítoznak,, hadonász­nak, uj szöges drótakadályokat húznak, a legkönyörtelenebbnek ismert vörös marshallt vezény­lik oda, harckocsik ágyúját sze­gezik a védtelen emberekkel szemben. A Kreml nemcsak a háborút akarja megnyerni — legyen az hideg, ideg-, vagy for­ró — hanem minden csatát is külön külön. A szovjet haditerv­ben veszteségi rovat egyszerűen nincs. A szovjet mindent belevet eb­be a küzdelembe, sőt még annál is többet. Csal, hazudik, rászed. Csak egy példát: Keletberlinben különleges hamisitómühelyt rendeztek be és ennek egyetlen feladata Amerika befeketitése — a feketék közt. Ez a műhely olyan okmányokat hoz forga­lomba és terjeszt az afrikai né­pek közt, ellátva a washingtoni külügyminisztérium vízjelével, pecsétjével és a miniszter alá­írásával, hogy senkinek sem le­het kétsége; Amerika meg akar­ja hódítani az egész fekete föld­részt. Sőt Ázsiát is. Vannak naiv afrikai és ázsiai diplomaták, a­­kik — pesti jassz kifejezés sze­rint — “megeszik a tésztát.” Háború van, ne legyen efelől kétségünk! Teljes erővel tombol. Igaz, vannak még eszközök, a­­melyeket nem vettek igénybe e­­gyelőre. De ez ne tévesszen meg senkit. Kár volna ámítani ma­gunkat azzal, hogy béke van. Nincs. Amiben élünk valami e­­gyéb, a történelemben példátlan állapot; a totális háború egy vál­faja. Roosevelt, N.J.-ben, ebben a 200-családos városká­ban 25 évvel ezelőtt valóságos földi paradicsomot teremtet­tek a ruhagyári munkások szá­mára, az akkori WPA szövet­ségi kormány tervek keretében. Most pedig a “New Deal” nagymesterének, néhai Frank­lin D. Roosevelt volt elnöknek az emlékére egy óriási amphi­theater építésére és a volt elnök szobrának elkészítésére tett lépéseket a kisközség népe. Ezzel a kis hírrel kapcso­latban eszünkbe jut az, hogy az amerikai vendégszeretetet és menedékjogot élvezők kö­zött vannak jónéhányan, külö­nösen magyarok között, akik néhai Roosevelt elnökünk em­lékét valósággal gyalázzák, nem gondolva arra, hogy ame­rikaiak ezreinek, százezrei­nek, millióinak jóérzését sértik ezzel. Mert Roosevelt kétbal­kezes külpolitikája, különösen élete utolsó éveiben, lehetett ártalmas népmilliókra nézve és köztük a mi szerencsétlen ma­gyar népünkre nézve is . . . Roosevelt átkos yaltai egyez­ménye járhatott súlyos követ­kezményekkel a lengyelekre, magyarokra nézve s valószínű­leg majd még reánk, amerikai­akra nézve is . . . de elvitatha­tatlan tény, hogy belpolitikai téren, az ország gazdasági talpraállitása, stb., terén a Roosevelt adminisztráció 13 éve alatt óriási előrehaladás történt az Egyesült Államok­ban. Roosevelt sokat tett a köz­nép érdekében s ezt a nép nem felejti el! Amerikai szempont­ból Franklin Delano Roosevelt jó elnök volt és feltétlenül jó amerikai volt s Amerikában az ország 31-ik elnökét, jó elnökét szidni, ócsárolni, emlékét gya­­lázni egyszerűen — arcátlan­ság! Egy Marsalkó nevű, egy­kori Amerikát-szidó volt nyilas újságíró — aki a háború után Amerikába akart besurranni, de akit idejekorán elkaptak, Ellis Islandra küldtek s- aztán kitessékeltéi' innen — dühében irhát most mindenféle komisz Amerika-ellenes cikket vala­hol Dél-Amerikában, vagy Né­metországban (nem tudjuk, hol van és nem is nagyon érde­­(Folyt. a 4-ik oldalon) A Szovjet tenger­alattjárói Nemrégiben Kruscsev azzal kérkedett nagy hangon, hogy Amerika nem első már az atomerőhajtásos teng eralatt­­járók terén sem, mert nekik is vannak ilyen buvárhajóik. Akár igaz, amit a vörös diktá­tor mond, akár nem, a valóság az, hogy a Szovjet tengeralatt­járó flotta több mint 400 mo­dern buvárhajóból áll, amely — háború esetén — nagy ve­szélyt jelenthet Amerika szá­mára. John S. Thach altengernagy, az Egyesült Államok csendes­­óceáni tengeralattjáró-ellenes egységeinek parancsnoka je­lentette nemrég, hogy a Csen­des-óceán vizeiben valószínű­leg cirkálnak már olyan orosz tengeralattjárók, amelyek atombombás rakétákkal van­nak ellátva. Nem valószínű azonban, hogy ezek ugyanúgy a viz alól képesek lövegeiket kilőni, mint a mi Polaris típu­sú tengeralattjáróink. Washingtoni, had itengeré­­szeti szakértők szerint a leg­fontosabb, hogy Amerika a Szovjet buvárhajók “ütőerejé­nek” semlegesítésére összpon­tosítsa ilyenirányú felkészülé­sét. Ha a Szovjetnek lesznek Polaris-tipusu atom-löveges bu­­várhajói, képes lesz Amerika minden nagyvárosát veszélyez­tetni. Szárazföldön, levegőben, vi­zen, viz alatt folyik a nagy fel­készülés mindkét oldalon egy szörnyűséges háborúra ... a lefegyverzésről senki sem akar már komolyan tárgyalni — hi­szen a Szovjettel nem is lehet! — s csak azok nem látják, hogy jön a háború, elkerülhe­tetlenül, akik strucc módjára veszély idején fejüket a ho­mokba dugják. A nagy készü­lődés közben pedig arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy van belső ellenség is: a köz­tünk bujkáló kommunisták, akik egy kis hazaárulásért nem fognak a szomszédba menni, hiszen már most, az arányagos “békeidőben” is árulgatják ezt a hazát! Jó lesz résen lenni! Rozsnyay Zoltán Amerikában Rozsnyay Zoltán, a Philhar­­monia Hungarica világhírűvé vált magyar zenekar megszerve­zője és volt karnagya bevándor­lási vízummal Amerikába érke­zett. A nagynevű karnagy már több hangverseny dirigálására kapott szerződést. Rozsnyay, sok más zenemű­vésszel együtt az 56-os magyar szabadságharc után menekült nyugatra. Atom-löveges mübolygó Az amerikai légierő egyik tá­bornoka figyelmeztette a kong­resszust, hogy a Szovjetunió hid­­rogénbombával felszerelt mü­bolygó előállításán dolgozik. A fegyveres mübolygó a földi állo­másról irányítva adott esetben a Földre Zuhanhat és elpusztít­hatja azt a területet ahová irá­nyítják. A légierő tábornoka szerint Amerikának ezen a te­rületen is meg kell előzni a szov­jetet. A fegyveres bolygó egye­lőre csak a tervekben létezik, de aki elsőnek megvalósítja, az fö­lénybe jut ellenfele felett. $35,000,000 névtelen adomány princetoni egyetemnek Robert F. Gohen, a princetoni egyetem elnöke közölte, hogy egy jótevő, aki nevét titokban kívánja tartani 35 millió dollárt adományozott az egyetemnek egy Woodrow Wilson School of Public and International Af­fairs, politikai tudományos is­kolának a princetoni egyetem keretében való megvalósítására. Ez a legnagyobb adományok egyike a USA történelmében. A legnagyobb adományt egy egye­tem számára John D. Rockefel­ler tette, amikor 1890-ben 75 millió dollárt adott a chicagói egyetem megalapítására. Két bank egye­sülése A First Bank & Trust Co. Perth Amboyban, egyesült a Fords National Bank-kal, Fords, N. J. és környéke szin­tén régebbi alapítású bankjá­val. Úgy a First Banknál, mint a Ford-s banknál a vezetőség­ben és a tisztviselők között szá­mos magyar-származású férfit és nőt találunk s Perth Amboy és környéke magyarsága már ezért is régen pártfogolja eze­ket a bankokat, mint általá­ban mindazokat, ahol magya­rok vannak. A két bank egyesitett vagyo­na meghaladja az 56 millió dollárt s felszereléseivel, ha­talmas tisztviselő - gárdájával, évtizedeken át szerzett gya­korlatával ezentúl még na­gyobb mértékben képes a nagyközönség szolgálatára áll­ni. Kruscsev fenyeget Kruscsov, aki háborús kije­lentéseivel hónapokon keresztül ijesztgette az egész világot, most méregbe gurult Kennedy elnök háborús készülődéseket beje­lentő beszéde miatt. Kruscsov nyugati diplomaták előtt kijelentette Moszkvában, hogy 200 millió ember pusztul el Berlin miatt, ha Amerika nem vonja ki csapatait ebben az esz­tendőben a német fővárosból. Ugyancsak kijelentette, hogy Anglia és Franciaország 10-10 hidrogénbombával letörölhető a térképről. Hruscsov szerint a szovjet hadsereg teljes készült­ségben várja a következő hón­­pokban bekövetkező eseménye­ket. (Persze, a Nyugat is!) Ellentmondó posta­­bélyegző ... Mint Amerikában, más or­szágokban is szokásos, hogy a posta bélyegzőkön, amelyek­kel a levelek bélyegeit lepecsé­telik, bizonyos jelszavak, mon­datok is vannakv mint pl.: “Imádkozzunk a békéért.”­Aby angliai falu hözségi ta­nácsa nemrégiben levelet ka­pott a Közlekedési Tanácstól, amelynek postai bélyegzőjén ez a jelszó állt: “Vasúton utaz­hatsz legkényelmesebben!” A levélben pedig az az értesítés állt, hogy megszüntetik az Aby-i vasútállomást. Vagyis: utazz vasúton, jámbor abyi polgár, ha tudsz I Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. AUGUSZTUS 17 A második szovjet világür-utas Ha lehet hinni a vörösöknek, akkor Gherman Titov immár a második szovjet világür-utas, aki egy lövegben 17-szer kerül­te meg földünket s aztán élve visszaereszkedett a földre. Érdekes, hogy Titov útja a vi­lágűrben hosszabb távolságú volt, mint tőlünk a hold, ami azt is jelentheti, hogy a Szov­jeték következő világür-lövege élő embert fog vinni egyenesen a holdba. S talán már a közel­jövőben. Ami felvetteti azután azt a kérdést is: vájjon, ha a Szov­­petnek sikerül kitűzni a vörös zászlót a holdban, magáénak mondhat-ja e a föld egyetlen bolygóját a fennálló nemzet­közi jogszokások és egyezmé­nyek értelmében s lesz-e jo­gunk nekünk hold-löveget ki­lőni azután? Repülőkatasztrófa Budapest felett Vasárnap, augusztus 6-án Budapest egyik legforgalma­sabb városnegyedében lezu­hant egy repülőgép, amelynek 20 utasa és 4 személyzete ször­nyethalt. A “Dakota” nevű re­pülőgép a magyar állami re­pülővonalak egyetlen amerikai gyártmányú gépe volt. A gép ismeretlen okból oly alacsony­ra ereszkedett le, hogy egy bérházba ütközött, kigyulladt s lezuhant annak kertjébe. A gépen levőkön kívül a szeren­csétlenségnek más áldozata nem volt. A gép utasai “turis­ták” voltak, — mondja a je­lentés — vidékiek és külföldi­ek, akik repülőgépről akarták megnézni a magyar fővárost. Cserkésznap Passaicon A passaici magyar cserké­szek, leányok, fiuk, öregcser­készek, 1961 augusztus 27-én, vasárnap a cserkész-otthon ja­vára nagy Cserkésznapot és uikniket rendeznek a garfieldi Magyar Polgári Liga parkjá­ban (21 New Schley St., Gar­field, N. J.), melyre ezúton is méghivnak minden magyar testvért.' Déli I2:30-kor zászlófelvo­nulással és a himnusz éneklésé­vel kezdődik a nap. Egy óra­kor tábori ebéd, 1:30-kor meg­nyílik a “Cserkészet 50 éve” ki­állítás, 2:30-kor cserkész­ügyességi versenyek lesznek, 3:30-kor népi bemutatók, 4:30- kor “50 éves jubileumi meg­emlékezés,” 5 órakor cserkész­avatás, 5 :30-kor zászlólevonás és a cserkésznap befejezése. Műsor után az öregcserkészek nyári táncestélyt tartanak, me­lyen a Szivárvány közkedvelt zenekar muzsikál. Adomány $1.00, 14 éven aluliak beme­netele díjtalan. Lacikonyha, büfé, magyaros meleg és hideg ételek, lángos, töltöttkáposzta, csöves kukori­ca, görögdinnye, hűsítő ita­lok, stb. Legyünk ott minél, többen — a magyar cserkészek támogatása közérdek! HÁZTARTÁSI alkalmazottat keres két-gyermekeá házaspár, Living­ston, N.J.-ben. Szép környezet, sa­ját szoba és fürdő, jó fizetés. Te­lefonáljon: Mrs. Breierd, OL. 3-5351» Magyar sportolók legújabb sikerei A Magyar Nemzeti Sport­­szövetség (New York) közlése szerint a legutóbbi hat hétben a szabadföldön élő magyar sportemberek a következő ki­emelkedő eredményeket érték el: Kanada országos vivóbaj­­noksága (Toronto), pártbajtőr egyéni számban első helyezett: Bakonyi Péter. Egyesült Államok országos vivóbajnoksága (Los Angeles), kard egyéni számban első he­lyezett: Magay Dániel, máso­dik helyezett: Hámori Jenő. A kilenc döntőben öt magyar ver. senyző szerepelt. — A kard­csapat bajnokságot a sanfran­­ciscoi Pannónia Atlétikai Klub csapata (Magay, Orbán, Bia­­gini) nyerte meg. A Moszkvában megrende­zésre kerülő öttusa világbaj­nokság mindkét angol válogató versenyét Bucskó József nyerte meg. A Portsmouth-ban meg­tartott első válogató verseny el­ső helyét Bucskó 4226, a Chel­­tenhamban megtartott máso­dik versenyt 4873 ponttal nyerte meg. Bucskó a szabad magyar színekben résztvett a Bern-ben megtartott nemzet­közi öttusa tornán és ott 3520 ponttal ötödik lett, erős nem­zetközi mezőnyben. Az Egyesült Államok Texas­ban (Fort Sam) megtartott or­szágos öttusa bajnokságán Pesthy Pál a harmadik helye­zést nyerte el. Az Egyesült Államok atlé­tikai bajnokságain (New York) a három mérföldes futó­­bajnokságot Tábori László 13:50 perces idővel nyerte meg. Iglói Mihály edző legjobb amerikai tanítványai — Jim Beatty és Max Truex diadal­masan szerepeltek az ameri­kai atléták európai túráján. Párizsban megtartott nem­zetközi galamblövő tornán a Grand Prix számban Dóra Sán­dor második lett. A Deauville­ben megrendezett nemzetközi versenyek közül Dóra három­ban ért el első helyezést. Kanada országos vízilabda bajnokságát (Toronto) a To­ronto Hungária Vízilabda Klub csapata (Antal, Kotrás, Ko­vács, Hahn, Kiricsi, Szakács, Soos, Garay, Városi) nyerte meg. A torontói magyar fiuk ugyancsak megnyerték a leg­jobb amerikai és kanadai csa­patok számára kiirt Északame­rikai Vízilabda Kupát. Az Egyesült Államok vízi­labda bajnokságát a'New York melletti Travers Islandon tar­tották meg. A Toronto-Hungá­­ria csapata nem tudta megvé­deni bajnokságát és a harma­dik lett. A bajnoki címet a New York Atlétikai Klub csa­pata nyerte meg. A csapat hét játékosából négy (Habus, Mol­nár, Verebély, Végh) volt ma­gyar. Az Egyesült Államok leg­erősebb labdarugó ligájának, a Német-Amerikai Ligának ez évi bajnokságát a new yorki Hungária Sport Klub csapata nyerte meg. A magyar fiuk egymásután háromszor nyertek bajnokságot és legutóbb ebben a felállításban szerepeltek: Henni I, — Cziotka, Reszne­­ki, Zsidó — Henni II, Pál, Bu­­gár, Kovács, Karsai II, Hu­berts, Domborovszky, illetve Máté, Németh, Vajai. Benkő Pál nemzetközi sakk­­nagymester erős mezőnyben megnyerte New York Állam sakk-bajnokságát. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak? ''alamílyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Tízmillió aláírás követeli a magyar nép szabadságát A szabad világban élő ma­gyarság köreiben széleskörű mozgalom indult meg, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabad­sága érdekében. A tervek szerint minden or­szágban, minden magyar szer­vezet és egyén egy rövid, vilá­gos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást sze­rez be a befogadó országbeli ismerősei körében. A célszerű­ség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdések­re terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irá­nyul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szervé­hez kell beküldeni. Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársa­ink érdekében biztosítson szé­les nyilvánosságot. Hangsú­lyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezet­nek sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó ameri­kai is — egy szabad világ ér­dekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ivré legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet es mihelyt elkészült vele, küldhe­ti a megadott címre.) r u •' “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organiza­tion: 1. We demand, that the principle of self-determina­tion of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete with­drawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” I an«»«« Tillnornrinn /Vöirs Amerikai szellemű maervar uisáe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom