Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-07-13 / 28. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Netcspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 28. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J.. 1961. JULIUS 13 Berlinért Magyarországot adná cserébe a Szovjetunió — ez a hir járja most Bécsben. És a hir nem magától járja, nem is a politizálás betegségé­től távolról sem mentes bécsiek találták ki, egy csésze cikóriás fekete mellett. Maguk az oro­szok terjesztik. Nem a kávéházakban, ha­nem a vezetőrétegekben: mi­niszterek, államtitkárok hall­ják az ajánlatot a szovjet nagykövettől, a titkáraitól és mindazoktól, akik Moszkva szájával beszélhetnek. Mit is mondanak? Azt, hogy a berlini válság elérte a tetőfokát, a Szovjetunió már nem hajlandó csak szavakkal megelégedni. Kruscsov úgy döntött, hogy minden áron megkaparintja egész Berlint, kifüstöli onnét a szövetségese­ket s ezzel a ténnyel véglege­sen lezárja a vasfüggönyt. De Kruscsev tudja, hogy a nyugatiak Berlin ügyében nem engedhetnek. Vagy legalább is nem könnyen. Éppen ezért a szovjet diktátor hajlandó fáj­­dalomdijra. Alkura. Határo­zottan falajánlja Magyaror­szágot — Berlinért. Más sza­vakkal, ha a nyugati szövetsé­gesek kivonulnak a volt német fővárosból, ő, Kruscsev kivon­ja hadait Magyarországból. Ily módon — teszik hozzá a bécsi szovjet nagykövetség emberei — voltaképen a nyu­gati szövetségesek nem hátrál­nak meg, nem is érheti ez a vád őket, elvégre Berlinért kap­nak valamit cserébe, aminek a megszerzése amúgy is erköl­csi kötelességük. A nagykövetség emberei azt állítják, hogy a bécsi csúcsér­tekezlet során Kruscsev a cse­rére nyíltan ajánlatot tett Ken­nedy elnöknek, mégpedig ka­cagva . . . A bécsiek logikus emberek s rögtön eszükbe jut, hogy Ká­dár János mostanság gyakran utal a szovjet csapatok kivoná­sára. Ez a két dolog egész biz­tosan összefüg, — igy a bécsi­ek — a magyarországi kom­munista vezér egész biztosan Moszkvától kapta az utasítást a szovjet csapatok kivonása lehetőségének tapintatos köz­lésére. Merő képtelenségnek tartjuk, hogy ebből a fantaszti­kus cseréből valaha valóság is lehessen. Természetes, hogy az ember magyar szive megdob­ban : hátha csakugyan elérke­zett az a pillanat, amikor Ma­gyarország újra szabad lehet. De aztán józanul mérlegelni kezd. A nyugati hatalmak semmiféleképpen sem mehet­nének bele ilyen cserébe. Egy­szerűen nem mehetnek bele abba, hogy Nyugatberlin né­pét eladják cserébe a magya­rokért. Mi jogon tehetnék ezt? Berlin ma már sokkal több, mint egyszerűen egy világváros ennyi és ennyi lakossal. Az idők folyamán a hidegháború legfontosabb helyévé vált s egyben jelképpé is nőtte ki magát. Berlin feladásával a német nép utolsó reményét is elvesztené, hogy valaha is egyesülhessen s ez katasztrófá­val járna. A németek, nyugati­ak és keletiek egyaránt örökre és végérvényesen kiábrándul­nak a nyugati szövetségesek­ből, hátat fordítanának nekik s akkor már nem ' volna sok akadálya annak, hogy egész Nyugateurópa a Szovjetunió markába hulljon. Kétségtelen, hogy az angolok és a franciák nem szívesen viszik vásárra a bőrüket Berlinnél. Meg is lehet érteni őket, elvégre mindig Berlin volt a német katonai szellem fellegvára. De most nem erről van szó, hanem egész Európáról, sőt az egész világról. Ki bízna még egyszer a nyugati szövetségesek ígére­teiben, ha Berlint feladnák? El lehetne-e képzelni, hogy a thájföldiek, vagy a burmaiak elsüssenek akár csak egy pus­kát is a kommunista előnyo­mulás megakadályozására, ha hírül vennék Berlin sorsát? Tehát képtelenség az egész. De kétségtelen, hogy a hir ter­jesztése jó szovjet propagan­dafogás. Moszkva keveri a kár­tyát. Majd csak egy félév múlva teríti asztalra. Most vasárnap, julius 16-án lesz a Perth Amboy-i Szent Mihály görögkatolikus egyházközség uj parókiájának ünnepélyes felszentelése M. Rev. Elko J. Miklós püspök szenteli fel az uj paplakot, fényes papi segédlettel. Este 6 órakor ünnepélyes bankett, utána táncmulatság lesz a St. Michael Auditóriumban Megdrágult a posta A belföldi levelek viteldijá­nak 4 centről 5 centre való fel­emelése, amely javaslatot Ken­nedy elnök még az Eisenhow­er korszaktői örökölte, a szená­tusban erős ellenzéssel talál­kozik és ebben az ülésszakban semmiesetre sem kerül oft tár­gyalásra. Ellenben a posta felemelte egyes külföldi levelek viteldi­ját, amihez nem kell kongresz­­szusi hozzájárulás. Az Európá­ba menő közönséges postai le­vél dija julius 1-től 8 cent he­lyett 11 cent lett, az első uncia után és minden további uncia 5 cent helyett 7 cent. Külföldre menő levelezőlapok viteldija 5 cent helyett 7 cent. A légipostái külföldi levelek 15 centes alap viteldija meg­maradt, de a légi levelezőlapok és az egy iv papírból össze­hajtható űrlapokra irt légi pos­tai levelek dija 10 centről li­re emelkedik. A Kanadába és Mexicoba menő levelek viteldija nem vál­tozott, a különböző délameri­kai országokba menő légi leve­lek viteldija azonban emelke­dett, többnyire 15 centre. Külföldre menő nyomtatvá­nyok és áruminták portója ju­lius 1-től az első 2 uncia után az eddigi 4 cent helyett 5 cent, minden további 2 uncia után 2 cent helyett 3 cent. A Money Orderek árában is némi emelés történt. Most Rev. Elko J. Miklós püspök Kruscsov jósol Kruscsov, a Szovjet vörös cárja az alma atai kommunista nagygyűlésen beismerte, hogy jelenleg a Szovjetunió élelme­zési nehézségekkel küzd. Arra biztatta a hallgatókat, hogy egyenek lóhust, mert az na­gyon egészséges és ízletes ele­del. Beszéde befejező részében azzal vigasztalta a megjelent elvtársakat, hogy megígérte nekik, hogy 1970-re az élet­színvonal eléri és el is hagyja az Egyesült Államok polgárai­nak életszínvonalát . . . HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. Perth Amboyban, a Hall Ave. és Amboy Ave. sarkán le­vő Szent Mihály görög szertar­­tásu (bizántini) római katoli­kus magyar templom,illetve az egyházközség egy impozáns szépségű, egészen modern uj épülettel gyarapodott: felépült és teljesen elkészült az uj pap­iak, a parókia és lelkészi hiva­tal, amelyet most vasárnap, julius 16-án délután fog ünne­pélyes keretek között felszen­telni és átadni rendeltetésének M. Rev. Elko J. Miklós, D.D., görögkatholikus püspök, fé­nyes papi segédlettel. Az uj parókiát a Főpásztor engedélyével és a hívek áldo­zatkészségével az egyházköz­ség lelkipásztora, Ft. Gajdos S. Albert építtette, alapos körül-^. tekintéssel és hozzáértéssel. Az egyházközség pásztorának és népének ezzel egy régi álma valósult meg: az öreg papiak helyén készen áll a szép, mo­dern uj parókia, ízléses, szép berendezéssel, a mai kornak megfelelő minden kényelem­mel. A szentelési ünnepség dél­után 4 órakor lesz s ennek ke­retében az épület alapkövébe “utolsó simitásképen” emlék­tárgyakat és írásokat fognak elhelyezni (igy jelen lapszá­­munk egy példányát is.) Egy millióba került az országút mérföldje... Kennedy elnök aláírta azt a törvényt, amely útját vágja azoknak a hosszas pénzügyi vitatkozásoknak, hogy miké­pen lehessen pénzt szerezni a 41 ezer mérföldes, államok­­közötti országút építéséhez. A program nem uj, de uj az az elhatározás, hogy ennek az uj úthálózatnak — minden növe­kedő költség dacára — készen kell lennie 1972-ig. A Kongresszus az elnök ké­résére most felemelte a teher­autók üzemanyagának adóját 1 centtel gallononként, hogy a növekvő költségeket fedezni lehesesn.. Az útépítési költségek 41 billió dollárt tesznek ki, tehát egymillió dollárba kerül egy mérföldnyi útszakasz. Miután az utakat a legnehezebb teher­gépkocsik is használni fogják, az alapépítményt rendkívül erősre kell tervezni s ez okoz­za a többletkiadást. Miután a többlet kiadást a tehergépko­csik okozzák, természetes, hogy az uj adókat is azok fi­zessék. Az uj adó mindaddig ér­vényben marad, amig az út­építést be nem fejezik és az utakat a forgalomnak át nem adják. Az összköltség 90 százalékát a szövetségi kormány fizeti, a fennmaradó 10 százalékot az egyes'államok fedezik. Az uj bértörvény több munkást és jobban véd meg Ft. Gajdos Albert Elko püspök ur őexcellenciája tiszteletére eljönnek Amboyba erre az alkalomra még a távo­labbi városokból is egyházának papjai, valamint a testvéregy­házak pásztorai és népe. Este 6 órai kezdettel a Szt. Mihály Auditóriumban ünnepéi yes díszvacsora lesz, utána pedig táncmulatság, a Kára-Németh rádió-zenekar nagyszerű ma­gyar muzsikájával. (Vacsora- és belépőjegy ára személyen­ként $5.00, gyermekeknek $1.50.) Ha Vörös-Kina a UN tagja lenne... Az Egyesült Államok és álta­lában a nyugatiak, mint tudva­levő, élesen ellenzik Vörös Kina felvételét az Egyesült Nemzetek Szövetségébe. A vörösek azon­ban úgy keverik kártyáikat, hogy nem lehetetlen, hogy egy napon valamiképen belekény­­szeritik a nyugatot a kérdés fe­letti döntésbe, illetve a Vörös Kí­nára kedvező döntésbe . . . Ha sor kerülne a kommunista Kína tagságára, ezzel a világfó­rum nagy dilemma elé kerülne: a népesség arányában megálla­pított 650-milliós lélekszámú Vö­rös Kina UN-hez beosztandó funkcionáriusainak a száma ke­reken 32 lenne, 6-al több, mint amennyi az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország s Kana­da UN-delegátusainak a száma együttesen . . . Évi 75,000 fizetést kap az Unio-elnök A Miami Beach, Fla.-ban le­folyt unio-munkások konven­ciója (Teamsters, vagyis szállí­tási munkások) újraválasztotta Hoffát elnökének, fizetését pe­dig évi $75,000-ra emelte s igy a CIO-AFL országos unióból ki­zárt Teamsters Union elnöké­nek nagyobb fizetése lesz, mint bármelyik más unió-vezérnek ... Hoffa a konvenció megnyitás sa előtt tartott sajtókonferen­cián élesen támadta a kormányt s főleg Robert Kennedy igaz­ságügyminisztert, mint “unio­­ellenes” főhivatalnokot. Az or­szág óriási többsége azonban nem osztja Hoffa véleményét, mert mindenki tudja, hogy azért támadja a kormányt és Kenne­­dy-t, mert vizsgálat folyt szemé­lye ellen és múltjában olyan “foltokat” találtak, amiért en­nek a másfélmilliós uniónak a vezetésére nem tartják őt méltó­nak. Mint ismeretes, az AFL­­CIO unió kizárta annakidején kebeléből a Teamsters Union-t mindaddig, amíg az Hoffa veze­tése alatt áll. Hoffa most, a kon­venció határozatai által “meg­erősödve” éles támadást intézett az AFL-CIO unió ellen is, kije­lentve, hogy ezentúl “sok min­den máskép lesz majd,” ami azt jelenti, hogy a munkás-uniók között heves összecsapásokra van kilátás a jövőben . . . VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóiiíkat, hogy ak valamilyen okból nem kapjs pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Kennedy elnök alá irta az uj i Bértörvényt, amelynek értelmé­ben több millió munkást maga­sabb bér illet meg már az idén szeptembertől kezdve. A törvény a minimális bérek hatályát még négymillió olyan munkásra is kiterjesztette, akiket eddig ez a törvény nem védett meg. Az 1938-ban először törvénybe ik­tatott WAGE-HOUR ACT ezzel lényegesen kibővült. Uj szabályok a már eddig is védett munkásokra A 24 millió munkás részére, akikre a Törvény eddig igy ki­terjedt, a módosítás $1.15 mini­mális órabért állapit meg (az eddigi $1. helyett) és pedig az idén szeptembertől kezdve. Két évvel később ez a legalacsonyabb bér $1.25-re fog felemelkedni. A fenti 24 millió munkás közül majdnem kétmillió eddig keve­sebbet keresett $1.15-nél és 3 millió kevesebbet keresett $1.25- nél. Az csak természetes, hogy a magasabban fizetett munká­sok egyrésze is előnyökhöz fog jutni, mert külömbséget fognak tenni ezután is a teljesítmények, gyakorlat és szolgálati idő alap­ján. Újonnan védett munkások Körülbelül 3.6 millió munkás, akire a Törvény eddig még nem terjedt ki, szintén védelemben fog részesülni. Ezek közül a leg­többen kicsinybeni árusítással, üzletfelek kiszolgálásával fog­lalkoztak vagy az építőiparban segédkeztek. E második csoport­ra nézve a minimális bér $l.-el kezdődik és 4 év alatt fokozato­san $1.25-re emelkedik. Már az idén 663,000 munkás több bér­hez jut e második csoportból és négy év alatt 2,300,000 dolgozó fog több pénzt hazavinni a fize­tési napon. Túlórázás Az eddig is védett munkások heti 4t) órát felülmúló munkáért kaptak túlórái fizetést, az újak túlórázása 1963. szeptemberétől kezdve 44, 1964-től kezdve 42 és 1965-től kezdve szintén 40 órai munkánál kezdődik. Az uj sza­bályok leszögezik, hogy milyen­féle munkásokra terjed ki a tör­vény. Főleg az üzleti forgalom nagysága lesz mértékadó. Kicsinybeni árusítás Több mint kétmillió munkás bére fog emelkedni. A “depart­ment store-ok,” fűszer- és ruha­­üzletek, bútorkereskedők, na­gyobb javítóműhelyek munkás­sága nyer ezzel védelmet. A kö­zönséget . kiszolgáló üzletek kö­zött azokra lesz a törvény köte­lezővé, amelyek évente legalább egymillió dollárt forgalmaznak és legalább egynegyed millió dol­lár értékű árut mlás államból hoznak be. Az üzlet, amely en­nél kevesebb árut ad el, nem e­­sik a törvény alá, még ha u.n. chain-store-nak is a tagja. A ga­zolin állomásnak csak évi egy­negyed millió dollárt kell bevé­teleznie egy év alatt, hogy mun­kásaira a bértörvény kiterjed­jen. Egyéb üzletek Az építőiparban csak 550,000 dollár forgalmat kell lebonyolí­tani ahhoz, hogy a törvény alá essünk, ami egymillió munkás­nak hozza meg a védelmet. Köz­lekedési vállalatoknak egymillió dollár évi forgalmat kell ehhez felmutatniok. A matrózokra a minimális bér kiterjed ugyan, de a túlórázás nem. Telefon-keze­lőkre és munkásokra a törvény minden rendelkezése kiterjed. Körülbelül 100,000-re rúg azok­nak a száma, akikre a törvény azért fog kiterjedni, mert már másokra előzőleg is kiterjedt, a­­kik ugyanazon vállalatnál dol­goztak. Még sok millió munkásra nem terjed ki a törvény A Wage-Hour Act még nem védi meg a kicsinybeni árusító 5 millió, a földmivelésben alkal­mazott 2 millió, a vendéglőkben dolgozó 1.5 millió munkást, a nem-nyerészkedésre alakult vál­lalatok 1 millióra rugó tisztvise­lőjét és 2.4 millió háztartási al­kalmazottat. American Council Uj törvény, amely könnyű házvételhez segit John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke aláírta az uj Housing Bill-t, amely lehetővé teszi a kisjövedelmű családok számára is a házvételt. Már o­­lyanok is, akiknek évi jövedel­me alig 4-6,000 dollár, vásárol­hatnak családi házat maguknak, még pedig igen könnyen. Az uj törvény szerint, például, egy $15,000. értékű ház megvételét 35 éves amortizációs betáblázás­­sal, csekély 3%-os foglalóval, — tehát mindössze valami $450-el — lehet megvásárolni. Az uj Housing Törvénnyel kapcsolatban még fogunk rész­letesebb ismertetést közölni. la­punkban. Social Security A szenátus 90 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta Kennedy elnök törvényjavasla­tát a. Social Security törvény megváltoztatásával kapcsolat­ban. Az uj törvény szerint már 62 éves korban jogos lesz a So­cial Security férfiak számára az eddigi 65 év helyett. 160,^ 000 férfit érint az uj törvény. RÁDIÓ-PIKNIK a református rádiós szolgálat javára A Református Lelkészegye­sület keleti körzete pikniket rendez a rádiós istentiszteleti szolgálat támogatására julius 16-án, vasárnap délután és este a passaici Magyar Református Egyház templomának kertjé­ben (220 Fourth Street, Pas­saic, N. J.). Délben ízletes ebéd, este vacsora kapható. A zenét Panykó Feri és zenekara szolgáltatja. Belépődíj $1. NewYArkbol és New Jersey több városából autóbusz szál­lítja az érdeklődőket Passaic­­ra. Az utazásra és a piknikre nézve bővebb felvilágosítással szolgálnak a környékbeli lelké­szi hivatalok, ahol belépője­gyek is kaphatók elővételben. A református rádiós negyed­óra minden vasárnap délután 1:45-kor hallható a new yorki WBNX rádió-állomás, 1380-as hullámhosszán. A rádiós isten­­tiszteleti szolgálat fenntartásá­ra szánt adományok átadhatók New York és New Jersey ma­gyar református lelkészi hiva­talaiban, vagy a lelkészi körzet pénztárosának a következő cí­mére küldendők: Rév. Gabor Csordás, 106-12 Van Wyck Expressway, Richmond Hill 19, L. L, New York.

Next

/
Oldalképek
Tartalom