Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-06-16 / 24. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NgWS Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM *^>20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. JUNIUS 16 Hruscsov jó szolgálata a Nyugatnak ma már kétségte­lenül bebizonyítható. A nyuga­ti szövetség megerősödött, mió­ta a szovjet diktátor döngette az asztalt a párizsi sajtóérte­kezleten. És tovább erősödött, amikor Hruscsov Moszkvában kénkövet köpködött Eisenhow­­erre, Adenauerre. — Hála Istennek, — mondta egy magasrangu katona, — Hruscsov idejében mutatta meg önmagát. Már sokan kezdtek lenni Angliában, akik bolondságnak tartották a katonai felkészü­lést. Azt hangoztatták mind­egyre, hogy a tengerbe kell süllyeszteni a rakétákat s ehe­lyett le kell ülni Hruscsovval. Ezek a “békés emberkék,” persze, most halálosan szé­gyenük magukat s visszahú­zódtak odújukba. Azóta már az angol had­ügyminiszter Amerikában járt és az angol hadseregben rend­szeresítendő rakéta fegyver át­vételéről tárgyalt. Az európai országok is uj rakétafegyvere­ket kérnek Amerikától. S meg is kapják. A handabandázó Hruscsov uj erőt öntött a nyu­gati szövetségesekbe, sőt az ázsiai népekbe is. A közöny el­tűnt s ezzel együtt eltűntek a kegyes béke-apostolok is. Amerikában is kisebb lett a hangjuk, jóllehet még imitt-amott mutatkoznak. De egy már bizonyos, szerepük az eljövendő választásokon .je­lentéktelen lesz. Az amerikai nép kemény embert választ el­nökének. Nem olyant, aki ok­vetlenül háborúzni akar. De olyant, aki nem enged magával kukoricázni. Ki nem akarja a békét Ame­rikában? Valószínűleg minden­ki. De a Hruscsov-szerü meg­veszekedett állat-ember nem békét akar, hanem a másik fél teljes lefekvését. El akarja te­metni Amerikát, mint már mondta. Azt a békét szeretné ő, ha eltemethetné Amerikát; azt az országot, amelyikben a szabad világ ereje megteste­sül. A temető békéjét szeretné. De igazságos, tisztességes bé­két? Ugyan! A vak álmodozók itt a nyugati féltekén talán most meggyógyulnak. Az Elnök Japánba megy ami rendkívül merész dolog­nak látszik, tekintve az ottani Amerika-ellenes, illetve Eisen­­hower-ellenes tüntetéseket.. De nem eszik a kását olyan for­rón, mint ahogy főzik (a köz­mondások emlegetése nem Hruscsov előjoga) s valószínű­leg igen helyes a Fehér Ház álláspontja. A japán nép nem Amerika-, illetve Eisenhower-ellenes. He­ves belpolitikai harc dúl most ott, a szocialisták ki akarnák buktatni a Kishi-kormányt és erre a most ratifikálásra kerülő arherikai-japán szerződést te­kintik jó eszköznek. Nem akarjuk azt mondani, hogy Japánban rajongnak Amerikáért. A megszállás ke­serűségei még mindig fel-fel­­törnek ebből a különben'rend­kívül büszke népből. Nem volt még a történelem során soha megszálló hatalom, amelyik népszerű lett volna a háború elvesztése folytán amúgy is ezer sebből vérbő országban. De a szocialistákat és a forró­fejű diákelemeket kivéve a ja­pán nép józan. Pontosan tud­ja, hogy az ország gazdasági felemelkedése, illetve tönkre­­menése Amerika jó-, illetve rossz-indulatán múlik. Japán­nak még mindig sok gazdasági baja van. És lesz is, hiszen az erősen szaporodó lakosság az aránylag szűk szigetvilágban kénytelen élni. De azért mégis­csak Japán lett újra Ázsia első ipari országa, amely erősen versenyképes még az amerikai piacokon is. S ez a felemelke­dés — a japán nép szorgalmán kívül — az Egyesült Államok­nak köszönhető. Lesznek Japánban Eisen­hower-ellenes tüntetések, efe­­lől kétség aligha lehet. De ezek nem izgalmasak. Angol újságírók lá­togatása Magyar­­országon A London Times magyar­­országi külön tuudósitója sze­rint jelenleg 37,000 orosz ka­tona van Magyarországon. Szabad választások esetén a kommunista párt semmiesetre sem kapna többet, mint a sza­vazatok 5 százalékát, sőt való­színűleg sokkal kevesebbet. A magyarok azt hiszik, hogy a minél bonyolultabb orosz el­­nyomatási eszközök mögött a következő elgondolások rejle­nek : “Úgy akarnak minket gaz­daságilag magukhoz fűzni, hogy egyszer és mindenkorra lehetetlenné legyék számunk­ra az elszakadást.” Ma is még egy Ausztriához hasonló sem­leges állam megalakítása a ma­gyarok álma. Az “irredentiz­musról” is sokat hallottak az angol újságírók. Erdély, a Fel­vidék és a délvidéki magyar­lakta területek sorsa még ma is erősen foglalkoztatja a ma­gyar lakosságot. A NAGY PER A Föld s az Ég nagy perben állott ? Kié legyen a Messiás? Az izgalom tetőre hágott, Mig az olajfák édes árnyán Folyt a nagyhírű tárgyalás. Enyém! zokogta az öreg Föld, Mert a halálból visszajött, Lelke tavasz-mámorral eltölt, Lába nyomán virágok nyílnak Fájó vérpecsétek fölött. Enyém! zengte az Ég zenéje, Én adtam s te megölted ott, Hol legszebben lángolt beszéde, Most gyilkosiáitól visszakérem, Mindent, mi földi, már ledob. Felhő suhant s ölébe fogta Az égre tárt sebzett kezet, Enyém!—az Ég ujjongva zsongta, — Mig a Föld félelembe’ sirt fel, Fájt, hogy nagy pere elveszett. Dicsőítik zengő szeráfok, Várja örök királyi szék, Perlőket egy arany húr átfog: Békessége . . . S lelke sugárzik, Mint örökszép Isten-beszéd. (Hawaii) Szabó László Évi kirándulását tartja a Függ. Ref. Egyház junius 19-én Nagyban folynak az előkészü­letek a Református Egyház évi nagy kirándulására, melyet a Vosler’s Grovban fognak meg­tartani junius 19-én. Ez a kirán­dulás találkozója szokott lenni a Trenton és környékbeli magyar­ságnak. A rendezőség minden lehetőt megtett, hogy ebben az évben is úgy a trentoni, mint a környékbeli magyarság valóban jól érezze magát. Leszerződtette Didrencz Gusz­táv zenekarát. Kitűnő magyar ételekről gondoskodott: laci pe­csenye, kolbáisz, gulyás, töltött káposzta, virsli, ice cream is hű­sítők. _ A fiatal asszonyok külön “Strawberry Short Cake” árusí­tást rendeznek. A gyermekeket külön vendégli meg az egyház. Útirány: a Libertyn a So. Ol­den Ave.-ig, ott jobbra két blockot a Wattson utcáig, ott balra fél blocknyira. Külön fel­írások és zászlók fogják az utat jelezni. A kirándulás tiszteletbeli el­nöke Radványi Feernc, elnöke pedig ifj. Jenei József a egy­ház gondnoka. Trenton és környékbeli ma­gyarságot szeretettel hívja meg a Rendezőség. Summit bukása és a hidegháború (FEC) A summit bukása után a jelenségeket felületesen szem­lélők azt hitték, hogy a hideg­háború teljes erővel megindul. Nem igy történt, amit a magyar­­országi kommunista lapokból is azonnal észlelni lehetett, óvato­san fogalmaztak, támadták u­­gyan az Egyesült Államokat, de korántsem mertek olyan jelzőket használni, mint például Hrus­csov. Teljes tájékozatlanság u­­ralkodott, mintha őket is telje­sen meglepte volna a summit bu­kásának módja. A jelek szerint a rendszer vezetőinek egy része a­­laposan belelovalta magát a sum­mit, vagy a summitok “sikerei­be” és nem ismervén a szovjet magatartás rugóit, csak tapoga­tóztak a csőd körül, de kiroha­násaikban móg Hruscsovot sem merték követni, mintha érezték volna, hogy Hruscsov sem ura a helyzetnek. Ma még nem lehet tudni, hogy a magyarországi sajtó milyen hangokat üt meg, de jelenleg mindenesetre érde­kes, hogy a hidegháború szóla­mai nem tértek vissza. Szerkesztőnk Ligonier-ban Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület Ligonier, Pa.-ban junius 13-án és az azt követő napokon tartandó köz­gyűlésére a Vezértestület hatá­rozata értelmében a keleti ma­gyar hetilapok részéről Diénes Lászlót, lapjaink szerkesztő­tulajdonosát hívták meg, aki igy a jövő hetet ott fogja tölte­ni. Jövőheti számunkban már közvetlenül a konvencióról kül­dött tudósításban számolunk be olvasóinknak az amerikai magyarság sokezres tömegeit érdeklő ezen nagy eseményé­ről: a Református Egyesület négyévenkéni közgyűléséről, Junius 13-án kezdődött a Református Egyesület közgyűlése Ligonier, Papban Amerikai magyar életünkben az egyesületi konvenciók mindig jelentős eseménynek számíta­nak. Ez érthető, mert azok, aki­ket a mi lelki országunk: “Ma­gyar-Amerika” lakói közé szá­míthatunk, túlnyomó többség­ben tartoznak egyik vagy másik egyletükbe. Ezeknek a magyar egyleteknek a sorsa, állapota, dolgai és nem kis mértékben a “konvenciókon” történtek érdek­lik őket. Mi pedig igyekszünk hűséges beszámolót adni lap­jainkban erről az egyesületünk­ről és ezidei közgyűléséről is, mint ahogy tettük négy év előtti és sok-sok négyévenkénti kon­venciója idején . . . Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület közgyűlése ju­nius 13-án, hétfőn kezdődik Li­gonier, Pa.-ban, az Egyesület Árva és Aggmenházának csodás fekvésű városkájában, a Beth­len Otthon gyüléstermében s va­lószínűleg egész héten át fog tar­tani. Még a régi, tradicionális magyar egyesületi nagygyűlés ez, ahová boldogan készülnek a tagok által megválasztott kikül­döttek, mert előre tudják, hogy ott az egyesület vezetői, közpon­ti tisztviselői haladásról, gyara­podásról szóló beszámolót adnak. Örömmel mennek a delegátusok Ligonierbe, abba a festői város­kába, ahol a legszebb, szivünk­nek és lékünknek legkedvesebb magyar szeretet-intézményün­­ket, a Bethlen Otthont tartja fenn a Református Egyesület, egyrészt a tagok által befizetett centekből, másrészt áldott jó lel­kek adományaiból. Ligonier: testvérsegitést, testvérszeretetet jelent Magyar-Amerikában, a­­hol otthont találnak az arra szo­rult, az élet kezdetén levő gyer­mekek és az élet alkonyánál tar­tó öreg magyarok ... A ligonie­­ri napok mindenki számára való­ságos lelki üdülést jelentenek, mert építő szép magyar munká­ról tanúskodik ott minden ... a Református Egyesület konven­ciója is! A közgyűlés elé a központi fő­tisztviselők által terjesztett részletes, pontos jelentésekből tiszta képet kapnak a delegátu­sok a múlt konvenció óta történ­tekről: a jelenlegi vezetőség mű­ködéséről, amely 1957 elején vette át az Egyesület vezetését A légelháritó ‘NIKE’ lövegei A napokban a McGuire katonai repülőtéren egy ilyenszerü löveg kigyulladt s1 nagy riadalmat oko­zott, mert “atombombára” volt töltve . . . Komolyabb baj, — ’hál Istennek — nem történt. Ezeknek a legmodernebb repülőtámadás el­leni lövegeknek állandó készenlét­ben tartása a nai helyzetben fel­tétlenül szükséges, védelmi felké­szültségünk szempontjából. A kom­munistáknak tudniok kell, hogy nem blaffolunk. s ha kezdik, mi folytatjuk ... és az Egyesület fejlődéséről. E- zek a jelentések az Egyesület va­lódi helyzetét mutatják; a köz­ponti tisztviselőknek és a Ve­zértestületnek semmit nem kell titkolniok: szép előrehaladásról számolhatnak be. A jelentések­ből megtudjuk, hogy az Egyesü­let dollárjaiból mire és mennyit költöttek és azt is, hogy ki meny­nyi javadalmat húzott és meg­kapta-e az Egyesület annak el­lenértékét. Tudni fogják a de­legátusok és az egész tagság pél­dául azt is, hogy akik azért kap­ták fizetésüket és járandóságai­kat, hogy tagokat verbuváljanak, uj biztosítási alanyokat szerez­zenek, megszolgálták-e a kapott összegeket, sőt még azt is pontos kimutatásban kapjuk meg, hogy egyes üzletszerzőknél mennyibe került egy-egy uj biztosítás megszerzése. Borshy kerekes György elnök, Kecskeméthy Jó­zsef titkár, Király Imre pénztá­ros és Eszenyi László számvevő jelentőseiből részletes, pontos beszámolójából tiszta képet nyer a tagság mindenről s Ítélhet: jól sáfárkodtak-e a rájuk bízott va­gyonnal az Egyesület vezetői, főtisztviselői az elmúlt esztendők alatt s jól végezték-e a rájuk bí­zott feladatokat? A rendelkezésünkre álló ada­tokból már most, a konvenció e­­lőtt is megállapíthatjuk, hogy dacára bizonyos nehézségeknek, amiket az elmúlt esztendők gaz­dasági viszonyai, sztrájkok, stb. gördítettek az üzletszerzés és tagmegtartás útjába, az Ameri­kai Magyar Református Egye­sület gyarapodása jelentőségtel­jesnek és sikeresnek mondható. Az 1956 évi közgyűlésen kapott jelentések, — melyek az 1952-55 évek eredményeiről számoltak be — 2,376 uj kötvénytulaj Ionossal szaporodásról, illetve 2,995 biz­tosítási kötvény-gyarapodásról szóltak. 1955 december 31-én az Egyesületnek 32,995 biztosí­tott tagja volt, 35,369 kötvény­nyel. Ezek a számok a továb­biakban igy alakultak: 1956 december 3-én 34,199 tag volt, 37,008 kötvénnyel, 1957 december 31-én 35,734 tag 38,560 kötvénnyel, 1958 december 31-én 35,793 tag 38,691 kötvénnyel és 1959 december 31-én 35,963 tag 38,969 kötvénnyel. A négy év alatti emelkedés te­hát 2,793 biztosított 3,561 köt­vénnyel. Mig 1956 január 1-én a Református Egyesületnek 32,- 163,621 dollárnyi életbiztosítása volt érvényben, 1959 december 31ig ez a szám $39,840,632-re e­­melkedett. Az életbiztosítási ál­lomány tehát négy év alatt $7,- 677,011-el emelkeedtt, ami iga­zán szép eredménynek mondha­tó! Nagyszerű ez az eredmény an­nál is inkább, mert a gyarapo­dásra, üzletszerzésre fordított összegek arányban állanak a tel­jesítménnyel, különösen ha fi­gyelembe Vesszük az adódott kö­rülményeket. 1956 végén a magyarországi szabadságharc menekültjei a­­hogy megérkeztek, magyar egy­leteink emberei már kezdték is azon nyomban felírni őket. Ho­lott akkor még nem lehetett tud­ni, hogy a Camp Kilmerről mun­kába kihelyezett, vagy rokonok által elvitt menekültek képesek lesznek-e a kezdeti nehézségek között fizetni biztosítási dijakat, meddig lesznek munkában, ki mikor szorul közsegélyre, stb. Különösen 1958-ban, a gazdasá­gi helyzet romlása következté­ben nagyon sokan elvesztették munkaijukat, nem tudták havi­dijaikat fizetni s törölni kellett őket a tagok sorából. 1959-ben négyhónapos acélipari sztrájk nehezítette meg az Egyesület üz­letszerzőinek munkáját, de en­nek ellenére dicséretes módon mégis sikerült a kitűzött kvótán felüli eredménnyel zárni ezt az üzleti évet. Érdekes megfigyelni az el­adott kötvények számának a ta­gok számánál magasabbra emel­kedését. Ez azért van, mert so­kan nemcsak egy, de több köt­vényt is vásárolnak az Egyesü­letnél, ahogy helyzetük megen­gedi és szükségletük megkíván­ja, Vannak tagok, akik két, há­rom, sőt több kötvényt is vettek ki. Mig Kecskeméthy József tit­kár nagyszerű jelentéséből a számadatokat vesszük, Eszenyi László számvevő jelentése olyan statisztikai érdekességekre is rá­világít, hogy az Egyesületnél a kötvények átlaga $l,461-re emel­kedett, vagyis: a régi 500, vagy 1.000 dolláros kötvények helyett igen sok esetben magasabb ösz­­szegü biztosításokat adnak el az üzletszerzők. Általában az embe­rek tudják azt, hogy a mai világ­ban családjuk biztonsága érde­kében nagyobb összegű biztosí­tásra van szükségük, mint apáik­nak, nagyapáiknak, mert a dol­lár vásárló értéke sem az, ami akkor volt, mikor azok 500 vagy 1.000 dolláros biztosítást kötöt­tek. De mások a mai kereseti vi­szonyok is, illetve magasabbak a munkabérek, mint régen voltak. A régi idők maradékaként a Református Egyesületnél is van még betegsegélyző osztály. Ré­gebben a magyarok inkább a be­tegsegély, mint az életbiztosítás kedvéért léptek be az egyesüle­tiekbe. Sokan éltek magányosan ebben az országban s biztonságot kerestek arra az esetre, ha bete­gek lesznek itt a messzi idegen­ben ... Az akkori betegsegély­­biztositás ma már idejét múlta, de akik évtizedekkel ezelőtt ki­vették azokat, tartják ma is, mert ma már nem kapnának se­hol általuk megfizethető összeg­ért a mai időknek megfelelő, be­tegség esetére szóló biztosítást. Ezeknek száma a halálozás kö­vetkeztében a Református Egye­sületnél is fogy: 1952 január 1- én még 1894 tagja volt a beteg­segélyző osztálynak. 1955 dec. 31-én 1,615, 1956 dec. 31-én 1,750, 1957 dec. 31-én 1,683, 1958 dec. 31-én 1,610 és 1959 dec. 31-én ez a szám már 1,502- re fogyott. A betegsegélyző osz­tályban a tagok száma az öregek halálozásával arányban fog csök­kenni, mig végül teljesen kiapad. Az elmúlt évtized alatt Ame­rikában a kórházi segély-bizto­­sitás vált népszerűvé. A betegség éppen annál a tömegnél, amely­ből magyar egyleteink biztosítá­si alanyaikat szerzik, nagy csa­pás, mert az orvos, gyógyszer s igen sok esetben a kórház sok ki­adást jelent s szinte felborítja egy-egy család pénzügyi egyen­súlyát. Külön biztositó társasá­gok alakultak betegség és kórhá­zi-segély biztosításra s nekife­küdtek ezek árusításának. Ter­mészetesen magyar egyleteink is követték a példát, de nem nagy sikerrel. Nem azért, mintha i­­lyen biztosítási kötvények nem lennének éppen olyan jók, mint az amerikai nagy társaságoké, hanem talán azért, mert a mun­kásszervezetek nyomására ma már a legtöbb munkaadó gyógy­kezelési és kórházi csoport-biz­tosítást nyújt. A Református E- gyesületnél 1952 januárjában 207 kórházi segély-biztositás volt érvényben, 1955 december 31-én 698, 1959 dec. 31-én pedig 1,080. A Református Egyesületnek 1955 dec. 31-én 204 osztálya volt az ország különböző államaiban, 1959 dec. 31-én pedig 214 osztá­lya volt. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egpesület az elmúlt négy évben nagyon szépen fejlődött, ami megcáfolja azt a nézetet, hogy a magyar testvérsegitő egyleteket ma már nem lehet gyarapítani s magyar egyletbe nem lehet uj tagokat szerezni. Az Egyesület aránylag kis szer­vezői karral és osztálytitkáraik­kal érte el ezt a nagyszerű ered­ményt. Biztató ez a jövőre nézve is. Az Egyesület pénzügyi helyze­tét a következő számainkban fogjuk ismertetni. Még pedig e­­gészen közvetlen forrásból: ott a helyszínen, a konvención sze­rezve az adatokat. És magáról a konvencióról és annak összetéte­léről is írni fogunk, hogy olva­sóink, akik között ezerszámra i* vannak Református Egyesületi tagok, mielőbbi pontos értesülést nyerjenek a nagy ligonieri négy­­évenként megismétőlődő köz­gyűlésről. Szeleczky Zita New Yorkban Szeleczky Zita, a volt ma­gyar Nemzeti Színház tagja, sok-sok szép magyar film fő­szereplője Amerikában tar­tózkodik s vasárnap, junius 5- én d. u. 5 órai kezdettel New Yorkban, a Yorkville Casino báltermében (210 E. 86th St.) előadóestét tart, amelynek ke­retében “a magyar költészet gyöngyszemeit” ismerteti a közönséggel olyan művészettel, amilyennel kevesen tudnak költeményeket szavalni. A rákövetkező vasárnap, ju­nius 12-én d. u. 5 órakor ugyanott egy “Tarka Est” ke­retében lép fel Szeleczky Zita, amelyben tréfák, magyar da­lok, operett-melódiák, népsze­rű slágerek, félévszázad leg­szebb magyar dalai kerülnek műsorra. Jegyek úgy a most vasárna­pi, mint a következő, junius 12-i estre elővételben kaphatók New Brunswickon a Magyar Hírnök Könyvesboltjában és más szokott helyeken. Mindkét előadásra szóló dupla-jegyek is kaphatók ked­vezményes elővételi árban. (A New Jerseyből érkezők a pénz­tárnál is megkapják az elővé­teli árkedvezményt, ha hivat­koznak ezen cikkünkre.) Siessen megvenni mindenki a jegyét jóelőre, mert valószí­nű, hogy “telt ház” lesz mind­két alkalommal! “PAULA • Is ÉNT' szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J., vászonkötésben $3.75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom