Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-03-03 / 9. szám

In Its 47th Year of Publication, This W'eekly Is the Oldest Hungarian Neivspaper Edited, Printed and Published in Trenton, Á. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM NO. 9. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. MÁRCIUS 3 Az ENSz sóhivatal jellege egyre jobban kidombo­rodik, tehát valóban az a hely lesz, ahol nem oldanak meg semmit. Szomorú valóság ez, nekünk magyaroknak, dehát a ténnyel szembe kell néznünk. Voltak idők, amikor azt hit­tük, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete, ha nem is old­ja meg teljes egészében a ma­gyar kérdést, legalább arra sík­ra tolja, ahol a kibontakozás lehetséges. A forradalom nap­jaiban Budapesten egyenesen az a meggyőződés alakult ki, hogy a világszervezet talán ka­tonai alakulatokat is küldhet Magyarországra. Mi tudtuk, hogy erre nincs mód, mert a szuezi kalanddal megbomlott nyugati szövetség nem bírta volna ki a teherpró­­bát. Egyet megtehetett volna az ENSz. Azt, ugyanis, hogy bizottságot küldjön ki a forra­dalom lázában élő magyar fő­városba, miáltal az események talán más fordulatot vehettek volna. Ezt a történelmi szere­pét az ENSz elmulasztotta, bi­zonyára sötét belső erők közre­működése révén. A világszervezet alkonyáról most egyre több szó esik és mind többet utalnak a hajdani Népszövetségre. A genfi intéz­mény, a Népszövetség is ki­múlt, mert nem állta meg a te­­herpróbát, Hitler előretörésé­vel. Az ENSz-nek azért kell el­pusztulnia, mert a szovjet ha­talommal szemben nincs már fékező ereje, mint volt annak idején, Koreában. Az eljövendő időkben az ENSz még úgynevezett meg­bélyegző határozatokat sem hozhat, legalább is minden jel erre vall. A Szovjetunió már régebben megbénította az ENSz főszervét, a Biztonsági Tanácsot s ezután már csak a kétharmados szavazati többsé­get követelő közgyűlésben nyílt lehetőség döntések hozatalára. A szabad világ országainak összefogásából évek során a kétharmados többség ki is ala­kult, de az afrikai országok önállósulásával a helyzet gyö­keresen megváltozik. Most arról van szó, hogy az ENSz mentesülni fog minden “politikától.” Főleg technikai szerepe lesz, mint pl. bizonyos légi- és viziutak forgalmának szabályozása, fertőzőbetegsé­gek ellenőrzése, mértékegysé­gek összhangba hozása és igy tovább. Valamikor, nem is oly régen sokan gondoltak arra, hogy az ENSz magában rejti a világkormáná lehetőségét. -Ez al álom elmúlt. Az ENSz nagyon kis jelentőségű hivatal lesz. Sóhivatal. Szovjet főügynök rohanásznak szerte a világban s valahol az árnyékban megla­pulva, észrevétlenül az alügy­­nökök ezrei. Hruscsov Ázsiában, majd Afrikában, aztán Európában. Mikojánnak sikerült beszerel­nie egy büzbombát Latiname­­rikában, Kubában. Sokáig ter­jeng még ennek a bűze. A szovjet főügynökök és al­­ügynökök sokasága éppen most hiteti el a világ jápiborabb részével, hogy a Szovjetunió a világ legnagyobb katonai ha­talma s voltaképpen akkor vé­gez valamennyi ellenségével, amikor akar. Egyelőre nem akar, mert Hruscsev szivében nincs egyéb csak béke, de jó lesz nem ingerelni, mert — amilyen rugalmas természetű — hirtelen szivet cserél. A washingtoni kongresszus vidékén mindent megtesznek, hogy a Szovjetunió mindenek­­feletti katonai hatalmát igazol­ják itt bent, amerikai haszná­latra és a külföldi jámbor né­pek számára is. Ezúttal Hruscsovnak nem kell sokat bizonygatnia, ha Uj Delhiben, Jakartában vagy Karachiban jár. A washingtoni kongresszusban folyó kihall­gatások eredményét közlő ame­rikai lapok mindenben alátá­masztják állításait. Római vigyázok, nem volna­­e szükség több bölcsességre a barbárok elleni küzdelemben? Egyházi vacsora és március 15-iki ünnepély a Református Egyházban A Trentoni Független Refor­mátus Egyház, mint minden évben úgy most is megünnepli a március 15-ét szokásos egyhá­zi vacsora keretében. Az egyhá­zi vacsorát az uj tisztviselők tiszteletére rendezik. Ugyanak­kor emlékeznek meg a márciusi nagy napokról, a magyar sza­badságharc dicső emlékéről. A vacsorát az egyház presbiterei­nek a feleségeik készítik ami garacia, hogy kitűnő vacsorát Hol van az orosz “rakétaváros?” Amerika körülbelül 3 év óta tudta, hogy van egy titkos orosz rakétaváros, ahonnét a Sputni­­kokat is kilőtték, de képtelenek voltak felfedezni, hogy hol van? Nem úgy, mint Amerikában, a­­hol előre kikiabállnak mindent és a helyet, meg órát is ponto­san előre ismertetik, hogy hon­­nét fognak rakétát kilőni. Most végre két hires japán matema­tikus kiszámította, hogy a tit­kos orosz rakétaváros neve KYZYL és a KUM sivatagban van, mely háromszor akkora, mint Texas. De most gondoljunk csak ar­ra, hogy az u.n. leszerelés után, amikor mi valóban leszerlünk, hogyan fogjuk valaha is megta­lálni az elrejtett orosz fegyve­reket, ha egy egész város meg­találása három évet vett igény­be? fognak felszolgálni. A vacsora végeztével kezdetét veszi a már­cius 15-iki ünnepély. Az ünnepélyen szónoklatok és kitűnő mtisorszámok fogják méltatni a nagy napok emlékét. Ugyanakkor kórus számok, sza­valatok, ének számok és az isko­lás gyermekek alkalmi számai és a tánc csoport számok fogják a műsort lvezetessé tenni. Ez a vacsora és a március 15- iki ünnepély az egyház szokásos egyházi ünnepélye lesz. Ugyan­akkor tervbe van véve a tren­toni és környékbeli magyarság­nak egy közös nagy március 15- iki ünnepélye a régi Magyar Házban. A közös nagy március 15-iki ünnepély egy héttel ké­sőbb, március 20-án d.u. lesz. A régi közös március 15-iki ün­nepélynek felújítása, melyet a Nagy Bizottság e héten határo­zott el nagy örömmel tölti el az egész trentoni magyarságnak a szivét s hisszük* valóban nagy és méltó lesz á nagy napok emlé­kéhez. zUgy a vacsorával egybekötött ünnepélyre, mint a közös nagy március 15-iki ünnepélyre előre is felhívjuk a trentoni és kör­nyékbeli magyarságnak a fi­­gyelmt. Az egyház vezetősége Református papok nehéz körülmények között (FEC) A magyarországi Re­formátus Egyház cimü kéthe­tenként megjelenő folyóiratban Dobos László figyelemre méltó cikket irt a vidéki református papok nehéz helyzetéről. Töb­bek között ezeket Írja: “. . . a kisfizetésű lelkészek közül igen sokan orvostól, gyógyszertártól, középiskolától távol élnek, ezért saját maguk vagy családtagjuk betegsége, gyermekeik házon kívüli taníttatása rendkívül a­­nyagi terhet jelent nekik. Közü­lük legtöbben nehezen megköze­líthető, ruhát és szivet koptató módon elérhető szórványokat gondoznak . . . Ecclesia semper reformari debet: ne maradjunk adósok reformokkal. Ha az egy test tagjai törvényét vesszük a­­lapul, akkor bizonyos, hogy e­­vangéliumi, emberséges testvé­ri megoldást fogunk találni.” A rendszer minden évben két­­három alkalommal propoganda szólamok kíséretében közli, hogy milyen nagy mértékben támogatja az egyházakat. A fenti cikkből látszik, hogy egy vidéki református lelykésznek annyi jövedelme sem lehet, mint amennyit a kommunista párt vidéki szervezetének legkisebb jövedelmű elvtársa kaphat. Március 15-i ünnepség Trentonban A trentoni magyarság már évek óta nélkülözi azokat a tar­talmas és sikerekben gazdag magyar ünnepségeket, amelye­ket a trentoni m,agyar egyházak és egyletek együttesen rendez­tek. Hosszú szünet után a Trento­ni Magyar Egyházak és Egyle­tek Nagybizottsága ismét mun­kába áll és f. évi március hó 20-án tartja meg a Szt. István Egyház nagytermében (volt Magyar Ház) a március 15-i szabadság ünnepséget. . A tisztikar már összeállítot­ta a műsort s azt a közel jövő­ben közölni fogjuk olvasóinkkal. A nagy gonddal összeállított műsor, a kitűnő szereplők és a rátermett ünnepi szónokok biz­tosítani fogják azt a sikert, a­­melyet a magyar szabadság ki­vívásának emléke megérdemel. A mjár csaknem két évtiezde életrehivott Trentoni Magyar Egyházak és Egyletek Nagybi­zottságának eredményekben gazdag munkásáásgát, melyet a magyarság érdekében önzetle­nül végzett, nem kell ismertet­ni. Néhány éve a Nagybizottság NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT -- -ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! működése megbénult. Az okot ne keressük. Vegyük örömmel tudomásul, hogy most ismét magára talált és uj erővel akar­ja folytatni a múltban abbaha­gyott munkált. Ennek az uj erővel induló munkának legszebb bizonyítéka a 48-as nagy napok eredményé­nek, a magyar szabadság győ­zelmi ünnepének megrendezése, amikor ismét egységben akar kiállni a magyarság színe elé bizonyságot tenni arról, hogy kéz a kézben akar dolgozni a jövőben is a magyar közösség­ért. Ezután is meg fog ragadni minden olyan alkalmat a cse­lekvésre, ha a magyar múlt di­csőségének kihangsulyozása, vagy a magyarság jelenben va­ló megbecsülése, avagya a ma­gyar jövő felépítéssé a cél. A Nagybizottság munkája nem öncélú. Mint a múltban, úgy a jövőben is csak az egye­temes magyarság közös célját akarja szolgálni. Ezért arra kéri Trenton és környéke magyarjait, hogy az ünnepségen való megjelenésével támogassa a Nagybizottság fá­radságos és önzetlen munkáját. Az ünnepség részletes műso­rát a közel jövőben olvasóink tudomására hozzuk. A Nagybizottság titkára. A “békegalamb” rabszolgatáborai Kruscsev mint ismeretes, az egész világ előtt a békegalamb szerepét játsza. Most az ameri­kai képviselőhiálz egyik bizott­sága előtt szemtanuk igazolták, hogy a Szovjetunióban ma is vannak még kényszermunkatá­borok, ahol a foglyokat épen o­­lyan brutális kegyetlenséggel kínozzák, mint a legsötétebb sztálini időkben. NYILATKOZAT (A szerkesztő megjegyzése: Készséggel adunk helyet a lapunkhoz is megküldött alábbi nyilatkozatnak annál is inkább, mivel az az ameri­kai magyarság egyik legkiválóbb vezérférfiától, évtizedek óta igazán áldásos munkásságu, józan és megfontolt itélöképességü vezetőembe­rünktől származik, akinek szavára mindig sokat adott az amerikai ma­gyarság. Szava, Írása most is iránymutatásul szolgálhat különösén azok számára, akik a megtévesztő pózok és jelszavak útvesztőjében eddig talán nem láttak tisztán, vagy netán “utat tévesztettek.” Bizonyosra vesszük, hogy kevés olyan igazán amerikai magyar újság akad, amelyik ezt a nyilatkozatot nem fogja közölni. Az amerikai újságírás alapelve az, hogy “a népnek joga van mindenről tudni” s ennek jegyében teljes eredetiben hozzuk az alábbi Írást). JÖNNEK A MAGYAR TÖRPÉK! MUNKÁCSY PIRI ÉS TÖRPE-SZINTÁRSULATA ORSZÁGOS KÖRÚTRA INDUL Munkácsy Piri, az amerikai­magyar színjátszás közkedvelt erőssége és az ő elragadóan bá­jos kis magyar törpi ismét je­lentkeznek : “Piroska a törpék országában” címmel egy 3-fel­­vonásos mese-operettet adnak elő magyar színpadjainkon s az előadások keretében a 12-tagu törpe-zenekar, valamint a törpe erőmüvészek, boxolók, kötéltán­cosok is bemutatják tudásukat a magyar közönségnek. A darab címszerepében Munkácsy Piri lép ismét a színpadra s az elő­adásban még több “óriás” is fel­lép, mint Takács Attila fiatal ujamerikás, aki szép bariton­­hangjával mutatkozik be az a­­merikai magyarságnak, vala­mint Mihály Pál szintén ujame­rikás, aki komikus szerepével és táncszámaival fogja magára vonni a figyelmet, és mások. A kis magyar “liputi huszá­rok” ezúttal egyenesen Holly­woodból jönnek közénk, ahol sok sikert arattak. Többek kö­zött Danny Kay-vel is felléptek a “Ripp Van Winkle”, “Pinoc­chio” és más ismert darabok­ban. Munkácsy Piri ismét el­hozza törpéit szeretett magyar közönségének, melynek körében már a múltban is oly sok szemet csillogtatott meg előadásaival. Ez a kis törpe-társulat szinte páratlan a színház törtnetében s előadásukat elmulasztani ön­magunk elleni vétek! Nemcsak felnőtteknek, de gyermekeknek is örökre felejthetetlen élménye lesz a kis magyar törpék előadá­sának megtekintése! A törpeszinház uj managere Shelley Eddie magyar ember, a­­ki nemrég jött Ausztriából. A “Piroska a törpék országá­ban” c. törpe-szinház vidékün­kön á következő eddig leszöge­zett helyekén és időpontokban lesz: PHILADELPHIÁBAN — Március 26-án, szombaton este 8 órakor a volt Kultur Otthon termében. NEW BRUNSWICKON — (Folyt, a 2-ik oldalon) Anglia visszavonja csapatait? Az angol lapok szerint Ang­lia visszaakarja vonni négy di­­viziónyit kitevő csapatait Eu­rópából, vagyis Németország­ból, holott azok ottartására szerződés kötelezi. Ha analizálni akarjuk a kér­dést, ez ennyit jelent, hogy a berlini kérdésben Kruscsev máris félgyőzelmet aratott. Ez alighanem előre veti árnyékát a berlini probléma végső kime­netelére. A lengyelek nagy “sárga kincse” Nem aranyról van szó, ugyan, de mégis kincsről, az iparban s vegyészeiben, hadászatban annyira nélkülözhetetlen KÉN- ről, amely a lengyelországi Tar­­nobrzek környékén található és 111 millió tonnára becsülik. A “szerény” Szovjet bejelentette, hogy ebből 100 millió tonnára ő tart igényt és a lengyeleknek a sajátjukból hajlandó nagylelkű­en 11 milliót átengedni." Épen ilyen arányban rabolja el a Szovjet a magyar javakat is. Tudomásomra hozták, hogy egy New Yorkban “Szabad Magyarság” néven megjelenő hetilap 1960 január 10-iki számában “Ki kell takarítani az Amerikai Magyar Szövet­ség Augias-istállóját” fellengző cim alatt a Szövetség igaz­gatóságát s közelebbről személyemet is durván támadó és megbélyegzőnek szánt gyanúsításoktól hemzsegő cikk jelent meg, bizonyos Fáy Zoltán nevű egyén aláírásával. Elolvasva az egészen alantas hangú Írást, mindenek előtt azt kell ki­jelentenem, hogy nem az én tisztem a becsületes magyar érdekek szolgálatában több mint 60 év alatt jelentős ér­demeket szerzett Szövetséget vagy annak Magyar-Ameriká tekintélyes egyházi és társadalmi vezető egyéniségeiből választott s a cikk írója által kommunistasággal vádolt Igazgatóságát felelőtlen egyénektől származó támadásokkal szemben megvédelmezni vagy számukra elégtételt szerezni. Ezt az Igazgatóság rövidesen esedékes gyűlése bizonyára meg fogja tenni. De mert a cikkben személyem és közéleti működésem is gyalázkodó kiemelésben részesül, a cikk szer­zője által esetleg félrevezetett vagy közéletünkben tájéko­zatlan magyarság számára a magam részéről — a cikkíró állításait idéző jelek közé téve! — a következő megállapí­tásokat kell tennem: 1. “Hubay Kálmán 100%-osan antiszemita lapjának fő­munkatársa” — nemcsak hogy SOHA NEM VOLTAM, de abban a lapban SOHA egyetlen sor Írásom meg nem jelent. 2. Himler Márton iránti “végtelen nagyrabecsüléseimnek vagy “baráti kapcsolat”-omnak a szerkesztésemben megjelenő lapban SOHA “kifejezést” nem adtam s “érdemeiről való­ságos dicshimnuszt” SOHA nem “énekeltem”. 3. A szerkesztésemben 1932 óta megjelenő “Testvériség- Fraternity” cimü folyóiratban az ÉN TOLLÁMBÓL SOHA a cikkíró által idéző jelben közölt mondatok MEG NEM JELENTEK. Következésképen ezekre NEKEM a cikkíró semmiféle választ nem is adhatott. 4. A cikkíró rám vonatkoztatott idézetei tehát hamisí­tottak, az azokkal kapcsolatos állításai szemérmetlen hazug­ságok, munkásságomra vonatkozó következtetései pedig egy mindenképen lelkiismeretlen személynek gyalázkodásai. — Ilyenek viszont, Lellő előzetes ellenőrzés nélkül, csak olyan lapban jelenhetni k meg, amelynek felelős szerkesztője (ha van ilyen!?) vaj ;y felelős szerkesztő bizottsága (ha van ilyen!?), a lapban mellverően hiresztelt “keresztény” jelleg­nek és sajtó-erki lesnek alapvető sajátosságait nélkülözik. 5. Mivel ped g minden, érintkezéseire kényes emberrel együtt azt az el /et vallom, hogy becsületsértések és gya­núsításokért csak kellő ERKÖLCSI ALAPPAL biró embe­rek lehetnek KI PESEK az általuk sértettnek érdemleges ERKÖLCSI elég ételt adni: utána kellett néznem annak, hogy jelen esetb :n meg vannak-e elvem megvalósításának előfeltételei? Megkezdve ezt a munkát, egyelőre azt találtam, hogy: a) A hazug alapokra épített gyalázkodó cikk írója, Fáy Zoltán (SzüL 1882 febr. 3.; nősült 1911 ápr. 3, Pittsburgh, Pa.; polgár lett William Berger és Helen Felföldy tanúsága mellett 1936 nov. 25., New York, N. Y., Cert. No. 4130135 stb. stb.) már 1913-ban, az ügyvédi cim jogosulatlan hasz­nálata miatt összeütközésbe került Pennsylvania állam tör­vényeivel (Misdemeanor, Na 256—1914). b) Ugyanezen Fáy Zoltán ellen 1913-ban az illetékes törvényszéken négy rendbeli sikkasztás vádját is emelték. Az ügy azonban tárgyalás alá akkor nem került, mert Fáy időközben Canadába szökött. e) Ugyanezen Fáy Zoltán ügyeinek tárgyalása újra 1923 október 14-én lett volna, amelyen azonban a szökésben levő Fáy megint csak nem jelent meg. A bíróság ekkor az érette előzőleg egy jól ismert tisztes pittsburghi magyar által kölcsönképen letett $200.00 biztosítékot (bail) elkobozta s őt ettől kezdve mint szökevényt (fugitive from justice) tartotta nyilván. d) Ugyanezen Fáy Zoltán ellen a Court of Quarter Sessions (Pittsburgh, Pa.) levéltárában a következő fenn­tartott vádak (true bills) voltak nyilvántartva: No. 252. January Session, 1914, Embezzlement, Sept. 4, 1913. Sikkasztás. Vádló: Joe Varga. No. 253. January Session, 1914, Embezzlement Oct. 4, 1913. Sikkasztás. Vádló: John Galvonics. No. 254. January Session, 1914, Embezzlement Sept. 4, 1913. Sikkasztás. Vádló: Paul Takacs. No. 255. January Session, 1914, Embezzlement, Sept. 4, 1913. Sikkasztás. Vádló: Beni Kisch. No. 256. January Session, 1914. Indicted for representing himself to be an attorney of law, June 18, 1913. Ügyvédnek adta ki magát. Vádló: Joseph Magyar. Ezeknek a szomorú adatoknak alapján hiányoznak szá­momra azok az előfeltételek, amelyek Fáy Zoltánnal szem­ben ERKÖLCSI elégtétel követelésemet indokolttá tennék. NEM TARTOM ugyanis őt MÉLTÓNAK ARRA, hogy tőle ilyet elfogadjak és erkölcsi okokból NEM IS TARTHATOM KÉPESNEK arra, hogy ilyet adhasson. Ő az ilyenek ad­­hatása alól saját magát már csaknem ötven esztendővel ezelőtt véglegesen diszkvalifikálta. EZZEL A KIJELENTÉSSEL AZTÁN ENNEK AZ ÜGYNEK A CIKKÍRÓVAL KAPCSOLATOS ERKÖLCSI RÉSZÉT A MAGAM RÉSZÉRÖL EGYSZER S MINDEN­KORRA LEZÁRTNAK TEKINTEM. Közel negyven éves egyházi és társadalmi vonalon tel­jesített amerikai magyar közéleti munkám elbírálását ille­tékes és erkölcsileg is kifogástalan jellemű személyektől mindig készséggel elfogadom, sőt azt kérni is szoktam. Sem a durva hangon gyalázkodó és alaptalanul gyanúsító cikkíró, sem a cikkét közlő “keresztényinek álcázott lap azonban ezek közé nem tartozhatnak. Bocsánatot • kerve az olvasótól, hogy negyven évben bárcsak egyszer is, a nyilvánosság előtt személyi ügyem­mel foglalkozni kényszerültem, vagyok minden tisztességes magyarhoz testvéri szeretettel: Washington, D. C. 1960 február BORSHY KEREKES GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom