Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-09-15 / 37. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J., 1960. SZEPTEMBER 15 Összes csatlósait és csahosait hozza magával Hruscsov az ENSz szeptember 20-iki közgyűlésére, igy tehát Kádárt is, aki nem miniszterel­nök ugyan, tehát nem kormány, illetve államfő, hanem csupán a párt vezére, de ilyen kicsisé­gek nem zavarják a vasfüggöny mögötti vizeket. Hogy Hruscso­­véknak milyen mértékben sike­rül megzavarniok az ENSz vi­zeit, — az a jövő zenéje. Kádár János csak parányi' báb a Hruscsov kezében s még parányibb a világpolitika szín­padán. Ebből a szempontból je­lenléte alig több a semminél. Minket, magyarokat, mégis ki­hoz a sodrunkból az a hir, hogy Kádár esetleg idejön, ide mer jönni. Az 1956-os forradalom Ma­gyarországának első számú szov­jet cinkosa nem egészen négy év múlva be meri tenni a lábát Amerikába és itt, mint “nemes eszmék bajnoka” tetszeleg az el­ső számú világfórumon, ahol jó­­néhány Ízben határozatilag meg­bélyegezték a szabadságharc el­­tipróit, igy Kádárt is. Vájjon akad-e a népeknek ebben az előkelő testületében valaki, aki Kádár Jánosnak és gazdájának, Hrus­­csovnak odavágja, az egész vi­lág fülehallatára: gyilkos! Vagy engedik, hogy learassák a vörös céloknak megfelelő pro­paganda-hasznot s majd a mar­kukba röhögve távozzanak? E- rősen tartunk attól, hogy igy lesz. Az egész Amerika, sőt az egész szabad világ megvetése kellene kisérje ezeknek a szovjet embereknek minden lépését, mert az amerikai magyarok fel­háborodásának bármilyen kife­jezése sem elég. A magyarok tüntetése egymagában nem elég, — az amerikaiak felháborodásának megnyilatkozását szere tnők most látni. Vannak-e vájjon amerikai tömegek, amelyek nem tudják megbocsátani Hruscsovnak, hogy az Egye­sült Államok elnökével oly dur­ván viselkedett Párizsban? Vannak-e amerikai tömegek, amelyek megmozdulnak nem­csak a három centes béremelés, hanem a népek szabadságának érdekében is? Mi, magyarok tüntethetünk, pár százan, vagy akár pár ez­ren is, de ezzel, de ezzel a tör­ténelem nem vesz más fordu­latot, ahogy azt már tapasztal­tuk. De ha tüntető amerikai tömegek lepik el az ENSz palo­ta tájékát, ennek a világvissz­hangja egész más lehet. A ma­gyarok tüntettek már legalább százötvenszer a sztálini és hruscsovi bűnözők ellen. Meg­próbáltuk felrázni az amerikai­akat, magunk mellé állítani őket, de — valljuk be — ez nem sikerült, még a forrada­lom napjaiban sem. A párizsi egyetemi halgatók 1956 októ­berében és novemberében ki­mentek az utcára s tüntetett az egész szabad Európa ifjúsága, de a Hunter College hallgatói az avenue másik oldaláról néz­ték, amikor az amerikai ma­gyarok felvonultak a szovjet delegáció elé. Talán tiz-tizenöt amerikai diákon kívül a többi nem érezte, hogy Budapesten az utcákon nemcsak ennyi tör­ténik: szovjet harckocsik gá­zolnak halálra gyermekeket, asszonyokat, férfiakat. Nem akarták, vagy nem érezték a történelem viharát. S ha most (Folyt, a 3-ik oldalon) MIT TEHET ÖN a KOMMUNIZMUS ELLENI HARCBAN HOGY MEGÓVJUK legfontosabb, hogy készenlétben legyünk —ismerjük meg igaz valóságában a kom­munizmust és annak taktikáit! indnyájan támogassunk minden olyan tár­sadalmi megmozdulást, ami népünk javát szolgálja. lsórendü feladatunk, hogy éljünk szavazati jogainkkal; válasszunk megbízható kép­viselőket. espekLáljuk és tartsuk tiszteletben az em­beri méltóságot; a kommunizmus és az e­­gyéni szabadság nem egyeztethető össze­smerjük meg hazánkat, annak történelmét, múltját és hagyományait. eres'sük az alkalmakat s harcoljunk minden lehető módon a kommunizmussal szembe­ni közöny ellen; amikor nemzetünk sorsa van kockán, a semlegesség végzetes lehet! lljunk ellent a vakbuzgóságnak és előítéle­teknek s küzdjünk ezek ellen, ahol csak felütik fejüket:— ártsuk szem előtt mindig azt, hogy az “igaz­ságosság mindenki számára” a demokrácia megdönthetetlen bástyája! A HAZAFIASSÁG MINDNYÁJUNK DOLGA ! Amerika fontolgat Tudvalevő, hogy MacMillan angol miniszterelnök és Ade­nauer német kancellár fontos és sikeres kecsegtető tárgya­lásokat folytatnak az európai gazdasági összefogás érdeké­ben. Washingtoni kormánykörök­től nyert értesülés szerint az Egyesült Államok kormánya örömmel üdvözli a két európai államférfi fáradozását a szép cél érdekében, amel, ha sikerre visz, kiküszöböli majd az euró­pai gazadsági blokk és a kis szabadkereskedelmi zóna út­jában álló nehézségeket. Ame­rika hajlandó erejét a siker érdekében latbavetni, ha a majdan összemüködő 13 euró­pai állam egymásközti árucse­re forgalmában egy külállam­­mal — mint pl. Amerikával — nem fog vámtarifái tekintetben előnytelen meg különböztetés­­sel élni. Ily esetben a washing­toni kormány minden további lépésétől mereven elzárkózna. Castro sorsa... Cuba diktátora, Fidel Castro bizonyára szintén jól tudja, hogy mi történt egyes délameri­kai országokban, ahol a diktáto­rok összeütközésbe kerültek az egyházi vezetőkkel. Argentínában 1954 novem­berben Copello bíboros tiltako­zott ePron két uj törvénye ellen, amelyek a válást és a prostitú­ciót megengedték. Peron papo­kat és magasállásu katolikus személyeket börtönöztetett be és megengedte, hogy templomokat gyújtsanak fel szélsőséges ele­mek. 1955-ben, miután Peron két püspököt kiutasított, a bíbo­ros kiátkozta a diktátort. Há­rom hónap múlva kitört a for­radalom: a diktátor megbukott. Colombiában 1956 februárban Crisanto luque bíboros felemelte a szavát Panilla diktátor ellen, aki a bogotai úgynevezett bika­­viadali rendőrségi vérengzést jóváhagyta. Május 9-én pedig két diák megölése és templomok megszentségtelenitése miatt ítélte el a bíboros Panillát. Más­nap a diktátor kimenekült az országból. Venezuelában 1957 májusban Rafael Arias Bianco caracasi érsek megbírálta Perez Jimenez diktátort, mert nem tett semmit Venezuelában a nagyszámú embertelen nyomor­ban sínylődő emberekért ugyan­akkor, amikor a diktátor és klikkje gazdagságban tobzó­dott. Nemsokára a Jimenez öt papot bebörtönöztetett, de még ugyanabban a hónapban Jime­nez diktáturájának csúfos vége lett. Hir szerint Manuel Arteaga havanai bizorosérsek az eumult héten megfedte Fidel Castro po­litikáját Kubában. Az ilyen kö­­rülmznyek között gyakorolt egyházi kritika mindig előjele volt a diktátorok bukásának. Ha atom-háborúra kerülne a sor... Ha atomháborúra kerülne a sor, Amerika atomhadereje a háború első 24 órájában 12 bil­lió tonna dinamitnak megfelelő atomrabbantást volna képes el­lenfelére zúdítani. Ez körülbelül háromezerszeresen múlná felül a második világháborúban vala­mennyi harctéren bevetett ame­rikai hadianyagot. AMÍG itt lesznek a HÓHÉROK, MINDEN NAP TÜNTETÜNK ELLENÜK Kruschev, Kádár János és a többi vörös hóhér szeptember 19-én érkezik New Yorkba, az Egyesült Nemzetek őszi ülés­szakának megnyitására. Mi a terve a főhóhérnak ezzel a fel­­seregléssel, még nem lehet bi­zonyosra mondani, de hogy va­lami piszkos dolgot tartogat tarsolyában, az valószínű . . . Az amerikai magyarság, egy­házai, egyletei, szervezetei egy­séges összefogásával nagyará­nyú tüntetéseket rendez Krus­­csevék ittléte alatt minden nap New Yorkban, az Egyesült Nem­zetek székháza előtt, (First Ave. és 43-ik utcától), valamint az o­­rosz deelgáció épülete előtt (Park Ave. és 68-ik utca), ahol Kruschev és bandája megszáll. Kedden, szeptember 20-án hajnali 4 órakor az eredetileg a Waldorf Astoria szálló előtt a Fifth Avenue-n tervezett tünte­tés az orosz delegáció épülete előtt lesz, ahol — legújabb érte­sülésünk szerint — a moszkvai főhóhér megszáll. 20-án, ked­den délután 2:30-kor a UN épü­lete előtt folytatódik a tüntetés, majd ugyanott este 6 és 7 óra között, este 7-től 9-ig pedig is­mét az orosz delegáció épülete előtt és ez folytatódni fog min­den nap, amig itt lesznek a vö­­rjs betyárok. Nemcsak a New York-i magyarság, de közeli és távoli vidékekről is készül sok­sok szülőhazáját és otthonma­radt testvéreit szerető és féltő magyar és máis, a vasfüggönyön túli országok fiai. Aki csak teheti, menjen New Yorkba, legyen ott a tüntetésen, váltsuk fel egymást, adjuk egy­más kezébe a tüntető-táblákat, amelyek odakitálják a gazok­nak, hogy ide kár volt jönniök, mert Amerika szeme nyitva van s jól látja, mik az igazi terveik a szabad népeket igájukba haj­tani akaró vörösöknek! Tartsuk magyar kötelessé­günknek, hogy ezeken a tünte­téseken résztveszünk oly gyak­ran, amint csak tehetjük. Ne hagyjuk, hogy mindig ugyan­azok áldozzák drága idejüket, Váltsuk fel őket, legyünk ott mindig elegen, hogy tünteté­seink demonstratív ereje minél döntőbb módon befolyásolni tudja a közvéleményt és a köz­vélemény irányítóját: a sajtót, rádiót, televíziót! Ne higyje senki, hogy nem befolyásolják ezek a tüntetések a fejleménye­ket; nagyon sokszor megtörtént már, hogy épen eezk a tünteté­sek adtak uj irányt egy-egy a vörösek manővereink határt szabó lépésnek. A magyar ügy, a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek tárgyalóasztalára ke­rült ismét ezekben a napokban; Kádár Jánosnak közvetlenül fogják a szemére vetni gazságát s azt, hogy nem merte beenged­ni 56 tuán a UN vizsgálóbizott­ságot Magyarországra . . . Mi, szabad magyarok nem lehetünk ott a teremben, de kint, az épü­let előtt mi is szemére vethetünk mindent, ami szivünknek fáj; hangosan kiáltó feliratú táb­láink nem kerülhetik el a figyel­mét, se neki, se másnak! Magyarok! Találkozunk New Yorkban, a UN épülete előtt és az orosz delegáció épülete előtt kedden hajnalban s attól kezdve minden nap! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL bizonyította isten LÉTÉT . . . (FC) A “Könyvtáros” cimü folyóiratban jelent meg az alábbi cikk: “. . . Örömmel kell üdvözöl­ni azt a kísérletet, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kezdeményezett. A könyvtár néhány fiatal — a filozófia, etika és vallástudomány kér­dései iránt érdeklődő — olva­sója kérésére vitát szervezett “Etika és vallás” címmel. A könyvtár vitavezetőnek Barna László főiskolai tanárt kérte fel, a vitán résztvevők meghívását a kezdeményezők vállalták. Eredetileg 8-10, har­madik és negyedikes diák rész­­v,telét jelentették be, de az an­két napján már jóval a meg­kezdés előtt 15 diák sétált fel és alá a könyvtár előtt. Megkérdezték, hogy értékeli a marxizmus Voltaire filozófiá­ját. Az egyik legaktívabb vitá­zó hivatkozott Voltairenak ar­ra a kijelentésére, hogyha nem volna Isten, ki kellene talál­ni. Bizonyította az Isten létét és szükségességét azzal, hogy Ady is istenhivő volt és hogy a túlvilág tudata vigasztaló azok számára, akik életükben semmi olyan nagy alkotásra nem képseelt, hogy nevük örök­re fennmaradjon. (‘Könnyű Marxnak, meg Leninnek . . . ’ — mondta.) Felugrott erre egy másik diák és kipirult arc­cal vágta oda, hogy nem is ér­ti, hogy lehet ma, 1960-ban is­ten-probléma, ‘én egy óra alatt meg tudok győzni valakit, hogy az Isten csak egyes embe­rek képzeletének a szülemé­nye.’ Egy harmadik azt kérte, magyarázza meg Barna elv­társ, hogyan lehetséges az, hogy 15 évvel a felszabadulás után még mindig vannak temp­lomba járók. A vita legfőbb tanulságát ta­lán ebben foglalhatnánk ösz­­sze: rendkívül figyelemremél­tó jelenség, hogy az élet kapu­éban álló fiatalok mohó érdek­­lődéssle keresik a világézeti kérdéseket feltáró irodalmat, hog nem siklanak el a bennük hullámokat vető kérdések fö­lött, hogy minden lelkesedé­sükkel kutatják, kérik és vár­ják a feleletet az életüket be­folyásoló kérdésekre.” MI A VÉLEMÉNY HATÁRŐRÖKRŐL? (FEC) Egy nemrég mene­kült katona szerint a határ­őröket nem szereti a polgári lakosság. Haragszanak rájuk, mert elfogják a menekülőket. Nem úgy néznek rájuk, mint sorozott katonákra, hanem mint a rendszer kiszolgálóira. Nem látják be, hogy kényszer­­helyzetben vannak. Ha valaki­nek a területén átszökik egy menekülő és kimutatható az őr hibája, figyelmetlensége, ak­kor 10-12 hónapig büntető századhoz rakják, utána pe­dig belső alakulatnál kell le­szolgálnia a hátralevő katona idejét. A szabadságos határőrök fa­lujukban gyakran hallhatják a rokonaiktól: “Te elfogod a sa­ját fajtádat, nem vagy magyar U FEKECS” Ha nem ez volt a Brunswick­­környéki sokszoros gyilkos igazi neve s ez csak felvett név — amint ezt több újság irta — hogyan “ismerhettek” rá még­is egyes tanuk, akik levélben és személyesen is egyre-másra jelentkeznek, hogy még Euró­pából, Magyarországról isme­rik Fekecset? A kérdést annak nyomán tesszük most igy fel, hogy ol­vastuk a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. lapban (mely­nek szerkesztője több Fekecs­­cikket és cikkrészletet vett át tőlünk a forrás megjelölésével) — hogy jelentkezett egy tanú, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, Elmondotta, hogy “Fekecs Budapesten, a Toldy Ferenc reálgimnáziumban vé­gezte középiskolai tanulmá­nyait. Az egész iskolában Fe­kecs volt az egyetlen tanuló, aki angolul és franciául be­szélt. 1953-ban érettségizett. Ugyanebben az évben halt meg az apja, aki 30 évig szolgált a pénzügyőrségnél és ezredesi rangig jutott el. A.kommunista kormány Fekecs Miklós apjá­nak disztemetést rendezett, ahol a szónok úgy emlékezett meg az elhalt pénzügyőri ve­zetőtiszt fiáról, hogy: ‘Éppen olyan jó kommunistát neve­lünk a gyerekből, mint ami­lyen az apja volt.’ A kommunisták meg is tar­tották ígéretüket és Fekecs Miklós az érettségi után tiszti iskolába került. Mint hadna­gyot, mert tehetségesnek és megbízhatónak nyilvánították, a kémelháritóhoz osztották be. 1955- ben került börtönbe, állí­tólag 15 évi fegyházra Ítélték, de erről biztosat mondani sen­ki sem tud. Érdekes az, hogy 1956- ban, amikor a szabadság­­harc kitört, elsőként sikerült el­hagynia a börtönt, de úgy lát­szik csak azért, hogy nyugat felé elsőként hagyja el Ma­gyarországot is. Az az informá­torunk, aki hazulról ismeri Fe­kecs Miklóst, a hatszoros gyil­kosság szörnytettével kapcso­latban a következőket mondot­ta : — Ki tudja, hogy otthoni előéletében hány hasonló gyil­kosság terheli lelkét? Hiszen állandóan revolverrel járt és igen veszélyes beosztású tiszt volt. Informátorunk arra kért, hogy neve maradjon ismeret­len, mert egyáltalán nem biz­tos afelől, hogy azok, akik Fe­kecs valódi kilétét és múltját feltárják, nem hivják-e ki ma­guk ellen a magyarországi kommunista hatalom bosszú­ját ...” * Mi a neve, igazi neve-e ez, vagy felvett név, nem fontos. Egy megrögzött gonosztevő, akire a villanyos-szék vár. Érdekes megemlíteni, hogy a múlt héten sok amerikai lap első oldalon közölte azt a fény­képet, amit az Elizabethi kór­házban fekvő Fekecsről készí­tett egy ügyes riporter. Fekecs szemei nyitva vannak s szinte látni lehet a képen, hogy ébe­ren figyeli, mi megy végbe kö­rülötte. Az ápolónők utasítására uj­jait már mozgatja, aszerint, hogy milyen utasítást adnak neki. Tehát már eszméleténél van, hall és nem sérült meg az agya annyira, hogy ne értene meg mondatokat. Érdekes megemlíteni azt is, hogy Middlesex megye nem hajlandó a kórházi számlát fi­zetni, mondván, hogy Fekecs az öngyilkossági kísérletet ott követte el Union Countyban, tehát azt a megyét terheli a számla. Fekecset egyébként a napokban átszállítják egy Middlesex megyei kórházba. A januári North Brunswick-i négyes gyilkosság akkori uj­­ságtudósitásait olvasva sze­münkbe ötlik egy részlet r va­laki jelentette, hogy a gyilkos­ság utáni órában látta azt a bizonyos taxit s benne a gyil­kost, amint megállt a Somerset St. sarkán New Brunswickon, az egyetem kapuja közelében s valakivel “beszélgetett.” A rendőrség akkor kérdést inté­zett áz újságok utján a közön­séghez: ki beszélgetett a taxi vezetőjével (Fekeccsel, amint azt most már tudjuk), de sen­ki sem jelentkezett. Érdekes ezt a kérdést most még egyszer feltenni ék “feszegetni.” A “koronatanú” még nem jelentkezett. ember!” A belső alakulatok is gyűlölik a határőröket, különö­sen a gyalogosok. Az a vélemé­nyük, hogy aki határőr létére nem szökik át a határon, az csak kommunista lehet. Pedig a legtöbb határőrt nem a rend­szerhez való ragaszkodás, ha­nem a hozzátartozóik féltése tartja vissza a meneküléstől. Sokan az aknák miatt nem mernek elindulni, félnek attól, hogy esetleg egy életre nyo­morékká válnak. Ha a cseh­szlovák rendszer szerint a jár­őrök a drótsövényen kívül telje­sítenének szolgálatot, akkor a határőrök fele már átszökött volna Ausztriába. A határőrök “politikai érett­ségéről” és megbízhatóságáról parancsnokaik sincsenek meg­győződve. Erre utaló körül­mény például, hogy az ágfal­­vai őrs televíziós készülékén a katonáknak tilos Bécset fog­­niok, a rádiókészülék keresője pedig le van ragasztva Buda­­petnél, nehogy a határőrök ti­tokban nyugati adásokat hall­gassanak. ÉLJEN A KOMMUNISTA WEEKEND! (FEC) A Hazafias Népfront nevű kommunista szervezet bu­dapesti székházában augusztus 11-én Dr. Pesta László — a rá­dió közlése szerint — “... tájé­koztatta a saptó képviselőit a nagy arányú társadalmi mun­kaakcióról. A lágymányosi építkezés terve ugyanis a Ha­zafias Népfront legutóbbi bu­dapesti küldött értekezletén vetődött fel. A konferencia után vizsgálni kezdték milyen lehetőségek vannak az uj lágy­mányosi kulturpark társadalmi segítséggel való megépítésére. A javaslat hisrére igen sok ke­rület, üzemeinek munkásai jelentkeztek. A felajánlásban a leginkább érinettt XI. kerü­let halad az élen. Az itt lakó dolgozók a munka hároméves iőszakára 120,000 óra társa­dalmi munkát vállaltak. A lágymányosi kulturpark egyéb­ként Budapest újabb ligete lesz, külsejében és funkciói­­(Folyt. a 4-ik oldalon) ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom