Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)
1960-09-15 / 37. szám
In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J., 1960. SZEPTEMBER 15 Összes csatlósait és csahosait hozza magával Hruscsov az ENSz szeptember 20-iki közgyűlésére, igy tehát Kádárt is, aki nem miniszterelnök ugyan, tehát nem kormány, illetve államfő, hanem csupán a párt vezére, de ilyen kicsiségek nem zavarják a vasfüggöny mögötti vizeket. Hogy Hruscsovéknak milyen mértékben sikerül megzavarniok az ENSz vizeit, — az a jövő zenéje. Kádár János csak parányi' báb a Hruscsov kezében s még parányibb a világpolitika színpadán. Ebből a szempontból jelenléte alig több a semminél. Minket, magyarokat, mégis kihoz a sodrunkból az a hir, hogy Kádár esetleg idejön, ide mer jönni. Az 1956-os forradalom Magyarországának első számú szovjet cinkosa nem egészen négy év múlva be meri tenni a lábát Amerikába és itt, mint “nemes eszmék bajnoka” tetszeleg az első számú világfórumon, ahol jónéhány Ízben határozatilag megbélyegezték a szabadságharc eltipróit, igy Kádárt is. Vájjon akad-e a népeknek ebben az előkelő testületében valaki, aki Kádár Jánosnak és gazdájának, Hruscsovnak odavágja, az egész világ fülehallatára: gyilkos! Vagy engedik, hogy learassák a vörös céloknak megfelelő propaganda-hasznot s majd a markukba röhögve távozzanak? E- rősen tartunk attól, hogy igy lesz. Az egész Amerika, sőt az egész szabad világ megvetése kellene kisérje ezeknek a szovjet embereknek minden lépését, mert az amerikai magyarok felháborodásának bármilyen kifejezése sem elég. A magyarok tüntetése egymagában nem elég, — az amerikaiak felháborodásának megnyilatkozását szere tnők most látni. Vannak-e vájjon amerikai tömegek, amelyek nem tudják megbocsátani Hruscsovnak, hogy az Egyesült Államok elnökével oly durván viselkedett Párizsban? Vannak-e amerikai tömegek, amelyek megmozdulnak nemcsak a három centes béremelés, hanem a népek szabadságának érdekében is? Mi, magyarok tüntethetünk, pár százan, vagy akár pár ezren is, de ezzel, de ezzel a történelem nem vesz más fordulatot, ahogy azt már tapasztaltuk. De ha tüntető amerikai tömegek lepik el az ENSz palota tájékát, ennek a világvisszhangja egész más lehet. A magyarok tüntettek már legalább százötvenszer a sztálini és hruscsovi bűnözők ellen. Megpróbáltuk felrázni az amerikaiakat, magunk mellé állítani őket, de — valljuk be — ez nem sikerült, még a forradalom napjaiban sem. A párizsi egyetemi halgatók 1956 októberében és novemberében kimentek az utcára s tüntetett az egész szabad Európa ifjúsága, de a Hunter College hallgatói az avenue másik oldaláról nézték, amikor az amerikai magyarok felvonultak a szovjet delegáció elé. Talán tiz-tizenöt amerikai diákon kívül a többi nem érezte, hogy Budapesten az utcákon nemcsak ennyi történik: szovjet harckocsik gázolnak halálra gyermekeket, asszonyokat, férfiakat. Nem akarták, vagy nem érezték a történelem viharát. S ha most (Folyt, a 3-ik oldalon) MIT TEHET ÖN a KOMMUNIZMUS ELLENI HARCBAN HOGY MEGÓVJUK legfontosabb, hogy készenlétben legyünk —ismerjük meg igaz valóságában a kommunizmust és annak taktikáit! indnyájan támogassunk minden olyan társadalmi megmozdulást, ami népünk javát szolgálja. lsórendü feladatunk, hogy éljünk szavazati jogainkkal; válasszunk megbízható képviselőket. espekLáljuk és tartsuk tiszteletben az emberi méltóságot; a kommunizmus és az egyéni szabadság nem egyeztethető összesmerjük meg hazánkat, annak történelmét, múltját és hagyományait. eres'sük az alkalmakat s harcoljunk minden lehető módon a kommunizmussal szembeni közöny ellen; amikor nemzetünk sorsa van kockán, a semlegesség végzetes lehet! lljunk ellent a vakbuzgóságnak és előítéleteknek s küzdjünk ezek ellen, ahol csak felütik fejüket:— ártsuk szem előtt mindig azt, hogy az “igazságosság mindenki számára” a demokrácia megdönthetetlen bástyája! A HAZAFIASSÁG MINDNYÁJUNK DOLGA ! Amerika fontolgat Tudvalevő, hogy MacMillan angol miniszterelnök és Adenauer német kancellár fontos és sikeres kecsegtető tárgyalásokat folytatnak az európai gazdasági összefogás érdekében. Washingtoni kormányköröktől nyert értesülés szerint az Egyesült Államok kormánya örömmel üdvözli a két európai államférfi fáradozását a szép cél érdekében, amel, ha sikerre visz, kiküszöböli majd az európai gazadsági blokk és a kis szabadkereskedelmi zóna útjában álló nehézségeket. Amerika hajlandó erejét a siker érdekében latbavetni, ha a majdan összemüködő 13 európai állam egymásközti árucsere forgalmában egy külállammal — mint pl. Amerikával — nem fog vámtarifái tekintetben előnytelen meg különböztetéssel élni. Ily esetben a washingtoni kormány minden további lépésétől mereven elzárkózna. Castro sorsa... Cuba diktátora, Fidel Castro bizonyára szintén jól tudja, hogy mi történt egyes délamerikai országokban, ahol a diktátorok összeütközésbe kerültek az egyházi vezetőkkel. Argentínában 1954 novemberben Copello bíboros tiltakozott ePron két uj törvénye ellen, amelyek a válást és a prostitúciót megengedték. Peron papokat és magasállásu katolikus személyeket börtönöztetett be és megengedte, hogy templomokat gyújtsanak fel szélsőséges elemek. 1955-ben, miután Peron két püspököt kiutasított, a bíboros kiátkozta a diktátort. Három hónap múlva kitört a forradalom: a diktátor megbukott. Colombiában 1956 februárban Crisanto luque bíboros felemelte a szavát Panilla diktátor ellen, aki a bogotai úgynevezett bikaviadali rendőrségi vérengzést jóváhagyta. Május 9-én pedig két diák megölése és templomok megszentségtelenitése miatt ítélte el a bíboros Panillát. Másnap a diktátor kimenekült az országból. Venezuelában 1957 májusban Rafael Arias Bianco caracasi érsek megbírálta Perez Jimenez diktátort, mert nem tett semmit Venezuelában a nagyszámú embertelen nyomorban sínylődő emberekért ugyanakkor, amikor a diktátor és klikkje gazdagságban tobzódott. Nemsokára a Jimenez öt papot bebörtönöztetett, de még ugyanabban a hónapban Jimenez diktáturájának csúfos vége lett. Hir szerint Manuel Arteaga havanai bizorosérsek az eumult héten megfedte Fidel Castro politikáját Kubában. Az ilyen körülmznyek között gyakorolt egyházi kritika mindig előjele volt a diktátorok bukásának. Ha atom-háborúra kerülne a sor... Ha atomháborúra kerülne a sor, Amerika atomhadereje a háború első 24 órájában 12 billió tonna dinamitnak megfelelő atomrabbantást volna képes ellenfelére zúdítani. Ez körülbelül háromezerszeresen múlná felül a második világháborúban valamennyi harctéren bevetett amerikai hadianyagot. AMÍG itt lesznek a HÓHÉROK, MINDEN NAP TÜNTETÜNK ELLENÜK Kruschev, Kádár János és a többi vörös hóhér szeptember 19-én érkezik New Yorkba, az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakának megnyitására. Mi a terve a főhóhérnak ezzel a felseregléssel, még nem lehet bizonyosra mondani, de hogy valami piszkos dolgot tartogat tarsolyában, az valószínű . . . Az amerikai magyarság, egyházai, egyletei, szervezetei egységes összefogásával nagyarányú tüntetéseket rendez Kruscsevék ittléte alatt minden nap New Yorkban, az Egyesült Nemzetek székháza előtt, (First Ave. és 43-ik utcától), valamint az orosz deelgáció épülete előtt (Park Ave. és 68-ik utca), ahol Kruschev és bandája megszáll. Kedden, szeptember 20-án hajnali 4 órakor az eredetileg a Waldorf Astoria szálló előtt a Fifth Avenue-n tervezett tüntetés az orosz delegáció épülete előtt lesz, ahol — legújabb értesülésünk szerint — a moszkvai főhóhér megszáll. 20-án, kedden délután 2:30-kor a UN épülete előtt folytatódik a tüntetés, majd ugyanott este 6 és 7 óra között, este 7-től 9-ig pedig ismét az orosz delegáció épülete előtt és ez folytatódni fog minden nap, amig itt lesznek a vörjs betyárok. Nemcsak a New York-i magyarság, de közeli és távoli vidékekről is készül soksok szülőhazáját és otthonmaradt testvéreit szerető és féltő magyar és máis, a vasfüggönyön túli országok fiai. Aki csak teheti, menjen New Yorkba, legyen ott a tüntetésen, váltsuk fel egymást, adjuk egymás kezébe a tüntető-táblákat, amelyek odakitálják a gazoknak, hogy ide kár volt jönniök, mert Amerika szeme nyitva van s jól látja, mik az igazi terveik a szabad népeket igájukba hajtani akaró vörösöknek! Tartsuk magyar kötelességünknek, hogy ezeken a tüntetéseken résztveszünk oly gyakran, amint csak tehetjük. Ne hagyjuk, hogy mindig ugyanazok áldozzák drága idejüket, Váltsuk fel őket, legyünk ott mindig elegen, hogy tüntetéseink demonstratív ereje minél döntőbb módon befolyásolni tudja a közvéleményt és a közvélemény irányítóját: a sajtót, rádiót, televíziót! Ne higyje senki, hogy nem befolyásolják ezek a tüntetések a fejleményeket; nagyon sokszor megtörtént már, hogy épen eezk a tüntetések adtak uj irányt egy-egy a vörösek manővereink határt szabó lépésnek. A magyar ügy, a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek tárgyalóasztalára került ismét ezekben a napokban; Kádár Jánosnak közvetlenül fogják a szemére vetni gazságát s azt, hogy nem merte beengedni 56 tuán a UN vizsgálóbizottságot Magyarországra . . . Mi, szabad magyarok nem lehetünk ott a teremben, de kint, az épület előtt mi is szemére vethetünk mindent, ami szivünknek fáj; hangosan kiáltó feliratú tábláink nem kerülhetik el a figyelmét, se neki, se másnak! Magyarok! Találkozunk New Yorkban, a UN épülete előtt és az orosz delegáció épülete előtt kedden hajnalban s attól kezdve minden nap! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL bizonyította isten LÉTÉT . . . (FC) A “Könyvtáros” cimü folyóiratban jelent meg az alábbi cikk: “. . . Örömmel kell üdvözölni azt a kísérletet, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kezdeményezett. A könyvtár néhány fiatal — a filozófia, etika és vallástudomány kérdései iránt érdeklődő — olvasója kérésére vitát szervezett “Etika és vallás” címmel. A könyvtár vitavezetőnek Barna László főiskolai tanárt kérte fel, a vitán résztvevők meghívását a kezdeményezők vállalták. Eredetileg 8-10, harmadik és negyedikes diák részv,telét jelentették be, de az ankét napján már jóval a megkezdés előtt 15 diák sétált fel és alá a könyvtár előtt. Megkérdezték, hogy értékeli a marxizmus Voltaire filozófiáját. Az egyik legaktívabb vitázó hivatkozott Voltairenak arra a kijelentésére, hogyha nem volna Isten, ki kellene találni. Bizonyította az Isten létét és szükségességét azzal, hogy Ady is istenhivő volt és hogy a túlvilág tudata vigasztaló azok számára, akik életükben semmi olyan nagy alkotásra nem képseelt, hogy nevük örökre fennmaradjon. (‘Könnyű Marxnak, meg Leninnek . . . ’ — mondta.) Felugrott erre egy másik diák és kipirult arccal vágta oda, hogy nem is érti, hogy lehet ma, 1960-ban isten-probléma, ‘én egy óra alatt meg tudok győzni valakit, hogy az Isten csak egyes emberek képzeletének a szüleménye.’ Egy harmadik azt kérte, magyarázza meg Barna elvtárs, hogyan lehetséges az, hogy 15 évvel a felszabadulás után még mindig vannak templomba járók. A vita legfőbb tanulságát talán ebben foglalhatnánk öszsze: rendkívül figyelemreméltó jelenség, hogy az élet kapuéban álló fiatalok mohó érdeklődéssle keresik a világézeti kérdéseket feltáró irodalmat, hog nem siklanak el a bennük hullámokat vető kérdések fölött, hogy minden lelkesedésükkel kutatják, kérik és várják a feleletet az életüket befolyásoló kérdésekre.” MI A VÉLEMÉNY HATÁRŐRÖKRŐL? (FEC) Egy nemrég menekült katona szerint a határőröket nem szereti a polgári lakosság. Haragszanak rájuk, mert elfogják a menekülőket. Nem úgy néznek rájuk, mint sorozott katonákra, hanem mint a rendszer kiszolgálóira. Nem látják be, hogy kényszerhelyzetben vannak. Ha valakinek a területén átszökik egy menekülő és kimutatható az őr hibája, figyelmetlensége, akkor 10-12 hónapig büntető századhoz rakják, utána pedig belső alakulatnál kell leszolgálnia a hátralevő katona idejét. A szabadságos határőrök falujukban gyakran hallhatják a rokonaiktól: “Te elfogod a saját fajtádat, nem vagy magyar U FEKECS” Ha nem ez volt a Brunswickkörnyéki sokszoros gyilkos igazi neve s ez csak felvett név — amint ezt több újság irta — hogyan “ismerhettek” rá mégis egyes tanuk, akik levélben és személyesen is egyre-másra jelentkeznek, hogy még Európából, Magyarországról ismerik Fekecset? A kérdést annak nyomán tesszük most igy fel, hogy olvastuk a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. lapban (melynek szerkesztője több Fekecscikket és cikkrészletet vett át tőlünk a forrás megjelölésével) — hogy jelentkezett egy tanú, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, Elmondotta, hogy “Fekecs Budapesten, a Toldy Ferenc reálgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Az egész iskolában Fekecs volt az egyetlen tanuló, aki angolul és franciául beszélt. 1953-ban érettségizett. Ugyanebben az évben halt meg az apja, aki 30 évig szolgált a pénzügyőrségnél és ezredesi rangig jutott el. A.kommunista kormány Fekecs Miklós apjának disztemetést rendezett, ahol a szónok úgy emlékezett meg az elhalt pénzügyőri vezetőtiszt fiáról, hogy: ‘Éppen olyan jó kommunistát nevelünk a gyerekből, mint amilyen az apja volt.’ A kommunisták meg is tartották ígéretüket és Fekecs Miklós az érettségi után tiszti iskolába került. Mint hadnagyot, mert tehetségesnek és megbízhatónak nyilvánították, a kémelháritóhoz osztották be. 1955- ben került börtönbe, állítólag 15 évi fegyházra Ítélték, de erről biztosat mondani senki sem tud. Érdekes az, hogy 1956- ban, amikor a szabadságharc kitört, elsőként sikerült elhagynia a börtönt, de úgy látszik csak azért, hogy nyugat felé elsőként hagyja el Magyarországot is. Az az informátorunk, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, a hatszoros gyilkosság szörnytettével kapcsolatban a következőket mondotta : — Ki tudja, hogy otthoni előéletében hány hasonló gyilkosság terheli lelkét? Hiszen állandóan revolverrel járt és igen veszélyes beosztású tiszt volt. Informátorunk arra kért, hogy neve maradjon ismeretlen, mert egyáltalán nem biztos afelől, hogy azok, akik Fekecs valódi kilétét és múltját feltárják, nem hivják-e ki maguk ellen a magyarországi kommunista hatalom bosszúját ...” * Mi a neve, igazi neve-e ez, vagy felvett név, nem fontos. Egy megrögzött gonosztevő, akire a villanyos-szék vár. Érdekes megemlíteni, hogy a múlt héten sok amerikai lap első oldalon közölte azt a fényképet, amit az Elizabethi kórházban fekvő Fekecsről készített egy ügyes riporter. Fekecs szemei nyitva vannak s szinte látni lehet a képen, hogy éberen figyeli, mi megy végbe körülötte. Az ápolónők utasítására ujjait már mozgatja, aszerint, hogy milyen utasítást adnak neki. Tehát már eszméleténél van, hall és nem sérült meg az agya annyira, hogy ne értene meg mondatokat. Érdekes megemlíteni azt is, hogy Middlesex megye nem hajlandó a kórházi számlát fizetni, mondván, hogy Fekecs az öngyilkossági kísérletet ott követte el Union Countyban, tehát azt a megyét terheli a számla. Fekecset egyébként a napokban átszállítják egy Middlesex megyei kórházba. A januári North Brunswick-i négyes gyilkosság akkori ujságtudósitásait olvasva szemünkbe ötlik egy részlet r valaki jelentette, hogy a gyilkosság utáni órában látta azt a bizonyos taxit s benne a gyilkost, amint megállt a Somerset St. sarkán New Brunswickon, az egyetem kapuja közelében s valakivel “beszélgetett.” A rendőrség akkor kérdést intézett áz újságok utján a közönséghez: ki beszélgetett a taxi vezetőjével (Fekeccsel, amint azt most már tudjuk), de senki sem jelentkezett. Érdekes ezt a kérdést most még egyszer feltenni ék “feszegetni.” A “koronatanú” még nem jelentkezett. ember!” A belső alakulatok is gyűlölik a határőröket, különösen a gyalogosok. Az a véleményük, hogy aki határőr létére nem szökik át a határon, az csak kommunista lehet. Pedig a legtöbb határőrt nem a rendszerhez való ragaszkodás, hanem a hozzátartozóik féltése tartja vissza a meneküléstől. Sokan az aknák miatt nem mernek elindulni, félnek attól, hogy esetleg egy életre nyomorékká válnak. Ha a csehszlovák rendszer szerint a járőrök a drótsövényen kívül teljesítenének szolgálatot, akkor a határőrök fele már átszökött volna Ausztriába. A határőrök “politikai érettségéről” és megbízhatóságáról parancsnokaik sincsenek meggyőződve. Erre utaló körülmény például, hogy az ágfalvai őrs televíziós készülékén a katonáknak tilos Bécset fogniok, a rádiókészülék keresője pedig le van ragasztva Budapetnél, nehogy a határőrök titokban nyugati adásokat hallgassanak. ÉLJEN A KOMMUNISTA WEEKEND! (FEC) A Hazafias Népfront nevű kommunista szervezet budapesti székházában augusztus 11-én Dr. Pesta László — a rádió közlése szerint — “... tájékoztatta a saptó képviselőit a nagy arányú társadalmi munkaakcióról. A lágymányosi építkezés terve ugyanis a Hazafias Népfront legutóbbi budapesti küldött értekezletén vetődött fel. A konferencia után vizsgálni kezdték milyen lehetőségek vannak az uj lágymányosi kulturpark társadalmi segítséggel való megépítésére. A javaslat hisrére igen sok kerület, üzemeinek munkásai jelentkeztek. A felajánlásban a leginkább érinettt XI. kerület halad az élen. Az itt lakó dolgozók a munka hároméves iőszakára 120,000 óra társadalmi munkát vállaltak. A lágymányosi kulturpark egyébként Budapest újabb ligete lesz, külsejében és funkciói(Folyt. a 4-ik oldalon) ________
