Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-09-01 / 35. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM MAGYARSÁGUNK Irta: RAVASZ LÁSZLÓ ref. püspök “Az Egyesült Nemzetek tekintélye forog kockán” (FEC) Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése egy politikai ügyben sem hozott annyi és olyan szótöbbségű határozatot, mint a magyar ügyben. A Közgyűlés tagjainak kétharmada minden esetben a magyar ügy mellett szavazott. A magyar­­országi tényezők és a szovjet kormány azzal az indokolással, hogy az Egyesült Nemzetek nem illetékes a magyar ügyben, a határozatokat nem hajtották végre, sőt a legkisebb enged­ményre sem voltak hajlandók. Nemcsak a Közgyűlés által kinevezett öttagú bizottságot, de a később kinevezett Sir Leslie Munrot sem voltak hajlandók Magyarországra been­gedni. Erőszakos beavatkozás — hangoztatták a magyar kommunisták. A kongói esetnél egyszerre megváltozott a véleményük. Amint a katangai miniszterelnök tiltakozott az Egyesült Nem­zetek katonai egységének beengedése ellen, a magyarországi kommunisták — Moszkva gombnyomására természetesen — felhorkantak és rádió adásaikban felháborítónak tartották a katangai álláspontot és követelték, hogy “szükség esetén erőszakkal is meg kell oldani a katangai kérdést, mert az “Egyesült Nemzetek tekintélye forog kockán.” FEKECS BÍRÓ ELÉ KERÜL FT. BORSHY KEREKES GYÖRGY A “POLITIKÁBAN1 Mindnyájan politizálunk . . . vagyis: resztveszünk az amerikai po­litikában; ki-ki a maga módján ... Ft. Borshy Kerekes Györgyöt az Országos' Republikánus Párt elnökjelölő konvenciójára District of Co­lumbiából küldték ki delegátusnak, illetve a Konvenció “helyettes tit­­kára” elismerést jelentő kinevezést kapta. Mrs. Elizabeth Hoffelinger, a Chicagóban megtartott Konvenció titkárnője a konvenció helyettes titkárait külön fogadtatásban részesítette és Ft. Borshy Kerekes Györ­gyöt, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökét külön elismerő tiszteletadás'sal tüntette ki. Fenti képünkön Ft. Borshy a rostrum-hoz kiséri a konvenció titkárnőjét, akit a televízión napokon át hallottunk és láttunk a konvencióról adott közvetítések során. Meghívó az Amerikai Magyar Reformá tus Presbiter Szövetség jubileumi nagygyűlésére A magyarság adottság Ez az adottság bonyolult, sok­száz elemből összetevődő termé­szet és történelem. De a magyar­ság adottság mibennünk is, mert mi nem jószántunkból, elhatáro­zásból lettünk magyarok, hanem magyarnak születtünk, eleveel­­rendeltetésünk hozta magával, hogy magyarok legyünk. Minden nemzeti mivoltban s igy a ma­gyarságban is van valami vég­­zetszerüség: a teremtő Istennek a kezenyoma látszik rajta, nem emberi találmány, a világ rend­jéhez tartozik éppen úgy, mint hogy van férfi és nő, ifjúság és öregség, hegy és folyó, gyöngyvi­rág és csillag. Mindezek adva vannak, nem maguktól termet­tek, nem a maguk erőfeszítésé­ből lettek azok, amik. A magyar­ság is adottság. A magyarság műveltség Az emberi műveltségnek, kul­túrának különálló, egyéni darab­ja. Meg van először is a földön a helye, meglehet találni hol nőtt és hol virult. A magyar művelt­ség függött a helytől, az ország földrajzi fekvésétől, éghajlatá­tól, földjének izétől, savától, ere­jétől, attól a nagy európai ösz­­szefüggéstől, amelybe elhelyez­kedett és befonódott. A szelek és felhők útja éppen úgy alakítja, mint a vizek járása és a hegyek árnyéka. Müveltségünkbén mindez úgy benne van, mint me­séink és kopjafáink. Ezt a millió meg millió atomot egységessé tette és kikristályositotta az, hogy egy népnek az alkotása s egy nép sorsával van összefűzve úgy, mint a gyöngy a kagylóval, vagy a csigaház a csigával. Egy nép teremtette ezt a műveltséget. Ez a nép minden más néptől kü­lönbözik, önálló egyéni-életet élt, megvannak a maga nagy szenve­dései, bukásai és felmagasztal­­tatásai. E nép teremtett magá­nak egy sajátos nyelvet, mely­ben gondolatait kifejezte. Külö­nös, minden más nyelvtől külön­böző a szerkezete, a muzsikája, az ereje és a világossága. Mikor igazán egyénit mond, csak ön­maga érti; másra nézve lefor­díthatatlan, szépségéhez idegen sohasem férkőzik hozzá, isme­retlen és titok marad mindenki más számára. De nemcsak nyel­vet teremtett magának, amely­ben lelkét kiábrázolta, teremtett művészetet is. Ez is olyan, mint a nyelve: igazán csak maga érti. Életfilozófiát is teremtett, ..azt közmondásokban, .. szólásokban, példázatokban és mesékben tör­te szét. Rendszert sohasem alko­tott, maga a lelke volt a rend­szer. ősi alkotmánya védelmi rendszer, benne és általa védtük meg magunkat a széthullástól, a főhatalom túlkapásaitól, az el­­közönségesedéstől, az uralkodó osztályok gőgjétől, a külső biro­dalmak beolvasztó erejétől úgy, hogy a törzsekkel szembehelyez­tük a királyt, királlyal a nemze­tet, a tömeggel szembeállítottuk a nemességet, nemességgel a né­pet, Ausztriával a magyar ön­­céluságot, osztályuralommal az élő nemzettestet, idegenekkel a vérbeli magyart. Az ellentétele­zésnek, kiegyenlítésnek, állandó­ságnak és fejlődésképességnek csodálatos müve ez. Aztán kiala­kította gazdasági rendszerét. Megvan a háztartásának sajátos rendje, pásztorolja nyáját, veti, aratja búzáját, metszi és szüre­teli szőlőjét, eladja borát, kicse­réli javait, megvásárolja szük­ségleteit; mindezzel sajátmaga életét fejleszti, gazdagítja, saját erejét növeli, dolgos kezeknek kenyeret ad, fegyvert élesít és világosságot nyújt. Ez a nagy­szerű rendszer a magyar művelt­ség. S ha ezt a műveltséget vizs­gáljuk, azt találjuk, hogy az a­­lapja, a gyökere egy szellemiség. (Folyt, a 2-ik oldalon) Afrikaiak konfe­renciája Moszk­vában Moszkvai tudósítás szerint a felszabadult és független köz­társaságokká vált afrikai orszá­gok vezetői az ősz folyamán konferenciára gyűlnek össze — Moszkvában. Ez az esemény u­­jabb és meggyőző jele annak, hogy a Kremlin éjt is nappallá tevő céltudatos szervezéssel igyekszik az “újszülött” afrikai államokat a kommunista póráz­ra fűzni. “Már csak egy-két > 99 ev... Washingtoni diplomáciai kö­rökből nyert értesülés szerint Mao Tse-tung arra nógatja Kruscsevet, hogy szüntesse be teljesen a Nyugattal való lesze­relési konferenciázásokat, mivel azok nem egyebek felesleges idő­pazarlásnál. “Egy-két év múlva Vöröskinának is lesznek bevet­hető atomfegyverei és akkor a Nyugat kénytelen lesz elfogad­ni a kommunista világuralmat” — mondotta a vöröskinai diktá­tor. Lovakon elment milliók... Albert Ichelson exmilliomos bejelentette a san-franciscoi szövetségi bíróságon, hogy ló­versenyeken elvesztette milliós vagyonát s igy képtelen vállalt kötelezettségeinek eleget tenni. A 63 éves exmilliomos azt val­lotta, hogy az elmúlt pár hónap alatt elvesztette az utolsó 300 e­­zer dollárját a lóversenyeken s ezzel a vagyontalanok keserves sorsára jutott. . . Nagyszabású kép­zőművészeti kiállí­tás Detroitban A Detroiti Magyar Művész­kör nagyszabású képzőművé­szeti kiállítást rendez a belvá­ros szivében levő kitűnő helyi­ségben. A kiállítás október 16- tól 22-ig lesz nyitva. A rendező bizottság a meg­hívókat már szétküldte. Tekin­tettel azonban arra, hogy a bi­zottságnak nem állt rendelke­zésére a szabad földön élő ma­gyar művészek teljes névsora, ezúton is kéri a bizottság a ki­állításon résztvenni szándéko­zó művészeket, hogy ebbeli szándékukat szíveskedjenek szeptember 15-ig “Ferenc Varga, Sculptor Studio, 14100 Mack, Detroit 15, Michigan” cimen bejelenteni és ugyanerre a címre a kiállításra szánt mü­veiket (háromnál nem többet, festményeket bekeretezve) el­küldeni. Az oda és visszaszállítási költségek a kiállítót terhelik, mig a kiállított tárgyak biztosí­tási költségét a Művészkör fi­zeti. Esetleges eladás esetén a Művészkör 15 százalék kezelési költségre tart igényt. Jelentkezés esetén a Mű­vészkör kiállítást rendező bi­zottsága készséggel küld azon­nal részletes tájékoztatót is. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az Elizabeth-i közkórházban julius 12-óta élet-halál között le­begő Fekecs Miklós tömeggyil­kos állapotában némi változás állott be az utóbbi napokban, ami arra enged következtetni, hogy életben marad s végül is büntetőbíróság előtt kell majd felelnie aljas tetteiért. A halál­­büntetst pedig aligha kerüli majd el a North Brunswick-i ja­nuári négyes-gyilkosság tettese, aki julius 10-én két újabb gyil­kossággal tetézte bűneinek hal­mazát, amikor agyonlőtt két Franklin Township-i rendőrt, nyilván azzal a szándékkal, hogy tovább menekülhessen az igaz­ságszolgáltatás elől, mely elől hónapokon át rémmesékbe illő ügyességgel tudott rejtőzni, de amely végül is lecsapott rá. Fekecs, amikor látta, hogy az ellene megindult embervadászat gyűrűjéből már nincs menekülé­se, amikor rendőrök kezdtek tü­zelni rá Union, N.J. határában, gyilkos fegyverével, amellyel már 6 emberletet oltott ki gya­lázatos módon, öngyilkossági szándkkal fejbelőtte magát. A golyó körülszaladt fejében a ko­ponyacsont alatt anélkül, hogy halállt okozott volna. Később, több operáció után a golyó ma­gától kijött a sebből s Fekecs é­­letben maradt. Az utóbbi napokban az ágya mellett éjjel-nappal vigyázó őr­szemek arra lettek figyelmesek, hogy Fekecs mintha öntudatá­nál lenne: szemgolyója, tekintete éberen követi az őt figyelőket. Hang még nem hagyta el ajkát, de az orvosok most már nem tartják lehetetlennek, hogy be­szélni is fog tudni. Testsúlya a kórházban már 50 fonttal fo­gyott, ami a mesterségesen vér­edényen át történő táplálásnak tudható be. Az utóbbi időben azonban már valamennyi ételt a száján át is magához vett, amikor kanállal próbálják etet­ni. Edward J. Dolan Middlesex megyei ügyész kijelentette, hogy a január North Bruns­wick-i négyes gyilkosságot nemcsak a Fekecs pisztolyából származó golyóknak azonossá­gával, de más adatokkal is rá lehet majd a bíróság előtt bi­zonyítani, amikor az ügy tár­gyalására kerül a sor. Ezeket a bizonyítékokat egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, mert ezeknek “értéke és nagy jelen­tősége lehet bármilyen gyilkos­sági ügyben.” (Ez a kitétel arra enged következtetni, hogy nemcsak Fekecs gyilkossági ügyében, de másnak a gyilkos­sági ügyében is!—Szerk) Min­denesetre Fekecs Miklóst az említett, de nyilvánosságra még nem hozott bizonyítékok kapcsolatba hozzák, összekö­tik (!) Dr. Francis Clark brunswicki orvos feleségének, valamint társalkodónőjének és cselédjének és egy newarki taxisoffőrnek ez év január 26- án a North Brunswick-i Clark­­házban történt revolvergolyós meggyilkolásával! Fekecs Miklós sokszoros gyilkos nem halt bele s való­színűleg most már nem is fog belehalni fejsebébe, amit ugyanannak a pisztolynak a golyója okozott, amellyel hat emberéletet közellövéssel ő ol­tott ki, de amellyel önmagát nem tudta megölni. A sors kü­lönös iróniája, hogy ez a pisz­tolyt. a 3-ik oldalon) Az Amerikai Magyar Refor­mátus Presbiter Szövetség tag­jai sorába tartozó gyülekezetek presbitériumának képviselőit tisztelettel meghívjuk az 1960 szeptember 4 és 5-én Ligonier­­ben, Pa.-ban a eBthlen Otthon­ban tartandó 15-ik országos ju­bileumi nagygyűlésre. A közgyűlés tárgysorozatán nagyfontosságu kérdések szere­pelnek, amelyek jelentőségében messzp kiemelkedő határozatok és döntések meghozatalát kíván­ják, s amelyeknek gyakorlati ,megvalócitása az amerikai ma-Szeptember első hétfője — Labor Day — az európai nyu­gati államok május elsejei ün­nepének felel meg az Egyesült Államokban. Kevesen tudják azonban, hogy mindkettőt elő­ször Amerikában ünnepelték meg. New York városában 1882-ben volt az első felvonu­lás, amit szeptember első hét­főjén tartottak meg. Húszezer­re rugó munkástömeg tartott gyűlést a Union Square-en, ahonnan vígan énekelve a Broadway-re vonult, a zászló­kon a nyolc órai napi munka­időt követelve. A tüntetés esz­méje más amerikai városok­ban is követőkre talált és azóta szeptember első hétfőjén az egész amerikai közönség — — nemsak a munkások — tör­vényes szünnapot tartanak. Az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig a városok közterein nagy tömegek gyülekeznek össze és a főbb utcákon tüntető menetben vonulnak fel az ame­rikai fizikai és szellemi mun­kások. Május első napjának a vilá­gon való első megünneplése is New Yorkban folyt le. 1886 május 1-én az American Fed­eration of Labor, az Amerikai Szocialista Párt és a Knights of Labor 30,000 tagja együttes ülést tartott. A programmon ugyancsak a kötelező 8 órai napi munkaidő törvényes kiví­vása szerepelt. Határozati ja­vaslatot is fogadtak el a gyűlé­sen, mely szerint ezután min­den május elsején tüntetést rendeznek céljaik elérésére és gyár reformátusok Istenbe v< tett élő hitének cselekedetekké való bizonyságtételét jelenti] Reméljük azért, hogy a meghi yott gyülekezetek presbitérium illetve azok képviselői az orszí gos jubileumi nagygyűlésen j< len lesznek és annak, Istenne tetsző, eredményeket hozó mm kájában majd tevékenyen rész' vesznek. Atyafias meleg köszönettel é 'hittestvéri üdvözlettel: Dr. Haller István, elno Dombrády Sándor, titka kivívott eredményeik leszegé zésére. Három évvel később a Mi sodik Nemzetközi Szociálist Szövetség európai kongres: szusa, az amerikai kiküldötte javaslatára kimondotta, hog május 1-ét a munkásság mii den országban meg fogja ül nepelni, hogy ezzel a vilá munkásainak a szolidaritási bizonytisák. Azóta azonban szocialisták sajátították ki mj guknak a májusi eszmét, mi] nem is a kommunisták tetté meg ezt a napot a maguk ü] népévé. Minthogy a légtől) amerikai munkás ellenzi marxizmus minden formája az amerikai munkások inkák Labor Day napján ünnepelne] A napi 8-órás és a heti 4 órás munkaidő — amely 188! ben még csak álom volt — h vábbá a munkásság sok mi észszerű követelése — azói régen megvalósult az Egyesü Államokban. 78 évvel ezelö csak 45,000 tagja Volt az.ösi szes szakszervezeteknek. M 18 millió szervezett munki dolgozik az országban, aki közül 13 és fél millié az egví sült American Federation < Labor and Congress of Indu trial Organizations tagja, munkásság szabad szervezk dési és kollektiv szerződési j] gát, a tárgyaló asztalok me lett a vállalkozókkal vá egyenrangúságát és a sztráj] hoz való jogát ma már törv nyék biztosítják. Minden am< rikai politikai párt elismeri (Folyt, a í-ik oldalon) HOGY MEGÓVJUK legfontosabb, hogy készenlétben legyünk —ismerjük meg igaz valóságában a kom­munizmust és annak taktikáit! indnyájan támogassunk minden olyan tár­sadalmi megmozdulást, ami népünk javát szolgálja. Isórendü feladatunk, bogy éljünk szavazati jogainkkal; válasszunk megbizható kép­viselőket. espektáljuk és tartsuk tiszteletben az em­beri méltóságot; a kommunizmus és az e­­gyéni szabadság nem egyeztethető össze­smerjük meg hazánkat, annak történelmét, múltját és hagyományait. ” éressük az alkalmakat s harcoljunk minden lehető módon a kommunizmussal szembe­ni közöny, ellen; amikor nemzetünk sorsa van kockán, a semlegesség végzetes lehet! lljunk ellent a vakbuzgóságnak és előítéle­teknek s küzdjünk ezek ellen, ahol csak felütik fejüket:— ártsuk szem előtt mindig azt, hogy az “igaz­ságosság mindenki számára” a demokrácia megdönthetetlen bástyája! J. Edgar Hoover A HAZAFIASSÁG MINDNYÁJUNK DOLGA ! A DEMOKRATA ELNÖKJELÖLTTEL . . . John F. Kennedy szenátor, demokrata elnökjelölt a közelmúltban megbeszélést folytatott Hyannes Port, Mass.-i otthonában a különböző nemzetiségi csoportok vezetőivel. A fenti képen (balról jobbra) G. Mennen Williams Michigan-i kormányzó, a párt nemzetiségi divízió­jának feje, Mrs. Kennedy, Szegedy István, az Am. Life Insurance Ass’n. elnöke, Kennedy elnökjelölt és Falussy Alajos, a Magyar Divizió vezetője állanak. LABOR DAY American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., I960. SZEPTEMBER 1 t^tet ÖN a KOMMUNIZMUS Ä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom