Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-08-11 / 32. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. AUGUSZTUS 11 A Fehér Ház A mai Budapest egy külföldi szemében... Márvány emléktáblák a Washington-i katolikus katedrális Memorial Halijában, Msgr. Bőhm és Mindszenty emlékének eljövendő ura? Hát erre a kér­désre bizony nehéz volna felelni. Még a nagy fogadó irodák sem vállalnak komoly kockázatot. Legalább is egyelőre. Mondják, hogy Las Vegasban 5-6 arány­ban lehet fogadni Nixonra. Ha valaki 6 dollárt tesz a republiká­nus elnökjelöltre s novemberben csakugyan megválasztják, akkor 5 dollárt nyerhet. Ugyanezt a té­tet vállalják a lasvegasi fogadó­irodák Kennédyre is . . . Tehát nincs még “favorit,” ha az ember nem pártosan, hanem teljesen tárgyilagosan akarja megítélni a helyzetet. Azt mond­ják, hogy ez az ország “demok­rata,” tehát a demokrata párt­nak mindig nagyobb az esélye. Ez igaz. De az elnökválasztást sokminden befolyásolja. Olyas­mik is, amikre ma nem gondo­lunk. Nixoii tudatában van annak, hogy roppant nehéz fába vágta a fejszéjét. Nem tagadja, hogy csodának is kell történnie novem­berig, különben nem lehet sok kilátása. Sokat fog dolgozni — ígéri, — elmegy minden állam­ba és nem mondja, de reméli, hogy Eisenhower elnök is el­megy és latbaveti személyes va­rázsát . . . Kétségtelen, hogy Nixon nem hagyja magát és küzd, amig csak lehet. Mindig keményen küzdő ember volt. S össze is kell szednie minden erejét, mert a Kennedy-Johnson együttes kemény dió; mögötte állnak a szervezett munkások, a farmerek, a négerek. Kennedy­­ékben több a fiatalos lendület, a hév; Nixonék óvatosabban mo­zognak, nehogy Eisenhower jó­indulatát elveszítsék. A szavazatok vallási megoszlását sem tudná még senki megjósolni. Tulhangosan nem is beszél róla senki és igy van helyén. Majd csak a szavazás eredménye mu­tatja meg, hogy a vallási hová­­tartozás milyen mértékben be­folyásolta az embereket. Akárki győz, most már két­ségtelennek látszik, hogy az ame­rikai kormány bizonyos mérték­ig balra tolódik. Mindkét párt több szociális feladat megvalósí­tását tűzte a zászlójára. Mindkét párt a kisember érdekeit tartja szem előtt, miközben külpolitikai sikon a két program alig külön­bözik egymástól. De — ismételjük, — novembe­rig még sokminden történhetik, ami a szavazás kimenetelére döntő hatással lehet. így, pél­dául, Pittsburghban, Chicagó­ban és Buffaloban az acélmunká­sok nagy százaléka csak pár órát dolgozik. Az autóiparban csök­kent a termelés s vannak más a­­célfeldolgozó gyárak, amelyek egyelőre becsukták a kapukat. Mindez nemzetgazdasági szem­pontból nem jelent különösebb veszedelmet, de a szavazás han­gulatára hatással lehet. Kongóban a Nyugatnak sikerült kicseleznie a szovjetuniót, de Moszkva újabb és újabb ürügye­ket keres a helyzet további éle­zésére. A nyugati külügyminisz­tériumokban rendkívüli mű­gonddal elemezik a szovjet moz­dulatokat. Most már nem vitás, hogy a berlini kérdést' lehet ugyan odázni — legfeljebb jövő tavaszig, — de levenni a napi­rendről nem. Afrikában további fejetlenségre kell számítani, ka­tasztrofális méretekben is. Ku­bában most főzik a fekete levest, a Középkeleten újból forrásban van minden, a Távolkelet pedig bizonytalan és ingatag. A nyugati szövetség nem la­zult, de hiányzik belőle a vezető lendület, Amerika, ugyanis, né­hány hónapra sarokba állította a primhegedüt s csak a legszük­ségesebb esetben veszi kézbe. Kezdeményezést nem vállal. “Majd az uj elnök” — mondják Washingtonban, csakhogy ja­nuár még messze van és Hrus­csov nem hajlandó tüzet szüntet­ni. Reméljük, hogy közel hat hó­napig sikeresen tudjuk a fejün­ket kapkodni. (FEC) Az óhazai sajtó és rá­dió nemzetközi programjait a kubai és kongói kérdés szinte tel­jes egészében kitöltik. Minden jó, amit Castro csinál, minden helyes, amit a Szovjetunió java­sol, vagy tesz és természetesen minden veszedelmes, amit a sza­bad világ hatalmai cselekszenek. Harsog a rádió, hogy a belga ka­tonák még mindig Kongóban vanak — de arról hallgatnak, hogy a szovjet hadsereg már 15 éve Magyarországon tanyázik. A sajtóban bő teret szentelnek az önrendelkezési jognak, de ar­ról természetesen nem Írnak, hogy a magyar nép 1956-ban ön­rendelkezett és kivívta szabadsá­gát és függetlenségét és hogy azt éppen a “béke-apostola,” a Szov­jetunió gázolta le. El a kezekkel Kubától — írja a Népszabadság, de vajon mennyire inkább Ma-A csehek halászni akartak a zava­rosban ... Amikor Kongóban fellángolt a fehérek elleni négerlázadás, a­­mikor folyt a fehér és fekete em­berek vére és földönfutókká let­tek az európaiak, á kritikus ó­­rákban észrevétlenül besurran­tak Kongóba a cheh katonai misszió tagjai, hogy ott megren­deléseket szerezzenek hadi­­anyagszállitásra. Ez a hir egy vasfüggöny mögötti ország Leo­­poldvillében tartózkodó diploma­tájától származik. (FEC) Egy külföldi földrajz­szakos tanár egy csoportos ki­rándulással Magyarországra is elkerült. Munkatársunk vissza­érkezése után megkérdezte, hogy milyen benyomást tett rá Buda­pest. A válasz az alábbi volt: “Korábban még sohasem vol­tam Budapesten, de sokat hallot­tam róla, mint egy egykor szép és elegáns városról. Ezeket a jel­zőket a mai Budapest nem ér­demli meg. A forgalom kétség­telenül nagyon élénk volt. Sok ember közlekedett az utcán. Ta­lán csak azért, mert szombat volt, vagy hogy egyébként is igy van, nem tudom. A járdákon sok a gyalogjáró, a villamosokon, autóbuszokon csüngenek az em­berek. Taxi kevés mozog, ma­gánautó még kevesebb. Ezzel szemben elég sok biciglistát lát­ni. Az élénk forgalom ellenére vidám atmoszféráról nem lehet gyarország vonatkozásában kel­lene ezt hangoztatni? Az nem meglepő, hogy a magyarországi sajtó hűségesen követi a szovjet külpolitikai vonalat, mert ez a tény megszállásból következik, de az már különös, hogy nem gondolnak arra, hogy a Kubával és Kongóval kapcsolatban han­goztatott érvek pontosan a ma­gyar helyzetre is vonatkoznak; mert mit gondolhatnák azok, a­­kik ezt olvassák a Népszabad­ságban, vagy hallgatják a rádió­ban: “. . . elég a megszállásból, Kongó megérett arra, hogy a nép maga intézze sorsát ... a megszállás mindig elnyomja a nép akaratot s előbb-utóbb a nép elkergeti a megszállókat.” Újszerű gyémánt­­színezés Ronald Arthur Dugdale har­­welli angol tudós feltalált egy módszert, amellyel színtelen gyémántokat kékes-zöldre, vagy tisztán kékre lehet színezni. A most szabadalmazott eljárás ab­ban áll, hogy színtelen gyémán­tokat egy órán keresztül 1 millió elektronvoltos elektronrészecs­kék besugárzásának teszi ki, a­­minek eredményeképen a gyé­mántok zöldes színeződést kap­nak. Hőkezeléssel azután a gyé­mántok tiszta kékre változtatják színüket. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! szó. A város azt a benyomást kel­ti, mintha olyan emberek közle­kednének benne, akik nem oda tartoznak. Mintha vidékiekkel lenne tele a város. Az emberek egyáltalán nem nyújtják a világ­városok megszokott képét. Nem láttam egyetlen jól öltözött fér­fit vagy nőt. De annál több egé­szen elhanyagolt külsejű embert . . . Csoportokba verődött, le­rongyolódott gyerekek, földön ülő, vagy pádon alvó emberek nem keltettek jó benyomást. A Margit-szigeten ugyancsak nagy volt a forgalom. De a Ca­­sinoban már nem sokan ültek. Tejeskávét nem tudtam kapni, csak gyenge minőségű feketét, üvegpohárban szervírozva. Az ára hat forint volt. A sziget szép, gondosan karban van tartva és valóságos népvándorlás volt raj­ta ... Az üzletekről általában el­mondható, hogy azok nyomorú­ságosán néznek ki. A kirakatok olyanok, mint nálunk a legsöté­tebb külvárosban. Ott pedig, a­­hol a kirakatok viszonylag jól néznek ki, többnyire olyan áru van a kirakatban, ami az üzlet­ben nem kapható. Szerettem volna szalámit vásárolni ma­gamnak és tokaji bort. Nem tud­tam hozzájuk jutni.” (. . . Vajon a mostanában Magyarországra hazalátogató sok-sok magyar között akad-e majd néhány, akinek lesz bátor­sága épen igy elmondani véle­ményét s pontos adatgyűjtését az ott látottakról és tapasztalatuk­ról?—Szerk.) Szabotálják a kínai vörösek a kelet­németeket A keletnémet sajtó — minden bizonnyal moszkvai nógatásra— erősen kritizálja a vöröskinai kormány kommünrendszerét. Megtorlásképpen a pekingi kor­mány lelassította a kínai nyers­anyagkivitelt, legfőképpen a mangánérc szállítását Keletné­metország felé. A mangánérc pe­dig életbevágóan fontos a kelet­német ipar számára. Ezermillió dollár felesleg... Ne csóváljuk a fejünket hitet­lenkedve, mert igy van! Az E- gyesült Államok junius 30-ával bezárult “üzleti éve” kereken e­­zermillió dollár felesleget mutat. Az infláció-megelőzési gazdasá­gi politika helyesnek bizonyult s ha ez igy folytatódna, a dollár vezetne a nemzetközi pénzpia­con, szilárdítaná a beruházások, életjáradékok és életbiztosítások effektiv értékét s újabb pénz­ügyi alapot teremtene a súlyos federális adósságteher csökken­tésére és végérvényesen elűzné az infláció veszedelmét ... A kérdés most már az, hogy az őszi választások után az esetleg meg­maradó republikánus kormány, vagy az újból élre kerülő demok­rata kormányzat tud-e és fog-e megfelelő megoldást találni majd gazdaságpolitikánk helyes irányban folytatására ...? Nagy kérdés ez s a választ a szavazó­polgárok adhatják meg rá azzal, hogy meghallgatva a jelöltek terveit és Ígéreteit, helyesen szavaznak novemberben! Vonuljon ki az orosz Magyarországból! “A demokraták épí­tik Amerika hír­nevét” Az egész nemzetre kiterjedő Gallup-intézet legújabb kimuta­tása azt mondja, hogy a függet­len szavazók véleménye szerint ezúttal a demokrata kormány­zás, különösen a külpolitikában, jobban ki tudja építeni Amerika presztízsét, mint a republikánus. Négy évvel ezelőtt a közvéle­mény a republikánusokat favo­rizálta. Provokálnak a pesti vörösek A budapesti kommunista kor­mány nem nyugszik a bőrében. Elérkezettnek látja az időt o­­lyan újabb provokációra, ami “a jármát megunva síkra lépő nép” újabb hősi felkelését válthatja ki. A vörösek az 1956 évi szabad­ságharcot a maguk módján úgy akarják “megörökíteni,” hogy egy hatalmas emlékművet állí­tanak fel Budapesten, valószínű­leg a Hősök Terén, ezzel a fel­írással: “Az 1956-os ellenforra­dalom kommunista vértanúi­nak.” Az emlkmü leleplezését november 7-re tervezik. Értékes kutya­nyaklánc Clarence Nightingale londoni éjjeliőr nyakláncot talált, mely­ről azt hitte, hogy teljesen ér­téktelen és ezért 15 éves leányá­nak ajándékozta. Később a leá­nya is megunta a nyakláncot és azt kutyája nyakába akasztotta. Csak véletlen folytán jöttek rá, hogy az ékszer értéke 56-ezer dollár. Szülőhazánk határain kívül egyre több magyar sir domborul s ezeknek lassan a helyét sem tudja senki. Pedig eljöhet az idő — és eljön, — amikor majd hoz­zátartozók kutatnak utánuk. A New Yorkban székelő Ma­gyar Könyvtár és Történelmi Társulat igazgatósága, az élen Szent-Iványi Sándor elnökkel úgy határozott, hogy megpróbál­ja a szülőhazán kívül eltemetett magyarok sírjainak nyilvántar­tását. Ft. Viglas M. Gyula, az Eliria, Ohio-i Szent Szív r.k. egyház­­község plébánosa, a Msgr. Bőhm Károly Emlék-Alap elnöke közli, hogy augusztus 21-én, vasárnap, Washingtonban, a nemrég fel­szentelt és sokmillió dollár költ­séggel épült csodaszép Katedrá­­lisban, illetve annak “Memorial Hall”-jában fogják felszentelni azt a két márvány emléktáblát, amelyeket az alapítvány Msgr. Bőhm Károly az első amerikai magyar katolikus pap és Mind­szenty József, Magyarország bí­boros hercegprímása emlékére helyezett ott el. Az emléktáblák leleplezése és felszentelése a délelőtt 11 órai nagymise keretében fog végbe­menni. Msgr. Bőhm Károly 1853- ban született Selmecbányán, 1876-ban szentelték pappá Esz­tergomban s-1892-ben jött ki A- merikába a kivándorolt katoli­kus magyarsák lelki irányításá­ra. Több magyar egyházközséget és egyesületet alapított, ő terem­tette meg a magyar katolikus sajtót Amerikában s emlékét ke­gyelettel őrzi minden jóérzésü a­­amerikai magyar, mióta 1932- ben sirbaszállt ... A Msgr. Bőhm Alapítvány néhány évvel ezelőtt létesült. Anyagi erje nem nagy s ezért Father Viglas, az Alapítvány elnöke kéri a ma­gyarságot, hogy a márványtáb­lák költségeinek fedezéséhez a­­dományokkal jruljanak hozzá. (Cime: 162 Irondale St. Elyria, Ohio). A Mindszenty hercegprímás emlékére elhelyezett táblán a fel­írás elmondja és örök időkig hir­deti, hogy a magyarországi ka­­tolikusság feje “hős,meg nem al­kuvó zászlóhordozója volt az is­tentelen kommunizmus elleni Épen ezért arra kér a Társu­lat mindenkit, hogy legalább a kiemélkedő szerpet játszott ma­gyarok sírjának hollétét, pontos adatokkal közöljék egy központi nyilvántartás céljaira. Az el­hunyt életének rövid leírása mellett fontos adatok; az elhalá­lozás pontos ideje, sírjának he­lye, az utóbbit esetleg külön rajzban is megjelölve. Az adato­kat küldjék: American Hun­garian Library and Historical Society, 352 East 84th St., New York 28, N.Y. küzdelemnek, aki valóban Isten­ért, Egyházért, Hazáért áldozta életét s védője ma is minden em­ber elidegeníthetetlen jogának az ateista kommunizmussal szemben.” * Amerika meg nem erősített határai Napjainkban, amikor súlyos ellentétek, “vasfüggöny” vá­lasztják el egymástól a világ né­peit és állig felfegyverzett kato­nák őrzik a legtöbb határt, majd­nem hihetetlen, hogy az Egye­sült Államok határai mennyire nyitva állanak. A sokszáz mérföudes határvo­nalon, amely Amerikát Mexico­­tól elválasztja és a többezer mérföldes vonalon, amely Cana­da és az Egyesült Államok kö­zött húzódik végig, egyetlenegy ágyú, vagy puska sem található. Sokan azon a véleményen van­nak, hogy szomszédainkkal szemben nem is volna szükség határokra. Ha például Texas államban, El Paso városban tartózkodunk és kedvünk kerekedik Mexico­­ban körültekinteni, csak az otta­ni nemzetközi hídon (a Rio Grande folyón keresztül) kell át­gyalogolnunk. Nincsen szükség útlevélre vagy vízumra; a kirán­dulás pedig csak centekbe kerül. “Utazzunk külföldre tiz cent­ért !” — az elpasoi villamosvasút ilyen szövegű plakátot hordott évekig. Az lepasoi villamos első perronján felállított gyüjtődo­bozba bárki bedobhat 10 centet és a Mexicoi Köztársaság terüle­tén szállhat le, megkezdve ezzel a világ legjutányosabb külföldi utazását. A villamos többi, uta­sai — akik naponta teszik meg ezt az utat — nem is vesznek tu­domást arról, hogy országot vál­toztattak. A kacsi továbbhalad a mexicoi Ciudad Juarez forgal­mas utcáin. Canada és az Egyesült Álla­mok közötti határvonalat a helyi közlekedési eszközök gyakran keresztezik. Bár ez a határ a leghosszabb a világon, amely két országot egymástól elválaszt, ez valósággal csak ablak a két szomszéd között. A kanadai pol­gárságnak több mint háromne­gyedrésze a határtól számított 100 mérföldön belül lakik, amely határ 10 canadai tartományt és 13 amerikai államot köt össze (nem választ el). A 4000 mérföldes határ köze­lében élő canadaiak a legtöbb e­­setben amerikai jogokat élvez­nek. A new brunswicki (cana­dai) Miltown lakói ugyanazt a vízvezetéket használják, mint á mainei (amerikai) Miltown la­kói és ugyanabba a moziba vagy klubba járnak. A Calaist St. Ste­­phennel összekötő nemzetközi hídon a két város lakói olyan kö­zönyösen gyagolnak át, mintha a hid egyazon község két partját kötné össze. A cahadai Rock Island város­ka helyzete különösen jellemző a két ország közti viszonyra. Van egy közkönyvtára, ahol a könyv­táros canadai területen tartóz­kodik, ha a Lexicon A-B kötetét veszi a kezébe és Amerikában, ha a T-Z kötetet forgatja. Van egy szobája, ahol az ember úgy fekszik az ágyba, hogy feje Ca­­nadában, lába az Egyesült Ál­lamokban pihen. American Council. MEGFIGYELTED...? Megfigyelted? ... a völgyet domb csinálja, Az ég pediglen csak a földről az . . . Vagy azt, hogy a könny csak puszta fátyol, Amelyen át mosolyg ránk a vigasz . . . Hát azt, hogy a kisgyermekeknek arca Csak angyal-arc és se fiú, se lány . . . Vagy azt, hogy a gazdag száraz kenyérje Kaláccsá lesz a koldus asztalán? És az is nagyon érdekes dolog, hogy A balkezünk van a szivünk felől . . . Vagy gondolkoztál már azon, barátom: Mért jár a gonosz mindig legelői? Megfigyelted, hogy mindenkinek mást mond Az augusztusi csillagterhes ég, S hogy a bolondnak jut a vakszerencse S a rut embernek a szép feleség . . .? (E vers szerzője előttünk ismeretlen. Aki ismeri, meg tudja mondani, ki irta, közölje szerkesztőségünkkel). FÖLDALATTI ATOM-FEDEZÉK Akron, Mich, közelében levő házának pincéjébe ilyen atom-sugárzás el­leni földalatti fedezéket épített Louis Severance, melyet a Polgári Vé­delmi hatóság itt bemutat. A négy személy számára épült fedezék kijá­rata az udvaron van. betonba építve. Bent a fedezékben összesüritve meg van minden, ami az atom-sugárzás túlélésére szükséges idő alatt egy családnak kell: aívóhely, élelem, tisztálkodási lehetőségek, stb. A mennyezet 1G” vestag konkrét, vastag földtakaróval, az oldalfalak is hasonló vas’tagok. Az egész mintegy $1 OOO-ba került, a legtöbb munkát azonban maga Severance végezte. Kuba, Kongó, - és a vörös Magyarország “Hol sírjaink domborulnak...” American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom