Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-06-04 / 23. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. JUNIUS 4 ‘Az orosz diplomácia olyan, mint a kígyó, mindig a föld alól kúszik elő és hátulról harap beléd.’ Ezeket a szavakat nem Genfben mondta most vala­mi elkeseredett nyugati figyelő, ^ hanem Kossuth Lajos, itt, az Egyesült Államokban, 107 évvel ezelőtt. Ha valaki Kossuth amerikai beszédeit olvassa, rádöbben ar­ra, hogy a nagy magyar emig­ráns nem mástól, hanem az oro­szoktól féltette a világ népeinek szabadságát. Nem volt beszéde —valamennyi a klasszikusan ér­telmezett szónoklat iskolapéldá­ja, — amelyikben ne figyelmez­tette volna az akkor még a világ dolgaival keveset törődő ameri­kaiakat, hogy eljön az idő, ami­kor a tenger már nem nyújt vé­delmet s a világ szabadságszere­tő népeinek össze kell fogniok a szláv óriás ellen, — Amerika ve­zetésével. Van egy nagymüveltségü ame­rikai ismerősünk, aki a világ legérdekfeszitőbb olvasmányá­nak tartja Kossuth beszédeit és számtalan idézetet tud kívülről. S valóban, ha alaposabban megnézzük, a mostani szovjet és az akkori cári harácsoló szenve­dély közt alig van különbség. A régi cári hatalom is leigázott minden védtelen kis népet s a Kreml mostani urai csak abban különböznek a régi cároktól, hogy a hírközlő eszközök moder­nizálódásával öt világrészben képesek népboldogitó eszméik hirdetésére. A fehér cárok és a vörös cárok módszerei különös módon hason­lóak. A komunista rendszer át­alakította a társadalmat, meg­teremtette a minden egyéni vé­leményt elfojtó, sőt efélét nem is termelő emberszabású szovjet lényt, de bizonyos, jónak és hasz­nálhatónak látszó régi módsze­reket megtartott. A diplomáciában, például. Ugyanazokat az alattomos mód­szereket használják, amiről több mint száz évvel ezelőtt Kossuth beszélt. Gromikó a fehér cárok külügyminisztere is lehetne, fő­leg, amióta megtanult mosolyog­ni. Most Genfben jobbra-balra mosolyog. De ha kell, megillető­­dött is tud lenni. Komor, gyászos kifejezést öltött magára, amikor Herter külügyminiszter kifejez­te ‘mélységes részvétét’ Dulles halál hírének vétele után. Tessék elképzelni, mennyire fájhat neki Dulles halála ! Alig­ha gyűlölt jobban valakit, mint Dullest, ezt a bátor és a szitán mindig átlátó amerikai diploma­tát, aki a Szovjetunió elleni küz­delmet élete utolsó lehelletéig vállalta, a kínzó testi fájdalma­kat újra és újra legyűrve. A Vörös Hadsereg ugyanolyan könyörtelen, mint a cárok hadserege volt. Az 1849- ben Magyarországra bevonult cári hadsereg aránylag rende­sen viselkedett, mert ‘vendég­nek’ érezte magát, de ahol huza­mosabb ideig tartózkodott, a tör­ténelem tanúsága szerint ponto­san olyan könyörtelen volt, mint a mostani vörös kiadás. A fin­nek, a balti népek erre vonatko­zólag sok hiteles bizonyítékkal rendelkeznek. A régi dolgokat elfelejtjük, de a mostani genfi komédia ve­lőnkbe vág. S milyen hajlamos az ember a feledésre! David Lawrence, a neves amerikai új­ságíró egyik cikke bevezetőjé­ben igy ir a Genfi tó partjáról: ‘Közülünk jónéhányan milyen gyorsan elfelejtették Magyar­­országot. Mily könnyedén lovag­gá (jkarják ütni ezeket a vörös gyilkosokat, mondván, hogy le­gyünk ‘reálisak’ . . .’ Bizony, a Kossuth által oly találóan megjelölt alattomos o­­rosz diplomácia most ujjongó torát üli Genfben. Hogy úgy mondjuk, nyeregben érzik ma­gukat. Szakadatlanul csak kö­vetelnek. Pontosan tudják, hogy büntetlenül tehetik, mert a Nyu­gat nem támad, hanem kivárja az első ütést. Talán a másodikat is. Soha a világtörténelemben még nagyhatalom nem érezhette magát ilyen biztonságban. Bo­londok volnának a Kemlben, ha nem használnák fel az összes ré­gi és újonnan kitalált eszközö­ket. Hiszen büntetlenül tehetik. Még lovaggá is ütik őket. “Beszélő Köntös” GYÖNYÖRŰ SZÍNES MAGYAR VILÁGFíLM, MELYET 3 NAPON ÁT MUTAT BE TRENTONBAN A CENTRE THEATRE (JUNIUS 6-7-8-ÁN, SZOMBAT, VASÁRNAP ÉS HÉTFŐN) Mikszáth Kálmán hatalmas történelmi regényének részben színes filmváltozata, a “Be­szélő Köntös” a magyar film­gyártásnak egyik legnagyobb alkotása, amelyben, szerephez jutottak a magyar színjátszás legkitűnőbbjei: Jávor Pál, Csortos Gyula, Lehotay Árpád, Mihályfi Béla, Tasnády Mária, Kiss Ferenc, Vaszary Piri, Bi­hari József, Szilassy László, Juhász József, Tompa Pufi, stb. Külön érdekessége ennek a filmnek, hogy magyar fil­men most először látjuk és halljuk Cselényi József kiváló művészt, a Nemzeti Színház és a legsikerültebb magyar hang­lemezek egykori kiváló éneke­sét, aki a kommunista börtön­ben halt meg. A “Beszélő Köntös” egészen kivételes magyar film, amely meséjével, kiállításával, kitűnő szereposztásával egy csapásra meghódítja a közönséget. Fel­hívjuk a magyar filmbarátok figyelmét ennek a filmnek jú­nius 6, 7 és 8-án, szombaton, va­sárnap és hétfőn Trentonban, a Center Theaterben történő be­mutatására. (422 Centre St.) Az előadások folytatólagosak: szombaton és hétfőn este 6:30- tól, vasárnap d. u. pedig 3 órá­tól. Ehhez fogható értékes ma­gyar filmet már nagyon régen nem láttunk! A film, illetve a Mikszáth­­regény meséje a 17-ik század­ba visz vissza, amikor a török hódoltság idején-a szabad ma­gyar városok kétségbeejtő helyzetben voltak. Portyázó csapatok járták végig és sar­­colták meg az alföldi magyar (Folyt, a 2-ik oldalon) Julius 15-ig lehet feladni vámmentes ruhacsomagokat! SZEMFEDÉLRE NINCS VÁM, DE MÁST TARTALMAZÓ SZERETETCSOMA­­GOKRA AZ ÓHAZAI ÉRTÉK KÉTHARMADÁT .KELL A LERONGYOLÓDOT­TAKNAK MEGFIZETNIÖK Hányszor támadt tenfiad, Szép hazám, kebledre S lettél magzatod miatt Magzatod, hamvvedre.” KÖLCSEY FERENC A Magyarország népét rab­bilincsben tartó kommunista párt ismét szint vallott. A “Ma­gyar Közlöny” cimü hivatalos lap május 16-iki száma most ér­kezett Amerikába és 4 parányi oldalon keresztül (ez a vörös csillagos kiadvány teljes terje­delme) foglalkozik Karádi Gyu­la külkereskedelmi miniszterhe­lyettes által aláirt vámrendelet­tel. Eszerint a pénzügyminisz­terrel egyetértésben az alábbi ukázt bocsátja ki az export (?) miniszter első helyettese: “A jelen fendeletben foglalt vám-emelkedéseket az 1959 évi julius hó 15-ike után feladott küldeményekkel kapcsolatban kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1957 január óta érvényben levő szeretetcsomag - kedvezmények hatályukat vesztik.” Részletesen felsoroja ezután a rendelet az úgynevezett aján­dék-tarifát, miszerint 70'%-os vámmal sújtják a Magyaror­szágban élő rokonoknak küldött kávé és tea szállítmányokat — nem is szólva arról, hogy teából pl. évenként mindössze egyetlen fontot engednek be ugyanarra a címre, még 70%-os vám kizsa­rolása ellenében is. Ugyancsak 70% vám van fekete borsra, szeszes italokra, dohánygyárt­mányokra, gyapjufonalra, aligá­­to rvagy kigyóbőrre. Az amerikai magyarság le­rongyolódott rokonságát legin­kább azonban az a 60%-os vám fogja érinteni legfájdalmasab­ban, amit a viselt ruhaküldemé­nyekre vetettek ki a kommunis­ták. Ugyanis az a használt gyap­jú férfiruha, amit a feladó vagy ingyen megkaphat ismerőseitől vagy pár dollárért vásárolhat meg az ócskásoknál — odahaza komoly vagyonkát ér meg. Ha ennek 6 Oszázalékát kivetik a “vámosok” a szeretetcsomagok­­ra, hát könnyen tönkretehetik a címzettet. Ezért julius 15-ike u­­tán egyáltalában NEM érdemes ruhafélét küldeni, hiszen az a­­jándékozottak koldusabbak lesz­nek a szeretetcsomag kiváltásá­val, mint voltak előtte . . . Érdeklődtünk a helyzettel is­merős körökben, vájjon mi in­díthatta Moszkva cselédeit ilyen inhumánus intézkedésre —- mely méltán sorakozik eddigi ország­­lásuk sötét rendelkezéseinek hosszú sorához. A Magyarorszá­gon nemrég megfordult ameri­kai hírlapírók és utazók meg­egyeztek abban, hogy a Buda­pestről korbáccsal kormányzók rendkívül szűkében vannak dol­lárnak és más íkülföldi valutá­nak. Tehát a kommunista párt kezében levő IKKA csomagok forgalmát szeretnél megnövelni, hogy ekként dollárhoz jussanak. Ugyancsak kiderült az is, hogy a közismert féretnunka eredmé­­nyeképen a hazai szövetek minő­sége az orosz j textilek silány színvonalára süllyedt; ennek kö­vetkeztében nem képesek annak külföldön piacot teremteni és részben ezért is akadályozzák meg a használt ruhacsomagok beküldését. í Ugyancsak 6(r í vámmal bír­ságolják a bármilyen anyagból készült szöveteket, prémbőrt, vagy szücsárut, mosdószappant és kozmetikai cikkeket, sport- és játéktárgyakat, j nemkülönben “gépjármüveket és egyéb tartós használati társrvakat.” Ez tuób-Junius 4-én lesz a Függ. Ref. Egyház évi kirándulása Kitűnő ellátás?,' étel, ital, jó zene várja a közönséget A Független Magyar Refor­mátus Egyházi évi nagy kirán­dulását junius hó 14-én tartja a Vosler’s Grove-ban, ahol minden évbén szokta tartani. A kiránduláson minden évben nemcsak a trentoni, hanem a környékbeli magáarság is nagy­számmal szokott megjelenni és egy kellemes délutánt tölteni e­­gyütt. Ebben az évben is nem­csak a trentoni, hanem a kör­nyékbeli magyarságot is nagy szeretettel hívja és várja a ren­dezőség. A rendezőség minden előké­születet megtett, hogy a közön­ség valóban egy kellems kirán­dulást élvezzen együtt. Gondoskodott kitűnő zenéről, melyet Didrencz Gusztáv hires zenekara fog szolgáltatni, vala­mint kitűnő harapni valókról: lesz laci pecsenye, töltött ká­poszta, virsli, ice cream, stb. Iskolás gyermekeket, mint minden évben, külön vendégel meg a rendezőség. Trenton és környékbeli ma­gyarságot ez utón is meghívja a Rendezőség* Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogj at valamilyen okból nem kapj« pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán éts mi azonnal intézkeflünk a postaha hatóságnál. biak közé tartozik minden olyan , cikk, amiket általánosan “house­hold appliances” nevén ismernek Amerikában. Ezzel szemben va­lódi és hamis ékszerekre azok otthoni értékének “csak” felét kell a címzettnek vámként meg­fizetnie . . . Papirdobozba csomagolt szá­rított gyümölcs után 30 százalék a vámtarifa. Más, pontosabban meg nem nevezett élelmiszerekre 20'/ , .az az az otthoni forgalmi árnak egyötöde. Vámmentesen lehet viszont küldenünk lisztet, száraztésztát, makarónit, szá­razsüteményt, papirdobozba csomagolt tejport, gyermektáp­szert, sőt hus-árut is. Még az u­­tóbbi sem lehet azonban bádog­­dobozban, aminthogy általában a “kanna”-holmitól valami muszka babona következtében e­­gyenesen retegnek a derék kom­csik és az ilyesmit mint a köz­­biztonság szempoljából veszedel­mes csomagolású árut semmi kö­rülmények között sem kézbesítik ki a címzettnek — hanem kinyit­ják, detektivesdit játszva bizott­ságilag megvizsgálják, majd pe­dig . . . jóízűen elfogyasztják! A vám nélkül beengedett élel­miszerfajtákból egyenként 10 font. az évi kvóta. A szintén vámmentes mosószappanból és mosóporból évente 6-6 font a be­engedhető mennyiség. Gyógysze­rek, szérumok, mankók, mülá­­bak már 10%-os elbírálásban részesülnek — hatósági orvos ál­tal előirt mennyiségen felül a­­zonban semmiképen sem küldhe­tők : nehogy a kommunista világ i patika ?mizériával szemben a szociális termelés folytán testé­ben, lelkében beteg lakosságot el lehessen látni a bőségben levő a­­merikai csodaszerekkel. Könyvet, foláciratot, sőt fény­képet szintén lehet már külde­ni ; feltéve természetesen, ha e­­zek nem sértik a vörösök érzé­kenységét. De ebből évente csak hármat bir el a derék tanács-u­ralom, amely személyi vonatko­zású film, sőt hanglemez küldé­sét ugyancsak engedélyezik az otthoni családtagok részére. És hogy az egész világ lássa, meny­nyire megértő a kommunizmus, újabban évente mindenki küld­het 2-2 szemfedőt és koszorút — sőt hamvvedret is angyongyö­­tört szeretettéinek. A kegyelet eme tárgyait azután egészen vámmentesen, hiszen az elhuny­tak igazán nem jelentenek ve­szedelmet a “rend”-szerre . . . Amint Kölcsey Ferenc megír­ta a “Himnusz” ötödik verssza­kában, a jobb sorsra érdemes magyar népre és magyar hazára vonatkoztatva: “S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre . . .” HALLGASSA A “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓ-MŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS NIXON ALELNÖK NEM HAGYJA A MAGYAR ÜGYET! Az Amerikai Magyar Szövet­ség központja minden összeköt­tetést latbavetve igyekszik fel­színen tartani az óhazai magayr­­ság függetlenségének égető kér­dését és egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy befolyásos a­­merikai köröknél ne sürgesse a magyar felszabadulás napirend­re tűzését. Ennek eredménye­ként érkezett az alábbi levél Haydn K. Györgyhöz, az AMSz. országos einj kéhez, nem kisebb méltóságú államférfiutói, mint az Egyesült llamok alelnökétől, Richard Milhous Nixon-tól magyarra fordítva: Kedves Haydn Uram! Csuk röviden óhajtom megköszönni az esetleges “Summit Conference”-cel kapcsolatban hozzám, intézett táviratát. A magyar probléma fontossága, válamennyiünk komoly fi­gyelmét érdemli ki és éppen ezért hálás vagyok, amiért javaslatait> velem, közölni szives volt. Lévén ez a kérdés rendkívül időszerű, szeretném megnyugtatni, hogy nem fogom figyelmen kivül hagy­ni azon tanácskozások sorúm, amelyekben résztveszek. őszinte jókivánatokka> Richard M. Nixon Az Egyesült Államok alelnö­­ke, aki az 1956 októberi szabad­ságharc után személyesen uta­zott a magyar határra, hogy a kommunizmus embertelenségei elől menekülő több mint 200 ezer honfitársunk közül minél több­nek megrázhassa a kezét — u­­gyanez a fiatalos Nixon ma sem feledkezett meg népünkről. Ért­hető érdeklődéssel várhatjuk te­hát, hogy a csúcstalálkozón — már amennyiben egyáltalában sor kerülhet ilyenre — nem fog­ják agyonhallgatni a magyar sorstragédiát, amint azt tették a legutóbbi “summit” konferen­cián. Nyugati figyelő írja: RÉTHY LAJOS KULTURCSERE MUSZKA MÓDRA Az öreg ur fejcsóválva szem­léli a félig-öltözött fiatalságot. — “Rövid haj, szűk pantalló nadrág és cigaretta. Bizisten nem tudóin, hogy fiu-e, vagy leány?” — panaszolja a mellette álló szüknadrágos, rövidhaj u ci­­garettásnak. — “Az egy leány. Az én lányom,” — válaszolja a régebbi kiadású, rövidhaj u szük­nadrágos. — “Ezer bocsánat u­­ram, nem sejthettem, hogy ön az édesapja,” — mentegetőzik az öreg ur. — “Én az édesanyja va­gyok!” — javítja ki a korábbi modelti szüknadrágos. ■*V Éppen igy jártunk a propa­gandamentes kulturcserével is. Moszkva-módra tálalva, talán még szülő-édesanyja sem tudna ráismerni. A new-yorki Metropolitan Opera elővételi pénztára előtt hosszú embersor kígyózott kör­­be-körbe az előcsarnokban. És kint a szakadó esőben: egészen a másik utcasarokig. A moszk­vai Bolsoj Balett előadására szerettek \olna jegyet kapni a sorban állók. Egyszerre két kö­zépkorú nő jelent meg a színen. — “Ezek a jegyek, amiket a péztár árul, nem jók! Ha jó je­gyeket akarnak kapni, menjenek a 114 E. 32-ik utcai irodába!”— kiabálta a két nő. Voltak, akik tréfának tartották. De voltak sokan akik elmentek az adott címre. Kiderült, hogy a 32-ik ut­cai “iroda” a Szovjet-Amerikai Barátság főhadiszállása. Itt sem adtak jegyet. De mindenkinek a címét és jegyrendelését felvette az “iroda” személyzete. A rendelt jegyek valóban meg is érkeztek — egy csomó bolsi propaganda irodalom kíséreté­ben. Levél is volt mellékelve, a­­melyben figyelmeztették a bol­dog jegyvásárlót, hogy a jegye­ket rendes áron kapta, de elvár­ják, hogy a szervezet céljaira a­­dományt küldjöp. 1921-óta, ami­kor “Friends of Soviet Russia” néven megalakult ez a frontszer­vezet, sok névcserén ment ke­resztül — de mindég ott maradt a kommunista pártvonalon. NEW YORK VÁROSA VISSZAÜT Hamarosan hire ment a vörös módszerü jegyeladásnak. Az en­­gerélyhivatal emberei razziát tartottak a vörös frontszervezet irodáiban. Mig a Metropolitan pénztáránál csak selejtes jegyek voltak kaphatók, órákhosszat való ácsorgás után, addig a szov­jetbarát irodában a legjobb je­gyek ezreit találta az engedély-’ hivatal. Amelyeket persze a bolsi front a város megkérdezése nél­kül árusított. Sol Hurok, a balett amerikai impresszáriója is a gyepre ke­rült. Beismerte, hogy a 32 előa­dásra kibocsátott 165,000 jegy “egyrésze” szervezeteknek lett átutalva ahelyett, hogy a pénz­tárnál árusították volna. Hurok azt mondta, hogy ő nem ért a po­litikához és nem tudta, hogy a szovjetbarát csoport: egy kom­munista frontszervezet. A város betiltotta a vörös-fekete jegy­piacot és utasította az impresz­­száriót, hogy a jegyeket a Met­ropolitan pénztáránál és az elis­mert jegyirodákon keresztül jut­tassa el a balott-éhes közönség­hez. A szovjet-amerikai kulturcse­­re egyezményt, amely megtiltot­ta úgy az amerikai, mint a szov­jet részről való propagandát, a vörösek olyan otrombán rúgták fel, hogy bármely amatőrnek szégyenére válna. Biztos, hogy a ríewyorki vörös hossz raportra kerül és leváltódik. Mert ekkora arcátlanságot Nikita csak önma­gának engedhet meg. Foster Dennis-éknek simábban kellett volna csinálniuk. A LATINOK IS HARAGUSZNAK 200,000 kommunista szavaza­tot kapott Arturo Frondizi, Ar­gentine elnöke. Peron volt diktá­tor' 21/2 millió követője szintén rászavazott. Azt hitték, hogy meg tudják fúrni a demokrata kormányt. Amikor kiderült, hogy Frondizi nem hajlandó e­­gyik véglettel sem egy tálból cseresznyézni, úgy a vörös, mint (Folyt, a 4-ik oldalon)-— — * k — «—— G? « u v A* LJ m m SAV V W* JT im nm wlnwt lYfctina Amerikai szellemű map var uisa&r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom