Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-11-12 / 46. szám

Ire Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM Mikor és mit? —e két kérdés körül folyik most a világtörténelem egyik legna­gyobb, de minden esetre az em­beriség sorsára leginkább kiható diplomáciai csatája. Mikor üljenek le a nyugati ha­talmak vezetői Hruscsovval és miről beszéljenek vele? Nyuga­ton a “helyzet változatlan,” amennyiben a véleményeltérés tovább is megmarad, sőt néha komoly hullámokat ver. Az euró­pai hatalmak nem hajlandók fel­tétel nélkül egy tálból cseresz­nyét enni a kommunista világ fejével. “Európai” alatt valóban az európaiakat értjük, Anglia kivételével. Anglia nem tartozott soha területileg Európához, szel­lemileg és politikailag még ke­vésbé. Nem csoda, hogy a nagy­hatalmi befolyását szakadatla­nul vesztő Angliával szemben egyöntetű kezd lenni a felhábo­rodás az európaiak közt. Mi jo­gon akarná Anglia Európát sze­letenként átnyújtani Hruscsov­­nak? — ez a kérdés lázit ja Pá­rizsban, Bonnban, Rómában az embereket. A vén róka, ahogy Adenauert saját honfitár­sai becézik, már is érzékeltette MacMillan kormányával, hogy csínján nagylelküsködjék a né­metek bőrére. Ha európai szó­szóló kell, hát akkor ott van De Gaulle, ő beszélhet Európa nevében, de a Downing Street 10 számú londoni ház lakójának er­re nincs joga . . ., — mondja a bonni sajtónak az a része, ame­lyik Adenauer eszével gondolko­zik. Ugyanezt más módon, de ha­sonló értelemmel Párizsból és Rómából is Anglia tudomására hozták. Röviden: Európa láza­dozik. Annyi megalázás után, megújult ereje tudatában az ö­­reg földrész nyugati felén már nemcsak gazdasági összefogást észlelhet a világ, hanem politi­kait is. Amikor a német hivata­losnak számítható megnyilatko­zás a francia De Gaulle-t jelöli megf Európa szószólójának, — ez önmagában is forradalom, lá­zadás. A két örök ellenség ösz­­szebékült, hogy együttes erővel többet érjenek el, mint eddig. Egy diplomáciai fogást, azt t.i., hogy a franciákat a németek el­len játszók ki, már nyugodtan a legporosabb raktárba helyezhe­tik az angol külügyminiszté­riumban. A nyugati egység megbomlásának veszélyét hirde­tik sokan, főleg azok, akiknek nem tetszik ez a külön európai kiállás. Pedig a nyugati egység­nek semmi baja sem lesz. Mind­össze az történik, hogy Európa több szót kér saját ügyei inté­zésében, ami méltányos. Ha nem is lelkesednek érte, de Washing­tonban is méltányosnak találják. Nem tagadjuk, tetszik nekünk a határozott európai hang. Az, hogy az európaiak minden kér­désről beszélni akarnak Hrus­­csovva,! nem csupán Berlinről. Elvégre Berlin csak egy kis ré­sze az egésznek. És Európa tet­teket vár Hruscsovtól, nemcsak szavakat. A szovjet haderő kivonása Magyarországról itt is, ott is felbukkan az európai sajtóban. Legutóbb a Basler Nachrichten című jelentékeny svájci lap tag­lalta a kérdést. A lap szerint Hruscsov hat napos romániai lá­togatása szervesen összefügg ez­zel a kérdéssel. Erre látszik mutatni az a tény, hogy a nyugati román ha­tárt szakadatlanul erősitik, a határ mentéről magyarokat te­lepítenek át az ország belsejébe és az erdélyi magyarság minden mozdulatát, minden eddigit fe­lülmúló figyelemmel kisérik. A svájci lap szerint Hruscsov valószínűleg kész kivonni a szov­jet haderőt Magyarországból, mert a csúcsértekezlet előtt ez­zel bizonyíthatná leginkább jó­indulatát. Ettől eltekintve, Magyarorszá­gon minden maradna a régiben, csehszlovák mintára. S különben is, a szovjet haderő ott volna Csapnál ... “A magyar delegá­ció” tiltakozik... (FEC) Henri Cabot Lodge, az Egyesült Nemzetekhez küldött amerikai delegáció vezetője a magyar forradalom hároméves évfordulója alkalmából nyilat­kozatot adott ki, amelyben két lényeges dolgot említ. Az egyik, hogy Magyarország jelenlegi vezetőit a megszálló szovjet ha­talom és a titkos rendőrség tart­ja hatalmon, továbbá, hogy a magyar kérdés nemzetközi fe­szültséget okoz. Ezt a feszültsé­get — teszi hozzá — H. C. Lodge nem a szabad világ okoz­za, hanem azok, akik Magyaror­szágon létrehozták és fenntart­­jáök az igazságtalanságot, tehát ha megszűnik a jogtalanság és az igazságtalanság, úgy a nem­zetközi feszültségnek is vége. Az u.n. magyar delegáció e­­gyik tagja Mód Péter mérgesen tiltakozott H.C. Lodge kijelenté­sei miatt és ezt a tiltakozását a budapesti rádió október 24-én kétszer megismételte. A magyar­­országi kommunisták különben némák voltak a forradalom har­­madikk évfordulóján és Mód elv­társ fenti kifakadását kivéve a forradalommal kapcsolatban egy szó sem hangzott el. Miért maradtunk le a rakétákkal? Wernher von Braun azt mondja, hogy kétszer olyan ha­talmas rakétát tudnánk előállí­tani, mint az oroszok, de a kong­resszus nem bocsát elég pénzt rendelkezésünkre . . . De Titó­­éknak és a világ összes nemze­teinek — ezek között még a “Jungle nemzeteknek” is jut e­­lég billió. Aminek fejében az­tán, ha az alelnök Délamerikába megy, kövekkel és záptojással dobálják meg . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ab valamilyen okból nem kapj 8 pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Könnyű ott vitézkedni, ahol nincs ellenség. Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. NOVEMBER 12 Mikor vonul ki a szovjet hadsereg Magyarországról? ÉL A MAGYAR SZABADSÁGHARC SZELLEME AMERIKÁBAN! A MAGYAR KÉRDÉS UJRAFELVÉTELÉT KÖVETELI A U.N.-BEN A TÖBBSÉGI DEMOKRATÁK KONGRESSZUSI VEZÉRE (FEC) A United Press októ­ber 25-én világgáröpitette, hogy Kádár a kommunista párt no­vember 30-án kezdődő kongresz­­szusán — állítólag — bejelenti a szovjet csapatok kivonulását. Ezt a hirt több nagy rádióállo­más is átvette. A sajtóügynök­ség a hírét nem támasztja alá té­nyekkel, mégis úgy véljük, hogy a hir mögött í’észben tények, részben érdekes feltevések fedez­hetők fel. Tény, hogy Kádár Szt. István ünnepén (vagy, ahogy ők mond­ják: az “alkotmány” napján), mint ismeretes, kijelentette, hogy “eljön az idő, amikor a szovjet csapatokat kivonják Ma­gyarországról . . .” Aki ismeri a kommunista párt szolgai függé­sét a moszkvkai központtól az tudja, hogy Kádár a Kreml en­gedélye nélkül fenti kijelentését nem tehette meg. Lehet, hogy Kádár bejelentését előéneknek is szánták, várva nemzetközi és ha­zai reakcióját. Az is tény, hogy több hete Magyarországon tar­tózkodik az a szovjet magasran­­gu katonatiszt, aki annakidején a szovjet csapatoknak Ausztriá­ból való kivonását lebonyolítot­ta. Fentieken kívül a szovjet pro­paganda-vonalba pontosan be­levágna, ha bizonyítani tudnák, hogy őket többet nem lehet tá­madni a magyarországi helyzet miatt, mert hiszen nem tartják megszállva Magyarországot. Ez­zel az Egyesült Nemzetek felé is tudnának érvelni és irányukban nehezen lehetne több közgyűlési határozatot hozni. A kivonulás ténye hatásos fegyver volna a summit előtt. Kétségtelen, hogy a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonulása egy lépés volna a magyar kérdés megoldása felé. De hogy mekkora lépés, azt a jö­vő döntené el. Ha a nemzetközi helyzet jelenlegi erőviszonyai­ban nem történne jelentős válto­zás, úgy a szovjet nyugodtan ki­vonhatja csapatait, ahogy Ro­mániából is kivonta és befolyá­sát éppen úgy meg tudná tarta­ni, mint pl. Csehszlovákiában, a­­hol a második háború után egy percig sem volt szovjet megszál­lás. A magyar-szovjet határ oly közel van Budapesthez, vagy az ország bármely részéhez, hogy a szovjet csapatok órák, sőt per­cek alatt odajuthatnak. Magyarország jövője szem­pontjából kétségtelenül fontos, hogy a szovjet csapatok kivonul­janak, de ennek jelentősége csak akkor van, ha nemzetközi garan­cia védi Magyarországot a szov­jet csapatok visszavonulásától. VIGYÁZAT, MÁZOLVA! Elterjedt annak hire hogy a moszkvai kormány mégis meg­elégelte volna a magyar nép le­igázásával kapcsolatban világ­szerte szenvedett propaganda­vereséget és mintha komolyan foglalkoznék csapatainak Ma­gyarországból leendő kivonásá­val. Állítólag ezt Kádár a no­vember második felében Buda­pesten tartandó komcsi párt­­kongresszuson jelentené be — még hozzá a miidenható Nyiki­­ta jelenlétében és személyes közreműködésév«! . . , (Ellenőrizhetetlen hírforrá­sok arról is véllek tudni, hogy Kruscsev a köztlmultban meg­állapodásra jutott Bukarestben arra vonatkozóiig, hogy ha az oroszok kivonuása után nem volna képes magit tartani a Ká­dár kormány—íkkor inkább a román hadsereg szállná meg Ma­gyarországot és igy Moszkvát “kevesebb felelőség” terhelné...) Amennyiben ilyen propagan­da-fogásokra határozná is ma­gát a szovjet,, esik a teljesen a­­vatatlanokat fogja ezzel megté­veszteni. A közelgő párisi és genfi nagyhatalmi csucstalálko­­zásokra ugyanis egyre nehezebb szívvel készülődnek a nyugati államférfiak és Kruscsev kilátá­sai sem túl rózsásak, hacsak en­gedményekre nem hajlandó. A szabad világ magyarsága semmiesetre sefi alhat el a vár­tán, mert: mégj ha katonai ala­kulatait ki is vonná a szovjet az Óhazából, annyira aláaknázta a magyar életet kommunisia spic­likkel, hogy ezentúl is járszala­­gon tarthatja és továbbra is mindenéből kifoszthatja az or­szágot. Amig vasfüggönnyel és aknamezőkkel zárják el a ma­gyar népet a lélekzevételtől: kommunista börtönben sínylődik az. A rabláncot tehát tovább kell feszíteni a teljes szabadságig! Ne feledjük, akivonulás mind­addig látszat marad csupán, mig a sokezer civilbe bujtatott szov­jet ágens, a honvédséget kezük­ben tartó orosz tisztek és politi­kusok, a minden hatalmat egye­dül s Moszkva lénye-kedve sze­rint gyakorló kisebbségi párt, az embereket elevenen darabok­ra szaggató ÁVÓ terror-rendőr­ség, az apró földdarabok és szo­­bakonyhás kislakások elkommu­­nilizáslása és családok százez­reinek tönkretétele — mindeme kommunista őrültségekkel szem­ben a szabad világ magyarságá­nak mindaddig fel kell emelnie a szavát, amig egyszer újból füg­getlenül intézheti a maga sorsát végletekig megkínzott magyar népünk. Százféle a rák Nathan Beak, a neves rák-ku­tató azt állítja, hogy körülbelül százféle rosszindulatú rákos da­ganat van és ezért nem is lehe azt remélni, hogy valaha is talá­lunk olyan orvosságot, mely mind a százféle rákozót meg­gyógyítja. Eszerint a rákkal a­­lighanem csődöib-mond minden tudományunk, akárcsak a Krus­csev ?f éle örök békével . . . Kunyhó kis gond, palota nagy gond. Az Amerikai Ma­gyar Szövetség közgyűlése Haydu K. György, az Ame­rikai Magyar Szövetség orszá­gos elnöke november 19-re, csütörtökre Washingtonba hív­ta össze a Szövetség igazgató­­sági tagjait, valamint a vidéki szervezetek delegátusait a há­rom évenként tartani szokott konvencióra. A legutóbbi köz­gyűlés közvetlenül az óhazai szabadságharc vérbe fojtása után, 1956 novemberében zaj­lott le Clevelandban többszáz főnyi résztvevővel. Az idei közgyűlés egy napon át tart. A tisztviselők jelenté­sein kívül számos időszerű ja­vaslat is tárgyalásra kerül. Részletesebb f e 1 v i 1 ágositást óhajtó, vagy szállásfoglalást igénylő delegátusok lépjenek mihamarabb érintkezésbe a központi titkárral: 1761 ‘R’ St., N.W., Washington 9, D. C. Te­lefon: NOrth 7-3115. Nagyszabású szüreti mulatság A Fiatal Asszonyok Köre rendezésében november 14- én a Ref. iskola dísztermé­ben. Hegedűs Mihály hires Nixon-i zenekara muzsikál A Fiatal Asszonyok Köre mint minden évben úgy most is nagyszabású szüreti mulatságot rendez november 14-én a Refor­mátus iskola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A mulatságra nagyban folynak a készületek. A közönségnek nagy meglepetésekben és kelle­mes szórakozásban lesz része. Magyar ruhás lányok és csőszök fogják a szőllőt őrizni. A zenét Hegedűs Mihály hires nixoni zenekara fogja szolgál­tatni. A Fiatal Asszony Körének szüreti mulatság minden évben valóban fényes és elegáns kör­nyezetben szokott lefolyni. Eb­ben az évben is nemcsak a kör­nyékbeli, hanem a vidéki ma­gyarság ad egymásnak találko­zót és tölt el kellemes estét. Hűsítőkről, harapnivalókról, kolbász, sonka, virsli, ice cream szintén gondoskodás törént. Foglalja le asztalát és helyét, hogy barátaival együtt ülhessen jő előre a következő rendezők­nél: Yolanda Miklóvics, EX 2-6576, Olga Vajda: HY 3-2718, Anna Lénárth: LY 6-4965. Trenton és környékbeli ma­gyarságot ez utón is szeretettel meghívja a Rendezőség. NÉGY MAGYAR FUTÓ VILÁGREKORDJA Egy magyar váltófutócsapat 16:25.2 perces világrekordot fu­tott a 4-szer 1 mérföldes távon. A csapat Kovács Lajosból, Sze­keres Bélából, Iharos Sándorból és Rózsavölgyi Istvánból állott. Mint 1956 október 23-án és azóta minden évfordulón, ismét kigyult a washingtoni orosz követséggel szembeni munkás­­palotán a több emelet magas­ságú fehér fénykereszt, hogy az amerikai szervezett dolgo­zók tiltakozását érzékeltesse a kommunista elnyomatás ellen. Az Amerikai Magyar Szövet­ség kérésére minden évben megismétli az Electrical, Radio & Machine Workers Interna­tional Union, valamint a Unit­ed Automobile Workers szék­házának vezetősége ezt a ne­mes gesztust. Az idei kereszt­­gyújtás külön érdekességeként Hajmássy Ilona filmmüvésznő, a magyar segélymozgalom el­­nöknöje kapcsolta rá a villany áramot, amint azt sokan tele­vízión is láthatták. A fővárosban előzőleg a Kossuth Ház homlokzatán ha­talmas gyásztábla hirdette a magyar nép mártirumát, majd pedig Ft. Borshy K. György és Nt. Kecskeméthy József mél­tatták ünnepélyes istentisztelet keretében október 23-ika vi­lágtörténelmi jelentős égét. Ezenkívül számos amerikai templomban megemlékeztek a magyar nemzet emberfeletti hősiességéről. A szabadságharc évforduló­ját követő vasárnapon, mely a római egyházi naptárban Krisztus Király ünnepe, Bi­shop Philip M. Hannan az Üdvözítőéhez hasonlította a magyar nép kálváriáját. A da­liás washingtoni püspök a zsú­folásig megtelt St. Patrick ka­­tedrálisban mondott megszív­lelendő szentbeszédet a ma­gyar forradalom korszakalko­tó jelentőségéről. “A szabad földön élők áll­hatatossága és elnyomott test­véreikért dolgozni és áldozni készsége lényegesen elősegít­heti a magyarság szenvedések­től megváltását. A szabadság­­harc emberfeletti hősiességgel történt szolgálatával, a ma­gyar nép önfeláldozása árán tudhatta meg az emberiség a tiszta valóságot: Európában még terrorral sem lehet végle­gesíteni az istentagadó kom­munizmust” — mondotta töb­bek között Hannan püspök. Ugyancsak megjegyezte, hogy Budapest nevének említésétől Khrushchev teljesen elveszti önuralmát és ez az a szó, ami­től leginkább retteg a százmil­liók felett uralkodó despota. Hivatalos részről is számos olyan jelentőségteljes megnyi­latkozás történt, amikről mu­lasztás volna meg nem emlé­keznünk. A diplomáciai proto­­kol szűkszavú óvatosságát sza­bályként betartó State Depart­ment az alábbi (743. számú) sajtó-kommünikét adta ki, mely számos világlap hasábja­in, sok esetben az első oldalon, több millió példányszámban lá­tott napvilágot: “Három éve annak, hogy a ma­gyar nép a maga elhatározásá­ból, hős múltjához híven fellá­zadt, hogy vágyainak megfele­lően kivívja saját sorsának irá­nyítását és olyan kormányt ala­kíthasson, amely külföldi befo­lyástól mentesen\ az ország ér­dekeinek szem előtt tartásával intézhesse a közügyeket. Ez a nemes törekvés a legkegyetle­nebb orosz katonai beavatkozás folytán nem sikerülhetett. Azó­ta is a budapesti kommunista és az azt irányitó moszkvai szovjet­kormányok következetesen elle-‘ ne szegültek a világ közvélemé­nyének és megtagadták az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének órisái többsége által megszava­zott feltételek teljesítését. “Amerika népe, mint ahogyan mindenki szerte a világban, ha hive az egyéni szabadság és nem­zeti önállóság elvének, megemlé­kezik erről az évfordulóról és tisztelettel gondol azokra a ma-, gyár hazafiakra, akik ebben a küzdelemben életüket áldozták. Ugyancsak elismeréssel kell a­­dóznunk mindazok iránt, akik egy olyan embertelen rendszer­ben kénytelenek élni, amit ide­gen szuronyokkal képesek csak fenntartani. Mindezeknek a bá­torsága és súlyos áldozata meg­követeli; hogy október 23-ikáról akként emlékezzék meg a tör­ténelem, mint amely eszmény­képe egy olyan népnek, amely hősies önfeláldozással küzd a maga független államéletéért és nemzeti szabadságáért.” A State Departmenten kívül hosszabban kitért a szabad­ságharcra John W. McCor­mack bostoni demokrata kép­viselő, a többségi ellenzék ve­zére a washingtoni Kongresz­­szus Házában. Nyíltan arra szólította fel Majority Leáder McCormack Eisenhower elnö­köt, hogy utasítsa Henry Cabot Lodge nagykövetet, az Egye­sült Államok fömegbizottját az U.N.-ben a magyar kérdés új­ratárgyalásának sürgős köve­telésére. Ugyancsak arra ösztö­kélte a veterán honatya a kor­mányt, hogy minden rendelke­zésre álló eszközzel leplezze le a magyarországi sorozatos ki­végzéseket és ne tárgyaljon Moszkvával mindaddig, amig az 100,000 főnyi hadseregét teljesen ki nem vonta magyar földről. Egyidejűleg George Meany, a 14 millió taggal rendelkező American Federation of La­bor-Congress of Industrial Or­ganization országos elnöke azt követelte a Fehéf Házban, hogy Eisenhower elnök a térvbevett nagyhatalmi csúcs­konferencián hathatósan szor­galmazza a magyar ügy ked­vező elintézését. Ugyancsak til­takozott az AFL-CIO feje a budapesti kommunisták U.N. delegációjának elismerése el­len. A kommunista-ellenes felke­lés évfordulójával egyidőben jelentette meg az országos törvényhozás Un-American Ac­tivities Committee-ja “The Crimes of Khrushchev” címen harmadik füzetét. Ez szemta­nuk, sőt a megszálló vörösöket kényszerből kiszolgálók eskü alatt tett kijelentései alapján a szovjet magyarországi garáz­dálkodásainak részletes törté­netét nyújtja. (Amerikaiad meggyőzésére kiválóan alkal­mas ez a hivatalos kongresz­­szusi kiadvány, melyet támo­gatói részére kívánatra kész­séggel megküld az Amerikai Magyar Szövetség titkársága» 1761 R St., N.W., Washington, D.C.) (Fol^t. a 4-ik oldalon.) VÁLASZ A LÁRMÁZÓKNAK Hívtak s én megmaradtam Uj földön is ősi magamnak, Kit jobbról-balról habzó csábosok Hétfőtől vasárnapig marnak. Állom és nem panaszlok, Tudván, nem véletlen a létem, S kis életem is hasznosra nőhet, Uramnak nagy világtervében. (1941) Üvöltsetek hát untig, Kiknek szájnál több nem adatott, — Várok és pompeji katonaként Láva közt is őrségen vagyok. Nem baj ha megkövülök, Sebaj, ha elönt az áradat: Lesz emléke utánatok olyannak, Aki jött, megállt és — megmaradt. % Borshy Kerekes György American Ín Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom