Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)
1959-11-12 / 46. szám
Ire Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM Mikor és mit? —e két kérdés körül folyik most a világtörténelem egyik legnagyobb, de minden esetre az emberiség sorsára leginkább kiható diplomáciai csatája. Mikor üljenek le a nyugati hatalmak vezetői Hruscsovval és miről beszéljenek vele? Nyugaton a “helyzet változatlan,” amennyiben a véleményeltérés tovább is megmarad, sőt néha komoly hullámokat ver. Az európai hatalmak nem hajlandók feltétel nélkül egy tálból cseresznyét enni a kommunista világ fejével. “Európai” alatt valóban az európaiakat értjük, Anglia kivételével. Anglia nem tartozott soha területileg Európához, szellemileg és politikailag még kevésbé. Nem csoda, hogy a nagyhatalmi befolyását szakadatlanul vesztő Angliával szemben egyöntetű kezd lenni a felháborodás az európaiak közt. Mi jogon akarná Anglia Európát szeletenként átnyújtani Hruscsovnak? — ez a kérdés lázit ja Párizsban, Bonnban, Rómában az embereket. A vén róka, ahogy Adenauert saját honfitársai becézik, már is érzékeltette MacMillan kormányával, hogy csínján nagylelküsködjék a németek bőrére. Ha európai szószóló kell, hát akkor ott van De Gaulle, ő beszélhet Európa nevében, de a Downing Street 10 számú londoni ház lakójának erre nincs joga . . ., — mondja a bonni sajtónak az a része, amelyik Adenauer eszével gondolkozik. Ugyanezt más módon, de hasonló értelemmel Párizsból és Rómából is Anglia tudomására hozták. Röviden: Európa lázadozik. Annyi megalázás után, megújult ereje tudatában az öreg földrész nyugati felén már nemcsak gazdasági összefogást észlelhet a világ, hanem politikait is. Amikor a német hivatalosnak számítható megnyilatkozás a francia De Gaulle-t jelöli megf Európa szószólójának, — ez önmagában is forradalom, lázadás. A két örök ellenség öszszebékült, hogy együttes erővel többet érjenek el, mint eddig. Egy diplomáciai fogást, azt t.i., hogy a franciákat a németek ellen játszók ki, már nyugodtan a legporosabb raktárba helyezhetik az angol külügyminisztériumban. A nyugati egység megbomlásának veszélyét hirdetik sokan, főleg azok, akiknek nem tetszik ez a külön európai kiállás. Pedig a nyugati egységnek semmi baja sem lesz. Mindössze az történik, hogy Európa több szót kér saját ügyei intézésében, ami méltányos. Ha nem is lelkesednek érte, de Washingtonban is méltányosnak találják. Nem tagadjuk, tetszik nekünk a határozott európai hang. Az, hogy az európaiak minden kérdésről beszélni akarnak Hruscsovva,! nem csupán Berlinről. Elvégre Berlin csak egy kis része az egésznek. És Európa tetteket vár Hruscsovtól, nemcsak szavakat. A szovjet haderő kivonása Magyarországról itt is, ott is felbukkan az európai sajtóban. Legutóbb a Basler Nachrichten című jelentékeny svájci lap taglalta a kérdést. A lap szerint Hruscsov hat napos romániai látogatása szervesen összefügg ezzel a kérdéssel. Erre látszik mutatni az a tény, hogy a nyugati román határt szakadatlanul erősitik, a határ mentéről magyarokat telepítenek át az ország belsejébe és az erdélyi magyarság minden mozdulatát, minden eddigit felülmúló figyelemmel kisérik. A svájci lap szerint Hruscsov valószínűleg kész kivonni a szovjet haderőt Magyarországból, mert a csúcsértekezlet előtt ezzel bizonyíthatná leginkább jóindulatát. Ettől eltekintve, Magyarországon minden maradna a régiben, csehszlovák mintára. S különben is, a szovjet haderő ott volna Csapnál ... “A magyar delegáció” tiltakozik... (FEC) Henri Cabot Lodge, az Egyesült Nemzetekhez küldött amerikai delegáció vezetője a magyar forradalom hároméves évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben két lényeges dolgot említ. Az egyik, hogy Magyarország jelenlegi vezetőit a megszálló szovjet hatalom és a titkos rendőrség tartja hatalmon, továbbá, hogy a magyar kérdés nemzetközi feszültséget okoz. Ezt a feszültséget — teszi hozzá — H. C. Lodge nem a szabad világ okozza, hanem azok, akik Magyarországon létrehozták és fenntartjáök az igazságtalanságot, tehát ha megszűnik a jogtalanság és az igazságtalanság, úgy a nemzetközi feszültségnek is vége. Az u.n. magyar delegáció egyik tagja Mód Péter mérgesen tiltakozott H.C. Lodge kijelentései miatt és ezt a tiltakozását a budapesti rádió október 24-én kétszer megismételte. A magyarországi kommunisták különben némák voltak a forradalom harmadikk évfordulóján és Mód elvtárs fenti kifakadását kivéve a forradalommal kapcsolatban egy szó sem hangzott el. Miért maradtunk le a rakétákkal? Wernher von Braun azt mondja, hogy kétszer olyan hatalmas rakétát tudnánk előállítani, mint az oroszok, de a kongresszus nem bocsát elég pénzt rendelkezésünkre . . . De Titóéknak és a világ összes nemzeteinek — ezek között még a “Jungle nemzeteknek” is jut elég billió. Aminek fejében aztán, ha az alelnök Délamerikába megy, kövekkel és záptojással dobálják meg . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ab valamilyen okból nem kapj 8 pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. Könnyű ott vitézkedni, ahol nincs ellenség. Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. NOVEMBER 12 Mikor vonul ki a szovjet hadsereg Magyarországról? ÉL A MAGYAR SZABADSÁGHARC SZELLEME AMERIKÁBAN! A MAGYAR KÉRDÉS UJRAFELVÉTELÉT KÖVETELI A U.N.-BEN A TÖBBSÉGI DEMOKRATÁK KONGRESSZUSI VEZÉRE (FEC) A United Press október 25-én világgáröpitette, hogy Kádár a kommunista párt november 30-án kezdődő kongreszszusán — állítólag — bejelenti a szovjet csapatok kivonulását. Ezt a hirt több nagy rádióállomás is átvette. A sajtóügynökség a hírét nem támasztja alá tényekkel, mégis úgy véljük, hogy a hir mögött í’észben tények, részben érdekes feltevések fedezhetők fel. Tény, hogy Kádár Szt. István ünnepén (vagy, ahogy ők mondják: az “alkotmány” napján), mint ismeretes, kijelentette, hogy “eljön az idő, amikor a szovjet csapatokat kivonják Magyarországról . . .” Aki ismeri a kommunista párt szolgai függését a moszkvkai központtól az tudja, hogy Kádár a Kreml engedélye nélkül fenti kijelentését nem tehette meg. Lehet, hogy Kádár bejelentését előéneknek is szánták, várva nemzetközi és hazai reakcióját. Az is tény, hogy több hete Magyarországon tartózkodik az a szovjet magasrangu katonatiszt, aki annakidején a szovjet csapatoknak Ausztriából való kivonását lebonyolította. Fentieken kívül a szovjet propaganda-vonalba pontosan belevágna, ha bizonyítani tudnák, hogy őket többet nem lehet támadni a magyarországi helyzet miatt, mert hiszen nem tartják megszállva Magyarországot. Ezzel az Egyesült Nemzetek felé is tudnának érvelni és irányukban nehezen lehetne több közgyűlési határozatot hozni. A kivonulás ténye hatásos fegyver volna a summit előtt. Kétségtelen, hogy a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonulása egy lépés volna a magyar kérdés megoldása felé. De hogy mekkora lépés, azt a jövő döntené el. Ha a nemzetközi helyzet jelenlegi erőviszonyaiban nem történne jelentős változás, úgy a szovjet nyugodtan kivonhatja csapatait, ahogy Romániából is kivonta és befolyását éppen úgy meg tudná tartani, mint pl. Csehszlovákiában, ahol a második háború után egy percig sem volt szovjet megszállás. A magyar-szovjet határ oly közel van Budapesthez, vagy az ország bármely részéhez, hogy a szovjet csapatok órák, sőt percek alatt odajuthatnak. Magyarország jövője szempontjából kétségtelenül fontos, hogy a szovjet csapatok kivonuljanak, de ennek jelentősége csak akkor van, ha nemzetközi garancia védi Magyarországot a szovjet csapatok visszavonulásától. VIGYÁZAT, MÁZOLVA! Elterjedt annak hire hogy a moszkvai kormány mégis megelégelte volna a magyar nép leigázásával kapcsolatban világszerte szenvedett propagandavereséget és mintha komolyan foglalkoznék csapatainak Magyarországból leendő kivonásával. Állítólag ezt Kádár a november második felében Budapesten tartandó komcsi pártkongresszuson jelentené be — még hozzá a miidenható Nyikita jelenlétében és személyes közreműködésév«! . . , (Ellenőrizhetetlen hírforrások arról is véllek tudni, hogy Kruscsev a köztlmultban megállapodásra jutott Bukarestben arra vonatkozóiig, hogy ha az oroszok kivonuása után nem volna képes magit tartani a Kádár kormány—íkkor inkább a román hadsereg szállná meg Magyarországot és igy Moszkvát “kevesebb felelőség” terhelné...) Amennyiben ilyen propaganda-fogásokra határozná is magát a szovjet,, esik a teljesen avatatlanokat fogja ezzel megtéveszteni. A közelgő párisi és genfi nagyhatalmi csucstalálkozásokra ugyanis egyre nehezebb szívvel készülődnek a nyugati államférfiak és Kruscsev kilátásai sem túl rózsásak, hacsak engedményekre nem hajlandó. A szabad világ magyarsága semmiesetre sefi alhat el a vártán, mert: mégj ha katonai alakulatait ki is vonná a szovjet az Óhazából, annyira aláaknázta a magyar életet kommunisia spiclikkel, hogy ezentúl is járszalagon tarthatja és továbbra is mindenéből kifoszthatja az országot. Amig vasfüggönnyel és aknamezőkkel zárják el a magyar népet a lélekzevételtől: kommunista börtönben sínylődik az. A rabláncot tehát tovább kell feszíteni a teljes szabadságig! Ne feledjük, akivonulás mindaddig látszat marad csupán, mig a sokezer civilbe bujtatott szovjet ágens, a honvédséget kezükben tartó orosz tisztek és politikusok, a minden hatalmat egyedül s Moszkva lénye-kedve szerint gyakorló kisebbségi párt, az embereket elevenen darabokra szaggató ÁVÓ terror-rendőrség, az apró földdarabok és szobakonyhás kislakások elkommunilizáslása és családok százezreinek tönkretétele — mindeme kommunista őrültségekkel szemben a szabad világ magyarságának mindaddig fel kell emelnie a szavát, amig egyszer újból függetlenül intézheti a maga sorsát végletekig megkínzott magyar népünk. Százféle a rák Nathan Beak, a neves rák-kutató azt állítja, hogy körülbelül százféle rosszindulatú rákos daganat van és ezért nem is lehe azt remélni, hogy valaha is találunk olyan orvosságot, mely mind a százféle rákozót meggyógyítja. Eszerint a rákkal alighanem csődöib-mond minden tudományunk, akárcsak a Kruscsev ?f éle örök békével . . . Kunyhó kis gond, palota nagy gond. Az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlése Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke november 19-re, csütörtökre Washingtonba hívta össze a Szövetség igazgatósági tagjait, valamint a vidéki szervezetek delegátusait a három évenként tartani szokott konvencióra. A legutóbbi közgyűlés közvetlenül az óhazai szabadságharc vérbe fojtása után, 1956 novemberében zajlott le Clevelandban többszáz főnyi résztvevővel. Az idei közgyűlés egy napon át tart. A tisztviselők jelentésein kívül számos időszerű javaslat is tárgyalásra kerül. Részletesebb f e 1 v i 1 ágositást óhajtó, vagy szállásfoglalást igénylő delegátusok lépjenek mihamarabb érintkezésbe a központi titkárral: 1761 ‘R’ St., N.W., Washington 9, D. C. Telefon: NOrth 7-3115. Nagyszabású szüreti mulatság A Fiatal Asszonyok Köre rendezésében november 14- én a Ref. iskola dísztermében. Hegedűs Mihály hires Nixon-i zenekara muzsikál A Fiatal Asszonyok Köre mint minden évben úgy most is nagyszabású szüreti mulatságot rendez november 14-én a Református iskola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A mulatságra nagyban folynak a készületek. A közönségnek nagy meglepetésekben és kellemes szórakozásban lesz része. Magyar ruhás lányok és csőszök fogják a szőllőt őrizni. A zenét Hegedűs Mihály hires nixoni zenekara fogja szolgáltatni. A Fiatal Asszony Körének szüreti mulatság minden évben valóban fényes és elegáns környezetben szokott lefolyni. Ebben az évben is nemcsak a környékbeli, hanem a vidéki magyarság ad egymásnak találkozót és tölt el kellemes estét. Hűsítőkről, harapnivalókról, kolbász, sonka, virsli, ice cream szintén gondoskodás törént. Foglalja le asztalát és helyét, hogy barátaival együtt ülhessen jő előre a következő rendezőknél: Yolanda Miklóvics, EX 2-6576, Olga Vajda: HY 3-2718, Anna Lénárth: LY 6-4965. Trenton és környékbeli magyarságot ez utón is szeretettel meghívja a Rendezőség. NÉGY MAGYAR FUTÓ VILÁGREKORDJA Egy magyar váltófutócsapat 16:25.2 perces világrekordot futott a 4-szer 1 mérföldes távon. A csapat Kovács Lajosból, Szekeres Bélából, Iharos Sándorból és Rózsavölgyi Istvánból állott. Mint 1956 október 23-án és azóta minden évfordulón, ismét kigyult a washingtoni orosz követséggel szembeni munkáspalotán a több emelet magasságú fehér fénykereszt, hogy az amerikai szervezett dolgozók tiltakozását érzékeltesse a kommunista elnyomatás ellen. Az Amerikai Magyar Szövetség kérésére minden évben megismétli az Electrical, Radio & Machine Workers International Union, valamint a United Automobile Workers székházának vezetősége ezt a nemes gesztust. Az idei keresztgyújtás külön érdekességeként Hajmássy Ilona filmmüvésznő, a magyar segélymozgalom elnöknöje kapcsolta rá a villany áramot, amint azt sokan televízión is láthatták. A fővárosban előzőleg a Kossuth Ház homlokzatán hatalmas gyásztábla hirdette a magyar nép mártirumát, majd pedig Ft. Borshy K. György és Nt. Kecskeméthy József méltatták ünnepélyes istentisztelet keretében október 23-ika világtörténelmi jelentős égét. Ezenkívül számos amerikai templomban megemlékeztek a magyar nemzet emberfeletti hősiességéről. A szabadságharc évfordulóját követő vasárnapon, mely a római egyházi naptárban Krisztus Király ünnepe, Bishop Philip M. Hannan az Üdvözítőéhez hasonlította a magyar nép kálváriáját. A daliás washingtoni püspök a zsúfolásig megtelt St. Patrick katedrálisban mondott megszívlelendő szentbeszédet a magyar forradalom korszakalkotó jelentőségéről. “A szabad földön élők állhatatossága és elnyomott testvéreikért dolgozni és áldozni készsége lényegesen elősegítheti a magyarság szenvedésektől megváltását. A szabadságharc emberfeletti hősiességgel történt szolgálatával, a magyar nép önfeláldozása árán tudhatta meg az emberiség a tiszta valóságot: Európában még terrorral sem lehet véglegesíteni az istentagadó kommunizmust” — mondotta többek között Hannan püspök. Ugyancsak megjegyezte, hogy Budapest nevének említésétől Khrushchev teljesen elveszti önuralmát és ez az a szó, amitől leginkább retteg a százmilliók felett uralkodó despota. Hivatalos részről is számos olyan jelentőségteljes megnyilatkozás történt, amikről mulasztás volna meg nem emlékeznünk. A diplomáciai protokol szűkszavú óvatosságát szabályként betartó State Department az alábbi (743. számú) sajtó-kommünikét adta ki, mely számos világlap hasábjain, sok esetben az első oldalon, több millió példányszámban látott napvilágot: “Három éve annak, hogy a magyar nép a maga elhatározásából, hős múltjához híven fellázadt, hogy vágyainak megfelelően kivívja saját sorsának irányítását és olyan kormányt alakíthasson, amely külföldi befolyástól mentesen\ az ország érdekeinek szem előtt tartásával intézhesse a közügyeket. Ez a nemes törekvés a legkegyetlenebb orosz katonai beavatkozás folytán nem sikerülhetett. Azóta is a budapesti kommunista és az azt irányitó moszkvai szovjetkormányok következetesen elle-‘ ne szegültek a világ közvéleményének és megtagadták az Egyesült Nemzetek közgyűlésének órisái többsége által megszavazott feltételek teljesítését. “Amerika népe, mint ahogyan mindenki szerte a világban, ha hive az egyéni szabadság és nemzeti önállóság elvének, megemlékezik erről az évfordulóról és tisztelettel gondol azokra a ma-, gyár hazafiakra, akik ebben a küzdelemben életüket áldozták. Ugyancsak elismeréssel kell adóznunk mindazok iránt, akik egy olyan embertelen rendszerben kénytelenek élni, amit idegen szuronyokkal képesek csak fenntartani. Mindezeknek a bátorsága és súlyos áldozata megköveteli; hogy október 23-ikáról akként emlékezzék meg a történelem, mint amely eszményképe egy olyan népnek, amely hősies önfeláldozással küzd a maga független államéletéért és nemzeti szabadságáért.” A State Departmenten kívül hosszabban kitért a szabadságharcra John W. McCormack bostoni demokrata képviselő, a többségi ellenzék vezére a washingtoni Kongreszszus Házában. Nyíltan arra szólította fel Majority Leáder McCormack Eisenhower elnököt, hogy utasítsa Henry Cabot Lodge nagykövetet, az Egyesült Államok fömegbizottját az U.N.-ben a magyar kérdés újratárgyalásának sürgős követelésére. Ugyancsak arra ösztökélte a veterán honatya a kormányt, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel leplezze le a magyarországi sorozatos kivégzéseket és ne tárgyaljon Moszkvával mindaddig, amig az 100,000 főnyi hadseregét teljesen ki nem vonta magyar földről. Egyidejűleg George Meany, a 14 millió taggal rendelkező American Federation of Labor-Congress of Industrial Organization országos elnöke azt követelte a Fehéf Házban, hogy Eisenhower elnök a térvbevett nagyhatalmi csúcskonferencián hathatósan szorgalmazza a magyar ügy kedvező elintézését. Ugyancsak tiltakozott az AFL-CIO feje a budapesti kommunisták U.N. delegációjának elismerése ellen. A kommunista-ellenes felkelés évfordulójával egyidőben jelentette meg az országos törvényhozás Un-American Activities Committee-ja “The Crimes of Khrushchev” címen harmadik füzetét. Ez szemtanuk, sőt a megszálló vörösöket kényszerből kiszolgálók eskü alatt tett kijelentései alapján a szovjet magyarországi garázdálkodásainak részletes történetét nyújtja. (Amerikaiad meggyőzésére kiválóan alkalmas ez a hivatalos kongreszszusi kiadvány, melyet támogatói részére kívánatra készséggel megküld az Amerikai Magyar Szövetség titkársága» 1761 R St., N.W., Washington, D.C.) (Fol^t. a 4-ik oldalon.) VÁLASZ A LÁRMÁZÓKNAK Hívtak s én megmaradtam Uj földön is ősi magamnak, Kit jobbról-balról habzó csábosok Hétfőtől vasárnapig marnak. Állom és nem panaszlok, Tudván, nem véletlen a létem, S kis életem is hasznosra nőhet, Uramnak nagy világtervében. (1941) Üvöltsetek hát untig, Kiknek szájnál több nem adatott, — Várok és pompeji katonaként Láva közt is őrségen vagyok. Nem baj ha megkövülök, Sebaj, ha elönt az áradat: Lesz emléke utánatok olyannak, Aki jött, megállt és — megmaradt. % Borshy Kerekes György American Ín Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
