Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-12-03 / 49. szám

In It* 46th Year of Publication, Thi* Weekly Ithe Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J Ten Cents per Cojft— $3.00 per Year American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J., 1959. DECEMBER 3 MIT VÉGZETT AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG Bácskai Béla titkár jelentése a november 19-én megtartott közgyűlésen A Clevelandban három évvel ezelőtt tartott konvenció óta végzett teljesítményekről pon­­takba foglalva az alábbi vissza­tekintést adhatom: 1. MEMORANDUMAINK és azok szakszerű időzítése talán a legkimagaslóbb a Szövetség köz­pontja által elért eredmények között. A legutolsó ily ténykedés mutatta meg legvilágosabban az összeköttetések állandó (nem “part time”) ápolásának fontos­ságát. Ma már leszögezhetjük: ha befolyásos szenátorokat és képviselőket nem küldtünk volna sorozatosan az illetékes legfel­sőbb irányítók hivatalába — nem lett volna lehetőség a Mun­­ro Report szabályos beterjeszté­­sége és vitájára a United Na­tions General Assembly közgyű­lésén. Ha pedig ezúttal nem tű­zik tárgysorozatra, az egész ma­gyar kérdés jövőre elévültnek lett volna nyilvánitható és Tibet, stb. esetében is káros precedenst jelentett volna. 2. A COORDINATED Hun­­garion Relief létrehozása, akár erkölcsi, jogi vagy pedig anyagi oldalát nézzük is a dolognak: mindenkor “jó pont” marad a Szövetség történetében. A Szö­vetséghez mindenünnen bekül­dött, több mint százezer dollár “pump priming” hatására a Re­lief eddig teljesíthette nemes emberbaráti feladatát. A titkár ezúton is köszönetét óhajt mon­dani a CHR egész vezérkarának, elsősorban a mindig szorosan e­, gyüttmíiködő Dr. Mádaynak fá­radthatatlan ügyszeretetéért. E nélkül nem lehetett volna meg­valósítani a Philharmonia Hun­­garica amerikai dialdal útját sem, hiába szerezte meg hozzá hivatalos körök támogatását a Szövetség még 1957 legelején — amikor még egészen más remé­­náeink voltak! 3. A KOVATS-KULTUSZ, a­­mit évtizedeken át még honfi­társaink körében sem volt köny­­nyü népszerüsiteríi, mintha a­­merikai téren is beérkezett vol­na. Négy évvel ezelőtt alig tu­catnyi magyar nézte végig a Szö­vetség konyhapénzből összespó­rolt Kováts-plakettjének átadá­sát; szinte szégyelte magát az ember Charleston polgárai és 1,200 diszlépésben előttünk el­­masirozó amerikai tisztjelölt e­­lőtt . . . Ma már a Citadel a déli “West Point” uj gyakorlóterét és sportpályáját “Colonel Ko- Váts Field” néven ismerik és e­­zekután méltán remélhetjük, hogy az óbester egykori felvonu­lási útvonalát szívós, rendszeres utánjárás árán mint “Kováts Memorial Turnpike”-et használ­hatják a Floridába utazók. 4. TÖRVÉNYREFORMOK te­rén legtöbb érdeklődésre szá­míthat a 15 különböző javaslat, miket megannyi szenátor vagy képviselő nyújtott be — legtöbb esetben a Szövetségi kilincselé­sei nyomán. Amint a Judiciary Committee jónak látja ezeket vi­tára bocsátani magában a tör­vényhozásban: a létrejövő kom­promisszum csak jót jelenthet a 30 éve népünket sújtó bevándor­lási megkülönböztetések dolgá­ban. — Egy másik, széles kör­ben figyelmeit érdemlő javasla­tunkhoz megannyi keleeurópai nemzetiség iá csatlakozott; ez a tengerentúlra küldött szeretet­­adományok és pénzsegélyek adó­­mentesítése. Ha a központi tit­kárt nem temetik el aprólékos detail-feladatok a következő fél­év során, úgy ennek a törvény­­javaslatnak a megszavazásában is bizakodhatunk. — Valaho­gyan ide tartozik annak megem­lítése is, hogy az eredeti 6,835 menekült helyett ma már több mint 40,000 érkezett az Egyesült Államokba. Ez nem elsősorban a mi érdemünk: “Isten hozott . . . de magam is igyekeztem!” 5. A KOSSUTH BÉLYEGLak­­ció úgy erkölcsi, mint anyagi vo­nalon erősítette a Szövetséget. A Kossuth Ház elnöke maga ál­lapította meg anakidején: “1852 óta ilyen megtiszteltetésben nem részesült a magyarság Ameriká­ban.’’ Anyagilag közel kétezer dollárral segítette ki a Kossuth bélyegakció a központot olyan i­­dőben, amidőn felelőtlen elemek lebeszélték híveinket az adako­zástól azon az alapon, hogy “hiá­ba küld azoknak: nem tudnak azok semmit sem elérni . . .” A Postaügyi Minisztérium, most már elmondhatjuk, a Kos­­suth-bélyeg kiadása érdekében két teljes évvel halasztotta el a Masaryk-bélyeg kiadását, kéré­sünkre pedig közvetlenül a Kos­­suth-bélyeg után semleges, ma­gyar érdekeket nem sértő fér­fiút tüntetett ki Ernst Reuter berlini főpoimármester szemé­lyében. Miután pedig a Masaryk­­bélyeg kiadását már a Kossuth bélyegét megelőzően elhatároz­ták (ami, állítólag, harmincezer dolláros cseh előkészítő munka eredménye), mintegy engesztelé­­sül: egyetlen Kossuth-bélyeget sem fognak megsemmisíteni. E- helyett 55 legnagyobb magyar­lakta város postahivatalaiban vezetik be újból e bélyegeket, sőt, ha 1960 végén is maradna fenn belőlük, azt a mennyiséget a Szövetségen keresztül fogják felvásárlásra felajánlani, per­sze eredeti névértéken. Nem lesz érdektelen megemlítenünk, hogy az elsőnapos lebélyegzésü Kos­suth borítékok piaci árfolyama az eredetinek a tízszeresét meg­haladja. 6. A NÉPSZÁMLÁLÁS terén a közeljövőben bevezetendő szempontjainkból igen lényeges változás szintén a Szövetség ne­véhez fűződik. Ugyanazt a refor­mot, amit a titkárnak 1930-ban Kanadában sikerült keresztül­vinnie, a Census Bureau 1960- tól kezdve az Egyesült Államok egész területén is alkalmazni fogja. Eszerint az anyanyelv lesz ezentúl a döntő, mely a be­vándorolt lakosság nemzetiségét nyomtatásban lerögzíti az utó­kor számára. Megszűnik tehát, hogy az 1905 előtt bevándorol­tak, mint osztrákok, az 1920 vi­tán kijöttek pedig javarészben mint csehszlovákok, románok, vagy jugoszlávok szerepeljenek az amerikai statisztikákban. Ha másért nem, hát ezért az egyet­len jogorvoslásért érdemes vol­na a Szövetséget létrehozni, vagy ha már megvan, támogat­ni! Mindaddig ugyanis, mig össze-vissza 268,022 magyart tartanak hivatalosan nyilván Amerikaszerte: hiába szónokol bárki az angyalok nyelvén a millió magyarról! 7. MEDIA-kapcsolatok (saj­tó, folyóiratok, rádió, televízió, hírszerző irodák) ápolása terén a Szövetség értékes felkarolás egészen impozáns sorozatára te­kinthet vissza. A központi titkár neve ismeretes az Associated Press, United Press Internatio-NAGYF0NT0SSÁGU GYÜ1ST TARTOTT A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET ÜJ IGAZGATÓSÁGA A William Penn Fraternális E Egyesület szeptemberi konven­cióján megválasztott uj igazga­tóság első gyűlését 1959. novem­ber 20-án, 21-én és 22-én tartot­ta meg Pittsburgh, Pa.-ban, az EEgyesület központi székházá­ban. A nagyfontosságu gyűlés ösz­­szehivását az tette szükségessé, hogy az Igazgatóságnak ki kel­lett neveznie az Egyesület főor­vosát, jogtanácsosát, központi szervezőjét és Investment Ma­­nagarét a következő négy eszten­dőre. A gyűlésen az Igazgatóság minden tagja jelen volt, Gyulay Sándor californiai igazgató ki­vételével, aki súlyos operáción esett át a gyűlést megelőző hé­ten. Az Igazgatóság a rendkívüli igazgatósági gyűlésnek elnökévé teljes egyhangúsággal Révész Kálmán központi elnököt válasz­totta meg s a gyűlés jegyzői tisz­tét ez alkalommal Lénárt Gyula igazgatóra ruházta. A nagyfontosságu gyűlés az uj Igazgatóságot hatalmas tágyso­­rozattal állította szembe s igy tudjuk, hogy szolgálatot teljesít lapunk, amikor közöljük a gyű­lés fontosabb határozatait s a kinevezések, választások ered­ményeit. TISZTSÉGEK BETÖLTÉSE Az Igazgatóság négy eszten­dőre, teljes egyhangúsággal, az Egyesület főorvosává Dr. Gö­­rnory C. Sámuel eddigi főorvost, Investment Managerré Phillips J. Richárdot és az Egyesület központi szervezőjévé Charles Elemért nevezte ki. Jogtanácsosnak titkos szava­zással Banes B. Gay lett a követ­kező négy esztendőre megvá­lasztva. nal magyar szakértőitől kezdve a United States News & World Report-ig; ezer meg ezer szavas cikkek serege járta be a világot, ami egészben, vagy részben a Szövetség által szolgáltatott ada­tokat ismertette. Egészen ritka sikerben volt azonban része an­nak az egészoldalaé illusztráció­nak, ami a Saturday Evening Post ama számában jelent meg, mely a központi titkár szabad­ságharc alatti erőfeszítéseire is kitért. Ez az illusztráció, Doug­las Crockwell festőművész mun­kája, azóta 600 legbefolyásosabb amerikai otthonában hirdeti a magyarság értékeit. Ez az a re­mekbe kötött, hófehér album, a­­melyet legutóbb Ft. Béky Zoltán püspök a Szövetség memoran­dumával együtt átnyújthatott Eisenhower elnökünknek a Fe­hér Házban. — Nem ritkaság, hogy New Yorkból telefonál a Time, vagy Newsweek szerkesz­tőségéből valaki, információkat, adatokat kérve vaalmilyen ak­tuális magyar kérdésben. Ha ez néha utánajárást is igényel, százszorosán megéri, mert a rég­óta felpanaszolt, bennünket ne­gativ oldalról történő megvilá­gításokkal szemben módot nyújt a pozitív pontok nagy példány­­számban kolportázsára. 8. WASHINGTON, mint magyar gócpont kiépítése egy­általában nem utolsó fontossá­gú feladat, melynek megvaló­sítása örvendetesen halad elő­re. Az amerikai főváros mahol­nap kétezer magyarja nem is annyira számbeli, mint inkább “helyzeti energiájánál” fogva ' döntő szerepet játszhatik min­den történelmi kialakulás ese­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Az Igazgatóp- az Egyesület 'hites számvevdíteendők ellátá­sával Harley NBruce and As­­ciates Actuarv|éget bízta meg a következő néP esztendőre. Az Igazgatóig 1960. tava­szán tartandó jázgatősági gyű­lésén választjajjneg állandó el­nökét, ugyancs 5 akkor határoz­za el, hogy a ke étkező négy esz­tendő során aligazgatók közül kire bízza az lizgatóság jegy­zőjének teendűtj TAGSZERzÉímVERSENY, TÁRSAS UTALÁS EURÓPÁBA I A gyűlés á-ik "legnagyobb jelentőségű haífozata az volt, hogy az Igazí|óság magáévá tette Révész almán központi elnök előtérj estesét és javasla­tát és elhatáríta, hogy 1959. december l.-vK egy hatalmas tagszerzésil velnyt indít, mely versenyben az gyesulet minden tagja, úgy a felettek, mint gyer­mekek benevezgtnekk. A nyer­tesek New YorKl Párisig és Pá­­ristól New Yotg szóló 'repülő­­vágy hajó jegyet’ yapii ak és két hetet igénybevevő 'rsasutazást, melynek mind^kö.>1 őségét az E- gyesületwfizeti. Aon gtyivstesek számára, aldk"i|p. akarnak re­pülőgépen menhí lehetővé van téve, hogy azj»ik legmoder­nebb oceá.njáró* íajón tegyék meg az utat az áfópai kikötőig s ugyanakkor éhezzenek meg, amikor a repülőben utazók Pá­­risba jutnak, hoy közösen foly­tassák útjukat a osztrákok vi­lághírű ■ fővárosiig, ..Bócsig s hogy onnan xfoni Válogatnak el, az mindenkinek a magánügye. A nyertesek kötf^ettsége az, hogy utlevUitíketji sztilfséges ví­zumokkal sajátmguk szerezzék meg s hogy 1960szeptember kö­zepén együtt indljanak az Air France, a világ egnagyobb re­pülőtársaságánál külön erre az alkalomra kibéret jet gépein. Akik visszamlékeznek az Egyesület 1938j)an rendezett tagszerzési verseyére és társas utazására, nagyn jól tudják, hogy az ötven yerteshez 150 társas utas csatlakozott, akik szinte diadalmenetben tették meg az utat NewYorktól Buda­pestig s onnan vfsza. Az Igazgatósát jóleső öröm­mel vette tudomajul, hogy Egye­sületük központititkárát, Stel­­kovics J. Albertat az egymillió tagot képviselő' Pennsylvania Fraternal Confess, Wilkes Barre, Pa.-ban irtott konven­ciója, melyen Rvész Kálmán központi elnök iárésztvett, tel­jes egyhangúságul második al­­elnökévé választóra meg. Révész Kálmán központielnök a Penn­sylvania Fráterral Congress el­nöki tisztségét l$l-ben látta el. DETROITBAN LESZ AZ 1960 ÉVI KUGLIVERSENY Az Igazgatóság teljes egy­hangúsággal Detroit városának ítélte oda az 1960 Decoration Day week endj én tartandó orszá­gos kugliversenyt és Testvérisé­­gi Napokat, melyek levezetését a Fraternális ügyosztály ad­minisztrátorára, Cher J. Ferenc­ibe bízta. Az előjelek szerint min­den remény megvan arra, hogy az 1960 május 28-án szombaton, 29-én vasárnap és 30-án hétfőn Detroitban tartandó ünnepi al­kalmak minden tekintetben pá­ratlanok lesznek. A “magyar delegá­­ció” Afrikáért (FEP) Az Egyesült Nemze­tekhez küldött magyar kommu­nista delegáció munkájára sem az újságírók, sem á többi tag­nemzet nem figyelnek fel. Ennek több oka van. Először: mert a mandátumukat az előző üléssza­kokon nem ismerték el — jelen­­legin még nem volt döntés — tehát csak megtűrték. Továbbá: mert úgy a felszólalásuk, mint a felkészültségük, még a megje­lenésük is primitívségükben messze elüt a többi delegációtól. Amikor néha megszólalnak, vagy üres a terem, vagy beszélgetnek a jelenlevők. (Elvégre elég a Szovjetunió képviselőjét meg­hallgatni, ismétlések nem érdek­lik á delegátusokat.) November 12-én azonban ha­tározott “sikerük” volt a magyar kommunistáknak és több dele­gátust megnevettettek. Ugyanis az ENSZ negyedik bizottságá­ban az afrikai népek ügyét tár­gyalták és a vitában egy Lőrinc Tamás nevű elvtárs is résztvett, aki hevesen síkra szállt az afri­kaiakért, mondván, hogy elérke­zett az ideje annak, hogy az ENSZ a nemzetek egy csoport­jának is adja meg az állami ön­állóságát és ebben az afrikai né­peket támogatni kell, mert — tette hozzá Lőrinc elvtárs — az ENSZ alapokmánya szerint minden nemzetnek kijár a füg­getlenség. Azután arról beszélt, hogy nem szabad nemzeteket meggátolni abban, hogy szaba­dok és függetlenek legyenek. Mindenesetre a magyar kommu­nista delgáció ilyen és hasonló felszólalásokkal — szerencsére — erősen közreműködik abban, hogy ezen az ülésszakon se fo­gadják el mandátumukat. — Mint akrikai delegátusokat ta­lán, de mint magyarokat aligha! Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési, nyugtával -— a lapot! AZ AÉERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIJJEI KARÁCSONYI BÉLYEGE Jó célra ádáz, aki a postán nevére és címére érkező bélyeg-ivekér beküldi adományát a Szövetségnek! Haydu K. Györgyöt újraválasztotta országos elnökévé az Amerikai Magyar Szövetség Az Amerikai Magyar Szö­vetség november 19-én tartotta háromévenkénti k ö z gy ü lését Washingtonban, az ország fő­városában. A konvención ösz­­szegyült igazgatók és kiküldöt-HAYDU K. GYÖRGY tek megállapodtak az uj alap­szabályok szövegében, melyek számos értékes rendelkezést tartalmaznak. Számbavették az eddig végzett munkákat és eredményeket s megtárgyalták mindazokat a lehetőségeket, amik a Szövetség előtt állnak a jövőben. , A délutáni ülésszakban ke­rült a sor a választásokra. Haydu K. Györgyöt közfelkiál­tással újraválasztották az or­szágos elnöki tisztre. Alelnö­­kök: Sinkó Jánosné (Chicago) és Falussv Alajos (New York). Az igazgatóság elnökei, éven­ként felcserélődve: Borshy Ke­rekes György, Révész Kálmán és Suta Péter, a Szövetséget fenntartó legnagyobb országos testvéri egyleteink elnökei. A központi titkárt az alapszabá­lyok értelmében az igazgató­ság választja, igy arra ezúttal sor nem került. Pénztáros Esze­­nyi László. Ellenőrök: Nt. Kecskeméthv József és Szege­­dy István. A különböző egy­háztestek részéről az igazga­tóság tagjai: Ft. Gáspár János (Passaic), Ft. Kish A. Gyula (Trenton), Msgr. Marina Gyu­la (New York), Nt. Dr. Szabó István (Cleveland), Ft. Dr. Bé­ky Zoltán püspök (Trenton), Nt. Nagy Ferenc (Canton, O.), Nt. Daróczy Sándor (Ligonier, Pa.). A magyar sajtó részéről az igazgatóság tagjai: Gombos Zoltán (napilapok) és Diénes László (hetilapok). Az uj igaz­gatóság összetétele olyan, hogy abban Magyar - Amerikának minden jelentős magyarlakta vidéke képviseletet nyert. New Jerseyből az igazgatóságbá még a következőket‘választot­ták meg. Nt. Bertalan Imre (Passaic), Prof. Molnár Ágos­ton, N. Brunswick), Dr. Nagy János (New Brunswick), Bod­nár Gábor (Garfield), Séllyei F. Lajos (Perth Amboy), Radvá­­nyi Ferenc (Trenton), Ft. Thun Albin (Roebling). A Co-ordinated Hungarian Relief segélyakció közgyűlésére pénteken, november 20-án került sor. A segélyakció a pénztárában levő alapból ausztriai és német­­országi magyar menekülttábo­rok segélyezésére utaltak ki na­­gyob összegeket, valamint az ot­tani magyar iskolák számára. A gyűjtést tovább folytatják, mert segítségre még mindig nagy szükség van odaát. Az elnöki tisztre újraválasztotta a köz­gyűlés Cholnoky Tibor New York-i közismert sebészorvost. Alelnökök: Ft. Dr. Béky Zoltán j püspök és Dr. Irányi László és Mr. Rowan. Az uj titkár Hadik J László. A végrehajtó bizottság j ba beválasztották a volt titkárt, Dr. Máday Bélát, aki sikeres jó munkát végzett az elmúlt 3 év alatt. A bizottság tagjai még Nt. Borsy Kerekes György és Do­­bozy Arthur, a volt Magyar Se­gélyakció titkára. Ellenőr Pul­­váry Károly. A Segélyakció Igaz­gatóságának tagjai között is szá­mos New Jersey-i van, Séllyei F. Lajos, Diénes László, Nt. Berta­lan Imre, Kára Péterné és má­sok, akiknek nevét legközelebbi, közvetlenül a titkárságtól ka­pott cikkünkben fogjuk hozni. Csütörtökön az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület lát­ta vendégül ebédre a közgyűlés tagjait és vendégeit. (Az Ameri­kai Magyar Szövetség konven­ciója által kiadott-nyilatkozatot lapunk egy másik helyén teljes eredetijében közöljük, úgyszin­tén a központi titkár jelentését is). Megmozdult Amerika magyarsága a Magyar Intézet érdekében Az a gyűjtőakció, amit a Rutgers egyetemi Magyar In­tézet igazgatósága indított, eredményes lendületet vett. Az ország minden részéből érkez­nek adományok, ami azt mu­tatja, hogy a magyarság szív­ügyének tekinti az intézetet, mely minden politikai és val­lási ellentét fölé emelkedve a magyar kultúra, nyelv és tudo­mány ápolását tűzte ki célul s amely a Rutgers Egyetem tá­mogatásával és keretén belül egy állandó otthont igyekszik biztosítani a magyar tudásnak és értékeknek. Jönnek az adományok és amikor most az adományozók névsorát az intézet kérésére j közzétesszük és köszönetüket tolmácsoljuk, egyben megismé­teljük a kérő szót mindazok­hoz, akik még nem adtak. Adni és adni tudni egy ilyen érdemes célra felemelő érzés. Különösen az, amikor magyar öröksége­inknek és kultúránknak aka­runk örök emléket, az utánunk következő nemzedékek szá­mára megőrző-helyet állítani. Minden adományozó arany be­tűkkel írja be nevét adományá­val a magyar kultúra harcosa­inak és munkálkodóinak név­sorába és mulasztást követ el az, aki nem hozza meg azt a minimális áldozatot, ami min­den Amerikában élő magyar­nak szinte kötelessége! Ada­kozzunk erre az igazán érde­mes célra úgy, ahogy az aláb- I biak adakoztak, ki-ki tehet­sége szerint, ki-ki a szive és bölcs ítélőképessége szavára hallgatva! Legyünk méltóak a j magyar névre! $1,200.00 adományt adott a William Penn Fraternális Egyesület, Pittsburgh. Pa. $1,000.00 adományt adott az Amerikai Magyar Refor­­(Folyt. a 2-ik oldalon) VOL, 46. ÉVFOLYAM — NO, 49. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom