Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-01-29 / 5. szám

In I Is 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1959. JANUÁR 29 I■— ■—■■■■ . ■ - - 1 ...a » BEJELENTÉS Mint már a mult évben jeleztük, a Függetlenség sok­évtizedes régi előfizetési diját, a lap előállításával járói költ­ségek nagyfokú emelkedése miatt végül is emelnünk kell, hogy a lap zavartalan további megjelenését biztosítsuk. Bejelentjük tehát, hogy előfizetési dijat az eddigi évi 2 dollárról 3 dollárra emeltük fel s 1959 február 1-től kezdve ÉVI 3 DOLLÁR LESZ A FÜGGETLENSÉG. (Külföldre $4.00) Azok, akiknek a lap decemberben, vagy januárban járt le (vagyis 1959 február 1 előtt) $2.00 évi előfizetéssel még megújíthatják a lapot, a februári vagy későbbi lejáratnál azonban kénytelenek vagyunk könyvelésünk miatt is már évi $3.00 újítást kérni, A Függetlenség minden héten pontosan köszönt be az olvasókhoz, mindenkor friss, “élő” híranyaggal, érdekes ol­vasmányokkal, sokak1 által dicsért vezércikkel és tartalom­mal. Aki az évi $3.00-t sajnálja ezért a lapért, akinek évi 3 dollár túl sok egy ilyen lapért, az ne fizessen elő rá. Biz­tosak vagyunk azonban abban, hogy régi, hűséges olvasóink méltányolják a hosszú évtizedek utáni csekély 50-%-os emelés jogos voltát s megmaradnak továbbra is lapunk előfizetőinek. Megértésüket, jóindulatukat e helyről is megköszönjük s kérjük, rendezzék mindenkor pontosan előfieztésüket, hogy a Függetlenség még soklsok éven át maradhasson a Trenton és környéki magyarság szókimondó, magyar érdekeket védő, komoly értéket jelentő helyi lapja. DIÉNES LÁSZLÓ szerkesztő, tulajdonos Lógó orral, szitkozódva távozott Amerikából a Mikoján nevű ‘vendég,’ mert jó tapaszta­latokat szerzett ugyan, látott is, hallott is eleget, üdvrivalgásban is részesült, de üres markába mégsem kapta meg, amit remélt, sőt már szinte-szinte biztosra vett. Mikoján látogatásának egyik főcélja az volt, hogy a Szovjet­unió közép- és keleteurópai bi­torlásaira megkapja Amerika áldását. Nem azonnal, hanem majd egy későbbi időpontban, valószínűleg a tavaszon, amikor ‘uj genfi szellemet’ lehetne elő­készíteni. Valamelyes négyhatal­mi értekezlet lesz is, de ‘uj Géni­ről,’ legalább is az idén, aligha lehet szó. Másik főcélja az volt, hogy hosszúlejáratú hiteleket biztosít­son Amerikában s ezek révén szabadon vásárolhasson az ame­rikai piacon. Hitelről szó sem lehe t— hangzott a hivatalos vá­lasz, — miután régi piszkos a­­dósságait máig sem rendezte Moszkva. Ezen kívül pedig, az úgynevezett stratégiai árucikke­ket ezután sem kaphatja meg a Szovjetunió, semmiféle pénzért. A régi trükk nem vált be, mert amerikai hivatalos körök­ben pontosan számontartják a múltat. Ahány gépet eddig a Szovjetunió vásárolt Ameriká­tól, mind-mind lemásolták s az­tán tovább gyártották. Autókat, televíziós készülékeket és száz más egyebet. Ilyen ‘üzlet’ nem kell Amerikának, főleg hitelben, mert Mikoján bevallása szerint, a Szovjetunió nemzetközi fize­tőeszköze egyedül az arany s ez is igen korlátolt mennyiségben áll rendelkezésére. Szóval, a Szovjetunióval ke­reskedni, még akkor sem volna érdeke Amerikának, ha történe­tesen nem volna világpolitikai feszültség, hideg háború. Az a­­merikai üzletemberek, akik a tit­kos adatoknak nem lehetnek bir­tokában, Mikoján mézesmad­zagjára kissé agyonlelkesedték magukat. A cuppanó csókok még inkább elvették amerikai hivatalos körök kedvét a szovjet embertől. S a magunk tehetet­lenségében mi, árva magyarok is, sokat gondolkoztunk ezen a különös jelenségen. Mindig azt hittük, hogy az amerikai társa­dalom áthatolhatatlan egész, vi­li atatlan erős fal, hideg és forró háborúban egyaránt. Még ma is hisszük ezt, bár a mohó üzletembereket és a sza­lon-bolsevistákat kikapcsoljuk ebből a társadalomból. A cuppa­nó csókok és az örömujjongás bizonyára észheztéritette a jó­zan amerikaiakat. Ezek közül egy azt irta valamelyik nagy a­­merikai lapnak: “Nyugodt lehet a szerkesztőség, hogy a tüntető magyarok sokkal inkább kifejez­ték az amerikai társadalom igazi érzéseit, mint azok, akiket bűvö­letbe ejtett a különben förtelmes szovjet mosoly.” Ezt különben üzenjük azoknak az amerikai honfitársainknak is, akik ‘politi­kai megfontolások miatt’ távol­tartották magukat a tüntetések­től. Magyarországról szólva Mikoján a szemforgatásnak és aljasságnak valóban iskolapél­dáját szolgáltatta. ‘Boldogság van ott’—mondta egy Ízben, az újságírók feltett kérdésére vá­laszolva. Nem mondta senki neki, hogy hazudik. Azt azonban a televíziót néző átlagamerikaiak is észrevehet­­ték, hogy nincs ebben a szovjet emberben jottája sem az őszin­teségnek. Az újságírók minden feltett kérdésére mellébeszélt, véletlenül sem adott egyenes választ. Mindent összevéve, csúnya ügy volt ez a Mikoján látogatás. S még csúnyább az, hogy a la­pok azt kezdik pedzeni: ime a Mikoján látogatás bizonyítja, a rendőrség és a detektívek had­serege még Hruscsovot is meg tudná védeni . .. Nosza! A Magyar Szövetség íényes bálja Philadelphiában Az Amerikai Magyar Szövet­ség Philadedphia-i osztálya 1959 évi gála-bálját főleg azok tiszte­letére rendezi, akik mindenkor és mindenhol a magyarság ügyét szolgálták és szolgálják. A ma­gyarsággal együttérző s rokon­­szenvüket valamilyen formában kifejező amerikai közéleti sze­mélyek, valamint a magyarbarát nemzeteket képviselő konzulok szívesen váilaltaák a bál tiszte­letbeli védnökségét; a magyar védnökök hatalmas száma pedig a legszebb elismerés a Szövetség számára. A bál Philadelphia legmoder­nebb szállodája, a Sheraton Ho­tel nagy báltermében efbruár 6- án, pénteken este pontosan 8:3Cbkor kezdődik. Az ünnepé­lyes megnyitásra Haydu K. György, az AMSz országos elnö­ke s a bál fővédnöke ad majd engedélyt. A zenét Révay István 12-tagu zenekara szolgáltatja. Az ujpnnon érkezett s uj éle­tük kezdetén álló szabadsághar­cos fiatalságunkra való tekin­tettel a vendégeknek nem Írhat­ták elő kötelezően az estélyi ru­hában való megjelenést. Mégis kérik a férfiakat, hogy legalább is sötét ruhában legyenek. A báli meghívók kimentek. A bálbizottság kéri a meghívó, jegy, vagy asztaligényléseket a Szövetség philadelphiai irodájá­val közölni. Cim: 445 Diamond Street, Phila. 22, Pa. Tel. GArfield 5-2673. A Mikoján-ellenes tüntetések a világ­sajtó tükrében A nyugateurópai lapok Mi­koján amerikai körútjáról szó­ló beszámolóikat a magyar me­nekültek tüntetéseivel kezdik. A magyar tüntetések leírása után számolnak be Mikoján egyéb tevékenységeiről és tár­gyalásairól. A szabad világ legjobb poli­tikai analistániak lapja, a svájci Neue Züriche Zeitung Mikoján amerikai utjával kap­csolatban a következőket irta: Mikoján amerikai utjának két fő célja volt. Az egyik: meg­nyerni az amerikai közvéle­ményt a szovjet propaganda számára; a másik: azt a látsza­tot kelteni, hogy a Szovjet két­oldali egyezményt tud kötni Amerikával az európai szövet­ségesek háta mögött. Magyar menekültek kihallgatása Az 1956-i magyar szabadság­­harc menekültjeinek kihallgatá­sa most indult meg a Bevándor­lási és Honosító Hivatal fiókjai­nál, hogy az ideiglenesen been­gedett magyarok itt tartózkodá­sát véglegesítsék és eredeti meg­érkezésüktől számított öt év múlva amerikai polgárságért folyamodhassanak. Megérkezése után körülbelül két év múlva minden menekült behívót kap a hivatalban való személyes megjelenésre, ha cí­mét a postán kapható űrlapon e­­lőzőleg bejelentette. (Itt jegyez­zük meg, hogy most januárban minden .külföldi állampolgár is­mét köteles címét és más szemé­lyi adatait a postán kapható űr­lapon bejelenteni). A Bevándorlási Törvény álta­lános szabályai szerint az a kül­földi, aki az amerikai társada­lom terhére esett az első öt éven belül, deportálható, azonban a Hivatal arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy miután majd­nem minden magyar menekült már úgyis közsegélyt vett igény­be, (Amerikába való utazása, Camp Kilmerben való elhelyezé­se, állásszerzés, stb. körül) ezt a kérdést náluk liberálisan fog­ják elbírálni. Ha a magyar menekült mégis attól tart, hogy fehér kártyájá­nak zöldre való átcserélésénél a­kadályok merülhetnek fel, aján­latos, hogy bevándorlási ügyek­ben jártas ügyvédhez, vagy jó­tékony egyesjilethez forduljon tanácsért. Ilyen egyesület a Common Council for American Unity (20 West 40 Street, New York 18, N.Y.) amellyel magyar nyelven is levelezhetünk, vagy telefonálhatunk. A tanácsot a kihalgatás előtt kérjük ki és nem utána. Bebádogoznak minden ablakot Az életből csak ennyi fény maradt, Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. Ezt vártuk nap-nap, homályos falak Üregéből esténként délután . . . S elvették ezt is, a tenyérnyi napot, Bebádogoztak íninden ablakot. Tágult szemekkel kék tengerét látom Nápolynak s fénylő partjai felett Még vár a Vezúv, pipál és a tájon Barnára lesült boldog emberek Látjátok? Éjben élünk, mint vakok, Bebádogoztak minden ablakot. Tizen fekszünk egy fullasztó szűk lyukban, A szánk kapkodja be a levegőt, Mint partra vetett halak kopoltyuja Tátogunk némán — s érzed, nincs erőd Szívni az étel- s ürülék-szagot, Bebádogoztak minden ablakot. Az Alpeseknek fenyves-illatából, Mig csokrot küld a liüs nyugati szél És lelket öblit fenn a tiszta távol, S mosolygó hegyek hószaga kisér, Itt tegnap társam tüdőbajt kapott, Bebádogoztak minden ablakot. Csendet hasit a sétahajó kürtje. A falon sikló leánykacagás Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe S az ezer spiu nyár nem orgonáz. Süket a cellánk, minden hang halott, Bebádogoztak minden ablakot. Túl Barcelona kertjein szitálva Egy barna asszony meleg hangja bug És alkonyatba pendül a gitárja, Hol tnácolóktól tarka még az ut; S fülünkbe folynak az olfos napok . . . Bebádogoztak minden ablakot. Tapintanánk a bársonyos egekbe, Ujjunk hegyéből kiserken a vér. Mint koporsóba, be vagyunk szegezve, Csak daróz szúr, vagy poloska ha ér. Simogatnánk a sugaras napot S bebádogoztak minden ablakot. Londonban bál van, sima termén siklik A sok selyembe öltözött leány; Puha hajuknak hamvassága izzik Lágy bútoroknak tükrös hajlatán. Nyugat táncol—Tán végképp eladott?!— iS bebádogoztak minden ablakot. Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja. Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait Az alvadt bűznek, hol minden falatra Émelygő gyomrod felfordulna itt. De lenyeljük e végső falatot, Bebádogoztak minden ablakot. Az éhségmarta testünket telt álom Lakatja jól — és ínyenc ételek Izét kínálja Páris — szinte látom Hogy kúszik el a neonfény felett A Néma Rém—s nem lesz több hajnalod . . Bebádogoztak minden ablakot! A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekinging zúgják a rabok: —Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot!— TOLLAS TIBOR ti HALLGASSA A NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓMŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS TOLLAS TIBOR ELŐADÓ ESTJE NEW BRUNSWICK0N FEBRUÁR 1-ÉN, VASÁRNAP ESTE, 8 ÓRAI KEZDET­TEL A RUTGERS EGYETEM “CHAPEL” TERMÉBEN (OLD QUEENS CAMPUS) LESZ A MŰSOROS IRODALMI EST New Brunswick és környéke magyarsága bizonyára öröm­mel értesül arról, hogy Tollas Tibor, a szabadságharc költő­je, aki az egész amerikai ma­gyarság általános érdeklődése mellett járta végig az országot pár hónapos körútja során, mi-TOLLAS TIBOR előtt február első napjaiban vissza megy Ausztriába, feb­ruár 1-én, vasárnap este New Brunswickra jön s mindazok­nak, akik kiváncsiak arra, hogy mi mondanivalója van egy ilyen istenadta tehetségű költő-embernek és a kommu­nisták börtöneit végigszenve­dett, izzó magyar érzésű férfi­nek, most személyesen meg­hallgathatják őt előadó-estjén. rendezésével indult meg az elő­készítő munka. A Tollas-Est fővédnökségére a következőket kérte fel az elő­készítő bizottság: Chester Pau­lus polgármestert, aki a város aranykulcsát fogja átadni Tol­las Tibornak, Felix Cantore, Luke Horvath és McGarry vá­rosi tanácsosokat, Takács J. József városi ügyészt, Radics Tamás postamestert és Biró Péter megyei választási com­­missionert. Mielőtt tovább mennénk, mi­előtt egyébről is Írnánk a feb­ruár 1-i Tollas-Estet megelőző­en, hadd mutassuk be pár .sorban Tollas Tibort az itteni magyarságnak, a hozzánk el­juttatott életrajzi adatok alap­ján: Tolals Tibor 1920 december 21-én született Nagybarca köz­ségben (Borsod m.). Iskoláit a soproni Rákóczi Ferenc reális­kolában végezte. Itt érettségi­zett 1938-ban. 1938-41-ig a Lu­­dovika Akadémián tanult, majd 1941-től 1945-ig, az ösz­­szeomlásig katonai szolgálatot teljesített. 1944 március 19-ike után jelentek meg először Tol­las Tibor irói névvel cikkei és versei. A háború utolsó hónap­jában mindkét kezére megse­besült. Cikkünk nyomán, amit Tol­las Tiborral kapcsolatban ir­tunk, gyorsan peregtek a fejle­mények. Telefonhívások, leve­lek árasztották el lapunk szer­kesztőségét s szinte órák alatt alakult ki a brunswicki Tollas- Est terve. A folytonosan utón levő költő barátai összekötte­tést találtak a new brunswicki­­akkal és leszögezték, hogy egyetlen dátum maradt, feb­ruár 1, amikor Tollas Tibor elutazása előtt még körünkbe jöhet. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke vállalta a Tol­las-Est főrendezői tisztjét és a Szövetség brunswicki osztályá­nak égisze alatt, a new bruns­wicki magyar egyházak, egye­sületek és szervezetek közös 1945-től 1947-ig a demokra­tikus honvédségben teljesített szolgálatot, majd hamis vád alapján letartóztatták és 10 évi fegyházra ítélték. A Mar­kóban, a Gyűjtőben, a tata­bányai rabbányában, de főleg Vácott a “földalatti Magyar­­ország” fiatal íróival és köl­tőivel megteremtette az ellen­állás irodalmát, melyet “Fü­veskert” címmel, saját kézírá­sával 12 kötetben rögzített le. Ebből hármat sikerült nyugat­ra kimenteni. 1956. julius 25-én az enyhü­lés időszakában felülvizsgálták ügyét és az Ítéletet tévesnek minősítették. Kiszabadulása után szülőfalujában egy kol­hozban dolgozott, majd Buda­, (Folyt, a 3-ik oldalon) FEHÉRKÁRTYÁSOK JELENKEZÉSE A Bevándorlási Hivatal közli, hogy most sorra lejár a két éves határidő, amikor a fehérkártyás magyar menekültek állandó itt­­tartózkodási, bevándorló stá­tuszt kaphatnak. A hivatal ezú­ton is felszólít minden fehérkár­tyást, hogy jelenlegi lakáscímét közölje, hogy a hivatalnak mód­jában legyen őt behívni és ki­hallgatni. Megelőzőleg úgy szólt az in­formáció, hogy csak azoknak a fehérkártyásoknak kell lakáscí­müket bejelenteni, akiknek cime a legutóbbi bejelentés óta meg­változott. Minthogy a fenti in­formáció általában a lakáscím bejelentéséről.szól, félreértés és késedelem elkerülése céljából a­­jánlatos a lakáscím mostani be­jelentése annál is inkább, mert a korábbi lakáscím esetleg elkal­lódott, rossz helyre került a hi­vatalban, mely sok ezer beván­dorló személyi adatait kezeli. Azokra a fehérkártyásokra, akik a kihallgatásra nem jelen­nek meg, deportálás vár. A tar­tózkodási engedélyt a két évi ha­táridőn túl nem hosszabbítják meg automatikusan; a hatáiűdő lejártával csak az maradhat az országban, akinek státuszát vég­legesítették. Akik végleges bevándorló stá­tuszt kapnak, azok három év múlva megkaphatják az ameri­kai állampolgárságot, miután a törvény értelmében bevándorló státuszukat az ideérkezés napjá­ig visszamenőleg állapítják meg. A zöldkártyásoknak, akik ja­nuárban bejelentették lakáscí­müket és ez azóta nem változott, nem kell most jelentkezniük; csakis lakásváltoztatást kötele­sek azonnal bejelenteni a Beván­dorlási Hivatalnak. Minden idegennek kötelessége minden év januárjában kitölteni a postahivatalban egy jelentke­zésiivet és bejelenteni akár meg­változott, akár régi és most is érvényes lakáscímét. Ez a je­lentkezés — aminek január 1 és 31 között kell megtörténnie, tel­jesen független a “fehérkártyás” menekültekhez szóló fenti köz­leménytől, illetve az őket érintő rendelkezéstől. (Szerk.) American Ín Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom