Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-08-27 / 35. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM A szuper hatalmak korát éljük. A közönséges érte­lemben vett nagyhatalmak — Anglia, Franciaország — nem sokat számítanak a legnagyob­bak — Amerika és Szovjet­­oroszország — párviadalában. Az elerőtlenedett nagyhatalmak, természetesen, érzékenyek, ép­pen ezért Eisenhower elnök sor­ra kilincsel náluk, hogy letörölje a sértődés könnyeit. Kétségtelen, hogy Ameriká­nak szüksége van kevésbé erős barátaira, mert a vezető nagy­hatalomnak mindig, még a leg­mélyebb béke idején is, háború­val kell számolnia, amikor az ó­­riások mellett a törpéknek is kü­lönleges értékük van. Mint tüdjuk, manapság ‘mély’ békéről igazán nem lehet szó, a háború egy emberen múlik, Hruscsovon, aki már hencegve szólt imigyen: “Megnyomok egy gombot s maguk mennek a fe­nébe.” Mármint az amerikaiak mennek a fenébe! Másik ked­venc mondása az, hogy eltemeti az amerikaiakat . . . Most módot kap, hogy bepil­lantson ebbe az amerikai világ­ba. Esetleg belátja, hogy kár volna eltemetni. Megmutatják neki a kényelmesen berendezett amerikai lakásokat, abban a re­ményben, hátha megesik a szive s eltekint a temetéstől, Az amerikai kormányrúd mel­lett állók hisznek abban, hogy el­végre Hruscsov is ember, tehát rideg tényekkel meggyőzhető. Mi tovább is tamáskodunk. A kommunizmus természetrajza éppen az, hogy nem engedi meg­győzni magát. Szavunkat hallatni jó lett volna és még mindig jó lenne, de — úgy látszik — nincs mód reá. Egy-egy ember táv­irata a kormányhoz, valamelyik szövetség, vagy egyesület nevé­ben vajmi keveset ér. Gyűlésre kellett volna összehívni a jófejű és hideg kopónyáju magyarokat az ország egész területéről, an­nak eldöntésére: mi is legyen a teendő? Hogyan is tudnánk leg­több súlyt adni a szavunknak, oly módon, hogy ne gáncsoljuk, hanem inkább támogassuk az a­­merikai kormányt? Ha máskor nem is, ezekben a napokban minden jószándéku amerikai magyart össze lehetne fogni egy akaratban. Nemcsak ennyire volna szük­ség. Össze kellett volna fogni egy szervezetbe az összes olyan ame­rikai polgárokat, akik első, vagy másod-generációs fokon a vas­függöny mögül származnak. Legalább tiz millió emberről volna szó s ennek a tömegnek a súlya az amerikai belpolitikában nem “elhanyagolható mennyi­ség.” (Folyt, a 3-ik oldalon) Cserkésznap Clevelandban Az Amerikában élő magyar cserkészek évenként megrende­zik a Magyar Gserkész-napot Cleveland, Ohioban. Ezidén szeptember 6-án, vasárnap lesz a Cserkésznap, az ottani Deut­sche Zentrale Park-ban s nem­csak Clevelandból és környéké­ről, de más városokból, Detroit­­ból, Pittsburghból, New York­ból és környékéről, sőt még Ka­nadából is készülnek a cserkész­­ifjúság és a barátok, hozzátar­tozók serege erre a nevezetes napra. 300 clevelandi magyar leány és fiú cserkész fogja szó­rakoztatni tudása legjavával a sokezres közönséget. A budapes­ti egyetemi templom harangjá­nak zúgásával déli 18 órakor szentmisével és istentisztelettel kezdődik a Csferkésznap, majd tábori ebéd s utána sok-sok szó­rakoztató program. Labdarugó mérkőzés, tréfás versenyek, szinelődás, stereophinikus hang­verseny, népi gyöngyösbokréta, ősi magyar szokások felelevení­tése, kukoricafosztás és sok más érdekesség várja a vendégeket. Tánc épfélig. Lapunk utján is mindenkit szeretettel meghívunk a clevelandi Cserkésznapra. MI ÚJSÁG TRENTONBAN? MRS. JOLANDA SZABÓ, 35 Marshall Ave., a McKinley kór­házban súlyos operáción esett keresztül. Az operáció sikeres volt. A héten hagyta el a kórhá­zat, most családi otthonában gondos kezelés alatt áll, állapota kielégítő. Lapunk által mond köszönetét mindazoknak, akik figyelmességükkel elhalmozták. CSENTHEY MIHÁLY, Roeb­­ling, N.J. polgármesterének bá­jos leánya Carol kitüntetéssel végezte a Rider Colleget, ahol major in Secretarial Science diplomát szerzett. LUGOSSY FERENC és neje, 2141 S. Clinton Ave. boldog szü­lei két tehetséges magyar ifjú­nak Gézának és Ferencnek. Géza aki most katonai gyakorlatban van, a tudomány terén szerez u­­jabb és újabb kitüntetéseket, a kisebbik fiú Ferenc, aki szintén jeles tanuló a sportban ér el nagy eredményeket, a Rutgers futball csapat csillaga. SZILÁGYI SÁNDOR és neje. 427 William St. leánya Gertrude és Raymond J. DiFrancesko az elmúlt szombaton a Szt. István templomban esküldtek örök hű­séget egymásnak. BODNÁR JÁNOS és neje, 918 S. Clinton Ave leányát Glóriát, eljegyezte Kusnirik András, Trenton. SZARKA SÁNDOR, 229 Reedwdod Ave., elhalálozott. BALOGH GYÖRGYNÉ, 94 Central Ave. aki hosszabb ideje gyengélkedik családi otthonában részesül a leggondosabb kezelés­ben. E helyen is köszönetét mond az ő drága, jó gyermekei­nek, akik őt oly nagy szeretettel és hűségesen gondozzák, vala­mint jó barátainak, akik róla nem feledkeznek meg. KISS LÁSZL, 779 Field Ave., keresi unokaöccsét Ft. Horváth Árpád római katolikus papot, a­­ki 1957-ben érkezett. Amerikába. Ft. Horváth Szatmár megye Genes községben született, édes­anyja neve: Kiss Qízella. Kiss Lásznó, aki sajnos súlyos; beteg, nagyon kéri unokaöccsét, hogy minél hamarabb adjon magáról élet jelt, nagyon szeretné őt i látni. *ggH^,2o Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. AUGUSZTUS 27 Mit tesz az Amerikai Magyar Szövetség Khrushcsev ide jöttével kapcsolatban NEGATÍV TÜNTETÉSEK HELYETT: POZITÍV ÉPÍTŐ MUNKA FOLYIK ORSZÁGSZERTE — INKÁBB ELNAPOLJÁK A KONGRESZ­­SZUST, NEHOGY FOGADNIOK KELLJEN A “VENDÉGET” — SZEMELVÉNYEK A WASHINGTONI KÖZPONT ELŐKÉSZÜLETEIBŐL Washington: Szó sincs arról, hogy Amerika beadja derekát! Ha nem is derült égből, de villámcsapásként érte a szabad világot és különösen az Egyesült Államok magyarságát az a hir, hogy Nixon alelnök oroszországi útját Eisenhoweré fogja követ­ni — ezt megelőzőleg viszont Khrushcsev szeptember közepén Amerikába jön! Az elnök meg­­lepetésszerü látogatása a vas­függöny mögé rendkívüli erköl­csi felelősséget ró a menekült magyarságra, mert hiszen bár­mennyire érthető Khruschev­­ellenes magatartásért a szovjet­­kormány Eisenhower-en töltheti ki bosszúját — amiért azután az amerikaiak bennünket kár­hoztatnának . . . Ilyen körülmények között két­szeresen fontos a “többet ésszel, mint erővel” jótanács megfoga­­dása. Az Újvilág magyarsága, mint a szabad földön uj hazát lelt véreink legnagyobb lélekszámú tömörülése, történelmi hivatása teljes tudatában: méltóságteljes formában készül fel a bizarr e­­seményre és a demokratikus par­­lamentárizmus eszközeivel ó­­hajtja hallatni szavát az itteni szokásjogok megszabta keretek között. Életbevágó jelentáségü ugyans, hogy az 1956-os szabad­ságharc által ismételten köztu­­tudat élére segített magyar ügy számára továbbra is biztosítha­tó legyen az érdeklődés olyan körökben, ahol az emberiség sor­sát irányítják. Nem jelenti ez azt, hogy Khrushcsev látogatásával kap­csolatban el kellene hallgatnunk fájdalmunkat és óhazai véreink sorsa feletti jogos aggodalmun­kat. Korántsem! Hiszen olyan menekültjeink is vannak, akik kihallgatást szándékoznak ki­eszközöltetni Budapest lemé­­szárlójánál — elhurcolt, börtön­be vetett szeretteik kiszabadítá­sa érdekében. Számos más terv megvalósításán is folyik az elő­készítő munká, megannyi ma­gyarlakta városban. Ezeknek ha mindössze egyike-másika kerül is megvalósításra: akkor is kiér­demelheti a közfigyelmet; az ős­lakosság meggyőzése pedig ma már nem reménytelen, hiszen 37 millió kelet-európai származású amerikai, javarészt szavazópol­gár befolyása, hangja újabban egyre jobban összecsendül a kivándorolt magyar hazafiaké­val . . . ■New Yorkban a világváros magyar közéleti vezetői pártál­lásra és vallásra tekintet nélkül, testvéri együttérzései tanács­koztak késő éjszakai órákig a teendőkön. A nemes példát más magyarlakta gócpontokon is át­vették és mintegy varázsütésre elevenedett meg a magyar élet szerte a nagy Amerikában. Clevelandban a United Hun­garian Societies a Felszabadító Bizottsággal karöltve, vállvetve dolgoznak az előkészületeken. Detroitban az Amerikai Magyar Szövetség ottani vezetősége és hetilapjaink szerkesztősége ál­lottak a mozgalom élére. Az egyik legelső távirat, mely a Fe­hér Házba befutott, a Szövetség philadelphiai osztályának drá­mai erejű szövegezésében érzé­keltette az Egyesült Államok el­ső polgárával n magyarság ag­godalmait és óhajait. Ezek csak kiragadott virágok a sok nemes igyekezet csokrából, mert hiszen más városok magyarsága is egy emberként fogott munkához. Elképzelhető, hogy ilyen kö­rülmények között az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központja is megtesz minden tő­le telhetőt. BáAa Fehér Házban kijelentették, hpgy Eisenhower elnök minden iiejét nemzetközi kérdések tanúin ^nyozásával töl­ti, komoly formában merült fel, hogy helyette Nixon alelnök haj­“Felvidéki Találkozó” Augusztus 30-án, vasárnap Garfield, N.J.-ben, a 21 New Shley St. alatti helyiségben Fel­vidéki Találkozót, hangulatos­nak ígérkező szabadtéri mulat­ságot rendeznek a Felvidékről, Kárpátaljáról Amerikába ke­rült magyar testvérek s erre a találkozóra lapunk utján is meg­hívják nemcsak a felvidékieket, de minden jó társaságot kedve­lő magyart. Finom magyar éte­lekkel, jó magyar zenével, szives szeretettel várnak mindenkit erre a napra a Felvidékiek. Német irók tilta­­. kozása Julius 31-én Münchenben több neves német iró nyilatkozatban tiltakozott kádárista PEN köz­pontnak a nemzetközi PEN szer­vezetbe való felvétele ellen. A nyilatkozat szerint a kádárista PEN központ felvétele a magyar szabadságharc megtagadásárt; je­lenti és a kádárista PEN köz­pont nem képviseli a magyar i­­rókat, hanem a pártot. A nyilat­kozatot többek közt Erich Käst­ner, a német PEN Club elnöke is aláírta. landó fogadni egy, reprezentatív magyar delegációt. Ugyancsak alakulóban van egy szenátusi és kongresszusi bizottság a rab­nemzetek ügyének ébrentartásá­ra; ennek tagjait arra kérte az A.M.Sz. központi titkára, hogy mint választott képviselők, sze­mélyesen győzzék meg Eisen­hower elnököt a magyar késdés állandó előtérben tartásának szükségéről, bárhol, bárkivel is tárgyal. A 98 szenátor és 437 képviselő legtöbbje rosszalja (ha politikai okokból nyilváno­sad nem is nyilatkozik egyelőre) a titokzatos meghívást. A furcsa vendég érkezését számos nagy­­befolyású honatya a leghatáro­zottabban el is ítélte. Az orszá­gos törvényhozás kupolája alatt izgatott latolgatás folyik a “Cap­tive Nations Week” egész évre kiterjesztéséről. Sőt egyre széle­sebb körben hatalmasodat el az az elgondolás, hogy a legsürgő­sebb javaslatokat szeptember közepéig meg kell szavazni, mi­által a vörös tömeggyilkos meg­érkezése előtt el lehetne napolni az üléseket és Khrushcsevet ily módon meg se lehetne hívni a Capitoliumba . . . Az amerikai sajtó egy töredé­ke ugyan rendületlenül folytatja struccpolitikájájt és igyekszik belügyi bonyodalmak görcsös felszínen tartásával leplezni a kényes külpolitikai szenzációt. Akad például olyan elvetemült “kolumnista”, mint a magát libe­rálisnak képzelő Walter Lipp­­man, aki nem átalja a keleteuró­pai rabnemzetek teljes feladását és a kommunistákkal való ge­rinctelen lepaktálást ajánlani. Szerencsére a komolyabb újsá­gok, élükön a “U.S. News & World Report” veterán főszer­kesztőjével, David Lawrence-cel, “Welcome, murderer!” címen vezércikkeznek és figyelmezte­tik Amerikát a várható követ­kezményekre. t A Fehér Ház külpolitikával foglalkozó elnöki tanácsosai, úgyszintén a State Department illetékes diplomatái váltig han­goztatják, hogy szó sincs a Khrushcsev előtti hasravágó­­dásról, még kevésbé a rabnépek szánalmas sorsába való bele­nyugvásról. Sőt egyesek szerint Eisenhower állítólag hajthatat­lannak fog bizonyulni e kérdés­ben, ami talán még értelmet is kölcsönözhet a kínos meglepe­tést okozó fogadtatásnak. Ezzel szemben a látogatás hírére a honvédelmi kormányférfiak elő­ző meghívásokra készített be­szédeinek szövegéből töröltették azokat az idézeteket, amelyek Khrushchevet a sirásó színében tüntették fel . . . Mértékadó fórumokon általá­nos megnyugvást kelt, hogy az Egyesült Államok magyarsága megfontolja Nixon alelnök sze­mélyes kérését és tartózkodik a zajos uccai tüntetésektől. Azt az alkotmányadta jogunkat viszont senki sem vitatja, hogy méltó­ságteljes formában, nyomatéko­san fel ne hívjuk az amerikai közönség figyelmét a tudniva­lókra. Ilyen amerikai jellegű tiltakozás lesz például az a nagy­szabású tömeggyülés, amit a Kö­zépeurópai Származású Ameri­kai Polgárok Szövetsége rendez New Yorkban, továbbá a külön­böző felekezetű egyházak hitszó­nokai által az istentiszteleteken és rádióban elmondandó alkalmi beszédek, több világlapban ké­szülő cikksorozat, sőt egész ol­dalas hirdetés, stb. Gondviselés-szerüen még a Philharjnonia Hungarica, sza­badságharcos menekültjeink e pompás hangversenyzenekara i­­deális időben érkezik amerikai kőrútjára, hogy a legnemesebb művészet piagasztos eszközeivel is éppen akkor hirdese Amerika és Kanada szerte a magyar fel­támadást, amikor Khrushcsev a békeszerető turista álarcában Brack Miklós, a U.S. Relief Parcel Service cég elnöke a na­pokban érkezett vissza Magyar­­országról, ahol 8 napot töltött. Budapesten a MONIMPEX, a magyar állami külkereskedelmi vállalat vezetőivel és a kormány hivatalos embereivel folytatott tárgyalásokat az IKKA csoma­gok ügyében, megkönnyítéseket és bizonyos előnyöket próbálva kieszközölni úgy a csomagok rendelői, mint címzettjei számá­ra. Budapesti utjának főcélja, mint mondja, az volt, hogy meg­tudja, miért szüntette meg a ma­gyar kormány a posta utján kül­dött használt-ruha csomagok vámmentességét. Azt a választ kapta, hogy “az eredeti ok az volt, hogy a budapesti ruha- és cipőkereskedők panasszal for­dultak a kormányhatóságokhoz, hogy képtelenek üzleteiket fenn­tartani, mert igen kevés a vá­sárló. Budapest és az egész or­szág el van halmozva Ameriká­ból és a világ minden részében lakó magyarok által küldött használt ruhákkal és cipőáruk­kal, amiket fekete piacon érté­kesítenek. A “fekete piacnak” akar végetvetni a magyar kor­mány az uj vámrendelettel.” Árra a kérdésre, hogy lehet­séges lesz-e majd a feladónak külföldön előre leróni a csoma­gok vámját vám jegyekkel, mint régente, Brack Miklós azt a vá­laszt adta, hogy “az illetékes helyről kapott információk alap­ján közölhetem, hogy nem szán­dékoznak a vám jegyeket ismét bevezetni, mert annakidején, a­­mikor uj és használt ruhane­­müekre előre lehetett itt kifizet­ni a vámot, a csomagküldők egy része nem tartotta be a szabá­lyokat s a csomgakban meg nem engedett, illetve vámilletékes á­­rucikkeket, vagy használt ruhák ! helyett újakat küldtek használt megjelenik a láthatáron .. . Még a Bécsből érkező magyar szim­fonikusaink nyomtatott műsora is olyan tartalmas lesz, hogy né­pünk kulturájá'nak levegőjével fogja megtölteni az amerikai nagyvárosok hangversenyter­meit. Lesznek sok ezren velünk és mellettünk országszerte. Lesz­nek amerikaiak, akik “STOP KRUSHCSEV” feliratú papir­­lemezt ragasztanak automobil­jaikra. Lesznek, akik fekete gyászt öltenek, fekete karszala­got hordanak az orosz hóhér it­­tartózkodása idején, kegyeletes megemlékezésül a miatta halál­ba kergetett millió és millió em­bertársukért. Lesznek, akik fé­nyes napsütésben nyitott eser­nyővel tüntetnek némán — és mégis oly sokatmondóan! Lesz­nek, akik legyőzvén kíváncsisá­gukat, egyszerűen hátat fordíta­nak, ahol csak megfordul “a fur­csa vendég.” És talán még repü­lőgépet is sikerül bérelni imitt­­amott, amely hatalmas füstbe­­tükkel írja majd égbolto­zatra és vési be minden eddigi­nél mélyebben a szabad világ lekiismeretébe: “FREEDOM FOR HUNGARY” dolgok vám jegyeivel, ami által komplikációkat okoztak az otta­ni vámhivataloknak.” (Gyenge magyarázat ez, de abban a hely­zetben vagyunk, hogy kénytele­nek vagyunk elfogadni azt, amit a magyarországi mai rezsim u­­rai mondanak és előírnak, ha szeretteinkén segíteni akarunk. —Szerk.) “A legjobbak és legalkalma­sabbak a magyarországi segély­küldésre az IKKA csomagok”— mondja az óhazából visszatért Brack Miklós, aki személyesen győződött meg az IKKA hatal­mas raktárában arról, hogy me­lyik csomagban mi jut a címzett­hez. Megnézte a mintatermeket, ahol az IKKA-csomagokba kerü­lő áruk ki vannak állítva, vala­mint a kiosztó-helyiséget, ahol a csomagokat adják ki a címzet­teknek. “A segélyzés legcélsze­rűbb módja, ha szabadválasztás szerinti csomagokra küldjük el ct Dollár-utalványokat. Az óha­zai rokonok szempontjából ez a legalkalmasabb, mert ők tudják a legjobban, mire van szükségük. Az IKKA segélycsomagokat a címzett bármilyen magánsze­mélynek _(nem hivatásos keres­kedőnek, vagy üzletembernek) szabadon eladhatja. Az IKKA segélycsomagok eladása, értéke­sítése nem ütközik a fennálló törvényekbe. Az ilyen csomagok értékesítésével a legnagyobb se­gítséget nyújthatja minden a­­merikai magyar Magyarorszá­gon élő rokonainak, mert min­den itt, Amerikában befizetett Dollárért jelenleg 32 Forint ér­téket kap a címzett. A Dollár hi­vatalos árfolyama a budapesti Pénzintézeti Központban, vala­mint nemzetközi kereskedelmi viszonylatban ma. 11.60 Forint, tehát csaknem háromszorosát kapja ennek a címzett, ha sza­badválasztásra küld IKKA cso­magot. ÉS LETTÜNK ■ Szemünkben régi tüzek: lettünk eleven bólyák, vigyázni éjjel a vak hajót, kanyargós utón terhes görbe hátunk int lassitni a mitsem&ejtő kocsit, felkiáltó jelekként svlyosbbitunk ha kell vitában mondatot és osztjuk gyógyító orvosként emlékeink fertőző tűjét, gondolataink furcsa madárijesztők, nevethetik, de lám a, varjú féli és lettünk önkéntes gályarabok láncolva a megélt borzalom bárkáiba, V)húrnak, közönyáradatnak1 fordítjuk véresremart ajkunk, ujjunk az árboc messzemutat megálljt mAg reményünk újabb ködös kikötök felé dacolja maradék erőnk mert sehol egy révész, ki értőn révbe'vigye törődött hajónk, hát huzzuk tovább ma gunk-ig azunk. NOVA TIBOR Brack Miklós Magyarországon járt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom