Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-07-30 / 31. szám

In It* 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL, 46. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1959. JULIUS 30 1 Munkában a nyomor vámszedői Hruscsov lefújta skandináviai útját, döntését úgy indokolva, hogy a lapok ellenséges légkört teremtettek. Vannak, akik azt mondják, hogy a vörös diktátort egy kis ellenséges hangulat nem hozza ki a sodrából s ezek valami más, ki nem mondott okot ke­resnek. Lehet, hogy nekik van iga­zuk. De az biztos, hogy a skandináv országok sajtója valóban a mély felháborodás hangján irt Hruscsovról — éppen a magyar forradalom­ban vitt szerepe miatt. Hála Istennek, akadtak ma­gyarok Dániában, Svédország­ban és Norvégiában, akik az északi újságírók jogos harag­ját táplálták és részletesen tá­jékoztatták őket arról, hogy micsoda aljas eszközöket hasz­nált Hruscsov a forradalom eltiprása során. íme, a magyar forradalom itt is visszaüt, gáncsot vet a zsarnoknak, mint ahogy már annyiszor tette. A magyar forradalom a nyugati világ ki­meríthetetlen erkölcsi kincses­háza lett. Napjaink történelmében van még valami egyéb ese­mény is, amibén a magyar for­radalom utóhatása rezeg. A bécsi újságírók elhatározták, hogy nem foglalkoznak lapja­ikban a világifjusági találko­zóval, Moszkva rendezvényé­vel — amelyik most vasárnap kezdődik az osztrák főváros­ban. Az osztrák újságírók, akik közelről figyelték a ma­gyar forradalmat s annak bu­kását, valamint a szovjet szó­szegéseket, csalásokat és bru­talitást, nem mennek a szom­szédba tájékozódásért, arról nem is beszélve, hogy Ausztria nagyrésze hosszú éveken ke­resztül a vörös megszállás gyönyöreit élvezte s igy a nép közvetlen tapasztalatot szer­zett Moszkva módszereiről. Az Európában élő magya­rok kellően gyümölcsöztetik a magyar forradalom örök érté­keit s ez az európai politiká­ban meg is látszik. Bárcsak mi, amerikai magyarok is kellően tudnánk bánni ezekkel az érté­kekkel. A tapasztalat azt mutatja, hogy rajtunk erőt vett legször­­nyübb betegségünk a közöny. Moszkva fenyegetéseit egyre kevesebben veszik fi­gyelembe. Voltak idők, amikor a népek széles rétegei nagy buzgalommal figyelték, hogy milyen dühösen rázza öklét az első számú szovjet ember? S mert a népek hangulata változik, a nyugati kormá­nyok is egyre kevesebb gondot csinálnak maguknak a valóra nem váltott berlini ultimátum­tól kezdve a többi fenyegetés sekig. A szovjet propagandagépe­zet, persze, nem nyugszik. Azt szeretné elhitetni — most ma­­kacsabbul, mint valaha — hogy Közép-Keleteurópa kom­munista és az is marad. Ha pe­dig a világ békét akar, hát megkaphatja, de ennek a fel­tételeit a Szovjetunió diktálja. S ezek közt legelsőnek számit az. hogy a nyugati világ is­merje el Magyarországot és a többi leígázott országokat, mint szovjet birtokot, vagy érdekterületet — ha jobban tetszik. Genfben egy helyben topog a külügyminiszteri értekezlét s a türelmetlenség jelei mu­tatkoznak a nyugati oldalon — Középkeleten pedig valami elindult, amiből jó is, rossz is származhatik. Ebben a pilla­natban, amikor ezeket a soro­kat írjuk, az iráki helyzetet felmérni nem lehet s azt sem, hogy az ottani események mi­lyen kihatással lehetnek az arab világra? A vasfüggönyön kívüli kom­­munisttá pártoknak valahogy nem megy jól az utóbbi idő­ben, itt is, ott is visszaszorul­nak, erkölcsi, vagy valóságos pofonokat kapnak s mindez Hruscsovot sem hangolja túl­ságos jó kedvre. A 66 éves diktájtor, aki a jelek szerint nem is örvend a legjobb egész­ségnek, egyre türelmetlenebb lesz, mert az események nem haladnak valami gyorsan és nem is kedveznek Moszkvá­nak. Az óhazába látogatóba menők élményeiről, mint jelentettük, személyes beszélgetés alapján fogjuk megirni, amit elmondanak ne­künk, ha majd visszaérkez­nek. Akikkel módunkban lesz elbeszélgetni és akiknek lesz mondanivalójuk. Addig is azonban jönnek a hírek odát­­ról: a viszontlátott édesapa, vagy testvér belehalt a vi­szontlátás örömébe ... A haza­­látogatók örömébe keserű üröm vegyült ... a meglátoga­­tottnak (mintha csak egy élet­fogytiglan börtönre itéltről lenne szó!) meghasadt a szive a nemvárt örömre. A szabad világból, a börtönrácsokon kí­vülről jövő családtag viszontlá­tásának boldog izgalma kiol­totta bennük a pislákoló élet­lángot. Kaptunk olyan hirt is már kerülő utón, hogy egy hazalá­togató elfelejtette, hogy bör­tönbe megy rabot látogatni, ahol minden szavát lesik az őrök, ahol még a falaknak is fülük van. Valami olyant mon­dott, amiért elvették az útleve­lét, háziőrizetben tartják mind­addig, amig látogatási ideje le­jár s aztán jöhet vissza a töb­biekkel együtt. Nem igy ter­vezte, nem igy gondolta az óhazai látogatást de a vasfüg­gönyön túlra utazóknak szá­­molniok kell azzal, hogy olyas­mi is történhet velük, ami a szabad világban el sem képzel­hető ! 1 Sokan mennek és sokan ter­vezik mostanában a hazame­netelt, a rokoni látogatást a vasfüggöny mögött. Agyon­­hallgatói semmi áron nem le­li e t ü n k aggodalmunknak, hogy aki átlépi azt az akna­mezővel, drótakadályokkal őr­zött határt, a vasfüggönyt — a börtön falait, melyeken belül népmilliókat tartanak rabság­ban — azt könnyen érhetik ott meglepetések. Azt tanácsol­juk: legyenek nagyon óvato­sak /tartózkodjanak minden vélemény - nyilvánítástól . . . azokat inkább nekünk mond­ják majd el, ha visszajöttek! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A magyarországi kommu­nista kormány julius 15-ikével ismét vámot vetett ki a — fő­leg Amerikából érkező — sze­­retetcsomagok tártál mára, amit szigorúan “árunak” te­kint és pl. a ruházati cikkeknél akár használatlan, akár hasz­nált állapotban vannak azok, vámot szednek ezentúl a vörö­sek az óhazai rokonoktól, hoz­zátartozóktól, tekintet nélkül arra, hogy azokra nekik meny­nyire van szükségük. Majdnem mindent elvámol­­nak, ami külföldről érkezik, mert tudják, hogy a szeretet­­csomagot küldő gondoskodik majd számukra pénzről is, hogy a csomagot kiválthassák; ezt a pénzt pedig csakis hiva­talos utón, alacsony átszámítá­si kulccsal kifizetve küldhetik a hozzátartozóikon, barátai­kon segíteni akaró “külföldi­ek.” (Valószínű, hogy rövide­sen bevezetik majd a vám­jegyek árusítását külföldön, hogy ezekkel a vám-cédulák­kal a csomagok vámját a fel­adók kifizessék, mint ahogy ez szokásban volt’évekkel ezelőtt is.) A most megjelent magyar­­országi uj vámrendelet szerint — amely 1959 julius 15-től feladott küldeményekre vo­natkozik — megszűnt a hasz­nált ruházati cikkek, használt cipő és orvosság utáni vám­­mentesség is, amit az 1957 március 1-én megjelent rende­lettel engedélyeztek. A mosta­ni rendelet nemcsak abban kü­lönbözik a régitől, hogy meg­szünteti a használt dolgok utáni vámmentességet, hanem abban is, hogy amig a régi rendeletben a vámtételek az áru mennyiségétől függetlenek voltak, addig a mostani rende­let végrehajtási utasítása már kétféle árumennyiségről fesz említést: megemlít egy maxi­mális árumennyiséget és e mennyiség feletti mennyiséget. A maximális árumennyiség azt jelenti, hogy a külföldi feladó ennyit küldhet évente óhazai hozzátartozóinak. A többlet­küldemény után pedig “külön rendelkezések” (nagyobb vámtétel érvényesek. Általá­ban 5,000 forint értékig a vám­hivatalok minden engedély nélkül vámkezelhetik a külde­ményeket, az 5,000 forint bel­földi fogyasztási árat megha­ladó értékű árut azonban csak külön engedéllyel vámkezel­hetik. Az uj rendelet “belföldi fo­gyasztási árról” is beszél. A használt ruhákat azonkívül a “használhatóság mértékének a figyelembevételével” f o g j ák elvárna’,*) .zt jelenti, hogy itt a vá .„.„I, a vámtisztek vé­leményére bízzák, amit, per­sze, a párttitkárok bármikor a kívánt irányban befolyásol­hatnak. Az uj rendelet szerint to­vábbra is vámmentesen küld­hető: liszt, száraztészta, süte­mény, keksz, tejpor, gyermek­tápszer, hús- és hentes-áru (fajtánként 5 kg.), csecsemő­ruha, textil csecsemő-holmi, bármilyen anyagból (30 da­rab) mosószappan, mosópor ( 3 kg.), sport és játékszer (500 forint értéken alul), könyv, folyóirat, zenemű, fény­kép (fajtánként 3 db.), csalá­di, személyi vonatkozású film és hanglemez (fajtánként 2 db.), továbbá bizonyos kegye­leti cikkek. Az uj rerdelet lépcsőzetes vámtarifát állapit meg. 10 síöj ’ékos "ámot kell fi­zetni :yé<; yszek, gyógyá­szati 9T zkJzök (a ható­sági « bizonyítványban előirt ' után. 20 s mot kell fi­zetni : leti élelmi­szerek véve a vám­mentese akat és rá­gógumit — (fajtánként vagy összesen 10 kg. kivéve a cu­korkát, amelyből 2 kg.) 30 százalékos vámot kell fi­zetni: gyümölcs, déligyümölcs után (fajtánként vagy össze­sen 10 kg.) 40 százalékos vámot kell fi­zetni: fűszer — bors kivételé­vel — (fajtánként 0.5 kg., ki­véve a vaniliát, amelyből 0.1 kg.), kész bőráru (férfi, nő és gyermek részére cipőből 2—2 pár, csizmából 1—1 pár, bőr­kabátból 1—1 darab, bőrkesz­tyűből 2—2 pár, más áruból 1— 1 db.), gumiáruból férfi, nő és gyermek részére csizmá­ból 1— pár, más gumiáruból 2— 2 db. vagy 1—1 pár). 50 százalékos vámot kell fi­zetni: szőnyeg, függöny (2—2 db.), kikészitett bőr — hüllő­bőr kivételével — (felsőbőr­ből, cipőtalpból 2 pár cipőre, vagy 1 pár f ./izmára, ruházati bőrből, férfi, nő és . gyermek részére 1—1 felsőkabátra, vagy más ruházait cikkre), nemesfémből készült ékszer (Folyt, a 2-ik oldalon) MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? KISZELY KÁLMÁN, Denow Rd., rokonai meglátogatására Magyarországba utazott. VIRÓK SÁNDOR és neje, 165 Tremont St., valamint sógornője Németh Barbara magyarországi rokonaikat mentek meglátogat­ni. ILLÉS JÓZSEF és neje, 358 Schiller Ave. magyarországi ro­konok látogatására utaztak az óhazába. TITKA ANDRÁSNÉ, 404 Grand St., Floridában töltötte vakációját. XUKÁCS MARISKA és Elza visszaérkeztek floridai vakáció­jukról. MRS. ODRI ELIZABETH és leánya Margaret, Grand St., Floridában töltötték vakácio­­j ukat. DANKA GÁBOR és felesége, 816 Chestnut Ave., Floridában töltik vakációj ukat. A NEVELÉSÜGY TELJES BOLSEVIZÁLÁSA Nemrég Nemes Dezső, a Nép­­szabadság szerkesztője cikket irt a nevelésügyről. A cikk sze­rint az iskolai felvételeket és a közalkalmazotti felvételeket ki­zárólag az 03ztályszármazás a­­lapján kell elbirálni. Ez annyit jelent, hogy a kommunisták ál­tal megbízhatónak tartott káde­reket fogják csak lehetőség sze­rint a felső iskolai és közalkal­mazotti felvételekre engedni. FEHÉR JÓZSEF MAGYAR MŰVÉSZ ALKOTÁSA A HAWAII EMLÉK-BÉLYEG Uj magyar mérnök PLETYÁK J. FERENC Id. Pletyák Ferenc és neje, 1208 Chambers St. Trenton-i la­kosok derék fia, aki a University of Michigan egyetemen Bachelor of Science fokozattal mérnöki diplomát szerzett az aeronautics repülésszaki tudományokból. Los Angeles, Cal.-ban a North American Aviation, Inc. válla­latnál kapott nagyszerű mérnöki állást. Örömmel adunk irt erről az uj magyar síkéről, — a szabolcs­­(Folyt. a 4-ik oldalon.) Rév. Molnár J, Ágoston lett a Rut­gers Egyetem ma­gyar tanszékének a tanára A new brunswicki Rutgérs E- gyetem közli, hogy az ez évben megkezdődő magyar tanszéken, a College of Arts and Sciences osztályon Molnár J. Ágoston ka­pott kinevezést magyar-nyelvű előadói (lecturer) minőségben. Az Amerikai Magyar Intézet ál­tal létesített magyar tanszék el­ső tanára tehát az intézet elnö­ke, Molnár J. Ágoston lett, aki azelőtt az Elmhurst College ma­gyar osztályának volt az elnöke és a főiskola segéd-tanára, négy éven át pedig elnöke volt az A- merikai Magyar Tanulmányi Alapítványnak, amelynek foly­tatása az Amerikai Magyar In­tézet, Az Intézet 19,500 dolláros a­­lapitvánnyal biztosította a Rut­gers Egyetemen a magyar tan­széket s az igazgatóság úgy ha­tározott, hogy félmillió dolláros alapítványra indít gyűjtést, hogy az Intézet maradandó mó­don megvesse a lábát New Jer­sey állam egyetemén, ahol ma­gyar épület, magyar könyvtár, miríeum, stb. megvalósítása az amerikai magyarság egyik leg­szebb alkotása lenne. A gyűjtés erre a célre formálisan még nem indult el, de reméljük, hogy rö­videsen komoly munkához lát­nak az arra illetékesek. A KASSAI IPAR­CENTRUM A csehszlovák kormáuy el­határozta egy Kassa melletti nagy ipari centrum létesítését. A hely kiválasztásánál az egyik bevallott szempont a Csehországot a nagy keleti szláv' tömegekkel összekötő szlovák területsáv erősítése volt. Mivel a szláv-magyar etnikai határ Kassa környékén közelíti meg leginkább a régi kárpáti határokat, félős, hogy a terv megvalósítása esetén a kassai és környékbeli magyar­ság bizonyos represszáliáknak lesz kitéve. . . . “Magyarok mindenütt...” ezzel a címmel közölt folytatásos cikkeket évtizedekkel ezelőtt né­hai való Zámbory Sándor újság­író kollégánk s azokban a cik­kekben egymásután sorolta fel azokat az ismert és ismeretlen magyarokat, akik szerte a nagy­világban megállták a helyüket becsülettel, vitték valamire, a maguk szakmájában, akár vi­lágviszonylatban is hírnevet, megbecsülést szereztek maguk­nak és a magyar névnek ... Az iparban, kereskedelemben, üzle­ti- és pénzvilágban éppúgy kép­viselve vagyunk mi magyarok, mint tudományban, művészet­ben, ... mindenben és mindenütt a világon . . .! Itt, Amerikában már az ország “születésekor” ott harcolt egy magyar huszártisz­tünk: Kovács Mihály Washing­ton hadseregében s a legtöbbet adta ennek a hazának, amit egy ember adhat: az életét ... A függetlenségi harcban a Rich­mond, Va.-i csatatéren hősi ha­lált halt ... De ott voltak har­cosaink, tudósaink, szakembe­reink, közkatonáink Lincoln had­seregében is, . . . Ott voltak és ott vannak nagynevű, elismert, megbecsült magyarjaink ennek az Országnak hivatalos pozíció­jában éppúgy, mint iparában, gazdasági életében, tudományos világában, művészei között a múltban és ma is ... százszámra, ezerszámra . . .olyanok, akiket névszerint fel tudunk sorolni és olyanok is ki tudja hányán, aki­ket nem ismerünk, akikről nem tudunk, de akik hol itt, hol ott bukkannak fel, “adnak hirt ma­gukról” azzal, hogy becsületet szereztek árva magyar fajtánk jónevének. Csak nemrég irtunk hosszú cikket arról, hogy Dohános Ist­ván magyar művészünk egymás­után több amerikai postai em­lékbélyeg rajzát készítette s most símét magyar művészünk sikeréről számolhatunk be. A Washington-i Postaügyi Minisz­tériumtól julius 25-i kelettel ér­kezett tudósítás arról számol be, hogy az 50-ik állam, Hawaii ál­­lammáfogadása emlékére kia­dandó 7-centes repülőbélyeg raj­­zára összesen 85 hires művész Valaki egy 400 éves síremlé­ket fedezett fel az angolországi Essex város temetőjében. A kö­vön ez az angol felírás olvas­ható : When pictures look alive With movements free; When ships, like fishes, swim Beneath the sea; When men, outstripping birds, Shall scan the sky; Then half the world, deep drenched in blood Shall die! Itt adjuk hevenyészett fordí­tását ennek a szomorú jövendö­lésnek : Ha majd a kép mozogni fog, Ha majd a csónak úszni fog, Mint haiak a viz alatt, Ha majd halak viz alatt; S az ember, mint madár, repül A felhők szárnyain: Eljön egy irtó háború Mely álomnak is kin, És vérözön lesz félvilág, S a földre száll a bu. E síremlék alatt a porladó ha­lott neve ismeretlen. De ä reá vésett két évszám igen sokat mond: 1416-1507. Tudniillik, nyújtotta be pályázatát s a Ha­waii kormányzója által kineve­zett művész-bizottság bírálata a­­lapján a több mint 100 tervezet­rajz közül a két első dijat Fehér József • magyar-születésü mű­vésznek ítélték oda. A bélyeg rajza tehát, amit a Főpostames­ter elfogadott, Fehér József mű­vészünk kezemunkája, aki a Ho­nolulud Academy of Arts terve­ző osztályának a feje és aki az elmúlt három év óta az ottani Bishop Muzeum számára Ha­waii képes történelmi munkáján dolgozik. Fehér József, mint a postami­nisztérium közleménye elmond­ja, Magyarországon született. Ennél többet egyelőre nem tu­dunk róla, de igyekszünk köze­lebbi adatokat és arcképet be­szerezni róla s be fogjuk mutat­ni olvasóinknak őt is ... a távoli Hawaii szigetek (most már Ha­waii állam) kiváló mágyar em­berét, aki művészetével, pálya­díjnyertes emlék-bélyeg tervei­vel nemcsak magának szerzett discsőséget, hanem a magyar­ságnak is ...! A Hawaii emlék-bélyeg kiadá­sának napját még nem közli a Főpostamester, de elsőnapi le-­­bélyegzésü borítékokért már le­het Írni, illetve a borítékokat a szükséges pénzösszeggel együtt már el lehet küldeni erre a cím­re: Postmaster, Honolulu, Ha­waii. A fekvő-alakú, téglány formájú rajzon balfelől egy Alii harcos egy virágkoszorut nyújt az 50-ik államot jelképező csil­lag felé (jobb felső sorok) jelé­ül annak, hogy Hawaii mintegy büszkén és örömmel fogadja el a számára felajánlott államisá­got. A rajz hátterében a Hawaii szigetcsoport térképe van. A bé­lyegen felül “Hawaii Statehood 1959”, felírás, alól: “U.S. Air Mail” és “7c” áll. A bélyeg színe még nincs meghatározva. Történt valami családjában? amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban 1416-ban született és 1507-ben halt meg Paulai Szent Vince. Te­hát életének 93-ik évében. Szü­letésére nézve olasz volt, de Franciaországban töltötte éle­tét. Angliához mindössze annyi köze volt, hogy prófétát is meg­illető jövendőmondási képességé­nek hire oda is elterjedt. A modern világ gondolkozni tudó embere pedig joggal tűnőd­hetik arról, hogy a földi tudo­mánynak mozifényképek, repülő hajók és submarinok feltalálása terén nyilvánított tehetsége az Istentől való elrugaszkodás miatt milyen csodás áldást (?!) hozott e földre . . . Felhívás a William Penn Fraternáíis Egyesület Tagjaihoz Ezúton értesítjük tagtársáin­­kat, hogy az Egyesület trentoni fiókja a nyári hónapokban nem tart gyűlést. Legközelebbi fiók­­gyülésüirket szeptember 20-án fogjuk tartani a szokásos idő­ben. Tagtársi tisztelettel, a Vezetőség. Egy régi, feltűnő, jövendölés

Next

/
Oldalképek
Tartalom