Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-01-22 / 4. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM Tuljól sikerült Mikoján látogatása s egyelőre nemcsak mi, amerikai magya­rok, hanem a világ szabad né­pei sem tudnak napirendre tér­ni felette. Ámultunk és ámulunk mi és velünk együtt a világ. Eleinte csak ‘udvariasságról’ volt szó s aztán tanúi lehettünk az öröm­­rivalgásnak, ami ezt a véreske­­zü hóhért Amerika szabad földjén fogadta, örömrivalgás­­ban törtek ki az üzletembe­rek, akiknek ujjongása — Cushing bostoni biboros-érsek szavai szerint — elnyomta a rab népek jajkiáltását. Az üz­letemberek ízléstelen zajongá­sát még csak lenyeltük vala­hogy. De aztán jöttek a jogá­szok, akiknek az volna a köte­lességük, hogy a jogrend, a törvény írott és íratlan szavait vigyázzák, nemcsak Ameriká­ban, hanem szerte a világon, ahol szenvedő emberek élnek. ők is ujjongtak. És ujjong­tak velük együtt sokan mások. Fáj a fejünk és a szivünk, el­homályosul a szemünk. Képte­lenek vagyunk a felsorolásuk­ra. De mint a történelemben semmi sem múlik el nyomtala­nul, ennek is megmarad a “re­kordja.” Haynau, a bresciai hóhér szakállát kitéptesték az angol sörgyári munkások, amikor az '1848-as magyar forradalmat és szabadságharcot követően va­lamikor az ötvenes években Brittániába látogatott. Az ak­kori magyar szabadságharcot — úgy látszott — már elfelej­tette a világ és Haynau, annyi derék magyarnak a hóhérja el­érkezettnek látta az időt, hogy Angliába látogasson. Megté­pázva, megverve, megalázva, menekülésszerüen kelt át a Csatornán. Mondhatunk egy frissebb angol példát is, ha már náluk tartunk. Hruscsov és Bulganin látogatása idején nem volt Angliában örömujjongás. Az angol sajtó valósággal izekre tépte a két hóhért, a diákok, a munkások tüntettek ellenük, a hivatalos személyek pedig oly hidegen kezelték őket, hogy a két vörös főbetyár valósággal eloldalgott a szigetországból, ahol nem termett számukra ba­bér. Ha néhány hónappal ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy Mikojánt, a budapesti hóhért igy körülrajongják a szabad­ság és a fenkölt eszmék orszá­gában, Amerikában, eszelős­nek tartottuk volna. Ma már történelmi tény, hogy a Moszk­va által évtizedeken keresztül szakadatlanul átkozott Wall Street és kapcsolt részei hódol­tak a második számú szovjet embernek. De, ismételjük, nemcsak ők. Tulkorai volna, hogy mind ennek nemzetközi következ­ményeit felmérjük. Lesz még a a 170 milliós országból kevesen lehetnek majd, akik méltóság­gal állhatnak a vádlók sorába. metország egyesítésének nem alapfeltétele a szabadválasz­tás. Hol van a tegnapi hó? Igaz, hogy Amerika tegnap még hittel és meggyőződéssel vallotta a szabadválasztást, mint előfeltételt, de im’ ko­runkban az események és a fel­fogások változása a rakéták gyorsaságához igazodik és ami tegnap volt, az ma már nem érvényes. Az amerikai magyarság valósággal végighajszolta Mi­kojánt Amerika földjén. Erről is kell valamit mondanunk. Ma Amerikában sok ellenszen­vet, nemtetszést váltott ki az elkeseredett magyaroknak ez a magatartása. De az a meggyőződésünk, hogy eljön az idő, amikor so­kan akadnak majd mások is, akik büszkék lesznek erre a tényre. Amikor majd az olva­dást a fagy követi. S akkor majd sajnálni fogja sok-sok derék amerikai, hogy ezen a földön annyi örömujjongásban volt része a világtörténelem egyik legnagyobb gyilkosának. A MAGYARORSZÁGI GAZDASÁGI HELYZET Budapesten az ellátás álta­lában egyenletesebb, mint né­hány hónappal ezelőtt. Kenyér és- péksütemény rendszeresen van. Az állami és szövetkezeti boltok sok olyan cikket árusí­tanak, amelyek azelőtt' nem voltak kaphatók. Újabban készleveskészitmények és mo­sószerek is beszerezhetők. A vidékiek ezekből nem sokat látnak. A húsellátás nem ja­vult. Husárusitás általában csak szombatonként van. A szabadpiacon igen élénk a for­galom. Az árak a keresetekhez viszonyítva igen magasak és sokszor megfizethetetlenek a bérből élők számára. ERŐLTETETT ÜTEMBEN ÉPÍTIK A HIDAKAT Mig Magyarország a legsú­lyosabb gazdasági problémák­kal küzd és a lakosság sok, leg­elemibb szükségletét sem lehet biztosítani, a hid és útépítések valamint a vasúti hálózat fel­újítása erőltetett ütemben fo­lyik. A tokaji Tisza-hid, a sá­rospataki Bo($"og-hid és a szol­noki közúti hid már ebben az évben elkészül. Hadászati szempontból fontosak ezek a hidak a Szovjetnek. KÉTVÁGÁNYÚ HASZNÁ­LATRA ÉPÍTIK ÁT A SZÉKESFEHÉRVÁRI VASÚTVONALAT A Budapest és Tárnok közti 3.2 km.-es vasútvonalat átépí­tik kétvágányú használatra. Ennek a szakasznak az átépí­tésével a régi Déli vasút Buda­pest és Székesfehérvár közti szakasza végig kétvágányú lesz. ELSÜLLYEDT RÓMAI FALURA BUKKANTAK A BALATONBAN Az első nagy kő szüretnek keserű utóize is. De már el is repült s ki tudja, hol áll meg. Mikoján látogatásá­nak első nagy külpolitikai ve­­tülete már körvonalazódik. Dulles kijelentette, hogy Né­A Tihany melletti Örvényes közelében a Balatonba sülyedt római falura, vagy zarándok­­helyre bukkantak magyar tu­dósok. Tavasszal megkezdik az elsülyedt római telep rend­szeres feltárását. ■^sg ^.20 Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. JANUÁR 22 MIKOR LESZ A TOLLAS EST? Uj egyházzal erősödött az Amerikai (Független) Magyar Református Egyház Tollas Tibor szabadsághar­cos költőnk már hónapok óta Amerikában van s amerre jár “Magyar-Amerikában,” min­denütt előre megrendezett, fé­nyes, szép estély várja őt. Olyan, amilyen méltó azokhoz a szavakhoz és gyönyörű gon­dolatokhoz, mélységesen ma­gyar, emberi és meleg testvéri érzésekhez, amik belőle költe­ményein és ajkain át áradnak. Az egyetlen hely, ahol múlt év decemberében egy este pár órát úgy töltött velünk, hogy sem rendező-bizottság, sem fo­gadó-bizottság nem várta, New Brunswickon volt. Hevenyész­ve, hirtelen összecsapott és a nagy nyilvánosság mellőzésé­vel “megrendezett,” szinte zártkörű, szükkörü összejöve­telféle volt ez a Szt. László Egyház egyik alagsori szegé­nyes helyiségében, ahová egy­mást megszólítva, némelyeket telefonon invitálva hívtak ösz­­s z e magán-kezdeményezésre néhány tucat magyart. S mig más városokban nagy előkészü­lettel, az összes magyar egyhá­zak és egyletek fővédnöksége mellett, fényes dísztermekben várták, fogadták ezt a szinte csodálatos tehetségű, megma­gyarázhatatlanul magával ra­gadó büvkörü fiatal magyar költőt . . . mig némely helyen még a polgármester is a város aranykulcsát nyújtotta át neki a fogadtatáson s a Tollas-Est védnökeinek hatalmas névso­rát láttuk a helyi magyar la­pokban . . . addig New Bruns­wickon minden előzetes sajtó­­hiradás nélkül, utolsó percben .összehívott szükkörü társaság egy “pincehelyiségben” hall­gatta, könnyezte végig Tollas Tibor mondanivalóját. Érdeklődésünkre akkor azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ez csak egy amolyan “előzetes be­mutatkozása” volt itt a költő­nek, majd januárban ismét visszajön Brunswickra és ak­kor nagy nekikészüléssel vár­juk, fogadjuk őt.” Január-közepi napokat tépe­­getünk már a naptárról, de egy árva szó nem sok, annyit sem hallottunk még arról, hogy Tollas Tibor visszajön Jersey­be, vagy pláne New Bruns­wickra ; mikor jön, hová jön. . . mikor lesz, hol lesz a Tollas- Est? Pedig várjuk és velünk együtt várják sokan őt is s az alkalmat is, amikor ténylege­sen (pénzünkkel, esetleg ado­mányunkkal is) belekapcso­lódhatunk mindnyájan itteni magyarok abba a munkába, amit Tollas Tibor és költő és iró társai odaát Európában végez­nek. Még címünk sincs, ahová írhatnánk, ahol érdeklődhet­nénk a tervek felől. Valahol Ausztriában kiadtak egy “Fü­veskert” cimü könyvet, amiből se könyvosztályunk, se szer­kesztőségünk még csak mutat­vány-példányt se kapott és ki tudja, hány ilyen régi magyar lap van Amerikában, mint a miénk, melyet valakik figyel­men kívül hagytak? Ausztriá­ban kiadnak egy ‘Nemzetőr’ c. lapot is, de annak se tudjuk a címét. így hát nem maradt más hátra, mint az, hogy most, január közepén útjára küldjük ezt a cikkünket — kiáltást azokhoz, akiket érdekel és Életbelépett az uj Social Security törvény Janurától kezdve a Social Se­curity dijbefizetések úgy a mun­kások, mint a munkaadók szá­­mára magasabbak lesznek, mert a Social Security kifizetések él­vezői 7 százalékkal magasabb összegű havi csekket fognak kapni február 3-tól kezdődően. Az emelkedésnek legalább havi három dollárnak kell lenni, Je­lenleg 12 millió személy részesül S. S. kifizetésekben. A munkásoknak, mint ismere­tes, 4800 évi jövedelemig, vagy ha nem keresnek annyit, a tény­leges kereseti összeg után kell a dijat befizetniök. Akik 4800 dollárt vagy többet keresnek, havi 2 dollárral fognak többet fizetni január elsejei kezdettel. A szabad foglalkozásúak (ön­maguknál alkalmazottak) ja­nuár elsejétől három és három­negyed százalékos dijat fizetnek azonban szintén csak a jövede­lem 4800 dollárig terjedő része után. érinthet — s megkérdezzük: mikor lesz, hol lesz a Tollas- Est? Mikor jön ismét Tollas Tibor New Jerseybe? Hová, melyik városba jön? Van-e va­laki, vagy kik vannak megbíz­va az esf rendezésének előké­szítésével? Hol vannak? Miért hallgatják agyon ezt az igazán szép, igazán magyar, igazán nemes ügyet? . . . Miért kell véka alá rejteni valamit, ami nem áru, de ajándék? “Magyar-Amerika” térké­pén New Jersey állam százez­ren felüli magyarsággal szere­pel, több mint félévszázada. Kossuth apánk százévelőtti itt­­jártát egy sereg városunk ut­cák elnevezésével örökítette meg (a trentoni városháza fa­lán emlék-plakett is van erről). Ez a magyarság mindig, min­den szép magyar ügyben elől járt és a 40,000-nyi szabadság­­harcos menekült érkezése és fogadtatása körüli munkától a Camp Kilmerben elsők között vette ki tetemes részét. Éppen ezért bántó, hogy amikor New Yorktól Calif orniáig minden valamire való magyarlakta vá­rosban jelentőséggel bir Tollas Tibor költőnk látogatása és eseményszámba megy nem­csak fogadtatása, de maga az egész irodalmi estély is, akkor itt New Jerseyben, illetve Jer­sey egyes városaiban, mint pl. New Brunswick, Perth Amboy, stb., a “rendezők” nem keresik meg a magyar egyházak s egy­letek vezetőségeit, sokévtize­des helyi magyar lapjainkat pedig még arra sem becsülik és tartják méltónak, hogy közöl­nék jóelőre: ekkor és ekkor ér­kezik ide és ide Tollas Tibor (életrajzi adatai, szerzemé­nyei, utjának célja, stb., ezek és ezek), értesítsük erről a ma­gyarságot. Egyszer már kezet szorítot­tunk Tollas Tiborral és ebben a kézszoritásban annyi meleg­ség, annyi igaz magyar testvé­ri érzés volt, hogy nem tudunk szabadulni annak kínzó gon­dolatától, hogy jöhet s elmehet megint városunkból ez az érté­kes ember anélkül, hogy tud­nánk róla és tudnának róla ma­gyarok ezrei, akik épp oly szí­vesen találkoznának vele, hall­gatnák szavait, mint mi. Ft. Béky Zoltán az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke jelenti, hogy a Youngs­town, Ohioi Magyaf Református Egyház vasárnap, január 18-án tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy az Amerikai Magyar Református (Függet­len) Egyházzal kíván szerves kapcsolatba lépni és jövőbeni é­­letét ennek az önálló magyar re­formátus egyháztestnek a kebe­lében és közösségében óhajtja tovább élni. Béky psüpök az A- merikai Magyar Református Egyház egész közösségének ne­­nében táviratilag köszöntötte a youngstowni kiváló lelkipászto­rát Nt. Marton Sándort, érde­mes gondonkát Nagy Lajost és az egyház egész tagságát. Táviratában hangsúlyozta a youngstowni egyház döntésének történelmi jelentőségét és fon­tosságát. “Ti haza jöttetek abba a magyar református közösség­be, amely évtizedek óta annyi ál­dozattal és verejtékkel küzdött az amerikai magyar remormá­­tusság önállóságáért, ősi örök­ségük, a gályarabok és hitvallók BELETÖRT PEKING BICSKÁJA — Nálam a munkások már csak heti három napot dolgoz­nak. A baj az, hogy öt nap alatt csinálják meg — pana­szolta a gyáros. Pontosan ekképpen hangzik az a siralmas nóta, amit vörös Kina tájáról hoz a rádió. Mi megjövendöltük, hogy a kínai parasztságnak komm ünökbe való kényszerítése nem fog si­kerülni. Sokezer év óta a csa­lád volt a kínai társadalom alapja. Azt megbolygatni egyet jelenthet azzal, hogy a kínai kulinak nem marad vesz­teni valója. Nem reméltük azonban azt, hogy Pekingnek ilyen hamar beletörjön a bics­kája ebbe a merész kísérletbe. Még kevésbbé reméltük azt, hogy a kínai gyengébb-nem lesz az, amelyik szembe mer­jen szállni a kommün szerve­zőivel. A kínai kuli-asszonyok szabotázsa oly méreteket öl­tött, hogy Peking kénytelen volt. a kommunizáló kísérlet le­lassítását elrendelni. És amint bolsiéknál szokás, nem az egész vezetőgárda vállal fele­lősséget a ballépésért, hanem azt egy bűnbakra kenik. Ez esetben a bűnbak: MAO TSE TZUNG, ,az úgynevezett Kínai Népköz­­társaság elnöke. Ugyanaz a Mao, aki ezelőtt néhány hó­nappal még a bolsi dogma pá­pájának nevezte ki önmagát és túl akart tenni Sztálinon is. É« ugyanaz a Mao, aki két évvel ezelőtt mint a “szocializmus­­hbz vezető külön utak” bajno­ka, megindította a lengyel és a magyar lavinát. És a mindég következetlen kínai apostol, amikor a muszka Sztálinisták­nak beugorva frontot változta­tott; a kínai parasztasszo­nyoktól szenvedte pályafutása legsúlyosabb vereségét. Fegy­vertelen asszonyok millióinak passzív ellenállásán tört meg az ultrabolsi kommunizáló kí­sérlet. A kinai bolsi párt központi bizottsága Mao lemondása vérével megszentelt magyar re­formátus hit drága kincseinek átmentéséért és leigázott s a ha­lál mesgyéjén járó származá­sunk népének feltámadásáért. Döntésetek felmérhetetlen erőt jelent számunkra. A magyar re­formátus erők összefogását, kö­zösségünk megerősödését szol­gálja, uj erőt és hitet egész kö­zösségünknek szent ügyünk még elszántabh és hathatósabb szol­gálatára.” A Youngstowni magyar refor­mátus egyház az amerikai ma­gyar reformátusságnak egyik legszebb, legrendezettebb és e­­gyik legnagyobb egyháza .Népe évtizedeken keresztül a magyar és református örökségünknek és önállóságának hűséges védője és megőrzője volt. Kiváló lelki­­pásztora Nt. Marton Sándor minden magyar és református ügynek áldozatos és törhetetlen harcosa. Az egyház hivatalos és ünne­pélyes felvételéről Béky püspök a youngstowni egyháztanáccsal karöltve fog gondoskodni. után nyilatkozatban ígérte, hogy a falusi kommunák szer­vezését lelassítják, a család­hoz és a parasztok magántu­lajdonához “egyelőré” nem fognak hozzányúlni. Ez a kinai bolsik abszolút kapitulációja. A kinai parasztság megnyerte az első ütközetet. Ugyancsak elhalasztották a városi kom­munák szervezését is. A Mao által előirányzott acéltermelést 22 millió tonnáról 1 millió szál­lították le. Gomulkához közel álló független bolsi körök azt jövendölik, hogy Kruscsev eme győzelme után enyhülés várha­tó Oroszországban és a csatlós államokban^ MARAKODNAK A KONCON Mao lemondása után megin­dult a marakodás a kinai veze­tő gárda tagjai között. A me­nesztett 65 éves Mao bársony­székére sokan pályáznak. El­sősorban a 72 éves Marshall Chu Teh, aki a polgárháború alatt a vörös csapatok főpa­rancsnoka volt. A párt másod­titkára, az 58 éves Liu Shao Chi. A minisztertanács elnöke, a 60 éves Chou En Lai. A fiatal generációt az 50 éves Marshall Lin Piao képviseli a konc körül. Bárki legyen is vörös Kina uj elnöke, az ultrasztalinista bak­lövés után — lassan a testtel lesz a taktika. A kinai paraszt lebecsülése éppen olyan kátyú­ba stillyeztette a kinai bolsi szekeret, amilyenből Sztálin sem tudott volna háború nélkül kievickélni. És ha már lebecsülésről be­szélünk, itt meg kell említeni a Formosán székelő nemzeti kor­mányt. Sokat olvasunk a sajtó­ban arról, hogy mennyire tehe­tetlenek a formosaiak. Mao Tse Tzung lemondásának hirét a formosai kormány repítette világgá, mialatt a vörös köz­ponti bizottság ülésezett. Oda pedig ezerprótiás bolsinál más be nem juthat. Úgy látszik Formosa embere ott ül a köz­ponti bizottságban. Chen Yi vörös külügyminiszter a formo­sai hir után kénytelen volt a (Folyt, a 4-ik oldalon) EMLÉKEZÉS NAGY HALOTTRA HALLGASSA A “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓMŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS Gyertek, akik igazán fájtok, Hadd hallassam nektek a szivemet, Ezt a némán dobogó átkot, Ki gyilkolhőst próbál pótolni most. Szaggassuk szél azt, ki ma ember S számítsuk ki rab, bus mivoltait S legyünk ostoba szerelemmel Hozzá, ostoba vétkein felül. Száznál több oka a magyarnak, Hogy jó testvérnek vallják mindenütt, S száznál több gyász annak a karnak, Melynek békéért kellett hullnia. Fáj a szivem s nehéz üzennem És mindeneket meg nem mondhatok, De nagy halott, ölt testvérem bennem ügy él, mint a Gondolat igaza. Nehéz idők a jókat irtják Gyönge baj társak lágy sziveiből, De maradnak, akik kibírják Az időket, igazságot vevőn. Gyertek, akik igazán fájtok, Hadd hallassam nektek a szivemet, Ezt a némán dobogó átkot, Figyeljetek és jól átkozzatok. ADV T7i-\TTM-> TTi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom