Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-06-12 / 24. szám

2 1958. junius 12 FÜGGETLENSÉG Published every Friday Subscription Rate .$2.00 per year Megjelenik minden pénteken Előfizetési ára egy évre $2.00 LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher Postacím: 681 S. Broad St. Trenton 10, N. J. Phone TRento» 5-6087 Entered as second-class matter Dee 11, 1911, at the Post Office of Trenton N. J., under tb? act or March 3, 1879. A!i check» and Money Ord< r» payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED’* “I believe in the United. States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, whose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable, established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” ja sógorának az idegességét és csittitja. Mire az kitör-. — Érdekes vagy! Elvégre ne­kem is jogom van ahhoz, hogy megtudjam, mi leszek, nagybá­csi vagy nagynéni! Kedves Szerkesztő Uram: . . . elpanaszolta magát a Sport-pikniken egyik földink, a hatodik és hetedik kupica kö­zött, emigyen: — Tudod, barátom, én tulaj­donképen árva vagyok. Mert hogy az én édesanyám fiatalon, gyermektelenül halt el .. . én pedig az apám második házas­ságából származom. Olvasom a brunswicki angol lapban, az első oldalon, hogy egy atyafi odament az egyik rendőrhöz a George Streeten és megkérdezte tőle, hogy tud-e németül. A rendőr azt mondta, hogy “nem,” Erre a földi el­kezdte a rendőrt német nyelven szidni, válogatott szavak kísé­retében, de úgy belejött, hogy németül kezdte s magyarul foly­tatta a rendőr ócsárlását. Ek­kor azonban, a rendőr közbe­szólt : — Magyarul azonban tudok! Most pedig jöjjön az ur velem! S ezzel bekísérte a szidalma­zod a rendőrségre. (Hogy mi az eset folytatása, azt nem irta az újság s én sem hallottam felőle, de h:i megtudom, megírom.) Megkérdezte valaki az egyik szőlőtermelő hazánkfiától: — Mit gondol ,hány akó bora lesz az idén., János bácsi? Amire a földi megmondta ke­rek számmal: — Húsz. — És mit fog csinálni vele ? — Tizet megiszok . . . huszon­ötöt pedig eladok belőle a bará­tok között. Azt kérdi valaki a gyárban a mellette dolgozótól: — Mi a háziorvosotok nevel —• Nem tudom. Mert régeb­ben volt egy háziorvosunk, akit Dr. Palnak hívtak, most azon­ban anyám egy szemspecialistá­hoz jár, apám egy gyomorspe­cialistához, nővérem egy torok­specialistához, fivérem egy tü­dőspecialistához, én pedig egy szivspeeialistúhoz. Ezért nincs háziorvosunk most. Egyik magyar hetilapban a “demokráciáról” elmélkedik egy cikkíró, még pedig olyan nagy bölcsességgel, hogy az már en­­gemet sem hagyott nyugton . . . Azt írja, többek között, hogy “ . . . az Egyesült Államok bölcs, megfontolt alapitói soha­sem használták a demokrácia szót, hanem a respublica-t . . . államformájuk, kor má viyzati rendszerük megjelölésére, még­is ők szövegezték meg a legjob­ban a demokrácia vagy respub­lika meghatározását: ‘Through the people, for the people, by the people — a nép által, a%nép utján, a népért.” Hát ez nem igaz! Tévedések egész sorozatába esett a cikk­író, aki elfelejtett, vagy nem tartotta fontosnak alaposabban utánanézni a tárgykörnek, ami­ről ir. Már az első alapokmá­nyokban ott a szó, “a democracy in a republic.” Tehát használ­ták, még hozzá nagyon is ki­hang súlyozottan használták a demokrácia szót, mindjárt a kezdet kezdetén. Viszont azt, amit tévesen idéz angolul a cikkíró, “of the people, by the people, for the people,” (t. i. a népnek, a nép által, a népért va­ló kormánya), azt nem az or­szág bölcs alapitói, hanem vagy 80 évvel később Lincoln Ábra­hám elnök mondotta — igaz, hogy előtte Kossuth apánk is használta ezt a kifejezést. A cikk egyébként jó lenne, csak látszik rajta, hogy írója még nem tanulmányozta eléggé az amerikai történelmet, miegy­mást. Nyilván nem készült még a polgárosodási vizsgára, vagy ha igen, hiányosan készült fel. Mi, akik évtizedekkel ezelőtt újestünk már ezen, önkényiele­­nül is arra gondolunk az ilyen Írások olvasásakor, hogy váj­jon miért akarják ezek a ma­gyar lapok félrevezetni, tévesen megtanítani a legelemibb ame­rikai ismeretekre is azon olva­sóikat, akik egy napon ott fog­nak álli a vizsgáztató előtt, ahol nagyon is számit, hogy mit mondanak s mit hogyan tudnak. Református rádiós istentiszteletek Ketten izgulnak az egyik kór­ház szülészeti osztályán a váró­teremben. A férj már nem bvr-TAKARÉK BETÉTEK HIVATALOS ÓRÁK.—Hétfőtől Péntekig naponta reggel 9:30-tól d. u. 5-ig A Magyar Református Lel­készegyesület keleti körzete minden vasárnap délután 1:45 órakor rádiós istentiszteletet közvetít a new yorki WBNX (1380 ke) állomásról. Május­ban és júniusban a következő lelkipásztorok hirdetik az Igét: Junius 15 : Ft. Borshoy Kere­kes György, (Washington, D. C.) Junius 22: Nt. Király Zoltán (Yonkers, N. Y.) Junius 29: Dr. Harsányi András (Carteret, N. J.) A rádiós istentiszteletek fenntartására szánt adomá­nyok átadhatók a környék magyar református, vagy evangélikus lelkészi hivatalai­ban, vagy a következő címre küldendők: Rév. Csordás Gá­bor, 106-12 Van Wyck Ex­pressway, Richmond Hill 19, L. I., New York. >__________________________ Elvégre: az amerikai polgár­ság nem “ma felveszem, holnap leteszem” ing, vagy micsoda, hanem egy életre elkötelező szent fogadalom, kinek-kinek a családja műiden tagjára is ki­ható és nagyon is fontos vala­mi .. . elkötelezettség, amihez nem is annyira törvényszerűen kell, mint lelkiismeret szerint illő bizonyos dolgok tudása és helyesen tudása! Aki kritikának olvassa fenti szavaimat, ám legyen, de építő tendenciájú kritika ez, távol minden személyeskedéstől. Bár ezt látná meg belőle az is, oki azt a cikket irta s a szerkesztő, aki közölte. De azt se nagyon bánom, ha mást gondolnak. Gondoltak rólam, mondtak rám már az általunk egykor oly sok szeretettel várt ujamerikások mindent az ég vilctgán . . . s mégis élek, itt vagyok s halla­tom szavam, amíg élek. 40 ÉV A FÖLDI POKOLBAN... Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT! 32-lapos halvét MAGYAR KÁRTYA Piatnik gyártmány. — C 1 Csomagja .............................. B fi- Magyar könyvek, hanglemezek nagy választékban MAGYAR HÍRNÖK Foreign KÖNYVESBOLTJA Book Shop 216 Somerset St., New Brunswick, N. J. 100 MAGYAR NÓTA A mi húsáruink a legjobb minőségű anyagból készülnek és igy csak természetes, hogy elsőranguak • Menjen be egy olyan üzletbe, ahol SEILER féle hús­árukat árusítanak és mi garantáljuk, hogy meg lesz velük elégedve, mivel SEILER húsárui ízletesek, frissek és jutányos árúak. JOS. SEILER & SONS COMPANY 129 Ashmore Ave. Trenton, N. J. VÁSÁROLJON SEILS R HÚSÁRUKAT KOTTÁJA és magyar, angol és német szövege (Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1935) Demény Dezső gyűjteménye — 104 oldal A KOTTAFÜZET TARTALMA: A Csap-utcán végig ... A csizmámon ... A faluban nincs több kis­lány ... A gőzösnek patog a kereke ... A madárka a párjával . . . A rátöti legények . . . Ablakomba három bokor . . . Amikor még legény voltam . . . Apró szeme van a . . . Árok is1 van . . . Az alföldön halász legény . . . Az egri ménes . . . Azért csillag . . . Babot vettem . . . Beszegödtem Tarnócára . . . Csárdás kis kalapot . . . Cserebogár . . . Csicsónének három lánya . . . De szeretnék . . . Debrecenbe kéne menni . . . Deres a fu . . . Dombon van a házam . . . Édes-kedves fele­ségem . . . Ég a kunyhó . . . Eger város . . . Egyet-kettöt füttyentett . . . Én vagyok az . . . Erdő, erdő de magas vagy . . . Eresz alatt fész­kel . . . Ereszkedik le a felhő . . . Esztendőben egyszer esik . . . Ez a kislány megy . . . Ezért a legényért . . . Ezt a kerek erdőt . . . Faggyú­­gyertyát . . . Falu végén egy kis ház . . Falu végén van egy ház . . . Fecském, fecském . . . Feketeszem éjszakája . . . Feketeszáru cseresz­nye . . . Fürdik a holdvilág . . . Gazduram . . . Gém daru . . . Ha be­megyek a templomba . . . Hármat rikkantott már . . . Hármat tojott a fürjecske . . . Harmatos a kukorica . . . Házunk előtt mennek el a . . . Hét csillagból áll a Göncöl . . . Hullámzó Balaton tetején . . . Húzzad csak . . . Jaj, de busán harangoznak . . . Jól van dolga . . . Jön a ró­zsám . . . Juhász legény . . . Káka tövén . . . Kék nefelejts . . . Kék virág, ibolya . . . Kertek alatt faragnak az ácsok . . . Kétszer nyílik az akácfa ... Ki volt itt . . . Kiesett a szivar . . . Kis kertembe, seje­­huja-haj . . . Kis szekeres, nagy szekeres . . . Kitették a holttestet . . . Körül csillagos az ég . . . Kutya, kutya tarka . . . Látod rózsám . . . Lekaszálták már a rétet . . . Mariskám . . . Maros vize folyik . . . Meg ne mondja . . . Megyen már a hajnalcsillag . . . Mondják meg annak a . . . Nagy a feje . . . Ne menj rózsám a tarlóra . . . Pénteken este . . . Piros alma . . . Piros kukorica . . . Piros, piros, piros . . . Recsegős a csizmám . . . Repülj fecském . . . Részeg vagyok . . . Ritka búza . . . Sárga kukoricaszár . . . Sej-haj- édesanyám . . . Szalmaszál a vízbe . . . Szarka csörög . . . Szerelmes a nap a holdba . . . Szeretnék szántani . . . Szomorufüz hervadt lombja . . . Te vagy a legény . . . Temetőben láttalak meg . . . Tiz pár csókot . . . Valamit susog ... Van neki . Végig mentem az ormódi . . . Virágének a XIV. századból . . . Zavaros a Bodrog . . . Zsindelyezik a kaszárnya . . . Ára: $3.00 FOREIGN BOOK SHOP (Folyt, az 1-ső oldalról) mánt ki tudja mi sorsra jutott — szabadságot szomjazó ma­gyar azonban aligha kapott belőle. Ugyanígy nem kapott megértésből, jóakaratból, nem­zetközi igazságszolgáltatásból az a Magyarország, amelyet oly oktalan, botor módon való­sággal feltrancsiroztak a világ szemeláttára. Lehet, hogy a lajhár módjá­ra tespedőknek egyenesen a sputnikra volt szükségük, hogy szemükről levegye a hályogot. Lehet, hogy a magyar ügyek­ben ezentúl nem a szláv szak­értőkként kiképzett hivatalno­kok fognak intézkedni. Lehet, hogy az Egyesült Államok al­­elnökének délamerikai vessző­futása eléggé érthetően meg fogja magyarázni, miért fáj a magyarnak, ha mindenáron balkáni színvonalra akarják lesüllyeszteni, cigány sorsra kárhoztatni. Lehet, hogy a vi­lág sorsát intézőknek megjön a “jobbik esze” és azokkal mű­ködnek közre — nem unalmas, kényszeredett vontatottsággal, hanem szivvel-lélekkel — akik az alkotás, az igazi fejlődés, nem pedig a rombolás hivei. Az elmúlt 40 év alatt, a kér­dés ismerőinek véleménye sze­rint 40 milliónál is több ember vesztette idő előtt életét. Ha­zulról Írják, egyre többen, hogy újabban nem csupán be­börtönzéssel, deportálással, ha­nem a születések hatósági meg­akadályozásával is folyik az emberirtás! A gyilok, az éhez­­tetés, a gázkamra után ime, a legújabb, “felvilágosodott” mód, miként kell az orosz elő­retörés részére a jövendőt biz­tosítani. Azon a magyar föl­dön, amelyről immár huszon­­ötödször “háborús jóvátétel” címén rabolnak. el minden el­­emelhetőt! És eközben az ösz­­szezsugorodott, a kis Magyar­­országgal szemben 1918 végén olyan fölényes Nyugat örül, ha saját pecsenyéinek a maradé­kait meg tudja menteni. Még néhány esztendeig so­kan leszünk itt, Amerika föld­jén is életben olyanok, akik Trianon földi poklának mind a 40 évét végigszenvedtük. Akadt közülünk, akinek az Ujhazában kedvezett a sze­rencse, “felvitte az Isten a dol­gát” — amint azt mondani szokás. De még annak is kese­rű lett a falat kenyér, ha a Felvidéken vasravert, Erdély­ben mindenéből kiforgatott és még szeretetcsomaggal sem el­érhető szeretteire gondolt. Avagy, akinek rokonait egy­szerűen kardélyre hányták a Jugszlávia néven dollárokkal életbentartott és maguk a szer­­bek és horvátok szerint is ocs­mányság embervérszivói. Ne vegye zokon tehát senki tőlünk, öreg függetlenségiek­től, hogyha nekünk a fekete­sárga hódoltság sem imponált, most egyszerre ámen-t mond­junk az oroszlánf árkos, bocs­­koros vagy éppen Titó-féle ál­lapotokra. Megérjük-e még eb­ben az életben, avagy nem, az részben a befektetett jó mun­kától, szerencsés alakulások kihasználásától — na meg a Mindenhatótól függ. De hogy halálunk érájáig hazáját, népét szerető magyar ember előtt Trianon mindenkor TRIA­NON marad, azaz háromszo­ros tiltakozás, azt a földi pok­lot nyakunkba varrók sem tud­ják megváltoztatni! BÁCSKAI BÉLA Washington, D. C. Az összes bel- és külföldi orvosságok beszerezhetők KREMPER JÓZSEF — ezelőtt Laird — GYÓGYSZERTÁRÁBAN 1000 So. Clinton Ave. Előzékeny, pontos és gyors kiszolgálás. Méltányos árak. Gyógyszerek Európába való küldését vállaljuk. Magyarul beszélünk. Scvth Clinton és Beatty Street sarok Telefon: 3-4347 11 / BŐSÉGESEN LESZ MELEG VE S GYORSAN GÁZZAL Vegyen egy Automatikus GÁZ - Rendszerű Vízmelegítőt! Teljesen Automatikus! Csak be kell állítani és nincs rá több gondja! 216 Somerset St. New Brunswick, N. J. FVBLICtPaSEKVICE A-l 76-58 IMAIMSEfilTEC kavlkakaojea,nylon harisnya vMIyBIvIe NÍ m szövet vászon,cipő, rádió, ke rék pár, CIGARETTA ÉS EGYÉB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RADARBÓL VALÓ LESZÁLL! T/V SÁRA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET. BEiEZfTTlK / GYÓGYSZEREK árusítását is \ AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI 6YÓGYSZERPÁZAK LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. • CSEHSZLOVÁKIÁBA szóló vámmentes “TUZEX” csomagok is rendelhetők. Kérjen árjegyzéket! >■ J7fiJEGY ZEKE T e- TEDN/V/7L ÓRÁIT KmNJTfíJ KÜLDÜNK U. s. RELIEF PARCEL SERVICE inc PHONE: IEMGH 5-3535 3/5EAST 79SI NEW YORK 2i NY. y. VJ vEej .1 Jan ■ J .mr. v. m . v j .ihiuj HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. — Established in 1913 — Ingatlant akar vásárolni/ PREGG! Közjegyzőre van szüksége? PREGG! Utazni akar? PREGG! George M. Pregg SKODÁJA (Kovác« K. litván) utóda. Mindenben készséggel áll rendelkezésére. 907 So. Broad St. I Trenton, N. J. 1 Telefont 3-4469

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom