Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-02-06 / 6. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, IV. J. YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. FEBRUÁR 6 '■I— — ■ .11 —. ini. J.L ■ '■■■L -I - —— - ■ ...........................- ■■■■■■■—' " " —« 1 Kádár János Lincoln Ábrahám a szabadságról lemondott a miniszterelnökség­ről, de megtartotta a magyar­­országi kommunista párt főtit­kári tisztségét — mely utóbbi állás nem érne egy fapiculát a szovjet hadsereg jelenléte nél­kül. De igy ér. A forradalom so­rán szétzüllött párt kádereit rendbeszedték, újjászervezték. Az újjászervezés nem sikerült valami fényesen. A forradalom óta csak az er­kölcsileg egészen züllött egyé­nek lépnek be a pártba s a ke­retek feltöltésére nem használ sem fenyegetés, sem ígérgetés. Ma a vasfüggöny mögött a leg­gyengébb kommunista párt a magyarországi. 'Mégcsak nem is kommunista, a tagok szé­gyenük a jelzőt s igy a Ma­gyar Dolgozók Pártja nevet vi­seli. De azért mégiscsak erőt je­lent, ha jelképesen is. Kádár kívánságára a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg alakulatai bárminek végrehaj­tására képesek. S e tekintetben teljesen mellékes, hogy, Kádár mögött 300,000 párttag áll, vagy csak 30. Münnich Ferenc dr., Kádár utóda a miniszterelnök­ségben meggyőződéses, öreg kommunista, Moszkva.nevelte. S ez a nevelés még 1917-ben kezdődött, az oroszországi bol­sevista forradalom idején. Münnich, mint magyar katona orosz fogságba esett s a forra­dalmár bolsevisták közé ke­rült. A bolsevista forradalom ide­­pén ő is harcolt. A holttestek sora jelzi érdemeit. Megtanult jól oroszul s a két világháború közt nagyrészt a Szovjetben tartózkodott, vagy Magyaror­szágon kémszolgálatot teljesí­tett moszkvai megbízói számá­ra. Moszkvai szempontból a leg­megbízhatóbb magyarországi kommunista. Igaz, hogy nem népszerű, inkább azt lehet mondani, hogy utálja úgyszól­ván mindenki, de elhajlástól, félrekalimpálástól nem kell nála tartani. ő a moszkvai vonal hü meg­testesítője. Inkább a sztálinis­ták válfajához tartozik, Apró Antallal együtt, aki első he­lyettese. Velük újraéled a Gerő menekülésével kiirtottnak vélt szellem. Minden vonalon erősö­­‘ dik a terror, amnesztára pedig egyelőre nem lehet számítani. Sőt, ahelyett a kirakat-tárgya­lások folytatódnak, a börtö­nök, internálótáborok tovább telnek. A magyarországi kormány­zás rendje ez: a parancs Moszkvából jön, egyidejűleg a budapesti szovjet követhez és a vörös katonai parancsnok­sághoz. A követ közli Kádár­ral, aki ennek értelmében uta­sítja Münnich Ferencet. Kádár leváltása már régóta esedékes. Diplomá­ciai körökben hónapok óta szá­mítottak reá. Nyugaton ponto­san tudták, hogy a forradalom­ban erősen kompromittált Ká­dár nem maradhat sokáig a miniszterelnök. Hiszen ő, a nép és a külföld szemében egyaránt az az ember, akinek a nevéhez fűződik a forradalom leverése, a terror, a bosszú. Hónapok óta a Kádár nevét emlegetik a nyugati újságok, a rádiók, a te­levíziók s hozzátehetjük, hogy a történelem során kevés em­ber nevét említették több un­dorral. Mindez ellenére az a meg­győződésünk, hogy Münnich könyörtelenebb és aljasabb, mint Kádár. Erről majd tanúbizonyságot tesz. Nagy a gyanúnk, hogy rövidesen. Hogyan működnek a bécsi magyar kö­vetség kémköz­pontja Az osztrák hatóságok lelep­leztek egy magyar kémközpon­tot, amelynek irányitója Hámo­ri József követségi attasé volt. A Kádárék zsoldjában álló ké­mek adatokat akartak szerezni az osztrák hadsereg erejéről, tá­maszpontjairól és megkísérel­ték, hogy Ausztriában tartózko­dó menekülteket kémkedésre szervezzék be. Terrorcselekmé­nyeket készítettek elő, többi kö­zött az “Október 23 kulturegye­­sület” ellen. Az ügynökök dunai hajókon elrejtőzve, illegális utón érkeztek az osztrák fővá­rosba. Az osztrák hatóságok há­rom fegyveres gyorsnaszádot állítottak be a hajóforgalom el­lenőrzésére. Legújabban érke­zett jelentésekből kitűnik, hogy ugyanez a kémszervezet számos magyar menekültet rabolt el és kényszeritett hazatérésre. A Szűz Mária Egylet hirei Mulheti beszámolónkba hiba csúszott be, amennyiben az 1958 évre megválasztott tisztikarból Pregg Györgyné pénztári ellen­őr neve kimaradt. Lapunk mai számában már közöljük a Szűz Mária Egylet állnadó tájékoztatóját, melyben erre a trentoni egyletünkre vo­natkozó információk megtalál­hatók. Az egylet heti betegeinek névsorát esetről-esetre közölni fogjguk. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Aki a szabadságot védelmezi, az egész emberiség nevében cselekszik. Szabadságharcos volt Lincoln Ábrahám is, akinek 149-ik születésnapját ünnepel­jük február 12-én. Mikor a polgárháborúban a felszabadítók erejét lankadni látta, igy szónokolt: “A harcot csüggedés nélkül folytatnunk kell, mert a szabad­ság ügyét nem adhatjuk fel egyévi, sőt százévi küzdelem u­­tán sem. A szabadsághoz és a boldoguláshoz való jogában nem lehet különbségg az emberek kö­zött, fajok szerint. Szivünk igy érzi ezt, Istenünk jgy rendelte ezt: mert minden ember szabad­nak született.” Lincoln, aki a Kentucky-i er­dei kunyhóban látott először napvilágot, mint favágó, föld­munkás, hajóslegény, boltisegéd és falusi postamester kezdte el pályafutását. Éjszakánként, ne­héz napi munka után, kölcsön­kapott könyvekből szerezte meg képzettségét, hogy az ügyvédi kamara tagjává lehessen. Há­romszor választották meg Illi­nois állam törvényhozójává, mig végre 1861-ben elfoglalhatta az Amerikai Egyesült Államok el­nöki székét. A nagy küzdelem akkoriban indult meg, amely hivatva volt eldönteni : maradhat-e orszá­gunk félig szabad és félig szol­ga. A nehéz és szívfacsaró pol­gárháború során Lincoln hite nem lankadt, szava nem fakult el. Beszédei, mint halhatatlan szónoki remekművek, elvitték hírét a világ minden sarkába ... A gettysburgi csatamezőn is­mét tanúságot tett hitéről. Örök­becsű szép beszédében mondot­ta ott, hogy: “Ünnepélyesen fogadalmat te­szünk Isten előtt, hogy nemze­tünk a szabadságot uj életre kelti és hogy a nép kormánya, melyet a nép alkot és a népért van, nem fog gelpusztulni soha erői a fölről.” elnöki felavatása alkalmával, az északi államok győzelme már biztosítottnak látszott. A nernes­­lelkü elnök sietett megnyugtat­ni egész Amerikát, hogy a pol­gárháború fokozta ellentéteket közös munkával és megértéssel fogják elsimítani: “Rosszakarattal senkivel szemben, megértéssel mindenki iránt, fejezzük be a munkát Is­ten nevében és kötözzük be a nemzet sebeit.” Kilencvenhárom éve van an­nak, hogy egy orgyilkos golyója lteritette nagy elnökünket, aki­nek alakja a nép szivéhez legkö­zelebb áll — amikor már esz­méi és munkája teljes diadalt arattak. De szavai, amelyeket az emberiség lelki ismeretéhez in­tézett, örökké élnek milliók szi­vében : “Most elhagyom önöket, de remélem, hogy a szabadság irán­ti vágy szikrája élve marad szivükben ... A mi hitünk az, hgoy a szabadsághoz való jog az emberrel együtt szülétett meg. Vállvetve kell harcolnunk a szabadság dicső hadseregében és ünnepélyesen el kell szánnunk magunkat arra, hogy áldozat­­készségünkkel megmenthetjük, vagy kishitüségügnkkel nyomo­rultul elveszítjük a világ egyet­len reménységét.” Common Council. 74 billiós költség­­vetés ... 46 billió katonai célokra Eisenhower elnök január 13- án küldte el a kongresszusnak az uj költségvetést, amelynek előirányzati végösszege 73,934 billió. A katonai kiadásokat 45.8 billióval irányozták elő, ami a költségvetésnek közel 62 száza­léka. Ez összegben a külföldi ka­tonai segély is benne van. A költségvetésre a bevételek­ben teljes fedezet mutatkozik, de a kormány kérte a nemzeti hitel­­képességnek 275 billióról 280 billióra való felemelését. Adóemelésről, vagy leszállí­tásról nincs szó a javaslatban. A nem helybeni levelek árát 3 centről 5 centre kívánják fel­emelni és más postadijaknál is uj emelést terveznek. Távlövegekre 1958-ben 4.3 billió kiadást tervez a kormány. A belügyi kiadásokat Sokban le­szorították! hogy a költségvetés megtalálja fedezetét. De várha­tó, hogy a kongresszus nem min­den kiadásleszállitást fog jóvá­hagyni. Gondolkozz... Ha a népek kultur-történeté­­be egy kissé jobban heletekin­tünk, akkor valami igen érde­kes dolgot kell észrevennünk. És pedig azt, hogy a világ egyes népei egészen különös módon viselkednek, élnek és fejlődnek saját hazájukon kí­vül. Egyes népek, például, rendkívül könyen szívódnak fel és tűnnek el az idegenek között. Mások nagy lendülettel szellemi fölénnyel győznek és boldogulnak. Vájjon a magyarról mit mondhatunk? Ma már ezer­éves bizonyíték van arra, hogy­ha a magyar a hazáját elhagy­ta és más országban vetette meg lábát, megjelenése min­denütt és mindig PROBLÉMA volt. Ez annyit jelent, hogy nem egyoldalúan, hanem “ka­­leidoszkop”-szerüen mindenütt ott volt és van, ahol az élet lük­tet és mindjárt minden erejével és képességével alakitani és formálni akar mindent és min­denkit, mert meggyőződése és őszinte lelkének természete is, hogy csak adjon és segítsen. A problémák sokasága igy szö­kell fel az égig, mindenfelé, ahol a magyar megjelenik. Van azonban ebben a külö­nös sajátosságában valami gondviselésszerüség is. Van va­lami determináltság is. Van va­lami, ami sokkal több, mint egy megcsontosodott érzés, vagy elhivatás-tudat. Ez nem más, mint az íratlan történelemnek megvalósítása, elszántsággal és erővel! Csak igy tud elvérezni egy ország az állig fegyverben álló Nyugat szemei előtt s még­sem veszíti el hitét hivatásá­ban ! Csak igy tud egy nép föl­dönfutást és megalázkodást vállalni és mégis mindig for­rón szeretni a megalázott és gyalázott, elvesztett hazát . . . Csak igy tudjuk megérteni azt, hogy a magyar még most sem szervezett és miért nem szer­vezett egy világforradalmat judásai és kufárai ellen! S ezt nem tette és nem is fogja ten­ni! Miért? Csak azért, mert meggyőződése, hogy az ősi ma­gyar földet taposhatja idegen bakkancs, de a földet el nem viheti! Vájjon mi, akik itt élünk Amerikában és magyaroknak mondjuk magunkat, valóban e hősi nép fiai vagyunk-e? Mél­tók vagyunk-e rá? Vagy pedig már elnyelt a dollár? Valljuk meg mivoltunkat: szóval, tettel és élettel! SPEKTÁTOR Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! 1865 március 4-én, második j Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130C Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. HÍREK RAB ■ MAGYARORSZÁGBÓL NAGY IMRE BUDA­PESTEN Hírek szerint Nagy Imre mi­niszterelnököt, akit a magyar forradalom vérbefojtása után Romániába vittek, munkatár­saival együtt a múlt héten zárt katonai autón Budapestre szállították és a Fő-utcai fog­házban tartják őrizet alatt. Nagy Imrével együtt szállítot­ták Budapestre Losonczy Gé­za minisztert, Vásárhelyi Mik­lós és Fazekas György újságí­rókat, Nagy Imre bizalmasait. Bukarestben úgy tudják, hogy rövidesen meg fogják kezdeni a Nagy Imre pert, amelyet a budapesti ügyészség hónapok óta készít elő. Hírek szerint a súlyos szívbeteg Nagy Imre 20 kilót fogyott a romániai fog­ságban s állapota nagyon sú­lyos. Állítólag ez is egyik oka annak, hogy a budapesti vérbi­­róság minél előbb meg akarja kezdeni a part. ÁVÓS-TISZTEK ATOM­FEGYVERES KIKÉPZÉSE Budapestről kapott értesülés szerint január 15-én 600 ma­gyar ávós ment Moszkvába. A legnagyobb gonddal kiváloga­tott “különítmény” résztvesz azon a négyhetes kiképzésen, amelyen, szovjet tisztek veze­tésével az atomfegyverek hasz­nálatára oktatják ki őket. HEGEDŰS ANDRÁS VISSZATÉRT BUDA­PESTRE Rákosi Mátyás jobbkeze, Hegedűs András volt minisz­terelnök, akit a forradalom tá­volított el a miniszterelnöki székből, Gerővel s néhány más társával együtt Oroszországba menekült. Családját a szovjet nagykövet szöktette utána. He­gedűs január 3-án feleségével és hét gyermekével együtt visz­­szaérkezett Budapestre. Meg­bízatása : összekötőként fog működni a szovjet és magyar titkosrendőrség között. EGYMILLIÓS VILÁG­VÁROS — VIZ ÉS KENYÉR NÉLKÜL Ugyanakkor, amikor a bu­dapesti kommunista urak min­den alkalmat megragadnak, hogy statisztikai adatokkal bizonyítsák be, milyen jól él Budapest, e tények minden szó­nál ékesebben beszélnek elle­nük : Budapesten az elmúlt három hónap óta egyre fokozódó víz­hiány van. Kedd, szerda, csü­törtök és péntek este 10 órától reggel 5 óráig nem szabad vi­zet használni, a házak főcsö­veit lezárják. A viznyomás olyan alacsony, hogy a főváros számos pesti kerületében csak az első emeleti, vagy földszin­ti lakásokban van viz, az eme­leti lakók hónapok óta hiába nyitják ki a vízcsapot. Ugyanilyen szomorú a hely­zet a kenyérfronton. A főváro­si pékek nem tudják kielégíte­ni a lakosság kenyérszükségle­tét, egy személy részére egy­szerre csak egy kiló kenyeret adnak, ami a sokgyermekes családok számára szinte elvi­selhetetlen nehézségeket okoz. Bár a fővárosi tanács kereske­delmi osztálya kijelentette, hogy január 1-től megszűnnek a kenyérellátási zavarok, en­nek nyoma sincs. Legnagyobb nehézséget a hétvégi kenyérel­látás okoz, péntek déltől hétfő délelőttig egyetlen budapesti üzletben sem lehet kenyeret vásárolni. A kormány, híven a 12 év óta bevált szokáshoz, nem vall­ja be az állami gazdálkodás csődjét, hanem spekulánsokra s a rendszer ellenségeire hivat­kozik, akik a kenyérellátás za­varait “mesterségesen idézték elő.” A politikai rendőrség de­­tektivjei 16 személyt állítottak elő, akik a vád szerint “nagy bűnt követtek el a szocialista társadalom ellen.” “TÖRVÉNYES” LEVÉLCENZURA Lonudonban élő magyar me­nekült, G. Z. kapta jan. 20-án az első olyan levelet Magyar­­országról, amelyet hivatalosan cenzúráztak. G. Z. néhány hét­tel ezelőtt iratokat kért Buda­pesten élő hozzátartozóitól. Az iratok most megérkeztek egy nyomtatvány kíséretében, mely szerint a Magyar Népköztársa­ság Cenzúra Bizottsága “az iratokhoz csatolt magánlevél postai továbbítását nem enge­délyezte.” Újévi távirat az óhazaiak és a menekültek érdekében Haydu György, az Amerikai Magyar Szövetség uj országos elnöke, kábeltávirat formájá­ban mondott köszönetét Franz Jonas bécsi főpolgármesternek, amiért a kelefeurópai államok függetlensége érdekében sikra­­szállott. A bécsi városi tanács az osztrák főváros lapjainak élénk tetszése mellet a strass­­bourgi Európa-tanács Bécsbe való áthelyezését sürgette. Eltekintve attól, hogy ez vá­rosfejlesztési és idegenforgalmi érdekekből Bécs részére előnyös­nek tűnik, a rabnemzetek szem­pontjából rendkívül fontosságú, hogy maga az osztrákok kedvelt Wien-je, az amerikai turisták népszerű Vienná-ja hivatalosan is sürgeti egy olyan politikai megoldás létrehozását, mely a nyugateurópai országokban már alakulóban levő Egyesült Álla­mokhoz akarja vonni a kelet­európai államokat, elsősorban Magyarországot. Tizenöt éves a “Pentagon” A világ legnagyobb épülete, az ország fővár-osában levő Pen­tagon 15 éves. A második világ­háború alatt kezdték építeni és 1943 január 15-én fejezték be, 16 hónappal azután, hogy a fun­damentum árkát ásni kezdték. Ebben az épületben van a honvédelmi minisztérium há­rom ága: a hadügyminiszté­rium, a hadi tengerészeti mi­nisztérium és a légi haderők mi­nisztériuma. Áz épület csak öt emeletes magas, mégis három­szor annyi helyet foglal magá­ban, mint a világ legmagasabb épülete, az Empire State Build­ing. A második világháború alatt 32,000 katonai és civil alkalma­zott dolgozott benne. A folyosók hosszúsága meghaladja a 17 mérföldet. Több, mint 44,000 te­lefon van benne és van egy 100,- 000 kötetből álló könyvtára is. “AZ ANDAUI HID,” James A. Mi­­chener-nek a magyar szabadság­­harcról irt megrázó erejű müve megjelent magyar fordításban és kapható lapunk kjnyvosztályán. Ára szép kemény vászonkötésben 3.75. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom