Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-07-31 / 31. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published m Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. JULIUS 31 .............................. ........... ■ I ■ I I i. -I ■ I - ' 1 ■ — ■■■ I Fontos intézkedés a munkanélküli menekültek ügyében Dunn ezredes, Béky püspök, és Hajdú György tárgyalása az állami vezetőkkel A nagy háború veszélye eltűnőben van, bár — mint szokták mondani — néha még a kapanyél is elsül. Tehát, ha jó­solásra vetemedünk, csak igy merjük megfogalmazni: emberi számítás szerint a háború, a nagy háború veszélye csökkent. Jósolni ilyenkor nehéz, de azért megkockáztatjuk ezt a ki­jelentést is: talán kis, helyi há­ború sem lesz. Miért? Amerika és Anglia nem indít háborút. Nasszernek nincs hozzá ereje és képessége, a Szovjet pedig nem tudná ellátni megfelelő mennyi­ségű hadianyaggal és megfelelő létszámú ‘önkéntessel.’ A Szovjetnek sincs kedve há­borúzni, mert ez Oroszország teljes megsemmisülését is ma­ga után vonná. De miért is a­­karna háborúzni Hruscsov? El­végre újra kapott valamit, még pedig nem is lebecsülendő fala­tot. A Hruscsov és Nasszer e­­gyüttes hatalmába kerítette Irákot, a kőolajban oly gazdag országot. Mert akárhogy is nyi­latkozik megnyugtatóan a Nyu­gat felé Irák uj kormánya, ti­tokban Nasszerékkel érez. Az áradat feltartóztatása volt Amerika célja, amikor Eisenhower elnök parancsot a­­dott a libánoni partraszállásra. Az intézkedés nélkül ma már Libánon is, Jordán is Nasszer tarsolyában volna. Más: kérdés, persze, hogy fel lehet-e tartóztatni az áradatot? Az arab nacionalizmus, amely­nek megtestesítője Nasszer, megáll-e félúton? Mély meggyő­ződésünk, hogy nem. Az arabok most tartanak ott, ahol az első világháborút meg­előző korszakban a közép-kelet­­európai népek tartottak. Ami­kor a románok, a szlovákok, a horvátok azt hitték, hogy szá­mukra a boldogság netovábbját a nacionalista jelszavak jelentik. Amerika nem tehetett másként mert, ha a középkeleti esemé­nyek előtt a washingtoni kor­mány szemet hunyt volna, ezzel az amerikai tekintély sírját ásta volna meg. A világnak és főleg a yörös világnak egyszer meg kell értenie, hogy az Egyesült Államokat nem lehet a végtelen­ségig ingerelni. Most aztán újra a csúcs­értekezlet problémája tolult előtérbe. Hruscsov gyorstalpalásu csúcs­értekezletet ajánl, drámai jegy­zékben. A drámai hangra nincs szükség s a nyugati világról ha­tástalanul .pergett le. Úgy látszik, hogy a washing­toni kormány és szövetségesei nem sietnek túlságosan azzal a csúcs-értekezlettel. Hruscsov propaganda mézbe és mázba; mártott jegyzékét Nyugaton i­­gazi értékére szállították le és a gyorstalpalásu csúcs-értekezlet gondolatát elvetették. így aztán aligha ússza meg Hruscsov anélkül, hogy a nyuga­ti hatalmak ne kérjék a közép­európai országok kérdésének á napirendre tűzését. Ettől ‘fázik’ a szovjet diktátor. A gazdasági életre tartalékolnak. Aztán a csapatok szállítása is sok pénzbe kerül és közvetlenül, vagy közvetve ez is a gazdasági élet fogaskerekeit mozgatja. Ezzel szemben a tartalékosok behívása nem valószínű. Az E- gyesült Államok jelenleg két és félmillió embernél is többet mozgathat meg s énnél több ka­tonára most nincs szükség. Nem valószínű az adóprés megszorítása sepi. Viszont adó­­csökkentésre sem lehet számí­tani. Az ipari termelés májusban' is, júniusban is felfelé törekvő irányzatot mutatott. Valószínű­leg még inkább azt mutat jú­liusban. A 32 ezer magyar menekült uj státusát örömmel vesszük tu­domásul. A kongresszus azért szavazta meg a törvényt, mert a honatyák úgy találták, hogy a magyar menekültek ezt az elbá­nást megérdemlik. De nem kis mértékben annak is tulajdonítható, hogy az ame­rikai magyarok a maguk szer­vezetein, egyházain keresztül szakadatlanul követelték a mél­tányos elbánást honfitársaink számára. Szabad verseny A szabad verseny az amerikai üzleti élet elengedhetetlen kellé­ke. üzletemberek kíméletlenül versenyeznek egymással, hogy jobb árut szolgáltassanak, keve­sebb pénzért. A fogyasztó ked­vében akar járni az iparos, a kereskedő, a kiszolgáló személy­zet. Anyagok után kutatnak a laboratóriumokban, amelyek szebbek, tartósabbak, könnyeb­ben tisztíthatok. A gyári futó­szalagon az árut olcsóbban állít­ják elő, a forgalomahozatal a modern technikai eszközökkel megkönnyíti az áru elosztását. Ha a vállalat nem elégíti ki a vevőt, majd akad másik, ame­lyik megteszi. A fogyasztó, a­­mikor válogat és vásárol, meg­határozza, hogy mit termelje­nek, milyen minőségben és mennyiségben. A fogyasztó tetszésének kiér­­demlése az üzleti verseny célja és az amerikai közszellem, a­­mely törvényhozási intézkedé­sekre is támaszkodik, elősegíti a tisztességes verseny kialaku­lását. Mindig módunkban áll uj vállalatot alapítani, vágy a kis­üzemet kibővíteni. 1929-ben, a legnagyobb fellendülés alatt, 3 (Folyt, a S-ik oldalon) Meyner kormányzó megbízá­sából a kormányzói menekült­­ügyi bizottság három vezetője fontos tárgyalásokat folytatott e héten hétfőn a különböző álla­mai departmentek commissio­ner jeivel és megbízottjaival. A kormányzó, valamint a me­nekült ügyi bizottság vezetői minden lehetőt megtesznek, hogy a munkanélküli menekül­tek minél előbb munkát kaphas­sanak. Col. Dunn, Béky püspök és Hajdú György közbenjárása a különböző állami departmentek vezetői azonnal akcióba léptek, Még a világsajtó cikkei kö­zött is nagy feltűnést keltett az a beszámoló, amelyet a Páris­­ban megjelenő baloldali Express cimü lap közölte. A cikk Írója magyar: Szabó János. A forra­dalom idején mint újságíró Nagy Imre közvetlen környeze­tében dolgozott és cikkében sok olyan megdöbbentő adatot hoz nyilvánosságra, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak. Mint Szabó leírja, Nagy Imre október 23-án éjfél felé a kom­munista párt központi székhá­zában értesült róla, hogy ő lett Magyarország uj miniszterel­nöke. Másnap este érkezett meg Mikoján és Szuszlov Budapest­re. Nagy Imre mind a kettőt is­merte és nagyon jól tudta, hogy különböző politikai irányzato­kat képviselnek a Kreml falai között. De tudta azt is, hogy ket­ten együtt a szovjet kommunista párt szavát, a Kreml akaratát teljesitik meg. És Nagy Imré­nek ez a véleménye adja a kul­csát a forradalom alatt tanúsí­tott magatartásának. A szovjet vezetők, akik a helyszínen látták a helyzet sú­lyosságát, nemcsak Gerő fejét a­­jánlották fel, hanem elvi nyi­latkozatot tettek Magyarország és a Szovjetunió viszonyának rendezésére és megígérték a szovjet csapatok kivonását" nem­csak Budapestről, hanem az hogy a még munkanélkül lévő menekülteket minél előbb el­helyezzék. A bizottság több fon­tos ügyben megállapodott az ál­lami vezetőkkel. A kormányzói menekültügyi bizottság arra kéri a New Jer­sey állam területén lakó munka­­nélküli menekülteket, hogy je­lentkezzenek. a városukban levő lelkészeknél, vallásfelekezeti kü­lönbség nélkül és a helyi segély szervezetek vezetőinél és nevü­ket, szakképzettségüket és cí­müket juttassák el Col. Jack B. Dunn hivatalába: 1544 Irwing St. Rahway, N. J. egész ország területéről. Pár nap múlva vissza is érkeztek és olyan deklarációt hoztak ma­gukkal, amelyik még Négy Im­re legmerészebb álmait is meg­haladta. Ebben a nevezetes ok­tóber 30-i deklarációban a szov­jet kormány önkritikát gyako­rolt, elismerte, hogy a vitás kér­désekben Magyarországnak van igaza és megígérte a szovjet csa­patok kivonását Magyarország­ról. Az egyetlen feltétel az volt, hogy Nagy Imre megvédi a szo­cializmus vívmányait Magyar­­országon. Mikoján és Suszlov maguk is résztvettek azokon a tárgyalá­sokon, melyeken Nagy Imre a felborult helyzetet akarta ren­dezni. ők maguk is jelen voltak akkor, amikor kidolgozták a további terveket és eldöntötték, hogy a többpártrendszert állít­ják vissza Magyarországon. Sőt a két szovjet pártvezér tárgya­lásokat kezdett Nagy Imrével arra vonatkozólag, hogy Ma­gyarország kilép a varsói szö­vetségből. Nagy Imre hitt a szovjet ve­zetőknek. Alig utaztak azonban Mikoján ék Moszkvába, megér­keztek az első aggasztó hírek u­­jabb szovjet csapatok beözönlé­­séről. Nagy Imre Andropov bu­dapesti szovjet követtől kért fel­világosítást. ő közölte, hogy az (Folyt, a 3-ik oldalon) Giovinezza Re­­divivus Az olasz külügyminiszter nemrégen Rangoonba, Burma fővárosába érkezett hivatalos látogatásra. Alig tűnt fel az államférfi a repülőgép ajtajában, a beton­pályán felsorakozott katonai re­zesbanda óriási lelkesedéssel kezdte el játszani tiszteletére a — Giovinezzát! Ugylátszik, még mindig nem érkezett el Rangoonba annak hire, hogy 1939 és 45 között há­ború kifolyományaképpen töb­bek között a Giovinezzét levet­ték a jobb zenekarok műsoráról. MÁV történet (A budapesti Kossuth Rádió adásából merítettük az alábbi hiteles történetet.) Úgy történt, hogy egy moz­donyon járt Kocsmáros moz­donyvezető és Blaskó fütő. B. fütő soha nem vitt magával kosztot, csak lábast, sót, papri­kát, szóval ami főzéshez kell, de főznivalót soha. És mégis csir­két evett, mindég! Kisebb állomásokon ugyanis, ahol a bakter, vagy a falu csir­kéi az állomás körül szaladgál­tak, szerzett magának egy csir­két, persze nem a legbecsülete­sebb módon. De mert csirkét fogni nem könnyű, hát Blaskó furfanghoz folyamodott. Kerített apró kis acélgolyó­kat, azokat tüzesre hevitette a kazánban és az állomásokon szárnyasok elé szórta. Mivel pe­dig a baromfi buta jószág és mindent, amit lát, vagy előgu­rul, rögvest bekap, hát ezt a tü­zes golyót is bekapta mindig va­lamelyik. Áz aztán azon nyom­ban keersztül is égette torkát, gyomrát, és máris fazékba ke­rülhetett. BIKA-DIADAL Egy ausztráliai kis vidéki vá­rosban tartott álarcosbálon óriá­si sikert aratott egy bikát ábrá­zoló kosztüm. Mire a jelenlevők észrevették, hogy nem kosztömről, hanem egy a táncterembe véletlenül be­tévedt valódi bikáról van szó, már késő volt mint ahogy azt a számos rjpityává szakadt nad­rág és egyéb női és férfi ruha­nemű tanúsítja. MICSODA IDŐK! Londonban egy takarítónő el­lopta egy tanárnő diplomáját s hónapokig tanított vele anélkül, hogy a diákoknak feltűnt volna a dolog! AZ ÉLET TITKA GYÓNI GÉZA Az élet titka: őszinteség, S kerülik egymást a testvérek. v Csak akkor ismernek egymásra, Mikor szállóban van a lélek. ó, bus tengere a vérnek, szennynek, Mikor, mikor, mikor apad már, Ha egymásra nem ismertek, Testvérek, — csak a ravatalnál? Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130C Ke.) A vesztes győzött frissitőleg hat a háborús veszély, még ha távoli is. A gyárak árut Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6^0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Haydu K. György beszéde a New York-i tiltakozó gyűlésen Tisztelt Nagygyűlés, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az 1956 évi szabadságharc soha ki nem alvó emléke, egy u­­jabb elkeserítő, de történelmi jelentőségben fontos eseménnyel gazdagodott. A szabadságharc látható vezéreit, akiket hazug­sággal csaltak tőrbe, az idegen komunista erőszak hatalomhor­dozói meggyilkolták. Nagy Imre és társainak kivégzése két irá­nyú figyelmeztetést jelent ne­künk magyar származású ame­rikai polgároknak. Az egyik az, hogy épen úgy mint Nagy Imre és társai, akik világnézetileg e­­gyet értettek a komunista rend­szerrel, lélekben, vérükben meg­maradtak magyarnak egész a bitófáig. Mennyivel inkább kell nekünk az amerikai polgár sza­badságát élvező magyaroknak nemcsak lélekben és vérben, de tettekben is megmaradnunk ma­gyarnak. A bitófa árnyéka szüli a mártírokat és hősöket, de az életben maradottaknak kell a nemzetet fenntartani, hazánk e­­setében fel is támasztani. Ez a gondolat kell, hogy adja a második tanulságot Nagy Im­­réék tragédiájából. Emeljük a nemzeti gondolatot és a magyar­ság szeretetét mindenek fölé és a szabadságharc mártírjainak vére, halála és áldozathozatala legyen az útmutatás arra, hogy a magyarságért, a nemzet sza­badságáért az igazi magyarnak nemcsak szájjal, hanem tettek­kel is küzdenie kell, még akkor is, ha azért a bitófa az elisme­rés. Tiltakozni emberek igazság­talan meggyilkolásáért, kivég­zéséért, szinte reménytelennek látszó erőlködés, hiszen feltá­masztani úgysem tudjuk őket. De a hősök vére mindig égreki­­ált és igazságot hoz az eszmé­nek, melyért kiontatott. A sza­badságharc és Nagy Imréék esz­méje csak egy lehetett: Szabad Magyarország, szabad magyar nép egyenlőséggel a többi szabad nép között. Ha ez volt a cél, ha ez volt az eszme, akkor a kion­tott vér nem omlott hiába, mert úgy érzem, hogy az mindnyá­junk vére volt és minden ma­gyar bárhol él a világon, min­den áldozatra kész, hogy az esz­me, melyért saját vére hullott, megvalósuljon. Mint az Amerikai Magyar Szövetség Országos elnöke, a szövetségbe tömörült amerikai magyarság nevében tiltakoztam az újabb felháborító gyilkos­ság-sorozat ellen államunk el­nökéhez intézett táviratomban, amelyre épen tegnap kaptam meg Henry Cabot Lodgenak, az Egyesült Államok United Na­tions követének levelét. És most engedjék meg, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy átad­jam a szót azoknak, akik már valószínűleg előre elkészítették a tiltakozó iratok anyagát és kí­vánjam, hogy ezen megmozdu­lásunk eredményeként cseleked­jen végre a szabad világ és te­gye meg az első lépést, mely sze­gény hazánk felszabadulásához vezet. ÁLLANDÓ LETELEPEDÉSI JOGOT KAPTAK A MAGYAR MENEKÜLTEK Az amerikai Kongresszus le­telepedési engedélyt szavazott meg annak a 32 ezer magyar menekültnek, akik az 1956-os magyar szabadságharc után ér­kezett Amerikába. A letelepe­dési engedélyt visszamenőleg, érkezésük napjától dátumozzák a már itt töltött idő tehát bele­számít abba az öt esztendőbe, a­­mely az amerikai állampolgár­ság elnyeréséhez szükséges. Az intézkedésnek nagy jelen­tősége van a 32 ezer Ameriká­ban élő magyar számára. Idáig a menekültek jórésze “parolse”­­statussal tartózkodott itt, azzal a különleges engedéllyel, ame­lyet az Egyesült Államok elnö­kének jogában áll adnia vég­szükség esetén. Érdekes és jellenmző, hogy a parolee-statussal itt tartózkodó magyarokat gyakran nyugtala­nította papírjuk ideiglenes jelle­ge, jóllehet ennek semmi követ­kezményét nem érezték. De ez még a magukkal hozott ideges­ség volt, az idegerfbeszakadt em­ber kínos otthontalansága. U- gyanugy vállalhattak munkát s telepedhettek le az Északameri­kai Egyesült Államok bármely államában, bármely részében, mint az amerikai állampolgárok. Egyedül a külföldi utazás nem volt lehetséges, a számukra, il­letve az országot elhagyhatták, de a parolee-status nem bizto­sított Amerikába való visszaté­rési lehetőséget. Most, a kongresszus által megszavazott törvény, amelyet a harminckétezer magyar mene­kült érdekében hoztak — lezár­ta a kérdést. Nemcsak állandó letelepedési engedélyt kaptak, de visszamenőleges érvénnyel, ami azt jelenti, hogy aki két eszten­deje “parolee-statussal” Ameri­kában él, három év múlva már amerikai állampolgár lehet. Hogy ez mit jelent, milyen je­lentőséggel bir, azt nehéz sza­vakba foglalni. Köztudomású, hogy a nagy európai demokrá­ciák legtöbbje — ha készséggel fogadja is az emigránst — de állampolgárjogot csak hosszabb idő után ad. Egyedül az angliai törvények kezelik éppoly humá­nusan a kérdést, mint az ameri­kaiak, vagyis öt esztendő után állampolgárságot adnak. KOMMENTÁR NÉLKÜL Az afrikai Libériában nem­­régóta egy különleges zálogház működik ahová a többnejű és pillanatnyi pénzzavarban szen­vedő bennszülöttek egy-két hó­napra beadhatják egy vagy több felségüket, minek ellenében a zálogház kisebb-nagyobb köl­csönt folyósít részükre — a be­­szolgálatott hölgyek fizimiskája szerint. A Szűz Mária Egylet hírei Makai Sándor kíván köszöne­tét mondani az egylet tisztika­rának és az összes tagságnak mivel a megboldogult neje után járó haláleseti járulékot ponto­san megkapta és kívánja, hogy mentői többe álljanak be e szép és nemes kis egyletbe. Tóth Istvánná, elnök Jónás Józsefné, titkár Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom