Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-05-09 / 19. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the. Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM. TRENTON, N. J., Ten Cents per Copy—82.00 per Year 1957. MÁJUS 9. Irigyeljük Jordánt, A PÁPA HÚSVÉTI SZÓZATA “Krisztusnak újból fel kell támadnia az emberek szivében” ezt'igazán nincs miért titkoljuk. Arra gondolunk, hogy milyen másképp alakulhattak volna a történelem eseményei, ha a ha­todik flotta parancsnoka a múlt év novemberének első napjaiban a Dardanellákat, vagy éppen a Fekete tengert választotta volna sétahajózásra, persze washing­toni sugalmazásra. Nem lett volna háború, mint ahogy most sem lesz azért, mert a hatodik flotta a középke­leti vizeken tartózkodik. A flot­ta éppen csak egy kis gondolkoz­ni valót ad a Szovjetnek. A magyar szabadságharc ide­jén — sajnos! — Washington nem késztette gondolkozásra a moszkvai embereket s ez volt a baj. Tisztán csak ez. Nem egy­szer, hanem immár sokszor be­bizonyosodott, hogy a Szovjet visszahúzódik, mihelyt a másik oldalon az erő valamilyen meg­nyilvánulása mutatkozik. A Szovjet hasonlatos a sivatagi sakálhoz, csak akkor támad, ha az áldozat könnyen felfalható s nem kell kockáztatni, hogy eset­leg a foga is beletörhetik. Amerika külügyminiszterének lenni nem a legirigyeltebb tisztségek­hez tartozik. Talán az egész földkerekségen sincs még egy ember, akire annyi szennyet, sárt dobálnának, mint őreá, hív­ják Dean Acheson-nak, vagy John Foster Dullesnek. Egyideig azt rebesgették, hogy Dulles rövidesen megy, mert már maga Eisenhower sem bírja a balfogásait. A holtak tisztelete az amerikai politikai életben is elég erős és igy Dul­lesnek volt néhány kellemesnek mondható hete, amikor nem tá­madták. De amikor az elnök ismételten kiállott, a külügymniszter mel­lett, a helyzet alaposan megvál­tozott. Összpontosított támadá­sok pergőtüzében él. Ellenfelei szerint mindenben melléfog. Most azonban még annyival rosszabbodik a helyzet, hogy bi­zalmas értesülések szerint Dul­lesnek eszeágában sincs az, hogy lemondjon, miként ebben ren­getegen reménykedtek. Most in­dul meg igazán ellene a háború. Május negyedikén félesztendeje annak, hogy a Szovjet, sem asszonyt, sem gyer­meket nem kiméivé, belegázolt friss tankhadosztályaival a ma­gyar szabadság védőinek eleven sorfalába. A “Life” magazin eb­ből az alkalomból gyönyörű ve­zércikkben hívta fel a könnyen felejtő amerikaiak figyelmét, hogy ezúttal tegyenek kivételt. Ne felejtse el Amerika népe a magyarokat, akik a legnagyobb áldozatot hozták a szabadság ol­tárán. Bizonyosan lesznek még szép vezércikkek, de mi többet sze­retnénk. Vájjon lesz-e erkölcsi bátorság és tettrekészség a nyu­gati országokban, hogy végre összehívják az Egyesült Nemze­tek rendkívüli közgyűlését, a magyar ügy tovább tárgyalá­sára ? Felháborító volna, ha a spe­ciális UN-bizottság jelentését majd csak az őszön terjesztenék a közgyűlés elé. Huzni-halaszta­­ni a magyar ügy tárgyalását valakinek igen nagy érdeke s nem látszik törődni senki azzal a szabad világ államférfiai kö­zül, hogy gőzben testileg-lelkileg megtörik a magyar népet. A magunk részéről tegyünk meg mindent, hogy fel­hívjuk a világ figyelmét a hat­hónapos fordulóra. A múlt va­sárnapi tüntetés New Yorkban, a szovjet UN-bizottság épülete előtt nagy érdeklődést keltett, a nagy amerikai lapok bőven fog­lalkoztak vele. A,tüntetést az Amerikai Magyar Szövetség szombaton, május 4.-én délután két órakor újra megrendezi a Park Avenue és a 68. utca sar­kán. A múlt alkalommal is sok jersey-i magyar jelent meg a tüntetésen. Legyünk ott most is. Adjunk egy-egy tég­lát a Garíield-i Ma­gyar Otthonhoz! Garfield, N. J.-ben, az Ame­rikai Magyar Polgári Liga a 21 New Schley St.-en levő saját telkén egy Magyar Otthon épí­tését kezdte meg. Szorgalmas magyar kezek már dolgoznak a magyar kultúra ezen újabb amerikai várának építésén. A rendelkezésre álló anyagi erők azonban még nem elégségesek s a Liga elhatározta, hogy ké­réssel fordul minden jóérzésü magyar testvérhez: jöjjenek, segítsenek megvalósítani a szép tervet, járuljanak hozzá egy-egy “téglával,” adománya­ikkal az építési alaphoz! Minden adományt azonnal nyugtáznak. Minden adományt köszönettel vesznek. Az alábbi címre küldendők az adomá­nyok : American-Hungarian Citizens’ League of Garfield & Vicinity 21 New Schley Street Garfield, N. J. , XII Pius pápa több mint 300,000 főt számláló, óriási tö­meg előtt mondotta el szokásos húsvéti szózatát a Szent Péter Bazilika erkélyéről. A szózat alaphangja, előzőektől eltérő­en, reményteljes volt. “Most vi­hartól dúlt éjszaka van, de kö­zeleg a napfényes hajnal. A tudomány vívmányai, köztük az atomerőnek békés célokra való felhasználása, úgymond, az emberiség uj aranykorát fogja meghozni, ha le tudja küzdeni a nemzetközi gyűlölet és romboló szellem kárhozatos szokását.” Két év óta először, a Pápa nem beszélt az atomháború förtelmességéről, hanem az atomerőt és irányított lövege­­ket úgy említette, mint tudo­mányos eredményeket. Han­goztatta, hogy Krisztusnak új­ból fel kell támadnia az em­berek szivében. “El kell távo­lítani a követ a sírról, amelybe az emberek az igazságot és jóságot akarják eltemetni. Az emberiség ma olyan, mint azon emberi test, amelyben a vér csak nagyon nehezen ké­pes keringeni: az egyének, osztályok és népek ragaszkod­nak megoszlottságukhoz, az együttműködés hiányához. Ha nem közömbösek egymás iránt, úgy gyűlölik egymást, össze­esküdnek, harcolnak egymás ellen és elpusztítják egymást.” “Krisztusnak kereszthalála és temetése csak úgy volt le­hetséges, hogy barátai között volt egy, aki elárulta és sokan voltak, akik zavarodottan me­nekültek ellenségeinek fenye­getései elől. Csak korszerű, egyetértő, szervezett cselekvés változtathatja meg a föld ar­culatát és hozhatja megújulá­sát és haladását.” “Jöjj el Urunk, Jézus! Az emberiségnek nincs elég ere­je, hogy elmozdítsa a követ, amelyet maga helyezett léiké­be visszatérésed megakadályo­zására. Küldd hozzánk angya­lodat, Urunk, és tedd fényes nappallá éjszakánkat. Mennyi szív vár, oh Urunk, mennyi lé­lek vágyik arra, hogy minél gyorsabban elérkezzék a nap, amelyen egyedül Te fogsz élni és- uralkodni a szivekben!” A 81-ik évében levő pápa erőteljes hangon mondotta el szózatát és a szózat után or­­kánszerüen lelkes hódoló ová­ciók központjában állott. A szózatot televízión- is közvetí­tették és a rádió 28 nyelven su­gározta világgá. KI AKAR VISSZA­MENNI? Azok a szabadságharcos magyar menekültek, akik va­lamilyen okból visszamenési tervekkel foglalkoznak, vagy akiket honvágyuk ösztönöz ilyen elhatározásra, jó lesz, ha elolvassák az alábbi néhány so­katmondó sort: Másodszor menekült ki már­cius végén Ausztriába egy fia­tal mechaniáus, aki szüleinek betegséget panaszló táviratára tért vissza februárban Ausztri­ából, ahová először január ele­jén szökött ki. Néhány napi fogvatartás után ugyan szaba­don engedték, de személyi iga­zolványát bevonták s helyette egy különleges “Igazolványt” kapott. Mindenütt “megbé­lyegzett embernek” számított a kommunisták szemében, köz­ségét 10 kilométeren túl nem volt szabad elhagynia. A nyu­gatról visszatérő értelmiségiek régi munkakörükben semriji­­kép nem alkalmazhatók. Miu­tán március folyamán a kör­nyéken tömegesen tartóztattak le oly embereket is, akiknek semmi szerepük sem volt az októberi forradalomban, félt, hogy hasonló sorsra jut s ezért újra kimenekült az országból. Március közepén egyik1 du­nántúli városból irt magánlevél részlete: “A régi Rákosi-rend­­őrök és Ávósok angyalok a mos­tani banditákhoz képest. Most már felgyógyultak a félig agyonvertek és ezek harapnak. Aki csak egy kicsit is szerepelt októberben, az nem kerüli el a rendőrséget: vagy egy kis ‘pro­letár-szalámi (gumibotj kósto­lásra,’ vagy ‘lelkigyakorlatra,’ meg egy kis ‘szánom-bánom­­erősen fogadom’-ra. Ezen már sokan átestünk. Ha valaki eldi­csekszik, hogy nyugatos hozzá­tartozójának jól megy a sora, beviszik és összeverik.” ANYÁKNAPI EBÉDET RENDEZ A LORÁNTFFY ZSUZSANNA NŐEGYLET Mint minden évben úgy most is Anyáknapján, a Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet megrendezi szokásos anyáknapi ebédjét má­jus 12-én, vasárnap délben. A Nőegylet tagjai fáradságot nem kiméivé kitűnő négy fogá­­sos ebédet készítenek. Az egy­ház kórusa külön anyáknapi programmal fogja az édesanyá­kat megköszönteni, valamint az iskolás gyermekek anyáknapi verseket fognak szavalni. v Trenton és környékbeli ma­gyarságot ez utón is meghívja a Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet vezetősége az anyáknapi ebédre. Jegyek kaphatók a Nőegylet ve­zetőinél és az irodában. VÁRNAK... Egy kósza hirt, hazug üzenetet, Egy behunyt szemmel írott levelet, Akármit . . . Várnak, egyre várnak Otthon, mikor nagy csendben járnak S emlékek, régi árnyak szállnak . . . Remegve várják azt a percet, Mikor egy este elközelget A hir, hogy már hiába várnak . . . Mesélő, vén cirádás órán Napok peregnek, évek szállnak . . . Jöttömre, hírre, kacagásra;, Hideg csókomra, halvány számra, Uj hazugságra, elkésett levélre, Megbékült, enyhült feledésre Várnak, csak várnak . . . egyre várnak . . CSANÁDY GYÖRGY A RENDEZŐSÉG. Hungarian Hours RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. ÉDESANYÁK NAPJA Ki ne emlékezne gyermekkorunk lázas éjszakáira, amikor felénk hajoló édesanyánk homlokunkra tett hüs keze bizonyult a legjobb orvosságnak . . . ? Ki ne emlékezne az első mesére, imádságra, amellyel édes­anyánk megnyitotta agyunk és lelkünk kapuját és eszmélő lényünk az ő segítségével indult meg az élet és a hit végtelenbe nyúló lép­csősorainak első fokán . . . ? Ki ne emlékezne az értünk, lelkünk, jövőnk érdekében végzett önfeláldozó, panasznélküli munkájára, hangtalan sírásaira, apró hálátlanságaink ezer megbocsájtására,/ csodálatosan tiszta simo­gató nézésére, amelynek szivreható melegségét idegen szem soha­sem tudja pótolni ... , Ki ne emlékezne . . . ? De kérdés, hogy a felmérhetetlen jóság arányában emlékezünk-e ? Egy pohár vizet sokszor kétszer is meg­köszönünk, de édesanyákn pótolhatatlan jóságát, mint természe­test, de sokszor elfelejtjük megköszönni! Legtöbbször akkor döb­benünk rá a pótolhatatlan veszteségre, amikor már elment közü­lünk. Akkor érezzük, hogy az anyai szív csodálatos tárházának minden kincse ránk hullott és'mi ezt úgy néztük mintha az eső esett volna. < Naptárban lehet egy nap az Anyák Napja, de ha méltóak aka­runk lenni a szívből fakadó meleg szó értelméhez: “édes fiam,” vagy “édes leányom,” akkor minden nap, ha csak egy percig is, de ünnepeljük meg lelkűnkben az Anyák Napját és fejezzük ki ebbeli érzésünket egy csókkal, simogatással, vagy valami szivbőljövő meleg szóval. Szerte világon az anyák fájdalmának korszakát éljük. Az el­múlt évtized alatt a lelketlenség és a hatalmi vágy tobzódása követ­keztében az anyák milliói vesztették el életük igazi tartalmát, gyermekeiket. A harci technika vívmányai, koncentrációs táborok érzéketlen, kihűlt lelkű vezetői ezrével tépték le és tépik ma is az élet fájáról az anyák legszebb gyümölcsét, az “édes fiamat.”. Eljött az “emberi érzés” diadalára az az idő is,, hogy az egymástól elsza­kított anya és gyermek még levelet sem Írhatnak egymásnak. A jobb sorsban lévő gyermek nem oszthatja meg kenyerét az őt ezer gonddal felnevelő és ma éhező édesanyával. Akik ilyen gonoszsá­­g otkiagyaltak azokat nem anya szülte? Az anyák fájdalma kezd már sötét fátyolként ráborulni az egész világra. Velük együtt érezni, szeretetünkkel őket elhalmozni ma már nemcsak gyermeki hanem ember ikötelességünk is. Tegyük széppé, virághullásos nappá a vasárnapi Anyák Nap­ját. Szivünk melegét ezen a napon ne osszuk meg senki mással csak azzal a személlyel, akit mi magyarok úgy hívunk “ÉDES­ANYÁM.” Dulles amerikai külügyminiszter a Szovjetről és a magyar kérdésről Foster Dulles, az Egyesült Ál­lamok kültigymnisztere “Dina­mikus Béke” címmel nagyhatá­sú külpolitikai beszédet tartott április 22-én az Associated Press ebédjén, 1250 lapszer­kesztő és újságíró előtt. Kemény szavakkal bélyegezte meg az embertelen Szovjet zsarnoksá­got és nyugodt, fölényes eréllyel utasította vissza a vöröseknek a szabad világ felé megnyilvá­nult közelmulti fenyegetéseit. Megjövendölve a rabországok előbb-utóbb bekövetkező békés felszabadulását, feltette a kér­dést: “Októberben hány kommu­nista volt található az állítólag kommunista Magyarországon ? Pár száz titkosrendőr, remény­telenül belekeverve a rezsim bű­neibe és egy maroknyi áruló, akik hajlandók a szovjet tan­kok kegyelméből kormányozni. A kommunizmus a gyakorlatban bebizonyította, hogy elnyomó, reakciós, fantáziátlan. Zsarnok­sága messze áll attól, hogy for­radalmi legyen s oly régi, mint a történelem. Azok, akik alá ja vannak vetve, óriási többségben gyűlölik a rendszert és egy sza­bad társadalom után sóvárog­nak.” Beszéde során Dulles még eze­ket mondta: “Tegyük a szovjet urai előtt nyilvánvalóvá a mi igazi célja­inkat: Elitéljük ég ellenállunk az ő imperializmusuknak, törek­szünk a rabnemzetek felszabadí­tására. Erre törekszünk, nem azért, hogy Oroszországot beke­rítsük ellenséges erőkkel, hanem mert a béke veszélyeztetve van és a szabadság mindaddig guny- 1 szó, mig a megosztott nemzetek lujra nem egyesülnek és a rab- 1 nemzetek szabadok nem lesznek 1 Tiszteljük és-becsüljük azokat akik mint mártírok, vérüket ad­ták a szabadságért, de mi ma­gunk nem ösztönzünk erőszakos forradalomra. Mi inkább a sza­badság felé való evolúciót báto­rítjuk.” A Szovjetunión belül is nö­vekvő követelés jelentkezik a nagyobb személyi biztonság, a nagyobb intellektuális szabad­ság és a munka gyümölcseinek nagyobb élvezése iránt. A nem­zetközi kommunizmust doktrí­na-nehézségek szorongatják. És a szovjet kommunizmusnak Ma­gyarországon történt kegyetlen szereplése sokakat arra vett rá, hogy az egész világon elhagyják a kommunista pártokat. A csat­lós országok nem jelentenek már egy engedelmes forrást a szovjet erő növeléséhez. Valójá­ban a szovjet katonai és gazda­sági erőt most arra kell elhasz­nálni, hogy elfojtsák azokat, akik nyíltan kimutatják vissza­tetszésüket a- szovjet uralom el­len! És a Szovjetkormány maga nehéz árat fizet ezért, morális elítélésben kifejezve. A szovjet urairól feltételezik, hogy ke­ményfejűek. De legyen szabad megkérdeznünk: vájjon még meddig fogják elkölteni készle­teiket a nemzeti egység és a nemzeti szabadság történelmi erői elléni küzdelmükben, ame­lyek végül is győzedelmeskedni fognak?” Dulles beszédének összeállítá­sában — az amerikai lápok hír­adása szerint — maga Eisen­hower elnök is közreműködött... American in Spirit — Hungarian in Language Hungárián News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom