Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-25 / 17. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. TRENTON, N. J., Ten Cents per Copy—$2.00 per Year 1957. ÁPRILIS 25. Engedjék be a magyar menekülteket Ausztriában és Jugoszláviá­ban még mindig mintegy 50,000 magyar menekült nyomorog s várja, hogy a világ valamelyik országa befogadja, otthont, megélhetési lehetőséget nyújt számára ... . (Jugoszláviából rö­videsen elviszik azt a 18,000-nyi magyart különböző országokba, de hogy hová, az még bizonyta­lan.) Az Egyesült Államok törvény­­hozása előtt több javaslat van a magyar menekültek bebocsátá­sára vonatkozólag. Néhány tör­vényhozó akadályozza, hogy a javaslat átmenjen, számtalan magyar-barát szenátor és képvi­selő azonban kész javaslat mögé állni. Rendkívül fontosnak tart­juk, hogy minden magyar test­vérünk azonnal írjon, vagy távi­ratozzon állama szenátorának, vagy képviselőjének s kérje a magyar menekültek további be­engedésére vonatkozó javaslat támogatását, sürgetését! (A távirat szövege lehet ez “Your immediate action and favorable vote in behalf of the entry to the United States of the Hungarian freedom-fighter refugees are cordially requested and will be very much appreciated,” — vagy pedig: “Please act and vote favorably on the Bill per­mitting more Hungarian ref­ugees into the United States.” Írja alá ki-ki a táviratot, vagy levelet s küldje azonnal Wash­ingtonba az illető törvényhozó­nak (kinek neve után csak eny­­nyi cim kell: Senate 'Office Bldg. — vagy House of Repre­sentatives, Washington, D.C.) Amerika csak valami 30 egy­néhány ezer menekültet foga­dott ezideig be az; októberi sza­badságharc óta, mig más orszá­gok, pl. Canada szinte korlátlan mennyiségben engedi be a me­nekülteket. Az ide érkezettek közül is csak 6,500 jött be ren­des emigráns quotával, a többi számára szintén külön törvény kell még. Illetékes hozzáértők szerint további 30,000, vagy még több magyar beengedése “Legfelsőbb vésztörvényszék” Moszkva magyarországi hely­tartói a magyar nép ellenállásá­nak letörésére legújabban egy különleges vésztörvényszéket állítottak fel, amelyet “a Legfel­sőbb Bíróság külön bírósági Népbirósági Tanácsának” ke­reszteltek el hivatalosan. A cif­ra elnevezés -mögött a magyar kommunisták újabb aljassága húzódik meg. Karaffa 17-ik százdabeli eperjesi vésztörvényszéke, Hay­­nau 1849-es vészbíróságai, a nyilas-korszak “számonkérő­­székei és az 1945 utáni idők hír­hedt népbiróságainak emlékei élednek fel újra ezzel a vésztör­vényszékkel, a “szocialista tör­vényesség” nagyobb dicsősé­gére . . . sem okoz munkanélküliséget, vagy más bonyodalmat ebben az országban, sőt, a menekültek legtöbbje hasznos polgára lesz hazánknak. Csak kicsinyhitű akadékoskodók miatt akadt el a magyar menekültek behozatalá­nak ügye s rajtunk múlik, sza­vazópolgárokon, hogy ezen tör­vényhozóink utján segítünk! Magyar testvéreinkről van szó, akik életüket kockáztatták ak­kor, amikor elnyomott népmilli­ók továbbra is tétlenül marad­tak . . . magyar szabadságharco­sokról, akik megmutatták a vi­lágnak, hogy a magyar az egye­düli, akinek nem száll inába a bátorsága, még az oroszlán bar­langjában sem . . .! Bankett Ft. Kish Á. Gyula tiszteletére A trentoni Szent István r. k. magyar egyházközség népe most vasárnap, április 28-án este fényes bankett keretében ünnepli Főt. Kish A. Gyula plé­bánost abból az alkalomból, hogy immár 20 esztendeje áll az egyházközség élén, mint annak plébánosa. A bankett a Szent István Hall-ban (volt Magyar Házban) lesz — a Genesee és Hudson utcák sarkán — s azon, az egyházközség népén kívül ott lesz Father Kish másfelekezetü tisztelőinek nagy serege is. Father Kish nemcsak egyház­­községében, de az amerikai ma­gyar katolikusság és általában az egész amerikai magyarság mozgalmaiban évtizedek óta te­vékeny részt vesz. Magyar me­nekültjeink érdekében is sokat tett. Most két éve Európát is megjárta, hogy a menekültek helyzetét tanulmányozza s az ő közreműködésének, köszönthetik sokan azt, hogy Amerika szabad földjére jöhettek uj életet kez­deni. Mi is melegen gratulálunk az ünnepelt Főt. Kish A. Gyula plé­bános urnák s a jó Isten áldását kívánj uk életére s további műkö­désére ! ÖSSZEDOBBANT A KÉT LEGNAGYOBB MAGYAR SEGÉLY VEZETŐINEK SZIVE Az amerikai magyarság segélytörekvéteinek történetében páratlan eseményt örökít meg fenti képünk. A magyar szabadságharc kitörésekor alakult “First Aid for Hungary” felszámolóban lévén, annak elnöke, DR. ECKHARDT TIBOR $116 OOO összegű csekkek nyújt át NT. BORSHY KEREKES GYÖRGYNEK, az állandó segélynyújtási célzattal alakult Coordinated Hungarian Relief intézöbizott­­sági elnökének. Az adományozók kívánságának megfelelően a hatalmas összeget kezelési költség levo­nása nélkül, főként magyar iskolákban menedéket kapott tanulóifjak segélyezésére fordítja a Coordi­nated Hungarian Relief. A csekk átadása alkalmából a két emberbaráti intézmény vezetői a washing­toni Kossuth Házban értekezletre gyűltek össze, amelyen — a fentieken kívül — a Coordinated Hun­garian Relief, Inc. intézőbizottságának tagjai vettek részt. Jésus Krisztus eddig ismeretlen mondásai... Megtalálták az “Ötödik Könyvet,” T: ás Evangéliumát Egyptomban, a Nílus partján, ahol 1,800 évig őrizte egy agyagedény Krisztus Urunk papiruszra feljegyzett, de eddig ismeretlen mondásait. Az “American Weekly” szenzációs beszámolója. A “The American Weekly” c. többmillió p é 1 d á nyszámban megjelenő magazin ápriils 7-iki száma századunk egyik legna­gyobb felefedezéséről közölt szenzációs beszámolót. Nem ki­sebb dologról van szó benne, mint azokról a még 1945-ben Egyptomban, a Nílus partján egy agyagedényben talált 18 év­századdal ezelőtt papiruszra ve­tett írásokról, melyeket a meg­találó egyszerű földmivesek kb. 9 dollárnak megfelelő összegért eladtak egy kisvárosi kereskedő­nek, egy részük Cairoba került, másrészük külföldi régi­ségkereskedőkhöz és amelyek­nek létezéséről habár tudott is a müveit világ már évek óta, első alkalommal került most a nyil­vánosság elé a teljes leírásuk és az eredeti szöveg egy részének hiteles fordiátsa . . . ősi egyip­tomi “coptic” nyelven vannak írva, amit a Krisztus utáni első században még használtak. Henry C. Puech, egy francia professzor, a College de France hires régész-tanára volt az első, aki ezeknek a papirusz-lapok­nak rendkívüli fontosságát fel­fedezte s az ő tudományos vizs­gálatairól. tett jelentése folytán tudta meg a világ 1956-ban, hogy mi is került elő tulajdon­képen a nilus- parti edényből . . . A papirusz-lapok egy része, egy csaknem teljes könyv, Bel­giumba került, egy ottani atik­­váriushoz. Egy másik könyvet a Régi-Cairo-i Coptic Museum vásárolt meg. A papiruszok egy részét pedig egy magán­­gyűjtő vásárolta meg, miután az már több kézen megfordult. Ez volt a legnagyobb része a talált írásoknak mintegy 13 kötet és egy csomó különböző oldal-lap. Ez a gyűjtő végül is elvitte az egészet Cairoba, a Coptic Mú­zeumba s felajánlotta megvétel­re, tudván, hogy a legilletéke­sebb helyen kínálja, mert ott vannak a többi “könyvek” is s ott kaphat értük a legtöbbet. A muzeum szakértői megállapítot­ták, hogy a teljes lelet egy könyvtár lehetett, az első ke­resztények egy csoportjának a tulajdona, akik ott éltek a Nilus partján, a jelenlegi Nag Ham­­madi városka helyén. A bőrkö­­téstés és az a mód, ahogyan az oldalak össze voltak tűzve, azt bizonyítják, hogy ezek a köny­vek az egyik legrégibb eddig is­mert könyvkötetek a földkere­kén! A kötetek tulajdonosa óri­ási összeget kért, az egyiptomi kormány azonban lefoglalta azo­kat azzal, hogy az Egyiptom tu­­lapdona. Perre került a sor s vé­gül is kiegyeztek az “eladóval” s az egész lelet egy helyre került a Coptic Múzeumba, kivéve azt a néhány oldalt, amivel a meg­találó földmivesek estéli vacso­rájuk főzéséhez tüzetgyujtottak és azt a kötetet, amelyiket a bel­giumi régiségkereskedő vásá­rolt meg. Ez a kötet pedig Ame­rikába került, majd vissza Eu­rópába s végül egy áldozatkész míiértő vette meg a svájci Jung Institute-nak ajándékozta meg­őrzés céljából. Ez az a része a leletnek, amelyet Jung Codex­­nek neveztek el és amelyet most tudós szakértők fordítanak le minden müveit nyelvre. Hiányzó 40 oldala a cairoi múzeumba ke­rült oldalak között van és ez a kötet többek között, az “Igazság Evangéliumát” is tartalmazza. Joggal remélhető, hogy a teljes “könyvtár” végül egy helyre fog kerülni, a cairoi múzeumba. Az elmúlt ősszel egy nemzet­közi tudós-csoportot meghívtak a cairoi Coptic Múzeumba, ahol ezek a szaktudósok egy hónapon át vizsgálták, fejtegették, for­­ditgatták a több mint 1,000 ol­dalt kitevő gyüjtményt. Megál­lapították, hogy a kéziratok va­lószínűleg ó-görög eredetiből vannak át fordítva, és 48 külön­­(Folyt, a 2-ik oldalon) ^ __ Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Újra igazoltatják az összes Amerikába jött magyar menekültet A szövetségi kormány közli, hogy alapos ellenőrzés mellett újból sorra igazoltatnak minden magyar menekültet, akik a múlt év októbere óta érkeztek Ameri­kába. Joseph M. Swing a beván­dorlási hivatal főnöke ismertet­te a határozatot a sajtóval. Az “újbóli, alaposabb átszü­­résre,” azért van szükség, mert temérdek feljelentés és panasz érkezett, hogy a kommunizmus elől mepekült magyarok között kommunista ügynökök is van­nak. Megállapították, hogy az első hullámmal számos olyan menekült is jött, akik a szabad­ságharc elől menekülő kommu­nisták voltak! Ezek az antikom­­munista megtorlástól félve szök­tek át Ausztriába. Amikor azon­ban a forradalmat leverték az oroszok, a vörösök nem tértek vissza Magyarországba, hanem éltek az alkalommal, hogy köpy­­nyü szerrel jöhetnek Ameriká­ba. Számos honatya a kohgresz­­szusban előbb ezt a vádat akarja tisztázni, csak aztán kerülhet sor arra, hogy a törvényterveze­tet, amely további magyarok be­engedését tenné lehetővé, meg­szavazzák. Illetékes szervek már többiz­­ben igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt és a kongresszust, hogy annak idején, Ausztriában alaposan leigazoltak minden magyart, akit ide engedtek. De TILTAKOZÓ TÜNTETÉS NEW YORKBAN A New Yorkban minden év­ben szokásos Loyalty Parádét ezidén hatalmas magyar tiltako­zó tüntetés előzi meg, még pedig a Szovjet delegáció épülete előtt (68-ik utca és Park Ave. sar­kán), most szombaton, április 27-én déli 12 órakor. A tüntetés a magyarság tiltakozása lesz a magyarországi halálos ítéletek, deportálások, gyermekrablások és bebörtönözések ellen. Minden épkézláb magyar, aki cs%k tehe­ti, legyen ott most szombaton délben ezen a tiltakozó tünteté­sen és az utána következő Loyal­­ty-parádén, mert Amerika sze­me ezúttal igazán rajtunk lesz . . . ! A kommunisták május-else­­jei ünnepségeit ellensúlyozandó, New Yorkban már évek óta hű­ség-felvonulást, Loyalty Pará­dét rendeznek a különböző szer­vezetek és nemzeti csoportok. A magyar részt az Amerikai Ma­gyar Szövetség New York-i osz­tálya rendezi s a parádéban New York-i és környéki magyar egyházak, egyletek hatalmas csoportokban vonulnak fel a Fifth Avenue-n; magyar-tárgyú díszkocsik, magyar zenekarok, magyar-ruhás asszonyok, leá­nyok, gyermekek teszik látvá­nyossá és szemnek-szivnek tet­szővé a parádét. Ott lesznek a magyar szabadságharcosok is, megtépett, de büszkén lobogó piros-fehér-zöjd címeres zászló­ikkal . . . Valósággal bűnt követ el az, aki ezúttal kényelmesen otthon 'marad, amikor minden magyar részvétele fontos ebben a felvonulásban! Legyünk ott minél többen most szombaton, április 27-én déli 12 órakor New Yorkban, a Park Ave. és 68-ik utca sarkán a tiltakozó tüntetésen és utána a hűség-felvonulásban! “a suttogó propaganda” nem hallgatott el. A' magyar mene­kültek egymás között is feljelen­téseket tettek és ezzel azt érték el,, hogy most egy második nagy igazoltatási akció következik. Azokat, akiket kommunisták­nak vélnek," deportálni fogják, vissza Ausztriába, vagy bár­mely más országba, amely haj­landó őket befogadni. Különleges bizottságok vég­zik az újbóli kihalgatásokat, amelyekre vagy behívják a me­nekültet, vagy pedig lakására mennek ki és közvetlen kihallga­tást végeznek. Minden menekült magyarról pontosan akarják tudni, hogy a háború óta hol élt, mit csinált, milyen szervezetek­nek, egyesületnek, pártnak volt a tagja, stb. A kihallgatásokat — termé­szetesen — tolmáccsal végzik. “A gumibot is a ha­ladó hagyományok­hoz tartozik...” Egy március 18-án kelt, kül­földre küldött magyarországi magánlevél Írója igy vázolja fa­lujának mai életét (szószerint idézzük) : “A politikai terror kibírha­tatlan. Jó hogy elmentetek. A községet katonái és rendőr-ala­­kultok szállták meg és éjjelen­ként surcolták el azokat, akik a forradalom idején szerepet ját­szottak. A tanácselnököt levál­tották, uj párttitkárt, uj rend­őrparancsnokot hoztak. A párt 15-20 fő, csupa jellemtelen frá­ter. Iskolaigazgató is már azóta a harmadik. Neveket nem irok, mert a levelezést is ellenőrzik. A Március 15-ike csak iskolai vonalon volt, osztályonként egy­­egy rendőr volt jelen. Ilyen a szabadság! Persze, szöveg az van! Most, aki szólni mer, az el­lenforradalmár. A hősök (szov­jet) emlékművét helyreállítot­ták és a Kossuth-cimert is levet­ték már. Ismét a vörös zászló és sarló-kalapács. Többezer em­bert, tanítót, papot, diákot in­ternálták március 12-13-14-én. Kampányszerűen fokozódik a terror és tartani fog április 6- ig, utána jön az önkritika. Ál­lást csak az kap, akit a párt ajánl. Sok a munkanélküli. Az üzletekben csak azt lehet vásá­­solni, amit a Vöröskereszt ado­mányokból elvesznek. Ado­mányt csak kommunisták kap­hatnak. Szóval, jól vagyunk, csupa öröm az életünk! A fiatal­emberek, akik kajonai sorozás­ra mentek, dagadt, véres fejjel jöttek haza. Gumibottal verték őket agyba-főbe. A napokban beállítottak az egyik névnapozó házhoz és gumibottal verték szét a háznépet. Az egyik rendőrtiszt szerint a gumibot is a haladó hagyományokhoz tartozik. Jól tettétek, hogy elmentetek. Nek­tek szerencsétek volt!” Ez a keserves jajszó minden­nél jobban jellemzi a mai ma­gyarországi terrort, Moszkya bábjainak és pribékjeinek bcsz­­szuállását a letiport, magára ha­gyott magyarságon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom