Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-02-07 / 6. szám

In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. TRENTON, N. J., 1957. FEBRUÁR 7. Ten Cents per Copy—S2.U0 per Year CSOMAGKÜLDÉS POSTÁN MAGYARORSZÁGRA Mint már jelentettük, január 3-tól kezdve ismét lehet postán ajándékcsomagot küldeni Magyarországra, még pedig — meg nem határozott ideig — teljesen vámmentesen. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a washingtoni amerikai postahatóság legutóbbi rendelkezése, illetve a ma­gyar posta értesítése szerint egy csomag súlya nem halad­hatja meg a 44 fontot, mérete pedig nem lehet nagyobb mint 36” hosszú, keresztben körülmérve pedig egy 36” hosszú cso­mag nem lehet több, mint 36”. (Vagyis: a csomag hosszú­sága, valamint keresztben körűimért szélessége összesen 72” lehet, nem több.) A csomag tartalma lehet: ruhanemű, cipő, stb., nem romlandó élelmiszer, gyógyszer, kannázott áru, de csak korlátozott mennyiségben és kimondottan magánhasz­nálatra, nem eladásra szánva. A csomagot, még ha dobozban van is a holmi, ajánlatos zsákba (párnahuzatba, vagy ha­sonló anyagba) bevarrni, jól átkötni és tintával, vagy nem mosódó iróanyaggal megcímezni. A' csomag tartalmát fel kell sorolni egy erre a célra szolgáló Custom Declaration és egy Dispatch Note kártyán, amit a postán ingyen kapha­tunk. Ezeket madzaggal a csomaghoz kell erősíteni. Egy kis sárga cédulát is ki kell tölteni és a csomagra ragasztani. A magyarországi csomag postai tarifája ez idő szerint: 51c az első font és minden további font súly után 28 cent. (Egy 25 font súlyú csomag tehát $7.23-ba, egy 40 font súlyú csomag $11.43-ba kerül postán Magyarországba.) A csomagokat ajánlatos d.e. 10 és d.u. 4 óra között a pos­tára vinni; más időpontokban nagy forgalom van minden postán. Tanácsos előre lemérni, hogy miket fogunk a cső-’ magba tenni, mert ha az összsúly meghaladja a 44 fontot, a posta nem veszi fel és újra kell csomagoljuk. A Magyar Szabadságharcos Szövetség felhívása a magyar menekültekhez! A magyar ügy “kihülöben van,” a nyugati világ érdeklődése megcsappant. A magyar ügy le­került a világlapok első oldalá­ról és az ódaszerüen szép vezér­cikkek, “editorial’Vok ideje is el­múlt. Keserves sóhajjal vesszük tudomásul. De, valljuk be, nem is számít­hattunk többre. Az is csodálatos volt, hogy hosszú hónapokon ke­resztül a magyar nép tetteit zengték a rádiók, a televíziók s a magyar szabadságharc mesé­­beillő fejezeteit dicsőítették az újságok. A magyar ügy iránti érdeklő­dés megcsappanásának sokféle oka van. Ezekkel most ne fog­lalkozzunk. Túlnyomó részben rajtunk kívül álló okok ezek. De, valljuk be, a saját portán­kon is söpörhetünk. A nyugaton élő magyarság egyes elemei nem tudtak és nem tudnak a magyar szabadságharc maga slataira emelkedni; a tiszta vizeket fel­kavarják, kezük érintésétől egyszerre piszkos lesz minden, pedig a magyar szabadságharc makulátlan tiszta volt. Ezeknek a magyaroknak nem lehet meg­magyarázni, hogy mi használ a magyar ügynek és mi árt. Egy­szerűen nincs eszük a dolgok megértésére, nincs fülük a hal­lásra, szemük a látásra. Nemsokára majd erről is be­szélünk : a magyar ügy magyar kártevőiről. Most azonban azt szeretnék megemlíteni, hogy a magyar ügy iránti érdeklődés megcsappanását talán sehol má­sutt annyira nem lehetett érzé­kelni, mint az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, ahol most a “ténymegállapitó b i z o ttság” egymásután hallgatja ki a tanu­kat. Ezek a kihallgatások teljesen nyilvánosak, de érdektelenségbe fulladnak. Az első napokon a “nagy ágyukat” vonultatták fel, mint Kéthy Annát, a volt Nagy Imre kormány egyetlen nyugaton élő tagját, Király Bé­la vezérőrnagyot, Budapest vé­dőjét és Kővágó Józsefet, a Bu­dapest volt polgármesterét, de a különféle országok delegátusai még az ő vallomásukat sem tar­tották meghallgatásra érdemes­nek. A delegátusok padsorai­ban alig lézengtek s a karzaton kevés volt közönség. Ezek is főleg magyarok voltak. Vannak amerikai honfitársa­ink közt, akik Kéthly Anna ne­vére legyintenek, vagy valami más módon adnak kifejezést nemtetszésüknek. Ezeknek csak azt mondhatjuk: a tény mégis az, hogy ma Kéthly Anna a nemzetközi fórumokon valaki, akár tetszik, akár nem. A szov­jet erőszakkal megdöntött Nagy Imre kormányt látják benne Amerikában is, Nyugateurópá­­ban is. Mi amerikai magyarok már elég okosak lehetnénk ah­hoz, hogy ne a vágyaink szerint ítéljük meg embereket és ese­ményeket, hanem a rideg való­ság szürke szemüvegén. keresz­tül. Mi nem valljuk Kéthly An­na politikai felfogását — mint ahogy kevesen akadnak az ame­rikai magyarok közt, akik vall­ják, — de jelen pillanatban nem az a fontos, hogy ő szociálde­mokrata s mi mindenféle mar­xista alapon álló pártot heve­sen ellenzünk . . . Egyedül csak az fontos — és ezt a nézetet kel­lene magáévá tennie minden magyarnak, — hogy jelen pilla­natban Kéthly Anna szavát hall­gatják meg a nemzetközi fóru­mokon és nem Pityi Palkóét, aki nekünk rokonszenvesebb . .. Félreértés ne essék, nem Kéthly Annának akarunk propagandát csinálni, hanem mindössze az ő személyé­vel kapcsolatban rámutatunk arra, hogy a magyar ügyet kár éri, mert bizonyos honfitársa­ink kedélyét hevesen borzolja ennek az asszonynak a puszta jelenléte is. A magyar ügynek pedig nem szabad sem miatta, sem más miatt kárt szenvednie. így is éppen elég baj, hogy a magyar kérdés nem elég érde­kes már a világ szemében. Ha már segíteni ezen nem tudunk, legalább ne rontsunk rajta. A magyar egyetemi hallgatók elhelyezése Amerikában nem kis gond lett, s a kérdés mellett nem mehetünk el szó nélkül. Jelen pillanatban legalább 1300 magyar egyetemi és főis­kolai hallgató van Amerikában. Valamennyien remélték, hogy ösztöndíjat kapnak s igy nyu­godtan tovább tanulhatnak. Vi­szont idáig csak 300 magyar di­ák számára ajánlottak fel ösz­töndíjat az amerikai egyete­mek. Mi lesz a többivel? Az amerikai egyetemek és fő­iskolák egyeszerre szűkmarkú­ak lettek . . . s ennek oka az, hogy különféle hírek kaptak szárnyra. Ezek a hírek nem tün­tetik fel előnyös színben a ma­gyar diákokat. Hogyan és mi okból keletkeztek ezek a hírek? — ezt most ne feszegessük, mert nem is tudnánk rá pontos választ adni. A lényeg az, hogy eljutottak az' egyetemek veze­tőihez s ezek egyszerre begom­bolkoztak. így aztán a magyar diákok helyzete nem rózsás. Bizonyta­lanságban élnek. Nem tudják, hogy közülük kik kapják meg az ösztöndíjakat és mi lesz a többivel? Mi csak azt szeretnők mondani nekik, hogy fel a fej­jel, csüggedésre nincs ok. Elég fiatalok ahhoz, hogy még min­dent elérjenek, amit akarnak. Legrosszabb esetben azt csi­nálják, amit az amerikai fiuk és lányok igen jelentős része csi­nál: nappal pénzt keresnek és este járnak az iskolába. Nem könnyű, de érdemes végigcsi­nálni. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, bőgj at valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­tóságnál. Megírtuk nemrégen, hogy Brack Miklós, a new yorki U.S. Relief Parcel Service igazgató­ja Wienbe utazott, hogy ott ta­lálkozzon és részletes megbeszé­lést folytasson a budapesti “Ikka” két igazgatójával. A há­rom napig tartó tárgyalásokon Brack igazgató ismertette azo­kat a körülményeket és indoko­kat, amelyek feltétlenül szüksé­gessé teszik, hogy az “Ikka” a mai helyzetnek megfelelően többféle változásokat eszközöl­jön. Először is: a csomagok tar­talmának a kibővítését, illetve újabb cikkeknek, mint liszt, csokoládó, stb. bevezetését java­solta Brack Miklós. Egyben kérte a csomagok árának leszál­lítását arra a színvonalra, amely a népszerű “Ikka” cso­magokat ismét az óhazai roko­nok legcélszerűbb és leggazda­ságosabb segítő módjává tenni. Az “Ikka” igazgatói tudomá­sul vették Brack Miklós véle­ményét és javaslatát, és közölt­­ték, hogy felterjesztik azt felet­tes hatóságukhoz, a Magyar Ke­reskedelmi M i n iszteriumhoz, amelynek a jóváhagyása szük­séges úgy a csomagok tartalmá­nak, mint árának megváltozta­tásához. Szeretnénk hinni, hogy az illetékes magyarországi hatósá­gok figyelembe fogják venni« a mai rendkívüli helyzetet és az ‘Ikka” csomagok árait a forint jelenlegi magyarországi értéké­vel párhuzamosan fogják meg­szabni. Hisszük, hogy Brack Miklós fáradságos és költséges útja nem volt hiábavaló. A sze­­retetcsomag-küldés terén kifej­tett 35 éves működéséért az amerikai magyarság mindig el­ismeréssel adózott neki és szak­tudása alapján véleményét a ha­tóságok mindenkor mérlegelték. Közös óhajunk, hogy most is ez fog történni! Polgárosodók figyelmébe! Az Amerikai Magyar Szövet, ség bárkinek készséggel nyújt küld tájékoztató könyvecské­ket, melyből az amerikai alkot­mányról, törvényekről, stb. felvilágosítást és díjtalanul szükséges tudnivalókat elsajá­títhatják. Megfelelő számú je­lentkező esetén a polgárosodás­ra vonatkozó legfontosabb tud­nivalók magyarnyelvű fordítá­sát is elkészíti az AMSz, mely­nek uj cime: Mills Bldg., (Room 614), N.W., Washington 6, D.C. A magyar szabad­ságharc A Berlinben megjelenő Der Monat c. tekintélyes német fo­lyóirat januári számában Ri­chard Löwenthal hírneves pub­licista “Nincs visszaút” cimü cikkében a magyar és lengyel események világtörténelmi je­lentőségét méltatja. “A történelem fordulópont­ján állunk, írja cikke kezdetén. — Lengyelország és Magyaror­szág népei oly csapásokat mér­tek a Szovjetbirodalom hatal­mára és ideológiájára, amelyek­ből az a régi alapon nem képes felépülni. Ez a totalitárius kor­szak végének a kezdete — leg­alább is Európa számára. Ma­gyarországon elsőizben döntöt­te meg a modern totalitárius re­zsimet saját népe háború nél­kül. Lengyelországban a népnek épugy sikerült az a példátlan teljesítmény, hogy az uralkodó kizárólagosságot élvező pártra alulról jövő nyomással, uj veze­tést kényszerítsenek és ezáltal jellegét alapvetően megváltoz­tassák. : Ezek az eredmények már mint tisztán nemzeti ese­mények is korszakalkotóak. Ezek csak a sztálinizmus szét­­bomlási válsága révén váltak le­hetségessé és ezek jelölik azt a pontot, amelybe ezek a szovjet imperializmusnak és nemzetkö­zi pártapparátusnak döntő vál­ságába belekapcsolódnak. “Emellett nem játszik szere­pet, hogy vájjon a tömeges szovjet katonai erő bevetésének sikerül-e még egyszer Magyar­­országon külsőleg helyreállítani egy ‘kommunista’ reszimet . . . és hogy vájjon az oroszok meg­­kisérlik-e hasonló eszközökkel megtörni Lengyelország uj füg­getlenségét. Mert ezektől elte­kintve két dolog biztos máris: Először a varsói paktum kato­nai szövetségi rendszere halálos sebet kapott; miután a magyar hadsereg átállt a felkelők olda­lára és a lengyel hadsereg kész­nek mutatkozott egy szovjet beavatkozás elleni ellenállásra, a Kreml nem számíthat tovább eddigi csatlós hadseregei lojali­tására . . . Másodszor: Hrus­­csovnak u.n. neo-leninista kísér­lete . . . mindössze kétévi időtar­tam után teljes csőddel végző­dött ... Az ‘áruló’ Titonak reha­­bilitása és Sztálin bűneinek le­leplezése a szovjet vezetés te­kintélyét a kommunista világ­mozgalomban és főleg a csatló­sok pártjaiban súlyosan meg­rendítette, nemzetközi küzdel­met idézett fel a ‘sztálinisták’ és ‘antisztalinisták’ között, meg­­könnytiette a lengyel és magyar változásokat és még Jugoszlávi­(Brunswick-i lapunk, a Magyar Hírnök jan. 17-i számából) A Magyar Szabadságharcos Szövetség nevében Kiss Elemér komoly és megszívlelendő tájé­koztatással fordult a már Ame­rikában levő magyar menekül­tekhez : “A Szövetség nevében min­den magyar menekülthöz írom ezeket a sorokat, mindnyájunk közös érdekében! Tudjátok, hogy az amerikai nép a legnagyobb megbecsülés­sel és szeretettel várt bennün­ket, magyarokat. Ugyanakkor Camp Kilmerben azt tapasztal­tam, hogy egyesek a jó ellátás és szórakozási lehetőségek teljes kihasználásával december hó első napáitól minden másirányu érdeklődés mellőzésével örök otthont akarnak találni és nem gondolnak arra, hogy nekik is uj életet kell kezdeniök. Az ame­rikai hadsereg minden szerető vendéglátása ellenére furcsának találja, hogy egyesek hetek óta csak a szórakozó helyeket kere­sik és ugyanakkor elfoglalják a Arra hivatkozással, hogy a második világháborút követően, az úgynevezett Marshall Plan keretébe tartozó nyugateurópai országokba a rendes postai vi­­teldij egy-ötödéért szállíthatott bárki névre címzett szeretetcso­­magokat: a Szövetség most ugyanennek a kedvezménynek a biztosítását kérte az amerikai kormányhatóságoktól. Az oroszok által lerohant Ma­gyarország népének felsegélye­zésében ily módon az amerikai magyarság közvetlenül és az ed­diginél lényegesen nagyobb mértékben vehetne részt. Mi több, a rokonoktól, barátoktól várt nyugták és köszönőlevelek révén győződhetnék meg arról, hogy a csomagok azok nyomo­rán enyhítettek, akiknek azokat ténylegesen szánták. Az Ameri­kai Magyar Szövetség központi titkára a fontonként 6 centes kedvezményes szeretet-csomag­­ráta értékében az alábbi illeté­kes hivatalokban járt el: Executive Department, The White House The Postmaster General International Cooper ation Administration U. S. Department of State . Department of Commerce helyet azok elől, akik utánuk ér­keznek. Az amerikai nyelvet el kell sajátítani, a pénzt munká­val kell megkeresni és becsüle­tesen meg kell állnia mindenki­nek a helyét, hogy az a bizalom, amit irányunkban tapasztal­tunk, meg is maradjon. Ezenkívül — azok közül, akik már családokhoz kikerültek, vagy más államokba szállították őket — többen követelésekkel lépnek fel, ők csak 2 vagy 2.50 dolláros órabérért hajlandók munkát vállalni. Nem számol­nak azzal, hogy az órabérek mi­nimuma 1 dollár és szakképzett­ség hiányában, vagy nyelvtudás hiányában talán rövidebb ideig nem alkalmazhatók, csak kisebb keresettel. Kizárólag egyéni ké­pességeiknek és szorgalmuknak lesz köszönhető kereseti lehető­ségeik javulása. Nem sok jövőt jósolunk azoknak, akik ilymó­­don szégyent hoznak a mene­kült magyarok közösségére és az utánuk érkezőknek elrontják azt a lehetőséget, hogy őket is (Folyt, a 2-ik oldalon) Committee on Voluntary For­eign Aid A. NINCSTELENEKET SE­GÍTSÉK AZ EGYESÜLT NEMZETEK A United Nations Magyaror­szágon járt segélybizottsága azt ajánlotta jelentésében, hogy a Magyarországnak juttatandó 30 millió dolláros támogatást ne ingyen osszák ki, hanem vi­lágpiaci áron árusítsák az óha­zában. Tekintettel arra, hogy maga a budapesti kormány 300 ezerre becsüli a munkanélküli­ek számát, a szerencsétleneket tehát már eleve kizárták a kül­földi segélyből. Az Amerikai Magyar Szövetség ezért memo­randumban arra kérte az Egye­sült Nemzetek tanácsát, hogy éppen a nincsteleneket igyekez­zék megmenteni az elpusztulás­tól. Arra ugyanis aligha van ki­látás, hogy a közelmúlt borzal­mak áldozatai munkához, kere­sethez jussanak. Mivel a United Nations csak •az Egyesült Államok nagyobb­­mérvü anyagi támogatása estén lesz abban a helyzetben, hogy magyar népnek, a Szövetség úgy az amerikai kormány ille­tékes hivatalának, valamint a törvényhozás házának is meg­küldi memorandumát. Annál is inkább, mivel az Egyesült Nem­zetek elgondolása értelmében a Magyarországon rendes keres­kedelmi utón értékesítendő “se­gély” ellenében befolyó összege­ket a kommunista kormáynak akarják juttatni. Utóbbi ugyan­is “ígéretet” tett arra vonatko­zólag, hogy az igy szerzett pénzösszegeket kórházakra és más jóléti intézmények fenntar­tására fogja “kizárélag” fordí­tani. A Szövetség azt kéri az amerikai kormánytól és a tör­vényhozástól, hogy ha mégis , pénzért, piaci áron hozzák for­galomba az amerikai segélyt, úgy az igy befolyt összegeket semleges nemzetközi bizottság ellenőrzésével fordítsák jóté­kony célra Magyarországon. (Folyt, a 2-ik oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. MIT TESZ A SZÖVETSÉG AZ ÓHAZAI NYOMOR ENYHÍTÉSÉÉRT? FONTONKÉNT 6 CENT KEDVEZMÉNYES POSTA­CSOMAG SZÁLLÍTÁSI DIJAT SÜRGET Brack Miklós visszaérkezett az “IKKA” igazgatóival megtartott tárgyalásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom