Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-11-21 / 47. szám
7n Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. Amerikai szellemű magyar újság Hungarian News American in Spirit — Hungarian in Language “űtiií?TM Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J., 1957. NOVEMBER 21 Választások után Irta: DR. NAGY JÁNOS Rendes körülmények között egy állami választás nem szokott sem nagyobb feltűnést, sem országos érdeklődést kelteni. A new jerseyi kormányzóválasztás azonban olyan időben, olyan világpolitikai körülmények között és két olyan ember között folyt le, hogy túlnőtt az állam határain. Az a politikailag szerencsétlen egy esztendő, amely a republikánus győzelemmel végződött elnökválasztás óta eltelt, minden józan gondolkodású választót meggyőzött arról, hogy az Egyesült Államok politikai szekere, úgy bel-, mint külpolitikailag kátyúba jutott. így történt azután, hogy az eddig erősen republikánus New Jersey államban, most már másodszor, demokrata kormányzó győzött. Ezúttal azonban nemcsak ő került b,e győztesen, hanem magával “húzta” mindazokat a jelölteket is, akik az ő politikai elveivel indultak és akiknek győzelme többséget adott a demokrata pártnak az állam törvényhozásának alsó házában is. Ez húsz év óta most történt először. Mit jelent ez, összehasonlítva a négy év előtti kormányzóválasztással és az egy év előtti elnök-választással? És főképpen mit jelent ez a jövő politikája szempontjából? Úgy az elnököt, mint Meyner kormányzót első Ízben megválasztották anélkül, hogy többségi törvényhozást adtak volna melléjük. Ez annyit jelentett, hogy az ember, az egyéniség, a vélt vagy valóságos rátermettség alapján döntöttek a választók, mintegy kipróbálni akarván őket. Eisenhower esetében, mikor másodszor került választás alá, a szerencsésen közrejátszó szerencsétlen külpolitikai események a választókat nehéz feladat elé állították, úgy annyira, hogy a nagy politikai bizonytalanságban helyesebbnek látták az elnök személyét újra beválasztani, anélkül azonban, hogy megadták volna neki a törvényhozási többséget. Ezzel világosan kifejezték azt, hogy nem kell a republikánus gépezet, nem kell a republikánus párt, mint ahogy nem kellett eredetileg sem. Nem ez történt Meyner kormányzó esetében. Első négy esztendeje nemcsak az ő rátermettségét igazolta be, hanem a demokrata pártét is, mely kisebbségben is eredményesen működött. Természetes volt tehát, hogy a törvényhozási többséget is megkapta nemcsak a demokrata választóktól, hanem a republikánusoktól is. (Ugyanis mindez a folyamat egy. kimondottan republikánus államban ment végbe!) Ami tehát New Jerseyben lejátszódott és elindult, az valóban túlnőtt jelentőségében az áliám határain s világosan mutatja azt, hogy ma már a választókat nem lehet csupán a helyi jellegű kérdések határai közé szorítani, hanem elhatározásaik megtételénél az egész nemzetre való kiható intézkedéseket is tekintetbe veszik. A lezajlott választási küzdelem során — nyíltan bár nem szerepeltek a világpolitika égető problémái — mégis ott volt, ott égett a genfi kudarc, a szuezi bizonytalanság, a magyar szabadságharc ügyének szerencsétlen kezelése, a sziriai veszteség és nem utolsó sorban a sputnik, mely azóta is ott kering fejünk felett, mint kiáltó bizonyítéka annak, hogy a politikában nemcsak “szimpatikus” vezető kell, hanem megfelelő és államvezetésre alkalmas együttes párt is. A bel- és külpolitikai bizonytalanság, ahová a jelenlegi republikánus államvezetés jutatta az egész országot, volt a valóságos választási nagy kérdés és erre volt a válasz az a mindent elsöprő demokrata győzelem, mely egy irányt mutatott 1960 felé is: New Jersey nép.e nemcsak kormányzót választott, hanem az utat is megnyitotta egy esélyes elnökjelölt előtt, aki nem jöhet máshonnan, mint a demokrata pártból és a mi megítélésünk szerint New Jerseyből. Hálaadási táncmulatságot rendez a William Penn Fraternális Egyesület November 28-án, csütörtök este 9 órai kezdettel nagyszabású táncmulatságot rendez a trentoni fiók a Szent István Hallban (volt Magyar Ház), Genesee és Hudson utcák sarkán. A táncmulatság elnöke Weber József közismert tagtársunk. Alelnökök: Soltész Istvánná, Gracar Andrásné és Demkó Andrásné. A frissítő bizottság elnöke Gracar András és tagjai: Soltész Istyán, Vágott István, Radványi Ferenc, Vágott András, Demkó András, Szenczi Frank, Edward Lukács és Radvány János. A rendező bizottság tagjai a fiók tisztviselői és a fiók öszszes tagjai. A tisztviselők: Radvány Ferenc igazgató, Révész Lajos kerületi szervező, Takács János fiókelnök, Vágott István alelnök, Péntek Miklós pénztáros és Molnár Ferenc és Mayer János ellenőrök. Mint a múltban, úgy most is a legnagyobb gondossággal készül a vezetőség, hogy vendégeink a legjobb kiszolgálásban részesüljenek. A zenét a hires Kára Németh zenekar fogja szolgáltatni, ami már egyedül is kelő garanciát jelent a táncolni és szórakozni szerető tagtársainknak és barátainknak. Tekintve, hogy ez az első alkalom, amikor a hálaadás napi pulykavacsorát magyarszokáshoz illően cigányzenével és magyár táncokkal tölthetjük, igy már most felhívjuk a közönség szives figyelmét, hogy igyekezzenek a jegyváltásról minél előbb gondoskodni, mert a' túl későn jelentkezőknek esetleg nem bírunk megfelelő helyet biztosítani. Jegyek kaphatók a fiók tisztviselőinél, á rendezőbizottság elnökénél, az alelnöknő tagtársainknál és a trentoni kerületi irodában. * A táncmulatság jövedelme a trentoni kuglizó csapatok javára lesz fordítva, hogy minél nagyobb számban résztvehessvnk az 1958-as William Penn országos kuglizó versenyén. Tagtársainkat és a Trenton környéki magyarságot ezúton is szeretettel meghívja és várja. A Rendező Bizottság Talán sikerül... (Jelentés a magyar szabadságharcosok new brunswicki csoportjának nov. 8-án tartott nyilvános gyűléséről) Lassan egy éve szívjuk a szabadság levegőjét. Ez a mai időben nagyon hosszú, de arra nem volt elegendő, hogy a szabadságharc fiait összefogja Többen megpróbálták ugyan de mind mind a saját elgondolása alapján. Ebből adódtak a viszályok és széthúzás. Szétforgácsolódott az az erő, amely pillanatok alatt kovácsolódott olyanná, amivé lett. Visszagondolok azokra az órákra, amelyeket egyik-másik utcasarkon töltöttünk Pesten a szabadságharc alatt soha nem látott emberekkel. Senki nem kérdezte, ki vagy, mi voltál? Bíztunk egymásban, mert mindenkinek a szemében égett a szabadság utáni vágy. Joggal kérdezhetitek: Miért nem maradtunk olyan egységesek, mint akkor? Ne feszegessük most ezt a kérdést! Zárjuk le a múltat és nézzünk a jövőbe! Hirtelen csöppent az amerikai magyarság életébe Vidovics Ferenc. Fizikailag eléggé megtört, de ezt pótolja szellemi és lelki ereje, amit a kommunista börtönök sem tudtak megtörni, ő volt az első, aki felül emelkedett a politikai és személyi harcokon. Látta, hogy ezzel csak fölöslegesen pazaroljuk az erőnket, pedig arra még szükség van. És ez bizalmat kölcsönzött a jövőre nézve. Vidovics Ferencet mindenki örömmel fogadta, úgy a régi, mint az uj magyarok. A régiek között vannak politikai munkatársai, közöttünk harcos társai. Ezen a ponton találkozott a politikus és a szabadságharcos. Az, hogy valóban találkoztunk, november 8 a bizonyíték. Eddig soha nem érdekelte a régebbieket a mi ügyünk. Most amikor Vidovics Ferenc jelent neg a mi gyűlésünkön, ők is érdemesnek tartották meghallgatni a mi meglátásunkat is, Szeredás Jenő tájékoztatta a résztvevőket a torinói kongresszus eredményeiről. Utána Vidovics beszélt, ismertette az i álláspontját, hazánk és testvéreink iránti kötelességeinket. A jelenlevők komoly vitának voltak részesei, ami csak az utat egyengeti az igazság felé. Nagyon sok igazán értékes hozzászólás emelte a gyűlés színvonalát. Sajnos nincs elég hely, hogy ezt is lerögzítsük. Mindenki megelégedéssel gonlol arra, hogy a magyar szabadságharcosok ügye végre becsületes kezekben lesz. Én részemről csak azt a kijelentését helytelenítem — mint azt mások is megjegyezték, — hogy “Én nem akarok vezető lenni.” Vájjon miért? Fél talán az intrikáktól? Ez könnyen bekövetkezhetik, de csak azoknál, akik nem a magyar ügyet tartják szem előtt. Véleményem szerint egyedül Vidovics Ferenc tudja és méltó a magyar szabadságharcos ügy pártatlan irányítására. Nekünk, szabadságharcosoknak egy a kötelességünk: mögé állni és segíteni egymást hazánk és testvéreink érdekében, amiről soha nem feledkezhetik meg az, akinek ereiben magyar vér csörgedezik, mert: “Ameddig piros lesz a vér, Ameddig fehér lesz a hó, Ameddig zöldéi a rét füve, Lesz jel eszünkbe juttató.” PLÓSZ GYULA ÁLLANDÓ MAGYAR SZÍNHÁZ NYÍLIK NEW YORKBAN Budapest vezető magyar színművészei Petőfi Színpad néven színtársulatot szerveztek New Yorkban, melynek első előadása depember 4-én, szerdán este 8 órakor lesz a Robert F. Wagner iskola színháztermében (167 East 76-ik utca). Színre kerül Herceg Ferenc felejthetetlen vigjátéka, a “Kék Róka.” A vezető szerepeket Szörényi Éva, Bárczy Kató, Szabó Sándor, Kürthy Péter és Dékány László játszák. Ugyanezt a darabot előadják december 7-én és 8-án is. Az első szini-évad 1958 május 31-ig tart, amely idő alatt nyolc közismert, kitűnő színdarabot mutat be a Petőfi Színpad sorozatos előadásokban. Tervek 'szerint minden héten szerdán, szombaton és vasyrnap lesznek előadások. Az egész színházi évadra, tehát a 8” különböző darabra bérletfüzeteket árusít a Petőfi Színpad, melyek révén a magyayry színházlátogató közönség a napi áraknál olcsóbban és előre biztosíthatja jegyét. Úgy a b,rlet, mint a napi jegyigénylések dolgában legtanácsosabb közvetlenül a Színpad irodájához fordulni, 113 East 37 St. New York 16, N.Y. (Tel. MUrray Hill 6-2450).) A bérletket november 30-ig tanácsos megszerezni, mert csak korlátozott számban állnak rendelkezésre. A Petőfi Színpad megalakulásának hírét minden megyer szinházkedvelő őszinte örömmel fogadta, mert egy olyan művészi együttes játékában lesz alkalma az amerikai magyarságnak gyönyörködni, amely Budapest bármelyik színpadának díszére válna. Help Fight TB MOST EGY ÉVE... Egy éve lesz a jövő héten, hogy a Camp Kiimerbe megérkeztek az eltiport magyar szabadságharc meneküljeinek első csoportjai ... A szinte csak napok és órák alatt “Menekültelszállásoló Központtá” alakitott katonai elosztótáborban első naptól kezdve jó ellátást, finom ételeket kaptak magyar menekült testvéreink s a Meyner Kormányzó által felállított bizottság jóvoltából ilyen “Kerestetési Táblán” kutathatott bárki rokonai, barátai után . . . A legnagyobb amerikai munkás-unió a magyar szabadságharcról George Meany, az AFL-CIO országos munkás-unió elnöke 1957 október 23-án, a magyar szabadságharc első évfordulóján rádióbeszédet tartott, mélyben megemlékezett az egy év előtti magyarországi eseményekről és arról a csodálattal kevert várakozásról és együttérzésről, mellyel az egész szabad világ figyelte az eseményeket. Meany rámutatott arra a hazug játékra, amit a Szovjet folytatott: előbb biztosította a civilizált világot arról, hogy megkezdte csapatainak fokozatos kivonását Magyarországról, tárgyalásokat kezdett a törvényes magyar kormánnyal, de közben felvonultatta hatalmas haderejét és vérbefojtotta a magyarság szabadságharcát. A Kremlin brutális aggreszsziója megmutatta a világnak a szovjet szólamok és a kommunista propaganda kétszínűségét ; a világ végre megláthatta azt, hogy mit jelent a valóságban a Szovjettel való “coexistencia,” békés egymásmellett-élés a gyakorlatban. A magyarság sorsa, szörnyű szenvedése, intő példa az egész világ s elsősorban Ázsia és Afrika népei számára: a kommunista uralom alatt nincs szociális igazság, nincs szabadság, csak embertelen elnyomás és kizsákmányolás van! — mondotta a hatalmas munkásszervezet elnöke. “Egy évvel ezelőtt a magyar nép felkelt, hogy lerázza magáról a zsarnokság uralmát, a nyomort és elnyomást. Az előre nem tervezett spontán forradalomnak nem voltak modern fegyverei, nem volt egységes szervezete, csak egyetlen csodálatos ereje: a nemzet megtörhetetlen szabadságvágya!” — ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Meany, a beszéd konklúziója pédig ez volt: “A civilizált világ nem bocsájthatja meg és nem felejtheti el a magyarság legkiválóbb fiainak legyilkolását, bebörtönzését, deportálását, megkinzását. Az Egyesült Nemzetek Különbizottságának jelentése súlyos vádirat a Szovjet gyarmatosítók és bábjaik bűneiről. Ezeket a bűnöket nem tünteti el a mesterséges bolygók kilövése. Az amerikai szakszervezetek komoly segítséget nyújtottak Ázsia és Afrika népeinek, függetlenségük kivívásáért folytatott harcukban s most ezeknek a népeknek kell elől járniok a magyar nép elnyomói ellen folytatott küzde(Folyt. a 4-ik oldalon) Menekült magyar művészek sikere Amerikában Azok a menekült magyar művészek, akik októberben “Budapesti képeslap” cimü magyarnóta-operett műsorukkal körútra indultak magyarlakta városainkba, hatalmas sikert arattak mindenütt. Most egy uj műsorra készülnek. Mészáros György, aki a “Budapesti képeslap” cimü műsor rendezője volt, most közli, hogy egy teljesen uj müsorszámokkal összeállított program kerül bemutatásra “TÚL AZ OPERENCIÁN . . .” címmel. Ebben az uj műsorban fellépnek a “Budapesti Képeslap” legnagyobb sikert aratott szereplői: Nagy Lajos és Jósa Margit is. Az uj műsor nemcsak dalokban, de szereplőkben is gazdagabb lesz, mert Vasadi Imre, a budapesti Operaház szólistája és Kállay Erzsi, a Fővárosi Operett színház táncos-szubretje is szerepelni fognak. Újra felcsendülnek a legszebb magyar nóták, hallgatók és csárdások, valamint az újonnan kiválogatott dalok hires magyar operettekből. Műsorra kerül a “Házassági hirdetés” cimü egyfelvonásos bohózat is, melyben a közönség 30 perces nevetésre talál ... A “Túl az operencián” (Folyt, a 4-ik oldalon) A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Buy Christmas Seals YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM
