Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-09-19 / 38. szám
In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 44. ÉVFOLYAM — American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság NO. 38. SZÁM. Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J., 1957. SZEPTEMBER 19. Az ENSz-tárgyalások Egy tüntetés margójára A világ szégyene...! első napjain kiderült, hogy Amerika és a nyugati világ számára a magyar ügy jelenti a legnagyobb erkölcsi fegyvert, amelyet bármikor kellő eredménnyel lehet a Szovjet szemébe vágni. “Eredmény” alatt nem azt értik a világ szabad fővárosaiban, hogy a szovjet csapatok azonnal kitakar ódnak Magyarországról. Keserűségünkben még azt is feltételezzük, hogy néhány nyugati külügyminiszter nem is szeretné, rha ez megtörténne. Egyszerre a leghatalmasabb erkölcsi fegyver nélkül kellene harcolni a Szovjet ellen ... Mint egyik nagy újság irta a napokban, a mostani ENSz-tárgyalások a Szovjetnek mindenféleképpen az erkölcsi Waterloo-t jelentik. Soboljev és csatlósai tiltakozhatnak ugyan, de minden oldalról a világ megvető tekintete mered reájuk. A Szovjetnek erkölcsi tőkéje eddig sem volt. De nagyhatalmi pozíciója következtében Ázsia és Afrika népeit bizonyos igézetben tartja. Szemükben még inkább emelkedett a szovjet presztízs, amióta Moszkvában bejelentették a hosszutávu rakétával végzett sikeres kísérletet. Ezt, a tisztán félelemre alapozott tekintélyt is darabokra töri a mostani ENSz-tárgyalás. A különbizottság j elöntése mellett ott van a másik is, amelyiket Amerika nagytekintélyű emberei — Adolph Berle, Clare Both Luce, Leo Cherne és Rheinhold Niebuhr — Írtak alá s ezzel a címmel került forgalomba; “Hungary Under Soviet Rule” (Magyarország Szovjet Járomban). Ez a jelentés megállapítja —amit különben mindannyian tudunk, — hogy a Szovjet nemcsak a magyar szabadságharcot nyomta el a legbrutálisabb eszközökkel, hanem azóta is a terror alatt tartja Magyarországot. A kivégzések, bebörtönzések, deportálások terrorjával. “Ma Magyarország nem egyéb — mondja a jelentés, •— mint a Szovjet katonai gyarmata.” * Egy ember távozik Az amerikai kommunista lap, a Daily Worker külpolitikai munkatársa, Joseph Clark kilépett a pártból. Ezzel kapcsolatosan a lap elárulja, hogy az amerikai kommunista párt 45 százaléka, tehát majdnem fele hagyta ott a vörös tábort. Ha a lap ennyit bevall, többen is lehetnek, akik hátat fordítottak. Tegyük hozzá, hogy majdnem valamennyien a magyarországi események miatt. Kádár “megmérgezése” A Newsweek cimü magazin értesülése szerint, Kádár János vacsorát adott a vasfüggöny mögötti diplomaták tiszteletére, de az ötödik fogás után a gyomrához kapott és felkiáltott: “megmérgeztek ... !” Az ávósok rögtön lezárták a kijáratokat, orvosokat kerítettek elő. Kádár görcsökben fetrengett, de az orvosok megállapították, hogy mérgezésről szó sincs. Moszkva magyarországi helytartója ideges. Ez az egész. Az elmúlt vasárnap két ezer magyar jelent meg az Egyesült Nemzetek palotája előtt. Előzőleg mindenki azt hitte, hogy legalább tízezren lesznek a tüntetők, hiszen Magyarország vitális érdekeiért küzdünk. Vájjon hol voltak a többi amerikai magyarok? És hol volt, például, az egyik emigrációs politikai csoport, amelyik szerényen a magyar nép képviseletének tartja magát? A távolmaradással tüntetés szintén tüntetés. (Büszkén Írhatjuk ide, hogy New Jersey magyarsága való(Folyt, a 4Tik oldalon) Meghalt Horváth Lőrinc Perth Amboy-i plébános Father Horváth Lőrinc, a perth amboyi Mária Magyarok Nagyasszonya r.k. egyházközség évtizedeken át volt plébánosa 75 éves korában, szeptember 13-án reggel meghalt a kórházban, ahová kb. egy hétté) ezelőtt súlyos állapotban szállították be. Temetése kedden, szeptember 17-én ment végbe a magyarság általános részvételével. Ft. Horváth Lőrinc az amerikai Magyar Katolikus Liga egyik alapitója és első elnöke volt. Évekkel ezelőtt minden komoly magyar megmozdulásban szivvel-lélekkel résztvett, az utóbbi években azonban, gyengélkedése miatt visszahúzódott a magyar ügyektől és plébániájaés egyházközsége ügyeinek vitelére fordított csak gondot. Pár évvel ezelőtt ünnepelte pappászentelésének 50-ik évfordulóját s aranymiséjén a Püspök Ur is résztvett. Amerikai magyar életünk megállíthatatlan fogyatkozását látjuk egy-egy “régi-Amerikásunk,” papunk, vagy vezetőemberünk Örök Hazába távozásában ... Az a “Magyar-Amerika,” amit mi ismertünk, amiben mi éltünk, lassan-lassan egészen eltűnik. . . Elmennek régi embereink, de emlékük itt marad... az alkotásokban: templomainkban, magyar-alapitásu egyleteinkben, amelyek nélkül az újabban érkezettek s az utánunk jövők élete ugyanaz lenne és ugyanolyan lett volna, mind a 60-70 év előtt kivándorolt pioner-magyaroké volt . . . Szeptember 10-én, kedden ült össze a UN, hogy a “magyar ügyet” tárgyalja . . .azt a “magyar ügyet,” amely immár nem csupán a magyarság ügye többé, hanem az egész világé . . . A szovjet és csatlósai, — köztük a legnyomorultabb, legelvetemültebb magyar, akit valaha a föld a hátán hordott, — kézzel-lábbal kapálózva védekezett a súlyos vádakkal szemben s olyan szemenszedett hazugságokat mondottak, hogy minden tisztességes érzésű embernek émelygett a gyomra azok hallatán. Hogy a nyugati hatalmak már előre tudtak az október 23- iki magyar felkelésről . . . hogy az “ellenforradalmárok,” a szabadságharcosok “ártatlan embereket, asszonyokat, gyermekeket öldöstek le,” . . . hogy dühöngött az antiszemitizmus a felkelőkben . . . hogy a volt nyilasok, fasiszták, aristzokrácia,, stb. voltak a felkelők ... és hasonló bődületes hülyeségek egész sorát száj kozták végig a vörös bohócok a világ “törvényszéke” előtt, az Egyesült Nemgzetek nagy-gyülése előtt. A világ szégyene, hogy egyáltalán végig kell hallgatni ezeknek a mindenre kapható, elvetemült gazembereknek az összevissza beszédét s amikor magyarok tízezreinek kiontott vérét, a szabadság szent oltárán feláldozott életét akarja a világ számonkérni a bitangoktól, akkor ilyen aljas módszerekkel mesterkedhetnek s játszhatnak a paragrafusokkal ezek a kiküldött gazfickók! A világ szégyene az, ami ezekben a napokban az Egyesült Nemzetek teljes ülése előtt végbemegy, valahányszor valamelyik szovjetbetyár nyitja beszédre a száját , . . ! Soha a történelem során aljasabb, elvetemültebb, gyalázatosabb szerepre magyar ember nem vállalkozott, mint amilyent a “magyar delegáció” tagjai véghezvisznek most a UN-ben: egy végső elkeseredésében mindenét áldozatul odadobó parányi nemzet a szabadságát akarta kiharcolni, mire az elnyomója, a világ egyik nagyhatalma tankok ezreivel a puszta kézzel harcolókra ront s vérbefojtja az elkeseredett harcot. . . S most idejön az a néhány kiküldött Magyarországról s arcátlanul, a haza- és nemzetárulás legförtelmesebb módján hazudik összevissza s azt meri mondani, hogy nem a magyar nép volt a felkelő, nem a magyar munkásság, diákság, irók, intellektuellek lelkes felkelése volt az októberi magyar szabadságharc, hanem a nácik, fasiszták, arisztokraták, nyugati imperialisták “zavarogtak” . . . Jól jegyezzük meg ezeknek a “magyar” kiküldötteknek a nevét, mert ezeket nem akasztófán lassan rángatva kell kivégezni, ha egy napon végre szabad lesz Magyarország, hanem hónapokig ütni, verni, rúgni, pofozni, hogy minden nap egy borzalmas halál minden kínját végigszenvedjék! Ilyen aljas, ilyen nyomorult gazember magyarban még nem volt, mint ez a néhány gazfickó, aki ide jött, hogy tízmillió magyart meghazudtoljon, tízmillió rabságban nyögő magyar sorsát minél tovább reménytelenné tegye . . . A Világ szégyene, nem a miénk, magyaroké, hogy elvetemült, minden aljasságra kapható gazfickók fitogtathatják magukat abban a tisztes nagytanácsban, ahol az ilyeneknek a puszta jelenléte minden méltóságától és minden komolyságától egy csapásra megfosztja az egész Egyesült Nemzetek nevet .viselő központi világszervezetet . . . ! “TELE-MOZI” Hollywoodból TV utján közvetítenek fLeadásokat. Uj filmeket látnak például az oklahomai Bartlesville lakói. Összesen 35 centbe kerül csak egy ilyen film otthoni élvezete. Ha a kísérlet beválik, a többi filmgyárak is követik a példát. Siker esetén az uj rendszer a mozik halálát jelentheti. A “Telemovies” felállítása rohamlépésekben folyik más városokban is és rövidesen itt, a keleti vidékeken is bevezetik a próba-adásokat Néhány centért elsőrangú uj filmeket láthatunk a televízión. A bevándorlás jelenlegi irányzata Aránylag sok bevándorlóval szaporodott Amerika lakossága az utolsó évek folyamán, 1946- tól 1956-ig a bevándorlás és visszavándorlás egyenlege 3 millió 200 ezer lélekkel gyarapította az ország lakóinak számát. A bevándorlás révén való szaporodás az 1946. évi 170,000- ről, 1951-ben 380,000-re szökött fel. A szaporodás azóta csökkent ugyan, de még mindig túlhaladta a 238,000-et minden évben, mig végre 1956-ban megint 334,000-re emelkedett. E számokban a portorikóiak bevándorlása is bennfoglaltatik, a szigetekről az anyaországba. A fenti 10 év alatt különféle csoportok járultak a bevándorlás felduzzasztásához. A második világháború után katonáink külföldön született feleségei, később a Refugee Relief Act értelmében bebocsátott idegenek, 1957-ben a magyar menekültek ügye adott lökést a bevándorlási mozgalomnak s bár a beengedettek száma egyelőre jóval kisebb, mint amennyit közgazdaságunk megengedhetne magának, 1956. novembere óta több mint 32,000 volt honfitársunk lépett partjainkra. A háború utáni években átlagban 30,000 portorikói hagyta oda szigetországát az amerikai kontinensért. Nők többen vannak, mint férfiak a bevándorlók között és két-harmadrészük 18-49 körüli, mig egy nagyrészük 18 éven aluli gyermek. Az első világháború előtt a bevándorlók 9/10-e Európából kereült ki, de 1953-1956-ban csak 2/3 részük jött az óvilágból. A második világháború óta a bevándorlók legnagyobb részét a velünk szomszédos államok szolgáltatták. Több mint háromnegyed millió ember más amerikai országban lévő hazáját cserélte fel az Egyegsült Államokkal. Tüntetések New Yorkban! Szeptember 8-tól, vasárnaptól kezdve az amerikai magyarság tömegtüntetéseket rendez New Yorkban, az Egyesült Nemzetek épülete előtt az oroszok magyarországi gazságai miatt. Kinyilvánításai lesznek ezek a tüntetések annak az általános óhajnak és követelésnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szerezzen érvényt a Szovjetet megbélyegző határozatainak s parancsolja ki a muszkákat Magyarországról ! Tegyünk félre minden egymásközti nézetkülönbséget s legyünk ott minél többen, tizezerszámra, magyarok! Sohasem volt ilyen nagy szükség egységes megmozdulásunkra! Vasúton, autóbuszon, magánautón, menjünk ahogy tudunk, de legyünk ott ahányan csak tudunk! A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Meyner kormányzó u j raválasztásának indokai I. Tények és eredmények Az a folyamat, ami a jelölés és szavazás időpontja között lejátszódik, nemcsak a jelöltek harca kell legyen, hanem — amint korábbi közleményeinkben is kifejtettük, — mindenkinek fel kell sorakoznia s jelöltjével együtt küzdenie nemcsak a választás sikeréért, hanem az elvek és program megértéséért, megvalósításáért is! A szavazásra, illetve a betöltés alá kerülő kormányzói állás-MEYNER KORMÁNYZÓ ra jelölésünket megtettük: Meyner kormányzót kell újraválasztani! Kinevezéseknél elsősorban a rátermettséget és szakképzettséget nézte és az eddigi kormányzók közül elsőnek nevezett ki nőket vezető állami állásokba, miután rátermettségüket igazolták. Megháromszorozta az iskolák államsegélyét és ezzel 26%-ot spórolt meg minden adófizető községi adóján. Felemelte a tanítók fizetését. Államunk úthálózatát és annak fejlesztését kiemelte abból a reménytelen helyzetből, amelyben az előző kormányzat hagyta és évekre előre kijelölte azt az utat, amelyen haladni kell állmaunknak, hogy a közlekedés biztonsága és zavartalansága New York forgatagának közvetlen szomszédságában biztosítva legyen. Kitakarította az előző kormányzat “piszkos,” korrupt üzletvezetését, amely intézkedése meglepően súlyos visszaéléseket hozott felszínre. Kiváló jogásozokat, — akiket szakképzettségük és nem összeköttetésük tett kiválókká —állított a jogélet szabályozásának és végrehajtásának szolgálatába, aminek eredményeképpen a jogszabályt nemcsak megalkották államunkban, hanem annak érvényt is szereztek. A kimondott szó azonban nem elég. Még csak az sem elég, hogy felsorakozunk mögötte. Több kell ennél: megismerni és terjeszteni programját, elveit és meggyőzni másokat is helyességéről, különösen azokat, akik közömbösek, vagy éppen ellene vannak csupán azért, mert nemtörődömségből, vagy politikai közömbösségből nem foglalkoznak a mindennapi élet úgynevezett “politikai” problémáival. Pedig ezek a problémák mindnyájunk mindennapi problémái és csupán általános, életbevágó jellegük teszik “politikai”-vá azáltal, hogy szabályozásuk állami, vagy törvényhozói intézkedést tesz szükségess. Az a platform, amivel Meyner kormányzó választói elé lépett és amit központi választási irodája közzétett, három részre tagozódik: I. Tények és eredmények; II. A program; III. Pénzügyek és törvényhozás. Szerencsés 'összeállítás, különösen, mert nem légbőlkapott, alapnélküli tervezgetésen, hanem a közelmúlt kormányzási tényein, eredményein alapszik és arra épül. Nem azt mondja, hogy ha megválasztjuk, ezt vagy azt csinálja, hanem odateszik a tényeket, eddigi teljesítményeit elénk és azután jelenti ki, hogy mit fog, mit akar csinálni. Nézzük tehátezeket a tényeket és eredményeket: Meyner kormányzó megtiltotta, hogy bármilyen mesterséges válaszfal legyen közte és a nép között. Állandóan és személyesen tájékoztatta a népet, a választókat a kormány tevékenységéről és terveiről. Több Ízben nem volt hajlandó aláírni olyan törvényt, ami csak egy csoportnak, de nem az állam minden lakosának érdekét szolgálta. Uj rendszert vezetett be az öregségi biztosítás összegének folyósítására, hogy mindenki zavartalanul és a leggyorsabban kaphassa meg nyugdiját. Engedélyeztette a bingó-játékot, de anélkül, hogy azt egy kiváltságos csoport nyerészkedő üzletévé tette volna. Az állami egyetemet közelebb hozta a néphez, azzal, hogy több beleszólást biztosit az államnak, a kormánynak, mely elsősorban a nép érdekeit, nem pedig kiváltságos osztályok gyermekeinek érdekeit nézik. Általában véve Meyner kormányzó és kormánya minden pártpolitikát félretéve, kormányzati és törvényhozói tevékenységét úgy igyekezett összeállítani és keresztülvinni, hogy a másik párt által uralt törvényhozói testület nem tudta megakadályozni Meyner kormányzónak a néppel, — a népért — a kisemberért — a dolgozókért és azok boldogulásáért kifejtett tevékenységét. Ezek a tények, persze csak nagy vonalakban, melyek a mindennapi életben száz és száz formában javítják és teszik boldogabbá életünket és amelyek gyökerei Meyner kormány(Folyt, a 4-ik oldalon) VEGYE HASZNÁT apróhirdetési rovatunknak. (Az első oldalon alul közöljük ezeket) — Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, vagy bérbeadni valója, vagy bármilyen más hirdetnivalója van, hirdesse lapunkban. Egyeszerü, párszavas apróhirdetés egyszeri közlésének ára $1.50, kétszer közölve $2.50, többször, $1.00 esetenként. (Mind a négy lapunkban az egységár $4.00, kétszer $7.00, többször $3.50 esetenként.) MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT - SEGÍTSÜK ŐT VISSZ A VÁLASZTANI KORMÁNYZÓNAK!
