Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-04 / 27. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság A magyar forradalomról EGYHÁZAK EGYESÜLÉSE. Állandó megbízottat küld Ausztriába a Szövetség Segélyakciója készült jelentés most már ott fekszik az Egyesült Nemzetek asztalán. A világ közvéleményé­nek asztalán. A lapok általában történelmi jelentőségűnek nevezik a jelen­tést. Az egyik kiadóvállalat pél­dányonként 2 dollárért árusítja (Columbia University Press). Idáig több mint 50,000 ember rendelte meg . . . A jelentés teljes visszhangjá­ról még korai volna képet alkot­ni. Az amerikai mellett az eu­rópai sajtó reagált leggyorsab­ban. Oldalakat idéztek a jelen­tésből — amelyik önmagában is izgalmas olvasmány — és a ve>­­zércikkek serege jelent meg ró­la. Az ázsiai szabad országok sajtója lassabban mozog. Mi lesz a jelentéssel? Erre a kérdésre még Ha­­marksjöld vezértitkár sem tud­na választ adni. Nem is tőle függ a jelentés sorsa, hanem a delegátusok állásfoglalásától. Lodge, az Egyesült Államok fő­delegátusa 24 ország delegáció­jával tart megbeszélést a teendő lépések lehetőségéről. Ezekről a megbeszélésekről nehezen szivárognak ki a hírek. Nem is megy gyorsan. Lassan benne vagyunk a legforróbb nyárban és a különböző orszá­gok delegátusainak nincs nagy kedvük visszatérni New York­ba. Hogy visszatérhessenek, — Rákosi dirigált Moszkvából a sza­badságharc nap­jaiban ... Egy magyar egyetemi hallga­tó múlt évben ösztöndíjjal Moszkvában tanult s a nemzeti forradalom napjaiban gyakran megfordult a moszkvai magyar követségen, mint a Moszkvában tanuló magyar diákok “forra­dalmi tanácsának” tagja. Ott látta, hogy Rákosi éjjel-nappal a követségen lakott és állandó telefonösszeköttetésben állt Bu­dapesttel. A diák fültanuja volt annak, hogy Rákosi néha úgy ordított a telefonba, hogy az egész követségi épület zengett tőle. Hallotta, amint Rákosi Ge­­rőt gyávának, ügyetlennek, mindennek elmondta. Egész de­cemberig Rákosi volt a követsé­gen a tényleges vezető, de ké­sőbb már csak orosz beszélgeté­seket folytatott Budapesttel. A moszkvai magyar diákok mind Nagy Imrét támogatták, valamennyiüket haza küldték az oroszok január közepén. Január végén hármukat letartóztatta az ÁVH, mire informátorunk is jobbnak látta külföldre mene­külni. efelől nem maguk döntenek, ha­nem a különböző országok kor­mányai. A delegátusok new yor­­ki gyülésezése nemcsak lelkese­dés, hanem pénz kérdése is. Ezeket az összegeket nem szíve­sen folyósítják a szegényebb or­szágok pénztárából. Márpedig nemcsak a gazdag országok, ha­nem a szegény országok delegá­tusaira is szükség van, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete komolyan foglalkozzék a ma­gyar üggyel. A leszerelési tárgyalás és az amerikai csapatok telj es, vagy részleges kivonása bizo­nyos területekről szintén zava­rólag hat az egységes álláspont kialakításában. A németek ide­gesek, a franciák még mindig kormányválsággal küzdenek. A legutóbbi kormány alig-alig kapta meg a szükséges bizalmi szavazatot, bármelyik percben megbukhatik. Az angoloknak megvan a maguk politikai és gazdasági problémájuk. Egy­részt szakadatlanul tart a világ­­birodalom felszámolása, más­részt az ipar teljesítőképessége nem éri el a kívánt fokot. Sorolhatók akár oldalakon ke­resztül is. Lehet, hogy Lodge rá tudja venni a különféle delegá­ciókat az egységes fellépésre, de az a kérdés, hogy hányat . . .? S aztán ezek a delegációk, vagy kormányaik meddig hajlandók elmenni . . . ? Megkockáztatha­tó-e a közgyűlés összehívása...? Ebben a felelősség elől kitérő, húzódozó és vakarózó világban üditőleg hat a nagytekintélyű Life magazin nagyszerű állás­­foglalása. Azt írja, hogy nem ál­modozni, hanem cselekedni kell, mert a magyar népen elkövetett gonoszság megtorlásra vár. Az az érzésünk, hogy a biztató hangok ellenére az ENSz köz­gyűlése cssrk az őszön veszi elő a magyar ügyet. A háború veszélye egyesek szerint elmúlt, mások szerint bármikor kirobbanhat Koreában, Formózánál, vagy Szueznél, esetleg Berlinnél. Kétségtelen, hogy sem Ame­rika, sem a Szovjet nem akar háborúzni, de azért valami he­lyi ' csetepatéba mindketten könnyen bele sodródhatnak . . . Különösen a koreai helyzet éles és kiszámíthatatlan. A dél-kó­­reai védelmi vonal megerősítése kizárja a kommunisták számára a könnyű siker lehetőségét, de azért a kalandtól esetleg nem ri­adnak vissza. A felsorolt háborús veszélyzój nákat helyi jellegűvé lehet kor­látozni. Kivéve a német veszély­zónát. A német háború egyben világháború. ÚJABB HALÁLOS ÍTÉLETEK A budapesti rádió junius 10-i közlése szerint a Győr-Sopron megyei bíróság a mosonmagyar­óvári “ellenforradalmárok” kö­zül halálra ítélte Földes Gábort, Tihanyi Árpádot és Gulyás La­jos ref. lelkészt; életfogytiglani börtönre két további vádlottat, 2-7 évi börtönre 4 vádlottat, e­­gyet pedig hat hónapra. Az el­ítéltek fellebbeztek. A debreceni katonai bíróság Miskolcon tárgyalta Gergely József 27 éves saj ókápolnai bá­nyász bűnügyét és gyilkosság címén kötél általi halálra Ítélte őt. Az ítéletet végrehajtották. Clevelandban, 17 évi egyez­kedés és előkészületek után ün­nepélyes keretek között meg­történt az amerikai Evangelical & Reformed Church és a Con­gregational Christian Churches hatalmas egyháztestek egyesü­lése s létrejött a United Church of Christ (Krisztus Egyesült Egyháza) egyház. Az egyesü­lés ellenes Congregational Christian egyházbeli .ellenzéki­ek a new yorki Federal District Court-nál periratot nyújtottak be ugyan, ami azonban az egyesítést nem tudta megállíta­ni. Az Evangelical & Reformed Chürch Magyar Egyházkerüle­tébe tartozik az amerikai ma­gyar református egyházközsé­gek egy része. Mint ismeretes, 1949 őszén Dr. Takaró Géza new yorki lelkész egy kon­gresszusi vizsgál óbizottság előtt eskü alatt tett vallomása során azt a kijelentést tette, hogy olyan információi vannak, hogy “ha az egyesülés létrejön, a Magyar Egyházkerületet fel fogják oszlatni.” Ez a kijelen­tés óriási kavarodást okozott az amerikai magyar egyházak­ban s elég volt ahhoz, hogy az egyesítési tárgyalásokban ak­kor résztvevő Független Ame­rikai Magyar Református Egy­házat eleve elriassza minden további egyezkedéstől. Lévén magyarokat és olvasóink ezreit érdeklő hir és ügy, a dologgal annakidején mi is több cik­künkben foglalkoztunk, ami-California állam szenátora és egyben a szenátusban a republi­kánus .sznátorok vezetője, Wil­liam F. Knowland, — aki a jelek szerint egyik jelöltje is lehet az 1960-as elnökválasztási eljárás­nak, — feltűnést keltő, nagyje­lentőségű nyilatkozatot tett ju­nius 9-én a televízión keresztül. Nem kevesebbet ajánlott, mint hogy az Egyesült Államok meg­felelő módon javasolja a Szov­jetuniónak a Magyaországról való kivonulását és szabad ma­gyar parlamenti választások tartását annak ellenében, hogy az USA beleegyeznék Norvégia “semlegesítésébe,” vagyis »abba, hogy Norvégia hagyja el a NATO nevezetű katonai szövet­séget, csatlakozzék a semleges skandináv blokkhoz s területén szűnjenek meg a NATO katonai támaszpontjai. Ezt az első lépést a szenátor szerint további praktikus ha­sonló “cserék” követhetnék a balti államok és Lengyelország nek következtében szerkesz­tőnk egészen durva, minősíthe­tetlen személyes támadások középpontjába került. Holott erre szükség igazán nem volt. A természetes állásfoglalás ak­kor az kellett volna legyen, hogy kivizsgálják Dr. Takaró eskü alatti vallomásának, illet­ve információinak eredetét és utána nézzenek, mennyiben igaz és milyen valószínűsége van annak, hogy a Magyar Egyházkerületet a United Church of Christ létrejöttekor megszüntetik? Most, a United Church of Christ hatalmas egyháztest lét­rejöttekor akaratlanul is az eszünkbe jutnak ezek a dolgok s keserű szájízzel bár, de fel­említjük a Dr. Takaró-féle val­lomás és “jóslás” merész mon­datát. Nem a mi dolgunk s tá­vol áll tőlünk a szándék, hogy beleszóljunk, de olvasóink ez­rei között sokan vannak, aki­ket mindez ma is érdekel és közelebbről érint. (Az eredeti dokumentumok; a kongresszusi tanúskodások­nak a U. S. Government Print­ing Office által kinyomatott hi­vatalos jegyzőkönyve ma is bir­tokunkban van s bár a törvény szerint amerikai újságok és új­ságírók nem kötelesek senki­nek elárulni információik ere­detét, mi bármikor, bárkinek készséggel rendelkezésre bo­csátjuk az említett köteteket, ha erre még egyáltalán szük­ség lenne,-—Szerk.) javára. A javaslat alkalmas sze­rinte arra is, hogy leplezze a szovjet kétszínűségét! Norvégiát kellemetlenül érin­tette Knowland nyilatkozata. A New York Times is hűvösen irt róla, figyelmeztetve Norvégia nagy katonai jelentőségére és az országára, amelyről az USA nem rendelkezhet. A New York Heral Tribune megértéssel ir Knowland lépéséről, hangsú­lyozva, hogy csak maga Norvé­gia rendelkezhet saját sorsáról. A legelterjedtebb new yorki lap, a Daily News, a leglelkesebben támogatta cikkeiben Knowland javaslatát. Nem kétséges, hogy a magyarság körében is a leg­nagyobb tetszésre talált Know­land szenátor “javaslata” Ma­gyarország népében pedig ujra­­éeszti a bizakodást és reményke­dést,' hogy a Nyugat nem felejti el a “magyar ügyet” s napiren­den tartja a szabadság Után vá­gyó magyar nép felszabadításá­nak kérdését . . .! Székháza lesz az ország fővárosában az amerikai magyarságnak Az Amerikai Magyar Szövet­ség végre székházhoz jut hazánk fővárosában. Borshy Kerekes György, a Szövetség ezidei igaz­gatósági elnöke bejelentette, hogy előnyös vételáron sikerült egy megfelelő házat vásárolni Washingtonban. Ezzel az eddig sokat hányatott Szövetség, — drága házbér fizetése helyett,— saját otthonába költözhetett. A Segélyakció is ugyanitt kap he­lyet és irodahelyiségeket. A székházat, mely szerény ugyan, de a célnak telj esen meg­felel, Kovács' ezredes házának nevezik. így kíván a Szövetség újabb maradandó emléket állí­tani .Washington György ma­­gyarszármazásu, hős hadvezéré­nek. A vételárnak csak egy kis ré­szét tudta a Szövetség kifizet­ni s igy — mielőtt rendes köl­csönt, mortgage-t kaphatna, — néhány hónap alatt több ezer dollárt kell a vételárba befizetni. Reméljük azonban, hogy az a­­merikai magyarság megmozdul és hozzásegíti a Szövetséget ahr hoz, hogy végre Washingtonban otthona legyen a magyarságnak. Elsősorban országos intézmé­nyeink és a helyi magyar cso­portok és nagybizottságok bősé­ges anyagi támogatását várja e célra a Szövetség. Hiszi azon­ban, hogy ezen túlmenőéi) min­den amerikai magyar erkölcsi kötelességének érzi a Szövetség segítését a székház vásárlásban s elküldi dollárjait a Szövetség címére Washingtonira (Am. Hung. Federation, 517 Mills Bldg., Washington, D. C.). Szovjetorosz bizott­ság ítélkezik a ma­gyar néphadsereg tisztjei fölött A budapesti gyüjtőházban dolgozó munkás információja szerint ott szovejtorosz katonai bizottság működik és Ítélkezik a magyar néphadsereg ama tagjai -l- főleg tisztjei — fölött, aki­ket a forradalmi napokban ta­núsított magatartásukért elé­­bük állítanak. Ha a vádlottak ki­hallgatása után azt a benyomást nyerik az oroszok, hogy az ille­tők “bűnösek” az “ellenforrada­lommal” kapcsolatban, . nyom­ban ki végeztetik őket a gyűjtő­­fogházban. (A “független” né­pidemokratikus Magyarország szuverenitásának nagyobb di­csőségére.) Az Amerikai Magyar Szövet­ség égisze alatt múlt ősszel ala­kított Magyar Segélyakció, a Coordinated Hungarian Relief Pittsburghban tartotta igazga­tósági ülését, junius 15-én. Az ülésen, amelyet Révész Kálmán, a Wm. Penn Egylet el­nöke, mint a Segélyakció elnöke vezetett, elhatározták, hogy a Segélyakció Ausztriában irodát létesít és onnan végzi ezután a segélyezést. A Segélyakció eddig az ame­rikai magyarságtól több mint 100.000 dollár készpézt kapott s ruhaneműben ennek jaz összeg­nek a kétszeresét gyű jötte össze. Majd midőn a First Aid for Hungary-nevű jótékony szerve­zet, — mely Eckhardt Tibor el­nökletével működött, — ki­mondta munkája befejezését s a pénztárában lévő több mint 100.000 dollárt a Segélyakció nemes munkájára adta át, is­mét jelentősen megnövelte a Se­gélyakció rendelkezésére álló összeget. Dr. Máday Béla tanár, a Se­gélyakció teljes idejű főtitkára közölte az égybegyült igazgatók-A hallgató magyar 'IRTA: BODOR ALADÁR Túl uj határ sorompóján, Könnytül sósabb uj kenyéren S fojtott bosszú alkoholján Nevelkedik a testvérem, A hallgató, uj magyar . . . A mi fajtánk, de lórulszállt, Nem a régi, boros, szájas, Nem kurjantja fel az utcát, Át nem látszó szeme száraz, Föld alá néz s hallgatóz. ős gyökérről alattomban Jött messzire bujtott sarja, Mozgásában uj titok van, S ajkán belül marad hangja. Jaj, hozzánk már szava sincs ... Csak magában ujjong [s könnyez,. Másfelé néz az oltára, Ismeretlen ég és föld lesz, Merre karját, szivét tárja, S más a szótlan fohásza. Mit gondol ö, ha mi szólunk? Mit beszélhet ott magában? Mit tervez ő egyszer rólunk? Mit hoz majd e némaságban, Ha megszólal valaha? Tán egy reggel elénk dobban S csak félretol szijjas karja, S ismeretlen, kemény szóban Parancsot sújt a magyarra,, S hoz uj földet s uj eget . . . Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! kai, hogy a New Yorkban felál­lított ruharaktár sok ezerre me­nő csomagot és gyógyszert kül­dött Európába. Ezenkívül Ré­vész Kálmán utján közel 25,000 dollár készpénzt kaptak közvet­lenül az ausztriai magyar mene­kültek is. A bécsi iroda felállításával ezentúl a Segélyakció követlenül a vasfüggöny közeléből küldi el csomagjait Magyarországra a nélkülözőknek. Ezzel a munka eredményesebb és gyorsabb lesz, nem is beszélve a segítéssel járó' kiadások nagymértékű csökken­téséről. Az iroda vezetője, aki az igazgatóság nézete szerint csakis amerikai állampolgár le­het, ezenkívül ellátja az auszt­riai magyar táborok lakóinak képviseletét az amerikai és egyéb nyugati hatóságok és jó­tékonysági szervezetek felé. A Segélyakció munkáját — az igazgatóság megállapítása szerint — az nehezíti meg, hogy egyes magyarlakta városokban a helyi gyűjtések eredményéből nem támogatták a Segélyakciót, hanem ehelyett helyileg küldöt­tek el a sokkal költségesebb cso­magokat Magyarországra. A főtitkárnak éppen ezért feladatává tették, hogy lépjen érintkezésbe a helyi magyar szervekkel s magyarázza meg, hogy a Segélyakció gyorsabban, olcsóbban és jobban tud Ma­gyarországra csomagokat kül­deni, mint a helyi szervek. Ezen­kívül a menekültek segítését is intézményesebben tudja ellátni, mint a kisebb helyi csoportok. Felkéri ezért a Segélyakció az amerikai magyarságot, hogy a magyarmentés érdekében fog­juk össze erőinket. A fennma­radt pénzeket, vagy annak nagyrészét küldjék el a helyű magyar segélyalakulatok a Se­gélyakciónak. Ezzel szemben jo­ga lenne minden helyi csoport­nak felkérni a Segélyakciót, hogy milyen célokra, mennyi pénzt fordítson. Sőt, ha helyi szükség merülne fel, — például uj menekültek érkeznének, — akkor a Segélyakció ezekre a cé­lokra előre meghatározott, vagy a szükséghez méretezett össze­get küldene vissza a helyi szer­veknek. Mindennek az lenne a jelen­tősége, hogy a Segélyakció, amelynek ügymenetelét az álla­mi felügyeleti szervek ellenőr­zik, be tudná bizonyítani az amerikai hatóságoknak, hogy az amerikai magyarság milyen mértékben állt az otthoniak és a menekültek ügye mellé. így vég­re erkölcsi joga lenne az ameri­kai magyarság vezetőinek arra, hogy az amerikai hatóságok előtt a magyarság érdekében hathatósan fellépjen. Ha ezt az anyagi összefogást a Segélyak­ció nem tudná kidomborítani, az. amerikai hatóságok úgy látnák, hogy a magyar ügyet még ma­guk a magyar származású ame­rikaiak sem viselik a szivükön. Az igazgatóság örömmel álla­pította meg, hogy a Segélyak­ció fizetésekre és adminisztrá­ciós kiadásokra rendkívül keve­set költ. Ezzel szemben sok or­szágos amerikai jótékony szerv, — amelyek a magyarságtól a szabadságharc után tekintélyes összegeket kaptak, — arányta­lanul nagyobb összegeket admi­nisztrálnak el, nem is beszélve arról, hogy több esetben ki sem lehetett kötni, hogy az amerikai magyaroktól kapott pénzt kizá­rólag magyarmentéé\'e fordít» sák. A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TREN TONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) • í Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Knowland szenátor javaslata Magyarország felszabadulására YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM. Ten Cents per Copy—S2.00 per Year TRENTON, N. J., 1957. JULIUS 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom