Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-21 / 25. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian, News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. JUNIUS 21. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Az amerikai sajtó ama része, amelyiket baloldalinak nem nevezhetünk, mert visítva tiltakozna a gyanusitgatás ellen s igy legfeljebb csak a “kacér” jelzővel merjük illetni, egyre többet foglalkozik Bulgányin, és Hruscsov mesterek amerikai látogatásával. Ezt a látogatást már mint befejezett tényt könyveli el. Elemezi a szovjet főemberek ide jövetelének politikai jelentőségét s az ebből fakadó gazdasági lehetőségeket és igy tovább. Ha lapok nem is azok, de a módszer, amelyiket gyakorolnak feltétlenül komunista: addig kell valami nemlétezőről beszélni és írni, amig az emberek agyába bevonul, mint valami létező. Hivatalos meghívásról még szó sincs,' de az amerikai ember agyába már beszivárgott a gondolat, hogy Hruscsov és Bulgányin, egy külön amerikai használatra készült mosollyal egyszer csak betoppannak. A politikusok nem érnek rá a kérdéssel foglalkozni, még kevésbbé tiltakozni, mert őket a nagy belpolitikai harc erőinek szakadatlan átrendezése és felvonultatása köti le. A kevesek közöt Knowland szenátor az, aki felfigyelt erre a i különös sajtókampány ja. Azt mondta a szenátor egy gyűlésen : Ezeknek a lapoknak a munkatársai megpukkadtak volna mérgükben, ha annak idején — például Hollandia, Luxemburg és Belgium bekebelezése után— az amerikai kormány hivalatos látogatásra hívta volna Hitlert és Gőringet. A szovjet diktátorok ennél sokkal több országot kebeleztek be, ennél sokkal több népet igáztak le. Hát akkor ezek miért rokonszenvesek? — kérdezte a szenátor. Feleletet egyik lap sem adott. A szerkesztők úgy tettek, mintha nem hallották volna. S valljuk meg, nehéz is volna felelni. Legalább is tiszta lelkiismerettel felelni. Ugyanarról a sajtóról beszélünk, amelyik a második világháború idején és után Uncle Joe-nak, Jóska bácsinak becézte Sztálint és mint kedves, joviális öregurat lopta be az amerikai nép tudatába.Az éppen olyan bűnös dolog -volt, mint ahogy az most Nikitáékkal. —o— A régi trójai fa-ló históriája jut eszünkbe azzal kapcsolatosan, hogy Moszkvába látogatóba hívták az amerikai hadsereg, a légierő és a haditengerészet főparancsnokait. Voltaképpen a kérdésről elmélkedni sem kellene, hiszen az elnök elutasította a kedvesnek jelzett meghívást s igy csak a légierő főparancsnoka látogat el a szovjet fővárosba. Ugy-e mindenki ismeri a trójai fa-ló históriáját? Az ókor vak költője, Homeros irta le bő részletességgel. A görögök hoszszu ideig ostromolták Trója várát, de bevenni nem tudták. így aztán cselt vetettek. A görögök hajóra szálltak, jelezve, hogy feladják a reménytelen ostromot. Ajándékba azonban hagytak a várfalak alatt egy óriási méretű, fából készült lovat. Az ujjongó trójaiak bevontatták a városba a különös ajándékot és bőséges áldomást ittak. Ámde éjjel, amikor a részeg trójaiak szanaszét hevertek, a fa-ló belsejéből kimásztak a görög katonák, kinyitották a kapukat, a lesben álló görög hadsereg berohant, felkoncolta a vár népét. Trója elveszett. Nem vagyunk naivak. Tudjuk, hogy az amerikai haderő gépezete mozgásba jönne a Moszkvában vendégeskedő katonai főparancsnokok nélkül is, ha erre szükség volna. De a trójai fa-ló históriája más vonatkozásban is érvényes. A szovjet propaganda elhitetné a világgal, hogy ime, nincs nekikötitkuk, hiszen mindent megmutattak a legfőbb amerikai hadvezetőségnek . . . Ezt a trójai fa-lovat lopnák be a hiszékenyek fülébe. A hiszékenyek pedig nem tudják, hogy a Szovjetben csak egyféle látnivaló van. Az, amit a vörösek kifejezetten mutogatni akarnak. Az amerikai magyarnyelvű vörös újság vájjon mikor szánja rá magát egy kis szánom-bánomra ? Példát vehetne az amerikai Daily Workertől. “Hibás volt a felfogásunk, szörnyű a tévedésünk,” —írja a Daily Worker,—s utána acsarkodva marcangolja még épen maradt csontjait. Nem tudunk meghatódni. Ehhez bátorság, férfiasság nem szükséges, hanem éppen az ellenkezője. Az amerikai komunista lap főszerkesztője alányal a hatalom uj urainak, Hruscsevnek és Bulgányinnak. Ugyanolyan lelkesen alányal, mint ahogy annak idején alányalt Sztálinnak. A magyarnyelvű komunista újság is pedzi már, dehát Deák elvtárs kissé szemérmes természetű. Nyelve nem olyan rugalmas, hogy ily gyorsan kanyaritsa. Lassan, lassan azonban az ő nyelve is beleilleszkedik abba a hajlatba, ahová most minden hithü komunistának be kell illesztenie. Mert hát: a talpnyalás mestersége nem is olyan egyszerű dolog . . . Pozsonyban is hullanak NEM-lapok A Kaposvárott megjelenő Somogyi Néplap április 17-i jelentése szerint “Április 12-én reggel egy “Szabad Európa” propaganda léggömb ereszkedett le Bratislavában. A 140 cm átmérőjű léggömb a Panenska-uti evangélikus templom tetejére. Ugyanaznap a lakosság és a bratislavai közbiztonsági szervek nagymennyiségű ellenséges röpcédulát gyű jöttek össze.” Nagyszabású harangjáték Washingtonban Nándorfehérvár 500-ik évfordulóján A National Capitol Parks közreműködése és az Amerikai Magyar Szövetség anyagi hozzájárulása folytán teljes órán át tartó harang-hangverseny lesz az ország székes-fővárosban július 20-ikán, pénteken esti 8 órai kezdettel. Pontosan 500 évvel azután, hogy Hunyadi János a Dunán felvette . a harcot II. Mohamed szultán roppant hajóhadával és Szilágyi Mihály maroknyi várvédő 3000 török ágyú torkából szakadt a kénköves zápor — Washingtonban 49 harangon parádés hangverseny fogja hirdetni a magyarság istenhitét és a jobb jövendőben való bizakodását. Az Egyesült Államok elismerten legelső “carillon’,’ művésze, Dr. Kamiéi Lefévere európai hangverseny körútját megszakítva érkezik akkorra vissza, hogy a Fehér Ház közelében rendezendő szabadtéri zeneünnepség fénypontjaként, együtt ünnepeljen a főváros magyarságával és az ez alkalomra Washingtonba zarándokolok sokaságával. A Lincoln és Jefferson Memorial között, a japán cseresznyefák szó mszédságában felállított 49 harangon csak a legritkább alkalommal adnak hangversenyt. A holland királynő adományozta több százezer dollár költséggel öntött harangok használatát a United States Department of the Interior engedélye tette lehetővé. Kenyér mellé zoknitartó... A Győri Hírlap írja 1956 május 5-én: “Nem könnyű Gyöngyösszentivánon moziba menni. Ha egy-egy jobb filmet játszanak, csak úgy lehet jegyet váltani, ha más filmhez is jegyet vált a mozilátogató. így történt ez legutóbb is. A Gróf Monte Christo cimü film előadására a mozi vezetősége csak úgy volt hajlandó jegyet adni, ha egy másik filmhez is váltanak jegyet. A mozilátogató közönségnek azonban más a véleménye, ők maguk szeretnék eldönteni, hogy melyik filmet nézik meg. Addig is, amig ez bekövetkezik, a földmivesszövetkezet dolgozói elhatározták, hogy csak abban az esetben adnak a mozi vezetőjének kenyeret, ha zoknitartót is vesz hozzá.” A furcsa hírnek az a magyarázata, hogy Magyarországon a közönség nem hajlandó a parancsolt szovjet propaganda filmekbe jegyet váltani s olyankor üres a mozi . . . Lefévere zenedoktor hangversenye a Hunyadi indulóval veszi kezdetét és az “Isten áldd meg a magyart,” valamint a “Csillagsávos lobogó” zsolozsmájával végződik. Régi zsoltárok és amerikai népdalok legszebbjei éppenugy szerepelnek a műsorban, mint a megzenésített Miatyánk, Schubert Ave Máriája és Brahms magyar táncai. A Potomac Parkban rendezendő harangjáték hangverseny teljesen ingyenes és mérföldekre hallgató. Az amerikai sajtó, rádió, sőt televízió máris érdeklődést mutat az ünnepség iránt, mely irőreláthatólag országos viszonylatban is igen jó szolgálatot fog tenni az amerikai és tengerentúli magyarság ügyének. A Vatikán Grösz érsek magatartásáról A Vatikán hivatalos lapja, az “Osservatore Romano” május 20-i számában foglalkozik Grösz József kalocsai érseknek a kommunisták által való rehabilitásával. Az Osservatore Romano szerint az érsek szabadonbocsátását nem lehet az Egyház felé megbékitési gesztusnak minősíteni, mert egyrészt Mindszenty bíborost a börtönből való kibocsátása óta szigorú internálásnak vetették alá, másrészt a püspökre 1950-ben terorral rákényszeritett megegyezés továbbra is érvényben van. Az Osservatore Romano megállapítja, hogyha a szándék a katolikus egyház jogainak helyreállítása lett volna, akkor nem “kegyelmeztek” volna meg Grösz érseknek, hanem hamisnak minősítették volna a vádakat, amelyek alapján öt év előtt életfogytiglani fegyházra Ítélték. Az érseket akkor helyezték vád alá, amikor elutasította az 1950-i kényszer-megegyezést. Az Osservatore Romano él azzal a gyanúperrel, hogy Grösz érsek legújabb kijelentései nem valódiak és nem felelnek meg az egyházfő szabad akaratának. Rákosi bukását várják... Amióta Kruscsev elmondotta Sztalint-leleplező beszédét s élesen kikelt a “személyi kultusz” ellen, nemcsak a szovjetben, de az összes vasfüggöny-mögötti országokban bizonytalanná vált a Sztalin-embrekék sorsa . . . Magyarországon Rákosi Mátyás, akinek mostanáig úgyszólván a kezében volt a legfőbb irányitó hatalom, nyomban taktikázni kezdett s beszédeiben töredelmes beismeréseket tett, igy meg úgy sajnálkozva a “személyi kultusz” s miegymás túlkapásai miatt . . . Bukását és a sülyesztőben való eltüntetését azonban ennek dacára is már minden percben várják. Az volt a feltevés, hogy Tito moszkvai útja után gyors utón ’’menesztik” a köpcös Matyit. Molotov külügyminiszter váratlan és feltűnő lemondása után most a “Republica” c. belgrádi jugoszláv lap, mint az “idők jelét” regisztrálja, hogy: “a szovjet külügyminiszter a saját kezdeményezésére, Tito elnök Moszkvába érkezését be sem várva” hagyta ott tisztét és hozzáteszi a lap még azt is, hogy: “Most itt az ideje, hogy a többi sztálinista is kövesse példáját . . . Rákosi Mátyásnak és Sztálin többi hívének most követnie kell Molotov példáját!” Akárhogy is forduljanak a dolgok Magyarországon, legyen bár jobb, vagy rosszabb a helyzet a Szovjetben végbemenő nagyvonalú változások nyomán szülőhazánkban is, annyi bizonyos, hogy Rákosi Mátyás eltakarodásával a magyar nép egy minden hájjal megkent, kivert, agyafúrt gazembertől szabadul meg s nem kell többé ennek a Moszkvában kitanult, szovjet polgárként Magyarországra érkezett, betegre hízott gonosz Sztalin-legénynek ördögi vigyorát néznie . . . “A gyilkos” A házak és a gyárak falain Rákosit szidalmazó feliratok jelentek meg az utóbbi hetekben Győrött. A feliratok Rákosit “gyilkos”-nak “Beria cinkosának,” a “magyar nép ellenségének” nevezik. Máskor az ilyen gyalázkodásokat sietve eltávolította a rendőrség, de — idők jele! — a győri Vagongyár Vörös Hadsereg-uti kerítésén már több hete virít egy rajz, amely az akasztófán függő Rákosi karikatúráját ábrázolja, anélkül, hogy valaki utasítást adott volna a kerítés átmázolására. Mátyás király ij ját kiállítja New Y orkban a Metropolitan A hires Fifth Avenue-n, a magyarlakta 82-ik uccával szemben levő Metropolitan Museum nagyszabású tárlaton mutatja be a négy-ötszáz évvel ezelőtti lovagi torna és hadviselés szerszámait. Három hatalmas teremben sorakoznak fel egymás mellett az akkori kor páncél-öltözetei, vértjei, fegyverei. Régmúlt idők feledésbe ment uralkodóinak felbecsülhetetlen értékű sisakjai, szablyái, dárdái, fokosai és alabárdjai kerültek “Arms and Armor” címen kiállításra. Büszkén mondhatjuk el, hogy harmadgenerációs magyar tudós, név szerint Grancsay István hozzáértését dicséri a nagynevű muzeum fegyvertári bemutatója. Külön köszönettel is tartozunk neki azért, amiért az általa még a második világháború előtt Bécsben megvásárolt óhazai kincsekből is többet kiállított. A legértékesebb ezek közül Mátyás király bálnacsontból készült kereszt-ijja, melynek nyelét elefántcsontból faragott, művészi díszítés ékesíti. Az ősi magyar címer, alatta csőrében gyűrűt tartó, karmában levelet szorongató hollóval: megannyi mementója a legnagyobb reneszánsz király; az igazságos Mátyás dicső uralkodásának. Ugyancsak! rendkívül érdekes az a korabeli magyar pajzs, mellyel még á mohácsi vész idején is védekezhettek az akkori honvédek. Grancsay, aki a Metropolitan Museum fegyvertárának igazgatója, a középkori páncélzat leírására megkapta a muzeum pazar kiállítású “Bulletin”-jának e havi teljes számát, amit az Amerikai Magyar Szövetség készséggel beszerez 25c eredeti áron bárki részére. Ugyancsak megrendelésre elkészítteti Mátyás király személyes ijjának fényképét, 4x6 inch nagyságban 50c, 8x10 inch nagyságban pedig $1.25 lemásoltatási árban. (Cim: AMSz. 527 Mills Building, Washington 6, D. C.) Évi nagy kirándulását tartja a Függ. Reí. Egyház janius 24-én, most vasárnap Vosler’s Grove-ban Kitűnő zene, ellátás várja a közönséget. Délelőtt szalonna sütés, délben gulyás, töltött káposzta, laci pecsenye Nagyban folynak az előkészületek a Függ. Ref. Egyház évi’ nagy kirándulására, melyet június 24-én, most vasárnap fognak megtartani a Vosler’s Groveban. A rendezőség a legmesszebbmenő előkészületeteket megttete, hogy a közönségnek valóban egy kellemes napja és szórakozása legyen. Kitűnő zenéről gondoskodott a rendezőség, amikor leszerződtette Didrencz Gusztáv hires rádió zenekarát. Az egyház asszonyai kitűnő ebédet készítenek. Lesz gulyás leves, töltött káposzta, laci pecsenye, virsli, ice cream és hűsítők. A reformátusok piknikje mindig találkozója szokott lenni a Trenton és környékbeli magyarságnak. Most is messze vidékekről készülnek erre a kellemes találkozóra. A Vosler’s Grove, ahol a pikniket tartják kies fekvésű, árnyas hely, fedett helyiségekkel van ellátva, úgy hogy még eső esetén is fedél alatt lehet és szórakozhat a közönség, könynyen megközelithető. A Cedar Lane és Olden Ave.-nak csaknem a sarkán fekszik. Ahová Hungarian Hours RADIO Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TREN TONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. rendes autójárat van a Liberty is Olden Ave. autóbusz is oda visz. A kitűnőnek Ígérkező kirániulásra ez utón is meghívja Trenton és környéke magyarságát a rendezőség. Az óhazai magyarság újabb reménykedései ... Május elején menekült nyugatra egy 21 éves budapesti szakmunkás, aki igy vázolta a mai budapesti hangulatot: “Otthon általános a vélemény, hogy a Szovjet mostani engedékeny politikája az USA magatartásának hatására következett be oly módon, hogy Amerika,— bár nem tudjuk, hogyan — rákényszeritette a Szovjetuniót, hogy ha már nem is vonul ki azonnal az általa 1945 után meghódított országokból, legalább tegye elviselhetőbbé ott a nép életét. Azzal mindnyájan tisztában vagyunk otthon, hogy a Szovjetben nagy bajok lehetnek, hogy egyszerre igy megszelídült. A tavalyi nagy genfi csálódás után most abban összpontosulnak a remények, hogy az USA mégis, igy vagy úgy, talán gazdasági, talán politikai nyomással fogja visszaszorítani az oroszt Európából. A magyar kommunista párt alsó és középső vezetőségében —vagyis azokban a kommunista körökben, melyekkel én otthon érintkeztem—óriási a bizonytalanság, idegesség és félelem. Senki sem tudja, mi fog következni, mi lesz a helyes, mi lesz a helytelen magatartás további két-három év múlva. A Sztalin-kultusz megdöntse e téren nyugaton el sem képzelhető zűrzavart keltett, melyről csak azért nem hallani vagy látni többet, mert mindez a pártirodák zárt ajtaja mögött csendben folyik le.”
