Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-04-05 / 14. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM __ NO. 14. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. ÁPRILIS 5. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year ................................................................................................................................................................. II i."" - J. "■ ' " .. I'! ■ J-------' - ■■ '■ ■■.............. ........... ' " ■■■ — ■ ' ■■ Száz közül 98 ember kap életbiztosítást Szobonya László az AMSz-nek ajándé­kozta a Szent István-szobrot Sztálin az éji homályban A budapesti Sztalin-téri Sztá­lin szobrot idáig megvilágítot­ták a Gorkij-fasor felől. (Nem, nem Moszkvát, hanem Budapes­tet irtunk.) Pontosan akkor vi­lágították meg a fényszórók utoljára a budapesti Sztalin­­szobrot, amikor Hruscsev el­mondta Moszkvában Sztálint megtagadó beszédét. Nem furcsa, hogy Hruscsev beszél Moszkvában és Budapes­ten kialusznak a Sztalin-szobor körüli fények? Pedig ezt a szob­rot a “magyar nép örök hálája gyanánt emelték Sztálinnak”­­— ahogy Rákosi mondta. Sok­sok emberi munkát, anyagot, pénzt öltek bele, hogy valóban monumentális legyen a vörös kisisten budapesti szobra. Akkoriban Rákosinak az volt a gondja, hogy minél hamarabb álljon a szobor, a magyar Vörö­sek szolgalelküségének eme bi­zonyítéka, most pedig az okoz gondot neki; miképpen lehetne gyorsan és feltűnés nélkül eltün­tetni. A kies Városliget szélén most sötétbe burkolózva mereng a kő­szívű ember a dolgok múlandó­ságán. Életében körülnyaldos­ták véres tetteinek rajongói s most megtagadják. Szinte előre látjuk, mit csinál Rákosi a buda­pesti Sztalin-szoborral. Valószí­nűleg egy kis csqmag dinamitot rakat alá s aztán lefogat a “nép ellenségei” közül pár tucatot, hogy mégis valami formát ad­jon az egésznek. De mi iesz a Sztálinról elnevezett utcákkal, terekkel, szerte az egész ország­ban? Azokat mégsem lehet fel­robbantani. Lekaparják a fel­iratokat s aztán Hruscsev nevét pingálják rá? Kissé durva meg­oldás, dehát ki vár elegánciát tőlük . . . ? Forrongás a Szovjetben? “Éhes disznó makkal álmo­dik” — ez a mondás valóban rá­illik az amerikai újságírókra. Azt jelentik a hiszékeny ameri­kai népnek, hogy Vladivosztok­­tól a Kárpátokig lázong az orosz nép, mert az áldott jó Sztálin a szivekben nagyobb helyet fog­lalt el, mint amekkorát a mosta­ni szovjet vezetők reméltek. Nem szeretjük azt, hogy az amerikai nép beleringatja ma­gát egy álomba. Abba, hogy az orosz nép belülről is megdönthe­ti a vörös diktatúrát. Ilyenféle reménykedés él most az ameri­kai nép millióiban s ha él, ez a lapoknak tulajdonítható. Mi biztosra vesszük, hogy a Szovjetunió belülről nem dönt­hető meg. A népnek erre nincs, nem lehet ereje. A janicsár módra nevelt szovjet hadsereg, a csupa fanatikus kommunis­tákból álló rendőrség tankjaival szemben nem lehet harcolni puszta ököllel. Ezt egyszer már meg kellene értenie az amerikai népnek. Kétségtelenül, kényelmes és jó megoldás volna. Csakhogy ilyen csoda nincs. Biztos, hogy az orosz nép elégedetlen. Nincs semmi oka, hogy ne legyen az. De ennél többet nem lehet. Akár tetszik Amerikának, az amerikai népnek, akár nem, a Szovjetet csak erővel lehet visz­­szahuzódásra k é n y s zeriteni. Közbeeső megoldás nincs. Sem­miféle tárgyalás, egyezkedés nem vezethet a kívánt célhoz. Csak időveszteséghez, ami a Szovjet szempontjából időnye­reség. > «VfÜ Semmiféle genfi, vagy londo­ni tárgyalás nem viszi előbbre a szabad világ ügyét. A győzelem az egyetlen módszer ma is az el­lenfél térdrekényszeritésére. A feltalálások korában még sem­mit sem találtak fel, ami a győ­zelmet helyettesíthetné. Minnesota után . . . Stevensonnak nem az ellensé­gei, hanem a barátai mondják, hogy remek alelnök lesz belőle. A gondolatért cseppet sem lelke­sedik, ami érthető, de a poltiika könyörtelen és a hanyatló csil­lagok fénye egyre erőtelenebb. Ki lesz hát a demokrata párt elnökjelöltje? Kefáuver nem, ez szinte bizonyosnak látszik. A fá­radhatatlan Kefauvernek az egész demokrata párti vezető­ségben nincs egyetlen barátja, a kormányzók, szenátor kollégái nyíltan elfordulnak tőle, most sikerei teljében is. Minden jel arra vall, hogy Symington, Mis­souri állam szenátora rugtat előre. Biztosat mondani senki sem mer, mert a konvencióig még sok idő van és mindenki talpa alá oda kerülhet az a bizonyos banánhéj. Elcsúszik a legbizto­sabbnak látszó jelölt is, — Ste­venson példájából látható. Har­­riman, Lausche? Lehet. Most­­már minden lehet. A republiká­nusoknál — úgy látszik — min­denki lenyelte Nixon ujrajelölé­­sét, amióta Eisenhower kiállt mellette. Hja, kérem, Eisen­hower ellen nem ugrálnak a re­publikánusok. Sőt, nem is moc­cannak. Különben pedig egyik párt­nak sem holtbiztos az esélye. Minden történhetik. Ezt a vá­lasztást éppen olyan sok “ha” előzi meg, mint akármelyiket az előzők közül. Egyelőre a demokratáknak éppen úgy megvannak a maguk gondjai, mint a republikánusok­nak. Megnyílt a sir... Megnyílt a sir, szól az angyal: Feltámadt az Ur bizonnyal, Jézus, a megfeszittetett Megnyerte már az életet. óh, jöj'jetek, kicsik, nagyok, Hozzátok el a bánatot, A Krisztusra tekintsetek S megkönnyebbül a szivetek. Keresztényejc előre hát, Emeljük az Ur zászlaját S ki adsz hitet, szeretetet, Most a sírból feltámadott. Alleluja, alleluja! Régen elmúlt az idő, amikor csak kifogástalan egészségű és biztonságos foglalkozású egyé­nek kaphattak életbiztosítást. Az Életbiztosító Intézetek Or­szágos Szövetségének jelentése szerint, az elmúlt évben 100 je­lentkező közül 98 részére állítot­tak ki halálesetre szóló, rendes biztosítási kötvényt. (Rendes életbiztosítás az, amelyet több­ezer dollár erejéig, más család­tagok javára kötnek.) Az életbiztosító intézetek kü­lönböző okok következtében ju­tottak abba a helyzetbe, hogy szabályaikat enyhítsék. A leg­­fontos’abb, az orvostudomány rohamos haladása, ami a beteg­ségek megelőzését és gyógyítá­sát egyre jobban megkönnyíti. Más fontos ok az, hogy a válla­latok munkásaik testi épségéről egyre jobban gondoskodnak. Az életbiztosítók ezenkívül azt a politikát követik, hogy megfelelően magasabb dij elle­nében, “rendkívüli kockázatot” is vállalnak, azokért, akiknek egészsége kívánni valót hagy hátra, vagy kockázatos foglalko­zással keresik kenyerüket. Az elmúlt évben a kiállított kötvé­nyeknek azonban csak 8százalé­­ka volt “rendkívüli kockázatra” alapítva. A szabaályok enyhítése és a rendkívüli kockázat elvállalása következtében, életbiztosításhoz jutottak olyanok is, akiknél az orvosok előre nem haladt szív­bajt, cukorbetegséget, tüdő­vészt, epilepsziát, köszvényt vagy rokkantságot állapítottak meg. Az egész ország területén rendkívül kevés jelentkezőt uta­sítottak el az életbiztosító tár­saságok, kockázatos foglalkozás miatt. A fentemlitett két száza­lékból csak V2 százalék esik azokra, akiknek foglalkozása ta­láltatott olyan veszélyesnek, hogy éetlbiztositási kötvényt nem kaphattak. A fenmaradó V/2 százalék legnagyobb részét előrehaladt szívbajban szenve­dők képezték. Az Életbiztosító Intézetek Or­szágos Szövetsége hangsúlyozza azt, hogy ha a rendes életbizto­sítási kötvényt kiállították, az évi dij állandó marad, bármi­lyen kedvezőtlen változás állott be a biztosított egészségében, vagy bármilyen kockázatos fog­lalkozást vállalt is el. Viszont ha a “rendkívüli koc­kázattal” járó magasabb dijat megfizettük, ha egészségünk ké­sőbb lényegesen javul, vagy a kalandos foglalkozást abba­hagytuk, a biztositó társaság a normálisra fogja az évi dijat le­szállítani, amit tőlünk követel. Ha pedig ez megtörtént, utóla­gos változások — akár egészsé­gi állapotban, akár foglalkozás­ban — nem okozhatnak többé díjemelést. Sok kötvényt állítanak ki or­vosi vizsgálat nélkül, és pedig a rendes életbiztosítási kötvények egyharmadát. (A társaságok csak bizonyos mérsékelt összeg erejéig bocsátanak ki ilyan köt­vényeket.) Orvosi vizsgálat nél­kül kapnak kötvényt azok, akik csoportos élebtiztositást kötnek (bizonyos vállaltok alkalmazot­tai, hasonló foglalkozású egyé­nek, egyletek, stb.) vagy akik egyes pénzintézetektől korlátolt összegű kölcsönt vettek fel. GÖRE GÁBOR Levél arrul, hogy mi a legokosabb találmány? Lyó egésáégöt és hasolló lyó­kat kivánolfy továbbá hogy im­máron a krümpliszödés is mög­­vót, hát tsak pélpázunk, minek­­okájér mögen ráérök arra, hogy levelet Írjak, ámbátor nálunk sömmi nagy ulyság nintsen, tsak éppen [hogy a méltóságos báró ur hazaérközött. De ugyap lyókora tsudával gyött, mer . ojan hintón gyött, akibe nintsf ló, mégis sebössen jár, oszt mikor jár ojjan apró ordétásokat hallat, hogy attul mindön állat mögvadul. Turus sógornak a lovaji is úgy mög­­bokrosodtak, hogy árokba vitték a kotsiját, de hálistennek nem tört össze a kotsi, se a borba nem esött kár aki a kotsin vót, tsak éppenhogy a bal lába fitze­­mödött ki a sógornak. A masinás hintó tsudájára össze futott osztán a falu, ma­gam is mögnéztem közelebbrül, hogy mondok mi haj ti? hát ma­sina dogozik abba is. — No aszondi a papunk, mőte a világ áll, ennél szöbb talál­mány nem tsinálódott. — Engödelmet kérők, mon­dok, igaz, hogy tsudálatos szép találmány, de a régi találmá­nyok között tsudálatosabbak is vannak. — Lyól beszél aszondi a zes­­pány ur, mer a puskapor mög a könyvnyomtatás különb talál­mány. — Mondok még azoknál is van tsudálatosabb, tsakhogy mögszoktuk. — Aszondi mitsoda? — Hát mondok a füstőtt ko­hász. Mer én magamba sokszor elgondókodok, hogy mondok ki vót a világon a legokosabb em­­bör? de mindig tsak azon állok mög, hogy a ki a füstőtt kóbászt Yitanálta, az vót a legokosabb. Más most nem történt. írtam én magam, “BUDAPEST REVISITED” Érdekes report a mai Buda pestről az “Esquire” áprilisi számában Joseph Wechsberg tollából ér­dekes cikket hoz az “Esquire” c. férfi-magazin áprilisi száma (folytatásosán az 58, 124, 127 és 128poldalakon). “Ismét meg­látogattam Budapestet,” vala­hogy igy fordíthatnánk a cikk címét, amelyben Wechsberg, aki nemrégiben a magyar főváros­ban járt, érdekesen, sok helyen humorosan Írja le a mai, kom­munista rémuralom alatt nyögő Magyarországon szerzett ta­pasztalatait. Ajánljuk mindenkinek: ve­gyék meg az Esquire áprilisi számát, amely most kerül az új­ságárus sztendekre s olvassa, vagy olvastassa el Wechsberg nagyszerű cikkét! (ízelítőnek lefordítunk ide egy egészen kis részt a cikkből: “Kommunista-ellenes története­ket többé már nem suttogva mondanak. A Hazafias Nép­front egyik nagy gyűlésén egy ember felállott s a munkások nevében, akik panaszra jöttek Rákosi Mátyáshoz, a Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárához, azt mondotta, hogy a reggelihez a zsemlék ki­sebbek lettek. Rákosi ránéz egy zsemlére és igy válaszol: “A zsemlék nem kisebbek, de a szá­jatok nagygobb lett.!”) Miss Truman esküvője Margaret Truman, az Egye­sült Államok 34-ik elnökének le­ánya jegybe lépett Daniel Clif­ton újságíróval, a New York Times külföldi hirosztályának segédszerkesztőjével és a napok­ban bejelentették azt is, hogy es­küvőjüket április 21-én fogják megtartani New Yorkban. Miss Truman 41 éves, North Caro­­lina-i származású vőlegénye be­leegyezett abba, hogy a fiatal­­asszony folytassa karrierjét, már csak azért is, mert az NBC rádió- és televízió állomással szerződése van, amit be kell tar­tania. New Yorkban fognak lak­ni. Sokáig komolyan tartotta ma­gát a hir, hogy a Truman-lányt államunk kormányzója, Robert B. Meyner fogja elvenni, habár egyikük sem nyilatkozott soha “ebben az irányban.” Látták őket együtt legutóbb tavaly ősz­szel a princetoni footballmérkő­­zések elkalmával, de ez nyilván csak “politikai barátság” volt és semmi más . . . Az 1939-es new yorki világ­kiállítás magyar anyagánál egyrésze a háború miatt Ameri­kában rekedt. Az amerikai ható­ságok a főként müértékekből ál ló anyagot zárolták és raktárba helyezték. A múlt év vége felé a zárlatot feloldották s akkor a név/ yorki Magyar Könyvtár és Történeim: Társulat — az érték töredéké­ért — megvásárolhatta ennek a kiállítási anyagnak egy jelenté­keny részét. Főleg festmények, könyvek és porcellánok k írültet igy a Társulat birtokába. Egy másik része néhány hét­tel ezelőtt került árverésre. A jelenlevő magyar egyházak é: testületek képviselői nem mer' tek ezer dolláron felül árverezni és igy néhány magyar szobor egy olasz műkereskedő birtoké ba került, összesen 1200 dollá rért. A gyűjtemény legértéke­sebb darabja, a közel négy métei magas Szent István szobor, Er­dei István alkotása. Értékes a Szent László herma másolata is Szobrászati szempontból kiváló Iigaz-e az, hogy aki Ameriká­ban gazdag, az nagyon gazdag s aki szegény, az nagyon szegény? Sokan kérdezik ezt a külföldön, mert ellenségeink ezt a hirt köl­tik rólunk már sok év óta. Ez az állítás azonban egyszerűen nem igaz. Az utolsó évtizedeken óri­ási középosztály épült ki Ameri­kában, amelyhez úgyszólván va­lamennyien hozzátartozunk. A középosztálynak azonban Ame­rikában csak közgazdasági je­lentősége van, mert társadalmi kasztrendszer nincsen Ameriká­ban. A második világháború előtti viszonyokkal összehasonlítva, azok, akik a két kezük munkájá­val keresik meg a kenyerüket, megháromszorozták a jövedel­müket, a “fehérgallérosok” megduplázták, a magas adók pedig a nagy jövedelmeket nyir­bálták meg ugyanazon idő alatt. A középosztály tehát felülről is, aluról is, rengeteg uj taggal sza­porodott. A több mint 165 millió lelket számláló országban csak 3 mil­lió olyan ember van, akinek a jö­vedelme 1000 dolláron alul ma­radt. Ezek közt azonban sok olyan fiatal ember akad, aki a tanulmányainak elvégzéséhez szükséges összegeket kívánja csak megkeresni és sokan, akik csak részidőket akarnak dol­gozni. alkotás Horthy Miklós bronz mellszobra is. Ott volt a gyüjte­­nényben az angyalos-koronás nagyar címer, egy rendkívül ér­tékes dombormű, amely annak idején a világkiállítás magyar )aVillonjának bejáratát díszí­tette. Most érdekes fordulat állt be az ügyben. Szobonya László cle­velandi üzletember nem tudott kibékülni a gondolattal, hogy izek a magyar értékek idegen kézbe kerültek, összeköttetésbe épett az olasz műkereskedővel :s az egész gyűjteményt 6500 tollárért visszavásárolta. A ne­­. neslelkü amerikai magyar a Szent István szobrot az Ameri­­cai Magyar Szövetség keleti ke­lletének adományozta azzal, íogy állítsa méltó helyre New fork egyik nyilvános parkjá­ban. Az Amerikai Magyar Szövet­ség már megtette a lépéseket, íogy New York városától enge­délyt kérjen a Szent István szo­bor felállítására. Az a terv, hogy 1 szobrot augusztus 20-án, nagy ünnepség keretében leplezik le. A középosztály kibővülését a szakértők “a történelem nagy társadalmi átalakulásának” te­kintik. Az American Telephone and Telegraph Company egy részvénye 180 dollárba kerül, mégis több mint egy millió ame­rikai polgárnak van legalább egy darab ilyen részvénye és igy van ez más vállalatok birtoká­val is.. Az igazság az, hogy az ame­rikai vagyon szaporodik ugyan, de egyre több és több ember kö­zött oszlik meg. Az amerikai milliomosok sorai megritkultak és csökkent a nyomorgók száma is. A PILÓTÁKAT IS ELLENŐRZIK A kommunisták attól tarta­nak — s az osztrák légi terület­re menekült magyar repülőgép esetének bizonysága szerint nem alaptalanul, — hogy a magyar légiforgalmi gépek pilótái gé­pükkel együtt igyekeznek Ma­gyarországból külföldre mene­külni. Ilyen, kísérletek elhárítá­sára február 16.-i bécsi beszá­moló szerint a pilótán és a rá­­diótávirászon kívül minden géppel 1-4 polgári ruhás ÁVH-s is repül. Egy az utasok között ül, a többi a vezetőfülkében tar­tózkodik, amelyet belülről ma­gukra zárnak. A gépeket a re­pülőtereken külön “légi rendőr­ség” őrzi. Minden polgári repü­lőtéren látható néhány katonai vadászgép, nyilván az esetre, ha az utasgép pilótája mégis megkísérelné a szökést. . . GAZDAG ÓKORI ARANYLELET Ártánd - Nagyszomlinpusztán, Bihar megyében, kétezerötszáz éves páratlanul gazdag szkita aranyleletet találtak. A sok aranytárgy arra vall, hogy a “királyi szkiták” egy főnökének, nagyfejedelmének sírját tárták fel. Görög bronzedényt is talál­tak a sírban, amely valamelyik Fekete-tenger melléki görög műhelyből származik. GÖRE GÁBOR biró ur * __ * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. “SZEGÉNY GAZDAGOK”

Next

/
Oldalképek
Tartalom