Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-15 / 11. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, /V. J. YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. MÁRCIUS 15. Ten Gen ts per Copy—32.00 per Year Az örült dervisek tánca nem valami szívderítő látvány a közelkeleten és Afrika északi partjain. Ha nem tévedünk a számokban, 50 millió hithü mohamedán nem kívánja többé a nyugati hatalmak babusgatását. Lehet, hogy csak 40 millió, lehet, hogy 60. Itt a számok mái; nem számítanak. Az arab országok, protektorátusok, vagy gyarmatok most tartanak ott, ahol Középeurópa apró népei tartottak az első világháború során. Akkor a győztes nyugati hatalmak felszabdalták azt a bizonyos középeurópai hatalmat s ezzel, mint akik dolgukat jól végezték, nyugvóra tértek az ügy felett. Lángoló nacionalizmussal megoldani semmit sem lehet, de ezt még nem tudják az arabok. Talán további ötven év múlva, ők is megtanulják. De tudja már Amerika és Anglia. Sőt, Franciaország is. S mert tudják, Londonban, Washingtonban, Párizsban az aggodalom nőttönnő. Sűrűsödik a levegő. A háborúhoz egy lépéssel közelebb került a világ, — ezt már nem is próbálják tagadni sehol. A Szovjet közelkeleten megtette a magáét. Az arabok kezébe modern, olcsó fegyvereket adott. Amit nem kaphattak meg Allah követői még csengő aranyért sem Angliától és Amerikától, megkapták Prágából, vagy Budapesttől. Óh, a Szovjet ma sem bűnös. Nem lehet rábizonyítani semmit. Nem, nem Moszkva adta a fegyvereket, ugy-e, hanem a “független” prágai, budapesti, vagy varsói kormány. A fegyverek már ott vannak Allah hü követői kezében s szenvedélyes prófétáik már elvégezték a szent háborúra való felhívást. Még éppen csak el kell sütni a fegyvereket. S ha ezek arab kézben vannak, mi sem látszik könnyebbnek. Londonban, Washingtonban sehogysem találják meg a kiutat. A nyugati hatalmaknak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy ebben a térségben béke legyen. De a Szovjetnek más az érdeke. Éppen az ellenkezője. Moszkva szeme két évszázada csillog éhes mohósággal a Földközi-tenger térsége felé. Csak zavart, minél nagyobb zavart — ez az óhaj Moszkvában, — s akkor miénk lesz a meleg tenger, az olaj, a földkerekség legértékesebb kereskedelmi útvonala és az arabok jóindulatával együtt kapjuk a bázisokat is. Igen, közelkeleten sűrűsödik a levegő. Lehet, hogy valahol azon a tájon dördül el az a végzetes fegyver, amely a háborút jelenti. A félős az, hogy ez már nem az arabok és izraeliek háborúja lesz csupán, hanem az egész világé. Közelkeletről nyugat felé haladva Tuniszban, Algírban, Marokkóban csak idő kérdése — s talán némi felszerelésé is, hogy a lázongások általános felkeléssé fejlődjenek. A gyönge Franciaország nem ura itt a helyzetnek, mintahogy nem az Indokínában sem, hogy távolkeletről is mondjunk valamit. Indokínában a felkelők kezében van az egész vidék, a francia helyőrségek csak a városokat tartják kézben. Indokínában úgyszólván nincs közlekedés. A felkelők mindenfelé felbontották a vasútvonalakat, átvágták a közutakat, ledöntötték a telefonpóznákat. Az idegenben utazgató Dulles elé szomorú látvány tárul Ázsiában. Pakisztán felszerelést akar, hogy végre Indiával szemben érvényesítse igényeit. Nehru hallgatásba burkolózik és nem tett Ígéretet, hogy az USA- ba is ellátogat, pedighát ha csakugyan semleges volna, moszkvai vendégeskedése után most már erre felé kellene útiterveit szövögetnie. Indonéziában a vörösek a hatalom tulajdonképpeni birtokosai. Thailandban, Vietnamban, Formózán csupa baj . . .! S mindebből pedig a hasznot a Szovjet fölözi le . . . Ami Washingtonban végbemegy távolról sem találkozik az amerikai nép akaratával. Az amerikai polgár általában nem pártpolitikus. Talán meggyőződéses demokrata, vagy republikánus, de népi akarja ezt a nap minden pereiében és órájában kimutatni. \ Ezzel szerűben a törvényhozók Washingtonban szakadatlanul birkóznak, támadnak, vitatkoznak s — legalább is úgy látszik — ebben pillanatnyi szünet sincs. A világ felett sötétedik az égbolt, de ez mintha másodrendű kérdés volna a belpolitika versenyfutói közt. Erről már sokszor irtunk s nem tehetünk róla, ha újra és újra kénytelenek vagyunk felemlegetni. Nem tehetünk róla, hogy szakadatlanul ez ötlik a szemünkbe. Nem ártana most egy kis hangfogó. Jobban lehetne hallani a világ rendetlenül verő pulzusát. Ez pedig végzetesen fontos lehet még Washingtonban is. $1 a minimális órabér Az uj szövetségi munkabértörvény a minimális (legkevesebb) órabért 75 centről 1 dollárra emelte fel március 1-től kezdve. Ez azonban csakis olyan alkalmazottakra vonatkozik, akik oly ipari üzemekben, vagy cégeknél dolgoznak, amelyek áruikat az állam határain túl szállítják, vagy amelyek termelése szoros összefüggésben van az államközi forgalommal. Az uj törvény betartásáról, illetve az estleges panaszok elintézéséről a washingtoni kormány Wage and Hour Division körzeti irodái gondoskodnak. (A mi közelünkbe eső ilyen irodák New Yorkban, illetve Philadelphiában vannak.) MÁRCIUS TIZENÖT Irta: SZABÓ LÁSZLÓ Kossuth, Petőfi lelke volt ez, Nincs rajta vér, könny, rozsda, szenny, Tavasz-varázs úgy szüli újjá, Mint fényes csillagát a menny. Nem a Jelen, nem szürke, ködlö, Ah! bár lehetne a Jövendő! Nélküle nincs szép életünk már, Mert szabadságunk haldokol, Nemzeti létünk tiszta fénye S mennyországa zsarnok-pokol. Ha korbácsolt járomba, nyűgbe, Öntudatunk hiánya szülte. Egység, erő volt tarsolyában, Mit nekünk Március hozott, Kincses Erdély bérckoszoruja Rónánkkal nász-tüzet fogott. Mesebeli királyfi lelke Aranyhaju tündérre lelve. Egység helyett ma több a nemzet Az ős honban, mint valaha, És több a nyelv, mint pór kezekben Az ősi csengésű kasza. Nyakunkra nőtt sok faj kegyetlen, . | És megnőtt mind, csak a magyar nem. Szabad sajtónk, eszményt feledve, Önérdek rongyát lengeti, Mammon moslékos válujánál Vörös nyáját legelteti; Versengőn az üzleti harcra Eszményinket hordja piacra. Toll, kalapács, gyalu és fegyver Magyar kézből kiütve hull, Rettentő Ítélet fejünkön: Maholnap mi leszünk alul. Ekeszarván, mig hátranézünk, iiz csúfosan, siettet végünk. Magyar hazánk dicső fogalmát Gyengíti bennünk minden év, Nincs oly mélyen szivünkbe vésve, Mint Zeusz szobrába a név, Mely tartotta az antik szobrot, De ha kivették, összeomlott. Az első szép, szent Márciusnak Közömbös árnyai vagyunk, Menekül és nem lángol érte Szivünk, hitünk, vérünk, agyunk . . . Felsír a föld, a tenger átkoz, Mert vándor-bot húz, csal magához. Pedig van ott virág a hősnek, Hegyekben érc, kardnak ha kell, Hü munkára, veríték gyöngyre Zengő arany kalász felel ... * Ősföld szerelmesét siratja Erdő, mező, hajlék, pacsirta. Ragyogj reánk, gyógyíts meg minket Március kristály szelleme, ős tölgyünket ne törje ketté Zsarnok hordák vihar szele, Hogy ajkukon, kik majdan élnek, Magyar legyen dal, sóha j, ének. Kibővítik a Ligonier Árvaház épületét “MAGYAR NEMZETI KERESZTÉNY NAPILAP” MOZGALOM Rendkívüli részvénytársasági közgyűlés, kiválogatott részvényesek meghívásával . . . furfanggal összeszedett proxyszavazatokkal. — Fáy elnöknek lapra van szüksége s ezért a napilap-tervből heti kétszeri megjelenésű lap-tervet csináltak. — A “kereszténység” álcája alatt gyülöletszitás és egymás ellen uszítás szellemében folyik a “mozgalom.” Az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligonier, Pa.ban levő Bethlen Otthon árvaházát egy 40x60 négyzetláb nagyságú épületszárnnyal megnagyobbítják s azt május 27-én fogják ünnepélyes külsőségek között átadni hivatásának. Az uj épületszárny földszintes lesz, téglából, mint az épület többi része. Nagy gyülekezőterem lesz itt, valamint az alagsorban szórakozó-termek, mosoda, zuhany, stb. A Bethlen Otthon 22,000 dollár költséggel épülő uj szárnya éppen idejében készül el arra, hogy a május 28- án kezdődő református egyesületi konvenciót itt tarthassák meg, illetve éppen ezért tették Márciusi magyar ünnepély Trentonban Trenton és környéke magyarsága március 18-án ünnepli meg a magyar szabadságeszmék tettekbe lendülésének 108 év előtti dicső nagy napjának emlékét ... A Magyar Otthon nagytermében rendezendő március 15-iki magyar ünnepély előkészületei már folyamatban vannak. át az idei konvenció színhelyét Washingtonból Ligonier-be. Nemrégiben tartották meg az első kapavágást, amelyet Nt. Kecskeméthy József árvaatya és Nt. Szőke István, az igazgatótanács tagja végeztek. Magyar táncosnő újabb sikerei Tavaly már egyszer megírtuk (s a mi lapunk irta meg magyarul elsőnek), hogy a Passaic-i magyarság egyik kedvence, Murray Ilonka tánemüvésznő szédületes diadalokat arat, mint a new yorki Metropolitan Opera legfiatalabb prímaballerinája. Nemcsak a nagy operák hallétjeiben szerepel, de óriási sikerrel lépett fel a Radio City Music Hall színpadán is, 8 héten át európai turnén volt az “Oklahomá”-val s mint vezető táncosnő aratott diadalokat Párisban, Rómában, Milanóban, Nápolyban és más nagyvárosok hires színpadain. A televízión is gyakran szerepel, átütő sikerrel. Özv. Barabás Károlyné passaici honfitársunk méltán lehet büszke “kis unokájára,” Murrai Ilonkára, aki ily fiatalon máris ily sok becsületet szerzett a magyar névnek...! Zámbory Sándor nyugalomba megy Zámbory Sándor, a Perth Amboy-i William Dunlap és Delaney Homes alacsonybérü lakások igazgatója, egykori magyar lapszerkesztő kollégánk (Perth Amboy-i Híradónk és Trentbn-i Függetlenségünk alapitója és volt szerkesztő-tulajdonosa) a Perth Amboy Housing Boardnál viselt állásából ez év junius 30-án nyugalomba vonul. Zámbory kollégánknak a nyugdíjtörvény értelmében már a múlt év januárjában, amikor betöltötte 70-ik életévét, nyugalomba kellett volna mennie, illetékes körök azonban honorálták a Housing Board kérelmét, hogy másfél évvel hosszabbítsák meg az otthonok igazgatójának működési idejét. Az amerikai magyar betű megbecsült és kedvelt veteránjának nyugalomba vonulása a Housingnál 18 évi eredményes és elismert munkának a befejezése lesz . . . Hogy mennyire megbecsülték Zámbory Sándor munkáját, minden szónál ékesebben bizonyitja az, hogy a Városi Tanács egyhangú határozattal az egyik utcát Zámbory Street-nek nevezte el, a Housing Board pedig, távozásakor fényes bankett keretében fog búcsút venni tőle. (Elöljáróban el kell mondanunk, hogy az utóbbi napokban sokat gondolkoztunk afelett, hogyan, mikép írjunk erről az egész “ügyről,” foglalkozzunk-e vele egyáltalában és ha Írunk, mit írjunk és mit ne . . .? Az amerikai újságírás Íratlan törvényének legelső tétele adta meg a feleletet erre a kérdésre. Az amerikai újságírás irányelve pedig az, hogy “The public has the right to know,” vagyis: amit a nagyközönségnek joga van tudyii, azt nem meg lehet, de meg kell írni! És akár vannak a mi lapjaink olvasói között olyanok, akik felsorakoztak az úgynevezett “keresztény magyar napilap-mozgalom” mögé és részvényeket is vásároltak már, akár nincsenek, Írnunk kell erről a kérdésről, most érkezett el az ideje,-hogy “érdeme szerint” foglalkozzunk vele. Egyetlen cikkben megírni mindazt, amit meg kell Írnunk, nem lehet s ezért a legvégén, a legutóbb történteken kezdjük s úgy fogunk időrendben visszamenni, egészen a dolgok kezdetéig.) * * * A keresztény, nemzeti, magyar napilap létrehozására alakult “Magyar Publishing Co. Inc.” nevű részvénytársaság, — amelynek részvényesei főleg és javarészben az utóbbi 5-6 év alatt Displaced Person-ként ideérkezett “uj-amerikás,” beván -Már pedig a gyűlési meghívó angol szövegében ez áll: “If you do not expect to be present at the above-mentioned Meeting, please date and execute the enclosed form of proxy and mail it promptly —but latest as February 28.” Vagyis: február 28-ig kellett visszaküldeni az értesítést a “központba,” azt a levágandó és kitöltendő részt, amit február 29-én, egy nappal a határidő után küldtek ki. A részvényesnek, aki ilyen késve szétküldött meghívót és proxy-ürlapot kadorolt magyarok — március 3- ín, szombaton rendkívüli közgyűlést tartott New Yorkban. A ;örvény szerint minden shareholdernek joga van ilyen közgyűlésen résztvenni és annyi szavazattal bir, ahány részvénye van. A részvénytársaság vezetőségének viszont kötelessége az összes részvényeseket idejében értesíteni, hogy mikor és hol lesz a gyűlés; különösen fontos pedig ez az előzetes értesítés akkor, ha azon a rendkívüli közgyűlésen a részvénytársaság eredeti célját megváltoztató javaslat felett kell a részvényeseknek dönteni. A Magyar Publishing Co. Inc. részvénytársaság 1956 február 1. keltezéssel adott is ki egy magyar- és angolnyelvü, de különböző szövegezésű nyomtatott körlevelet, ezt azonban a részvényeseknek csak egy része kapta meg, mert több olyan részvényesről tudunk, aki egyáltalán nem kapott ilyen meghívót, illetve értesítést és van olyan is — bizonyára nem egy — akinek Flushing, N. Y.-ban FEBRUÁR 29-ÉN adták postára ezt a nyomtatványt és csak március 2-án, egy nappal a gyűlés előtt kapta kézhez. “A nagyközönségnek joga van tudni”... s ezért itt fényképmásolatban adjuk a későn küldött “meghívó” egyik ilyen borítékjának postabélyegzőjét, február 29-iki feladási dátummal). postázásának dátuma pott, nem állt módjában szavalatát érvényesíteni. Nagyon vaószinü azonban, hogy azok, xkiknek a proxy-szavazatára az “elnökségnek” szüksége volt, idejében, talán már február eleién megkapták ezt a nyomtatványt és bizonyára megkapták izok is, akiktől “tartottak” ott bent ezek az urak . . . Csak a “népség, katonaság,” . . . jelentéktelennek vélt részvényesek nem kaptak semmi értesítést, vagy amit kaptak, azt jól kiszátottan későn kapták . . . Miről volt szó ezen a fontos gyűlésen, március 3-án? Arról, hogy a néhai Father Galambos József által kezdeményezett “keresztény nemzeti napilap”-ot — miután a tőke egyelőre nem elégséges, heti kétszeri megjelenéssel indítsák el. A kinyomtatott körlevél “Notice of Special Meeting of Shareholders” cimet viselő angol részében három pont van felsorolva, ami felett a részvényeseknek dönteni kell: 1. Az Igazgató Tanács javaslata felett, hogy mielőbb meginduljon egy hetenként kétszer megjelenő lap. — 2. Szavazni afelett, hogy hol, melyik városban adják ki a lapot és — 3. Más a gyűlés elé hozott ügyek felett. A kitöltendő proxy-szavazati “űrlap” azonban ezek közül csak a (Folyt, a 3-ík oldalon) Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. MAGYAR PUBLISHING Cö. INC. 37-70 62nd ST. APT. 1 C W00DS1DE 77, L. I., NEW YORK Tel. NE 9-1628 Közgyűlési meghívó American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS — ^ 1 .......... Amerikai szellemű magyar újság N>FFB29.,Z-\ i 2-PM TN \j956jy
