Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-15 / 11. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, /V. J. YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. MÁRCIUS 15. Ten Gen ts per Copy—32.00 per Year Az örült dervisek tánca nem valami szívderítő látvány a közelkeleten és Afrika északi partjain. Ha nem tévedünk a számokban, 50 millió hithü mo­hamedán nem kívánja többé a nyugati hatalmak babusgatását. Lehet, hogy csak 40 millió, le­het, hogy 60. Itt a számok mái; nem számí­tanak. Az arab országok, pro­tektorátusok, vagy gyarmatok most tartanak ott, ahol Közép­­európa apró népei tartottak az első világháború során. Akkor a győztes nyugati hatalmak fel­szabdalták azt a bizonyos közép­európai hatalmat s ezzel, mint akik dolgukat jól végezték, nyugvóra tértek az ügy felett. Lángoló nacionalizmussal megoldani semmit sem lehet, de ezt még nem tudják az arabok. Talán további ötven év múlva, ők is megtanulják. De tudja már Amerika és Anglia. Sőt, Fran­ciaország is. S mert tudják, Londonban, Washingtonban, Párizsban az aggodalom nőttön­­nő. Sűrűsödik a levegő. A hábo­rúhoz egy lépéssel közelebb ke­rült a világ, — ezt már nem is próbálják tagadni sehol. A Szovjet közelkeleten meg­tette a magáét. Az arabok kezé­be modern, olcsó fegyvereket adott. Amit nem kaphattak meg Allah követői még csengő ara­nyért sem Angliától és Ameri­kától, megkapták Prágából, vagy Budapesttől. Óh, a Szovjet ma sem bűnös. Nem lehet rábi­zonyítani semmit. Nem, nem Moszkva adta a fegyvereket, ugy-e, hanem a “független” prá­gai, budapesti, vagy varsói kor­mány. A fegyverek már ott vannak Allah hü követői kezében s szen­vedélyes prófétáik már elvégez­ték a szent háborúra való felhí­vást. Még éppen csak el kell süt­ni a fegyvereket. S ha ezek arab kézben vannak, mi sem látszik könnyebbnek. Londonban, Washingtonban sehogysem találják meg a ki­utat. A nyugati hatalmaknak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy ebben a térségben béke le­gyen. De a Szovjetnek más az érdeke. Éppen az ellenkezője. Moszkva szeme két évszázada csillog éhes mohósággal a Föld­közi-tenger térsége felé. Csak zavart, minél nagyobb zavart — ez az óhaj Moszkvában, — s akkor miénk lesz a meleg ten­ger, az olaj, a földkerekség leg­értékesebb kereskedelmi útvo­nala és az arabok jóindulatával együtt kapjuk a bázisokat is. Igen, közelkeleten sűrűsödik a levegő. Lehet, hogy valahol azon a tájon dördül el az a végzetes fegyver, amely a háborút jelen­ti. A félős az, hogy ez már nem az arabok és izraeliek háborúja lesz csupán, hanem az egész vi­lágé. Közelkeletről nyugat felé haladva Tuniszban, Algírban, Marokkóban csak idő kérdése — s talán némi felszerelésé is, hogy a lázongások általános fel­keléssé fejlődjenek. A gyönge Franciaország nem ura itt a helyzetnek, mintahogy nem az Indokínában sem, hogy távolke­letről is mondjunk valamit. In­dokínában a felkelők kezében van az egész vidék, a francia helyőrségek csak a városokat tartják kézben. Indokínában úgyszólván nincs közlekedés. A felkelők mindenfelé felbontották a vas­útvonalakat, átvágták a közuta­kat, ledöntötték a telefonpózná­kat. Az idegenben utazgató Dulles elé szomorú látvány tárul Ázsi­ában. Pakisztán felszerelést akar, hogy végre Indiával szem­ben érvényesítse igényeit. Neh­ru hallgatásba burkolózik és nem tett Ígéretet, hogy az USA- ba is ellátogat, pedighát ha csakugyan semleges volna, moszkvai vendégeskedése után most már erre felé kellene úti­terveit szövögetnie. Indonéziában a vörösek a ha­talom tulajdonképpeni birtoko­sai. Thailandban, Vietnamban, Formózán csupa baj . . .! S mindebből pedig a hasznot a Szovjet fölözi le . . . Ami Washingtonban végbemegy távolról sem találkozik az amerikai nép akaratával. Az amerikai polgár általában nem pártpolitikus. Talán meggyőző­­déses demokrata, vagy republi­kánus, de népi akarja ezt a nap minden pereiében és órájában kimutatni. \ Ezzel szerűben a törvényho­zók Washingtonban szakadatla­nul birkóznak, támadnak, vitat­koznak s — legalább is úgy lát­szik — ebben pillanatnyi szünet sincs. A világ felett sötétedik az égbolt, de ez mintha másod­rendű kérdés volna a belpolitika versenyfutói közt. Erről már sokszor irtunk s nem tehetünk róla, ha újra és újra kénytelenek vagyunk fel­emlegetni. Nem tehetünk róla, hogy szakadatlanul ez ötlik a szemünkbe. Nem ártana most egy kis hangfogó. Jobban lehetne hal­lani a világ rendetlenül verő pulzusát. Ez pedig végzetesen fontos lehet még Washingtonban is. $1 a minimális órabér Az uj szövetségi munkabér­törvény a minimális (legkeve­sebb) órabért 75 centről 1 dol­lárra emelte fel március 1-től kezdve. Ez azonban csakis olyan alkalmazottakra vonatkozik, a­­kik oly ipari üzemekben, vagy cégeknél dolgoznak, amelyek áruikat az állam határain túl szállítják, vagy amelyek terme­lése szoros összefüggésben van az államközi forgalommal. Az uj törvény betartásáról, illetve az estleges panaszok el­intézéséről a washingtoni kor­mány Wage and Hour Division körzeti irodái gondoskodnak. (A mi közelünkbe eső ilyen iro­dák New Yorkban, illetve Phila­delphiában vannak.) MÁRCIUS TIZENÖT Irta: SZABÓ LÁSZLÓ Kossuth, Petőfi lelke volt ez, Nincs rajta vér, könny, rozsda, szenny, Tavasz-varázs úgy szüli újjá, Mint fényes csillagát a menny. Nem a Jelen, nem szürke, ködlö, Ah! bár lehetne a Jövendő! Nélküle nincs szép életünk már, Mert szabadságunk haldokol, Nemzeti létünk tiszta fénye S mennyországa zsarnok-pokol. Ha korbácsolt járomba, nyűgbe, Öntudatunk hiánya szülte. Egység, erő volt tarsolyában, Mit nekünk Március hozott, Kincses Erdély bérckoszoruja Rónánkkal nász-tüzet fogott. Mesebeli királyfi lelke Aranyhaju tündérre lelve. Egység helyett ma több a nemzet Az ős honban, mint valaha, És több a nyelv, mint pór kezekben Az ősi csengésű kasza. Nyakunkra nőtt sok faj kegyetlen, . | És megnőtt mind, csak a magyar nem. Szabad sajtónk, eszményt feledve, Önérdek rongyát lengeti, Mammon moslékos válujánál Vörös nyáját legelteti; Versengőn az üzleti harcra Eszményinket hordja piacra. Toll, kalapács, gyalu és fegyver Magyar kézből kiütve hull, Rettentő Ítélet fejünkön: Maholnap mi leszünk alul. Ekeszarván, mig hátranézünk, iiz csúfosan, siettet végünk. Magyar hazánk dicső fogalmát Gyengíti bennünk minden év, Nincs oly mélyen szivünkbe vésve, Mint Zeusz szobrába a név, Mely tartotta az antik szobrot, De ha kivették, összeomlott. Az első szép, szent Márciusnak Közömbös árnyai vagyunk, Menekül és nem lángol érte Szivünk, hitünk, vérünk, agyunk . . . Felsír a föld, a tenger átkoz, Mert vándor-bot húz, csal magához. Pedig van ott virág a hősnek, Hegyekben érc, kardnak ha kell, Hü munkára, veríték gyöngyre Zengő arany kalász felel ... * Ősföld szerelmesét siratja Erdő, mező, hajlék, pacsirta. Ragyogj reánk, gyógyíts meg minket Március kristály szelleme, ős tölgyünket ne törje ketté Zsarnok hordák vihar szele, Hogy ajkukon, kik majdan élnek, Magyar legyen dal, sóha j, ének. Kibővítik a Ligonier Árvaház épületét “MAGYAR NEMZETI KERESZTÉNY NAPILAP” MOZGALOM Rendkívüli részvénytársasági közgyűlés, kiválogatott rész­vényesek meghívásával . . . furfanggal összeszedett proxy­­szavazatokkal. — Fáy elnöknek lapra van szüksége s ezért a napilap-tervből heti kétszeri megjelenésű lap-tervet csináltak. — A “kereszténység” álcája alatt gyülöletszitás és egymás ellen uszítás szellemében folyik a “mozgalom.” Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület Ligonier, Pa.­­ban levő Bethlen Otthon árva­házát egy 40x60 négyzetláb nagyságú épületszárnnyal meg­nagyobbítják s azt május 27-én fogják ünnepélyes külsőségek között átadni hivatásának. Az uj épületszárny földszin­tes lesz, téglából, mint az épület többi része. Nagy gyülekező­terem lesz itt, valamint az alag­sorban szórakozó-termek, moso­da, zuhany, stb. A Bethlen Ott­hon 22,000 dollár költséggel épülő uj szárnya éppen idejében készül el arra, hogy a május 28- án kezdődő református egyesü­leti konvenciót itt tarthassák meg, illetve éppen ezért tették Márciusi magyar ünnepély Tren­­tonban Trenton és környéke magyar­sága március 18-án ünnepli meg a magyar szabadságeszmék tettekbe lendülésének 108 év előtti dicső nagy napjának em­lékét ... A Magyar Otthon nagytermében rendezendő már­cius 15-iki magyar ünnepély előkészületei már folyamatban vannak. át az idei konvenció színhelyét Washingtonból Ligonier-be. Nemrégiben tartották meg az első kapavágást, amelyet Nt. Kecskeméthy József árvaatya és Nt. Szőke István, az igazga­tótanács tagja végeztek. Magyar táncosnő újabb sikerei Tavaly már egyszer megírtuk (s a mi lapunk irta meg magya­rul elsőnek), hogy a Passaic-i magyarság egyik kedvence, Murray Ilonka tánemüvésznő szédületes diadalokat arat, mint a new yorki Metropolitan Opera legfiatalabb prímaballerinája. Nemcsak a nagy operák hallétje­iben szerepel, de óriási sikerrel lépett fel a Radio City Music Hall színpadán is, 8 héten át európai turnén volt az “Okla­­homá”-val s mint vezető táncos­nő aratott diadalokat Párisban, Rómában, Milanóban, Nápoly­ban és más nagyvárosok hires színpadain. A televízión is gyak­ran szerepel, átütő sikerrel. Özv. Barabás Károlyné pas­­saici honfitársunk méltán lehet büszke “kis unokájára,” Murrai Ilonkára, aki ily fiatalon máris ily sok becsületet szerzett a ma­gyar névnek...! Zámbory Sándor nyugalomba megy Zámbory Sándor, a Perth Amboy-i William Dunlap és De­laney Homes alacsonybérü laká­sok igazgatója, egykori magyar lapszerkesztő kollégánk (Perth Amboy-i Híradónk és Trentbn-i Függetlenségünk alapitója és volt szerkesztő-tulajdonosa) a Perth Amboy Housing Board­­nál viselt állásából ez év junius 30-án nyugalomba vonul. Zám­bory kollégánknak a nyugdíj­­törvény értelmében már a múlt év januárjában, amikor betöl­tötte 70-ik életévét, nyugalomba kellett volna mennie, illetékes körök azonban honorálták a Housing Board kérelmét, hogy másfél évvel hosszabbítsák meg az otthonok igazgatójának működési idejét. Az amerikai magyar betű megbecsült és kedvelt veterán­jának nyugalomba vonulása a Housingnál 18 évi eredményes és elismert munkának a befeje­zése lesz . . . Hogy mennyire megbecsülték Zámbory Sándor munkáját, minden szónál éke­sebben bizonyitja az, hogy a Városi Tanács egyhangú hatá­rozattal az egyik utcát Zámbory Street-nek nevezte el, a Hous­ing Board pedig, távozásakor fényes bankett keretében fog búcsút venni tőle. (Elöljáróban el kell monda­nunk, hogy az utóbbi napokban sokat gondolkoztunk afelett, ho­gyan, mikép írjunk erről az egész “ügyről,” foglalkozzunk-e vele egyáltalában és ha Írunk, mit írjunk és mit ne . . .? Az amerikai újságírás Íratlan tör­vényének legelső tétele adta meg a feleletet erre a kérdésre. Az amerikai újságírás irányel­ve pedig az, hogy “The public has the right to know,” vagyis: amit a nagyközönségnek joga van tudyii, azt nem meg lehet, de meg kell írni! És akár vannak a mi lapjaink olvasói között olya­nok, akik felsorakoztak az úgy­nevezett “keresztény magyar napilap-mozgalom” mögé és részvényeket is vásároltak már, akár nincsenek, Írnunk kell er­ről a kérdésről, most érkezett el az ideje,-hogy “érdeme szerint” foglalkozzunk vele. Egyetlen cikkben megírni mindazt, amit meg kell Írnunk, nem lehet s e­­zért a legvégén, a legutóbb tör­ténteken kezdjük s úgy fogunk időrendben visszamenni, egé­szen a dolgok kezdetéig.) * * * A keresztény, nemzeti, ma­gyar napilap létrehozására ala­kult “Magyar Publishing Co. Inc.” nevű részvénytársaság, — amelynek részvényesei főleg és javarészben az utóbbi 5-6 év alatt Displaced Person-ként ide­érkezett “uj-amerikás,” beván -Már pedig a gyűlési meghívó angol szövegében ez áll: “If you do not expect to be present at the above-men­tioned Meeting, please date and execute the enclosed form of proxy and mail it promptly —but latest as February 28.” Vagyis: február 28-ig kellett visszaküldeni az értesítést a “központba,” azt a levágandó és kitöltendő részt, amit február 29-én, egy nappal a határidő után küldtek ki. A részvényes­nek, aki ilyen késve szétküldött meghívót és proxy-ürlapot ka­dorolt magyarok — március 3- ín, szombaton rendkívüli köz­gyűlést tartott New Yorkban. A ;örvény szerint minden share­­holdernek joga van ilyen köz­gyűlésen résztvenni és annyi szavazattal bir, ahány részvé­nye van. A részvénytársaság vezetőségének viszont kötelessé­ge az összes részvényeseket ide­jében értesíteni, hogy mikor és hol lesz a gyűlés; különösen fontos pedig ez az előzetes érte­sítés akkor, ha azon a rendkívü­li közgyűlésen a részvénytársa­ság eredeti célját megváltoztató javaslat felett kell a részvénye­seknek dönteni. A Magyar Publishing Co. Inc. részvénytársaság 1956 február 1. keltezéssel adott is ki egy ma­gyar- és angolnyelvü, de külön­böző szövegezésű nyomtatott körlevelet, ezt azonban a rész­vényeseknek csak egy része kapta meg, mert több olyan részvényesről tudunk, aki egy­általán nem kapott ilyen meghí­vót, illetve értesítést és van olyan is — bizonyára nem egy — akinek Flushing, N. Y.-ban FEBRUÁR 29-ÉN adták postá­ra ezt a nyomtatványt és csak március 2-án, egy nappal a gyű­lés előtt kapta kézhez. “A nagy­­közönségnek joga van tudni”... s ezért itt fényképmásolatban adjuk a későn küldött “meghí­vó” egyik ilyen borítékjának postabélyegzőjét, február 29-iki feladási dátummal). postázásának dátuma pott, nem állt módjában szava­latát érvényesíteni. Nagyon va­­ószinü azonban, hogy azok, xkiknek a proxy-szavazatára az “elnökségnek” szüksége volt, idejében, talán már február ele­ién megkapták ezt a nyomtat­ványt és bizonyára megkapták izok is, akiktől “tartottak” ott bent ezek az urak . . . Csak a “népség, katonaság,” . . . jelen­téktelennek vélt részvényesek nem kaptak semmi értesítést, vagy amit kaptak, azt jól kiszá­­tottan későn kapták . . . Miről volt szó ezen a fontos gyűlésen, március 3-án? Arról, hogy a néhai Father Galambos József által kezdeményezett “ke­resztény nemzeti napilap”-ot — miután a tőke egyelőre nem elégséges, heti kétszeri megjele­néssel indítsák el. A kinyomta­tott körlevél “Notice of Special Meeting of Shareholders” cimet viselő angol részében három pont van felsorolva, ami felett a részvényeseknek dönteni kell: 1. Az Igazgató Tanács javaslata felett, hogy mielőbb megindul­jon egy hetenként kétszer meg­jelenő lap. — 2. Szavazni afe­lett, hogy hol, melyik városban adják ki a lapot és — 3. Más a gyűlés elé hozott ügyek felett. A kitöltendő proxy-szavazati “űr­lap” azonban ezek közül csak a (Folyt, a 3-ík oldalon) Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. MAGYAR PUBLISHING Cö. INC. 37-70 62nd ST. APT. 1 C W00DS1DE 77, L. I., NEW YORK Tel. NE 9-1628 Közgyűlési meghívó American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS — ^ 1 .......... Amerikai szellemű magyar újság N>FFB29.,Z-\ i 2-PM TN \j956jy

Next

/
Oldalképek
Tartalom