Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-08 / 10. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. JH ’ YEAR 43. ÉVFOLYAM NO. 10.. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. MÁRCIUS 8. Hungarian News American in Spirit — Hungarian in Language Amerikai szellemű magyar újság m Ten Cents per Copy—32.00 per Year Londonban van, hej, számos utca és azt mind-mind fellobogózzák a szovjet diktátorok tiszteletére. Áprilisben lesz ez a nevezetes alkalom. Tito után most Hrus­­csev és Bulgányin Anglia hiva­talos vendégei. Anglia roppant kényes a dik­tátorok megítélésében. Csak a vöröseket részesíti előnyben. Franco, a,spanyol diktátor, pél­dául sohasem lehetne Anglia vendége. Hja, 'kérem, hogy is van csak? Hát, igen, Franco de­mokrácia-ellenes és a spanyol polgárháború idején ezrével mé­­szároltatta a demokratikus gon­­dolkozásu hazafiakat. Igaz, hogy ezeknek a demokratikus hazafiaknk egy jó része a Szov­jetunióból került Spanyolhonba, egy kis vérfürdő rendezésére, dehát ezt már rég elfelejtette a világ. Csak az maradt meg, hogy Franco, igenis, demokra­tikus hazafiakat tett el láb alól. Világért sem akarjuk Fran­cot védelmünkbe venni, erre nincs is szüksége. Csakhát a Downing street 10. számú palo­tában kétféle mértékkel mérnek, — ez mégiscsak furcsa. Annyira furcsa, hogy az ember nem győz álmélkodni. Ami azt illeti, a Titó-Bulgányin-Hruscsev triász kezeihez is tapad jó pár százezer demokratikus hazafi vére. Ezek, az Angliában udvarképesnek ítélt férfiak valószínűleg nem is tagadnák, ha megkérdezné vala­ki. Persze, hogy nem kérdezik meg. Elvégre az ilyen kérdések feltevését a jó ízlés, az úri visel­kedés tiltja Angliában. Nem könnyű mesterség a Dullesé, ezt elismerheti bárki, pártállás­ra való tekintet nélkül. Egyik vihart a másik után kavarja fel minden kijelentésével. Legszí­vesebben semmit sem mondana, de úgyszólván kényszerítik kije­lentések megtételére s ha már megtörtént, akkor aztán kegyet­lenül nekiesnek és szapulják minden oldalról. Egyszer, nem is olyan régen azt mondta, hogy országunk az elmúlt években már többször is állt a háború szélén. Ezért a nyilatkozatáért valósággal ujjal mutogattak reá, menesztését követelték, sőt olyasmit is olvastunk, hogy bí­róság elé kellene állítani. Aztán néhány harckocsit küldött vala­melyik arab országnak. Retten­tő felhorkanás következett. Er­re kijelentette,- hogy egy ameri­kai alkatrész-szállítmány útban van Izrael felé is. Újabb megrö­könyödés. Most azt mondta, hogy a Szovjet ma gyengébb, mint ezelőtt egy évvel volt. Erre tört ki aztán istenigazában a vi­har. A szenátorok valósággal tobzódnak a Dulles-ellenes be­szédekben. Szinte furcsa, hogy Dulles külügyminisztert első sorban New Jersey demokrata szená­tora, H. Alexander Smith veszi védelmébe, ami különben útmu­tatás lehetne másoknak is, hogy ma a külpolitikát nem volna sza­bad belpolitikai szemüvegen ke­resztül nézni. Választási év, vagy nem választási év, ezeket a viharfelhőkkel terhes időket csak úgy vészelhetj ük át, ha kül­politikánk független marad minden kicsinyes szemponttól. Bevándorlók múzeuma Értesülésünk szerint egy nagyarányú mozgalom indult meg Amerikában gzzal a céllal, hogy a new yorki Szabadság Szobor lábánál egy Bevándorlá­si Múzeumot létesítsenek. A mozgalom lelkes pártfogói és vezetői között természetesen találkozunk újabban bevándo­roltak neveivel és régi bevándo­roltak késői leszármazottainak neveivel egyaránt, akik kíván­ják megörökíteni és bemutatni munkájukat, szerepüket, mely­­lyen arra törekedtek, hogy en­nek az Uj Hazának jövendőjét, jólétét és hatalmát biztosítsák. Megörökítsék a jövendő számá­ra életüket, mellyel kiépítették és kiművelték Amerikát egy olyan országgá, melyre ma az egész világ feltekint. A pártfogók és kezdeménye­zők között szerepelnek közis­mert gazdag amerikai családok, — mint a DuPont család egyik tagja, — akik tekintélyes segít­séget ígértek, a tavasz folyamán pedig egy gyűjtés fog megindul­ni, amikoris személyekhez, kü­lönböző egyesületekhez fordul­nak megajánlásokért. A tervezett Muzeum egyik termében, az Emlék-Teremben fognak egy bronztáblát elhelyez­ni, melyen szerepel, mint “alapi­tó tagnak,” mindazoknak a ne­vei, akik, mint egyének, 2,500 dollárt adományoztak; és egyle­teknek, egyesületeknek nevei 5,000 dollár után. “Építőknek” pedig majd azo­kat a személyeket és egyesülete­teket nevezik, akik 10 dollárt, vagy többet adományoztak. Ne­vüket és fényképüket mikro­filmre veszik fel, amit nagy vá­szonra vetítve, — terv szerint — szintén az Emlék-Teremben fognak közszemlére tenni. Sőt az “építők” ezen felül egy be­­rámázható csinos okiratot is kapnak elismerésül. A Múzeumban a fentebb em­lített Emlék-Termen kívül Kiál­lítási Terem és egy nagy impo­záns Előadó-terem lesz, melyet aztán a különböző nemzetisé­geknek ingyen fogják haszná­latra kiadni hazafias ünnepé­lyek tartására. Az American Museum of Im­migration országos bizottságá­nak címe: 270 Park Ave., New York 17, N. Y. MIELŐTT leragasztjuk a kül­földre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Acre rikának ? Sikerült kerületi gyűlést tartott Perth Amboyban a Reí. Egyesület Sztálint “lerántják”... Kun Béla “emlékét tisztogatják” Moszkvában Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület trentoni kerü­letéhez tartozó osztályainak ügykezelőit kerületi értekezletre hívta össze a központ az elmúlt vasárnap délutánra, a Perth Amboy-i Független Magyar Re­formátus Egyház kirkland-pla­­cei nagytermébe. Az értekezle­ten a központ részéről Nt. Bor­­shy Kerekes György főtitkár és Király Imre főpé^iztáros voltak jelen, úgyszintén Nt. Daróczy Sándor alelnök és Nt. Béky Zol­­vezértestületi tagok. Nt. Borshy Kerekes György központi titkár és Király Imre kp. pénztárnok az egyesület négy évi működéséről és lendü­letes előrehaladásáról tiszta ké­pet nyújtó ismertetést adtak, s egyben szakszerű választ adtak az összesereglett ügykezelőknek és osztálytisztviselőknek mind­azokra a kérdésekre, amelyek tagszerzési és “tagmegtartási” munkájuk közben felmerültek. Egyik érdekes és figyelemre­méltó választ Nt. Borshy Kere­kes György főtitkár adta arra a kérdésre, hogy miért nem fizet a Református Egyesület divi­­dend-et, évi osztalékot tagjai­nak. “Mi a dividendet előre fi­zetjük tagjainknak, még pedig úgy, hogy a mi biztosítási rátá­ink alacsonyabbak.” Vagyis: a­­mit a Református Egyesület osztalékban minden évben kiu­talna a kötvénytulajdonosok­nak, azt az összeget a havi, ne­gyedévi, vagy évi befizetések al­kalmával valósággal “a tagok­nál hagyja” az alacsonyabb rá­ták megszabása révén. Szó volt a május 28-án kezdő­dő konvenció színhelyének Ligo­­nier, Pa.-ba tételéről (s, amit a jelenlevők nagy többsége helye­selt és jóváhagyott. (A négy év­előtti konvenció Washington, D. C.-ben jelölte ki a konvenció he­lyét, a Vezértestület azonban úgy látta jónak, ha ismét csak Ligonier-ben lesz a konvenció, ahol az egyesületnek árva- és aggmenháza van és ahol még az élelemre elköltött pénz is vissza­jut nagyrészben az egyesület szeretet-intézményeihez.) Nt. Daróczy Sándor alelnök és Nt. Béky Zoltán értékes hozzászó­lással gazdagították a gyűlés tartalmát. A főasztalnál foglalt helyet még Szentmiklóssy Pál kerületi szervező is, aki szintén nagysze­rű számadatokkal referált a ke­rületéhez tartozó fiókosztályok taglétszám-állományáról, mult­­évi és ezévi tagszerzési kvótá­járól és eredményeiről, öröm­mel állapítottuk meg, hogy a Református Egyesület összes szervezői kerületei között ez a mi itteni, trentoni kerületünk fejtette ki csaknem a legjobb munkát a tagszerzés és kötvény­eladás terén éppen úgy, mint a tag-megtartás terén és ez nagy­részben Szentmiklóssy Pál szer­vező barátunk fáradhatatlan, kitűnő munkáját dicséri, aki so­hasem mulaszt el egyetlen alkal­mat sem, hogy az osztályügyke­zelőknek segítségére legyen. Egy másik, utolérhetetlen “vo­nása” a mi közkedvelt Szent­miklóssy Pali barátunknak az, hogy mindenkivel jó barátság­ban van; szeretetreméltó egyé­niség, akit mindenhol szives szeretettel fogadnak és aki előtt igy valóban nyitva van minden ajtó . . . (Sikerének ez a “titka” olyan, amit nem lehet lemásol­ni, utánozni . . . erre születni kell . . . ennek valahol ott a szív környékén van a magyarázata... Az eredményes munkát vég­ző, sikeres kerületi értekezletet szeretet-vendégség zárta be, ki­tűnő vacsora, amelyet a Kirk­land Place-i I egyház asszonyai készítettek és szolgáltak fel a gyűlés résztvevőinek. (Névsze­­rint fel se tudnánk sorolni, hogy kik voltak on, meri a kerület mind a 34 osztálya képviselve volt és számos lelkész is megje­lent a gyűlésen.) A vacsora alatt Szentmiklóssy Pál a ven­déglátó egyház lelkészét, Nt. Áb­­rahám Dezsőt és az elöljárókat, majd sorban az összes résztve­vőket bemutatta. Lapunk szer­kesztője, mint meghívott újság­író, néhány szóban köszöntötte a főtisztviselőket és a gyűlés többi, más városból “a mi váro­sunkba” érkezett résztvevőit. ÚJABB MERÉNYLET A MUNKÁSSÁG ELLEN Gonosz tervet kíván a rend­szer a munkássággal elfogad­tatni. Az elmúlt években kb. 5-6 munkaverseny volt évente. A munkaversenyek között mindig volt egy kis szünet, igy a mun­kásság egy kis lélegzethez ju­tott. A rendszer tervei szerint ennek is vége. A kommunisták minden áron el akarják fogad­tatni a munkássággal az u.n. évi verseAyt, vagyis a munkásnak már az év elején olyan felaján­lást kell “önként” tenni, amely egész évben, folyamatosan, te­hát nemcsak egy-egy rövid időre köti . . . Amig tehát az amerikai munkásság jelentős részének si­került kiharcolni az évi-béreket, a kommunisták szintén újítást vezettek be: egész éven át mun­kaversenyben lenni. Elfogadja a jelölést DWIGHT D. EISENHOWER az Egyesült Államok elnöke ki­jelentette, hogy hajlandó még egy terminust vállalni. Eisenhower elnök vállalja a jelölést! Szerdán délelőtt röpült világ­gá Washingtonból a hir: Eisen­hower elnök többszáz újságíró előtt kijelentette, hogy hajlan­dó elfogadni a jelölést második elnöki terminusára. Az elnök szerdán este a rádió és televízió utján szólt Amerika népéhez s közölte, hogy elég erősnek érzi magát egy második terminus ki­töltésére s ha a republikánusok jelölik az augusztusi konvenci­ón, visszaválasztásáért fog sza­ladni az őszi választáson. A re­publikánus vezérek nyomban ki­jelentették, hogy egyhangúlag fogják az elnököt jelölni. A de­mokraták és azok, akik a demo­krata listán jelöltségre pályáz­nak kijelentették, hogy Eisen­hower egy kemény választási harc elé tekinthet, mert kímélet nélkül rá fognak mutatni a nép előtt mindazokra az okokra, amelyek — szerintük — a re­publikánus adminisztráció meg­szüntetését és újból egy demo­kratapárti elnök megválasztását teszik szükségessé. Eisenhower elnök kijelentette, hogy ő maga, ha jelölt lesz, nem fog személye­sen kampányolni, de minden le­hető módon a nép elé tárja mindazokat az eredményeket, a­­miket az ő négy évi adminisztrá­ciója elért és amik önmagukért beszélnek . . . Az alelnök-jelölt személyét a republikánusok egyelőre még csak nem is emlegetik; Eisen­­howernek, állítólag, nincs kifo­gása az ellen, ha Nixon ismét szalad. Vannak olyan feltevések is, hogy Dewey volt New York-i kormányzó és kétszeres elnökje­lölt lesz Eisenhower running mate-je. A nagy kérdésre megjött a válasz: Eisenhower hajlandó el­. . . Csak nevetni lehet a vörö­sek együgyü kapkodásán s mód­szereiken, ahogyan “irányvona­laikat átállítják” hol igy, hol úgy, aszerint, hogy kik kerülnek az élre a Kremlinben . . . A háború után a letiporf, meggyalázott országokban mind nagyobb és nagyobb méretű Sztalin-szobrokat állítottak fel s a véreskezü orosz diktátort, a nagy atyuskát az egekig ma­gasztalták és dicsőítették még az ovodás-gyermekek előtt is . ... Most azután, egy hirtelen fordu­lattal az uj “bószok,” a Kremlin uj urai magyarán mondva “a sárga földig” lerántották ugyanezt a Sztálint, akinek ed­dig dicsőített “tanításait,” mű­ködését hibásnak, rossznak je­lentik ki és nem valószínűtlen az sem, hogy a monumentális Sztalin-szobrokat egymásután fogják lerángatni, Írásait s minden róla szóló és ráemlékez­tető Írást, képet sietve meg fog­nak semmisíteni Oroszország­ban épugy, mint a vörösek ural­ma alatt nyögő országokban. Parazitákra s egymást felfaló férgekre emlékeztető a kommu­nista nagyfejüek és “iránymu­tatók” dorbézolása, milliók nya­kán élő diktátorkodása! Az egyik akasztófavirág helyét el­foglalja a másik ... az egyik uszályhordozóinak és talpnyaló­inak a helyére bekerülnek a má­sikéi s jön az újabb történelem­­könyv-hamisitás . . . A Kremlinben beállt hirtelen változás, az uj irányvonal-sza­bás, Stalin-nimbusz rombolás során Kun Béla “árnyéka” is előtérbe vetült ... A moszkvai Pravda, az orosz kommunista párt hivatalos lapja világszerte feltűnést keltő cikkében szinte szenvedélyes hangon védi meg most Kun Bélát, az 1919-es ma­gyarországi bolsevista rémura­lom vezérét, akinek sokáig még a nevét sem volt szabad a szov­jetvilágban kiejteni . . . Kun Bé­la, Magyarországról való mene- Nagy Imre helyzete is megerő­södik Magyarországon s akkor Rákosi nagy bajban van . . . A new yorki magyarnyelvű kommunista újság (amelyik magát “Amerikai Magyar Szó”­­nak becézi) most éppen olyan hülyén hebeg s kapkod, mint an­fogadni a jelölést. Most már csak a demokraták oldalán lesz­nek a konvencióig harcok, talál­gatások s aztán jön az “össze­csapás” és kezdődik a nagy harc ... És ahogy mondani szo­kás a politikában: a jobbik je­lölt győz . . . ! nakidején Tito “kiugrásakor.” Első oldalon hozza Molotov ké­pét s részletesen közli Hruscsev hét-órás “béke-beszédét.” (Kun Béláról, Rákosiról egy szó sincs még a multheti vörös zuglapban. Bizonyára a lap tényleges kia­dódnak és pénzelőinek: a wash­­intoni kommunista magyar kö­vetségnek az utasítását kell be­­várniok, hogy mit Írjanak, hogy írjanak . . .) kíilése után a Szovjetunióban a Krimi-félsziget főbiztosa lett, a­­hol kegyetlen “tisztogatási ak­ciót” hajtott végre. Feladatának bevégzése után azonban ő lett a sztálini tisztogatási akció áldo­zata, mint Trockij hive. Sztali­­nék egyszerűen és gyors módon eltették láb alól . . . A Kun Bélát megvédő cikk szerzője Varga Jenő, a budapes­ti születésű moszkvai egyetemi tanár, a Szovjet-blokk egyik ve­zető. közgazdásza, aki annakide­jén maga is élesen szembe ke­rült Zsdanovval, majd Sztálin­nál, mert tagadta azt a sztálini tételt, hogy az Egyesült Államok röviden magától összeomlik. Kun Béla meglepő rehabilitá­lása egyben súlyos támadás Rá­kosi Mátyás ellen, akit nemrég Moszkvába rendeltek s onnan még a mai napig sem tért haza haza . . . (Meglehet, hogy gyors utón Kun Béla sorsára juttat­ták . . . ?) Rákosi a szovjetunió vezető történettudományi lapjá­ban, a Voprossy Istorii 1955 no­vemberi számában Kun Bélát élesen megtámadta és árulónak minősítette. Nem lehetetlen, hogy ezért most saját életével fizet és lakói meg a betegre da­gadt Matyi . . . S a mai magyar­­országi propaganda-célt szolgá­ló postabélyegeken, melyeknek egész során évek óta Rákosi ké­pe vigyorgott, a közeljövőben Kun Béla ördögi pofázmánya fog éktelenkedni . . . ? Változnak az idők s korsza­kok szerint változik szegény sze­rencsétlen szülőhazánk “képe” is; az éktelen Sztálin szobrok helyére talán Kruscsev figurája kerül fel egy ideig, a bélyegekre ki tudja kiknek a képe . . . Érdekes megfigyeléssel szol­gál a bécsi Die Presse egyik ja­nuárvégi cikke is: a budapesti bolsi központi vezetőség decem­beri titkos ülésén Rákosi javs­­latot tett Nagy Imrének a Dol­gozók Pártjából való kizárásá­ra, de meglepetésszerűen: nem tudta javaslatát elfogadtatni. Ha Moszkvában Malenkov csil­laga egy kicsit felragyog (ő az első helyettes miniszterelnök) Márciusi magyar ünnepély Tren­­tonban Hungarian Hours RÁDIÓ Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. TÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Trenton és környéke magyar­sága március 18-án ünnepli meg a magyar szabadságeszmék tettekbe lendíilésének 108 év előtti dicső nagy napjának em­lékét ... A Magyar Otthon nagytermében rendezendő már­cius 15-iki magyar ünnepély előkészületei már folyamatban vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom