Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-09 / 6. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. FEBRUÁR 9. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Déli harangszó Gettysburghban IRTA : KÉM ÉNY JULIA Lincoln Ábrahám emlékezetére A magyarországi kommunista gazdálkodás A kommunisták terv szerint dolgoznak, de ezek a tervek so­hasem akarnak sikerülni. Ezzel ellentétben a nyugati világ gaz­dasági életében látszólag min­den tervszerütlenül történik, mégis megy minden, mint a ka­rikacsapás. Mi az oka a kommunista gaz­dálkodás csődjének? Erre nem lehet egyszerűen megfelelni. A közgazdászok könytárakra me­nő köteteket írtak róla. A leg­főbb tényező kétségtelenül az, hogy hiányzik a munkásból a lelkesedés. Hiába mondja a kom­munista párt, hogy tiéd a gyár, magadnak dolgozok, — ez a szó­­la mma már hatástalanul pereg le a munkásról. A munkás gyomra korog, keresetéből nem viszi semmire. Alább néhány idézetet adunk a magyarországi kommunista lapokból. Olvasóink talán nem mindig értik meg a kommunista tolvajnyelvet, de annyit mégis felfognak, hogy nagyon rosszul mennek a dolgok. Tessék tehát! “Az öntödei selejt milliós ká­rokat okoz. Az öntödék selejt­­veszteségéből évente egy köze­pes nagyságú uj öntődét épít­hetnénk.” — Népszava, 1955 X. 16. “A tervszerütlenség gátolja a belföldi igények pontos kielégí­tését és exportkötelezettségeink teljesítését. Ugyanakkor ez nagymérvű pazarlást is jelent.” — Szabad Nép, 1955. X. 19. “Szeptemberben a negyed­éves terv teljesítése érdekében sok üzemben “kirabolták” az üzemet, felélték a félkészrak­tárt és minden mozgatható al­katrészt tessék-lássék módon összeszerelte ...” — Szada Nép, 1955. X. 23. “Sok üzemben előfordult, hogy olyat gyártottak, sokszor terven felül is, amire sem ideha­za, sem külföldön nem volt szük­ség, sok termékből pedig a szük­séges mennyiséget sem készítet­ték el.” — Szabad Nép, 1955. X. 30. “A prototípusokat, az uj gyártmányokat rendszerint na­gyon lassan készítik el ...” — Szabad Nép, 1955. X. 30. “Gépiparunk, vegyiparunk, könnyűiparunk és a többi ipar­águnk még mindig jelentős mér­tékben elmaradt a technika nemzetközi haladásától.” — Szabad Nép, 1955. XII. 5. “Október hónapban a vállala­tok 25.4 százaléka nem teljesi­tette tervét.” — Szabad Nép, 1955. XII. 10.' “A Vaskohászati Igazgatóság bár globálisan már több mint 20 ezer tonna anyagot termelt terven felül, mégis sok tétellel adósa az országnak.” — Népsza­va, 1955. XII. 18. “Bár az üzemek többsége be­fizette az államkasszába a szá­mukra előirt nyereséget, mégis több száz ipari és mezőgazdasá­gi vállalat veszteséggel dolgo­zik. A termelés a legtöbb üzem­ben egyenetlen, nagy az anyag­­pazarlás.” — Szabad Nép, 1956. I. 1. “Üzemeink az évvégi hajrá­ban felemésztették az alkatré­szeket, a fél-készgyártmányokat s az újév első napjaiban mindez súlyosan visszaütött.” — Sza­bad Nép, 1956. 1. 14. Bulgányin megkapta a magáét Személyes üzenet formájában a szovjet miniszterelnök a “Ten­­te-baba-tente” cimü dalt küldte el Eisenhower elnöknek. A moszkvai pribékek úgy gondol­ták, hogy a szundikálásra amúgy is hajlamos amerikai közvélemény nem tud ellenállni ennek a szivet-lelket lágyító da­locskának. Csak aludjatok, jó amerikai­ak, — ha nem is szavakban, de tartalomban igy hangzott a le­vél, mert mi itt Moszkvában vi­gyázunk álmaitokra. Tudjátok — ugy-e tudjátok? — hogy mi nagyon jó barátaitok vagyunk és még jobbak akarunk lenni. Mi, itt Moszkvában szakadatla­nul azon törjük a fejünket, a­­zért okozunk magunknak álmat­lan éjszakákat, hogy megóvjuk a világbékét. Ez a cél lebeg e­­lőttünk és mi nem kímélünk sem időt, sem fáradságot, sem ru­belt ... Igaz, hogy közben az atomerő fejlesztésére szánjuk állami költségvetésünk jelenté­keny részét, de ne higyjetek az izgatóknak. Ne higyjetek annak a híresztelésnek, hogy mi hidro­génbombákat gyártunk. A kapi­talista műszerek hazudnak, ami­kor Szovjetoroszországban nuk­leáris robbantásokat jeleznek. BBevalljuk ugyan, hogy olykor robbantgatunk, de ez is a világ­béke érdekében történik. Meg akarjuk változtattni a folyók irányát, a hegyek fekvését. Azt akarjuk hogy a Volga északnak haladjon és az Ural hegység ke­let-nyugati irányba 'helyezked­jék, mert újabb ötéves tervünk szerint ez a világbéke legfonto­sabb kelléke. Nem, ne higyjé­­tek kedves amerikaiak, hogy mi háborúra, mindent megsemmisí­teni akaró atomháborúra készü­lődnénk, hiszen ismerhetitek vaj szivünket. Mi a Volga irá­nyának megváltoztatásával a kukorica magasságát is növelni akarjuk, messze túlszárnyalva — óh, ne haragudjatok ezért! — az iowai kukoricát, még pedig egy méter hosszal. Nem, nem igy hangzik Bul­gányin levele, amit Eisenhower elnökhöz intézett. Más bárgyú mese volt benne. Csakhogy a bárgyú mesék ideje — remél­jük;— lejárt. Eisenhower el­nök válaszát a Szovjetben nem teszik ablakba. Tettek kellenek, nem mesék, — ez az elnök vá­laszának a lényege. Truman volt elnöktől kezdve pártállásra való tekintet nélkül az összes amerikai politikusok és a nyugati világ államférfiai elismerésüket fejezik ki az E- gyesült Államok elnökének, hogy Bulgányin bárgyú meséjét viszaküldte a szerzőnek. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a lapot! Már korábban Írtam Ft. dr. Németh Kálmánról, a browns­­villei Szent Szív templom plébá­nosáról, a bukovinai csángó ma­gyarok legendás hirü hős papjá­ról. Rövid pár esztendő alatt so­kat tett az ujamerikás Kálmán atya egyháza népéért és művé­szi festményei és rajzai utján megismerteti az amerikaiakat a magyar történelem ezer éves multj ának eseményéivel és nagyjaival. Ft. dr. Németh Kálmán, aki évek óta levelezésben áll Fulton J. Sheen püspökkel, magyar tör­ténelmi tárgyú festményeivel és rajzaival figyelmezteti a világot a magyar szenvedésekre és ami­dőn a püspök a makrinai nagy búcsún szivére ölelte a magyaro­kat, hálából színes tussal és in­diai tintával albumban örökí­tette meg a búcsú eseményeit, főképen a sokezer gyertyafény­től vibráló éjszakai körmenetet és elküldte azt a püspök címére. A kiváló plébános résztvett egy pennsylvaniai banketten, a­­hol méltatták művészi tehetségét és felkérték, hogy készítsen ha­sonló albumot, mint aminőt Sheen püspöknek küldött, az ak­kor még gyengélkedő elnök ré­szére. Noha Ft. dr. Németh Kálmán egészségi állapota sem volt ki­elégítő ebben az időben, mégsem akarta elmulasztani az alkalmat, hogy az elnökhöz magyar tárgyú festményeket, rajzokat küldjön, arra gondolva, hogy: “Nini, mi­lyen szépen le lehetne küldeni a déli harangszót Gettysburg­­ba! ?” És az elgondolást tett kö­vette. Sohasem volt időszerűbb ez a gondolat, mint mostanában, a déli harangszó félezredik évfor­dulóján. III. Calixtus pápa, a csa­ládi nevén Borgia Alfonz, aki 1455-től 1458-ig uralkodott és hasztalanul törekedett keresztes hadjáratot szervezni a török fél­hold ellen. Bullájában elrendelte a déli harangszót annak örömé­re, hogy Hunyadi János 1456- ban tökéletes győzelmet aratott a török felett. Ez a győzelem hosszú időre biztosította a nyu­gatot a török betörés ellen és ek­kor vezette be a pápa Krisztus színváltozásának ünnepét az egész világon. Ft. dr. Németh Kálmán fest­ményei és tussal készült rajzai minden várakozáson felül sike­rültek. Különösen szép jelene­tek: “Szent Kapisztrán Nándor­fehérvárnál imádkozik Hunyadi győzelméért a csata előtt,” va­lamint egy másik olajkép: “Hunyadi János Krisztus testét veszi Kapisztrán kezéből, lefek­tetve a belgrádi templom kocka­kövére.” A művész pap továbbá megrajzolta III. Calixtus pápa bulláját, amelyben elrendelte a déli harangszót. Ez a rajz nem a bulla eredeti rajza, hanem a szö­vegnek római antiquával való beleálmodása a Korvina későbbi keretébe. Ezt a körülményt gon­dosan rajzolt betűkkel ékesen magyarázta meg Ft. dr. Németh Kálmán a kép alatt. A művész nem találhatott vol­na alkalmasabb hőst a nagy Hu­nyadi Jánosnál, a hadvezér ál­lamférfinél és a világtörténelem szempontjából sem lehet meg­rajzolásra méltóbb kort elkép­zelni a tizenötödik századnak közepénél. Az egész müveit világ hálával és elismeréssel tartozik Hunyadi Jánosnak, aki seregei­vel és a hős Kapisztrán János pap segítségével, ötszáz év előtt visszaverte a Bizáncot elfoglaló Mohamed seregeit Nándorfehér­várnál. i A nagy magyar hadvezér és kormányzó nagyságát saját ko­ra nem ismerte fel és a kicsinyes irigység és ármány oly sok intri­ka és árulás leküzdésére kény­­szeritette Hunyadit, hogy több Ízben lemondott, de amikor a ha­zának ismét szüksége volt reá, akkor mindig készen állt. A tör­ténelem mai távlatában megért­hetjük azt, hogy milyen élet­halál kérdése volt Európának, első sorban a Nyugatnak, a törö­köt meggátolni abban, hogy a keersztény kultúrát feldúlja. Huszonhat lapból áll Ft. dr. Németh Kálmán képsorozata, amely élénk színekkel ábrázolja a magyar hősiességet, a magyar áldozatot és megismerteti a vi­lág legelső országának elnökét Magyarország történelmének o­­lyan időszakával, amelyben Hu­nyadi János megvédelmezte a világot attól, hogy visszasülyed­­jen a pogányság szakába. M’Ilvane János, az uj szövet­ségi biró, pennsylvaniai állami ügyész, az elnök jó barátja vitte el a szinpompás albumot Gettys­­burgba. Azóta már irt is Ft. dr. Német Kálmánnak, beszámolva arról a nagy hatásról, amelyet a művészi képsorozat az elnökre tett. Nagy szükségünk van nekünk magyaroknak olyan kimagasló egyéniségekre, mint Ft. dr. Né­meth Kálmán, mert a művészet a legmaradandóbb és legneme­sebb útja annak, hogy történel­mi múltúnkat és ősi kultúránkat az amerikaiakkal megismertes­sük. (A fenti cikket az Amerikai Magyar Népszava és Szabadság c. napilapok egyik legutóbbi számából vettük át.) “Megutáltam én mindent...” Egy téglagyári munkás nem­régiben menekült ki szülőha­zánkból. A fiatal, alig 20 éves munkás keresetlen szavakkal mondta el problémáit. Igyek­szünk nyilatkozatát szószerint visszaadni. Az első kérdés az volt, hogy nem fájt-e a szive el­hagyni hazáját, szülővárosát? “Hát világos, hogy az ember szereti azt a várost, ahol szüle­tett és ahol élt, de csak ott kell hogy hagyja, ha nem tudja, hogy miért dolgozik, ha nincs a mun­kájának eredménye. Semmit nem tud venni a keresetéből éve­ken át, nemhogy valami nagyobb dologra összegyüjthetné a pénzt. Az utóbbi hónapokban meg már olyan rosszul kerestem, hogy a mindennapi 1 e g s z ükségesebb dolgokat is nélkülöznöm kellett. A 800-900 forint körüli havi ke­resetem lement 700 forintra. Olyan magasra verték a normát, hogy ne mbirtuk elérni a száza­lékot . . .” “Nem tudom, hogy mit utál­tam a legjobban az otthoni élet­ből, de megutáltam mindent. A fenének kell ilyen rendszer, az ember alig keres valamit, de ha véletlenül mégis van pénze, ak­kor meg nem tudja megvenni, a­­mit akar, mert nem lehet kapni.” “A Békekölcsönkor is futkos­tak utánam, hogy jegyezzek va­lamit, meg hogy jól meggondol­­tam-e, hogy nem jegyzek sem­mit. Mondtam, hogy jegyezzen a rosseb, vagy aki úgyis nyer: a kommunisták, akik visszakap­ják, amit lejegyeztek . . “Hogy honnan tudom ezt? Hát nem mindenki csak azt beszéli, hogy a sorsolásnál úgy van kicsi­nálva, hogy csak a kommunisták nyernek? Hallotta már valaki is, hogy egy amnesztiás nyert?” (1952-ben szökés miatt három éves kényszermunkára Ítélték a menekültet, az 1953-as kor­mányprogram meghirdetésekor másfél év letöltése után amnesz­tiát kapott.) Ottó Amerikában Habsburg Ottó, a régi oszt­rák-magyar uralkodóház feje — akit hívei ma is Magyaror­szág törvényes királyának, il­letve trónörökösének tekinte­nek, január 16-án repülőgépen New Yorkba érkezett, január 17-én pedig Washingtonba utazott tovább. Megérkezése napján new yorki magyarok zártkörű fogadást rendeztek tiszteletére, meghívott vendé­gekkel. Nincs az a drámairó, aki olyan tökéletes tragédiát tudott volna megálmodni, mint ami­lyen Lincoln Ábrahám életének igaz története. Tragikus összeütközések és a hős bukása, Lincoln életében gyakorta megismétlődnek. Majd minden vállalkozásában elbukik és amikor végre egyszer céljá­hoz jut, a siker nagyobb fájdal­mat okoz, mint a bukás. Életének egyetlen szerelmét William Penn piknik julius 29-én A new jerseyi hires-neveze­­tes Rákóczi Nap helyett az idén a volt Rákóczi és Verho­­vay egyletek fiókjai közösen rendezik meg az első nagy William Penn Napot, még pe­dig julius 29-én. A nagysike­rűnek ígérkező pikniken a Ká­­ra-Németh zenekar fog muzsi­kálni. A volt Rákócz i egylet new brunswicki 19-ik osztálya ez alkalommal fogja ünnepelni fennállásának 40-ik évforduló­ját. A rendezőség e sorok utján is kéri a new jerseyi magyar egyházakat és egyletek, hogy erre a napra ne tervezzenek lehetőleg semmi mulatságot, hagyják “nyitva” ezt a napot a William Penn Egylet jerseyi fiókjainak közös piknikje szá­mára. EGY AUTÓBUSZ A DUNÁBA ZUHANT A 39-es budapesti autóbusz, eddig meg nem állapítható okok­ból, január 3-án áttörte a Mar­­git-hid korlátját és a Dunába zuhant. Az autóbusz vezetője és kalauza, akik a kocsin tartóz­kodtak, meghaltak. Más utas az autóbuszon nem volt. ifjan ragadja el a halál és a nő, ki felesége lett, nem boldogítja, csak hírében sütkérezik, üzleti vállalkozása csődöt mond. Állá­sért folyamodik a földosztó bi­zottsághoz és elutasítják. Sze­­nátori választásban kisebbség­ben marad. Alelnökségre pályá­zik és elbukik. Amikor pedig a legnagyobb dicsőség napja süt­ne rá és az Egyesült Államok elnökévé választják, mint mé­lyen lesújtott ember lépi át a Fehér Ház küszöbét, mert ő, aki a béke apostola volt, a polgárhá­ború rémeit akkor már előre látta. Mint önfeláldozó apa, meg kellett érnie, hogy két gyerme­két kellett korai sirukhoz kisér­nie. ő, aki embertársai iránt mindent megbocsájtó szeretetet érzett, ismételten is kénytelen volt ifjú katonák halálos Ítéletét megpecsételni, akik pedig a ha­láltól való félelmükben hagyták el az Unió frontvonalát. Végül pedig amikor annyi balszeren­cse és viszály után kivívta a ka­tonai diadalt, nem élvezhette annak gyümölcseit, mert a déli­ek fegyverletétele után alig pár nappal, gyilkos merényletet ál­dozata lett. Lincoln a szerénység és türe­lem példaképe volt. Saját “hiva­talos családja,” a miniszterek, akik kinevezésüket neki köszön­hették, sértegették, gúnyolták. Seward és Chase átkozták, Stan­ton “tökfejü gorillá”-nak ne­vezte a háta mögött. Lincoln azonban nemhogy elkergette volna őket, hanem még csak szemrehányást sem tett nekik soha. Amikor pedig az akkori “kávéházi Konrádok,” (hadve­zérek a karosszékben), akik ott­hon szították a gyűlöletet pol­gár és polgár között, de nem mentek a frontra, tehetetlenség­gel vádolták az Elnököt, ő csak azt felelte, hogy “nem cserélhet lovakat a folyam közepén.” A félreismerés, a jogosulatlan kritika igy kisérte a nagy Elnö­köt élete végéig. Gettysburgi beszédét, amelyet ma a szónok­lás művészetének mesteri da­rabjaként ünnepiünk, az egyko­ri lapokban agyonhallgatták, a­­zok pedig, amelyek mégis meg­emlékeztek róla, “az alkalomhoz nem méltó, szentimentális, buta deklamációnak” nevezték. Csak tragikus halála után éb­redt a nemzet annak a tudatára, hogy ki volt Lincoln és mit vesz­tettünk benne. Alakja ma már úgy él a nem­zet tudatában, ahogy csodálatos szobra mutatja be a washingto­ni mauzóleumban, mint aki “emgértést mutat mindenkivel, rosszakaratot senkivel szem­ben.” Hungarian Hours1 — RÁDIÓ — Magyar órák Sr —---­MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom