Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-22 / 47. szám

1956. november 22. FÜGGETLENSÉG 3 Megalakult az Amerikai Magyar Szövetség New Brunswicki osztálya Kommunisták köve­telik Mindszenty bíboros vissza-Hétfőn, november 12-én este New Brunswickon, a Polgár­terembe lelkes magyarok nagy serege jött össze azzal a kimon­dott szándékkal, hogy megala­kítsák az amerikai magyarság átfogó nagy szervezetének, a Magyar Szövetségnek itteni fiókosztályát. Egyházaink, egy­leteink, klubjaink képviseleté­ben—ha nem is mind hivatalos kiküldetésben, de legtöbb eset­ben a lelkipásztor, vagy az elnök személyében — ott volt minden­ki, aki számit e tekintetben és aki a magyar egység és az e­­gyüttes, testvéri összefogásban végzett közös magyar munka hive. Más magyarlakta városok “egyházi? és egyletközi bizott­ságainak” a szerepét fogja be­tölteni New Brunswickon az Amerikai Magyar Szövetség osztálya, amelynek megalakulá­sát a gyűlésen résztvevők ki­mondották, tisztikarát megvá­lasztották s munkatervét nagy általánosságban lefektették. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy jó gondolat volt, érdemes volt megalakítani és a jövőben sok szép közös magyar munka ke­resztülvivő je lesz a Magyar Szövetség itteni fiókosztálya! New Brunswick magyarsága ezzel ismét tanujelét adta gon­dolkozásban érettségének, tet­tekben fáradhatatlanságának, akadályt nem ismerő, mindenek feletti jó magyarságának! Az Amerikai Magyar Szövetség munkájában való aktiv résztvé­­tel önmagunkért, gyermekeink­ért és odaát szenvedő magyar testvéreinkért van és annak ál­dásait előbb-utóbb minden ma­gyar érezni fogja! * * * A gyűlést Diénes László szer­kesztő nyitotta meg, bemutatva Bachkai Bélát, az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központi titkárát, akit erre az alakuló gyűlésre és a gyűlés le­vezetésére meghívott az előké­szítő bizottság. Bachkai Béla nagyszerű szó­noki képességeit és mély ma­gyar érzését mi már régen is­merjük , . . ezen a gyűlésen pe­dig meggyőződhettek erről azok is, akik őt még személyesen nem ismerték, vagy csak futólag is­merték . . . Rögtönzött, de mélyenszántó, szép gondolatokban bővelkedő beszédében Báchkai Béla ismer­tette a szövetség célkitűzéseit és feladatait, amelyek pont ezek­ben a magyarra oly vészterhes, szomorú időkben oly nagyfon­­tosságuak és annyira sürgetőek minden igaz magyarra nézve... Beszéde végeztével a formális megalakulás, illetve tisztikar­választás következett. Egyháza­ink és egyleteink szerint kiválo­gatva egy 13-tagu jelölő bizott­ságot küldött ki a gyűlés, mely­nek elnöke Köpenczey József, tagjai pedig a következők vol­tak: Dr. Nagy János, Körmen­­dy József, Murvay Károly, Bors Gyula, Tóth György, Horváth Vilmos, Kovács Károly, Varga Lajos, Reviczky László, Soho­­nyay József, Kára Péterné és Diénes László. A jelölő bizottság a következőket jelölte a külön­böző tisztségekre, akiket azután a gyűlés egyhangúlag meg is vá­lasztott : Védnökök és tiszteletbeli el­nökök magyar egyházaink min­denkori vezető v lelkipásztorai. Elnök: Reskó Jenő, alelnökök: Körmendy József és Varga La­jos, titkár: Diénes László, pénz­tárnok: Sütő Ferencné, jegyző: Nagy János, ellenőrök: Murvay Károly, Horváth Vilmos, Bors Gyula és Szőke József. Elhatározta a gyűlés továbbá, logy megkereséssel fordul az isszes helybeli magyar egyhá­zakhoz és egyletekhez, hogy két­iét tagot delegáljanak a maguk űvatalos képviselj ükül, a vá­­asztmányba, amely a Magyar Szövetség brunswicki fiókjának i tisztikarral együtt a vezetősé­gét fogja képezni. Reskó Jenő elnök, aki ittszü­­etett, de magyarul éppolyan jól >eszélő és szivvel-lélekkel jó ma­gyar érzésű fiatalember, a tőle megszokott tökéletességgel ve­zette tovább a gyűlést, néhány izavas székfoglalójában kifejt­ve előbb azt, hogy minden igye­kezetével azon lesz, hogy ne csak “papir-alakulat,” hanem írtékes magyar munkát végző közös szervezetünk legyen a Magyar Szövetségnek ez az uj íiókosztálya. A Szövetség fiókosztálya gyűléseit minden hónap negye­dik péntekjén este fogja tarta­ni. (A gyűlések helyét lapunk­ban közölni fogjuk.) Az évi 2-dolláros tagsági di­jat (amelyből 1 dollár a közpon­ti pénztárba megy, már ezen az alakuló gyűlésen legtöbben be is fizették. Gyűlés Diénes Lászlót és Hajdü-Németh Lajost küldte ki képviselők gyanánt a Szövetség clevelandi országos konvenció­jára, természetesen saját költ­ségükön. Hajdu-Németh Lajos, aki most érkezett haza európai út­járól, mély átérzéssel mondotta el mindazt, amit személyes ta­pasztalatai alapján elmondani valónak tartott . . . Pontosan akkor járt Magyarország köze­lében, amikor a szabadságharc kitört . . . volt hát személyes él­ménye bőven. (Hajdu-Németh Lajos a Keresztény Demokrata Világkongresszusra ment át Európába, amely Párisban volt november 9-én, de a közbejött magyar események miatt azon már nem vehetett részt.) Több hozzászóló meghallgatá­sa után Reskó Jenő a gyűlést bezárta s a jelenlevők mély át­érzéssel énekelték el a magyar himnuszt. A Magyar Szövetség new -brunswicki osztályának híreit a Magyar Hírnök hasábjain idő­ről-időre, természetesen teljesen díjtalanul, közölni fogjuk. Segély-mozgalom South Riveren Hétfőn, november 12-én este South Riveren is megalakult a magyar segély-bizottság, amely­nek elnökéül egyhangúlag Ba­lázs Lajost választották meg. A bizottság alelncke Nagy Géza, jegyzője Szmutkó Antal, pénz­kezelő titkára pedig Szabó La­jos lett. A gyűlésen Rév. Varga Emil kérte a megjelenteket, hogy minden magyar, akinek fáj a sizve odaát szenvedő testvérei­ért, adakozzon bőkezűen segé­lyezésük céljára. Gyűlés egy bi­zottságot jelölt ki a házról-ház­­ra való gyűjtés lebonyolítására, melynek tagjai: Molnár Károly­­né, Mrs. Theresa Sebestian, Ba­lázs Lajos, Lukács Gyula, Szmutkó Antal, Iablonkai Ist­ván, Csatáry József, Szmutkó Jánosné, Csigás Mariska, Mrs. Margaret Perosa, Özv. Molnár Jánosné és Jakab József né. A helyi gyárosokkal Makó Meny­°\ ^ helyezését A győri színházban “irodalmi gyűlést” tartottak, amely köz­vetlenül megelőzte a budapesti forradalmi mozgalmakat. Az irodalmi gyűlés vezető szónoka, Háy Gyula ismert kommunista iró, az “irólázadás” egyik vezé­re, követelte, hogy a szovjet csapatok távozzanak Magyaror­szágból és, hogy: Mindszenty bíborosnak adják vissza szabad­ságát, helyezzék vissza primási és érseki székébe. “Nem vagyok Istenhivő” — mondotta Háy Gyula — “de a terror módszere­ivel nem lehet a vallásos hit el­len küzdeni.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása szerint tárgyalások folytak a kormányzat képviselői és a bí­boros között. A kormányzat fel­ajánlotta Mindszenty József­nek, hogy rehabilitálják, ameny­­nyiben hajlandó letenni hűség­­esküt. A hir szerint a bíboros feltételeket szabott: az egyházi iskolák visszaadását, a hitokta­tás általános helyreállítását, a szerzetesrendek működési sza­badságát és az összes fogoly pa­pok és apácák szabadonbocsátá­­sát. Nyugatra menekült DISZ-titkár véleménye Julius hóban Nyugatra mene­kült egy fiatal budapesti vas­munkás, gyára kommunista if­júsági szervezetének, a DISZ- nek volt titkára, aki igy vázolta saját nézeteit a magyarországi fejleményekről: “Amióta a párt uj irányvonal keresésével van elfoglalva, kü­lönösen a XX. párt kongresszus után, azóta erősen meglazult a “.politikai öntudat” és a fegye­lem a DISZ-nél. A felsőbb uta­sításra elrendelt vitagyülések Ugyanúgy résztvevők nélkül ma­radnak, mint más politikai vo­natkozású ülések.” “Magyarországon a kommu­nisták tudománnyá emelték, ho­gyan lehet kifelé, a nyugati vi­lág felé, annak az ellenkezőjét mutatni, ami belül tulajdonké­pen történik és ha a Nyugat er­re föl elragadtatná magát fés té­vedne felfogásában, ez a tévedés halálos is lehetne, nem csupán a mi számunkra” . . . “Remény, bizakodás, csüggedés, düh és újabb remény: fejezi ki a leg­jobban a nyugati világ iránt ér­zett hangulatot. Nélküle az élet nem volna otthon elviselhető, mert mindenki abban hisz, az a végső reménye, hogy csak a Nyugat tud végülis á magyarok sorsán változtatni. Határtalan mert Adenauert tartják az egyetlen nyugati politikusnak, aki folytatólagosan s megalku­vás nélkül kommunista ellenes politikát folytat.” vásárolja nálunk az ITALOKAT! Eredeti importált Magyar Borok és pálinkák választéka —Nemes Kadar (1947 évi) —Egri Bikavér (1949 évi) —Tokaji Szamorodni (1947) —Tokaji Aszú (1949, 4 puttonos) Badacsonyi Szürkebarát (1949) —Leányka bor (1947) —Tokaji Furmint (1949) —Jászberényi Rizling (1949) —Szekszárdi Vörös (1949) valamint a hires Zwack-féle Császárkörte likőr és sok más különlegesség. ÚGYSZINTÉN: Legfinomabb importált NÉMET, FRANCIA, PORTUGÁL, SPANYOL, OLASZ, DÁN és más országbeli borok teljes választéka MAYFAIR LIQUOR STORE 1335 So. Broad Street Trenton, N. J. Telefon: EXport 4-8529 Ingyen házhoz szállítás Uram, irgalmazz...! irta: DR. NAGY JÁNOS Megáll a toll a krónikás ke­zében, mert nem tud többé pártatlan lenni. Az összeku­szált események és főképen a nyomukban jelentkező tömeg­­tragédia — melyet a szószátyár politikussá sülyedt vélt-állam­­rérfiak a most már bűnné mi­nősült tevékenységük szégyen­letes kimagyarázásában még inkább elhomályosítani törek­szenek — mindenki előtt isme­retesek. A kiértékelés most még szinte lehetetlen, csupán egy biztos: Nyugat cserben DR. NAGY JÁNOS hagyta a benne bizó, mindig érte harcoló és magát mindig a nyugathoz tartozónak vélő Magyarországot! Ez bűn. És miután ártatlan emberek tíz­ezreinek legyilkolását- vonta maga után: halálos bűn. Halá­los bűn pedig nem keletkezik a pillanat hatása alatt, annak gyökere mélyebben van, az érik, erősödik, mert elkezdő­dik valahol. Ne hivatkozzunk a történe­lem bűnökkel teli állomásaira, ami úgyis ott ég mindenki lel­kében, hanem csupán egy év­tizedet lapozzunk vissza és máris ott leszünk az eredendő bűn gyökerénél: Yaltánál. Az amerikai újságírás kimagasló cikkírója, David Lawrence Ír­ja: “A bűn bele volt ágyazva abba a titkos megállapodásba, mely területeket vágott ki és adott oda, mielőtt még a máso­dik világháborúnak vége lett volna. A bűn nyilvánvaló meg­tagadása volt annak a nagy alapelvnek, hogy minden nép­nek' mindenütt joga van kor­mányformáját saját maga meg­választani. ... Ez az elárulása az emberi jogoknak azóta is folytatódott más nemzetközi értekezleteken.” (U. S. News and World Report, 1955 ápri­lis 1). Ugyancsak Lawrence Írja 1953 május 15-én: “A ma há­ború - előkészítői (war - mon­gers) azoknak a ‘békét min­denáron’ embereknek csoport­ja, pártja, akik figyelmen kí­vül hagyják, hogy ezzel a tak­tikájukkal állandóan azt han­goztatják Moszkva és Peking félé, hogy azok mindenkor számolhatnak a nyugati szö­vetségesek szétválásával. . . . Ez ma a biztos üt egy másik hatalmas háborúhoz négy-öt éven belül.” Világos szavak a bűn erede­tére, világos figyelmeztetés a háború elkerülhetetlenségére, még az időpontnak is kísérte­ties pontossággal való megha­tározásával. Amerikai mondta amerikainak. Pusztában kiáltó szó volt, csupán a puszta másik oldalán állók értették meg. És ennek megfelelően cseleked­tek, mert az egység valóban megbomlott és ők nyugodtan dolgozhattak. A világ Szueznél elérkezett a harmadik háborúhoz. A bű­nért a biinhődés elkerülhetet­len! \ De mi volt a bűne a magyar­nak, a mi kis nemzetünknek, hogy megtizedelték, hogy nem siettek segítségére, hogy csu­pán szépen megfogalmazott hősi eposzt sugároznak feléje a “békét mindenáron” üvegpa­lotájából, áldozatként dobva oda a Nyugatért, az egész vi­lágért a világ elvesztett becsü­letéért? Nagy bűne volt: becsületes volt! Nem hitte el hogy Yaltá­­ban becstelenül eladták, mert ilyet becsületes ember soha el­hinni nem tud. De elhitte azt, amit hivatalosan és félhivatalo­san, szóban, Írásban, rádión — direkt vagy indirekt — tiz esz­tendőn keresztül szakadatlanul sugároztak feléje: “Tartsatok ki! Álljatok ellen! Jövünk! Se­gítünk ! Az emberiesség győzni fog! A rab népeket felszaba­dítjuk!” És hittek és ellenálltak és ki­tartottak és maguk kezdték a felszabadítást, amikor hitük már sziklává kövesedett ... és akikben hittek, akikre hallgat­tak, azok nem jöttek, azok nem segítettek, csupán az áldozatot fogadták el . . . egy becsületes, bennük bizó kis nemzet áldoza­tát. Jaj, csak az áldozat vére az igazi bűnös fejére hulljon . . .!-Uram, irgalmazz! LEGÚJABB 45 R. P. M. forulatszámu “RITA” védjegyű L. P. MAGYAR HANGLEMEZEK Törhetetlen anyagból — Darabja $1.05 TÁNCCSÁRDÁSOK, 1. A 4 Kára-Németh Rádió-zenekar-—Énekli Kára Gyula . 5 — tenyeremen hordom . . . Kára-Németh zenek. — Énekli Csonka Pista NINCS SENKI OLYAN JÓ . . . D Kára-Németh zenek. --- Énekli Csonka Pista S%. MaVM. TÁNCCSÁRDÁSOK, 2. Kára-Németh zenek. — Énekel Kára Gyula AMIÓTA MAGÁT SZERETEM . . . Kára-Németh zenek. — Énekli Csonka Pista i — TÁNCCSÁRDÁSOK, 3. Kára-Németh zenek. --- Énekli Csonka Pista SZERETNÉK MÉG EGYSZER... ___ Kára-Németh zenek. — Énekli Csonka Pista . aV1!"" tánccsárdások, 4. Kára-Németh zenek. — Énekel Kára Gyula BÖZSI NE SÍRJON . . . R*% C___ Kára-Németh zenek. --- Énekli Csonka Pista . — TÁNCCSÁRDÁSOK, 5. Kára-Németh zenek. —— Énekel Kára Gyula “MERCURY” — 45 R. P. M. lemezek: 3 drb. egy dobozban $2.50 a*-. SZERETNÉK MÁJUS ÉJSZAKÁKON I U / SZŐKE VIZE A TISZÁNAK .. . Haas Sándor budapesti zenekara LAVOTTA SZERELME . . . 107 S— MAROS VIZE FOLYIK CSENDESEN . . . ^ MINEK A SZŐKE ÉNNEKEM . . . Haas Sándor zenekara AKÁCOS UT . . . 107A NAGY A FEJE, BÚSULJON A Ló . . . I © — NE SIRJ _ Haas Sándor zenekara Megrendelhető posta utján is FOREIGN BOOK SHOP 240 Somerset St. New Brunswick, N. J. ‘'Rákosi többé nem térhet vissza a poli­tikai színpadra” Magyarországon megindul­tak a sajtótámadások Rákosi el­len, mint aki személyében is fe­lelős az elmúlt 10 év szörnyű borzalmaiért. A Kossuth rádió október 15-i adásában már ar­ról nyugtatja meg a magyaro­kat, hogy “Rákosi többet nem térhet vissza a politikai szín­padra és eljátszotta ezt a lehető­séget azzal a politikával, ami az egész ország és a párt ellenke­zésével találkozctt.” A hirek szerint RHcosi két hónapja a Szovjetunióban “üdül” és ott várja, hogy milyen szerepet osztanak neki ki gazdái. A budapesti Népszava cikke az újvidéki rádió október 15-i adása szerint hangsúlyozta, hogy Rákosi nem önként mon­dott le, hanem a párt központi vezetősége felhívására, s nem egészségi okokból, hanem mert részese volt Farkas Mihály és az állambiztonsági szervek tör­vénytelen cselekményeinek. A Szabad Ifjúság vezeércik­­ke irja: “A magunk felelőssége és bűntudata nem moshatja el a a főbünös felelősségét.” A Hétfői Hírlap október 15-i cikke Farkas Mihály bünperé­­nek nyilvános tárgyalását sür­geti. Farkas Mihály volt honvédel­mi minisztert nemrégiben ki­zárták a pártból és kitessékelték rózsadombi villájából. Az októ­ber 12-i Kossuth-rádió híradása szerint már le is tartóztatták a szocialista törvényesség durva megsértései miatt. Pár nappal előbb fia, Farkas Vladimir, aki magas állású politikái rendőr­tiszt volt, ÁVH-ezredes, szintén letartóztatásba került három társával együtt. Elmozdították helyükből Alapi Gyula ügyészt is, aki úgy a Mindszenty, mint a Rajk pernek ügyésze volt. Ölti Vilmos csillaga is lealkonyult, aki majdnem minden jelentős perben, köztük Mindszenty bí­boros elleni perben is tanácsel­nök volt. Aikik tehát kommu­nista vezérek ellen követtek el bűncselekményeket, azok megla­kolnak. De mikor vonják fele­lősségbe a nem kommunista ál­dozatok kínzóit, gyilkosait? Mi­kor ismerik be a Mindszenty bí­boros perében elkövetett gazsá­gokat? Mikor engedik szabadon a bíborost? Magyarok - segítsetek! Az Amerikai Magyar Szövet­ség megfeszített igyekezettel szolgálja népünk érdekeit. Fenn­tartásának egyharmadát orszá­gos testvérsegitő intézményeink kiadások kétharmadrészét vi­­biztositják. A legszükségesebb szont egyházaink, egyleteink és egyéni adakozóitól várja a Szö­vetség. Az összes bel- és külföldi ocvosságok beszerezhetők KREMPER JÓZSEF — ezelőtt Laird — GYÓGYSZERTÁRÁBAN 1000 So. Clinton A ve. Előzékeny, pontos és gyors kiszolgálás. Méltányos áraK. Gyógyszerek Európába való küldését vállaljuk. Magyarul beszélünk. Sctrth Clinton és Beatty Street sarok J______________Telefon: 3-4347 Most érkezett KÖNYVEK Rendeléseket azonnal szállítunk. Általában minden műből több példányunk is van, de aki előbb vásárol, vagy rendel, nagyobb választékot talál! MUNKÁCSI MIHÁLY művészete. Irta: Végváry Lajos. Gyö­nyörű album-könyv, 24 teljes oldal nagyságú szines mű­­nyomat reprodukcióval Munkácsi képeiről.—Kötve $10.00 HUNGÁRIA képesfüzet, 77 gyönyörű fénykép-reprodukcióval Budapestről és más magyar városokról és tájakról .................. 3.00 GÁRDONYI GÉZA: Két katicabogár (kötve) ...................................... 2.50 (Göre Gábor) A pesti ur (kötve) .................. 2.00 (Göre Gábor) A Kátsa (kötve) ........................ 2.00 ” (Göre Gábor) Tapasztalatok (kötve) .......... 2.50 GRIMM legszebb meséi, képekkel (gyermekeknek—kötve) .......... 2.75 HETEDHÉTORSZÁG népmesék (kötve) 2.00 HÁROM ARANYALMA, népmesék (kötve) 1.75 BENEDEK ELEK: TÖbbsincs királyfi, meséskönyv (kötve) ... 3.00 Világszép nádszál kisasszony (kötve) .......... 3.00 SÉTA BETÜORSZÄGBAN, magyar irás és olvasás tankönyve, 1 és II. osztályos gyermekek számára, képekkel, versekkel 2.00 SZÉP MAGYAR VILÁG, III.-IV. osztályos gyermekek számára 2.50 MÓRICZ ZSIGMOND: Sárarany, Afc Isten hátamögött (egybeköt.) 2.75 NÉMETH LÁSZLÓ: Isszony (k) 2.50 DUMAS: Gróf Monte Christo (2 kötetben, kötve) ........................... 4.S0 ZILAHY LAJOS: Valamit visz a viz .................................................................. 2 00 GÁRDONYI GÉZA: Hosszuhaju veszedelem (2 kötetben, k.) .... 5.00 MIKSZÁTH KÁLMÁN: Kisértet Lublón és más elbeszélések (k.) 4.25 MÓRA FERENC: Négy apának egy leánya (k) 2.50 HERCZEG FERENC: Magdaléna két élete (k.) 2.S0 BIBÓ LAJOS: A halott szerető 2.25 MAKKAI SÁNDOR: Az élet Fejedelme (Érd. Szépm. Céh; k.) 3.00 Holttenger (kötve) 3.50 Táltoskirály (kötve) 3.50 NYÍRÓ JÓZSEF: Jézusfaragó ember (halina-köt. $4.25) k. 2.50 Kopjafák (halina kötésű) 4.50 Uz Bence (halina kötésű) 5.00 SZABÓ DEZSŐ: Segítség kötetben) 8.00 Az elsodort Falu (3 kötetben, fűzve $5) kötve 7.00 Nincs menekvés 2.50 Csodálatos elet 3.50 Az egész latohatár (3 kötetben) 10.00 WASS ALBERT: Tizenhárom almafa (kötve) 3.00 KOÓS KÁROLY:* Erdély (Érd. Szépm. Céh kiad. k.) ........................ 3.00 ORTURAY GYULA: Székely népballadák, fametszetekkel (f.) 6.50 DOMOKOS JÁNOS: Virágoskert (kertészet) képekkel, f.) ....... 1.50 QROSI PÁL ZOLTÁN: Méhek között (Szakkönyv, képekkel) 6.00 KISZELY MÁRIA: Cosima (Wagner felesége, Liszt leánya életéről) kötve .................................. 3.50 MAGYAR KABARÉ” — Dalok, balladák, kupiék, monológok, egyfelvonásosok, stb. (1911-ből, k.) ................. 4.50 SHAKESPEARE összes drámái, 4 kötetben bibliapapiron, k. .... 20.00 ALFÖLDY L.: Hogyan sakkozzunk (népszerű sakk-iskola) .......... 1.25 ASZTALOS-BÁN: A sakkjáték elemei (2 kötet, fűzve) ............... 2.00 ORSZÁGH L.: Magyar-Angol, Angol-Magyar zsebszótár (2 kötet vászonkötésben) ............................................................... 6.00 A RÉGI PEST-BUDA — Egykorú képek és leáirások (k.) .......... 1.25 PEST-BUDAI MÚZSA versekkel, képekkel (kötve) 1.25 HALÁSZ: Magyar-Német, Német-Magyar zsebszótár, vászonköt. 6.00 TÓTH ÁRPÁD válogatott versei (kötve) 4 00 WOOD HOUSE, P. G.: Az eszményi vő (kötve) ...................................... 2.50 (10 dolláron aluli postai rendelésnél kü’őn néhány cetn postaköltség) FOREIGN BOOK SHOP (A MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA) 240 Somerset Street New Brunswick, N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom