Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-20 / 38. szám
■“ . . ' ; • fi - . ( , • In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published' in Trenton, A. J American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. SZEPTEMBER 20. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A rebellis Montana Régi mondás volt Amerikázatlanul súlyos még a “tárgyalási periódusban” is. Pénz és politika Irta: DR. NAGY JÁNOS ban: “Ahogy Montana szavaz, úgy szavaz az egész ország.” Hát most a rendszerint republikánus Montana a demokratákra szavazott . . . A demokraták ujjongnak, a republikánusok azt mondják, hogy nem az ellenpárt, hanem népszerű emberek győzelméről van szó. Lehet ezt igy is, amúgy is magyarázni. Tény azonban, hogy a montanai választás sokat nyom a latban. Nem vitás, hogy a demokraták esélyeit növeli a rebellis Montana, a republikánusokat pedig megtanítja, hogy elbizakodottságra nincs okuk és az idén készpénznek nem lehet venni semmit. Még Montanat sem. Veszett fejsze nyele . . . A Magyar Nemzeti Bizottmány pert indított egy svájci bank ellen, mert az jogtalanul kiadta a kommunista magyar kormánynak a rábízott aranyak megmaradt részét — közli a pert kezelő new yorki ügyvédi cég. A pénz megmaradt részéért perelnek, de közben elsikkad a lényeg, az ügy fontosabb része: hová lett a 8 millió svájci frank aranyletétnek több mint a fele ? Ki vette azt át, ki költötte azt el és mire? ... A veszett fejsze nyelét keresik, de hol van a fejsze?! (A jövő héten hosszabb cikkben foglalkozunk e kérdéssel.) A megélhetésre többet ad ki az amerikai, mint eddig. Drágább az élelmiszer, a ruházkodás is. Aztán az autó, a televízió ára is magasabb, mint régen. Voltaképpen érthetetlen az egész, hiszen az üzletmenet jó, az emberek többet keresnek, mint valaha. Főleg a magas élelmiszerárak érthetetlenek, hiszen a farmer kevesebbet kap a terményéért, mint régebb. A közvetítő kereskedelem tornássza fel az árakat. A jó üzletmenet ellenére az építkező kisember nehezebben jut pénzkölcsönhöz mint eddig. Általában a bankok kissé megszorították a hitelt és a kölcsönfeltételek is szigorúbbak. Mindez, persze, a választási kampány során is sűrűn felvetődő kérdés lesz. Az Eisenhower-kormány rengeteg fejfájást okoz és méltán. Elvégre a kis emberek érzik ezeket a bajokat s ennek következtében a szavazásnál sem a puszta lelkesedés lesz az irányadó. Az angol harcikedv még nem lohadt. Ellenkezőleg, vannak jelek, amelyek szerint Anglia készen áll minden eshetőségre, ha a szuezi helyzetben nem áll be javulás. Anglia nem óhajt többé amerikai fegyvereket, — ezt hivatalosan bejelentették Washingtonban. Amerika idáig rendszeresen gyártott és szállított fegyvereket Nagybrittániának, de kormányunk ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a fegyvereket csakis az Északatlanti Szövetség keretein belől, tehát “európai” hadviselésre lehet igénybevenni. Szueznél, például, nem ... Anglia ettől a béklyótól most szabadulni akar, ami önmagában is elég bizonyíték, hogy a szuezi helyzet váltoA franciák voltaképpen még az angoloknál is harciasabbak. Franciaországnak kapóra jönne egy jó, kiadós szuezi háború, mert ezzel — igy vélik Páriszban — megoldódik további 50 esztendőre az egész északafrikai kérdés. Ha a háború térdrekényszeritené Egyiptomot, az arab világ felbujtóját és rossz szeÚepét, akkor nem lázongnának többé sem az algiriak, sem a marokkóiak . . . Anglia keservesnek találja a francik segítséget és joggal. A gyakorlatban ez a segítség semmit sem érne, ellenkezőleg csak növelné az angol hadvezetőség gondjait. Amerika^ tovább is tartózkodó, sőt hűvös Szuez ügyében. Eisenhower hangsúlyozta, hogy Amerika nem avatkozik be Szueznél. Csak egy esetben: ha Egyiptom volna a támadó . . . Már pedig ez nem valószínű. A Szovjet vezetői hallgatagon, de annál szivósabban sakkoznak tovább a külpolitikában. Egyelőre minden figyelmük a szuezi kérdés körül összpontosul, de még ez is másodrangu fontosságú problémának látszik a belügyekkel szemben. Baj van Szibériában, mert Hruscsev álmai nem valósultak meg ^ és a bibircsókos szovjet főember élete első nagy vereségét most szenvedte. Azzal kürtölte tele a világot, hogy Szibéria lesz a Szovjet eldorádója, kanaánja. Az éhes szovjet ember majd szibériai kenyérrel, tejjel és mézzel lakik jól. Ennek érdekében mozgósittota zaz egész birodalmat. A leszerelt katonákat mind Szibériába vitték földműves munkára, az iparban nélkülözhető városi és falusi lakosságot is. Most aztán kiderült, hogy a meddő tehénnek csakugyan Még fel sem szedték az aknákat, máris megerősítették a határt Az uj kommunista taktikát talán mindennél világosabban megmutatja az a játék, amit a határon lerakott aknák felszedése és a határ “megtisztítása” körül végeznek. Egy nemrég menekült erre vonatkozóan az alábbiakat mondja: “Hegyeshalom környékén lebontották ugyan a határmentén húzódó eddigi kettős tüskésdrótakadályt, de egy-két kilométerrel hátrább, ahol Ausztriából már nem látható, uj tüskésdrótot húztak. Ez az uj kerítés kb. 1.30 méter magas. A vízszintes és a függőleges drótok egymástól való távolsága kb. 25 cm. E drótakadály előtt kb. 20 cm. magasságban két alig észrevehető drót van kifeszitve, amelyek felhúzást rakéták felrepülését vonja maga után. A tüskésdrótakadály egyszeres. Aknák nincsenek, de azokon a helyeken, ahol a határon árok megy keresztül, a régi aknákat meghagyták. A régi drótkaaály lebontását követő időben a határőrséget megerősítették. A Hegyeshalom melletti Márialigeten addig kb. 300 volt a határőrök száma, a régi drótakadály lebontásával egyidőben azonban a számukat mintegy 90-100 fővel növelték. Az újonnan jövő határőrök farkaskutyákat is hoztak szép számban magukkal. Mig korábban csak Jcét-három farkaskutyája volt a márialigeti őrsnek, ma mintegy 20 farkaskutya áll rendelkezésére.” nincs teje. Még akkor sincs, ha Hruscsev, a csalhatatlan azt állítja, hogy van ... Ez az^gész. A kisebb szovjet basák bizonyára kihasználják a “szibériai kalandot” a részeges Hruscsev ellen. Talán, de nem biztos. Mert a szovjet világban semmi sem biztos. Kremper Ignác halála Trenton és környéke magyarsága egy becsületes jó magyar testvért temetett el augusztus 25-én Kremper Ignác testvérünkben, aki egy félévszázadon át volt áldozatos munkájú, alkotó, építő tagja az itteni magyar társadalomnak. Egyházi''és világi téren egyaránt megbecsült és szeretett ember volt ő itt közöttünk; számos magyar egylet elnöke és tisztviselője, alapitó és vezető tagja . . . Balesetből kifolyólagos betegsége vitte sírba augusztus 22-én, 77 éves korában. A Szent István római katolikus templomból temették, amely egyháznak hűséges tagja volt haláláig. Bánatos özvegye, valamint gyermekei: József (a Kremper’s Pharmacy tulajdonosa), Ignác, Borbála, Anna és Erzsébet és családjaik, összesen 9 unokája, 2 dédunokája, úgyszintén fivére Mihály és más rokonsága és sok-sok jóbarátja és tisztelője gyászolja. — Béke poraira! N. J. State Fair Vasárnap, szeptember 23-án nyílik meg és szeptember 30-án zárul az évrcl-évre mind népszerűbb New Jersey State Fair, a nagy kiállítás, amelyet százezrek szoktak meglátogatni. Minden nap különböző előadások, mutatványok, • nevezetességek lesznek a vásárban s amellett, hogy sok-sok érdekes látványosság van a kiállított tárgyak, tenyészállatok, stb. között, még nagyszerű szórakozásban is lesz része a közönségnek. Nevezetes akrobatákat és művészeket szerződtetett le a vásár rendezősége s valóban olyasmi ez a State Fair, amire érdemes elmenni. KAPCSOLÓDJUNK BE mindenütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségeibe, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. Nt. Daróczy Sándor lesz a Ligonier-i Bethlen Otthon igazgatója A ligonieri Bethlen Otthon árvaház igazgatóját, Nt. Kecskeméthy Józsefet, mint köztudomású, az Amerikai Magyar Református Egyesület ez év júniusában megtartott konvenciója az egyesület titkárává választotta meg 1957 március 15-iki hatállyal. Az akkor megüresedő árvaházi igazgatói állásra pályázatot hirdetett az egyesület, aipelynek vezértestülete a múlt csütörtökön, szeptember 6-án ejtette meg a választást a pályázók közül. A legtöbb szavazatot Nt. Daróczy Sándor, a cartereti Független Magyar Református Egyház nagyérdemű lelkésze, a Református Egyesület egyik alelnöke kapta s igy ő lesz jövő márciustól kezdve a Bethlen Otthon igazgatója. Nt. Daróczy több évitzeden át szolgálta hűséggel és példás módon cartereti gyülekezetét, amely szomorúan vette tudomá,sul, hogy szeretett pásztorát más, fontosabb munkamezőre szólították el . . . Az árvaház igazgatói tisztét, illetve munkakörét betölteni nem könnyű feladat; testi-lelki odadást, sok-sok munkát és még több szaladgálást, utánajárást igényel. Ismerve Nt. Daróczy Sándort, tudjuk jól, hogy ennek a feladatnak nagyszerűen meg fog felelni s tudjuk azt is, hogy nála jobbat, alaklmasábbat aligha választhatott volna az egyesület vezetősége erre az állásra. Minden részvétünk azonban Nt. Darőczyé, aki szép gyülekezetét, évtizedes munkájának eredményét, s mondjuk meg úgy ahogy van: a cartereti nyugodt életet — felcseréli ezzel a nehéz, nagyon is felelősségteljes igazgatói, “árvaatyai” munkával . . . Amilyen sokat nyert vele az egyesület a távozó Nt. Kecskejnéthy József helyének sikeres betöltésével; oly sokat veszítenek távozásával' a carteretiek és veszítünk mindnyájan, akik őt itt Jerseyben tiszteltük, szerettük és nagyrabecsültük ... A magunkénak mondjuk őt akkor is, ha már elfoglalta ligonieri állását s hisszük és reméljük, hogy Nt. Daróczy Sándor is egy kicsit mindig közelebb fogja érezni magát Jersey-hez . . . Büszkék vagyunk rá, hogy őt kapta s innen kapott uj igazgatót az amerikai magyarság legnagyobb szeretet-intézménye, a Ligonier-i Bethlen Otthon! Az utóbbi hetek erősen puskaporos politikai zűrzavarában, melyet az elnökválasztás csatározásai tettek színessé, egyre többet hallottunk és olvastunk arról, hogy mi lesz a pénzzel? A legkiválóbb közgazdászok és bankárok szólaltak meg, előszedve az összes formulákat, kezdve William Jennings Bryan hires mondásától: “Nem szabad az emberiséget felfesziteni az arany keresztre. Minél több pénz van forgalomban, annál több jut belőle mindenkinek” . . . egészen William Martinig, a Federal Reserve Bank elnökéig, aki szerint: “Az infláció (pénzbőség) deflációhoz (pénzszűke) vezet és az emberek foglalkoztatottságát veszélyezteti. Legnagyobb problémánk a munkanélküliség.” Az egyiket politikus mondta 1896-ban, a másikat egy bankár napjainkban. “Az uj kiváltságos osztály rosszabb a regmel Erre a következtetésre jut Máriássy Judit, a kommunista írónő, a budapesti Irodalmi Újság augusztus 18-i számában. Az írónő szerint a Habsburg főhercegek a régi világban kevesebb kiváltságot igényeltek, mint a mai kommunista “arisztokárcia.” Különösen “túlteljesítették a normát” a kommunista kiválóságok őrzése terén. “A kívánság: kevesebb kiváltságot! egyre szélesebben gyűrűzik országszerte.” A minap egy üzem szakszervezeti titkára taggyűlésen szóvátette, hogy jutalomüdülésen volt külföldön. Csoportjukkal együtt utazott — nem is a miniszterelnök — csupán a SZOT egyik titkára. A titkár “természetesen” külön üdülőben lakott s néha átszaladt hozzájuk autóval, hogy hogylétük felől érdeklődjék. Miért kell ez? S miért kell Balatonaligán kerítéssel, őrökkel körülvenni azt a területet, ahol a pártközpont dolgozói töltik a szabadságukat. A hozzászólást viharosan megtapsolták. S nyomban felállt egy ritkán felszólaló munkás: “Csatlakozom a titkár elvtárs véleményéhez. Szeretném javasolni, hogy szüntessék meg a külön szabadságokat és külön áruházakat. Inkább legyen a vezetőknek több a fizetésük, de szerezzék csak be a fazékbavalót, meg a ruhaneműt ott és anynyiért, ahol mi beszerezzük. így aztán mindig tudni fogják, hol tart az élelszinvonal, mi hiányzik a népnek.” Készülődés az Olimpiászra A budapesti Szabad Nép augusztus 15-i száma szerint Magyarország 150-160 versenyzővel vesz részt a Melbourne-i Olimpián. A magyar versenyzők október 28 és 29-én indulnak repülőgépen. Az olimpiai faluban az osztrákok, a németek és a lengyelek mellett kaptak helyet. Magukkal viszik saját orvosaikat, szakácsaikat és masszőreiket. A magyar versenyzők uj formaruhában fognak szerepelni. A politikus több pénzt akar adni, a bankár pedig állandó foglalkoztatottságot kíván. Hatvan esztendő, két világháború és egy egészen uj korszak születése esik a két álláspont közé, de az alapvető kérdés még mindig ugyanaz — kevés, de értékesebb (sound) pénz, vagy több, de értéktelenebb, amiből több jut mindenkinek és igy mindenki gazdagabbnak érzj magát? ) A politikus mindig többet p akar adni, a bankár és közgazdász mindig jobbat. Ez igy körülbelül helyesnek is látszik mindaddig, amig az elméleti vita területén marad és a valóságban az elvek egymás mellé és nem egymás alá való rendelésével a kettő közötti egyensúly az “elég” és “jó” pénz állapotát eredményezi. De baj van akkor, amikor az egyensúly megbillen. Vájjon ilyen kibillenés van-e most is folyamatban, hogy oly sokat foglalkoznak a kérdéssel az egyébként keveset beszélő közgazdászok? Igen. Egy ponton elértük a maximumot: az adósságban. A fogyasztó átlagember adóssága nemzeti viszonylatban elérte a 280 billió dollárt. Az egyes ember részletre való vásárlása, az üzemek, . vállalatok hitelbe vett pénzen való terjeszkedése és nem utolsó sorban a “több pénzből több jut” politika követése duzzasztotta meg a pénz folyását, tette az embert, különösen az uj generációt könynyelmüvé, költekezővé. Ez helyezte azután előtérbe közgazdászainknál a nemzeti adósság-csökkentés, az egyes embernél pedig az adósság-törlesztés problémáját. A közgazdász, a bankár és a politikus problémája ma már e£y: hogyan lehet az eladósodást megállítani és főképen hogyan lehet a foglalkoztatottságot úgy állandósítani, hogy az adósság visszafizetésében s igy a pénz-folyásban fennakadás ne legyen és az egyes ember az elért életnívóját fenntarthassa. A nagy probléma tehát, ahogy azt Martin helyesen mondja: a munkanélküliség. A pénz és politika viszonyának alakulásában, sokszor harcában, minden választási és pártpolitikai ellentét mögött, bevallottan és nem bevallottan a munkanélküliség kérdése áll. És ha ezt politikai nyelvre fordítjuk, azt mondhatjuk, hogy amelyik párt állandó munkát biztosit, nemcsak igér, az érdemli meg a pénzét féltő polgár szavazatát. 100 éves a dinamó magyar találmánya Száz esztendeje, hogy Jedlik Ányos pannonhalmi bencés, a budapesti egyetemnek 38 éven át volt professzora, feltalálta a dinamó elvét és az elektromos gép eszméjét. Szerénységből nem hiresztelte felfedezését s ezért történt, hogy miután tőle függetlenül 11 évvel később a német Siemens is feltalálta a dinamót, a világ őt tartja a dinamó feltalálójának. A brazíliai Könyves Kálmán Szabadegyetem ünnepségen hódol a nagy magyar feltaláló emlékének. KÖZEL A TEMETŐHÖZ... IRTA: ADY ENDRE Egy ablaka lesz a szobámnak És arcomon ezer redő ! S száz lépésre a temető. Kis temető a falu alján, Olyan szelíd s mégis merész: Holdas éjen szemembe néz. Hajnalig bámulunk egymásra S olykor a lelkem is remeg: Jaj, a temető közeleg. Engem is visznek titkos szárnyak S már azt sem tudom, hogy vagyok, Hogy élek-e ? S a-hold ragyog. Alszik a falu, én virrasztók, Nézem, nézem a temetőt: Itt van az ablakom előtt. Siró, rettegő félálomban Ezerszer is megkérdem én: Én szállók, vagy ő jön felém? Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J.
