Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-13 / 37. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. TRENTON, N. J„ 1956. SZEPTEMBER 13. Ten Cents per Copy—S2.00 per Year U Szuez körül a háborús veszély még korántsem ült el. Ellenkezőleg. A különféle tárgyalásokkal és tanácskozásokkal párhuzamosan a katonai készülődések fokozódnak. A felvonult angol és francia hajóhad “meglepetésszerű támadásra”' lehet számítani, — ez a feltevés Egyiptomban s ennélfogva minden épkézláb férfi és nő puskát lóbál a kezében és harcias jelszavakat ismételget. Amerika, a választások miatt igyekszik távoltartani magát nyugati szövetségeseitől s ezzel egyidejűleg csillapítja is az angolokban és franciákban tüzelő harcias lázti De azért Amerika nem-hivatalosan szintén nagy érdeklődést mutat Szuez iránt. Egészen “véletlenül” állig fegyverzett marine-alakulatok vannak a Földközi tengeren cirkáló 6. amerikai flottával . . . Persze, a kormány helyzete rettentő nehéz, hiszen egyetlen “harcias” sakkhuzás elronthatja a választási kilátásokat. Ami Nassert illeti, hát ő tárgyal. Állítólag lenyűgöző modora van, mindenkit meghódít, aki vele személyes közelségbe kerül. Lekötelezőén mond olyan ígéreteket, amleyek nem jelentenek semmit és bűbájos mozdulattal t ér ki a nyílt kérdések elől ... Viszont biztos abban, hogy sámsoni ereje van. Lerombolja, ha szükség lesz rá, a templom falait, összedönti az oszlopokat, illetve a Szuez csatornát tönkreteszi, hiszen bejelentette, 'hogy ot vannak a dinamitkötegek, mindössze a kanócokat kell meggyujtani... Ezenkívül ott áll mögötte az arab világ és a Szovjet. Nem titok, hogy a Szovjet beleavatkozik, ha valami történik . .. S akkor nemcsak a Vörös tenger lenne vörösebb, hanem a kék ég is Európa felett. Az angol parlamentet összehívták; Eden jelentéstételre ment a Skóciában üdülő kiránynőhöz . . . Angliában sem ülnek egészen tétlenül . . . A republikánusok és a demokraták még csak csiklandzzák egymást. Tapogatóznak, vájjon hol is a legfájdalmasabb. És egy-egy ártatlan ' csiklandozásra komoly felhördülések következnek. Stevenson kifogásolja, hogy a republikánusok statisztikával hozakodnak elő, hogy ennyival és ennyivel több ember dolgozik Amerikában, az üzletmenet jobb, mint valaha és igy tovább. A republikánusok egyébért jajveszékelnek, de voltaképpen egyiknek sem fáj nagyon az ilyenfajta csiklandozás. Mindkét párt választási stratégiája most van készülőben, az előcsatározások nem érdekesek. Mindkét párt azt lesi, hogy a másik nem követ-e el valami komoly hibát, amit aztán azon melegében ki lehetne használni. Voltaképpen már minden amerikai polgár eldöntötte magában, hogy kire szavaz. Sem a televízió, sem a népgyülések nem változtatnak már sokat ezen. Kefauver szerint ez nem igy. van. Meggygőzte Stevensont, hogy, igenis, ajtóról-üjtóra kell járni és e művelet sikere érdekében mozgósítani kell a demokrata párt-tagok túlnyomó részét. v A republikánusokat távolról sem látszik elkeseríteni az, hogy a munkás szakszervezetek hivatalosan Stevensont támogatják. Azt mondják: az elmúlt választáson ugyanez volt a helyzet, Eisenhower mégis sokmillió munkás szavazatot kapott. Adenaüer nehéz helyzetben van s vele együtt a többi nyugateurópai országok államférfiai is. De főleg Adenauer. Félős, hogy politikailag halálos csapást kap az agg kancellár, mégpedig éppen Amerikától. Az amerikai vezérkar, ugyanis, közel egymillió emberrel akarja csökkenteni a hadsereg létszámát s ez azt jelentené, hogy Nyugatnémetországban alig maradna amerikai katona. Adenauer szerint az amerikai csapatok kivonása feltétlenül polgárháborúhoz vezetne Nyugat- és Keletnémetország közt. S 'ez nagyon is valószínű. Most az a nagy kérdés, hogy az amerikai kormányzat hajlandó-e feladni a hadsereg jelentős csökkentésére irányuló tervet, vagy nem. Ha nem, ezzel esetleg kihúzza a szőnyget az Amerikabarát Adenauer alól. Megszűnik az aknazár, erősödik az ellenőrzés A magyarországi kommunista kormány lázasan igyekszik bizoniytani, hogy mennyire “demokratizálódik.” A rendszer rendkívül agyafúrtan számos olyan intézkedést valósit meg, amely felette alkalmas a szabad világ megtévesztésére. Ezek közé tartozik a nyugati és déli aknazár eltávolítása is. Bár* még ez ma sincs befejezve, mivel délen az aknák 25 százaléka, nyugaton pedig még 50 százaléka a helyén van, de Hegedűs miniszterelnök már igyekszik megnyugtatni a párthiveit, hogy lényegében semmi változás nem fog történni a határokon, mert “amikor a műszaki zárat,megszüntetjük, ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy a különböző hazaáruló és kémszervezetek munkája ne legyen könnyű, sőt, nagyon is veszélyes legyen.” Röviden: a felszedett és felszedendő határmenti aknákat erősebb ellenőrzéssel helyettesítik. / Nagyváradi jegyzetek” A Debrecenben megjelenő Néplap egyik legutóbbi számában Fülep Kornél többek között ezeket írja nagyváradi helyszíni megfigyeléseiről: Nemrég a Belvárosban Adymuzeumot rendeztek, be, melyben több debreceni vonatkozású emlék is feltalálható. Nagyvárad valójában ma is kis “világváros” benyomását kelti. Meglepett a nagy forgalom, rengeteg bolt, üzlethelyiség van az utsákban. A kirakatok telve áru-, üál, azonban inkább tömegével vannak elhelyezve és nem eléggé dekoráltak, nem kelletik magukat az árucikkek ... Meglepett a gyors villamosközlekedés. Nincs tülekedés a megállóhelyeken, mint Debrecenben . . . Magyar irólj: könyveiből sokat láttam a kirakatokban. Jókai, Móricz Zsigmond, Ady, vagy Illés Béla, Veres Péter könyve mindjárt szembetűnt. A nagyváradi állami díjas költő, Horváth Imre, a marosvásárhelyi Szemlér Ferenc, vagy Nagy István kötetei is kelendők ... A városban négy nagyszálló és két kisebb áll az utasok rendelkezésére . .. Akadnak szórakozóhelyek is szép számmal. Többek közt a szép állami színház, (Szigligeti), melyben ugyan most nem játszottak — a bukaresti fesztiválra utázott az együttes. A mozikban román s magyar filmek mellett sok külföldit is vetítenek. Sok cukrászda és eszpreszszó teszi élénkké az utcák képét . . . Nagyvárad megőrizte régi patináját. Külsőségében is. Este nem vakítanak neon-fények, az uj autóbuszok mellett türelmesen baktatnak a váradiak által ma is kedvelt fiákerek. Az Az épségben meradt régi házak s a sok évszázados templom mind a történelemről regél . . . A vendéglőkben, szórakozóhelyeken a zenekarok felváltva játsszák a román és magyar dal és táncdalokat.” Amiért szégyenkezni kell a külföldiek előtt... A felszentelt kispapok eskütétele Junius folyamán Magyarország külnöböző helyein (Esztergomban, Pécsett, Budapesten, Vácott, stb.) kb. 100 kispapot szenteltek fel. A kispapoknak az álla més egyház között létrejött megállapodás szerint az alkotmányra állampolgári esküt kell tenniök. Az esküt a kispapok az illetékes megyei tanácsnál 1956 augusztus 20-án tették le. Első esetben a magyar püspöki kar 1951 julius 21-én tette le az esküt. Máriássy Judit kommunista írónő kifogásolja a budapesti Irodalmi Újság augusztus 18-i számában, hogy kommunista személyiségek szigorúbban őriztetik magukat, mint külföldön az államfők.'“Nemrég egy külföldi újságíróval sétáltam a Szabadság-hegyen. A Béla király-ut környékén barangolva, hatalmas, bekerített területhez értünk. Egyik oldalán ÁVH-s katona állott puskával a kezében. ‘Itt ki lakik?’ — kérdezte külföldi barátom. Nem tudtam felelni. ‘Mért nem kérdezi meg azt a katonát?’ Megintcsak hallgattam. Nem mondhattam ki azt, amit gondoltam: aligha adna szives felvilágosítást.” (Rákosi lakik ott.) Drágább gazolin, jobb utak... Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója a szeptember 17-én összeülő állami törvényhozástól a gázolin-adó 1 centtel való felemelését fogja kérni az ebből befolyó bevételt pedig az országutak javítására kívánja fordítani. Hol van Rákosi? Rákosi Mátyás julius 18-án, részben “betegségére” való tekintettel, részben pedig a súlyos törvénytelenségek e 1 k övetésé miatt lemondott tisztségéről. Bár úgy az Elnöki Tanácsban, mint a Kommunista Párt Központi Vezetőségében megtartotta helyét, sőt a képviselői mandátumát is meghagyták neki, Rákosi úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el . . . Lemondása óta sehol meg nem jelent, az újságok nem Írnak róla. Megbízható értesülések szerint jelenleg nincs arról szó, hogy Rákosi visszavonulna a politikai élettől, inkább arról, hogy egy olyan helyet keresnek neki, ahol bár nem sok vizet zavarna, de mégis a közélet porondján maradna. A lakosság, főleg a munkásság körében azonban egyre több megjegyzés hangzik el, hogyha már Rákosi beismerte a súlyos törvénytelenségeket, amikért ő elsősorban felelős, miért nem vonják felelősségre és miért nem állítják bíróság elé. A szocialista törvényességről naponta zengenek a kommunisták, itt volna az a lehetőség, hogy anank értékét először magukon próbálják ki! 8,000,000 részvényes * ______ -I Ki az amerikai vállalatok tulajdonosa? Keith Funston, a new yorki értéktőzsde elnöke közli, hogy négy évvel'ezelőtt — tehát 1952-ben — hat és fél millióra rúgott azoknak a száma, akik a new yorki vagy más amerikai értéktőzsdén jegyzett 5,000 vállalat részvényesei voltak. Az 1954-ik év végén azonban már hét és fél millió volt a számuk, ma pedig1 nyolc millió. Mr. Funston listája szerint, az amerikai kapitalizmusban nem egy bizonyos tipusu ember van érdekelve, hanem a legváltozatosabb foglalkozású és életsorsu egyének. Régen elavult az a fajta kapitalizmus, amit a bolsevisták konvencionális céltáblájuknak szemeltek ki. A statisztika szerint, az amerikai részvénytulajdonosok túlnyomó többsége a közép- és kisjövedelmű polgárok köréből kerül ki. Szétoszlott az a legenda, hogy részvényekbe való tekebefektetést csak igen kevés, kikiváltságos, gazdag ember engedhet meg magának. Kishivataloknokok az ország legtávolabbi zugában is rendszeresen élvezik a negyedévi osztalékokat, épugy, ahogy New Yorkban a nyugalomba vonult vasúti tisztviselő, vagy Chicagóban a nagyvágó milliomos. Ez a statisztika azonban még nem nyújt teljes képet az amerikai kapitalizmusról, mert csak arra az* 5,000 vállalatra vonatkozik, amelyek az amerikai értéktőzsdéken cserélnek gazdát. Az egygegült Államokban négymillió üzleti vállakózás van azonban, nem is számítva a földbirtokokat és a diplomás emberek irodáit és rendelőit. A négymillióban gigantikus vállalkozások is szerepelnek, amelyekben nem vállalhat érdekeltséget a kívülálló (mint például a Ford Vállalatok még néhány hónappal ezelőtt), középnagyságú társas cégek és a kisemberek üzletecskéi. Ezek az üzleti vállalatok egyre szaporodnak és a legszélesebb skáláj u szolgálatokkal foglalkoznak. 1929-ben (a pénzügyi válság kitörése előtt) még csak 3 millió üzlet állott fenn az országban, 1949-ben a számuk 4 millióra emelkedett és azóta is évről-évre több és több az uj alakulat. Mindez a helyes megvilágításba helyezi ellenségeinek propaganda munkáját. Az amerikai kapitalizmus sikerében sok millió kisember bízik és osztozik, amiről külföldi barátainknak sincs fogalmuk. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! * __ * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. AMIKOR AZ ELNÖKI SZÉK MEGÜRESEDIK Eisenhower elnök betegsége és az elnöki szék netaláni megüresedése, néhány különleges esemény emlékét idézi fel, amelyek az amerikai történelem folyamán bekövetkeztek. Köztársaságunk f e nnállása alatt több alkalommal is előfordult, hogy az országnak nem volt törvényes elnöke. George Washington maga is csak kilenc nappal később lett az Egyesült Államok első elnökévé, mint az ugyanakkor megválasztott John Adams az első alelnökévé. Az akkori lassú közlekedés folytán csak 1789. április 6-án fejezték be a szavazatok megszámlálását és igy történt, hogy John Adamstól, április 21-én csendben, szertartások mellőzésével vették ki alelnöki esküjét, mig Washington eskütétele április 30-án, pompás külsőségek és óriási lelkesedés mellett folyt le. Olyan években, amikor március 4.-ke (az elnökavatás egykori terminusa) vasárnapra esett, sok elnököt 5-én vagy 6- án avattak fel. James Monroe, az Egyesült Államok ötödik elnöke, második megválasztása után, csak 1821. március 5-én esküdött fel az alkotmányra, jóllehet az alkotmány értelmében, előző elnöksége már március 3-án megszűnt. Minthogy ő saját magát követte hivatalában, az átmeneti hiánynak nem volt jelentősége. Annál jelentősebb volt az 1849-i precedens, amikor Zachary Taylor váltotta fel James K. Polk-ot az elnöki székben. 1877. március 3-án, szombaton, Ulysses S. Grant, ,a búcsúzó elnök, diszebédet rendezett a Fehér Házban. A Fehér Ház Vörös Termében ugyanakkor Rutherford B. Hayes esküdött fel az alkotmányra, mint a 19- ik elnök. Minthogy az eskütétel majdnem a nyilvánosság kizárásával történt meg, helyes óvatosságból hétfőn, március 5-én, Hayes-t nyilvánosan is feleskették. Woodrow Wilson törte meg a hagyományt, mikor 1917. március 4-én, vasárnap tette le az elnöki esküt, de a nyilvános ceremóniát csak hétfőn tartották meg. 1957. január 20.-a vasárnapra esik és 1933. óta, az alkotmány 20-ik módosítása, január 20át jelöli ki az elnökváltás napjául. Az alkotmány értelmébén, ha az elnököt elmozdítanák a hivatalából, ha képtelen volna hivatalát ellátni, ha lemondana, vagy elhnuyna, tisztsége az alelnökre száll át. De sokszor évekig is fennállott a helyzet, hogy nem volt alelnökünk, mert már elnökké vált, vagy pedig mert a megválasztott alelnök elhunyt vagy lemondott. Hétszer történt már meg, hogy alelnök követte az elnököt hivatalában. Mig három elnökünk (Lincoln, Garfield és McKinley) gyilkos merénylet áldozata lett, alelnökeinket megkímélte a sors ettől a végtc«L Hét alelnököt mégis hivataloskodása közben ért utói a halál. James Madison 1809-től 1817-ig tartó elnöksége alatt két alelnököt is elveszített igy. Az Egyesült Államok egy gelnöke sem mondott le tisztségéről és csak egyetlen alelnöke: John C. Calhoun volt az, aki leköszönt az alelnökségről (1832. decemberében) hogy szenátorrá lehessen a következő évben. A legrövidebb ideig William Henry Harrison volt a köztársaság elnöke, aki egy hónapi hivatalosícodás után, 1841. április 4-én hunyt el. A vele együtt megválasztott John Tyler volt az alelnök, aki a legrövidebb ideig töltötte be a köztársaság második legfontosabb hivatalát. Tyler elnöksége alatt — egy hónap hijján 4 évig — maradt az ország alelnök nélkül, ami — rövidebb időtartamokra — már 15-ször következett be Amerikában. SZEMENSZEDETT HAZUGSÁG! A Cleveland, Ohioban megjelenő “Az. Újság” c. hetilap augusztus 30-iki számában, az első oldalon egy ilyen cimü cikk állt: “New Brunswick magyarsága barátságosan fogadta a magyar kormány megbízottját.” A cikkben pedig a szerkesztő elmondja, hogy egyik olvasója mesélte el neki, hogy látogatóban járt New Brunswickon a földijeinél s mialatt itt járt, meglátogatta a magyar bankot a magyar kormány pénzügyi kiküldöttje . . . A hosszú lére eresztett cikk elmondja, mikfet mesélt a Brunswickon járt asszonyság s az egyik mondatban szóról szóra ez áll: “. . . általában az egész magyarság a leg szívélyesebben fogadta Mr. Fodort, a magyar kormány kiküldöttjét, aki az amerikai kormány engedélyével érkezett az országba, a bankárok értekezletére. Szabadon látogatta meg a magyarokat, azzal állt szóba, akivel akart.” Szemenszedett hazug ság, akárki mondja is, hogy “az egész magyarság legszivélyesebben fogadta” azt a kommunistát, azt a Moszkvában kiképzett s a magyar nép nyakára küldött vörös ügynököt! New Brunswick magyarsága nem fogadta és a New Brunswick-i magyarság vezetői nem üdvözölték Fodor urat. Annyira nem, hogy mi nem is tartottuk érdemesnek bővebben foglalkozni itt jártával! Mindössze az történt, hogy Fodor ur ellátogatott a Magyar Savings & Loan Asspciationhoz s elbeszélgetett a magyarok által alapított és vezetett pénzintézet néhány igazgatójával. Az udvariasság szabályai szerint pedig ők nem tehettek mást, mint fogadták . . . Jól ismerjük New Brunswick magyarságát s nagyon jól tudjuk, hogy nem nagyon látogathatott itt közöttünk az a kommunista, az egy “hivatalos” látogatáson kívül!! Az itteni magyarság nem fogadta őt se" “legszivélyesebben,” se máskép . . . legfennebb önuralmat és gentleman magatartást tanúsított, amikor valamikép nem inzultálta az utcán, vagy valahol ezt a Fodort...! A clevelandi szerkesztő részéről pedig nagyfokú felületesség és felelőtlenség ilyen hazug mondatok leírása, anélkül, hogy utána ne érdeklődött volna akár nálunk, akár másnál, hogy hogyan is fogadta az egész New Brunswick-i magyarság “a magyar kormány kiküldöttjét?” Sehogy! Vonuljon ki az orosz Magyarországból!
