Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-07 / 14. szám

YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. ÁPRILIS 7. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Európai egyensúly A franciák végre beadták a derekukat, ratifikálták a párisi egyezmény néven ismert szerző­déseket s ezzel a ténnyel a né­metek a többi nyugateurópai nemzet fegyvertársai lettek. A franciák nem szívesen men­tek bele, de nem volt más válasz­tásuk. Velük, vagy nélkülük, — de a történelem szekere halad. Viszont az csak jó, hogy az utol­só pillanatban ők is felkapasz­kodtak a szekérre. Ezen túlme­nően van ennek a ratifikálásnak egy igeií nagy jelentősége. Ne­vezetesen az, hogy most már Nyugateurópa népei egységesen léphetnek fel a Szovjettel szem­ben s ez szemmellátható nyugta­­talanságot kelt a vörös biroda­lomban. Moszkvában egészen az utolsó pillanatig remélték, hogy ármánnyal, fenyegetéssel, Ígér­getéssel megakadályozhatják ezt az európai összefogást. kell Ausztria felé a szárazföldi és vízi közlekedés útjait.” Lehet, hogy az osztrák állam­­szerződést a Szovjet mégis to­vább huzza-halasztja, de más, ma még nem látható eshetősé­gek is felmerülhetnek. Például, ha a nyugati hatalmak mégis le­ülnének a Szovjet képviselőjével egy tárgyalóasztalhoz . . . Most elérkezettnek látszik a pillanat, hogy a Szovjetnek engednie kell, visszább kell húzódnia . . . vagy kenyértörésre kerül a sor. Minden esetre, mostantól kezdve olyan időket élünk, ami­kor az amerikai magyarságnak fokozottabban kell résen lennie, mint eddig volt. Minden kínál­kozó alkalmat ki kell használni. Éppen ezért, végre valahára némuljon el köztünk a széthúzás hangja, s próbáljuk többször szájunkra venni az összetarto­zás igéit. Hátha az Úristen egy­szer alkalmat ad nekünk is, hogy beleavatkozhassunk a tör­ténelem játékába. csendes . . . Legalább is egyelőre, de nem biztos, hogy csendben múlik el április hónapja. Két partmenti sziget miatt könnyen világhá­ború lehet. Április 15.-e körül lesz az a kritikus időpont, ami­kor a két világ nekirugaszkodik egymásnak. A kínaiak készülőd­nek és az időjárás ekkor lesz kedvező . . . Nem tartjuk valószínűnek ez­úttal sem a világháború kirob­banását, de nyugodtan el lehet képzelni. Ha a kötelet sokáig feszitik, elszakad. Noshát ez a kötél már aligha bir el további feszítést. Az Egyesült Államok minden eshetőségre készen áll, annak ellenére, hogy semmi e­­setre sem volna érdeke ott és akkor a háború. A kínai part­vidék még a mai közlekedési le­hetőségekkel ig túlságosan mesz­­szire van Amerikától, nehéz volna megfelelő mennyiségű embert és hadianyagot vinni a földgolyónak erre a pontjára. A vörös kinai kormány szó­szólója azt mondta, hogy Kíná­nak megér Formóza Szigete 100 millió embert! Ennyi embert tehát hajlandó volna feláldozni Mao Tze-Tung és bandája ezért a szigetért, ami különben éke­sen bizonyítja azt is, hogy mit ér a vörös birodalomban a te­remtés koronája, az ember . . . Virrasztó amerikai magyarok . . . Jó, ha most az amerikai ma­gyarok a strázsán állnak. Ha virrasztanak. Ha figyelik az ese­ményeket és az események kere­kének fordulásával egész erejü7 két érvényesítik a szerencsét­len óhaza érdekében. Mosatná­­ban sokminden előfordulhat. Előfordulhat, például, az, hogy a Szovjet urai mégis hajlandók lesznek megkötni az osztrák ál­lamszerződést. Ebben az esetben a Szovjetnek aligha lesz már el­fogadható ürügye Magyaror­szág további katonai megszál­lására. Idáig, ugyanis, a szov­jet vörös katona azzal az örügy­­gyel tapossa Magyarország drága földjét, hogy “biztosítania Szép magyar munka és az eredmény Meg kell dicsérjük az Ameri­kai Magyar Szövetség keleti ke­rületét és annak kitűnő, lelkes elnökét, Yager Lajost. Mint ismeretes, a new york: szabadság-ünnep alkalmával z Szövetség keleti kerülete hatá­rozatot juttatott el Eisenhower elnökhöz, kérve, hogy minden telhetőt kövessen el Magyaror­szág felszabadítása érdekében. A keleti kerület elnöke ezt a ha­tározatot megküldte a washing­toni kongresszus valamennyi tagjának. A szenátorok és kép­viselők válaszoltak Yager La­josnak, ígérve, hogy dolgozni fognak a nemes célért és kife­jezték a közeli felszabadulásba vetett hitüket. Idáig több mint 100 levelet kapott Yager Lajos a washingtoni kongresszus tag­jaitól. Ez az egyik eredmény. A másik eredmény az, hogy a keleti kerület megkeresése alap­ján Ives new yorki szenátor — Magyarország tízéves megszál­lása alkalmából — beszédet mond a szenátusban. Erről íves szenátor a keleti kerület vezető­ségét értesítette. Nagy eredmények ezek s új­ból csak azt bizonyítja, hogy szívós munkával az amerikai po­litikusok figyelmét, igenis, rá lehet irányítani a magyar prob­lémára. S a keleti kerület tud is szívósan dolkozni. Most kaptuk a hirt, hogy Magyarország szov­jet megszállásának tizedik év­fordulója alkalmából a new yorki magyarság tüntetést ren­dez a szovjet delegáció székháza előtt/ Mindehhez pedig csak azt sze­­retnők hozzátenni, hogy az AMSz keleti kerületének mun­kájába nekünk, jersey-i magya­roknak is sokkal erőteljesebben be kellene kapcsolódnunk. Hi­szen mi is a keleti kerülethez tartozunk. Családi öröm Tury József ismert magyar kerámia-mérnököt, a hires Von Tury művészi porcellánok gyár­tóját (11 Colonial Court, Me­­tuchen) felesége múlt csütörtö­kön, március 24-én a Perth Am­boy General Hospital-ban egy egészséges szép leánygyermek­kel ajándékozta meg. A kisded a keresztségben Mary Jo nevet fogja kapni. Husvétkor ... Piros legyen a husvét-hajnalod, Alleluját zokogjon a dalod, El ne aludd, ha majd betérnek hozzád Az angyalok. Ne törjön le a Nem, a Tagadás, Ne légy borongó, csüggeteg Tamás. Komor ajkadról szent patak fakadjon: Vig vallomás. S ha elindulnál, mint ők egykoron, Az emmauszi almafás soron, Szegődjön hozzád Jézus utitársnak, Mint egykoron. Ő fejtegesse az Írásokat. S ha már a kétség nagyon fojtogat, Késedelmes szivednek ő meséljen, Sokat, sokat. Mig ő beszél, bus szived gerjedez, Sivatagján uj forrás cserjedez, Kenyérszegéskor áhítattal súgod: A Mester ez! S nem lesz szivedben akkor semmi más, Csak hangtalan, csak üdvözült sirás. Ó testvér, mindent, mindent visszaadhat A Messiás! A BLUE ARMY EZ ÉVI DÍSZOKLEVELÉT A PORTUGÁL MINISZTERELNÖK KAPJA A Blue Army, ez a több mil­lió tagot számláló katolikus vi­lágszövetség, amely a kommu­nizmus elleni küzdelemnek val­lási alapon való lefolytatását tűzte ki feladatául, ez évben is­mét három díszoklevelet ado­mányoz azoknak, akik ebben a harcban egyénileg a legtöbbet produkálnak a világ békéjének fenntartása érdekében. A három díszoklevél egyikével Dr. Anto­nio de Oliveira Salazar portugál miniszterelnököt tüntetik ki. Az okmány ünnepélyes átadása május 7-én, előreláthatólag a newarki Mosque Theaterben megtartandó díszközgyűlés ke­retében fog megtörténni. A másik két díszoklevél egyi­két Rt. Rev. William C. Mc­Grath kapja, aki az egyesülés célkitűzése érdekében az Our Lady of Fatima égisze alatt egy az egész országra kiterjedő za­rándoklatot szervezett meg. A harmadik díszoklevéllel Gene Lockhartot, a neves színpadi, film és televíziós művészt tün­tetik ki. Az elmúlt évben hasonló ki­tüntetést kapott Konrad Ade­nauer, a Nyugatnémet Köztár­saság kancellárja, aki annak át­vételére hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott Amerikába jönni és aki azt akkor a Rt. Rév. Harold V. Colgan monsignortól, a Blue Army megalapítójától Bonnban, Németországban vet­te át. Az a körülmény, hogy Sa­lazar miniszterelnök képes lesz­­e személyesen átjönni, a diszok­­mány átvételére, ugyancsak at­tól függ, hogy hivatalos elfog­laltsága megengedi-e majd neki az Amerikába való utazást má­­j usban. A világszövetséget “Blue Ar­my of Our Lady of Fatima” el­nevezés alatt 1947-ben Mon­signor Colgan, a Plainfield, N. J.-i St. Mary egyházközség plé­bánosa alapította. Az első évben a szövetség tagjainak száma alig haladta meg a 700-at és a­­zok főként a plainfieldi egyház tagjai sorából rekr utálod tak. Az elmúlt nyolc év folyamán azonban olyan hihetetlen lelke­sedés nyilvánult meg az egész világ katolikussága körében az egyesülés célkitűzése mellett, hogy a tagok száma ma már megközelíti a tiz milliót, akik nemcsak az Egyseült Államok mind a 48 államából, de az egész földkerekség minden részéből, 33 idegen országból is csatlakoz­tak a mozgalomhoz. i.'Bi 88 ■ m a m a b a a b ■ b b ■ b b bi i b kbb b b b b b bb b b Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és barátjának Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk ■llüBlillflllllBIIÜBlllíBIilBliliBliÜBllüBllllBlBIIIIBIüBUBIIIiBiBlBliBIIIBIillBIIIIBIIIIBIiüBlllB'iBi'Bl.iiBliüBÜüBüIIIBliúBIiliB NAGY EMLÉKEK HUSVÉTRÓL A NAGY KRISZTUS-DRÁMA A husvét mai értelmezésébei tulajdonkép éppen olyan öröm ünnep, mint a karácsony, mer Jézus feltámadásának emléke zésére szolgál. Máskülönben í husvét a legnagyobb Krisztus dráma emléke is, mert amikoi Jézus, tanítványaival megjeleni Jeruzsálemben és a farizeusol vád alá helyezték, ugyancsal husvét volt. Jézus a húsvéti ün­nepekre érkezett Jeruzsálembe s éjjelre az Olajfák hegyén ma­radt, hívei környezetében. Ak­koriban az volt a szokás, hogy z husvét megünneplésére óriási zarándok-tömegek vonultak fe Jeruzsálembe s ilyen zarándok­tömeg sreglette el az Olajfák he­gyét is. Amikor arról értesültek; hogy ott van Jézus, a Názáreti is, akinek ekkor már nagy hire volt s tanításai különösen a sze­gény nép között messze földön ismeretesek voltak. Negyedik é­­ve járta már ekkor Jézus a kör­nyéket, mint tanítómester s cso­datetteivel bizonyította isteni küldetését. Husvét tehát már azelőtt is volt, nemcsak Jézus feltámadá­sa óta, aminek emlékére a ke­resztény világ a mai husvétot ünnepli. Jézus is a husvét meg­ünneplésére érkezett Jeruzsá­lembe, tudva azt, hogy igen nagy tömegek gyűlnek itt össze­­akik előtt meg akart jelenni, hogy a maga hitvallását s köl­csönös emberszeretetét is hir­dethesse. A farizeusok is ismerték már a hírét s mikor, megtudták hogy az Olajfák hegyére érke­zett, nyomban jelentést tettek a főpapok tanácsának, amely hus­vétkor ugyancsak Jeruzsálem­ben ülésezett. A papi tanács a­­zonnal el akarta fogatni, meri a vallás törvényeinek megszegé­sével vádolta, de a katonák, aki­ket elfogatására küldtek, nem tudták az óriási tömeg között felismerni s igy kényteleneb voltak egyik taniványát meg­vesztegetni, hogy Jézust elárul­ja. Mikor ez megtörtént, nyom­ban le is tartóztatták, de nem tudtak vele mit kezdeni. Ekkor Augusztus római csá­szár uralkodott s Jeruzsálembe» Poncius Pilátus, a császár hely­tartója volt a teljhatalmú kor­mányzó. A helytartó azonbar nem avatkozott vallási dolgok­ba, ezért volt kénytelen a pap tanács olyan vádat kieszelni, a­­mellyel Jézust Pilátus elé állít­hatják. Jézus égi krályságát, a melyről tanításai során beszélt tudatosan elferdítették, félre magyarázták s azzal vádolták b< Pilátus előtt, hogy a római biro dalom és a császár ellen lázit. A. főpapok a Jeruzsálembe össze­gyűlt tömeget felizgatták, Jézus ellen hangolták s igy lett ebbő a husvétból a világtörténelem legdrámaibb ünnepe. Az elfő gott Jézust, ezer és ezer embei gyalázkodó üvöltése, gunykaca ja, inzultusa közben hurcoltál Pilátus elé és annak dacára hogy Pilátus nem találta bűnös nek, engedett az óriási, felizga­tott tömeg kívánságának s Jé­zust kereszthalálra Ítélte. Az akkori husvét tele vol drámai motivumokkal. Pilátus­nak az volt a fontos, hogy a la­kosság békésen, nyugodtan vi­selkedjék s nem számított, hogj eg yszegény, kopottruháju em­bert halálra Ítéljen, ha a nyu­galmat ilyen könnyű áron bizto­síthatja. A halálraitélés utár következett a keresztrefeszitéí megdöbbentő aktusa s mikor z gúnyolódó tömeg látta, hogy Jé­zus milyen megadással, szelíd­séggel viseli a keresztrefeszités kínjait, egyre nagyobb rémület szállta meg s lassan mindenki eltávozott a kivégzés színhelyé­ről .. . NAFRATIUS VÉGRENDELETE Negyven-ötvenezer idegen to­longott akkor Jeruzsálemben s ott tartózkodott az egész hús­véti ünnepek alatt. Azzal, hogy Jézust felfeszitsék, lecsillapo­dott ez a hatalmas tömeg s. há­rom napig nem is történt semmi különös. A harmadik napon azonban olyan hírek kezdtek el­terjedni a városban, Hogy Jézus, akit már sírba helyeztek, feltámadt. A papi tanács kikül­döttje újra megjelent Pilátus előtt, közölte vele a szállongó híreket s arra kérte a helytar­tót, hogy a további nyugalom megóvása érdekében nyittassa fel Jézus sírját, távolítsa el az őrséget a sir mellől, hogy a tömeg meggyőződhessen a hírek valótlanságáról. Pilátus maga elé rendelte Nafratiust, a Krisz­tus sírját őrző katonák parancsr nokát. Megparancsolta, hogy nyissák fel a sirt és engedjék a tömeget Jézus sírjához. Az őrparancsnok azonban el­mondotta, hogy a szállingó hí­rek megfelelnek a valóságnak: Jézus csakugyan feltámadt. A sirt ők már kinyitották s abból hiányzik a felfeszitett teteme. Az őrparancsnok jelentette, hogy katonái állandóan őrt ál­lottak a sir mellett, oda idegen nem közelíthetett, a csoda még­is megtörtént. Mikor Pilátus emiatt az állítás miatt haragra lobbant, az őrparancsnok ki­rántotta tőrét s ezt mondotta: — Ezzel teszek bizonyságot amellett, hogy Jézus csakugyan feltámadott — s tőrét saját szivébe döfte. Pilátust megrendítette ez a véres pillanat. Kinézett az ab­lakon s mikor látta, hogy a tömegek Jézus sírja felé tolon­ganak, katonaságot rendelt ki Jeruzsále mkiüritésére. Minden idegennek távozni kellett a vá­rosból s néhány óra múlva már csendesek voltak Jeruzsálem utcái. Aromái katonák őrjára­tai lepték el az utcákat, még a házból sem volt szabad kijönni senkinek . . . csend borult Jeru­zsálemre . . . Véres, döbbenetes husvét volt ez, de a ma ünnepelt husvét nem ennek az emléke, hanem a feltámadásnak. A történelem folyamán több hasonló drámai aktus pergett le a husvéttal kapcsolatban. El­volt, hogy Judás, Jézus áruló tanítványa megjelent a papi tanács előtt, testben-lélekben megtörve, visszaadta a vérdijat, amelyet Jézus elárulásáért ka­pott s ugyanazon éjjel felakasz­totta magát és meghalt. Nafra­­tiusnak, a Jézus sírját őrző ró­mai katonák parancsnokának négy fia volt. A Krisztus-dráma után kétszáz évvel találták meg ennek a parancsnoknak fiaihoz intézett parancsát, melyben meghagyja, hogy az Isten kién- - gesztelése végett ugyanaz tör­ténjék fiainak elsőszülött gyer­mekeivel, mint amit ő magán véghezvitt." Naíratius ugyanis, mint íennebb mondottuk, Pilá­tus szemeláttára szúrta szivébe, tőrét. A történelem nem jegyez­te fel, hogy a keresztrefeszités szomorú aktusát vezető római őrparancsnoknak telj esitették-e végakaratát gyermekei. Ismer­­(Folyt, a 4-ik oldalon) American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom