Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-13 / 41. szám

42 Year8 of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. OKTÓBER 13. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Knowland a magyarok közt Nagy siker volt, forró, szép est. Büszkék lehetünk rá, mi ma­gyarok. Az amerikai külpolitika egyik főirányi tója eljött közénk és újra hitet tett amellett, hogy az “Egyesült Államok sohasem alkuszik a rab népek bőrére.” Az október 3-i díszvacsora örökké emlékezetes marad Ma­gyar Amerikában. A közönség sehogysem akart beférni a Del­­monico hotel nagy báltermébe. Pedig 6 dollár 50 cent volt egy i vacsorajegy; pedig az öltözkö­dést előírta a rendező Amerikai Magyar Szövetség; pedig hétfő este volt, tehát munka nap és másnap is dolgozni kellett . . . Csupa akadály, csupa bénító körülmény. És mégis! Valóság­gal áradtak befelé az estélyiru­hás, díszesen öltözött magyarok s végül, amikor már minden le­zajlott, csak lassan oszladozott a tömeg, mintha nem akart vol­na senki hazamenni. Pedighát holnap dolgozni kell ... A ma­gyarázat ez: mindannyian érez­tük, hogy most tettünk valamit a szenvedő magyar népért. S tettünk önmagunkért is. A wa­shingtoni politikai élet egyik ki­magasló egyénisége meglátott bennünket és a szivébe zárt. Megszeretett. Nem volt nehéz leolvasni az arcáról, őhozzá mindig fordulhatunk ezután magyar ügyben. És ez nagy do­log. Igen, szép este volt. Csak gra­tulálni lehet a keleti kerületnek és nagyszerű elnökének, Yager Lajosnak. De valamit ezen tulmenőleg meg kell jegyezni. Ezen az estén nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy csakis az Amerikai Ma­gyar Szövetség keretében lehet igazán nagy eredményeket elér­ni. Ez az a keret, amelybe min­den magyar szerkezet és minden amerikai magyar belefér. Még valami bebizonyosodott s ez talán a legörvendetesebb. Egyszerre nem érezte egyetlen magyar sem, hogy őt a másik magyartól bármi is elválasztaná. Pedig hát volt volt ott minden­féle magyar. Elsősorban min­denféle vallásu. Aztán ott voltak a régi és uj amerikások. Szépen egymás mellett. Ott voltak a született arisztokraták, vagy az egyszerű kétkezi munkások. A nagy cél, a szerencsétlen ma­gyar nép ügye összeforrasztotta őket. Ez ennek az estének talán a legnagyobb eredménye. Bárcsak tovább is ezen az utón haladhat­nánk! így, de csakis igy lehet nagy tetteket végrehajtani, szenvedő testvéreink, ezer seb­ből vérző rab óhazánk érdeké­ben. S igy emelkedünk megbecsü­lésben itt, Amerikában. Csakis igy. > A “genfi szellem” Knowland szenátor beszédé­hez még valamit hozzá kell fűz­nünk. A beszéd meghallgatása után azzal az érzéssel távoz­tunk, hogy Washingtonban a “genfi szellem” elmosódóban van. Még a hiszékenyebb ameri­kai politikusok is belátták, hogy a Szovjet mosolya mögött to­vább is a legvadabb szándék láp­pang. Genf előtt, vagy Genf után — a Szovjet nem változott és nem változik. Egy pillanatig meg le­hetett téveszteni a nyugati or­szágok népeit fülig húzódó mo­solyokkal és csónakázással, de huzamosabban nem. Amerika politkiusai úgy látják — igen helyesen — hogy a Szovjettel szemben tovább is csak az erő, a mindenre való felkészülés, a ré­­senlevés politikáját szabad al­kalmazni. Minden más politika csődöt mondana s ennek az or­szágnak a vesztét jelenthetné. Ez pedig egyben a világ vesz­tét is jelentené. Spanyolországba menekült Peron A spanyol kormány menedék­jogot adott a szökött argentin diktátornak, Peronnak, akit Pa­raguay kormánya vonakodott befogadni. A Paraguayan nevű hadihaj zról repülőgép vitte el Buenos Aires kikötőjéből Pe­ront. 11 év alatt összenarácsolt millióit azonban lefoglalta az ar­gentin rendőrség. Kéj lakát, palotáját, ékszere­it, hatalmas ruhatárát, autóit elkobozták. Egy buenos airesi lap azt irta, hogy egy rend ru­hát és egy pár cipőt talán utána küldenek Madridba. UTOLSÓ ŐSZI DAL... Ősz van . . . szomorú, hervadó-lombu ősz . . A tájon néma mély magány mereng S az ajkamon, halálos reszketősben Egy hosszan ejtett szó fájdalma reng . . . Elment. . . Nem látom soha többé arcát . . Szivemben felsír még egy néma jaj; Eltemetem az emlékét is ... s aztán: Nem ér el hozzám több asszony-kacaj . . . Nem lesz dalom, mi belesir az éjbe. Száz holdsugáron álmodó varázs Temetésén ma örök búcsút intek; Kihunyt bennem az utolsó parázs Szememben már csak bánat-tüzek égnek, Ajkamra dermedt az a búcsúszó . . . . . . ősz van, szomorú, hervadó-lombu ősz, Temető-csendü késő nyárutó ... (Háromszék, 1935) A Szent György Katolikus Magyar Szövetség konvenciójáról Szép eredményeket vett számba a két nap alatt lefolyt 11-ik rendes nagygyűlés. — Közel félmillió dollár a Szövetség vagyona. — Bock János new yorki gyáros lett az uj központi elnök. A PERTH AMBOYI HÍRADÓT HIVATALOS LAPPÁ, SZERKESZTŐKET PEDIG KÖZPONTI SZÁM­VIZSGÁLÓVÁ VÁLASZTOTTÁK A Szent György Katolikus Magyar Szövetség szeptember 26-án és 27-én tartotta meg Il­ik rendes konvencióját Perth Amboyban, az egylet székhelyén, a Szent Mihály g. k. egyház uj auditorium épületében. A két nap alatt, példás rendben lefolyt nagygyűlés tagjai a következők voltak: Ifj. Papp János központi el­nök, Koleszár Bertalanná és Szabó Lajos alelnökök, Szilá­gyi József kp. titkár, Mihalkó P. István kp. pénztárnok, Sély­­lyei F. Lajos kp. jogtanácsos, Balog István (Youngstown, 0.) és Lukács Ferenc (Bridgeport, Conn.) igazgatók, Huményi Fe­renc (New York) és Szilágyi Miklósné (Perth Amboy) kp. számvizsgálók, valamint a kö­vetkező delegátusok: Petner Ist­ván, 1-ső oszt., Perth Amboy; Szilágyi József né és Mrs. Mary Kovács, 2-ik oszt., Perth Am­boy; Teleposki József, 4-ik oszt., Carteret; Tamás István, 5-ik oszt., New Brunswick; Bánó Gyula, 10-ik oszt., Homestead, Pa.; Lengyel Péter, 12-ik oszt., Youngstown, Ohio; Popovits István, 13-ik oszt., Detroit, Mich.; Dorony Miklós, 14-ik oszt., Cleveland, 0.; Lestyánsz­­ky János, 19-ik oszt., Bridge­port, Conn.; Bock János és Klei­ner Miklós, 20-ik oszt. New York ‘és Diénes László, 22-ik oszt., Perth Amboy. A nyomtatásban is kiadott nagyszerű pénztári és titkári je­lentésekből kitűnik, hogy a Szent György Szövetségnek, — amely 1943 óta biztosítási szak­értők által kiszámított korsze­rinti fizetési ráta-rendszer sze­rint működik, mint a többi nagy biztosítási egyletek, — jelenleg közel félmillió dollár vagyona van készpénzbeli és kitűnő be­fektetésekben. Felnőtt és ifjú tagjainak száma mintegy 1,200. Az actuary kimutatás szerint a Szövetség fizetőképessége (sol­vency) 122.77%-os. Főt. Gajdos Albert helybeli g. k. lelkipásztor imája után Ifj. Papp János kp. elnök nyitotta meg a nagygyűlést, melynek el­nökéül Lengyel Pétert, jegyzőjé­ül pedig Kleiner Miklóst válasz­tották fneg. Főt. Gulyássy Emil bridgeporti g. k. lelkipásztor, a Szövetség lelkiigazgatója, aki mindvégig résztvett a nagygyű­lésen, meleg szavakkal üdvözölte a konvenciót s a papság jóindu­latú támogatásáról biztosította a Szövetséget. A konvenció táviratban üdvö­zölte M. Rév. Elkó Miklós pitts­­burghi görög katolikus püspö­köt, a. Szövetség fővédnökét. A fiók-titkárok járulékát ta­gonként 10 centre emelte fel a nagygyűlés, mig a központi tisztviselők fizetésemelésének kérdését az uj vezetőségre bízta, aszerint, ahogyan azt a körül­mények megengedik. A tagszer­zés előmozdítására pályázat ut­ján főszervezőt fog beállítani a vezetőség. > A konvenció kimondotta, hogy a Szent György Szövetség is tag­ja lesz az Amerikai Magyar Szö­vetségnek s rzt nagyszerű mun­kájában tölt. telhetőiig anyagi­lag is támogatja. A Szövetség hivatalos lapjául a Perth Amboy “Híradót” vá­lasztották meg egyhangúlag és megszavaztak bizonyos évi ösz­­szeget több más magyar lap­ban való hirdetésre is, a követ­kező 5 év folyamán. A Szent György Szövetség uj központi elnöke Bock János new yorki gépüzem-tulajdonos lett, akit egyhangúlag választott meg a konvenció. A többi tisztsége­ket a következőkkel töltötték be: kp. alelnöki Szabó Lajos (visz­­szaválasztva), kp. pénztárnok: Mihalkó P. István, Perth Amboy város Commissioner-je (vissza­választva), kp. titkár: Szilágyi József (visszaválasztva), kp. jogtanácsos: Séllyei F. Lajos, Perth Amboy város bírája (vissza választva). Kerületi igazgatók: Lengyel Péter (Youngstown) és Lukács Fe­renc (Bridgeport). Központi számvizsgálók: Huményi F e­renc (N. Y.), Diénes László és Koleszár Bertalanná. Történt valami amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Jó hir a magyar “vigalmi fronton”! New Yorkban, a Bakó Fivé­rek újonnan átalakított hatal­mas vendéglőjében, a Cafe Royal-ban (az East 80 és 81-ik utcák között, 1544 Second Ave­­nu£-n) minden hétvégén a most érkezett Sárossy Sándor szabol­csi hírneves cigányprímás és Conti Erzsébet harmonika-mű­vésznő hangversenyeznek és szó­rakoztatják a mulatni vágyó kö­­rönséget. Aki igazi magyar légkörben, hangulatosan s még hozzá: mél­tányos árak mellett akar szóra­kozni, jobb helyet ma kesesve sem találhat, mint a Cafe Royal. Ei ma úgyszólván az égyetlen magyar vendéglátó-hely New Yorkban, ahol lakodalmakat, társas-vacsorákat, k i r á nduló csoportok szinház-utáni vacso­ráját, stb. meghitt, családias környezetben rendezhetik. A New York-i és környéki ma­gyarság kedvenc találkozó és szórakozó helye máris a Cafe Royal, ahol mindenkit megkü­lönböztetett figyelemmel és ma­gyaros vendégszeretettel szol­gálnak ki. Menjünk a Cafe Royal-ba, Bakó Bandi kitűnő mulatójába, . . . vigyük el családunkat, bará­tainkat és ismerőseinket is, . . . ott mintenki jól érzi magát! “Buját-baját akassza a szegre, szegre, Egy italra Bakóékhoz okvetlen nézzen be!” (Bővebb információkért tele­fonáljon: REgent 4-9926.) MILYEN A PESTI SZÍNES NYLON ZOKNI? A Magyar Nemzet julius 7-i panaszlevele ad erre sokatmon­dó választ: “Ma jubilálok. Ma mosták ki huszonötötdször a szép vörös nylon bokafix harisnyámat, me­lyet a Budapesti Harisnyagyár cégjelzésével negyvennéhány fo­rintért vásároltak. Igazán cso­dálatraméltó harisnya. Huszon­ötször mosták és a viz még min­dig vígan piroslik tőle. De ez volna a legkisebb baj. Nagyobb áldása ennek a színes csodának, hogy még 24 viselés után is, ha a lábamra tekintek, azt képze­lem, hogy a sziu-indiánok nép­törzséből származom. Hiába szappan, kefe, triso és minden e­­gyéb ksérlet. Csodálatos festék ez, hogy úgy mondjam, “mara­dandó” jellegű. De miért nem tapad ilyen maradandóan a ha­risnyához ? Tisztelettudó levél­ben kérdést is intéztem a haris­nyagyár igazgatójához, de az igazgató kartárs még csak vá­laszra sem méltatta levelemet.” EGYETLEN MAGYAR DOMINICAN {Szomorú dicsekvéssel szok­tuk mondani, hogy belőlünk, ma­gyarokból jutott a világ minden pontjára. A Nyuagtindiai Szi­getcsoport egy kis szigetére, Dominicára tudtunkkal csak egy magyar jutott-, dr. Ambrus Ákos. Tőle kaptuk ezt a levelet a napokban.) Kedves Szerkesztő Ur, ne ha­ragudjék ezért a levélért, szá­momra ez az egyetlen mód, hogy honfitársaimmal v a 1 a m elyes kapcsolatot tartsak. Egyelőre nehezen elviselhetőnek találom, hogy magyarul senkivel sem válthatok egy szót sem. Csalá­dom nincs, és igy teljesen társ­­talanul élek, — úgyszólván csak a hivatásomnak. Orvos vagyok. Egyike a pa­rányi sziget 10 orvosának. Do­minica hegyes, erdős és nekem ezek a tája Erdélyt idézik em­lékembe, pedig hát sok a különb­ség köztük. A szigetnek csak mintegy húsz százaléka müveit terület, főleg gyümölcsös. Főter­ménye a banán, de van itt bőven narancs, citrom, kakaó, kávé és mindenféle fűszerfajta. ’Néhány száz fehértől eltekintve, a lakos­ság túlnyomó része néger és ke­vés indián. Ezek az őslakók. A lakosság általában igényte­len, étkezéssel kevpset törődik, hiszen voltaképpen csak a tenye­rét kell kinyújtania, hogy az érett gyümölcs belepottyanjon. A ruházkodás sem okoz különö­sebb gondot itt, hiszen az éghaj­lat meleg, bár nem tűrhetetlen a hőség. Általában 28 Celsius fok körül mozog a higany. Sok az eső és igy a növényzet bámulatos gyorsan fejlődik, mint valami üvegházban. Csak egy példát szeretnék mondani a növényzet fejlődéséről. Kertemben a cse­megekukorica 8 hét alatt, a zöld­bab négy hét alatt teljesen ki­fejlődik. Az év minden szakában lehet ültetni, mert itt nincsenek változó évszakok. Az embernek tehát voltaképpen nem kell har­colnia a létfenntartásáért. Igazi paradicsomi állapotok vannak. Mégcsak veszedelmes vadállatok sincsenek a szigeten. A szomszédos francia szigeteken sok a mérgeskigyó, de itt egy sem akad. Viszont óriás kígyó, todományos nevén boa constric­tor van elég, de az emberre ve­­szélytlenek. A baromfiudvarokat dézsmálják nagy előszeretettel. Az egészségügyi viszonyok jók, a tiz orvos és a négy kórház un­tig elegendő. Feltűnő sok a ma­gas életkorú ember. Nekem is több olyan paciensem van, akik a kilencven felett járnak. Az u­­tak keskenyek, meredekek és ka­nyargósak. A szomszéd szigetre hajóval, repülőgéppel lehet \j.taz­* * Hungarian Hours — RADIO Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. ni, de rendszerint kevés az ilyen utas, mert az emberek jól érzik magukat Dominicán. Édesvízi és tengeri hal bőségesen van, a hegyekben pedig kevés a vad­disznó, néhány szarvas, vadkecs­ke jelenti a vadászoknak az egész állományt. Vizivad már elég sok van. Főleg szirtifogoly, vadgalamb, vadpulyka. Ehhez a képhez még csak azt szeretném hozzátenni, hogy a sziget lakosai rendkívül jóindu­­latuak, szeretik a mulatságot. Annyira muzikális a nép, — s ezt nem tréfából mondom, — hogy a fiuk nem a szemüket, ha­nem a fülüket illesztik a kulcs­lyukhoz, ha a fürdőszobában egy szép leány énekel. Ezzel be is fe­jezem soraimat. Jólesett, hogy ma is kibeszélhettem magamat, — magyarul. Tisztelettel, DR. AMBRUS ÁKOS, Dominica szigete. Magyarok a new­­yorki nemzetközi kiállításon Az idén is a Womens Inter­national Exposition kiállításon a magyar sátrat a new yorki American Hungarian Women’s League-be tömörült magyar nők rendezik meg a 34 utca és Park Ave. sarkán levő hatalmas Ar­­moryban. A kiállítás november 7-től 13-ig lesz megtartva. A magyar est november 9-én, szerdán este 9 órakor kezdődik. A régi magyar művészt és a magyar tehetség alkotásait fog­ják bemutatni a többi nemzetek soraiban. Sikerült értékes kiállítási tár­gyakat beszerezniük, köztük van 500 esztendős ezüst serleg, Szent István szobor, herendi porcellán, gyönyörű kézimun­kák. A kiállítás díszítését több magyar művész végzi. A jövedelembül a Darby Pa.-i Little Flower Institute katolikus árvaház és a ligonieri Bethlen Otthon református árvaház is részesül. A belépőjegy 87 cent, de akik előre megveszik, azok csak 65 centet fizetnek érte. A kiállítás vezetősége megfelelő mennyisé­gű jegyet bocsátott a magyarok rendelkezésére s az ebből befo­lyó összegből fogják fedezni a magyar kiállítás és ünnepély költségeit. Arra kérnek tehát mindenkit* hogy a jegyeket előzetesen és magyar kézből vegyék meg, hogy igy a szükséges összeg biz­tosítva legyen. Jegyek kaphatók lapunk központi irodájában is, 240 Somerset St., New Bruns­wick, N. J. (68 cent beküldése ellenében postán is szívesen ki­küldjük.) ÉRTÉKES KÉZIRATOK KERÜLTEK ELŐ A kaposvári Állami Levéltár értékes anyaggal gyarapodott. Szigeti József barcsi pedagógus egy padláson Bethlen Gábor, Rákóczi György és Apafi Mihály leveleire bukkant. Balatonszár­szóról az 1848-49-es szabadság­­harc dokumentumai: Damja­nich, Perczel, Aulich és Görgey 12 hadparancsa került a levél­tárba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom