Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-04 / 9. szám

YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM. TRENTON, N. J.. 19U4- MÁRCIUS 4. ........................ *. agggg sssss am Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Magyarországi vörös­­propaganda Moszkva cselédei, a magyar­­országi vörös rémuralom nagy­fejül minden alkalmat és min­den eszközt megragadnak, hogy kifelé, a világ felé azt próbálják bizonyítani, hogy szülőhazánk­ban rózsásélete van a dolgozók­nak, az “uj rend,” az uj társada­lom minden polgárának . . . (Kifelé, a világ felé van ez a nagy igyekezet, mert bent a ha­zában mindenki tudja, a saját bőrén tapasztalja, — még azok is, akik munkás-menyországról álmodoztak, — hogy idegen cé­lok és érdekek eszköze, rabszol­gája lett az egész nemzet . . .) Ide, Amerikába is nagy tö­megben küldik a propaganda röplapokat, a képes füzeteket, angolszövegü magyarázkodáso­kat, célirásos, ügyesen összeálli­­tott írásokat. (Itteni követségük utján is küldenek szét egy “New Hungary” cimü folyóirat-délét, az amerikai postát használva fel propagandacéljaikra.) A jól összeválogatott képek ezekben a nyomtatványokban könnyen azt a látszatot kelthetik a helyzettel közelebbről nem ismerős szemlé­lőkben, hogy azon az “uj Ma­gyarországon” csakugyan rend­jén megy minden s a nép, az is­tenadta nép oly boldog . . .” Könnyű azonban elképzelni, hogy egy kimondottan a külföld számára készülő propaganda­fényképen az a szegény magyar, vagy pláne az a bizonyos párt­ember miért vág jó képet, miért mosolyog, miért tüntet nagy pla­kátokkal, hogy “Éljen Rákosi,” vagy “Éljen a Békemzogalom!” stb. Próbálna csak nem moso­lyogni . . . (Azt még mondanunk sem kell, hogy ha készül is olyan felvétel, amelyiken valaki komor arccal néz, nem-tetszést kifejező tekintettel . . . vagy ha valakin rongyokban lóg a ruha . vagy ha olyan valaki kerül egy képre, akinek beesett arca, vézna figu­rája nyomort, szenvedést árul el, azt a képet nem teszik be semmi­féle propaganda magazinba, ha­nem sietve megsemmisítik). Nagy apparátussal dolgozó kü­lön szerve a mai óhazai rend­szernek a külföld számára ké­szülő propaganda “szerkesztősé­ge,” annyi bizonyos, mert a ma­ga nemében szinte “tökéletes” munkát végeznek . . . Láttunk, például, egy nagyalakú “Hun­gary” c. havi, színes képes-ma­gazint, angol szövegezéssel . . . Van abban Szinnyei-Merse festmény színes lenyomatától budapesti “hangulatképig” min­den! Szegény Ady, szegény Pe­tőfi, szegény jó nagyjaink se gondolták volna valamikor, hogy mire fogják őket egykor felhasz­nálni . . .! Az egyik képes-füzetben egy Kádár György nevű (van-e, ki e nevet ismeri?) festő képe van, amelynek a cime: “1930. szep­tember 1.” A képet, látszólag, ott festette ez a világhírű mű­vész, kint az Andrássy ut végé­nél, a Szépművészeti Muzeum és a Milleniumi Emlék mellett ama bizonyos szeptember elsején, a­­mikor — tudjuk — a munkanél­küliek egy betiltott tüntetést tartottak meg . . . (Emlékszünk jól, ott voltunk mi is, kiváncsi diákok, végignéztük az egészet... (A kép valóságos csatajelenetet mutat, za egyik tüntető a földön fekszik és a szivét fogja, egy go­lyó épp most találta el ... A má­sik fennáll valaminek a tetején és (nyilván vörös) zászlót, vagy lepedőt lenget . . . egy harmadik ingujjra vetkőzve, diadalmasan viszi előre a karóra akasztott zászlót (ez is, nyilván, vörös zászló, de a kép nem színes le­­nyo másu, hát nem lehet tudni, milyen szinü). A háttérben, a muzeum előtt mintha katonák tüzelnének a tüntető tömegre . . . így fest ez a hős jelenet . . . leg­alább is igy festette meg az a hős festő . . . Aki ezt a képet nézi és nem tudja, mi volt, hogyan volt, jog­gal azt hihetné, hogy a kommu­nizmus úttörői valami nagy for­radalmat kíséreltek meg 1930 szeptember 1-én a magyar fővá­rosban ... És hogy a nép, a tö­megek ott állottak a kommunis­ták mögött. . . Pedig, az igazság laz, hogy az 1929 telén bekövet-Himparian News of Trenton Március a VÖRÖS KERESZT hónapja Az elnök példa­­mutatása Eisenhower elnök figyelmez­tette a republikánus politikuso­kat és a heveskedő honatyákat, hogy több megértéssel és elfogu­latlansággal beszéljenek a demo­kratákról. Erről egyébként be­szélni fog Ike a republikánusok­nak később is, miután szüksége van a demokraták támogatásá­ra. A demokrata politikusok méltatlankodnak a GOP táma­dások miatt, melyek a kommu­nistákkal hozták összefüggésbe a pártot. kezett gazdasági válság, ami itt Amerikában és a világon minde­nütt egyformán azonnal éreztet­te hatását, a szegény, megcson­kított trianoni Magyarországon tízszeres, százszoros súllyal ne­hezedett a népre ... A munka­­nélküliség 1930-ban már milliós számot ért el, de ezért sem az akkori kormány, sem a rendszer nem volt hibáztatható. Közvet­len következmény volt ez. Ami­kor 1929 telének ama bizonyos napján a New Yorki tőzsdén be­ütött a “krach,” a világ minden országában, ahol tőzsde van, másnap már hasonló zuhanás volt s jöttek a bajok mindenütt... És amikor 1930 szeptember 1-re a munkásvezérek tüntetést tűz­tek ki, ezt a tüntetést a főkapi­tányság betiltotta ... Ám a mun­kanélküliek ezreiből verbuvált tüntetők mégis megkezdték a felvonulást, zárt sorokban indul­va el az Andrássy utón... Egy bi­zonyos pontnál a rendőrség állta útjukat, hogy ha azon túl men­nek, baj lesz ... És mentek . . . És baj lett ... De nem volt ott semmiféle nagy harci jelenet, legfennebb az első puska eldör­­renésekor nagy futás . . . hiszen mi magunk is, diákgyerekek, ott futottunk a környező utcákban, nehogy eltaláljon egy kivont rendőri kardlap ... A tömeg szétszóródott s a délutáni órák­ban a városligetben őrjöngő vandalzimussal pusztittott, rom­bolt a felizgatott, de egyébként tehetetlen és nagyrészt elkesere­dett, éhes emberekből álló tünte­tő-jelölt ... Jól emlékszünk, hogy amikor délután Dr. Kiár Zoltár akkori pártvezér (aki, úgy tudj uk, most itt van Ameri­kában) autóján kiment a város­ligetbe, lecsillapítani a kedélye­ket, a tömeg nekirohant, felfor­­ditotta és felgyújtotta az autó­ját s alig tudott élve szabadul­ni ... Nem egy öntudatos, ko­moly munkás-szervezet emberei voltak ezek a tüntetőknek szánt rombolók, hanem csőcselék és é­­hesgyomru, elkeseredett munka­­nélküliek, akik arra mentek, a­­merre a “földalatti” ágensek irányították őket. Mi sem vol­tunk telt-gyomru diákemberek, mi is nélkülöztünk, nyomorog­tunk 1930 Budapestjén eleget, de megvetéssel, elitélőleg szem­­(Folyt, a 3-ik oldalon) A köz bizalma és a köz érde­kének szolgálata eszerint máris kéz a kézben dolgozik az össz­­magyarságért és halad a kitű­zött célok felé. Állhatatos jóaka­rattal ez a kezdeti lendület rend­szeresíthető, sőt fokozható, fej­leszthető. Minél erősebb lesz az Amerikai Magyar Szövetség, az amerikai magyar élet szivárvá­nyának minél több színárnyala­tát foglalja magában: annál in­dokoltabb lehet reménykedésünk egy szebb magyar jövendőben. És ha a sorstársi szivek ilyen impozáns összedobbanásáért, ju­talmul maga a magyarok Istene lesz velünk—vájjon mit számít­hat az, hogy ki lesz ellenünk ? BÁCHKAI BÉLA Nt. Ábrahhm Dezső lett a Perth Amboy-i Függ. Ref. Egyház uj lelkésze Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 JLisenhower elnök hivatalosan megnyitotta a Vörös Kereszt gyüjtö­­mozgalmát, amely minden évben március hónapban van. Adakozzon mindenki bőkezűen erre a nemes, emberbaráti munkát és valóban nagyszerű munkát végző intézményünkre, hogy feladatát zavartalanul végezhesse . . .! Bárhol, bármilyen baj, szerencsétlenség van, a Vörös Kereszt azonnal helyszínen van . . . Karja, segítő keze kinyul mindenhová, ahol szenvedések enyhítésére, gyors segítségre van szükség . . . Ad­junk, amennyit csak tudunk, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap . nem magunknak lesz-e éppen gyors segítségre szükségünk . . .? Főtiszteletü Dif Vincze Ká­rolyinak a Fügjv Református Egyház nagynevű áldott em­lékű főesperesének az örökét, aki 25 évig volt a Pei4h amboyi egyháznak kiváló ®s érdemekben gazdag lelkipász4ora> a Perth amboyi egyházbai1 Nt. Ábrahám Dezső, a roeblingi egyház kiváló, fiatal lelkipásztoi'a fogja betöl­teni. Ft. Dr. Vincze károly elhuny­téval megüresedett perth am­boyi lelkészi állás betöltésével kapcsolatban az egyház népe az elmúlt vasárnap tartotta meg a lelkész választó közgyűlést. A közgyűlést Nt. Béky Zoltán, a keleti egyházmegye esperese ve­zette le. A közgyűlésen az egy­ház választásra jogosult tagjai rendkívül nagy jöbbségben je­lentek meg és sz nültig megtöl­tötték a templomot. A lelkész választási törvények ismerteté­se után a gyülésvezető esperes elrendelte a szavazást. A köz­gyűlés egyhangú lelkesedéssel felállva Nt. Ábrahám Dezsőt vá­lasztotta meg a perth amboyi egyház lelkészévéi Nt. Ábrahám Dezső személyéber, aki rövid a­­merikai tartózkodása alatt jelét adta kiváló lelkészi képességei­nek, méltó utód fog kerülni Ft. Dr. Vincze Károly örökébe. Nt. Ábrahám D^zső 1920 szep­tember 15-én született Old, Ba-MI ÚJSÁG...? A TRENTONI Magyar Rádió WTNJ ünnepélyesen emlékezett meg Washington elnökről és az ő magyar kapcsolatairól. A MAGYAR rádión keresztül köszöntötték egymást: Pintye Mihályt Burcikul ba­rátnőj e. Tóth Mihályt uramat és fele­ségét házassági évfordulójuk alkalmával Sziics János és fele­sége. Szűcs János születésnapján felesége, gyermekei Ilonka és János és Tóth Mihály feleségé­vel. Lukács Edéné asszonyt szüle­tésnapján hálás gyermekei és nászasszonya Pletyák Ferenc­­né. A MAGYAR RÁDIÓ értesíti kedves hallgatóit, ha még 900 levelező lap érkezik hallgató­inktól, akik még nem küldték be jelentkezésüket, lehetőség nyílik az egy órás műsor másfél órára való emelésére. Kérjük hallgatóinkat szorgalmazzák is­merőseiknél a levelező lap kül­dést. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! NT. ÁBRAHÁM DEZSŐ is nyerte. Solon, Vadkert, Fót és a Kálvin Téren volt segéd­lelkész. 1945-ben a Keresztyén Ifjúsági Egylet lelkésze lett. 1947-ben tanulmányainak to­vább folytatására Skóciába, majd 1947-ben Amerikába a Princetoni Theologiára jött, a­­hol a Mastery theologiai foko­zatot szerezte meg. 1948-ban lett a roeblingi egyháznak előbb bsezolgáló majd rendes lelkésze. 1951-ben vette nőül élete társát a roeblingi születésű Szinyéry Margitot. Nt. Ábrahám Dezső perth am­boyi lelkésszé választását az es­­peresi hivatal e hó 15-én fogja megerősíteni és állását ez idő szerint május első felében fogja elfoglalni. Megválasztásához mi is gratulálunk és perth amboyi működése elé nemcsak az egyház tagsága, hanem az egész perth amboyi magyarság nagy re­ménységeket fűz. ranya megyében. Gimnáziumi tanulmányait Kiskunhalason, a Szilády Áron Református Gim­náziumban végezte. Theologiai tanulmányait Budapesten vé­gezte el, ahol lelkészi oklevelét ÁPRILIS 15 1955-től kezdve valószínű­leg ez a dátum lesz a határ­ideje a jövedelmi adóbevallá­sok benyújtásának, az eddigi március 15-ike helyett. Eisen­hower elnök januárban kül­dött terve alapján a washing­toni törvényhozásban most tárgyalják azt a törvényja­vaslatot, amely 3 és fél hónapi időt adna a jövőben minden­kinek a megelzőző évi jöve­delme, kiadásai, stb. össze­számítására és az adóbevallás elkészíttetésére. (Ebben az évben, természetesen, a jöve­delmi adóivek kitöltésének ha­tárideje még mindig március 15-ike, tehát siessen minden­ki, hogy időben elkészüljön azzal!) BEKÖSZÖNTŐÜL Világrészek vajúdása köze­pette, mint egy tragikus sorsú kis nép immár 35 éve száműzött fia jelentkezem szolgálattételre az Egyesült Államok magyar e­­gyetemessége, földkerekség leg­számottevőbb szabad társadal­ma előtt. Roppant feladatom sú­lyát még inkább növeli az a kü­lönben örvendetes tény, hogy egyhangú szavazattal, osztatlan bizalommal helyezte vállamra az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága ez országos, össze­fogó szervezetünk ügyvitelének gondjait. Szövetségünk lehet Amerika hatalmas méreteihez viszonyít­va kicsiny, egyesek szemében zsenge — elárvult tengerentúli népünk megcsufoltatása óta a­­zonban mégis a világban szer­teszét szórt véreink egyik leg­fontosabb, legszabadabb fóru­ma, támasza, igazi demokráciá­ban gyökerező bástyája. A Szö­vetséget erősitgetni már ebből a szempontból is szent kötelessége minden honfitársunknak; hi­szen a netaláni közömbösség még szegényebbé tehetné a ma­gyar jelent, homályosabbá a jö­vendőt ... őrségváltás idején uj remény­ségek fuvallata duzzasztja a vi­torlákat mindenütt, ahol a Szö­vetség hivatalba lépő központi munkásától ez intézményünk megerősítését várják. Ez a vára­kozás nagy érték, gazdag erő­forrás, különösen ha megértő türelemmel párosul; mert ne fe­ledjük, testvérek, eddig is úgy­szólván “hegyeket kellett mozdí­tani” sok esetben — minden al­kalommal a legszerényebb esz­közökkel, a legcsekélyebb anya­gi adottságokkal. Körülménye­ink, sajnos, olyanok, hogy ez u­­tóbbi téren “csodát” aligha vár­hatunk egyhamar, tehát a köz­mondásos karajcár is segítség! Mégis, az az általános mél­tánylás, amivel úgy a sajtó, va­lamint a közvélemény alátá­masztotta a Szövetség Igazgató­ságának határozatát, komoly eredmények lehetőségével ke­csegtet. Az országos szervezés nagy feladatának elvégzésével szintén megbízott uj titkár ezt a kitüntetésnek vett bzalmat fele­lőssége tudatában, munkakész­ségének teljességével igyekszik megszolgálni. Széles társadalmi rétegek, az Urat más-más templomban imá­dó amerikai magyarok, az Egye­sült Államok páratlan szabad­ságjogainak élvezetében egy­mástól eltérő politikai felfogású sorstársak, régen kivándoroltak, itt nevelkedettek, nemrég érke­zett sorsüldözöttek szive dob­bant össze, — mikor a köz bizal­ma férfias kézszoritásban egye­sült az uj munkakészséggel. Mint minden kézszoritás azon­ban, ez is keton múlik; és egyik a másik nélkül aligha alkothat­na maradandót. Már pedig ez a legfontosabb, ez a közös cél. A február 1-én Washington­ba érkezett uj titkárnak a Szö­vetség Igazgatóságának ezévi elnöke, Bencze János régi köz­életi vezérférfiunk személyesen adta át a hivatalt. A leköszönt főtitkár, Balogh E. István, messzemenő szívélyességgel mű­ködött közre és már az első na­pok óta számos tanú jelét adta annak, hogy a Szövetség eszmé­jének ezentúl is lelkes hive, szé­leskörű amerikai összeköttetései révén szószólója marad. A változott viszonyokra való tekintettel a központi irodahe­lyiség viszont más épületbe ke­rül, még pedig Bencze János igazgatósági elnök szerencsés választása folytán a Fehér Ház tőszomszédságában levő Mills Building hatodik emeletére, a régi State Department mellé, ahol Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter a fontosabb “press conference”-eket tart­ják. Az átköltözés a legrövidebb időn belül megy végbe és márci­us elsejével már a Pennsylvania Avenue és a 17-ik ucca sarkán kereshetik fel honfitársaink — akár postán, akár személyesen — a Szövetség központi irodá­ját. De mivel nincsen öröm üröm nélkül, az uj titkár első hivata­los vidéki útja a Szövetség egyik legmarkánsabb élharcosának, Nagytiszteletü Vincze Károly al­­elnökünk frissen ásott sírjához vezetett. Az élete delén hirtelen elhunyt tudós kálvinista főespe­res, a világ legelső kórházát ala­pitó árpádházi Szent Erzsébet szülőhelyének, Sárospatak Kol­légiuma doktorának a temetésén képviselte a Szövetséget. Tette ezt annál inkább, mert hiszen Dr. Vincze volt az, aki 1938-ban nyíltan szemébe mondotta Buda­pesten az akkori magyar kor­mánynak, hogy az amerikai ma­gyarság t e s t v érsegélyezésre mindenkor kész ugyan, de a leg­sürgősebben vezessenek be olyan reformokat, amelyek az óhaza nincstelenjeit földhöz, mezítlá­basait pedig cipőhöz, munkához juttatják. Sajnos, szókimondó prófétai tanácsának megszivle­­lése élőt Magyarország felett összecsaptak a sors könyörtelen hullámai . . . New Jerseyből a testvér sze­re tét városa magyarjainak ö­­römünnepére: farsangi bálra hívta meg az uj titkárt a Szövet­ségért már annyit tett Philadel­­phia-i Osztály. Egyidejűleg kö­zépnyugati körútra kérte fel a Szövetség aranyszívű, minde­nütt általános tiszteletnek ör­vendő Országos Elnöke, Szántay D. Dániel, hogy Amerika má­sodik legnagyobb városában, Chicagóban és környékén újítsa fel a titkár személyes kapcsola­tait és bővítse ki azokat uj ösz­­szeköttetésekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom