Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-18 / 7. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM NO. 7. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. FEBRUÁR 18. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year MINDSZENTY-HÉT AMERIKASZERTE Eisenhower Elnök a rab Prímásról Magyarország hercegprímása bebörtönöztetésének ötödik évfordulóján Eisenhower elnök az alábbi levelet intézte Frederic Lawrence Vorbeck new yorki tanárhoz, a Mindszenty-barát amerikaiak egyesületének elnökéhez : “A kommunisták által üldözött magyar papok és lelkészek sorsáról nem feledkezett meg az Egyesült Államok. Szomorú helyzetüket Magyarország népe is éppenugy szivén viseli, akárcsak az geész civilizált világ. Mi, akik szabad földön élünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy most van öt éve annak, hogy Mindszenty bibornokot perbefogták és bebörtönözték. Amerika népe jól tudja, hogy mennyire hamis vádak alapján marasztalták el. Elitélését valamennyien a lelkiismeret szabadsága elleni merényletnek tartjuk ma is, amivel Magyarország szellemi és erkölcsi létét igyekeznek tönkretenni.” Magyar ima a szenátusban Február 8-ikán, Mindszenty bíboros elítélésének évfordulóján Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke, a Szenátus ülését bevezető angolnyelvü ima elmondására kérte fel Varga Béla pápai kamarást, az utolsó szabadon választott magyar parlament menekült elnökét. Ez alkalomból a diplomaták részére fenntartott karzatot megtöltötte a Washingtonban megtelepedett magyarok vallási és pártkülönbségre való tekintet nélkül megjelent impozáns küldöttsége; de sokan jelentek meg menekült közéleti férfiak közül New Yorkból is. Hibátlan angol kiejtéssel elmondott imájában Msgr. Varga a rab hercegprímás önfeláldozását és a magyar nép máririumát idézte, könyörögve azért, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok mentsvára maradjon és mielőbb hozzásegíthesse az elnyomott középeurópai népeket a felszabaduláshoz. Niüon alelnök, Rev. F. B. Harris, a Felsőház hivatalos lelkésze és a megjelent szenátorok állva hallgatták végig a Magyarország felszabadulásáért elmondott imádságot. Mint a török iga lerázása óta a harangok szava, ugyancsak déli 12 órakor hangzott el az amerikai Szenátusban első Ízben magyar ember ajkáról a felszabadulásért könyörgő fohász. Bentley képviselő hatalmas beszéde Magyarországért Congressman Alvin M. Bentley, Michigan-i képviselő, aki 1947 elejétől 1949 nyaráig mint a budapesit amerikai követség tanácsosa élt Magyarországon, több mint félórás beszédet tartott a kongresszus alsóházban. A rendkívül népszerű amerikai A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. törvényhozó saját tapasztalataiból idézett, amidőn Magyarország sorsát ecsetelve Mindszenty hercegprímás elítélésének ötödik évfordulóján. A kongresszus diplomáciai karzatát ez alkalommal is az amerikai magyar egyházak, egyletek képviselői és a menekült magyar politikusok csoportja töltötte meg. Bentley képviselő személyes tapasztalatai alapján ismertette a Kongresszussal a Mindszenty-per részleteit. Miként súgta meg neki egy budapesti orvos ismerőse, hogy a hercegprímást a “mescal cactus” nevű mexicói bozót töviséből kivont scopolamine méreggel oltották be, hogy “vallomásra” bírják. Miként loptak a tárgyalóterembe “pártatlan amerikai újságírók” gyanánt bevált kommunista propagandistákat, mint pl. Peter Fürst; továbbá Wilfred Burchett, aki azóta történetesen Észak-Koreából küldözgeti világgá Amerika-ellenes rágalmait. Ezzel szemben megtagadták úgy az Egyesült Államok követségének, mint az amerikai hírszolgálati irodáknak, hogy kiküldötteik jelen lehessenek a Mindszenty-per tárgyalásán. A hercegprímást viszont fizikailag annyira megtörték, hogy mindössze “beismerte” a vádat; sőt annyira alaposan betaníthatták szomorú szerepére, hogy előbb felelt az elnöklő nazi-kommunista biró kérdéseire, mint a hogyan azok elhangzottak . . . Alvin M. Bentley hangoztatta, hogy ő maga más vallásu ugyan, de kalapot emel mindazok előtt, akik saját életük kockáztatásával helytállnak elveikért a legelrettentöbb kínzások dacára. Ez a hősiesség az, amiért Amerikában és az egész földkerekségen hallatlan tekintélye van a magyar bíborosnak, aki előre látva a következményeket, nem hajolt meg a kommunisták terrorja előtt. “A Mindszenty mellett kitartó magyarországi tömegek ereje egyre nő a Vasfüggöny mögött. Ez az eszme a legerősebb fegyverünk s ez ad reménységet arra, hogy nemsokára ismét szabadság és függetlenség lesz a Duna-Tisza táján. Ezért a szent ügyért áldozta fel magát a magyar főpap, kinek vértanusága eszerint mégsem volt hiába” —fejezte be nagyhatású beszédét közép-Michigan daliás kongreszszusi tagja. Mi sem jellemzőbb Congressman Bentley beszédének fontosságára, mint hogy nyolc képviselő szólalt egymásután hozzá, mindkét párt részéről. Rendkívül meleg, magyarbarát beszédet tartott Frances Bolton, Cleveland képviselőnőj e, továbbá Peter Frelinghuysen, New Jersey képviselője, Jacob Javíts, New York, Kenneth B. Keating, Rochester, (N. Y.), Charles J. Kersten, Wisconsin képviselője, valamennyien republikánusok; továbbá Ray J. Madden, Indiana állam képviselője és Louis C. Rabaut, Michigan képviselője, demokraták és Antoni N. Sedlak, Connecticut republikánus Congressman-je. — (Amerikai Magyar Szövetség.) VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! FT. DR. VINCZE KÁROLY FŐESPERES KOPORSÓJÁNÁL Részletek Béky Zoltán esperes búcsúszavaiból Végső akaratod volt, drága barátom, hogy koporsódnál az utolsó szó az enyém legyen. “Erősítsd meg a szivedet,” mondottad “és ne sírj, hogy mások se sírjanak.” S most, ahogy itt állok, csaknem megszakadó szivvle ravatalod mellett, kérdem tőletek, tépett szivü, porig sulytott gyászoló sereg: lehet-é megindulás nélkül, a könnyek hulló árja nélkül búcsúzni e koporsó drága lakójától, Vincze Károlytól? Hiszen ő mindenünk volt hiékünk. Benne mindent, ami nékünk drága és értékes volt elvesztettünk. Úgy érezzük, hogy ennél rettentőbb csapás, nagyobb veszteség nem érhetett minket, egyházunkat és egész amerikai magyar közéletünket. Hiszen ő nemcsak a tied volt öszszetört szivü özvegye és leánya, hanem mindnyájunké. Nemcsak' a perth amboyi egyházé, hanem az egész Független Egyház, nem tcsak az amboyi magyarságé, hanem az egész amerikai magyarságé. Messze templomok harangjai zugnak. Gyászos kongásuk siró szavuk ide hallatszik a perth amboyi temetőbe. Messze százezrek, szétszórt árva magyarok vannak itt léelkben a perth amboyi temetőben és szórják be a kegyelet, a részvét, a hála és megbecsülés drága virágaival ezt a koporsót, az amerikai magyar élet eme legkiválóbb egyéniségének, legnagyobb halottjának Dr. Vincze Károlynak a koporsóját. Úgy érzem Vincze Károlynál nagyobb magyar,, hívőbb pap, a theologiai tudományoknak szakértőbb művelője, a Krisztus ügyének lánglelkübb harcosa, fajtánknak árva magyar népünknek égőbb szerelmese — kevés járt még az uj haza földjén. Úgy érzem nála többet kevesen tettek, alkottak, nála maradandóbban kevesen írták be nevüket az amerikai magyarság történetébe. ' Mennyit harcolt, égett, küzdött, irt, agitált egy tisztább, szebb, nemesebb, magyar életért, egy szélsőséges eszméktől mentes magyar életnek a kialakításáért, fajtájának a felemeléséért. Mennyit harcolt, égett, emésztődött és küzdött a mi drága örökségünkért, az ősök drága hitének a hitvallásos magyar református egyháznak a megmentéséért. S hogy ma itt van egy darab szabad föld, ahol él az ősök hite és áll az elnémított és halálra ítélt lelki édesanya mása, ahonnan védhetjiik az ősök hitét és világgá kiálthatjuk a magyar fájdalmat . . . ebben iVncze Károlynak elévülhetetlen érdeme van. Ebben a szent harcban égett el hitéért, egyházáért, népéért, mint Dózsa György a legszentebb ügynek a tüzes trónján . . . A nemes, a nagy harcot megharcoltad . . .Az ügy győzött. . . de a vezér sebzett szívvel holtan fekszik a nagy csata után . . . Te tudtad Károly, hogy a győzelemre halálon keresztül, vezet az ut ... De vállaltad, mert az ügynek lángoló szerelmese voltál... Pihenj /csendesen... Nem volt hiába való a harc, a munka, a küzdés... Alkotásaid élnek... a Független Egyház áll . . . Az :sök hite él . . .'az ősi zsoltár zeng koporsód felett... szétomló testedet - két haza összekevert földje takarja be . . . Mi a te küzdő társaid nem búcsúzhatunk tőled méltóbban, minthogy koporsódnál szent fogadást teszünk, hogy eszméidhez hűek leszűrik, alkotásaidat megőrizzük ás megtartjuk, az ügyet, melynek Te martyrja lettél meg nem tagadjuk, a zászlót, amelyet te" oly fennen lobogtattál, megvédj ük és nem engedjük a porba hullni soha ... Ez a mi vriágunk a Te koporsódra . . . Te elmégy p itt hagysz minket... Elmaradjak a régi tájak... a régi arcok, j'hitvesed, leányod, szolgatársaid.Téged annyira szerető gyülekezeted... Uj világ nyílik meg előtted... Az Örök Hazának, a Mennynek a kapuja... Uj arcok *'Qsznek körül . . . “Az Isten Angyalaidnak dicsőséges serege, akikről annyit Írták. . . Dicsőitsd velők a Nagy Istent, mint itt lent cselekedted . . . Isten veled. , Sztálin is el akarta vészé jteni Reriát... Nincs az a film, vagy detektív regény, amely izgalmasabb lenne, mint a beszámoló, amit külföldi diplomaták adtak, hazatérve Moszkvából. Beria, a szovjet titkosrendőrség kivégzett főnöke, már 1938- ban majdnem golyót kapott a fejébe, vetélytársa, Yagoda, az akkori főnök jóvoltából. De egy másik besúgó idejében értesítette Beriát, hogy mi készül ellene. Beria ekkor vidéki “körúton” volt (értve ezalatt, hogy Sztálin parancsára likvidálta a vidéki vörös vezéreket). Repülőgépen sietett Moszkvába és felelősségre vonta cinkosát, Sztálint, aki tagadta, hogy likvidálni akarta volna. Behívták Yagodát. Beria egy függöny mögött elbújva hallgatta, amint Yagoda elismerte Sztálinnak, hogy Beriát a ki végzendők listájára tette. Szatlin erre Yagodát végeztette ki és helyére Beriát ültette. 15 évvel élt tovább Beria. De a-MI ÚJSÁG...? Hétfő, Február 22: WASHINGTON DAY A magyar rádión a WTNJ-n köszöntötték egymást A magyar rádió mjnt minden évben seregszemlét tart hallgatói felett, e célból kéri minden egyes hallgatóját, tudassa egy két centes levelezőlapon nevét és címét és azt, hogy hányán hallgatják a családból adásunkat. Címünk Michael B. de Kovács, 200 Genesee St., Trenton, N. J. OROSZ JÁNOS családjában örvendetes esemény köszöntött be, Orosz Jánosné Tindik Anna egy egészséges kis fiúnak adott életet. A keresztelésben György nevet nyerte a köztiszteletben álló Orosz György nagyapa után. ABRAHAM LINCOLN elnököt ünnepelte a magyar rádió, megemlékezve, hogy a nagy elnök felismerve a magyarság igazi értékeit, környezetébe fontos beosztásokban magyar emigránsokat vett fel. A nagy elnököt nagy emberek vették körül és nagy tetteikkel a magyarság becsületét örökítették. Zágonyi Asboth, Percei Fornet és a többiek el nem avulható érdemet szereztek a magyarságnak. A MAGYAR RÁDIÓN WTNJ állomáson köszöntötték egymást : Zimmerman Ferencné aszszonyt leánya és veje születése napján. Bolyszko Gézánét születésnapján férje, szülei Czigány Lajos és felesége, Szigetvári Mihály, Bolyszko Annuska sógornője. Kovalszki Mihályné asszonyt házassági évfordulója alkalmából édesanyja Palkovits Jánosné. Hatezer éves kötél A Christian Science Monitor c. ismert bostoni újság Írja, hogy egy Herbert nevű délafrikai ember birtokában olyan kötél van, amelyet még az egyiptomi gúlák építésénél használtak. A második világháború alatt Herbert a délafrikai hadseregben szolgált. Egy alkalommal az egyiptomi sivatagban Herbert katonái egy régi kőbánya kiásásához láttak, amit lőszerraktárnak akartak felhasználni. Ekkor a felszínre került egy hatalmas gránit-tömb, amely köré papirusz-kötél volt erősítve. A katonák megragadták a hatezer éves kötelet és azzal emelték ki a több tonnányi gránit-tömböt. A kötél nem szakadt el. A papirusz-kötél később múzeumba került, de egy részét az egyiptomi hatóságok Herbertnek ajándékozták. “Fenség” vagy “Elnök Ur”? . . . Washington György, akit e “nemzet atyjának” hívunk, nemcsak a katona és államférfi igazi példaképe volt, hanem bölcsen előrelátó feje egy uj országnak, egy uj nemzetnek . . . Ezer és egy kérdésben kellett abhan az időben időálló határozatokat és intézkedéseket tenni, amiknek áldásait ma mi oly természetesen létezőknek veszünk . . . Hogy az ország fejét “Fennség”-nek szólitsák-e, vagy egyszerűen csak “Elnök Urnák” . . . ? Hogy a kongresszushoz szóló üzenetét személyesen mondja-e el ... ? Hogy, mint a legfőbb hadvezér, csapatai élén szállj on-e síkra a csatatereken . . . ? Ilyen s hasonló kérdések is felmerültek akkor s hogy mindezekben oly időállóan, oly bölcsen tudott határozni, csak emeli szemünkben az ő nagyságát, amely előtt kegyelettel adózunk s tisztelettel, hálával ermdolnnk rá mnst is sziiletésnímián mi késik, az nem múlik. Most már ő is oda került, ahol Yagoda és Sztálin nyilván a régi elvtársi szeretettel várják . . . A magyarországi kommunista uralom már 1946-ban is mindent elkövetett, hogy a kivégzett magyar mártírok holttestét senki se találja meg s az ellenálló magyar nép igy ne csinálhasson legendát azok emlékéből, akik mártiromságig ellenállottak a bolsevizmusnak. 1950 elején, mikor a hírhedt 298-as parcella megtelt a kivégzettek sírjaival. Dulin Jenő államtitkár, egyben a “Kegyelmi Tanács” (?!) elnöke, úgy nyilatkozott, hogy “törvényesen eltiélt bűnözőket” végeztek ki és ezek száma mindössze 250 volt. Valójában legalább 30 ezer “fasiszta” pusztult el az óriási mészárlásban. A kommunisták és társutasaik a “háborús főbünösök” holttestét egyszerűen bevetették a temető árkába s ma már aligha akad aki tudná, hogy hol porladnak csontjaik. A kisebb háborús bűnösöket a 298-ik parcellába temették . Ugyanakkor azonban hamarosan gondoskodtak arról is, — hogy a bűnjeleket eltüntessék . . . így papir-zuzdába szállították a “háborús bűnös” és a “népellenes” perekről felvett jegyzőkönyveket, Ítéleteket. Arról maguk se tudtak, hogy üHungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 gyes kezek a másolatokat kicsempészték és ezek most jó helyen, eldugva várják az időt, amikor az úgynevezett bírákat és azok felbujtóit felelősségre vonhatja a törvényes magyar bíróság. A holtak és mártírok szelleme ellen azonban továbbra is folyik a bolsevista irtó-hadjárat. Budapesten elterjedt hírek szerint 1954 elején a kivégzettek parcelláit le fogják zárni, aztán a sírokat — csendben— egyenlővé teszik a földdel... A kiürítés korai lenne s nem lehetne simán, egyik napról a másikra végrehajtani. Tervek szerint uthengerlő gépekkel fogják simára és felismerhetetlenre taposni a 298-ik számú parcellát, amleyben a bolsevizmus első számú “közellenségei” nyugosznak. Nagy kérdés, hogy ez az akció mily eredményekkel fog járni. A kivégzettek hozzátartozói ugyanis eleve számítottak a bolsevista trükkre. Voltak olyanok, akik a katonai térképekbe “betájolták” a 298-as parcella helyét és a hetedik határban elrejtették a térképet. Akadtak olyanok is, akik ismetrető tárgyakat, családi ereklyéket ástak el a sírokban. A kommunista rendszer hiába próbálkozik a múlt eltüntetésével. A halottak élnek és a halottak — visszajárnak! {Amerikai Magyarság) HÁTRÁLÉK0S “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelenése ezzel is biztosítva legyen! A magyarországi kommunisták igyekeznek eltüntetni a kivégzett áldozatok hirhelyeit...
