Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-11-04 / 44. szám

FÜGGETLENSÉG American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian N6WS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. NOVEMBER 4. Amerika százada Amerika alatt, persze, az Egyesült Államkoat kell érteni, — bár valószínűleg nincs messze az idő, amikor ezt az egész föld­­részt Washingtonból fogják kor­­mányozni. Nem kell megijedni ettől a megjegyzéstől, mert az Egyesült Államoknak nincs tá­­madó szándéka, de valószínűleg eljön az idő, amikor Amerika népei önként feladják függet­­lenségüket egy nagy politikai és gazdasági egység érdekében. Dehát ez még a jövő zenéje. Ez a század enélkül is az Egye­­sült Államoké. Komor történé­­szék, bölcs politikusok és kávé­­házi konrádok rég megjósolták és a jóslathoz nem kristályt használtak, hanem statisztikát. A jósok elég hangosak voltak és igy senkit sem lepett meg, hogy a népek nagytanácsa — ezúttal Egyesült Nemzetek néven — a megkínzott óvilágból áttette székhelyét az újvilágba, az East River partjára. Az Egyesült Államok vezető­­szerepe az UNO palotában sem vitás, de az igazi nagy akciókat az amerikai kormány nem a vi­­lágszervezeten keresztül kezde­­ményezi és hajtja végre. Hanem egyenesen és a világszervezet megkerülésével. Az Egyesült Nemzetek megkerülése már mindenkinek szemet szúrt és az újságírók szinte versenyezve kongatják a világszervezet ha­­lálharangját. Ahogy csökken az Egyegsült Nemzetek kezdetben sem túlságosan nagy tekintélye, úgy emelkedik az Egyesült Álla­­moké. A világ tényleges és el­­csapott uralkodói, reményvesz­­tett és reménykedő politikusok, hajlotthátu államférfiak úgy­­szólván egymásnak adják a ki­­lincset. S ha valaki figyeli, mindegyre sűrűbben jönnek, mert mindenik szeretne ameri­­kai biztatást, vagy amerikai pénzt vinni a népének. Vagy mindakettőt. Ezzel párhuzamosan a wash­­ingtoni protokolfőnök tevékeny­­sége is bokrosodik. Az ameri­­kaiak 98 százaléka nem tudta és ma sem tudja, hogy Washing­­tonban is van protokollfőnök, a­­kinek a tudta nélkül egy hajszál sem hullhat le a külföldi vendég fejéről. Az amerikaiak azt hit­­ték, hogy a külföldi vendégek kezet ráznak az Elnökkel, meg­­esznek egy jó ebédet a Fehér Házban, utána ellátogatnak New Yorkba és Chicagóba, meg­­csodálják a Niagara vízesést s miután az Idlewild repülőtéren utoljára egy szép fényképet esi­­náltatnak magukról, hazautaz­­nak. Mindezt minden ceremó­­nia nélkül. Ezzel ellentétben a protokoll­­szabályok ma már itt is éppen olyan “hajszálfinomak,” mint a nagy tradicióju európai orszá­­gokban. Példát is mondjunk? Hát a legutóbbi két magas látó­­gatás alkalmával — Ha a két név együtt szerepelt, — kínos gondossággal vigyáztak, hogy Adenauer német kancellárt em­­litsék előbb s csak utána követ­­kezett Erzsébet anyakirályné... Lehet, hogy az átlag amerikai polgár erre csak legyint. Pedig­­hát a washingtoni protokollfő­­nők gondjainak terebélyesedése egyben az Egyesült Államok fo­­kozódó nagyságát is jelzi. Jaltai emlékek Már régóta rágódnak azon, hogy közzétegyék-e, vagy sem a jaltai jegyzőkönyveket és az ősz­­szes többi feljegyzéseket? Nehéz diónak látszik. Úgy látszik, hogy egyes részleteket ki kell mégis hagyni . .. Jaltához fűződik az amerikai diplomácia legszégyenteljesebb fejezete. Jaltában etették a szov­­jet molochot — és sajnos — za­­bálhatott kedvére. Ma már is­­mert dolog, hogy a Szovjet in­­gyen is háborúba lépett volna Japán ellen, de a jókedvű adako­­zók felajánlották neki az északi japán szigeteket. Jaltában utal­­ták szovjet élettérbe — többel« közt — Magyarországot is. Szia­­lin úgyszólván nem kívánhatott semmit, amit meg ne adtak vol­­na neki. Sokszor még kívánnia sem kellett. Az akkor már nagybeteg Roo­­sevelt elnöknek Alger Hiss és a többi algerhissek adták a taná­­csőt. Bizony jó lesz, ha ezeket a jegyzőkönyveket és a többi hiva­­talos és nem hivatalos félj egy­­zéseket mi is elolvashatjuk. Le­­hetőleg kihagyások nélkül. Mert éppen a jaltai konferencia a nyitja annak a sötét rejtélynek, hogy Amerika megnyerte a há­­borút, de csúfosan elvesztette a békét. Egy hajszálon múlt... Egy még soha közzé nem tett történelmi titokról lebbentette fel a fátyolt dr. Szent-Iványi Sándor a most Amerikában élő volt budapesti unitárius püspö­­ki vikárius. Arról van szó, hogy 1944 október 15-én egy olasz re­­pülőtéren angol-amerikai ejtő­­ernyős egységek készenlétben álltak, hogy Budapest térségébe bevessék . . . Az eddig napvilágot látott visszaemlékezések szerint az an­­golszász hatalmak következete­­sen elutatsittak minden hivata­­los ajánlatot Magyarország megszállására. Dr. Szent-Iványi szerint mégis volt egy kísérlet, amely ha sikerül, Magyarország sorsa nem alakult volna ilyen tragikusan. Az 1944. év első felében az an­­goi titkos szolgálat embere, Ho­­wie ezredes Budapesten rejtő­­zött. Éppen Szent-Iványi unitá­­rius püspöki vikárius rejtegette. A püspöki vikárius alkalomad­­tán elvitte az angol ezredest Horthy Miklós kormányzóhoz és Kállay Miklós miniszterelnök­­höz is. A legszűkebb körben tár­­gyalások folytak arról, hogyan szállhatnák meg Magyarorszá­­got angol-amerikai ejtőernyős alakulatok? (Akkor még nem volt Yalta.) Közben a németek megszáll­­ták Magyarországot, — 1944 március 19-én. Howie ezredes tovább is Magyarországon ma­­radt és tovább is tárgyalt a kor­­mányzóval, Szeptemberben a kormányzó közölte vele, hogy a németek ellen proklamációt ké­­szül kiadni s ez az időpont alkal­­más volna a megszállás végre­­hajtására. Howie azt mondta, hogy ez csak úgy volna lehetsé­­ges, ha a tervbe belevont Lázár Károly testőrezredes magyar katonasággal körülkeríti Buda­­pestet és egy napig tartani tud­­ja, hogy az ejtőernyősök beve­­tését biztosítsa. Howie ezredesnek aztán sike­­rült Olaszországba szöknie és az angol főhadiszálláson jelentke­­zett. A terv számára megnyerte az angol-amerikai hadvezetősé­­get. Aztán a terv mégsem sike-KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az élet ködfedett útját járva, boldogabb jövőt keresve, az 1910 és 1914 junius közötti időben sok magyar kivándorló érkezett Észak-Amerikába, hogy a már szülőföldjén megépitett, de a­­dóssággal megterhelt házát, vagy a jövőben megépítendő családi otthonra a szükséges pénzt megkeresse és újra vissza­­menjen az akáclombos kisfalu­­ba, ahol illatosabbak a füvek, szebben dalolnak a madarak . . . ahol minden mezei barázdát is­­mert . . . Az első világháború kitörése nagyon sok kivándorolt magyar tervét megváltoztatta. Legtöb-STEFEL JÓZSEF ben itt alapítottak családot, mert a háborús években a visz­­szatérés lehetetlen volt. Aztán vége lett a háborúnak, megin­­dúlt a hazatérés; családos és magános emberek ezrei siettek HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA BEVALLJA A HAMISVÁDASKODÁST A magyarországi kommunis­­ta párt főtitkára, Kovács István világszerte feltűnést keltő beszé­­det mondott, amelyet a magyar lapok is közöltek. Bevallotta a nyilvánosság előtt, hogy az ál­­lamrendőrség biztonsági osztá­­lya hamis vallomásokat csikart ki kínzásokkal és más méltatlan eszközökkel a foglyokból és ha­­mis vádak alapján hoztak itéle­­tét a foglyok fölött. őszintén bevallom — mondot­­ta Kovács — hogy a titkosrend­­őrség vezetői számtalan elvtár­­sunkat tartóztatták le merő gya­­nu alapján, bizonyítékok híjjá­­val, majd törvénytelen eszkö­­zökkel vallomásra kényszerítve a foglyokat került sor itéletho­­zatalra. Miután megjegyezte, hogy a rült. Elsősorban azért nem, mert az események hatása alatt a kor­­mányzói proklamáció hamarabb hangzott el, mint tervezte volt. De még ez sem lett volna baj, ha Lázár ezredes tartani tudta vol­­na Budapestet ... Az olasz re­­pülőtéren, begyújtott repülőgé­­pék mellett, bevetésre készen álltak az angol-amerikai csapa­­tok. Vártak arra a rádióhiradás­­ra: “Tartjuk Budapestet!” Hiába vártak. Mint tudjuk, az események tragikus torlódása következté­­ben Budapestet nem biztosíthat­­ta Lázár Károly ezredes s így az angol-amerikai egységek nem hajthatták végre a vakmerő vállalkozást. Végeredményben alig egy hajszálon múlt és az események egészen másképp fordulhattak volna. Akkor az oroszok nem gázolhattak volna végig egész Magyarországon. Talán Budapest ma hármas megszállás alatt volna, mint Bécs vagy Berlin . « . visszatérni a szülőhazába. így került a Youngstown, Ohio-ban született fiatal magyar fiú, Ste­­fel József, a Csehek által meg­­szállt, Észak-Magyarországra, ahol azonban nem sok időt töl­­tött. 1925-ben visszajött Ameri­­kába: uj életet*kezdeni. Az első évek kezdő útja nagyon görön­­gyös, viharos folt, különféle a­­kadályokkal volt telve; az élet Stefel Józsefnek sem termett tö­­visnélküli rózsákat . . . Napjai akkor lettek derűsek, amikor kedves nejével, Lőrincz Karolinával megismerkedett. Az ismeretségből 1932-ben boldog házasság lett. Már akkor mind­­kettő tagja volt a Magyar Build­­ing Loan-nak. Itt kezdtek taka­­rékoskodni. 1938-ban üzletbe kezdtek. Törhetetlen akaratere­­jük, üzletfelei^ iránti tisztele­­tűk gyorsan a felfelé haladás lépcsőjéhez vezptte őket. High­­land Park-i virágzó üzletük gyakran látogatott nemcsak a helybeli, de a távolabbi városok vevőközönsége által is. A Magyar Savings and Loan Association tagsága 1946 janu­­ár havában választotta be Stefel Józsefet az Igazgatóságba, ő most az egyetlen, aki a Highlad Park és Raritan Township kör­­nyékén lakók által legkönnyeb­­ben elérhető és kölcsönre vagy kamatozó betétek megnyitására vonatkozó kérdéseket a Magyar Savings and L.1.״x titkárához el­­juttatja. titkosrendőrségnek ezek a veze­­tői már letakarodtak a helyük­­ről, igy folytatta Kovács: — Nemcsak súlyos tévedés volt ez, de bűn is a párttal és az elvtársakkal szemben, akik ár­­tatlanul kerültek börtönbe, száműzetésbe. Pártunk és kor­­mányunk erejét bizonyítja, hogy ezeket az eseteket, justitzmordo­­kát felülvizsgáltuk és az ártatla­­nokat kiengedtük a börtönből. Péter Gáborról, a kegyetlen titkosrendőrségi főnökről is megemlékezett Kovács, hozzáté­­ve, hogy Pétert, életfogytiglani fegyházra Ítélték. — A párt rehabilitálta az ár■׳ tatlanul elitélteket — mondotta a kommunista párt főtitkára, a­­ki az első hivatalos személy Ma­­gyarországon, aki beismerte, hogy skszáz embert, közöttük volt minisztereket, képviselőket küldtek börtönbe, vagy ítéltek halálra az 1947-51 között folyó likvidálások idején. A sztálini idők rémségeiért a túlbuzgó lel­­kísmeretlen szerencsevadászo­­kát okolják. Az oroszbarátok, csakhogy a szovjet kedvében járjanak, mindenre kaphatók voltak. SPORTHÍREK A Zakariás és Czibor nélkül játszó magyar labdarugóváloga­­tott Moszkvában 1:1 arányú döntetlen eredményt ért el a szovjet válogatott ellen. A szov­­jet válogatót előzőleg 7:0 arány­­ban legyőzte a svéd válogatottat. A válogatott mérkőzéssel egy­­idejüleg, szeptember 26-án, Bu­­dapesten mérkőzött a két ország B-válogatottja. Ezt a mérkőzést a szovjet csapat 3:0 arányban nyerte meg, a “lélek nélkül ját­­szó” magyar csapat ellen. Október 2. és 3-án Budapesten került megrendezésre a finn­­magyar atlétikai viadal. Nagy küzdelem után a finn válogatott 107.5:104.5 arányú győzelmet aratott. Nagy Petcike nótája Én még oly kicsike vagyok, De van eszem — ám — Legtöbbször azért sisok, hogy Vegyen fel apám; Hordozgasson az ölében, — Ezt igy akarom! — Elvégre a lánya vagyok, Nem is tagadom . . . Amint mondom, kicsi vagyok, De van eszem — ám — Mert csak úgy alszom el, [hogyha Ringat az anyám, De sokszor még az sem elég, — Sírva fakadok — Elvégre én anyámnak is A lánya vagyok . . . NAGY ISTVÁN 1954 Miért drágult meg a kávé? A washingtoni szenátus bank­­bizottságának az elnöke, J. Glenn Beall szenátor, aki a ká­­védrágitás ügyében a vizsgála­­tot vezeti, kijelentette, hogy a tavaly nem volt kávéhiány, a­­mint azt az árdrágítók szerették volna a nagyközönséggel elhitet­­ni. A kávéárakat New Yorkban a cukor- és kávé-tőzsde speku­­lánsai verték fel — mondja a szenátor. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a kávé jogtalan áremelése már 293 mii­­lió dollárjába került az Egyesült Államok népének. A szenátor azt kívánja, hogy a kongresszus tör­­vénnyel fékezze a cukor- és kávé-tőzsdemanipulációkat. Be­­jelentette egyben azt is, hogy meg fogják vizsgálni a tőzsdé­­sek adóügyeit is, hogy megálla­­pitsák, kik vágták zsebre azokat a milliókat, amelyek a kávéárak folytonos emelése folytán a hasznot jelentteték. Mert ha volt bőven kávé felhalmozva a raktárakban — amint a vizsgá­­lat megállapította, hogy volt —■ akkor jogtalan volt a régi árak mellett beszerzett kávét közel száz százalékkal felemelt áron hozni forgalomba. Elnökünk történél­­mi jelentőségű nyilatkozata New7 Yorkban Eisenhower el­­nők beszédet tartott a zsidók 300 éves amerikai településének ünnepén. E beszéd történeti je­­lentőségü, — és akármilyen szenvedélyességgel is folyik a pártharc a választás alatt-—nem lehetünk annyira elfogultak, hogy ne üdvözöljük érte az el­­nököt, mert ezt mondotta: “Amerikai katonai erőt soha­­sem fogunk használni arra, hogy háborút kezdjünk valame­­lyik nemzet ellen és csakis a sza­­bad világ védelmében vesszük igénybe.” A pápa az erőszakos vallatási módszerek ellen XII. Pius pápa Castel Gan­­dolfoban fogadta a Rómában ülésező nemzetközi rendőrtiszt­­viselő kongresszus tagjait és ál­­lást foglalt vallomásoknak tett­­legességgel vagy kábítószerek­­kel való kicsikarása ellen. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Ÿear A Rákóczi Segélyző Egyesület is szétküidi az AMSZ karácsonyi bélyegeit Az Amerikai Magyar Szövet­­séget fenntartó három nagy ma­­gyár testvérsegitő egyleten ki­­vül most a Rákóczi Segélyző Egyesület igazgatósága is ak­­ként határozott, hogy szintén szétküidi a Szövetség karácso­­nyi bélyegeit. A negyedmillió dolláros költséggel nemrég fel­­épült uj bridgeporti Rákóczi székházban hozott határozat ér­­telmében az eddigiek tetejébe igy még tízezer, egyenként 50 bélyegből álló ivet nyomat a Szövetség. A Nagy Fejedelem 1704-ben elhangzott kiáltványát eszerint több mint KÉT MILLIÓ pél­­dányban küldheti szét kará­­csonyra az Egyesült Államok magyarsága. A meleg, bársony­­színárnyalatokban remekbe ké­­szült bélyeg közkívánatra jóval kisebb alakú a tavalyinál. így 40 helyett 50 bélyeghez juthat-min­­denki, aki a Szövetség célkitüzé­­seit támogatja egy-egy iv meg■׳ váltásával. Ezeket a célkitűzéseket meg­­szabta a nemes szivü Rákóczi fejedelem maga, több mint 250 esztendővel ezelőtt : “Istennel a Hazáért és Felszabadításért !” — jelmondatában, melyet zász- Jajára tűzött. Az Amerikai Magyar Szövet­­ség mindössze a Nagy Fejede­­lem életművét idézi e. karácso­­nyi bélyegek révén, amidőn fel­­hívja a müveit világ figyelmét a kuruckori állapotknál is siral­­masabb mai óhazai helyzetre: “Kiújultak a magyar nemzet sebei ...” Hálás köszönettel adózunk négy országos fraternal bizto­­sitó egyesületünknek, amiért a Szövetség célját nemcsak meg­­érti, de áldozatkészen fel is ka­­rolja. E támogatásnak legújabb tanúbizonyságaként mind a 1955 júliusban lesz a Verhovay kon­­venció A Verhovay Segély Egylet szeptember 27-én összeült őszi igazgatósági gyűlése felhatal­­mázta az illetékes központi tiszt­­viselőket arra, hogy kikérjék Pennsylvania állam Insurance Commissioner-jének az engedé­­lyét, hogy a legutóbbi konvenció által meghatározott 1955. szép­­tember második hétfőjétől kéz­­dődő időpont helyett a követke­­ző nagygyűlést két hónappal előbb, vagyis 1955. julius 11-én kezdődőleg tarthassa meg az egyesület, a Rákóczi Segélyző Egyesület konvenciójával egy­­idejüleg. A konvenciót összehivó elnöki rendelet fel fogja tüntet­­ni azt, hogy a rendes tárgysoro­­zat mellett a Rákóczival való e­­gyesités ügyében is ez a konven­­ció lesz hivatva véglegesen dön­­teni. négy intézmény valamennyi tag­­jának módot nyújt arra, hogy a karácsonyi bélyegek igénybevé­­telével ismerősei körében han­­got adjon a magyar fájdalom­­nak és közvetlen adományával lehetővé tegye a washingtoni titkárság fenntartását. Négy nagy testvérsegitő tes­­tületünk tagjai egyleti központ­­juk címjegyzéke alapján, postán kapják kézhez pár héten belül az Amerikai Magyar Szövetség művészi kivitelű, jubiláns Rá­­kóczi bélyegeit. Küldjék be érte adományaikat a mellékelt vá­­laszboritékban ! Karácsonyi csórna­­gok külföldre A külföldre, tengerentúlra küldött csomagokat a hosszú tengeri ut után sok esetben szá­­razföldön viszik tovább rendel­­tetési helyére s ez hosszabb-rö­­videbb időt vesz igénybe. A cső­­magok vámvizsgálaton és más formaságokon is átmennek, ami szintén késlelteti azok kézbesi­­tését. Éppen ezért a postahivatal azt ajánlja, hogy mindenki mi­­nél előbb adja fel külföldre cim­­zeit csomagjait, amelyekben ka­­rácsonyi ajándéknak szánt dől­­gok vannak. Az alább felsorolt területekre a megjelölt idő előtt fleadott csomagok majdnem bi­­zonyosan megérkeznek a cim­­zetthez karácsonyra: Európába, valamint Dél- és Közép-Amerikába. legkésőbb no­­vember 15-ig kell feladni a cső­­magokat. Afrikába és a Közel- Keleti országokba november 1- ig ajánlatos feladni a karácsa­­nyi csomagokat. A november 15 után feladott csomagok hem va­­lószinü, hogy idejében megér­­keznek karácsonyra a címzettek­­hez. A FÖLDBIRTOKRABLÁS UJ VÁLTOZATA A Szabad Nép október 10-i számában végzetesen fontos földmüveléügyi miniszteri ren­­delet jelent meg, amely úgy van megfogalmazva, hogy jól leplezi a valódi célt: az egyénileg dől­­gozó parasztok megrablását a még meglévő jó földjeiktől. A rendelet szerint az állami gaz­­daságok, a termelőszövetkezetek és •az egyénileg dolgozó parasz­­tok “önként” megegyezhetnek a tulajdonukban lévő földek cse­­réj éré vonatkozólag. Ha az egyénileg dolgozó parasztok úgy akarják, földjüket becserélhetik az u. n. állami tartalék földekre. Az állami gazdaságok tagositott területéből nem szabad tartalék­­földet elcserélni. Ez az uj rende­­let most alkalmat ad arra, hogy önkéntes csere ürügyén a pa­­rasztot arra kényszerítsék, hogy földjét átcserélje a szovhosz és a kolhosz rossz földjeivel, s az értéktelen tartalékföldekkel, to­­vábbá, hogy nyomást gyakorol­­janak az egyénileg dolgozó pa­­rasztokra a kolhoszokba való be­­lépés érdekében. MAGYAR RÁDIÓ­­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-TG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 kc.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom