Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-09-16 / 37. szám

YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. SZEPTEMBER 16. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Hungarian News AUGUSZTUS 20 A BUDA­PESTI SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN (FEP) Az “uj kurzus” politi­kájához tartozik az egyházi té­ren engedélyezett valamelyes könnyítés is. Ennek jele a Ma­gyar Kurír budapesti könyoma­­tos augusztus lO.-i alábbi közlé­se: “Az Actio Catholica Orszá­gos Elnöksége ma értesítést bo­­csájtott ki, mely szerint augusz­tus 20-án, pénteken, a Szent Ist­ván bazilikában a dicsőséges Szent Jobb jelentlétében délelőtt 10 órakor dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, esztergomi a­­postoli adminisztrátor, ,délután 6 órakor pedig dr. Czapik Gyula, egri érsek mond ünnepi főpapi szentmisét. A délelőtti szent­misén dr. Félegyházy József pá­pai kamarás, mezőtúri plébános, a délutáni szentmisén pedig dr. Száva János, egri apátkanonok, szabolcsi főesperes, nyíregyházi plébános mond ünnepi szentbe­szédet.” Jellemző, hogy a közlemény­ben nem volt szabad említeni a “Szent István napja” kifejezést, hiszen augusztus húszadika 1949 óta hivatalosan az “alkotmány ünnepe.” A kommunisták az ifjúság egy jelentős részével is zsákut­cába kerültek. 1945 után azzal igyekeztek magukhoz vonzani őket, hogy szabadjára engedték az ifjúságot. “Élj szabadon” — volt a jelszó. A nevelést félretól­­ták, csak a propaganda zúgott. Az iskolák államosításával nagy­részben kommunista nevelők ke­zeibe kerültek. A szülők részint idő hiányában — hiszen férj és feleség a megfeszített erővel tudtak csak annyit keresni, hogy megéljenek — másrészt félve, hogy nevelő szavuk miatt bajba kerülnek, alig tudtak törődni gyermekeikkel. A rendszer pe­dig kiragadva az ifjakat a jó környezetből, üres propagandán kívül nem sokat tudott nyújtani. Amint nőttek az ifjak, úgy ész­lelték azt a nagy űrt, amibe őket a rendszer helyezte. Mi lett en­nek a következménye? Átadjuk a szót a Népszava augusztus 12.-i száma vezércikkírójának: “ . . . Általában nagyon elha­rapódzott a jampec szellem és a vagánykodás s ami nagyobb baj, sokan élnek minden cél nélkül, cinikusak mindennel szemben. A jempecek legtöbbje lelkűk mé­lyéig romlott. Mgelepő, de úgy van, Budapesten 1954-ben va­gány-társaságok, u. n. ‘galerik’ tenyésznek, melyeknek tagjai fedőnéven ‘Colosnak’ vagy ‘Koc­kásnak’ szólítják egymást. Szin­te ‘illegalitásban’ élnek kedvte­léseiknek és a közbiztonságot is veszélyeztetik. ‘Élj — suttogják terjesztve hazug filozófiájukat — ne törődj semmivel. Mit tu­dod, mi lesz holnap?’ És nyilván benne van a kezük, hogy a szennyirodalom terjed, mint a járvány. Ez az ut legtöbbször bűnbe vezet és a fiatal lányok között nem egyet a titkos prosti­túció karjaiba vetett.” A cikkíró felelősségre vonja az iskolákat is, mondván, hogy “szabadosság helyett szabadsá­got tanultak ott a gyerekek,” továbbá a DISZ-t is, no meg a szerencsétlen szülőket. Végül is a cikkíró igy fejezi be fejtege­téseit : “ . .. Minden ország talp­köve a tiszta erkölcs, Írja Bér­zsenyi. örök igazság ez. És ránk fokozottan érvényes.” A kommunisták most szem­­forgatóan sopánkodnak azon a helyzeten, amit maguk idéztek elő. A kinyílt szemű magyár if­júság vájjon mit lát magakörül? Szószegést, hazugságot, törvény­telenséget, félelmet, szegénysé­get és közben puffogó szólamo­kat. A magyar ifjú meglátta a propaganda és a valóság közti űrt. Ezért lett kiábrándult. A rendszert korántsem sajnáljuk panasza miatt, az ifjúság vi­szont részvétet érdemel: nincs életcélja és nincs erőforrása. HELYREÁLLÍTJÁK a PESTI VIGADÓT A hosszú évek óta hirdetett “újjáépítés” során még csak most jutottak el odáig, hogy ter­veket készítsenek a háborúban kiégett Vigadó felépítésére. Az uj Vigadóban 2000 személyt be­fogadó hangversenyterem épül. A Vörösmarty-tér felé néző, u­­gyancsak kiégett Háás-palotát összeépítik a Vigadóval és ezt az épületet is a zeneművészet szol­gálatába állítják. Ez lenne majd a Zeneművészeti Szövetség, a Zeneművészeti Alap, az Orszá­gos Filharmónia székhelye. Mind a két épület külső falait megtartják az eredeti formában. (Magyar Nemzet, aug. 1) A KOMMUNISTA ÉPÍT­MÉNYEK ÖSSZEDŐLTEK Az árvízzel kapcsolatban — a Szigetközt nem számítva — Győr környékén körülbelül 250 ház dűlt össze. A régi építmé­nyek, mivel erős vasbeton alap­juk volt, kibírták az árvizet, mig a kommunisták által épített há­zak és egyéb épületek a gyenge megalapozás miatt sorra össze dűltek. CSODÁLATOS FAVÁGÁS A Neue Zürcher Zeitung bé­­cs, tudósítója egy különös oszt­rák-magyar hat árincidensről számol be, amely két év óta fog­lalkoztatja az osztrák hatóságo­kat, s most a magyar bolsevisták egyoldalú kijelentésével egyelőre zátonyra futott. 1952 májuságan egy magyar munkáskülönitmény, amely több fegyveres katonából és 20 munkásemberből állott, megnyi­totta a “Vasfüggönyét, vagyis ez esetben a drótsövények háló­zatát, átlépte a határt és osztrák területen két kilométer távolság­ban minden fát kivágott és min­den bokrot kiirtott. Nyilvánvaló­an a favágási akciónak az volt a célja, hogy a menekülők útját megnehezítse. A favágó különít­mény munkája közben meglepte az osztrák vámőrség és csendőr­ség, mire visszavonultak magyar területre. Később megjelent egy **■ magyar határőr-raj és a had­nagy az osztrák csendőrkülönit­­mény parancsnokától bocsánatot kért, tévedésnek minősítette a csodálatos favágást és megígér­te, hogy a Magyarországba szál­lítóit fát vissza fogják adni. Ez a “kártérítés” azonban mindez­­ideig nem következett be. Az osztrák kormány az ügyben az­óta több j egyzéket intézett a bol­sevista magyar kormányhoz, e­­légtételt és kártérítést követelve, de két éven át egyetlen jegyzék­re sem kapott választ. Most vég­re a magyar kormány közölte Ausztriával, hogy ilyen határin­cidens soha nem történt, az e­­gész esemény légből kapott ka­csa és a magyar kormány a ma­­hga részéről lezártnak tekinti a “rendkívüli felesleges levelezést ezügyben.” Meghalt Maybank szenátor, Kossuth, Kováts csodáló ja... a magyarok barátja BURNET R. MAYBANK Aránylag fiatalon, alig 55 é­­ves korában hirtelen elhunyt a washingtoni törvényhozás egyik széles körben nagyrabecsült tag­ja: Burnet Rhett Maybank south carolinai szenátor. May­bank Charleston városában szü­letett, éveken át volt annak pol­gármestere, majd South Caroli­na állam kormányzója. Onnan került az országos törvényhozás felsőházába, óriási szavazattöbb­séggel. Az elhunyt hires volt an, ról, hogy egyetlen választást sem veszített el hosszú köréleti sze­replése során. Charleston egyik legrégibb családjának tagjaként, jellegze­tesen amerikai pályát futott be Maybank szenátor. Bár édesapja vagyonos orvos volt, ő maga elő­ször mint rákhalász önállósította magát. Majd gyapot-árverező lett; a déli “auctioneer”-eket jel­lemező, hadaró beszédmodor é­­lete végig elkísérte. Minden sza­bad idejét farmerek között töl­tötte és jól ismerte a földműves nép panaszait, kívánságait. A városiak háláját viszont azzal érdemelte ki, hogy az ő kezdemé­nyezésére indult meg Amerika­­szerte a kincstári segítséggel tá­mogatott középitkezés. A Roose­velt, Truman és Eisenhower el­nökök szolgálati ideje alatt léte­sült megannyi “public housing” mind-mind Maybank szenátor kezdeményezésének köszönhető. Mint minden déli választóke­rületből Washingtonba küldött honatya, Maybank szenátor mindvégig oszlopos tagja ma­radt a demokrata pártnak. A fő­városban ritka tekintélynek ör­vendett. Ő volt a szenátus egyik legszorgalmasabb, legjobban el­foglalt, puritán becsületességü tagja, akinek szava számos al­kalommal döntően befolyásolta különösen az Egyesült Államok pénzügyi kormányzatát, sőt több hadügyi elhatározását. A Senate Office Building márványpalotáj án, ahol May­bank szenátor beszédeit Kossuth Lajos és Kováts Mihály ezredes halhatatlan érdemeiről megírta, és a Capitolon, ahol azokat el­mondotta, félárbócra bukott a csillagsávos lobogó, amidőn ha­lálának hire Washingtonba ér­kezett. Még az országos port fel­vert McCarthy vizsgálatot is felfüggesztették, midőn szivszél­­hüdés következtében beállott hirtelen elhunytát • táviratilag jelentették Fiat Rock hegyi-falu­beli nyári lakából. A hatalmas magnólia-fáiról hires charlegtoni temetőben he­lyezték öröra nyugalomra May­bank szenátort, nem messze at­tól a helytől, ahol Kováts Mihály óbester por Íjazás közben életét áldozta, hogy az Egyesült Álla­mok szabad lehessen. Talán e­­zért sürgette Magyarország fel­szabadítását olyan megértéssel South Carolina e nagy fia, kit a nemzet szine-javának részvéte kisért utolsó útjára. Nyugvóhe­lyén az Amerikai Magyar Szö­vetség koszorúján csillagsávos színek ölelkeztek a gyászoló pi­­ros-fehér-zöld szalaggal . . . 4« * * MAYBANK SZENÁTORNAK a magyar szabadságjogokról tartott hatalmas beszédét angol eredetiben vagy magyar fordí­tásában bárkinek készséggel megküldi az Amerikai Magyar Szövetség. A villanyvezetékek túlterheltsége sok tüzet okoz a lakásokban A földmivelésügyi minisztéri­um biztonsági osztálya szerint a lakásokban előforduló tüzek 12 százalékát a villanyvezetékek túlterheltsége s a hibás vezeté­kek okozzák. A nagyobb mértékű villany­használat, a mind több és több villanyszerkezetek b e á 1 litása folytán, túlterheli a vezetékeket s túlságos meleggé teszik a dró­tokat, megrongálják a drótokon a szigetelő anyagot s tüzet tá­masztanak a falban lévő vezeté­kekben. A túlterhelést a mosógé­pek, ruhaszáritógépek, televízi­ók, villanyos jégszekrények s más villanyszerkezetek haszná­lata idézi elő, melyhez nem meg­felelő a régebbi házak építése­kor beszerelt villanyvezetékek. A lakások 50 százalékában kelle­ne uj vezetékeket beszerelni, hogy azok megfelelők s ne tűzve­szélyesek legyenek. A házakban mindenütt hasz­nálják a modern villanyszerke­zeteket s ugyanakkor nem mo­­nernizálták a villany vezetéke­ket, állapítja meg a bizottság. 50,000-en vettek részt a Uniontown-i gör. kát. búcsún... A Uniontown, Pa.-ban tartott 8-napos búcsún, — ami a Mária­­pócs-i hires nagyboldogasszony­­napi búcsú helyettesitője az A- merikába vándorolt óhazai gö­rögkatolikusok számára — az idén mintegy 50,000 főnyi hivő sereg vett részt s annak záró­napján Labor Day-kor Ivancho Dániel püspök tartotta a grotto­­nál az impozáns tábori nagymi­sét, amelyről a pittsburghi an­gol napilapok hatalmas képes­riportban számoltak be. Ivancho püspök ó-szláv nyelven tartotta a misét, amelyen Főt Marina Gyula kanonok (Manville) ma­gyarul mondott imát, FT. Dunda Ernő (New Brunswick) pedig magyar szentbeszédet mondott. A püspöki nagymise szertartá­sában résztvettek számosán a jerseyből odazarándokolt papok köztük Ft. Gajdos Albert (Perth Amboy) is. A különböző egyház­­községektől autóbusszal zarán­dokoltak a hívők Uniontown-ba erre a nevezetes búcsúra; legna­gyobbrészt ruszin, kárpátalj ai görögkatolikusok. Amerikai árviz­­segély megy az óhazába Eisenhower elnök nagylelkű ajánlata értelmében a magyar­­országi árvízkárosultak jelentős mennyiségű amerikai segélyben fognak részesülni rövid időn be­lül. Most érkezett vissza Svájcba az a vöröskeresztes bizottság, mely Budapesten és a magyar vidékeken helyszíni szemlét tar­tott a küldendő segély mennyisé­gének megállapítására. Örvendetes jelenség, hogy a küldendő élelmiszer, ruhanemű, stb. adományokon azok amerikai eredete feltüntethető és ezáltal Magyarország árvizsuj tóttá vi­dékei tudomást szerezhetnek ar­ról, hogy az Egyesült Államok népe nem feledkezett meg róluk. Egyidejűleg megérkezett az óhazába Hollandia 50,000 guil­­den értékű adománya is. Ez két­szer akkora segítség, mint a­­mennyit Amerika magyarsága a tavalyelőtti hollandi árvíz alkal­mával nyújtott az Amerikai Ma­gyar Szövetség »közreműködésé­vel. Az akkori szép gesztus tehát mindenképen jó “befektetésnek” bizonyult, mert a holland segélyt már osztják Magyarországon, mig az amerikai még csak most van indulóban. A MAGYAR BOLSIK EGYIK FŐRÉSZESEI A SZOVJET ÓPIUM­KAMPÁNYNAK Közismert, hogy a szovjet­tömb államai hatalmas mennyi­ségű ópiumot csempésznek mind Japánba és a Távolkelet többi ál­lamaiba, mind az európai szabad államokba, hogy aláássák a sza­bad államok népességének lelki és fizikai ellenállását. Az osztrák htóságok megállapítása szerint az Ausztria területén illegálisan forgalomba hozott kábítószerek háromnegyed részét Magyaror­szágról csempészik be Ausztriá­ba. (Az ópium a Tiszavasvári Alkaloida gyógyszertárban ké­szül). A kábítószerek repülőgé­pen érkeznek a Yöszlau-i orosz repülőtérre, mint orvosságos­­csomagok. Éppen ezért az oszt­rák hatóságoknak nincs módjuk a csomagok ellenőrzésére. A legelterjedteb amerikai “sportág”: “Magad uram, ha nincs szolgád!” Mindjobban elterjed az a szo­kás, hogy az amerikai pionírok példájára, magunk végezzük el azt a munkát, amit—különösen a bevándorlók — azelőtt az asz­talosra, a szerelőre, a kőmivesre bíztunk. Elszántan és átszelle­mülve, ahogy azelőtt csak ten­iszpályához vagy kuglizóhoz közeledtünk, nekifogunk a víz­vezeték csapjának a megszorítá­sához, de még motor-csolnakok összekalapálásához is. A “Vé­gezzük el magunk” divatja úrrá lett a nemzeten. A “Végezzük el magunk” ma­gába foglalja az “Építsük fel magunk” és “Igazítsuk ki ma­gunk” sportokat is. Két gazda­sági oka is van az uj sportágak elterjedsének. Az első: a szak­munkások magas órabére. “Én csak két dollárt keresek órán­ként, mért fizessek a szerelő­nek három és felet olyasmiért, amit magam is elvégezhetek szombat délután?” A másik ok inkább lélektani. A legtöbb em­ber, különösen a fehér galléros polgár, ritkán teremthet valami kézzelfoghatót, amire büszke le­het. De most már milliók gyö­nyörködhetnek a tapétában, a­­mit minden gyűrődés nélkül, a saját kezükkel ragasztottak fel, a megreparált karosszékben, a­­miben minden félelem nélkül el­terpeszkedhetnek. Építőipari- és szerszám-gyá­rak hamar megszimatolták a meginduló uj amerikai konjunk­túrát. Olyan készleteket hoztak forgalomba, amelyeket műked­velő lakásdíszítő, asztalos és sze­relő, előképzettség és erőlködés nélkül is azonnal használatba vehet. Szerszámok a srófhuzótól a villamos szivattyúig a közön­ség rendelkezésére állanak. A “Magad uram, ha nincs szolgád” elvének követői az utolsó évben eladott festékek 75%-át, a tapé­ták 60%-át, a csempék 50%-át vásárolták meg. Vannak természetesen kocká­zatok és akadályok, amelyeket a műkedvelő “handymarí’-nek át kell hidalnia. Milliószámra kellett karcolásokat orvosolni és izomlázakat kiheverni. Sok elő­szobában sántítanak a lőcslábu székek és sok pincéből hangzik fel az elkeseredett kiáltás: “Fel­adom a harcot, hívjátok el a sze­relőt!” Sok feleség képtelen fel­ismerni a férjét a villamos fű­résszel való kitartó ülésezés u­­tán. Arról is hallottunk, hogy Seattleben két úri “hajóács” nagy fáradsággal összeeszkábál­­ta a tökéletes yachtot és gyönyö­rűen kifestette. Csak amikor az alagsori műhelyből az uccára a­­karták vinni, derült ki, hogy ki­csi a kapu és nagy a yacht . . . A gyakori tévedések, kocká­zatok és sikertelenségek ellenére is, a “Csináld meg magad” moz­galom állandónak ígérkezik. Sok millió dollárra rúg az összeg, amit évenként szerszámokra és felszerelésekre költenek Ameri­kában. Akinek háza van, deszka­padot, fúrógépet, gyorsfürészt is vesz hozzá. Akik eddig azt kép­zelték magukról, hogy fizikai munkára alkalmatlanok, rájön­nek arra, hogy nemcsak hogy el tudják végezni az egyszerűbb javításokat, hanem örömük is telik benne. Lehet, hogy a “Magad uram, ha nincs szolgád!” sportja múló divat lesz, mint a miniatűr golf, az aranyhal tenyésztés, vagy a kanaszta, de az elmeorvosok máskép vélekednek. Azt állit- A legelterjedtebb amerikai 2 ják, hogy az emberek ösztönösen fejlesztik azt a tehetségüket, hogy veszély esetén egymaguk­­ban is megállják a helyüket. Má­sok szerint a mozgalom tudat­alatti lázadás a tulságba vitt munkamegosztás rendszere el­len. Bárhogy is áll a dolog, any­­nyi bizonyos, hogy szombaton­ként a könyvszakértők szobafes­tőkké, az orvosok kertészekké, az ügyvédek szerelőkké vedle­­nek. Az uj amerikai szokás térhó­dítása bizonyára érdekli a kül­földet is. Az ott elterjedt véle­mény, hogy az átlagos amerikai szabad idejét éjjeli mulatóhelye­ken, a lóversenytéren, vagy leg­jobb esetben szabadtéri mozi­ban tölti el, önmagától megcáfo­lódik, ha az uj divatról beszámo­lunk. Ki fog derülni, hogy az át­lagos amerikai abban leli az ö­­römét, ha bebizonyíthatja, hogy egymagában is meg tud állni a lábán s hogy bajbajutott ember­társain a saját keze munkájával segíthet. Common Council A nagymama és unoka egy napon esküdtek Londonban Mrs. Eliza Smelt 79 éves özvegy asszony férjhez ment John Storey 72 éves fér­fihez s ugyanaznap s ugyanab­ban a templomban nősült a nagy­mama unokája Maurice Smelt 21 éves fiatalember s vette fele­ségül Audrey Datte 20 éves menyasszonyát. ISMÉT ERŐSZAKKAL KÉNYSZERÍTIK A PARASZTSÁGOT A KOLHOSZOKBA Ismeretes, hogy a múlt év fo­lyamán a tagok 51%-a kilépett a kolhoszokból, ahová erőszakkal bekényszeritették őket. A ma­gyar parasztság azt remélte, hogy ezzel be is fejeződött, leg­alább is hosszú időre, a további erőszakos kolhoszositás. Azon­ban csalódniok kellett. Most u­­jabb hullámát indították el a mezőgazdaság erőszakos kollek­tivizálásának. A miniszter tanács augusztus 17.-i rendeletével létrehozta a termelőszövetkezeti tanács me­gyei megbizottainak hálózatát. Amint a rendeletnek a Magyar Nemzetben megjelent magyará­zata közli, “a megyei megbízott feladata elősegíteni a termelő­szövetkezeti mozgalom további erőteljes fejlődését, az egészsé­ges szövetkezeti élet kialakítá­sát.” A továbbiakban nyomaté­kosan közli a magyarázat:, “a megyei megbízottak kötelessége az igazságügyi szervekkel együtt megszervezni a termelőszövetke­zetek jogvédelmét és jogi képvi­seletét,” ami azt jelenti, hogy az eddiginél is kiméletlenebbül és szervezettebben fogják üldözni azokat, akik elrabolt javaikat vissza szeretnék kapni a kolho­­szoktól. “DUZZOGNAK A DOL­GOZÓ PARASZTOK” A Koss-uth Rádió augusztus 17.-Í adásából vesszük az alábbi hirt: “Nem csodálkozunk, ha sok dolgozó paraszt duzzog, van o­­kuk rá. A kasza, amivel aratnak, vagy kiegyenesedik, vagy elhaj­lik, de használni nem lehet. Ci­pőjük talpa két hét alatt leválik, újonnan vett ruhájuk színe két­szeri mosás után magára ölti a szivárvány minden színét.” A KOMMUNISTÁK A TISZTA ERKÖLCS UTÁN KESEREGNEK Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom