Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)
1954-08-19 / 33. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. Hungarian News ■t,....II..1.1.,'■■■ ■■■,-■..1 ----------' . ........... ' ................= TRENTON, N. J.. 1954. AUGUSZTUS 19. Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year UJ MÁRIA-ÉNEK Te adsz mosolyt az éledő világnak, Te sírsz a fonnyadt fűre harmatot, A dermedt szivü madárfiókákat Pehely-pólyába Te takargatod, — Ó, nézz miránk is, Jóság, Szereteti Nyújtsd le anyásán áldó kezedet Megtépett kerted fáira, Egek virága, Mária! Te kisérted a gyászos Golgotára, Keresztje mellé vérző Fiadat — És vártad sírva, hittel és reménnyel, Hogy eljön majd a husvét-virradat, — ó, nézd, miránk is vár a gunyhalál, De lelkünk mégis pirkadatra vár! ó, mondd, lehet-e várnia? Fájdalmas, szent Szűz, Mária! Te hallgattál a bánkódó magyarra, Ha elsiratva pusztuló honát, Panasszavát a zsámolyodhoz küldte Küzdelmes, vészes századokon át. — Balsorsunk> ime, uj vihart kavart! Tanítsd imára most is a magyart: Mint kell magába szállnia! Kegyelmek Anyja, Mária! Te mentettél meg tévelygéseinktől, S ha elhagyott a legvégső remény, Uj révbe vitted hánykódó hajónkat Viharvert múltúnk zajló tengerén. — ó, most is nézz ránk, minden elhagy< tt! Mutass népednek boldog csillagot: Merre kell újra járnia? Erősség tornya, Mária! Te képed lengett büszke zászlainkon, . És győzelemre vitted őseink, Honfoglalásunk ujult, szörnyű harcán Légy néped élén, Patrónánk, megint! S adj jó reményt, hogy messze föld is lássa: — Nem kell soká a szent föltámadásra: A rab magyarnak várnia, Országunk pajzsa, Mária! FINT A SÁNDOR Levelek készpénzjutalmat kapnak! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Újból vizsgáznak a franciák A franciák gyors egymásutánban többször is kell vizsgázniok. Kinos ügy. Borsózik a háta tanítónak, tanítványnak egyaránt. Az első német felfegyverkezés kérdése. Európát nem lehet megvédeni a németek nélkül, ha Szovj etoroszország döntő támadásra indulna. Tetszik, nem .tetszik, a- néme teket fel kell fegyverkezni. A franciáknak, például, nem tetszik. A távoli szemlélőnek az az érzése, ez a hajdan vezető nagyhatalom mai hanyatló korában szívesebben dőlne az orosz medve halálos ölelésébe, hogy a francia katona vállvetve küzdjön a némettel a szabadságáért. A jelenére érzékenynek egyáltalán nem látszófrancia nemzet mérhetetlenül büszke a múltjára Ezen a fényes múlton pedig csúnya foltokat éppen a németek ejtettek. Bizonyosan igazuk van a franciáknak, ha gyűlölik a németeket. Viszont a mai ember számára, itt a nyugati féltekén, az a lényeg, hogy a franciáknak vizsgázniok kell,* mégpedig közvetlenül az indokinai kudarc után, tehát elég nyomott lelkiállapotban. Nyugateurópa védelmének az ügyét tovább elodázni nem lehet s a tanító bácsi -Uncle Samnádpálcája már is fenyegetően emelkedik. A franciák beleegyezésével, vagy anélkül Európa védelmi rendszerének működnie kell, s ezt jól tudják Párizsban. Fanyalogva, alkudozva, különféle módositásokkkala párizsi kormány napirendre tűzte az ügyet. A németek fel vannak háborodva és Washingtonban bősz szus a hangulat. A félmegoldások kora lej árt, a kibúvókat nem lehet már elfogadni, ez a vélemény az Egyesült Államok fővárosában. Kemény dió ez a franciáknak, de bele kell harapni. Mintahogy bele harapnii még egyébbe is. Az északafrikai francia gyarmatokon végbemenő éseményekkel is torkig lakott az Egyesült Államok és általában a nyugati világ. Géppisztollyal nem lehet már gyarmatosítani. Ez—egyelőre— csak a Szovjet kiváltsága. Egy bizonyos, a francia fenegyerek problémája a végső megoldás felé közeledik. Különös jelenség. A kötársasági Amerika népének van —sok más közt— egy különös gyöngéje. Legalább minden második amerikai egy kicsit magáénak tekinti az angol uralkodóházat s annak tagjait. Ha az ember igy, kereken, megmondj a az amerikainak, csak akkor döbben rá a valóban különös jelenségre. Az újságok voltaképpen a néplélek tükrei. Noshát ha az ember végignézi az amerikai lapokat, akkor minden nap megtalálja az adagot: a királynő itt, a királynő amott, de hiszen ez rendjén is van. Egy nagy birodalom uralkodónője meg is érdemli, hogy személyével foglalkozzanak.Ámde majdnem ekkora az érdeklődés Margaret hercegnő iránt. Az amerikai nép tudni akarja, hogy Margaret miben töri szép fejét? A nagy magazinok minden kis eseménnyel kapcsolatosan sorozatokat hoznak Charles hercegről, a kis trónörökösről és a szerfölött méltóságteljes New York times első oldalon hozza azt a világrengető hirt, hogy Anna sercegkisasszony négy éves . . . Sokat lehetne még erről beszélni. Még valami megérdemli a felemlegetést. Annak idején America népe olyanlélekszakadva várta a királynő koronázásáról készített filmet, hogy az izgalom legalább akkora volt, mint a baseball világbajnokság idején szokott lenni . . . Ezzel pedig sokat mondtunk. Vájjon azzal lehet magyarázni, hogy a kétségtelenül reális életszemléletü amerikai voltaképpen — a lelke legmélyén — romantikus . . . ? A Tragédia <— angolul A magyar irodalom olyan szép, hogy nem kell szégyenkeznünk a világ legnagyobb nemzetei előtt sem. Hogy a világ még sem ismeri eléggé irodalmunkat, annak egy nagy baja van. A fordítás problémája. A magyar müvek angolra fordítása során mindig elvész az eredeti ize, zamata. Főként elvész a magyar nyelv zenéje. A fordítás rendszerint olyan szimpla alkotássá válik, hogy ennek vajmi kevés köze van az eredeti mü szépségéhez. Nemrégiben egy angliai magyar és egy amerikai magyar nyilvános verseny keretében mutatták be Ady Endre “Az Ős Kaján” cimü versének a műfordítását. Mindkettő nagy cikkek keretében igyekezett igazolni, hogy az ő fordítása a jó, a tökéletes. Ha egy harmadikat megkérdeztek volna, gyorsan vége lett volna a vitának. Aharmadik csak ezt mondhatta volna: mindakettő rossz. Hiszen még a vers címét sem tudták lefordítani . . . Vannak, persze, kivételek. Különös örömünkre szolgál, hogy a new yorki főkönyvtár hét példányt rendelt Madách Imre “Az Ember Tragédiája” cimü nagy drámai költeményéből. Madách müve angolul Ausztráliában jelent meg. Nem azt mondjuk, hogy ezúttal az angolra való átültetés tökéletes, de megjárja. Jó volna viszont, ha erre a nagy irodalmi alkotásra másutt is felhivnók a könyvtárak figyelmét. Madách halhatatlan müve itt Amerikában többet jelenthet sok elmondott beszédnél. Csak nőhetünk vele az amerikaiak szemében. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet A Common Council for American Unity készpénzjutalmakat ajánl fel a legjobb tanácsokért, hogy külföldi rokonainkkal és barátainkkal folytatott levelezésünk hogyan teremthet jóakaratot Amerika iránt és hogyan oszlathatja el az Amerikáról táplált helytelen fogalmakat. Mindenki pályázhatik, aki valaha is irt levelet külföldre. Az a sokmillió levél, amit A- merikából minden évben külföldre írunk, a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az Egyesült Államok ügyének igazságát más országok népeivel megismertessük. Read Lewis, a Common Council vezérigazgatója, közli velünk, hogy a pályázat célja, hogy példákat és javaslatokat kapjanak a levélírók segítségére, Amerika igazságát legkönnyebben megismertetni és az ellenséges propagandát leghatásosabban megcáfolni. A pályázat feltételei a következők : 1. írjunk legfeljebb 1000 szót, de jóval kevesebbet is lehet: “Hogyan használjuk külföldi rokonainkhoz és barátainkhoz irt leveleinket arra, hogy az amerikai életfelfogást megismertessük velük és Amerikáról való helytelen elképzeléseiket megcáfoljuk?” 2. Idézhetünk tényleg elküldött, vagy kapott levelekből. Használjunk-e fényképeket, ujságkivágásokat, kövessük-e a “Levelek Amerikáról” cimü rovat javaslatait (amelyek a magyar sajtóban is megjelentek vagy egyéb ujságanyagot, amelyek a külföldit felvilágosíthatják és a tévhiteket eloszlathatják? 3. Bármily nyelven irhautnk, tehát magyarul Is. 4. Első dij $50., a második $25. A tiz következő legjobb munka dicséretet és egyenként $5 készpénzjutalmat nyer. 5. A pályamunkákat mielőbb, de legkésőbb 1954. augsuztus 31- én kell postára adni, 6. A következő címre: Letters From America Contest Common Council for American Unity New York 18, N. Y. A MAGYAR GONDOLAT amerikaiak közötti népszerűsítését is lankadatlanul szolgálja az Amerikai Magyar Szövetség, melyet 47 éven át önzetlen áldozatkészséggel tartanak fenn régiamerikás véreink. Csatlakozzunk minél többen a Szövetséghez! Uj cime: 614 Mills Bldg., NW, Washington 6, D. C. Részletes felvilágosítást bárkinek készséggel küldünk. A Presbyteri Szövetség gyűlése Az Amerikai Magyar Református Presbyteri Szövetség országos gyűlését szeptember 5 és 6-án tartja Ligonier-ben, Pa., a Bethlen Otthonban. Ez a Presbyteri Szövetség az egyedüli országos összefogó szervezete az amerikai magyar reformátusokból alakult egyházak kormányzó szerveinek, melyek habár többféle protestáns denominációk kebelében is alakultak meg, de mind a magyar református anyaszentegyházból ideszármazottaknak a gyülekezetei. Száznál több gyülekezetnek ment ki meghívó erre a kilencedik évi országos gyűlésre, amelyre érdemes lesz minden gyülekezetből képviselőket küldeni, mert olyan két előadás lesz, melyek ma az amerikai magyar reformátusság minden gyülekezetét, minden egyháztagját érdeklik! A földkerekségén élő protestánsok Chicago-ban (Evanston) augusztus 15-től 31-ig tartandó világgyülésének lefolyásáról hallanak ezen a konferencián részles beszámoló előadást a kiküldöttek. Világtörténelmi jelentősége van ennek a 15 napig tartó “World Council of Churches” gyűlésnek, melynek megnyitásán több mint százezer protestáns hivő vett részt, kiknek közös imája és sziveikből fakadt himnusza szállt az ég Urához, hogy a föld emberiségének szivét töltse el a Lélek szeretettel és békességgel. Az egyik előadó Csordás Gábor ref. lelkipásztor. A másik előadás minket, amerikai magyar református hitvallókat közelebbről érintő és érdeklő lesz. Tárgya: “Egyházaink mai feladata a Kálvinizmus és magyarságunk szolgálatában.” Akik figyelemmel kisérik a vasfüggöny mögötti magyar református anyaszentegyházunkról szóló hireket, azok ennek az előadásnak keretei között a jelenről és a közel jövőről kapnak ismertetést és féleletet arra a kérdésre is, hogy ebben az esztendőben miért is alakították itt meg a “Szabad Magyar Reformátusok Világszövetségét”? E- lőadó: Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára. 1939. augusztusában jelen voltam a Magyar Református Presbyteri Szövetség Cegléden tartott gyűlésén. Háremezer presbyter jelent meg a magyarországi református egyházak képviseletében. Arra a kérdésemre, hogy a sürgős mezei munka idején hogy tudták otthagyni a falvaikat? — a válasz, a szélrózsa minden irányából érkezők egyeseinek, akiket megkérdeztem, csaknem szószerint ez volt: “Olyan időket élünk, hogy egy ilyen találkozásból annyi béketürést vihetünk haza, hogy ha a nehéz idők ránkszakadnak, akkor az elkövetkezendőket könnybeben viseljük, szenvedjük el.” Ezen az országos presbyteri szövetségi gyűlésen való találkozása az amerikai magyar reformátusokból alakult gyülekezetek vezetőinek is Isten nevében ugyanazt a találkozást jelentheti, mint 1939-ben az óhazai testvéreinknek. Senkisem tudja ma, hogy mi történhetik máról-holnapra és erről a gyűlésről békességet és minden elkövetkezendőnek az elviselésére Lélektől kapott erőt vihetnek haza, akik megjelennek. Ne sajnálják az idővesztesé-CSAK AZ OROSZ FEGYVERES ERŐ TARTJA ŐKET HATALMON A közismert svájci világlap, a Neue Zürcher Zeitung 1954 július 4.-i és 6.-i számaiban feltűnést keltő helyszíni tudósításokat közöl Ernst Halperin tekintélyes svájci újságíró tollából, aki az angol-magyar futballmé.rlenőrzés nélkül. (Vidékre már gyarországon s ott rengeteg emberrel beszélt, ráadásul Budapesten minden kommunista ellenőrzés nélkül. Vidékre már csak kommunista kísérettel mehetett.) A hírneves újságíró megállapításaiból az alábbiakat tartjuk a legérdekesebbeknek: A magyar nép jelenlegi magatartásának fő jellemző vonása: “Teljes immunitás a kommunizmus ideológiájával és propagandájával szemben és a jelenlegi rendszer heves elutasítása.” “E magatartás minden réteg — munkások, alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, parasztok—részéről egyaránt észlelhető.” “A magyar kommunisták hatalomraj utásukat a szovjet hadseregnek köszönhetik és ez a körülmény e nemszláv, hagyományosan oroszellenes érzelmű népben a tekintélyüket kezdettől fogva hátrányosan befolyásolta. Az első években a kommunisták nem voltak izolálva, mögöttük állt az ipari munkásság egy tekintélyes része, amelynek a szocialista tervgazdálkodás révén anyagi helyzete jobbulását Ígérték; a mezőgazdasági munkásság, amely a földreform által földhöz jutott; végül a polgári középosztály egy része is hajlandó volt velük együttműködni ... A bizalmi tőkét, amelyet'a kommunisták a lakosság egy részénél élveztek, néhány év alatt elherdálták. A kommunisták elvesztették “Anhang”jukat a munkásosztályban és a parasztságban is, az erőltetett iparosítás és a kényszerkolhoszositás miatt, amit 1950-ben vezettek be. Az állandóan növelt munkatempó, emelkedő drágaság és áruhiány mellett — az életnivó beígért emelése helyett — a munkásokat a rezsim ellen fordította és a kisbirtokossá változott egykori mezőgazdasági munkások a kollektivizálást joggal úgy fogták fel, mint a latifundium rendszerre való visszatérést más néven, tehát mint földrablást és proletárrá való ujabb lealacsonyitásukat.” “A kommunista párt újra izolált szektává süllyedt, amely azonban a rendőri szervezet és az orosz megszálló hatalom támogatása folytán az államhatalmat még mindig erősen a kezében tartja.” A cikksorozat szerint a lakosság telj esen közömbös a kommunista pártélet irányában, a pártkongresszus sem érdekelte s a pártfunkcionáriusokkal való érintkezést igyekszik a legkisebbre korlátozni. Ezzel szemben “rendkívül nagy az érdeklődés a külpolitika iránt. Mindenki tudja, hogy az ország jövője az USA és a Szovjetunió közti birkózás kimentelétől függ és miután határtalan a bizalom a nyugat anyagi, erkölcsi és lelki fölényében, azt kívánják, hogy a döntés lehetőleg hamar kényszerittessék ki és értetlenül állnak get és az áldozatot! Küldjék el képviselőiket erre a gyűlésre minden gyülekezetből. KIRÁLY IMRE a Sajtó-bizottság elnöke. mindenféle kompromisszummal szemben. A magyarok rokonszenve azokkal a nyugati politikusokkal van, akiknél a megalkuvás nélküli harcos politika akaratát hiszik. Nagyok az illúziók az USA tervei és külpolitikai lehetőségei felől.” “A legóvatosabb magyar is “legrosszabb esetben” legfeljebb öt évre teszi a felszabadulást.” “Ez az öncsalás teszi lehetővé, hogy a mindennapi kommunista életet elviseljék, anélkül, hogy előtte kapitulálnának.” “Aránylag kevés a kollaboráns nemkommunista, akik tehetségüket a rezsim szolgálatába állították s az elárasztja őket megtisztelésekkel és 40,000 forintot elérő havi fizetésekkel, szemben a munkás 1000 forintjával és a mérnök vagy egyetemi tanár havi 3000 forintjával.” “Tizennégynapos tartózkodásom alatt a sajtóiroda néhány tisztviselőjének kivételével alig találtam valakit, aki meggyőződéses kommunistának mutatta volna magát. A hallgatás és a lenézés áttörhetetlen falán, amelyet a nép emelt a propagandisták buzgósága nyilvánvalóan megbénult.” “Ma a meggyőzédéses párttagok száma talán még elegendő ahoz, hogy az állami és gazdasági kulcspoziciókat megszállva tartsák, de ahhoz nem, hogy az üzemekben és az iskolákban keresztülvigyék azt a napi ideológiai aprómunkát, amely szükséges lenne, hogy megtörjék a nép lelki ellenállását.” “A kommunista rezsimek Magyarországon nemcsak á tömegbázisa hiányzik, hanem az ideológiai rohamcsapata is. Idegen csapatoknak köszönheti, hogy tartani tudja magát.” Dessewffy Gyulát menesztették NEW YORK — Dessewffy Gyulát, a müncheni Szabad Európa Rádió magyar osztályának főnökét menesztették és helyébe Gellért Andort, a new yorki szerkesztőség vezetőjét nevezték ki. Gellér Andor még Teleki Pál rációt maga ellen bőszitenie. A háború alatt Stockholmban tartózkodott. Négy év óta él New Yorkban. Dessewffy menesztése már régóta nyílt titok. Sem botrányokban bővelkedő magánéletében, sem közéleti viselkedésével nem volt méltó arra, hogy az emigráció legnagyobb erkölcsi testületének vezetője lehessen. Rövid két és fél éves “uralkodása” alatt sikerült az egész emigrációt maga leien bőszitenie. A párisi Magyar Újságíró Egyesület már régebben lépéseket tett, hogy kizárja tagjai sorából. Meggyőződésünk, hogy a Szabad Európa Rádiónál történt változásnak egészséges kihatásai lesznek. Gellért Andor egyike a nyugaton élő legképzettebb és legtájékozottabb magyaroknak. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy aki valamilyen • okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatőságnál. “March of Dimes” nyári kampányja Robert B. Meyner, New Jerseyállam kormányzója kezet szőrit M. Joseph Duffy Middlesex megyei főjegyzővel és szerencsét kivan a szükség-kívánta nyári “March of Dimes” gyüjtőkampányhoz, amelynek Duffy a Middlesexmegyei irányitója, mint a National Foundation for Infantile Paralysis megyei chairman-je. Az egész országban összesen 20 millió dollárt aakrnak az augusztus 16-tól 31-ig tartó gyüjtőkampány alatt összeszedni, hogy a polio elleni küzdelmet győzelemre vigyék, illetve a poliobetegeket megfelelő kezelésben részesítsék. (Az úgynevezett “gamma globulin” polio-ellenes injekciózás — ami csak bizonyos ideig tartó immunitást biztosit — valamint egy állandó polió-oltás kidolgozása és alkalmazása egymagában több, mint 25 millió dollárba kerül.) — Meyner kormányzó kijelentette, hogy ő maga is erősen mellette áll a kampánynak és a polio elleni küzdelmet minden telhető módon támogatja.
