Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-01 / 26. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. JULIUS 1. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year “FOURTH of JULY” A Függetlenségi Nyilatkozat Napja Amikor az amerikai nép jú­lius 4-ének, mint a nemzet szü­letésnapjának megünneplésére készül, figyelmeztetések hang­zanak el, hogy tulajdonképen julius 2-át kellene ünnepel­nünk. 1776. juilsu 2-án ugyanis az amerikai szárazföld ország­gyűlése határozatot fogadott el, mely szerint “az egyesült amerikai gyarmatok szabad és független államokká váltak, ténylegesen és jogilag.” Ez a nyilatkozat tehát azonnal el­vágta az angol korona és a 13 gyarmat közötti kapcsolatot. A Függetlenségi Nyilatkozat, a melyet két nappal később fo­gadtak el, csak igazolja az el­szakadás megtörténtét a világ közvéleménye előtt. A fiatal Thomas Jefferson tollából származó okmány első szakasza magyarázza meg, hogy miért volt szükség indoko­lásra. “Amikor a történelem so­rán szükségessé válik, hogy a nép elszakítsa a politikai kap­csolatot, amely égy másikkal köti össze, hogy különálló és egyenjogú egységgé váljék — amire a természet és a Teremtő feljogosítják, a világ közvéle­ménye iránti tekintetek megkí­vánják, hogy ezt a lépést kellő­en megindokolja.” A Függetlenségi Nyilatkozat következő szakasza uj jelentő­séghez jutott az idén, amikor a legfelsőbb bíróság alkotmány­ba ütközőnek nyilvánította a fajok elkülönítését az iskolák­ban. Az emberi jogok térhódí­tásában korszakot jelent a ha­tározat, amely a Függetlenségi Nyilatkozat második szakaszá­ra hivatkozik: “önmagától értetődőnek tart­juk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlő­nek született; hogy a Teremtő bizonyos elidegeníthetetlen jo­gokkal ruházta fel őt, mint az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való joggokkal. E jogok védelmére az emberek kormányokat állítanak fel, me­lyek hatalmukat a nép hozzájá­rulásából merítik.” A 13 gyarmat képviselői tud­ták, hogy III. György iránti hó­dolatuk megtagadásával a ha­zaárulás vádjával illethetnék őket. A Nyilatkozat második szakasza tehát azt bizonyít­ja, hogy a függetlenség kimon­dása miért nem hazaárulás, hanem a helyes és igazságos lépés: “Valahányszor a kormány a néptől jogait megtagadja, a nép a kormányt eltörölheti, megváltoztathatja, vagy uj kormányt létesíthet.” Majd a sérelmek felsorolása követke­zik, hogy a világ láthassa, hogy III. György a gyarmatok felett “korlátlan zsarnokuralomra törekedett.” Az elszakadást az okozta, hogy a sérelmek orvos­lására irányuló kérelmekre a válasz még súlyosabb sérelmek előidézésében nyilvánult meg.” A washingtoni Department of the Interior Nemzeti Műem­lék Osztályának engedélye alapján az Amerikai Magyar Szövetség julius 4-én d. u. % 2 órakor New Yorkban megko­szorúzza az országalapitó Wa­shington György legrégibb sza­badtéri szobrát. Az ünnepség a “Nemzet Atyja” által meg­nyitott, első amerikai törvény­­hozás ülésének színhelyén, a new yorki Wall St.-en, a Broad St.-el szemben levő Federal Hall Memorial (más néven Sub- Treasury Building) előtt megy végbe vasárnap délután. Az Amerikai Magyar Szö­vetség ily módon hódol az Egyesült Államok első elnöké­nek, aki magyar ember: Ko­­váts Mihály huszárezredes hat­hatós segítségével vívta ki az Ujraza függetlenségét. Kováts “óbester” volt ugyanis az, aki Washington lovasságát meg­szervezte, sőt, annak élén hősi halált szenvedett, 175 évvel ezelőtt. A két világháború között szép szokás fejlődött ki az amerikai magyarság körében. Minden julius 4-én ugyanis az óhazába zarándokolt “turis­táink” népes küldöttsége jelent meg Budapesten a Városliget­ben, hogy az ott, amerikai ma­gyarok áldozatkészségéből emelt Washington szobrot meg- j Még mielőtt a forradalom megpecsételte volna az elsza­kadás tényét, a gyarmatosok a kormányzás uj bölcseletét gya­korlati tényekben fejezték ki. Az uj államok alkotmányába beiktatták az “Élethez, Sza­badsághoz és Boldogsághoz való Jogokat.” A 13 évvel ké­sőbb létrejött amerikai szövet­séges alkotmánynak és a Bill of' Rights-nak ugyanezek á jogok az alapvető elvei. Függetlenségünk 179-ik szü­letésnapján bizalmunk erősebb, mint valaha, hogy az egyenjo­gúság természetes eszméi az amerikai élet minden mozzana­tában érvényesülni fognak. koszoruzzák. Ma ilyesmiről a mostoha körülmények miatt nem is álmodhatunk. Ezért fon­tos, hogy itt, a szabad Amerika földjén tüntessünk emberi jo­gaink és Magyarország felsza­badulásába vetett tíitünk mel­lett. A new yorki napilapok erre az alkalomra fotóriportereket küldenek ki, hogy a Washing­ton szobrát megkoszorúzó amerikai magyar csoportot megörökítsék. Ezúton is kérjük tehát, hogy New York környé­kéről minél többen — asszo­nyok és leányok lehetőleg nem­zeti viseletben — jelenjenek meg. Egyházközségeink, egyle­teink és cserkészcsapataink hozzák magukkal zászlaikat is, hogy az első amerikai parla­ment klasszikus szépségű épü­letének lépcsőzetén valóban festői benyomást keltsen az ünneplő magyar csoport. Vasárnap, Fourth of July napján, az Egyesült Államok legnagyobb hivatalos ünne­pén d. u. 1:30-kor találkozzunk Washington szobránál New York környéki magyarok! Downtown Manhattan szivé­ben, a Wall St.-en, egy block­­nyira a Broadwaytól keletre vár Washington és Kováts óbester szelleme. Legyünk ott pontosan, minél impozánsabb létszámban! > Magyar koszorú Washington György New-Y ork-i szobrán Churchill és Edén washing­toni látogatásának célja és jelentősége A múlt napokban sorsdöntő t a n á cskozásokat tartottak Washingtonban. Csak a későb bi idők folyamán lesz képes majd a történelem tárgyilago­san megállapítani, hogy a kétségtelenül nagy angol dip­lomata, de már túlságosan előrehaladt korú konzervatív Churchill és a hozzá hasonló­an szintén konzervativnak tartott Anthony Eden, angol külügyminiszter, mennyiben volt képes helyre állítani az Egyesült Államok és Anglia között megrendült barátsá­got, mit a két ország külpoli­tikai elgondolásának különbö­zősége renditett meg. Tulajdonképen nemis a ba­rátság megrendülése az oka annak, hogy a szabad demo­kráciák táborában meglehető­sen nagy a nyugtalanság. Sokkal fontosabb okok forog­nak kockán, mint a demokrá­ciák két vezető országa közöt­ti barátság. Ugyanis ez csak egy érzésbeli állapot, mely időlegesen kellemes vagy kel­lemetlen lehet, de végered­ményben a barátságos állapot az érdekek együttes fennfor­gása esetén könnyen helyre állítható. A demokráciáknak együttes érdeke ma az orosz kommunista imperializmus e­­rőszakos térfoglalása elleni védekezés. E védekezés mód­jában van eltérés a két ország között. Anglia és Franciaország az engedékenység 'politikája mi­att került velünk ellentétbe Az Egyesült Államok az en­gedékenység politikáját egy helyrehozhatatlan h i b ának tartva, — Oroszországgal szemben természetszerűleg e­­rélyes álláspontra helyezke­dik. Ugyanakkor, amint azt a múlt heti rovatunkban bőveb­ben fejtegettük, az angol dip­lomácia hajlandó lenne olyan megállapodásra lépni a kom­munizmussal, amit mi elfo­­gadhatatlannnak tartunk. E téren a franciák még mesz­­szebbre is mennének, mert eltekintve attól, hogy az uj francia miniszterelnök, Pi­erre Mendes-France, szívesen fizetne túl drága árat is azért, hogy Indo-Kinában még jul. 20-ka előtt békét teremtsen és ezért már hajlandó lett volna tanácskozni is a múlt héten a kínai kommunista miniszter­­elnökkel, de Németország fel­­fegyverezése egy európai szö­vetséges hadsereg keretén be­lül, — még mindig a legna­gyobb akadálya annak, hogy Franciaország is teljes erővel és bizalommal kooperáljon az Egyesült Államokkal. Azonban miután Walter Smith amerikai helyettes kül­ügyminiszter, Géniből haza­felé utazása közben megállt Párisban és beszélt a francia miniszterelnökkel, ez megvál­toztatta azt a tervét, hogy Genf be menjen és ott a kínai kommunista miniszterelnök­kel tanácskozzék az indo­kínai béke megkötésére vo­natkozólag. Ugyanabban az időben Eden is beszélt a fran­cia miniszterelnökkel, s hírek szerint — ő viszont helyesnek találta volna, ha Mendes- Francé a kínai kommunisták­kal tárgyalásokba bocsátko­zik. Hogy ez megfelel-e a való­ságnak, vagy nem, — azt egy­előre nem lehet megállapítani, azonban nem vitás az a tény, hogy az angolok szeretnének békés megállapodásra jutni a kommunistákkal, mert Eden Washingtonba utazása előtt néhány nappal az angol alsó­házban tartott beszédében ilyen irányú kijelentéseket tett. Ezen előzmények után az amerikai hivatalos körök, beleértve a Kongresszusnak vezető tagjait is, nyugtalan kíváncsisággal, sőt azt is mondhatnánk, — hogy bizal­matlanul néztek Churchill és Eden látogatása elé. Ugyanis kétségtelen, hogy az angol ál­lamférfiak azért jöttek ide, hogy minket az ő álláspontjuk elfogadására bírjanak rá. Ha ez nem. sikerül, mint ahogy valószínűleg nem is fog sike­rülni, akkor a problémák e­­gész sorával kell a demokrá­ciáknak előbb megbirkózniuk, mielőtt az orosz medvéveli birkózásra kerülne a sor. Churchill minden áron sze­retné elkerülni a háborút — és bízik abban, hogy egy utón fogunk haladni Angliával A múlt szombaton az angol államférfiak tiszteletére a Fehér Házban luncheon volt, melyen Churchill az ő, szoká­sos szellemes megjegyzései­hez híven most is tett egy ilyen különleges kijelentést, amikor azt mondta, hogy: “Better to talk jaw to jaw, than have war.” Ennek szó­szerinti magyar fordítása ér­telmetlen lenne, mert “jaw” magyarul álkapcsot jelent. A- zonban Churchill ezzel való­színűleg azt akarta mondani, hogy még mindig jobb, — ha fogvicsorgatva is, — de kibe­széljük magunkat, mint ha szó nélkül háborúba men­nénk. Churchill optimisztiku­­san tekint az amerikai látoga­tásának sikere elé, mert a lun­­cheon-on jelenlévő szenátorok szerint azt is kijelentette, hogy: “Vélemény eltérések mindig voltak és lesznek a nemzetek között, azonban az Egyesült Államoknak és Ang­liának egy utón kell haladni­uk.” Azt azonban nem mond­ta, hogy ez az “egy ut” angol vagy amerikai mérnökök ter­vei szerint készült? Erre a kérdésre a választ még az angol államférfiak Amerikába érkezése előtt már megadta a Kongresszus alsóházának külpolitikai albi­zottsága. Ez az albizottság 12 tagja az Elnökhöz átiratot küldött, melyben előre is til­takoztak Eden által körvona­lazott ázsiai meg-nem-táma­­dási egyezmény tervének elfo­gadása ellen. A képviselők szerint ez az egyezmény nem­csak hogy elismerné a kom­munisták győzelmét, de egye­nesen biztosítaná is azt. A fentiek képezik röviden vázolt hátterét a washingtoni tanácskozásoknak, amiket e­­zért joggal tekinthetünk sors­döntő fontosságúnak. MOST HÉTFŐN LESZ FŐT1SZTELETU BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES FEL­AVATÁSA ÉS BEIKTATÁSA d. e. lö-kor Este 7 órakor bankett az iskola dísztermében FT. BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES Lapunk olvasóit értesítettük előbbi lapszámainkban, hogy az Amerikai Független Magyar Református Egyház legmaga­sabb egyházi méltóságába a fő­­esperesi méltóságra, amely a püspöki hivatalnak felel meg, az egyházak csaknem egyhan­gúlag Ft. Béky Zoltánt válasz­tották meg, Ft. Vincze Károly volt főesperes örökébe. Ft. Béky Zoltán, aki 15 esztendeig volt a Keleti Egyházmegyének espe­rese, bizonyságot tett kiváló egyházkirmányzói képességei­ről. Személyében az Egyházke­rület valóban a legkiválóbb ve­zéregyéniségét, egyházkormány­zót és főpásztort állított a füg­getlen egyházak élére. Ft. Béky Zoltán nemcsak egy­házi ügyekben, hanem a magyar közéletben is, az utóbbi negyed­század alatt, a legkiválóbb veze­tők és élharcosok között harcolt írásaival tüzes felrázó szónokla­taival és tetteivel minden ma­gyar és amerikai nemes ügyért és a közélet tisztaságáért. Meg­alkuvást nem ismerő, törhetet­len hitü, elveihez és meggyőző­déséhez ragaszkodó, kiváló kép­zettségű és tehetségű férfiú. Munkáival, cikkeivel, theologiai tanulmányaival, alkotásaival, nemcsak a magyarság, hanem a világ protestantizmusa előtt is ismertté tette a nevét. Világkon­gresszusokon tartott előadásai­val és szónoklataival felbecsül­­hetelen szolgálatokat tett a le­­igázott magyarság és reíormá­­tusság érdekében. Ft. Béky Zoltán hivatalos fel­avatása és beiktatása most Hét­főn, julius 5-én fog megtörtén­ni Egyházkerületi gyűlés kere­tében. A felavatást uriszentvacsora előzi meg d. e. fél 10 órakor, a­­mikor a főesperes úrvacsorát oszt. A felavatás d. e. 10 órakor lesz: a felavatást végzik az egy­házmegyék esperesei Nt Nagy Lajos Nyugati és Nt. Urbán Jó­zsef keleti egyházmegye espere­sei és Nt. Daróczy Sándor volt főesperes, Nt. Szőke István, Nt. Kovács István és Nt. Borshy Ke­rekes György volt esperesek. Uj palástot készíttetett a ;rentoni egyház Lorántffy Zsu­­zsánna Nőegylet a főesperesi a­­vatásra, annak a palástnak a mását, amelyben 26 évvel ezelőtt Nt. Béky Zoltánt lelkésszé szen­telte a Tiszáninneni Egyházke­rületnek nagy nevű püspöke, Ré­vész Kálmán. A felavatás után kezde­tét veszi az Egyház Kerület gyű­lés és az Alkotmányozó gyűlés. A Kerület 26 egyházából az or­szág minden részéből a lelkészek mellett egy-egy világi képvise­lő fog megjelenni. A gyűlés két napig fog tartani. Délben a trentoni geyház ebé­den látja vendégül a kiküldötte­ket este pedig beiktatási banket­tet készít elő 7 órakor. A beiktatási bankettre az egyház vezetősége szeretettel hívja meg Trenton és környék­beli magyarságát is. A bankett részvételi ára 2 dollár. Úgy a felavatásra, az Egyház Home Avenue-i temploihában, mint az este 7-kor tartandó ban­kettre az Egyház Grand és Beatty utcák sarkán levő iskola dísztermében szívesen látja Trenton és környékbeli magyar­ságot az EGYHÁZ VEZETŐSÉGE MI ÚJSÁG...? ID. GÁLL SÁNDOR és neje, 305 Beatty Street-i honfitár­saink Detroitba és Flint, Mich.­­ba utaztak vakációra, ahol — mint régi lakosok — rokonaik­nál és barátaiknál voltak szíve­sen látott vendégek. Junius 13- án résztvettek a Flint-i magyar Református Templom harang­­szentelési ünepélyén. A rokonok és j óbarátok viszontlátása köl­csönös örömet jelentette mind­nyájuk számára s Gáli Sándor és neje honfitársaink egy kelleme­sen eltöltött vakáció szép emlé­­j keivel térnek haza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom