Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-05-14 / 20. szám
1913 OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Evünk__________ ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. MÁJUS 14. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year EURÓPAI ÚTRA INDULT A SEGÉLY AKCIÓ TITKÁRA Mennyi bevándorlót engednek be? Minden okossága és észbeli adottsága dacára is az embernek igen sok hibája van. Nemhiába nevezik az embert, — a teremtés koronáját, — gyarló emberi állatnak. Ezt a hízelgőnek nem mondható titulust az átlag-ember mint egy nagy komplexumnak hihetetlen parányi kis pontja, méltán kiérdemelte. Az emberi gyarlóságnak sok vállfája van, mik közül még az ártatlannak látszó gyengeségek is sok bajt okozhatnak. Próbáljuk csak fejtegetni, hogy mi minden kellemetlenség származhatik például a hiúságból. Mig egyrészt a hiúság különösen a nőknél a külső megjelenés formáját feltétlenül kellemesebbé teszi, a férjeknek igen sokszor erőn felüli munkát, gondot és izgalmat okoz, hogy a kedves feleségüknek a legújabb divatnak megfelelő uj ruhát, cipőt és kalapot vehessenek. Hogy a férjek ebben az erőlködésben túl sok élet energiát fogyasztanak, az végeredményben lényegtelen, mert a hiúságtól a férjek sem mentesek. Ugyanis igen sok férj büszke arra, hogy ji feleségük szépen öltözködik, bár az előrehaladottabb korban lévő nők főképen a barátnőik pukkasztására cifrálkodnak és nem pedig azért, hogy a férjüknek tetszenek. így tehát a hiúság a divat téren nem oko^ nagyobb zavarokat. Mikor a hiúságból sok baj származhat Azonban sokkal veszedelmesebb alfaja a hiúságnak az, * ha valaki bizonyos ideológiai elméletnek lesz a, hive, mert véletlenül ilyen badarság divatba jött. Ezek az időnként felbukkanó divatos elméletek, mik rendszerint szélsőséges célokat akarnak erőszakkal megvalósítani, már nem egyszer világ katasztrófáknak voltak előidézői. A közelmúltban két ilyen ellentétes szélsőség, a nácizmus és kommunizmus, olyan szerencsétlenséget zúdított az emberiségre, melyhez hasonlót a történelem csak keveset mutathat. Nem akarunk ez elméletek lényegéről beszélni, mert az már egy nagyon elcsépelt téma, de az utóbbi hetekben gyakran megismétlődő jelenségekből szeretnénk bizonyos következtetést levonni, mert azok pillanatnyilag érdekes problémák lettek. A különböző kongresszusi albizottságok, de különösen McCarthy szenátornak Amerika-ellenes tevékenységeket kivizsgáló szenátusi albizottsága több olyan ismertebb művésznek, újságírónak és más intellektuális egyénnek nevét hozta kapcsolatba a kommunista eszmékkel és bizonyos tényekből következtetve egy időben még a kommunista párthoz való tartozás lehetőségével is, hogy még a legelfogulatlanabb szemlélő előtt is felmerült a kérdés: Lehetséges-e az, hogy még ilyen emberek is elveszit-Veszedelmes a divatba jött hóbort követése Arti Shaw, a neves hollywoodi zenekar vezető, szinte sírva ismerte be a szenátusi albizottság előtt, hogy egy időben őt is megzavarta az a divatba jött hóbort, hogy aki intellektuálisnak akart látszani, annak haladni kellett a “modern fejlődés” természetes irányával. Ezt az intellektuális tévhitet használta ki az orosz imperialista kommunizmus a világuralom megszerzése iránti törekvésében és amint a kongresszusi albizottságok vizsgálatai kiderei tették, — szinte ijesztően sikeres eredménnyel. A kommunizmus ügyét szolgáló különféle szervezetekhez nagyon sok olyan egyén csatlakozott, kik haladni akarva a korral, nem tudták, hogy tulajdonképen csúnya csapdába estek. Rövidlátásból és nem meggyőződésből lett Amerikában a második világháború alatt és egy igen rövid ideig utána is oly sok pinki, fellow-traveler és más hasonló elnevezéssel megjelölt egyén automatikusan az ország alkotmányának és törvényes rendjének erőszakos felforgatója. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek olyanok, akik a világ nagy részével való összehasolitás alapján joggal tej jel-mézzel folyónak tekinthető jó országunk biztonságát önző egyéni érdekből vagy tudatlanságból alá nem akarnak ásni, de nagyrésze azoknak, kik akkor lettek orosz barátok, mikor Oroszország szövetségesünk volt, valójában aligha lehettek saját országuknak az ellensége. Ezt nem ezeknek a védelmére hozzuk fel, mert mindenki saját maga adjon számot arról, hogy mennyire hibás vagy ártatlan valamiben azonban most hogy a kongresszusi vizsgálatokkal kapcsolatban annyi név került forgalomba, ne gondolják a tudatlanok, hogy Amerikában a komunizmusnak annyi sok hive van. A kongresszusi albizottságok vizsgálatainak mérlege Ha ezt a szempontot figyelembe vesszük, akkor önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy vájjon nem okoznak-e több rosszat, mint jót a kongresszusi albizottságoknak sok publicitással alátámasztott vizsgálatai, miket a kommunisták a Saját céljaikra nagyszerű propaganda gyanánt használhatnak fel. Ez a kérdés még a kormány körökhöz legközelebb állókat is izgatja, de tekintettel az ügy kényességére mindenki hallgat, mert senki sem akarja magát kitenni fölösleges kritikának. A kongresszusi albizottságok is kifogynak majd egyszer a szenzációt keltő adatokból, nevekből és tettekből, s a közvélemény is szépen napirendre, tér majd az (Folyt, a 4-ik oldalon) Áldásos működésének nyolcadik évét töltötte be nemrég az Amerikai Magyar Segélyakció s a legutóbbi közgyűlés ismét behatóan foglalkozott annak jövendő munkásságával, terveivel. A közgyűlés úgy határozott, hogy az Európában rekedt ellátatlan, valamint újonnan menekült és igy segélyre szoruló magyarság tényleges helyzetének kivizsgálása és az arról készítendő tárgyilagos jelentés megtétele céljából átküldi megbízottját Európába és az ő jelentésének elbírálása után állapítja meg majd a Segélyakció további terveit, működésének bővítését vagy korlátozását. Hogy a közgyűlés és igazgatóság erre az álláspontra helyezkdeett, annak köszönhető, hogy éppen a közgyűlésen jelentette be Borshy Kerekes György, mint a központi intéző bizottság elnöke, hogy egy magát megnevezni nem óhajtó emberbarát nagylelkű adományából megfelelő összeg áll rendelkezésre kimondottan arra a célra, hogy a Segélyakció saját emberét, akinek az ügyekben már tapasztalata van, teremszemlére átkülddesse Európába és tapasztalata alapján esetleg olyan tervet dolgozhasson ki, amely az anyagi erőforrások biztosítása esetén a segélyre szoruló külföldi magyarság további támogatását lehetővé tenné. A közgyűlés hálával és köszönettel fogadta el a nemes felajánlást. A Séllyei F. Lajos országos elnök, Borshy K. György központi intéző bizottsági elnök, Szegedy L. István pénztáros, Nagy F. Lajos ellenőr és Cukor Mór jogtanácsosból álló szükebb bizottság legutóbbi gyűlésén a sponsor egyenes kívánsága szerint utasította Dobozy Arthur ügyvezető titkárt, aki Európában mint a Segélyakció egyedüli megbizott-SZERKESZTŐI ÜZENET EGY OLVASÓ, Trenton. — Nagyon sajnáljuk, hogy az említett estélyről nem értesült idejében lapunk utján, de mi errevonatkozólag semmiféle értesítést nevezett egyesülettől nem kaptunk; nemcsak fizetett hirdetést, de még csak egy kérést se arranézve, hogy tájékoztatót tegyünk közzé... (Pedig talán megtettük volna, teljesen díjtalanul, dacára annak, hogy az estélyt pénzszerzési célra rendezték...) Általában minden jótékonycélu, vagy egyházi mulatságról és eseményről készséggel közlünk előzetes híradást lapunkban, ha arra felkérnek és annak szövegét, vagy adatait idejében közlik velünk! — Végül még megjegyzzük azt, hogy a mi lapunk nem kér és nem vár könyöradományt senkitől, a mi lapunkat a jó előfizetők és jó hirdetők tartják fenn és nemcsak hogy nem fogadunk el, de nincs is szükségünk holmi odadobott dollárokra! Ezzel szemben elvárjuk azt, hogy ha valaki kimondottan üzleti alapon hirdetni akar lapunkban valamit, azért fizessen meg, még pedig hirdetési tarifánk árai szerint! ja szerepel, hogy a lehető legrövidebb időn belül induljon el a terepszemle elvégzésére. A fenti bizottság természetesen annak idején kötelességszerüen értesíteni fogja az amerikai magyarságot a központi intéző bizottság és az igazgatóságon keresztül a további fejleményekről, állandó jóakarónk, az amerikai magyar sajtó utján. A Segélyakció irodája az ügyvezető titkár távolléte alatt is magyar testvéreink szolgálatára áll a délelőtti órákban. Levelekre, mint eddig is, készséggel válaszolunk, használt ruhagyűjtésünket pedig, amely eddig is szép eredménnyel járt, folytatjuk. The Aáierican Hungarian Relief, Inc. 246 Fifth Avenue, New York 1, N. Y. “Oroszország meg fog térni!” A Blue Army of Our Lady of Fatima rend több mint 1000 delegátusa fog résztvenni a Fatima rend julius 12-től 16-ig, megtartandó v i 1 á gkongresszusán Plainfielden. A delegátusok nagyrésze az Egyesült Államokból és Canadából érkezik. A rendet hat évvel ezelőtt Rev. Father Harold V. Colgan, a plainfieldi St. Mary’s egyház plébánosa alapította azzal a célzattal, hogy tagjait a vallásosság fokozott gyakorlására serkentse. A rend egyik főfeladatának tűzte ki a vörös veszedelem elleni küzdelmet a vallásosságon alapuló eszmei fegyverekkel. Megalakulása óta a rendnek huszonhét idegen országban több mint két millió tagja van. Ezek egyetemesen küzdenek annak, a célnak az eléréséért, hogy Oroszország lakosságát visszatérítsék a vallásban való meggyőződéshez és a hitélethez. A júliusban megtartandó kongresszus eme elgondolás alapján “Oroszország meg fog térni” jelszóval nyílik meg. Thomas A. Boland newarki püspök nyitja meg a kongreszszust pápai benedikcióval. A prominens szónokok között szerepel George W. Ahr, S.T.D. trentoni püspök és James A. McNulty newarki segédpüspök is. Vörösek képhamisitása Az élenjáró “Béke és Szabadság” c. moszkvai újság a képhamisitástól sem riad vissza. A Vöröstéri Lenin mauzóleumnál készült felvételen — melyen Sztálin egy virágcsokrot átnyújtó Komszomol-kislánykával látható — egyszerűen az elhunyt tanítómester mellé odakopirozták Malenkovot, aki az eredeti képen csak az ötödik helyen állt. Ami azonban még jobb, illetve vonalhjibb: az eredeti kép valamennyi szereplőjét kisatirozták, úgy hogy a “Béke és Szabadságiban közölt képen csakis Sztálin és Malenkov látható. A Life Magazin pár hét előtt leleplezte a hamisítókat, egymás mellett közölve a két képet; az I eredetit és a meghamisitottat... | A legújabb “csodagyógyszer” nem is olyan uj... Uj, érdekes megállapítások az aspirinről, amellyel bámulatos eredményeket értek el szívbajok kezelésénél Az American Heart Association Atlantic Cityben megtartott szokásos évi gyűlésén egy csoport orvos meglepő közlést tett: az aszpirin, amely évtizedek óta közhasználatban van, szintén a “csodaszerek” közé számítható. Az orvosoknak ez a csoportja Salt Lake Cityben, az utahi állami egyetemen kísérletezett az aszpirinnel és bámulatos eredményeket ért el vele. A felfedezés azóta az ország más kórházaiban is közismert. A szívbajok számos változatánál — mondják az orvosok — az aszpirin lényegébe nugyanolyan eredményt ér el, mint a cortisone, az utóbbi évek hires csodagyógyszere. Az aszpirint általában fájdalomcsillapító szernek tekintik és né micsekély csiraölő hatása is van. Már régebben észrevették, hog yaszpirin valami kellemes körérzetet okoz, még akkor is, ha nem csupán fájdalomcsillapítóként használják. Több évi kísérletezés után rájöttek arra, hogy a kellemes közérzetet mi okozza. Azaszpirin erősebb működésre serkenti az adrenalin mirigyeket, amelyek ezáltal nagyobb mennyiségű adrenalint bocsátanak a véráramba. Miután a cortisone egyik hatása szintén az, hogy serkenti az adrenalin-mirigyek működését, az utahi csoport azt kezdte vizsgálni, hogy van-e különbség a cortisone és aszpirin között, ha' gyengülő szívműködés ellen alkalmazzák. Legnagyobb meglepetésre arra jöttek rá, hogy az aszpirin ugyanazt a hatást teszi mint a cortisone, legalább is ebben a vonatkozásban. Ebből kiindulva, az orvosok azt kezdték vizsgálni, hogy milyen hatása van az aszpirinnek, ha sokk ellen alkalmazzák. Az eredmény itt is meglepő volt, mert 816 eset után azt jelentették, hogy aszpirin adagolása felére csökkentette a sokk folytán bekövetkezett halálesetek számát.. Az utahi orvos-csoport eredményei oly meggyőzőek, hogy az orvosok most komolyan latolgatják a hagyományos módszerek megváltoztatását szívroham esetén. Vándorol a Sztalin' tér... Miután Sztálin meghalt, a budapesti Városi Tanács rendkívüli ülésén elhatározta, hogy a főváros legszebb terét Sztálinról nevezi el. Ez a “legszebb tér” természetesen a Sztálin szobra körüli térség, melynek szépségére külön államvédelmi kirendeltség vigyáz éjjel-nappal. Eddig is volt Sztalin-tér (a volt Erzsébettér), ezentúl azonban ezt a teret Engels-térnek fogják nevezni. Kíváncsian várjuk, hogy mikor neveznek el utcát Malenkovról. Legalábbis egy zsákutcát... (/íz alábbi cikk, a Common Council for American Unity szerkesztésében, az uj McCarran-Walter féle bevándorlási törvényt ismerteti, anélkül, hogy előnyeit vagy hátrányait kutatná. Aki bővebb felvilágosítást szeretne, rendelje meg a Council-tól $1.50-érí az erről irt könyvet. A Council cimes 20 West 40 Street, New York 18, N. Y.) Még a törvény kongresszusi vitája alatt is megoszlottak a vélemények arról, hogy az uj törvény leszállítja-e vagy felemeli-e az amerikai bevándorlók számát. A tények a következők: A régi bevándorlási törvény szerint az évi kvóták összege 154,277 volt, az uj törvény szerint 154, 657 lesz, tehát 380-al több. A régi kvótákat azonban leszállították A kiszámítás körül alkalmazott uj módszer következtében 26 ország kvótáját mérsékelten leszállították. így például Magyarországét 4-el, Ausztriáét 8- al, Csehszlovákiáét 15-el, Romániáét 2-vel, Jugoszláviáét 5-el, Németországét 143-al, Nagybritanniáét 360-al, Írországét 97- el, stb. Az európai államok kvótáit összesen 905-el szállították le; ezzel szemben 12 ázsiai ország egyenként 100-as kvótát kapott s a japán kvótát 100-ról 185-re emelték fel, beengedve az ázsiai benszüiötteket is. A kvótákat azonban nem merítik ki A 154,657-ben megállapított kvótaszám nem jelenti azt, hogy ennyi embert tényleg be is engednek az országba. Az észak- és nyugat-európai országokból 1947 és 1951 között évenként 47026-69366 ember jött csak be, holott ez országok kvótái összesen 123,853-ra rúgtak. Egyes években tehát körülbelül 75,000 kvótaszám f e 1 h asználatlanul maradt. Ezzel szemben déli és keleti Európa országainak kvótáit mindig túljegyezték. A Displaced Persons Act értelmében a jövő évek kvótájából 50%-ot már előre kiadtak bizonyos menekülteknek. A déli és keleteurópai államok 1954-1960-as kvótájából e címen 8400-at fognak évente levonni, 1960 után még sok évig, évente körülbelül 6000-et. A gyarmatok kvótáját 100-ra redukálták Az uj törvény szerint a gyarmatok egyenként csak 100-as kvótát kaptak az anyaország terhére. A British West Indies lakóit ez az intézkedés hátrányosan érinti. Eddig e szigeteken születtek korlátlanul jöhettek be a kihasználatlan angol kvóta terhére, (1951-ben pl. 2290-en). Ezentúl csak a hat szigetnek kijáró 600-as kvótát használhatj ák évente. Sokan azt állítják, hogy az uj törvény szigorúbb állambiztonsági szempontokat érvényesít s ez a tény magában véve is csökkenteni fogja a bevándorlók számát. Erre azonban semmi kilátás sincs, annál is inkább mert a biztonsági korlátozásokban igen csekély változtatást hozott az uj törvény. Kvótán kívüli bevándorlók Az uj törvény nem ad kvótán kívüli bevándorlási engedélyt a professzoroknak. (1951-ben 214 professzor jött be kvótán kívül.) Ezzel szemben kvótán kívül fogja beengedni amerikai polgárok ázsiai feleségét s gyermekeit és kvótán kívüli jogokat ad amerikai polgárnők férjének is, tekintet nélkül arra, hogy a házasságot mikor kötötték. E két utóbbi változtatás valószínűleg fel fogja emelni a kvótán kívüliek bevándorlását. A menekülők A Szovjetnek van egy súlyos problémája, amit nem takargathat a külvilág előtt, mert bizonyítékok naponta áttörnek a Vasfüggönyön... Ezek a bizonyítékok: élő emberek, a menekülő férfiak és nők, akik közül sokan rettenetes nehézségek ellenére is kijutnak a börtönfalak mögül a szabad világba... Berlin keleti zónájából havonta mintegy 30,000 ember menekül át a nyugatra. Kelet-nNémetország, C s e h s z 1 ovákia, Ausztria és Magyarország határain át sokezer ember szökik át a nyugati zónákba. Henry Cabot Lodge, az Egyesült Nemzetekhez kiküldött amerikai bizottság vezetője, három menekülés történetét ismertette nemrégiben. Az első eset magyar emberekről szól, Kántor Istvánról, aki feleségével együtt Budapestről Svájcba érkezett egy lepecsételt vagonban elhelyezett üres hordóban rejtőzködve. Egy másik kisgazda feleségével és három gyermekével átúszta a-határfolyót, hogy Ausztria nyugati zónájába jusson át. Egy fiatal vasmunkás, feleségével és gyermekével kijátszotta a határőrök és vizslakutyák éberségét, átjutott az aláaknázott mezőkön és végül is átvágta a drótsövényt, hogy szabadsághoz jusson. Mindennap olvasatunk hasonló történetekről, amelyek kalandosabbnál-kalandosabb menekülésekről szólnak, • vasúton, tengeren, levegőben és gyalog. A hatőrőrség megkettőzése, a visszamaradt hozzátartozókon való bosszuállás, mindez nem szünteti meg a menekülők áradatát. Az emberek egyirányú vándorlása kézzelfogható bizonyíték arra, hogy nincs minden rendben a Vasfüggönyön túl. Senkisem hagyja el a hazáját, ha nincsen nyomós oka rá! Mi, akik magunk is bevándorlók vagyunk tudjuk, hogy hinni kell abban, hogy az itteni élet, amely egészen más, mint odaát, megjutalmaz a kockázatért, amely a jelen esetben halált, vagy súlyos börtönbüntetést jelent. A menekülők végtelen sorozata hisz ebben és aki otthon maradt — félve és titokban, de szintén hisz benne... COMMON COUNCIL A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.
