Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-03-05 / 10. szám

1913 ' ‘' S OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR • Negyvenedik Jubileumi Évünk_ _ ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. MÁRCIUS 5. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az Egyesült Nemzetek ülésén az amerikai delegátus tények­kel bizonyította, hogy a ko­reai háborúért a felelősség ’ Oroszországot terheli Kétségtelenül meg lehet ál­lapítani, hogy az uj admi­nisztráció által nagyban han­goztatott “erős kéz” politiká­ja nem csupán választás előtti ígéret volt, hanem őszintén megvalósítandó igyekezet a világ békéjének helyreállítása érdekében. Az amerikai kül­politikának uj korszakát nyi­totta meg az Egyesült Nemze­tek múlt héten újra elkezdő­dött ülésszakán az Egyesült Államok képviselője, Henry Cabot Lodge, Jr., amikor a Political and Security Com­mittee ülésén tartott beszédé­ben minden tétovázás nélkül a világ jelenlegi zavarainak az előidézője gyanánt Szovjet Oroszországot nevezte meg. Bár ezt minden józanul gon­dolkodó ember úgyis tudta, a­­zonban mint tényt 10 pontban összefoglalt bizonyítékokkal még senki oly nyíltan és této­vázás nélkül az oroszok sze­mébe nem mondta, mint azt Henry Cabot Lodge Jr. tette. Mivel ő az Egyesült Államok nevében beszélt, állításainak, sőt bátran mondhatjuk, hogy vádjainak, igen komoly súlya volt. Lodge letagadhatatlan bi­zonyítékkal alátámasztott té­nyekkel valószínűsítette, hogy a koreai háború az oroszok in­trikái következtében, sőt e­­gyenesen az ő kezdeményezé­sükre indult meg, hogy ők lát­ják el hadifelszeréssel a kinai és koreai kommunistákat, s hogy a koreai háború azonnal megszűnne, ha azt az oroszok valóban akarnák. De Oroszor­szág mindaddig nem akar bé­két Koreában, mig az utolsó kinai katona harcolni tud. Lodge felszólította az oroszok jelenlévő reprezentánsát, a nagyhangú propaganda be­szédeiről hírhedt Vishinskyt, hogy ha tudja, cáfolja meg a­­zokat az adatokat, amikkel ő az oroszok elleni állításait alá­támasztotta. Vishinsky, a minden hájjal megkent ravasz diplomata, szokásától eltéröleg ez. alka­lommal nem sietett hangos propaganda választ adni. U- gyanis e kényes ügyben való­színűleg jónak látta előzőleg utasításért a Kremlin uraihoz fordulni, mert ha véletlenül a válaszával Moszkvában nem lettek volna megeléged­ve, a kegyvesztett orosz dip­lomaták sorsát aligha kerülte volna el. Lodge beszédére Vi­shinsky válasza a való tények elhallgatása mellett bizonyára újabb arcátlan támadás lesz a demokrata szabad világ és főkép az Egyesült Államok ellen. Különben mielőtt Lodge a szokatlanul, de nem váratla­nul erőshangu beszédét el­mondta, már is sejteni lehe­tett, hogy a tárgyaló asztalnál egymással szembenálló, de máskülönben legalább is jó arcot mutató diplmáciai ud­variaskodásnak korszaka el­múlt. Lodge nem volt hajlan­dó az újságok fényképészei­nek azon kívánságát teljesíte­ni, hogy Vishinskyvel kezet fogva magát lefényképez­­tesse. Mit kér a magyar kormány a 13 évi börtönre ítélt Sanders szabadon bocsátásáért? 1950-ben Edgar Sanders angol állampolgárt, ki üzleti összeköttetéseinél fogva ide­iglenesen Budapesten lakott, a magyar hatóságok Robert Vogeler amerikai üzletember­rel együtt kémkedés gyanúja alatt vád alá helyezték és a bíróság az előbbit 13 évi, az u­­tóbbit pedig 15 évi börtön büntetéssel sújtotta. Mintegy másfél évvel később Vogeler kiszabadult, mert a kommu­nistáknak szükségük volt bi­zonyos engedményekre, miket az amerikai kormánytól Vo­geler szabadon bocsátása elle­nében kicsikartak. Nem véletlenül irtuk, hogy a kommunistáknak volt szük­ségük valamit az amerikaiak­tól kapni, nem pedig a ma­gyar kormánynak. Igaz, hogy végeredményben e g é s ze n mindegy, ha akár a jelenlegi magyar kormányról, vagy a­­kár az orosz kormányról van szó, mert a kettő egyet jelent. A vasfüggöny mögött a hata­lom a Kremlin urainak a ke­zében van; a csatlós államok “kormányai” csak dróton rángatott bábfigurák, miknek nyaka körül láthatatlanul, de intő figyelmeztetés gyanánt bizonyára kötél is lóg. Az elég gyakran előforduló politikai “tisztogatások,” mikben a rö­viddel ezelőtt még nagyban dicsőített vezetőket hirtelené­­ben az állam ellenségeinek nyilvánítanak és természete­sen — felakasztanak, eléggé igazolják az állandóan nyakon lógó kötél elméletét. Sanders még mindig ma­gyar börtönben sinylődik és neve jóformán már feledésbe is ment. Ugyanis most nem olyan világban élünk, amely­ben egyesek sorsával sokat tö­rődnének az emberek. Azon­ban a múlt napokban Sanders neve ismét újság szenzáció lett a világsajtóban. Ugyanis Magyarország felajánlotta az angol kormánynak, hogy sza­badon bocsájtja Sanderst, ha cserében az angolok közbenjá­rására a Malájában halálra ítélt Lee Meng 25 éves kinai kommunista leánynak, kinél elfogatásakór kézigránátot találtak, — megkegyelmez­nek. Ez a Lee Meng állítólag egyik vezére volt a dzsunge­­lekben harcoló kommunista partizánoknak, s őt kilenc angol alattvaló- megöletésé­­vel vádolták. A feltűnő szép kinai leány tagadta, hogy ne­ki bármilyen köze is lenbe az angolok megöletéséhez, s azt állította, hogy a személyazo­nosságban tévedés van. Azon­ban mivel Malájában hadi ál­lapot van, s halálbüntetéssel sújtják azt, akinél rejtett fegyvert találnak, azért a Lee Mengnél talált kézigránát már egymagában is elegendő (Folyt, a 4-ik oldalon) Séllyei F. Lajost visszaválasztotta országos elnökévé a Segélyakció AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG PEDIG EGYIK TISZTELETBELI ALELNÖKÉVÉ VÁLASZTOTTA SÉLLYEI BÍRÓT Lincoln születés napján, feb­ruár 12-én tartotta meg az Amerikai Magyar Segélyakció központi intéző bizottsági, igaz­gatósági és évi közgyűlését New Yorkban. A gyűlésen résztvet­­tek úgy a nagy magyar egyletek, mint egyházak, valamint sok más intézmény képviselői, rész­ben helyettesek által. A tisztviselők jelentéseit tár­gyalás alá vette a gyűlés és külö­nös gonddal foglalkozott az A- merikai Segélyakció jövendő munkájának kérdésével. Az Amerikai Magyar Segély­akció közgyűlése nyilvánosan is meleg háláját, óhajtja kifejezni az amerikai magyarságnak, fenntartó intézményeinek, osz­tályainak, egyéni jótevőinek, valamint a magyar sajtónak és rádiónak azért a támogatásért, amelyben fennállásának nyolc­­esztendeje alatt részesítette. Szántó Lajos tiszteletbeli el-1 nők halálának évfordulóján kül­döttséget óhajt küldeni sírjához egy Szántó Emléknap alkalmá- 1 ból. A gyűlés egyúttal néma fel­állással áldozott az elhunyt ki­váló munkatársa emlékének. A jövőt illetőleg a közgyűlés elhatározta, hogy folytatni kí­vánja a szükséget szenvedő ma­gyarság megsegítésének, nemes munkáját, igy a jól sikerült ru­hagyűjtést is és hogy azt még hatásosabban megtehesse, át­küldi Európába képviselőjét, hogy helyszíni tapasztalatok a­­lapján olyan munkaterv válhas­son valósággá, mely legjobban biztosítja a leginkább rászoru­lók részesülését az amerikai ma­gyarság támogatásában. A gyűléseken még egyhangú lelkesedéssel választották meg újra a régi kipróbál igazgatósá-I got és tisztviselőket. Az orszá­­'gos elnöki székbe ismét Séllyei F. Lajos pei’th amboyi rendőr­­bíró került. (Lapunk szerkesz­tője is visszaválasztást nyert az Advisory Board tagjai közé.) Itt jegyezzük meg, hogy u­­gyanaznap tartotta New York­ban évi gyűlését az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége is, amelyen a szövetség tisztelet­beli elnökévé F. Montgomery volt budapesti amerikai követet választották vissza és elhatároz­ták 12 tiszteletbeli alelnök meg­választását is. Séllyei F. Lajos bíró egyike azoknak, akiket a tb. alelnökké választás megtisztel­tetése ért. (A gyűlésről és határozatok­ról külön cikkben fogunk beszá­molni.) Olcsó ujzélandi pecsenye... New Zeelandból 60 millió font marhahús behozatalát engedé­lyezte a kormány, ami ellen az amerikai marhatenyésztők most a törvényhozóknál tiltakoznak... Olyan olcsó hús ez, aminek nem hig a leve s a 39 centes T-bone steakek ellen a nép egyáltalán nem tiltakozik . . . Balatoni üdülő-pa­lota a bolsi vezé­­reknek... Az egyik Balaton melletti kis faluban minden kényelemmel ellátott palota épült a rabtartó bolsi vezéreknek. Az emberir­tásban elfáradt vezérek ide jár­nak üdülésre, ahol ingyenes ellátásban van részük, sőt szá­mukra a közlekedés is díjtalan. A palotát két kilométeres körzetben géppisztolyos AYO-s legények őrzik, hogy a népi de­mokrácia egyszerű embere szá­máfa megközelíthetetlen legyen, így élik világukat az elnyomott magyar nép nyakán, Moszkva bűnös lelkű bérencei! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a Lapot! AZ “OWEN S-ILLINOIS Glass Co.” Sayreville-i telepét a cég egyik alvállalata, a Kimble Glass Co. fogja átvenni és az or­szág egyik legnagyobb televizió­­lámpa gyára lesz belőle, — je­lenti Stanley J. McGiveran, a Kimble alelnöke. A gyártelep át­alakítása már megkezdődött. Mintegy 650 munkást alkalmaz­nak kezdetben, amely szám egy év alatt 1500-re megy fel, mi­helyt az uj olvasztókemencék és más felszerelések elkészülnek. Az első televizió-lámpa gyárt­mányok kb. április 15-én hagy­ják el a gyárat, amely éjjel-nap­pal, a hét minden napján üzem­ben lesz. Szakmunkásokat és gyakorlatlan munkaerőket, fér­fiakat és nőket fognak alkalmaz­ni. A Kimble gyárakban jelenleg 5400 alkalmazott dolgozik Co­lumbus és Toledo, Ohióban, Vineland, N. J.-ben, Chicago Heights, Ill.-ban és Warsaw és Muncie, Ind.-ban. MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriská vezeté­kével a WBUD (1490 ke.) állo­máson. Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. BÉLYEG GYŰJTŐ, New Brunswick. — Az 1943-ban ki­adott “Hadigondozás” sorozat 3-|-l filléres értékét röviddel a kibocsátás után bevonták, mert a “Csatabárdos” pajzsára a raj­zoló (Tóth Gyula) nyilaskeresz­tet rajzolt. Ez a magyarázata annak, hogy a katalógusokban (Scott No. B. 158) ennek a so­rozatnak ez az egy értéke felfelé megy. (Ezen ritkaságszámba menő 3 filléres nemrégiben egy amerikai kereskedőnél 500 pél­dányban “tűnt fel,” ami annak a jele, hogy bizonyos spekulánsok kezében van egy tömeg belőle s ez, alighanem, mind Ameriká­ban van-már . . .) — Könyves­boltunk bélyeg-osztályán egyéb­ként a teljes sorozat 35 centért kapható, használatlan állapot­ban. Március 15-ki ünne­pély a Magyar Otthonban ______ Közösen ünnepli a trentom magyarság a szabadságharc év­fordulóját. Congressman How­ell, Father Kish tartják az ünne­pi beszédet. Művészi ének, sza­vaiét, számok magyar tánc szó­lók a műsoron. A trentoni magyarság ez év­ben is közösen fogja megünne­pelni a magyar szabadság harc dicső napját március 15-én a Magyar Otthonban. Az egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsága a múlt kedden tartott fontos gyűlést az ünnepély megrende­zésének ügyében. A gyűlésen részt vettek az egyházak, egyle­tek, valamint a Magyar Otthon vezetői. Egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy ebben az év­ben az amerikaiak fel és ki kell 'hangsúlyozni a március 15-ké­­nek a jelentőségét. Hogy azokat a szabadság eszméket, melye­kért a 48-as szabadság hősök az életüket áldozták a zsarnokok is­mét sárba taposták. A magyar nép ismét a legrettenetesebb rabságban szenved. Éppen ezért úgy hatái'oztak, hogy egy kiváló amerikai szónokot is meghívnak az ünnepélyre. Az ünnepély 15- én vasárnap d. u. 2 órakor lesz a Magyar Otthonban. Az ünne­pély műsorát a jövő heti lap­számban fogjuk közölni. Trenton és környéke magyar­ságának a figyelmét ezúton is felhívja a nagyszabású ünne­pélyre, az Egyházak és Egyletek Nagybizottsága. Mi újság ... A TRENTONI magyar Rádió WTNJ egy éves fennállását ün­nepelte ma, amikor sok helyütt elhallgat a rádión a magyar szó, amikon újságok olvadnak össze és sokszor szűnnek meg, ez az egyéves évforduló tényleg ün­nepnek vehető. Később még visz­­szatérünk ennek az értékelésére és annak ■ eldöntésére kell-e egy vasárnapi magyar adás vagy nem. A RÁDIÓN keresztül köszön­tötték magyarjaink egymást: ÖZV. LUKÁCS EDÉNÉT szü­letésnapján köszöntötte Lukács József és felesége, ugyancsak le­ánya Lukács Anna tanárnő. ZELENÁK MENYHÉRTNÉ Moldován Ilonát üdvözölte szüle­tésnapján Tóth János és felesé­ge. KOCSIS JÓZSEF uramat szü­letésnapján Kocis József né kö­szöntötte. VÁRADY LAJOSNÉT New Brunswickról fia Papp Géza és felesége, valamint három uno­kája köszöntötte születésnapján. SZILÁGYI JÁNOST köszön­tötte felesége Marcsik Rozália és gyermekei születése napján. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek talló­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se ezzel is biztosítva legyen! NYILATKOZAT (Az alábbi nyilatkozatot az Amerikai Magyar Szövetség február 12-én megtartott évi gyűlése, Gobozy István alelnök indítványára egyhangúlag magáévá tette s annak közlésére lapunkat is felkérte.) “Az Amerikai Magyar Szövetség együttérzéssel és fáj­dalommal vette tudomásul azokat a híreket, amelyek a leg­utóbbi hetekben érkeztek a szovjet elnyomás alatt szenvedő óhazából és amelyek beszámoltak arról, hogy Magyarorszá­gon, nyolc évvel a nyilasok tömegirtásai és deportálási akciói után, újból megindult a zsidóvallásu magyarok könyörtelen üldözése. Az Amerikai Magyar Szövetség kezdettől fogva világo­san felismerte a hitleri nácizmus és a sztálini kommunizmus között fennálló alapvető r okosságot, azt a szomorú tényt, hogy miután Amerika fiai s köztük az amerikai magyarság gyermeki súlyos véráldozattal végetvetettek a hitleri gyűlö­let barna uralmának, ma az óhaza népe a gyűlölet vörös hó­hérainak elnyomása alatt görnyed. Az elmúlt háború után a keresztény vallásu amerikai ma­magyarok rokonszenvükkel fordultak zsidóvallásu amerikai magyar polgárátrsaik felé, kik közül olyan soknak közvetlen hozzátartozói estek a náci elnyomás alá került Óhazában a terror áldozatául és együtt örvendeztek velük, amikor a sza­badság erői véget vetettek a hitleri rémuralomnak. Szomorú szívvel látjuk, hogy az antiszemitizmus őrülete újból dühöng az óhazában. Keresztény és zsidó amerikai ma­gyarok ismét egyesülnek a fájdalomban és a népirtás bűnéért érzett közös felháborodásban. A múlt tanulságai alapján tud­juk, hogy közeledik azonban a közös örvendezés ideje is. Nincs kétségünk aziránt, hogy borzalmas cselekedeteikkel a kommunisták az utolsó szögeket verik saját koporsójukba. Az Amerikai Magyar Szövetség elsőrendű feladatának tekinti, hogy a Moszkva parancsára történő magyarországi népirtást elitélő egységes felháborodását Amerikaszerte hangosan és félreérthetetlenül kinyilvánítsa; Amerika kor­mányától és népétől hathatós közbelépést kérjen és ne hagy­jon semmi kétséget aziránt, hogy a magyar népnek ahhoz, amit nevében zsarnokai ma Magyarországon elkövetnek, nem hogy semmi köze nincs, de annak ő maga az ártatlan áldo­zata.” Nt. Papp Károly le­köszönt lelkészt állásából A Toledo, Ohioban megjelenő magyar hetilapból vesszük a hirt, hogy Nt. Papp Károly, az ottani Magyar Református Egy­ház lelkipásztora — volt New Brunswick-i lelkész — leköszönt lelkipásztori állásáról és a hatal­mas Owens-cég kötelékébe lé­pett. A gyülekezet beszolgálását néhány hétig még ellátja, uj .ál­lásában azonban a munkát azon­nal megkezdte, a mérnöki kar­ral működve együtt, Nt. Papp Károly amerikai magyar közéletünk egyik orszá­gosan ismert egyénisége; a Re­formátus Egyesület vezértestü­letének tagja, kiváló szónok, ma­gyar és angol nyelven egyaránt.­­Itteni volt hívei ma is szeretet­tel gondolnak reá s bizonyára érdeklődéssel és kissé szomorú­an fogadják majd a hirt, hogy a lelkészi pályát más hivatással cserélte fel. . . Sok szerencsét kí­vánunk neki uj pozíciójában. Hazahívták Weil Emilt... Dr. Weil Emilt, a budapesti kommunista kormány amerikai “követét” hazahívták Washing­tonból “jelentéstételre,” ami a bolsik diplomáciai szótára sze­rint annyit jelent, hogy Weil nem fob többet visszatérni Ame­rikába ... Az sem volna azon­ban meglepő, ha a követ urra, Péter Gábor volt orvosszakértő­jére, Mindszenty hercegprímás kínzójára most tömlöc várna a vörös paradicsomban. . . . Ezt nevezik “konjunktú­rának” . . . A Pápa nem kért ke­gyelmet számukra Amerikában és a világsajtó­ban nemrég egy félremagyará­zott közlés folytán olyan hir ter­jedt el, hogy XII. Pius Pápa ke­gyelmet kért a Rosenberg házas­pár részére, akik kémkedés mi­att halálos Ítéletük végrehajtása előtt állnak... A Vatikán most hivatalosan közli, hogy a Pápa őszentsége nem kért kegyelmet Washing­tonban, mindössze értésére adta az amerikai kormánynak, hogy Rosenbergék érdekében kegyel­mi kérés érkezett a Vatikánhoz. TÉVEDÉSBŐL kétszer egymásután közöltük lapunk első oldalán az “Uj-Ame­­rikás Magyarok” cimü cikkün­ket. A lapunkat előállító nyom­davállalat ugyanis egy újabb, 24-32 oldalas angol hetilap nyo­mását vállalta fel s az igy hatal­masan megszaporodott munka, illetve annak a megszokott mun­kaprogramba beillesztése köz­ben történt a cikkek összecseré­­lődése a magyar lapok között. Olvasóink megértő, szives elné­zését kérjük a fölösleges ismét­lésért ! A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200,Genesee St. Trenton, N. J. Telefori 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom